Nemzetközi pénzügyek 1. Az alapok áttekintése
Tananyag Félév menete 1) P.R. Krugmann - M.Obstfeld : Nemzetközi Gazdaságtan IV. rész 18-22. fejezet, Panem, 2003 + előadásokon kijelölt további részek 2) Előadások anyaga előadás diák elérhetők a tantárgy oldalán 3) Oktatási segédanyagok Ajánlott olvasmány: Lámfalussy Sándor: Pénzügyi válságok a fejlődő országokban 21-181.old. Akadémiai Kiadó, 2008 Számonkérés 3 évközi ZH előadás időpontjában és helyén 1-2. ZH összevontan a 8. oktatási héten (október 28.), teszt illetve rövid kifejtő kérdések, valamint definíciókra rákérdező típusú feladatok 30, illetve 20% súllyal 3. ZH 14. oktatási héten (december 9.) 50% súllyal Nincs külön értékelés, érdemjegy az összevont eredmény alapján Pótlási időszakban legfeljebb 2 ZH pótolható Tematika A pótzh eredménye törli a pótolt ZH eredményét Pótlási időszakon kívül nincs további lehetőség Fizetési mérleg Pénzrendszerek történeti áttekintése A nemzetközi pénzügyi rendszer jelene Árfolyampolitika Az Euro-övezet Tőkepiacok Pénzügyi válságok
Alapok áttekintése 1.1. Bevezetés
Nemzetközi pénzügyi rendszer Nemzetgazdaságok közötti pénzügyi kapcsolatok áruk és szolgáltatások forgalma, jövedelmek áramlása, elszámolásuk (elszámolás: folyó fizetési mérleg) aktívák adásvétele, hitel és tőkeáramlás (elszámolás: tőkemérleg) Monetáris és árfolyamrezsim uralkodó monetáris rezsimek lebegő árfolyamok rendszere árfolyam menedzselés lehetőségei Nemzetközi intézmények, szabályok, konvenciók, mainstream
Főbb ismérvek Nemzetközi ügyletek szabadsági foka Nemzetközi fizetések Tőkemozgások (finanszírozás) Mai mainstream: liberalizáció, globalizáció A kölcsönös függés szimmetriája Senki sem független A pénzügyi rendszer önálló, erőteljes a reálgazdaságra való hatása A gazdaságpolitika irányait is behatárolja (finanszírozás, nemzetközi értékláncok, FDI) Az országoknak a rendszer működésére gyakorolt befolyása azonban eltérő Világpénz Egyensúly Nemzetközi tartalékok valutája Értékpapír kibocsátások denominációja Kereskedelmi elszámolásokban betöltött szerep A nemzetközi fizetések globális egyensúlyának alakulása
Nemzetközi FFM mérlegek egyensúlytalansága percent of world GDP Forrás: Mohamed A. El-Erian 2012: Stable Disequilibrium in Finance and Development (a quarterly publication of the IMF) 2012 June
A külső egyensúly zárt gazdaság: Y=C+I+G nyitott gazdaság: Y=C+I+G+(EX-IM) 1. A külső egyensúly változása a GDP-re hatással van 2. A hiány vagy a többlet a külfölddel szembeni nettó vagyon változását eredményezi Globális egyensúly CA=0 az egyszerűség kedvéért most CA alatt (EX-IM)-t értjük Ugyanakkor egyes országoknak, országcsoportoknak vagy régióknak lehet tartós hiánya vagy több Számbavételnek is vannak hibái Kihagyások, tévedések szisztematikus hibái Jelentésből kimaradó országok hatása, különösen a nemzetközi fuvarozásból következő hatás
