BUDAKESZI ERDÉSZETI ARBORÉTUM BİVÍTÉS FEJLESZTÉSI TERVE - 2 0 0 7 -

2 MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred, Erdész köz 2. Szerz.sz.: II/5-610/2005 BUDAKESZI ERDÉSZETI ARBORÉTUM BİVÍTÉS FEJLESZTÉSI TERVE - 2 0 0 7 - Tervezı: Dávid József. Osztályvezetı: Czirok István Igazgató: Wisnovszky Károly... Balatonfüred, 2008. január

T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETİ... 1 2. ELİZMÉNYEK... 2 3. VIZSGÁLATOK... 4 3.1. A bıvítési terület általános ismertetése... 4 3.2. Érintett erdırészletek jellemzése... 6 4. FEJLESZTÉSI TERV... 12 4.1. Az arborétum bıvítésének céljai... 12 4.2. A bıvítés tervezett növényzet típusai... 12 4.3. Parcellázási terv... 16 4.4. Feltárási terv... 18 4.5. A bıvítés végrehajtási terve... 19 4.5.1. Elıkészítı munkák... 19 4.5.2. Növénynevelés, növényültetés... 20 4.5.3. Mőszaki munkák... 22 4.6. Közjóléti fejlesztés terve... 26 4.7. Ápolás, fenntartás... 28 5. INTÉZKEDÉSI, ÜTEMEZÉSI JAVASLAT... 29 5.1. Anyagi erıforrások... 29 5.2. Intézkedési javaslatok... 30 5.3. Ütemezési javaslat... 31 6. MENNYISÉGI KIMUTATÁS ÉS TERVEZİI KÖLTSÉGBECSLÉS... 32 6.1. Tervezett beruházás költségbecslése... 32 6.2. Öt évi fenntartás, ápolás és kezelés tervezıi költségbecslése... 37 MELLÉKLETEK TÉRKÉPMELLÉKLET Budakeszi Erdészeti Arborétum bıvítés fejlesztési terve - Területfelhasználási térkép M = 1 : 2.500 I-233

1. BEVEZETİ A Budakeszi Erdészeti Arborétum telepítésének célja a Magyarországon nem ıshonos, elsısorban zöldövezeti fásításban, parkerdıben felhasználható díszítı értékő exóta és lombos fajok kipróbálása és nevelése erdıállományban, illetve a tapasztalatok hasznosítása a gyakorlatban. További célként fogalmazódott meg Budapest közelségében olyan győjteményes kert létrehozása, ahol a dendrológia iránt érdeklıdık ismereteiket gyarapíthatják. Az Arborétum létesítése Galambos Gáspár erdımérnök irányításával 1959-ben kezdıdött és kb. 1980-ig tartott. Az ültetési anyag nagy részét a Kámoni Arborétum adta, e mellett további hazai arborétumokból, parkokból, erdıgazdasági és kertészeti kertekbıl győjtötték a kiültetési anyagot. A növényzet mára a kutatás, az ismeretterjesztés, az oktatás számára igen értékes állapotba jutott. Esztétikai értékénél fogva vonzerıt jelent a természetet szeretı, a növények iránt érdeklıdı közönség számára. Az Arborétum létesítési terve eredetileg kiterjedt a mai Arborétumtól nyugatra esı, Budakeszi közigazgatási határáig nyúló területrészre is. Ennek megfelelıen került a fı körönd az egész terület központi helyére, az Erzsébet-puszta képezte volna az Arborétum minden igényt kielégítı fıbejáratát. Az eredeti tervet az egykori Budavidéki Erdı- és Vadgazdaság a vad mozgásának akadályozására hivatkozva csökkentett területen valósította meg, ennek köszönhetı a kialakult állapot. Az Arborétumot és tágabb környezetét érintı utóbbi 10 év tervkészítéseinek kapcsán az erdészeti ágazat részérıl felmerült az Arborétum bıvítésének szükségessége, amely alapvetıen az eredeti tervnek megfelelı kialakítást szolgálná. Ennek kapcsán a bekövetkezett területhasználat-változásokat természetesen figyelembe kell venni. Jelen tervdokumentáció a Budakeszi Erdészeti Arborétum mai viszonyokhoz igazított bıvítési tervét tartalmazza, viszont nem foglalkozik a Dendrárium létesítésével. A meglévı Arborétummal kapcsolatban nagyon lényeges lenne a mostani kialakult állapothoz igazított részletes, fafaj mélységő kezelési terv kidolgozása és elfogadása, továbbá a végrehajtásához szükséges források megnyugtató biztosítása, az egyes fajok tulajdonságait elemzı mérési sorozatok elindítása.