Megtakarítás és a FFM Zárt gazdaság: S=I; (S=Y-C-G) (1) Nyitott gazdaság: S=I+CA ; (globálisan persze S= I,mivel CA=0) Hazai megtakarítás (S) magán (Sp) és kormányzati (Sg) megtakarításokból áll (2) S= Sp+Sg; Sp=(Y-T-C); Sg=(T-G), azaz S=(Y-T-C)+(T-G) Nyitott gazdaságban, S helyére (1)-et írva a (2) összefüggés: I+CA= Sp+Sg; Sp=I+CA-(T-G) ; Sp=I+CA+(G-T); Azaz CA=(Sp-I)-(G-T) I CA - változatlan fiskális politika és változatlan hazai magán megtakarítás mellett : azaz a beruházások növelhetők a folyó fizetési mérleg hiányának romlása mellett, vagyis külföldi megtakarítások felhasználásával (G-T) CA - változatlan beruházás és változatlan hazai magán megtakarítás mellett: azaz a fiskális politika lazulása a FFM romlásával jár (ikerdeficit: ha az államháztartási és a FFM mérleg egyaránt deficites) S C CA - változatlan beruházás és változatlan fiskális politika mellett: azaz a fogyasztás növekedése a megatakarítások csökkenése árán rontja a FFM-et
Irodalom Alapösszefüggések áttekintéséhez: Krugman könyv 348-354 oldalak
Alapok áttekintése 1.2. Fizetési mérleg
Fizetési mérleg A hazai és külföldi szereplők közötti kapcsolatok számbavétele Ki a hazai (rezidens)? - Besorolás gazdasági érdek és gazdasági terület elven Flow áramlás számbavétele Negyedéves, éves adatok Mérlegszemlélet, BPM6 2014-től Sorok: fizetések jogcímei Oszlopok Bevételek és kiadások (FFM), illetve Követelések és tartozások (Pénzügyi mérleg) változása Eredményszemléletű statisztika (nem a pénzmozgás, hanem a felmerülésének időpontja számít) Folyó műveletek: áruk és szolgáltatások, jövedelmek, transzferek Tőkeműveletek: aktívák megvásárlása/eladása (de léteznek tőketranszferek is)
A fizetési mérleg fő sorai 1. Folyó fizetési mérleg (1.A.+1.B.+1.C.) 1.A. Áruk és szolgáltatások 1.B. Elsődleges jövedelmek 1.C. Másodlagos jövedelmek (viszonzatlan folyó átutalások) 2. Tőkemérleg (2.1+2.2) 2.1. Nem-termelt, nem pénzügyi javak forgalma 2.2. Tőketranszferek 3. Pénzügyi mérleg (3.1+3.2+3.3+3.4+3.5) 3.1. Közvetlentőke-befektetések 3.2. Portfólióbefektetések 3.3. Pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések (hitelek) 3.5. Tartalékeszközök 4. Tévedések és kihagyások egyenlege
BPM6 mérlegszemlélet IMF módszertan, új metodika 2014-től, BPM6 (Balance of Payments and International Investment Position Manual Sixth Edition) Sorok: fizetések jogcímei Oszlopok A sorok az adott tétel időszaki alakulását mutatják FFM, tőkemérleg: bevétel-kiadás szemlélet, az egyenlegben a bevételekből vonjuk le a kiadásokat + pénzbeáramlás (pl: áruexport, jövedelem beáramlása) - pénzkiáramlás (pl: áruimport, jövedelem kifizetése) Például: ha az export meghaladja az importot, akkor a kereskedelmi mérleg pozitív Pénzügyi mérleg: követelés-tartozás szemlélet, az egyenleg a nettó követelés változását mutatja + követelések növekedése, tartozások csökkenése - a követelések csökkenése, tartozások növekedése Például: ha a hitelfelvétel külföldről (tartozás növekedése) nagyobb, mint a hitelnyújtás külföldre, akkor hitelek (egyéb befektetések) egyenlege negatív lesz
Példa mérlegszemlélet BPM6 Bevétel Kiadás Egyenleg I. Folyó fizetési mérleg 950 830 120 Áruk és szolgáltatások 250 200 50 Szolgáltatások 300 200 100 Elsődleges jövedelmek 300 380-80 Másodlagos jövedelmek 100 50 50 II. Tőkemérleg 100 40 60 Követelés Tartozás Nettó követelés egyenleg III. Pénzügyi mérleg 1150 970 180 Közvetlentőke-befektetések 200 420-220 Portfólióbefektetések 40 80-40 Pénzügyi derivatívák 80 60 20 Egyéb befektetések 150 410-260 Tartalékeszközök 680 0 680 + FFM 120 + Tőkemérleg 60 - Pénzügyi mérleg tartalékeszközök nélkül -500 = Tartalékeszközök 680
Fizetési mérleg alapazonosságai Alapazonosság Folyó fizetési mérleg (FFM) + Tőkemérleg - Pénzügyi mérleg = 0 Tartalékeszközök = FFM + Tőkemérleg - Pénzügyi mérleg a tartalékeszközök nélkül Egyenlőség teljesülése és statisztika számbavétel Valóságban a nem integrált adatforrások, a nem teljes körű megfigyelés, illetve az árfolyamok eltérő kezelése a FFM és a pénzügyi mérlegben eltéréseket okozhat Tévedések és kihagyások beékelődő egyenlege (ez gyakorlatilag a statisztikai hiba elnevezése a fizetési mérlegben) biztosítja a fenti egyenlőséget Az eltérés értelmezése: csak a szisztematikus hibák és a jelentős mérték okoz gondot Tőkemérleg, pénzügyi mérleg fogalma a jelenlegi fizetési mérlegstatisztika a tőkemérleg alatt az ún. tőketranszfereket tartalmazza (pl. EU regionális-strukturális pénzek), míg a pénzügyi mérleg az aktívák forgalmát, beleértve a befektetéseket, eszközvásárlásokat és hiteleket pénzügyi mérleg és tőkemérleg együttesének volt a korábbi elnevezése tőkemérleg, ami a közgazdasági tankönyvekben ma is sokszor ezzel az elnevezéssel használatos
Folyó fizetési mérleg A fizetési mérleg részeként a folyó fizetési mérleg a reálgazdasági tranzakciókat, azaz áruforgalomhoz és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyleteket, a munkavégzésből származó jövedelmeket, a befektetésekhez kapcsolódó részesedéshez kötődő és kamat és egyéb elsődleges jövedelmeket, valamint az ún. másodlagos jövedelmeket veszi számba. Kereskedelmi és jövedelem egyenleg 1A Áruk és szolgáltatások egyenlege (kereskedelmi mérleg) A szolgáltatások közül jellemzően külön is elemzett az utazás (idegenforgalom) szállítás (fuvarozás) 1B Elsődleges jövedelmek Döntően a termelési tényezőkhöz köthető jövedelmek Fizetett kamatok Osztalékok bruttó elven számolva, azaz ez sor tartalmazza a fel nem osztott jövedelmet is (a vállalati nyereség azon részét, ami az eredménytartalékba kerül), ami majd megjelenik a pénzügyi mérlegben mint újrabefektetett jövedelem) Munkajövedelmek (rezidens, aki 1 évnél hosszabban él és dolgozik az adott országban) Folyó támogatások, termelési és importadók (pl EU KAP) (folyó vs tőketranszferek pl: EU KAP vs regionális-strukturális támogatások) 1C Másodlagos jövedelmek Viszonzatlan folyó átutalások Nemzetközi szervezeteknek(től) Segélyek, jóvátételi kötelezettségek
A folyó fizetési mérleg értelmezése A FFM a nemzetközi jövedelemtermelő képességet méri CA=Y-C-I-G Amennyiben a FFM pozitív: a reálgazdasági megközelítésben a jövedelem meghaladja a belső felhasználást azaz a fogyasztást és felhalmozást (beruházást+készletek változását) Amennyiben a FFM negatív: a reálgazdaság a jövedelemét meghaladóan költekezik (fogyaszt, illetve beruház), azaz a belső felhasználás csak a korábban a külfölddel szembeni követelés (vagyon) csökkenéséből vagy a külfölddel szembeni tartozás növekedéséből (eladósodás, hazai aktívák eladása külföldnek) származhat Mi a cél?