2 2. ELİZMÉNYEK A Pilisi Parkerdı Rt. NATOURPLAN Zöldövezet Tervezı Iroda (Osztályunk jogelıdje) 1997-ben elkészítette a Pilis-Budai Natura Arborétum és Dendrológiai Központ Közjóléti Programja és Fejlesztési Terve c. dokumentációt. A tervet az FVM Erdészeti Hivatala 36.732/1997. sz. alatt jóváhagyta és 1.79/1997. törzskönyvi számmal nyilvántartásba vette. 6 év elteltével a bekövetkezett változások kapcsán az FVM Erdészeti Hivatala elkészítette a 32.116/2003. sz. ügyiratát, amely a Budakeszi Arborétum és Dendrológiai Központ Fejlesztése címő állásfoglalást tartalmazza. Az állásfoglalás Budakeszi Arborétumot érintı megállapításai: - az Erdészeti Arborétumot meg kell hagyni a mai formájában és az eredeti terveknek megfelelıen kell kezelni - az Erdészeti Arborétumot függetleníteni kell az egyelıre meg sem valósuló Natura Arborétumtól, nem képezheti annak részét - szükségesnek tartja az Erdészeti Arborétum bıvítésének eredeti elképzeléseken alapuló részletes fejlesztési tervének kidolgozását. Az állásfoglalás alapján az ÁESZ Budapesti Igazgatósága az 589/2004. ügyszámú levelében az Erdészeti Arborétum vonatkozásában a fenti megállapításokon túlmenıen a következıket rögzítette: - a csonka Arborétum kialakulásának története (vadmozgás akadályozás) - az Arborétum bıvítés során figyelembe veendı tényezık köre - az 1997-es program megtartható és elvetendı fejlesztési elképzelései - az Erdészeti Arborétum bıvítésére vonatkozó tervezési metodika és mérnöknap szükséglet meghatározás elkészítés megrendelése. A fentiek alapján Irodánk elkészítette a Budakeszi Arborétum bıvítés fejlesztési tervének tervezési feladattervét és árajánlatát, melyet a kezdeményezı jóváhagyott. Ez alapján került sor jelen terv elkészítésére. Az Arborétumot a Pilisi Parkerdı ZRt. Budakeszi Erdészete kezeli. A kezelı képviselıivel 2006. február 22-én tervelıkészítı tárgyalás keretén belül rögzítettük a tervezési munkával kapcsolatban figyelembe veendık körét (lásd. a Mellékletek között elhelyezett Emlékeztetıt), továbbá Tervezı megismerte a kezelı Arborétum bıvítéssel kapcsolatos elveit, a fejlesztési terv elvárt tartalmát (Erdészet 716/2004. sz. levele). A tervelıkészítı tárgyalás után került sor az erdészeti és földnyilvántartási adatok beszerzésére, az elızmények áttekintésére, a tervezési alaptérkép összeállítására. Ezt követıen 2006. májusában elvégeztük az Erdészet képviselıjével, illetve a felkért szakértıvel Kiss Balázs erdımérnök - közös helyszínelési munkákat, majd elkészítettük terület-felhasználási javaslatainkat. 2006. szeptemberében Tervezıi Nyilatkozat formájában a kezelı kérésére összeállítottuk azon munkák körét, amelyekkel a bıvítési munka elkezdhetı. Az anyag

3 összeállítására a K-2-2 pályázat benyújtása miatt volt szükség. Az elkészített tervezetet elızetesen egyeztettük az Erdészettel és az illetékes erdıfelügyelıvel. Az egyre szőkülı hazai erdészeti támogatási lehetıségek miatt a Pilisi Parkerdı Zrt. nem kapott az Arborétum bıvítésének kezdı munkáihoz támogatást, így a beruházás 2007-ben nem kezdıdött el. Az Erdészeti Arborétum teljes bıvítési programját 2007. június 6-án és június 18- án tervegyeztetı tárgyalások keretén belül ismertettük és megvitattuk a Budakeszi Erdészet, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, az erdészeti hatóság képviselıivel. A tárgyalásokról készített Emlékeztetıt és Feljegyzést a Mellékletek között helyeztük el. A fejlesztési terv széleskörő bemutatására 2007. november 27-én került sor a Budakeszi Erdészet új tárgyalótermében. A záró tárgyalás Jegyzıkönyve a Mellékletek között megtalálható. Jelen tervdokumentációt a bemutatásra került fejlesztési terv alapján állítottuk össze.