A folyó fizetési mérleg értelmezése Miből származik az egyensúlytalanság? Termelési tényezők hatékonysági különbsége Eltérő fejlettség, versenyképesség eltérő változása, aszimmetrikus sokkok Az átmeneti egyensúlytalanság nem feltétlenül jelent rosszat Intertemporális kereskedelem Tőkeáramlás a magasabb megtérüléssel kecsegtető országokba és ezzel párhuzamosan FFM egyensúlytalanság A beruházások beérése a FFM megfordulását eredményezi Jelen jövőbeli kibocsátás cseréje, a felzárkózás alapvető lehetősége Aszimmetrikus sokkok kezelése Jelen jövőbeli fogyasztás kisimítása (jelenbeli termékek jövőbeni termékekben kifejezett ára túl magas) Tartós/túlzott egyensúlytalanság viszont makroökonómiai probléma Hiány Átmenetileg túlzott fogyasztás Nem produktív (versenyképességet érdemben nem javító) expanzív fiskális politika Téves (pozitív) üzleti várakozások generálta túlbefektetés (szintén nem produktív) Többlet Belső egyensúlyi problémák / jóléti veszteség Külföld pozíciójának bizonytalansága Külső egyensúly mai értelmezése: a FFM tartós/túlzott egyensúlytalanságának elkerülése a cél
2. Tőkemérleg Tőke és pénzügyi mérleg (korábbi szóhasználattal tőkemérleg) Nem termelt nem pénzügyi eszközök átruházása (Immaterális vagyonelemek forgalma kivéve szoftver és K+F) Viszonzatlan tőkeátutalások 3. Pénzügyi mérleg: megvásárolt / eladott aktívák mérlege A nemzetközi nettó vagyonban bekövetkező változás tranzakciós eleme Aktív: nettó vagyon növekedése (tranzakciókból) Passzív: nettó vagyon csökkenése (eladósodás, külföldiek tulajdonszerzése Aktívák típusa, lejárata, jellege (hivatalos/magán; adósságtípusú/nem) szerinti csoportosítás 3.1.Közvetlen működő tőke befektetések Tartós érdek, 10% feletti szavazati részesedés, tulajdonosi hitel, sőt a cash pooling is Újrabefektetés is (bruttó elszámolás elve) 3.2. Portfólióbefektetések Nyilvános részesedés szerzések Kölcsöntőke (kötvény, pénzpiaci eszközök) ügyletek A portfólió befektetések esetén nincs működést irányító szándék Motiváció a portfolió diverzifikáció előnyeinek kihasználása 3.3. Pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések (alapvetően hitelek) ------------------------------------------ 3.5. Hivatalos tartalékok mérlege ------------------------------------------ 4. Tévedések és kihagyások
Fizetési mérleg értelmezése 1. Reálgazdasági megközelítés szerinti finanszírozási képesség FFM = nemzetközi jövedelemtermelő képesség FFM + tőkemérleg = külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (NFK) elvileg a pénzügyi mérleggel egyezik meg, beleértve utóbbiba a tartalékokat (gyakorlatilag azonban van tévedés és kihagyás) Felülről (FFM és Tőkemérleg) illetve alulról (pénzügyi mérlegből) számolt NFK a belföldi felhasználás forrásául a rendelkezésre álló jövedelem mellett a tőkemérlegben megjelenő tőketranszferek is szolgálhatnak GDP = C + I + G + CA NFK = C + I + G + X M + nettó külföldi jövedelem + folyó transzferek + tőketranszferek (C+I+G)
Fizetési mérleg értelmezése 2. Finanszírozási megközelítés alapja a pénzügyi mérleg azt mutatja be, hogy a jövedelmét meghaladó költekezést hogyan finanszírozza az ország illetve a költekezése fölötti jövedelmet hogyan fektette be 3. Megtakarítási megközelítés felosztja a nettó finanszírozási képességet szektorok (állam, háztartások, vállalatok) között azaz megmutatja, hogy az egyes szektorok megtakarítása/túlköltekezése hogyan járult hozzá a nettó finanszírozási képességhez A három megközelítés a fizetési mérleg alakulását különböző aspektusból magyarázza, de azonos végeredményt eredményez A fizetési mérleggel szorosan összekapcsolható egy állományi (stock) kimutatás, ami a külfölddel szembeni befektetési pozíciót mutatja. Ez korábbi időszakok flow változása mellett azonban tartalmazza az átértékelésből adódó változásokat, azaz nem kizárólag a flow adatok kumulációja révén adódik össze Az állományi adat azért fontos, mivel egy ország nettó vagyona a reáleszközökben levő vagyon és a nettó külfölddel szembeni befektetési pozíció összegével egyenlő (a humántőke nélkül), továbbá a befektetési pozíció a jövőbeli FFM jövedelemsor adataira meghatározó hatással van
Magyarország NFK 2013
Alapok áttekintése 1.3. Példa: Magyarország fizetési mérlege
Magyarország fizetési mérlege Adatok MNB BPM6 szerint http://www.mnb.hu/statisztika/statisztikai-adatokinformaciok/adatok-idosorok/viii-fizetesi-merleg-kozvetlentokebefektetesek-kulfolddel-szembeni-allomanyok/fizetesimerleg-kulfolddel-szembeni-allomanyok/bpm6-modszertanszerinti-adatok Új módszertan BPM6 http://www.mnb.hu/root/dokumentumtar/mnb/statisztika/mn bhu_modszertanok/bpm6/bop_modszertani_megjegyzesek_ BPM6_2014_juniustol_20140529.pdf A friss adatok excel file-ban megtalálhatók az oktatási segédanyagok között!
Magyar diagrammok 6 000,0 FFM egyenleg meur 4 000,0 2 000,0 0,0-2 000,0-4 000,0-6 000,0-8 000,0-10 000,0 Brutális alkalmazkodás a válság következtében, a GDP több mint 9%-a
Magyar diagrammok 4 000,0 Áruk egyenlege meur 3 000,0 2 000,0 1 000,0 0,0-1 000,0-2 000,0-3 000,0-4 000,0-5 000,0-6 000,0 Export és import értéke drasztikusan visszaesik, import visszaesése erőteljesebb, visszaépülés után stagnálás, legújabban import gyorsabb emelkedése
Magyar diagrammok 6 000,0 Szolgáltatások (kék) és idegenforgalom (piros) egyenlege meur 5 000,0 4 000,0 3 000,0 2 000,0 1 000,0 0,0 Idegenforgalmi bevételek a válság után stagnálnak, 2014-ben nőnek, míg a kiadások folyamatosan csökkentek, stagnálnak Szolgáltatás bevételek rövid megtorpanás után gyorsan nőnek (egyéb üzleti szolgáltatások növekedése)
Magyar diagrammok 10 000,0 Kereskedelmi mérleg egyenlege meur 8 000,0 6 000,0 4 000,0 2 000,0 0,0-2 000,0-4 000,0 2001 után az intertemporális kereskedelmi pálya az államháztartás felborulása miatt átmenetileg romlott
Magyar diagrammok 0,0 Elsődleges jövedelmek egyenlege meur -1 000,0-2 000,0-3 000,0-4 000,0-5 000,0-6 000,0-7 000,0-8 000,0 Jövedelmek kiadási oldalán egyszeri kiigazodás, 2011 után trendváltás
Magyar diagrammok FDI jövedelmek kiadásai egyszeri visszaesés után újra növekednek, 2012-től csökkentek Portfólió befektetések jövedelmeinek egyszeri visszaesése következik be Munkajövedelmek folyamatosan nőnek
EU transzferek nőnek Magyar diagrammok
Magyar diagrammok 10 000,0 Pü-i mérleg egyenlege meur 8 000,0 6 000,0 4 000,0 2 000,0 0,0-2 000,0-4 000,0-6 000,0-8 000,0-10 000,0 2001 után az államháztartás felborulása, devizahitelezés miatt romlott, válság során nagy negatív érték 2008-ban IMF hitel, utána brutális kiigazodás, 2012-től jelentős tartozás csökkenés (rövid lejáratú hitelállomány jelentős csökkenése), új makropálya