4 3. VIZSGÁLATOK A Budakeszi Arborétum tágabb és szőkebb környezetének bemutatását számos korábbi tervünk tartalmazza, így azok megismétlésétıl jelen tervünkben eltekintünk. A fejezetben csupán a konkrét bıvítési területtel kapcsolatos vizsgálatokat ismertetjük. 3.1. A bıvítési terület általános ismertetése Területi adatok Tervezési terület erdırészletenkénti bontásban Budakeszi Tag, részlet A bıvítési terület erdıterv szerinti területe 26,1 ha, a Budakeszi 45. és 61. tag egyes részletei alkotják a késıbbi ismertetés szerinti részletezésben. A terület tulajdonosa a Magyar Állam, kezelıje a Pilisi Parkerdı ZRt.. Az erdıgazdaságon belül a Budakeszi Erdészet látja el közvetlenül a kezelési feladatokat. Az Arborétum bıvítési terület a Budai Tájvédelmi Körzet (továbbiakban Budai TK) része. Az 1978-ban alakított Budai TK-n belül a 45-ös tag részletei fokozottan védett természeti terület, míg a 61. tag érintett részletei védett természeti terület. Terület Faállománytípus kor (év) rendeltetés Kor (év) Vágásérettségi Elsıdleges (ha) 45A 5.0 KST 53 90 FTV 45B 0.9 J-E 51 70 FTV 45C 4.7 CS-EL 61 90 FTV 45D 1.4 J-E 1 60 FTV TAV 45NY 0.5 45PK2 6.3 45ÚT 0.2 61A 0.6 A 1 45 VTV FT 61B 0.3 EKL 1 45 VTV FT 61C 4.5 CS 61 90 VTV FT 61E 1.0 CS-EL 81 90 VTV FT 61NY2 0.2 61TN 0.1 61ÚT 0.4 Összesen: 26.1 Másodlagos rendeltetés

5 Tervezési terület ingatlannyilvántartási adatai B u d a k e s z i - külterület Ingatlannyilvántartási adatok Erdıtervi adatok Helyrajzi T e r ü l e t Terület (ha) Megjegyzés Mővelési ág Tag, részlet szám Földrészlet Érintett (ha) Részlet Érintett (ha) 0177/12 erdı 51ha5162m2 11.70 45C 4.7 4.30 Védett 45D 1.4 0.56 45NY 0.6 0.46 61C 4.5 4.50 61E 5.6 1.68 61NY 0.2 0.20 0179 erdı 16ha1255m2 0.69 45B 0.9 0.69 Védett 0180 kivett,s.h.út* 1ha1171m2 1.12 45B 0.9 0.21 Fok. védett 45C 4.7 0.07 45D 1.4 0.84 0181 kivett, s.h.út 3755m2 0.07 45ÚT 0.2 0.07 Fok. védett 0182 erdı 25ha8622m2 11.30 45A 5.0 5.00 Védett 45PK2 6.3 6.30 0183 kivett, s.h.út 4395m2 0.44 45ÚT 0.2 0.13 Védett 61B 0.3 0.21 61TN 0.1 0.10 0185a szántó 2ha4132m2 0.49 61A 0.6 0.49 Védett 0185b gyep(l) 2596m2 0.06 61A 0.6 0.06 Védett 0185c fásított ter. 1499m2 0.05 61A 0.6 0.05 Védett 0186 kivett,s.h.út 3040m2 0.17 61ÚT 0.4 0.17 Védett Összesen: 26.09 26.09 A *-gal jelzett mővelési ág a valóságban mély vízmosás! A "Megjegyzés" oszlop a földrészletre vonatkozó természetvédelmi védettségi bejegyzést tartalmazza. A fenti táblázat adatait vizsgálva két dolog figyelhetı meg: - a bıvítési terület lehatárolása nem a földrészlet határok figyelembe vételével történt - az erdıtervi részletkialakítások nem követik a földrészlet határokat, ennek köszönhetı az, hogy egy-egy erdırészlet több földrészletet is érint. Az Arborétum bıvítésének végrehajtásával párhuzamosan javasoljuk, hogy a teljes arborétumi területen történjen meg a kialakult állapothoz igazított földrészlet rendezés, majd ezt kövesse az erdırészletek újbóli kiosztása és elnevezése, a természetvédelmi védettségi kategóriák célhoz igazított meghatározása és a két nyilvántartás földhivatali és erdészeti összefésülése.