Magyar diagrammok FDI in (tartozás) meur 8 000,0 7 000,0 6 000,0 5 000,0 4 000,0 3 000,0 2 000,0 1 000,0 0,0 FDI beruházások visszaesnek, későbbi értékek alacsonyabbak és összetételükben megjelenik a bankszektor kényszerű feltőkésítése, ami nélkül lényegesen alacsonyabb lenne a tényleges FDI
Magyar diagrammok 6 000,0 portfolio befektetések egyenleg meur 4 000,0 2 000,0 0,0-2 000,0-4 000,0-6 000,0-8 000,0 Válság után kezdetben portfólió tőke kivonás, ami miatt pozitív az egyenleg. Majd 2011-ben jelentős beáramlás: Dollárkötvény kibocsátás, Magánnyp-i portfoliók értékesítése, kisebb mértékben (15%) forró tőke beáramlás, hazaiak tőkekimentésének nyoma nem látszik
Magyar diagrammok 15 000,0 Egyéb befektetések egyenlege meur 10 000,0 5 000,0 0,0-5 000,0-10 000,0-15 000,0-20 000,0 Válság miatt jelentős hitelfelvétel (IMF-EU), azt követően a hiteladósság csökken
Magyar diagrammok Állományi adatok 2014 év végén Bruttó tartozások 197,2 mrd EUR, a GDP 2x-erese FDI 100,9 mrd EUR (ebből 31,9 mrd EUR tul-i hitel) Portfólió 49,9 mrd EUR Egyéb (hitel) 43,4 mrd EUR Nettó külföldi tartozás 81 mrd EUR Bruttó adósság 118,7 mrd EUR, a GDP közel 120%-a Tulajdonosi hitelek nélkül 86,8 mrd EUR - Ebből a hátralévő futamidő szerint rövid lejáratú (1 éven belül lejáró) 22,4 mrd EUR Devizatartalékok 34,6 mrd EUR Greenspan Guidotti-szabály: a devizatartaléknak fedeznie kell a rövid külső adósságot, hogy a külső finanszírozás hirtelen leállása esetén is képes legyen az ország a lejáró külső adósság finanszírozására ( A válság előtt Mon a devizatartalékok jóval ezalatt voltak)
Külső finanszírozási képesség a régióban a GDP%-ában Forrás: MNB
Alapok áttekintése 1.4. Pénzrendszerek történeti áttekintése
Történeti áttekintés modern kor Nemzetközi kereskedelem és világgazdaság fejlődésének összekapcsolódása Fellendülés kezdete Napóleoni háborúk vége 1870/1890-ig, tényezők: Ipari forradalom Gőzgépek Acélipar Kereskedelmi liberalizáció Nyugat-Európa vezető szerepe (centrum) vs világ többi része (periféria): iparcikk export vs nyersanyag import - gyarmati rendszer Tröszt 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 10-15x-e Monopolizáció, gyarmati tőkekivitel kora II.Vh-ig, jellemzők: Robbanómotorok és elektromos gépek Termelés monopolizálása Új vállalatszervezési irányítási formák Centrum-periféria kereskedelem fennmarad, perifériákon megjelenik az importhelyettesítő ipar 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 2x-e Aranystandard
Az arany mint pénz Belső értékkel bíró pénz Nemesfémpénz Értékmérő, csereeszköz és tartalékképző funkció nemzeti és nemzetközi viszonylatban Feltétel növekvő termelés, áruforgalom és felhalmozás igényeit kielégítő kitermelés Korlátok Kitermelés lehetőségei vs pénzigény: az igény eredete a reálgazdáságból származik Nehézkes forgalmi eszköz Nemzetközi kereskedelem Arany vs ezüst átváltási problémái Gresham törvény a jó pénz kicsapódik a forgalomból mint felhalmozási eszköz rossz pénz kiszorítja a forgalomból Pénzhelyettesítők Papírpénz megjelenése klasszikus bankjegy Rendeleti pénz: az állam szerepe az elfogadtatásban