6 3.2. Érintett erdırészletek jellemzése Az egyes erdırészletek erdészeti tudnivalóit a 2005-ben készült erdıtervi leírólapok részletesen tartalmazzák, ezeket a Mellékletek között helyeztük el. A Leírólapok részletes ismertetésétıl eltekintünk, az alábbiakban az egyes erdırészletek fıbb jellemzıit adjuk meg, ezek között kiemelten kezeljük a bıvítéssel kapcsolatos tudnivalókat. 45 A Középkorú, elegyetlen kocsányos tölgyes, amelyben a száradás jelei már most (53 éves) jelentkeznek, ám ez egyelıre nem okoz jelentısebb problémát. Az állományban csak elvétve lehet találni néhány magas kırist, mezei juhart, valamint a cserjeszintben fiatal barkócaberkenyét. A második koronaszint hiányának köszönhetıen magas a cserjeborítottság, a cserjeszint fajgazdag. A részletben felfedezhetı két, a telepítés idején keletkezett nyiladék. Ennek nyomvonala az Átnézeti térképen (M=1:10.000) jól látszik. A 10-12 m széles kelet-nyugati irányú nyiladék csak látszólag az arborétumi fınyiladék folytatása, valójában attól északi irányba 6-8 m-rel eltér. A nyiladék keresztezıdés egy felszíni nyereg végén van, innen déli és nyugati irányba határozottan lejt a terep. További érdekesség, hogy a keresztezıdésbıl északi és déli irányba induló 4-6 m széles nyiladékok között 5 m-es tengelyeltolódás van. A részlet déli határát adó feltáró út mellett kisebb halom gumiabroncs található. A 45 A részlet északi határát a Budakeszi-Telki között lévı közút adja, e mellett rossz állapotú drótfonatos kerítés van. 45 B A 0,9 ha-os erdırészlet déli szélén igen sőrő, 51 éves telepített hegyijuhar sáv van, ez a sáv áthúzódik a 15/b jelő arborétumi parcellába is. A részlet többi részén ritka térállásban 10 éves erdei fenyık vannak, közöttük hasonló korú feketefenyık is találhatók. A csak foltokban záródott fiatal állományban hegyijuhar újulat illetve cserjék találhatók. 45 C A meglévı Arborétum kerítésén belül lévı középkorú kocsányos tölgyes-cseres állomány megfelelı egészségi állapotú. Az állományban néhány kocsánytalan tölgy is van. A sőrő állomány ellenére a második koronaszint hiánya miatt a cserjeszint teljes borítottságot ad, számos cserjefaj megtalálható itt. A kerítés védelmének köszönhetıen vad általi károsítás nem figyelhetı meg. A részletet a mély vízmosás fizikailag is lehatárolja az arborétumi parcelláktól. Keleti nyúlványának északi határát a légkábel nyiladéka adja. Ez a vízmosástól keletre lévı 3.300 m 2 -es terület az Arborétumi térképábrázolások szerint már a 16/d, 19/c és 19/d jelő arborétumi parcellák területén van, a parcellák közötti nyiladékok itt nincsenek kialakítva, azok képzése a térbeni rend kialakítása érdeké-

7 ben elvégzendı. Ugyancsak a térbeni rend helyreállításához tartozik a légkábel kiváltását követıen a 45 NY ezen szakaszának beültetése is. 45 D A meglévı és tervezett Arborétumon átvezetı mély vízmosást és mellette egy kis kiteresedést magába foglaló 1,4 ha-os erdırészlet most áll felújítás alatt. A volt akácos helyén gazdag fafajösszetételő csemetekiültetés valósult meg. Ezek megerısödését a dús, magaskórós lágyszárú növényzet és foltokban az akác felverıdése veszélyezteti, megfelelı ápolással ez a veszély elhárítható. A terep adta lehetıségek, a mikroklíma számos növénykülönlegesség kiültetését leszi lehetıvé. A mély árok határozott területmegosztó, az árkot keresztezı átjutáshoz mindenképpen hídra van szükség. 45 NY A nyiladékra az Erzsébet-puszta és a vadászház között húzódó légkábel miatt van szükség. Fejlesztési tervünk a légkábel megszüntetését irányozza elı, így a parcellakiosztást zavaró nyiladék fenntartására nem lesz szükség. Megszüntetendı légkábel és nyiladék

8 45 PK 2 Az Arborétum közvetlen bıvítési területeként kezelt 6,3 ha-os felszínt az Erdészet rendszeresen kaszáltatja, ennek köszönhetıen a cserjéket ez idáig sikerült féken tartani. A részlet keleti határán a meglévı Arborétum jó állapotú kerítése, míg északi határán a közút mellett haladó rossz állapotú kerítés található. A terület termıképessége és pajorfertızöttségének mértéke nem ismert, ezért betelepítés elıtt célszerő egy talajvizsgálat elvégzése. Fenyı-győjtemény helye, háttérben az Arborétum 45 ÚT A Térképmellékleten látható nyomvonalakon tárja fel a bıvítési területet. A 45 B jelő erdırészlettel határos ága újulattal és cserjével teljesen benıtt, még gyalogos közlekedésre sem használható. Nyugati végén sorompó akadályozza meg a közút felıl érkezık útra történı behajtását. 61 A A fentiekben említett vízmosás-kezdet elıtt található erdırészlet felszíne egy ellaposodó völgykezdeményt foglal magába. Rajta tarvágásos erdıfelújítással kezelt 2 éves akácállomány található, amely tıszámhiányos. A részlet nyugati szélén kb. 20 m szélességben áthaladhatatlan sőrőségő, 3-4 m magas, idıs cserjebokrokból és szilvafákból álló növénysáv van.

9 61 B A 0,3 ha-os terület gyakorlatilag egy elhanyagolt bozótos képét mutatja, amelyben az akác mellett juharok, vadkörte, és bodza található 30-40 %-os záródással. Pótlásra és ápolásra szoruló erdırészlet. 61 C A részletben jó növekedéső, középkorú, elegyetlen cseres állomány található. A második koronaszint hiánya miatt sokfajú cserjeszintje teljes borítottságot ad. Tölgy-győjtemény helye 61 E A véghasználat elıtt álló idıs kocsánytalan tölgyes-cseres állomány záródása 75%, az állomány bıvítési területtel érintett része olyan képet mutat, mintha már ott az elsı bontóvágás megtörtént volna. Az állományt alkotó fafajokon kívül bükk és gyertyán is megtalálható az érintett területen. Növényfajban gazdag cserjeszintje foltosan záródott, a terület 50 %-át borítja.

10 Tölgy-győjtemény helye 61 NY 2 A nyiladékon az Erzsébet-puszta és a vadászház között húzódó légkábel található. D-i határán panelos vadkárelhárító kerítés húzódik. Fejlesztési tervünk a légkábel megszüntetését irányozza elı, így a parcellakiosztást zavaró nyiladék fenntartására nem lesz szükség. 61 TN A mindössze 0,1 ha-os mélyfekvéső részleten egy régi kezelıház, közmővek aknái, elbontott épületalapok találhatók. Feltárandó, hogy mely közmőaknákra van még szükség, azok biztonságossá és zárhatóvá teendık, a többi megszüntetendı. Az épület elbontandó, az épületalapok felszámolandók, az összes bontási- is egyéb törmelék elszállítandó. Nem engedhetı meg azok helyszíni elterítése és földdel való letakarása! 61 ÚT A közút és az Erzsébet-puszta közötti kapcsolatot teremti meg, a bıvítési terület nyugati irányból való megközelítését teszi lehetıvé, ezen halad a zöld háromszög jelő turistaút, errıl az útról tervezett a kibıvített Arborétum gyalogos megközelítése.