Aranystandard Történelmi elhelyezés Első nemzetközi pénzügyi rendszer Bank of England 1819-től monometallikus rendszer 1875-re a fejlett világ egészére kialakul 1914 tekinthető a zárópontnak Sikertelen visszatérési kísérletek a II. Vh-ig Működési elv Aranyérme és bankjegyforgalom Jegybankok átváltási kötelezettsége rögzített árfolyamon Szabad nemzetközi aranykereskedelem Szabad nemzetközi bankjegyforgalom
Aranystandard egyensúly Árfolyammechanizmus Az aranystandard a valuták között stabil árfolyamot tart fenn Az árfolyam alapja az aranyparitás Amennyiben az árfolyam ettől eltér, arbitrázslehetőségek nyílnak meg Az árfolyamok ténylegesen az ezt kifejező aranypontok (~ +/- 1%) között stabilizálódnak Kormányzati laissez faire Monetáris politika Kötelezettség az arany rögzített árának fenntartására és bankjegyek aranyra válthatóságának biztosítása currency elmélet vs Bankjegyek kizárólag fémpénz helyettesítők Kibocsátásuk fedezete(alapja) a mögöttes (arany)tartalék 100 % - ami soha nem volt igaz banking elmélet Bankjegy mögött hitel áll Kibocsátásának alapja az arra irányuló pénzkereslet Valódi fedezete az üzletszerű más néven bankszerű fedezet Peel törvény: a currency elmélet alapján
Aranystandard egyensúly Egyensúlyi cél megfogalmazása Tartalékok túlzott kiáramlásának (és beáramlásának) megakadályozása FFM és tartalékeszközök nélküli tőke és pénzügyi mérleg együttes egyensúlyi állapota Külső egyensúly automatikus helyreállása Kormányzati laissez fair t támogató automatikus mechanizmus Kereskedelmi mérleg egyensúlyára és az árszínvonalra ható tényezők Pozitív mérleg növeli az országban a pénzmennyiséget, ami növeli az árszínvonalat, ennek hatására a kereskedelmi mérleg romlik Deficit esetén csökken a pénzmennyiség, amit az árszínvonal csökkenése kísér, aminek következtében javul a FFM Pénzáramlási mechanizmus Pénzügyi mérleg egyensúlyára ható tényezők Az alkalmazkodás nem kellően gyors, a jegybank monetáris politikája a pénzügyi mérlegre hatva segíthet Az aranystandard játékszabálya (Keynes) Hiány esetén pénzügyi eszközök értékesítése, ami a pénzkínálat csökkentését és a kamatok emelkedését így tőkebeáramlást eredményezett
Az aranystandard hátrányai és megszűnése A valuta aranyhoz rögzített ára nem zárja ki az inflációt, az arany fogyasztói kosárban mért ára (relatív ára) ingadozhat Pénzkibocsátás valódi fedezete (banking elmélet) az üzletszerű fedezet Az aranytermelés (pénzkínálat) és a reálpénzkereslet eltérhet Ez korlátozza a vállalkozást és a gazdasági növekedést Az aranykészletekért folyó verseny a belső egyensúlyt folyamatosan alárendeli a külső egyensúlyi célnak, ami makrogazdasági veszteséghez vezet aszimmetrikus alkalmazkodási kényszerbe kerülnek a nemzetgazdaságok, a deficites országok viselik döntően a kiigazítás szükséges terheit sokkok, recesszió kezelése így csorbát szenved Aranytermelő országok számottevő hatással lehetnek a globális makrogazdaságra A makroökonómiai és gazdaságpolitikai változások az aranystandardot idővel ellehetetlenítik Az I. Világháború állami kiadásai miatt a pénzkibocsátás elszakad az aranystandardtól Keynesi gazdaságpolitika igénye is eltér az aranystandard szabályaitól Tőkeexport mozgatórugói megváltoznak, aminek következményei lesznek Tartós fizetési mérleg egyensúlytalanság alakul ki Ennek megfelelő az aranyáramlás a legfejlettebb országok irányába