11 Közúti lecsatlakozás az Erzsébet-puszta felé 61 ÉP, 61 VF Nevezett részletek a bıvítési területbe benyúlnak, ám az erdıkezelı az elıkészítı tárgyalások során a kialakult területhasználatra hivatkozva nem támogatta ezen részletek bıvítési területbe vonását, így a két erdıtervezett részletet kihagytuk a figyelembe veendı területek körébıl. A fejlesztési terv záró tárgyalásán a DINPI képviselıje által bemutatott Pilisi Parkerdı ZRt.-s e-mail (Tárgy: VICO) ennek az erdıkezelıi álláspontnak ellentmond, ám miután a fejlesztési terv bemutatásáig a tervezı errıl az új álláspontról nem kapott tájékoztatást, így jelen fejlesztési terv a két részletet 61 ÉP, 61 VF az elıkészítı tárgyalásokon megbeszéltek szerint az Arborétum bıvítési területébıl kihagyja.

12 4. FEJLESZTÉSI TERV 4.1. Az arborétum bıvítésének céljai Az Erdészeti Arborétum eredeti céljaihoz igazítottan a bıvítési területen is a lombos- és örökzöld fajok adott körülmények közötti kipróbálása és erdıállományszerő nevelése, illetve a tapasztalatok győjtése, az erdészeti kutatások elvégezhetıségének biztosítása az alapvetı cél. A meglévı Arborétummal egy nagyon fontos erdészettörténeti érték jött létre, ahol az erdészeti kutatások lehetısége biztosított, ahol a természet megismerése iránt fokozódó társadalmi igény már ma is kielégíthetı, ám ezt egy közjóléti fejlesztésnek kell megelıznie. Ezeket a funkciókat megvalósulás után a bıvítési területen is érvényesíteni kell. A küszöbön álló (vagy megindult) klímaváltozás kapcsán többek között fontos annak meghatározása, hogy a Budai-hegység fenyı állományaira milyen hatással lesznek a változó klimatikus viszonyok, a jövıben mely fenyıfélék erdıállomány-szerő nevelésére kell felkészülni. Ez az erdészeti-klímakutatási feladat a fenyıfajok sok szempontú telepítési és nevelési igényét veti fel, a bıvítési területen helyet kell kapnia a nem ıshonos fenyıkísérleteknek is. A kísérletek bıvítése és továbbvitele a természetvédelmi célokkal nem ellentétes, tehát itt a kísérleti célú védett területen a nem ıshonos fafajoknak is helyet kell biztosítani. Az Arborétum bıvítési területét jellemzıen meglévı erdık adják. Ezeken a felszíneken az erdıállomány folyamatos fenntartása mellett kell az új növénytársulásokat kialakítani. 4.2. A bıvítés tervezett növényzet típusai A bıvítési területen jellemzıen középkorú elegyetlen lombos állományok, kis területő felújítás alatt álló területek, egy 1,7 ha-os véghasználat elıtt álló lombos erdıállomány, illetve 45 PK 2 erdıtervi jellel egy 6,3 ha-os üres terület található. Az üres területen az eddigi tapasztalatok alapján a kedvezı fejlıdést mutató fenyıfélék eltérı elegyítéső kiültetését javasoljuk, fenyı győjtemény létrehozása tervezett. Itt a lombos fafajok csupán az erdıállomány-szerő neveléshez szükséges mértékben jelennek meg egy-egy parcellában. A fenyı győjteményt Európa, Amerika, Ázsia, Ausztrália és Új-Zéland nyitvatermı fafajaiból tervezzük összeállítani. A fajlista meghatározásánál figyelemmel kell lenni az adott klimatikus viszonyokra. A lombos állományok vonatkozásában az egyeztetések során három hasznosítási elképzelés fogalmazódott meg: - tölgy-győjtemény létrehozása, állományszerő nevelése - Pro Silva elvő állománykezelés bemutatása - bükkfa nemzetség fajainak állományszerő nevelése.