Történeti áttekintés Aranykor olajválságig Tudományos-technikai forradalom Elektronika, automatizálás, nukleáris energia, szintetikus alapanyagok Multinacionális- transznacionális vállalatok térnyerése Fogyasztási, termelési struktúrák átalakulása Kétpólusú világrendszer Gyarmati rendszer felbomlása Világkereskedelem nagymértékű bővülése 1 főre jutó GDP növekedés a korábbi 1,5-2,5x-e Olajválság stagfláció- paradigma váltás a gazdaságpolitikában Bretton Woods-i rendszer felbomlása
Aranydeviza rendszer Bretton Woods IMF létrehozása 1944 USA, mint pol-i, gazd-i és pü-i hatalom megoldási javaslata az új nemzetközi pü-i rendszerre A 2 Vh közötti problémák kezelése Működési elv arany/ US dollár árfolyam rögzítése (35 USD/uncia) USD / arany átváltás garantálása FED és a tagországok jegybankjai között USD mint kulcsvaluta státuszának rögzítése (dollar as good as gold) Egyes devizák árfolyamát a USD-hez rögzítik Konvertibilitás (folyó műveletek)
Aranydeviza rendszer - egyensúly Az egyensúly két alappillére USA jegybankja monetáris politikáját az aranytartalékok változásához Többi állam jegybankja pedig a deviza (dollár) tartalékok változásához szabja Aszimmetria a monetáris politikában Rögzített árfolyam mellett a fenti elv követése a monetáris politikát hatástalanítja a belső egyensúlyra (többi ország) USA monetáris politikája hatást gyakorol a többi ország belső egyensúlyára A tőkemozgások korlátozása mellett tartható fent a külső egyensúly, illetve csak a fiskális politika hatékony e tekintetben, de a belső egyensúlyi célok alárendelődnek a külső egyensúlynak Az IMF szerepe ennek kezelésében IMF rugalmassági szabályok IMF hitelek»kvótá-nak megfelelő mértékű hitelek a tagországoknak FFM egyensúlyhiány esetén»kvótán felüli hitelek is lehetségesek, de feltételességi szabályokkal, azaz az adósok gazdaságpolitikáját korlátozza/felügyeli az IMF Kiigazítható paritások Marshall segély
Az egyensúly felbomlása Aranykészletek bővülése vs világgazdaság növekedési üteme (a dolláraktívák elvi leg lehetséges bővülési trendje) között ellentmondás feszül A gyakorlatban azonban kezdetben ez nem jelentkezik, mivel a dolláraktívák a szükséges mértékben bővülnek Az ellentmondás később jelentkezik a dolláraktívák gyakorlatban való és a pénzügyi rendszer által a status quo fenntartásához diktált elvi bővülési trendje között Az európai (és japán) újjáépítés után a dollár iránti kereslet megcsappan Európai konvertibilitás megteremtése a tőkemozgásokra is hatással van USA magántőke-kivitel növekedése USA fizetési mérleg romlása Az aszimmetriából adódóan gyenge a késztetés az USA gazdaságpolitikájában a szükséges korrekcióra, ugyanakkor Politikai okok (Koreai és Vietnami háborúk, ellentét Fro-gal) A Nagy Társadalom programja ugyancsak a korrekció ellen hatnak Árfolyamparitások kiigazításának elmaradása (egyes valuták felértékelésének elmaradása dollár leértékelésének lehetetlensége) A 60-as évek legvégétől általánossá válik a bizalmi válság 1973 március 19. a rendszer vége áttérés lebegő árfolyamok rendszerére
Irodalom Aranystandard áttekintéséhez kiegészítésképpen olvasandó Krugman könyv 581-584 oldalak