13 A tölgy-győjtemény három földrész Európa, Ázsia, Amerika mérsékelt övi tölgy fajait és fajtáit, továbbá hibridjeit, kultúr- és kertészeti változatait kívánja bemutatni és állományszerően nevelni. A kiválogatás alapja a hazánkban megtelepíthetıség és a jelenlegi megtalálhatóság volt. Ezen túlmenıen természetesen a helyi adottságokat is figyelembe vettük. A Pro Silva elveken mőködı állománykezelés arra a 45 C jelő erdırészletre alapoz, amely alapvetıen cseres állomány, ám e mellett számos egyéb hazai állományalkotó fafaj is megtalálható benne, ezek segítése hosszú távon egy változatos fafajösszetételő állomány létrejöttét valószínősíti. Az állománykezeléseket dokumentálni kell (leírás, térkép), ez alapján lehet a késıbbiekben az adott beavatkozást minısíteni és értékelni, gyakorlati alkalmazhatóságukat mérlegelni. A bükkfa-nemzetség fajainak állományszerő bemutatása kis területen jelenik meg, emeli az Arborétum egészének sokszínőségét. A tölgy-győjteményhez hasonlóan itt is a három földrész telepíthetı képviselıi jelennek meg. Ezen belül az Európát képviselı közönséges bükk (Fagus sylvatica) nagyfokú változatosságával faalak, levélszín, levélalak -, csoportosítva jelenik meg. A meglévı Arborétumhoz hasonlóan a bıvítési területen is szabályos parcellákra osztott, nagy kiterjedéső tisztások nélküli erdıszerő növényfoltok fognak létesülni. A terület esztétikai látványosságát a nyiladékok, a köröndök széleinek formaés színgazdag kiültetésével lehet biztosítani. Ennek szép példái láthatók a meglévı arborétumi területen. Az Arborétumot megosztó mély vízmosás 1,1 ha-os kiterjedése, változatos mikroklímájú adottságai olyan növénykülönlegességek bemutathatóságát teszi lehetıvé, amelyeket az Arborétum egyéb területein nem lehet eredményesen felnevelni, továbbá megteremti az eltérı termıhelyi viszonyokból adódó összehasonlítás lehetıségét. Az egyes növényfajok változó egyedszámú kiültetési szükségességét, az egymás mellé ültethetıségüket tulajdonságaik alapján kell kiviteli terv szinten meghatározni. Ehhez szükség lesz a beszerezhetı és a felhasználható növények körének pontos ismeretére. Az eddigi arborétumi tapasztalatok, az alkalmazhatóság, a hazai beszerezhetıség alapján Kiss Balázs erdımérnök, felkért szakértınk növényzet-típusonként összeállított egy elızetes fajlistát. A növények kiválasztásában a Budakeszi Erdészet részérıl Apatóczky István, a meglévı Arborétum jelenlegi és egyedüli mindent tudója is részt vett. A győjteményenkénti fajlista és a fajok, alfajok, változatok fıbb jellemzıi, valamint a parcella kiosztáshoz igazított kiültetési tervezet elegyarány (Ea%) és mennyiségi mutatóval a Mellékletek között elhelyezett táblázatokban látható. A Budakeszi Erdészeti Arborétumban az eddig szerzett tapasztalatok alapján a következı fák és cserjék mutatnak az adott nevelési körülmények között kedvezı fejlıdést.

14 Erdıgazdálkodási célra is javasolható fajok Abies cephalonica Abies concolor (violaceae) Abies numidica Berberis thunbergii Berberis vulgaris Calocedrus decurrens Cedrus atlantica Cotoneaster ssp. Larix decidua Larix leptolepis Ligustrum ssp. Pinus coulteri Pinus flexilis Pinus jeffreyi (sárgulnak!?) Pinus nigra v. corsicana Pinus nigra v. laricio Pinus ponderosa Pinus strobus Sequoiadendron giganteum Thuja occidentalis 'Plicata' Thuja plicata 'Variegata' Quercus ssp. Görög jegenyfenyı Kolorádó fenyı Numídiai jegenyefenyı Japán borbolya Közönséges borbolya Kaliforniai gyantáscédrus Atlasz cédrus Madárbírs alfajok Közönséges vörösfenyı Japán vörösfenyı Fagyal alfajok Nagytobozú fenyı Nevadai cirbolya fenyı Jeffrey fenyı Korzikai feketefenyı Kalábriai feketefenyı Sárgafenyı Selyemfenyı Kaliforniai óriásfenyı Óriás tuja Óriás tuja változat Tölgy alfajok Díszítı értékkel rendelkezı fajok Amelanchier ssp. Berberis julianae Berberis x ottawensis Caragana ssp. Carya ssp. Cerasus serrulata fajták Chaenomeles japonica Chamaecyparis lawsoniana 'Silvania' Chamaecyparis lawsoniana 'Stewartii' Chamaecyparis pisifera fajták Cornus alba változatok Cornus stolonifera Cotinus ssp. (szegélybe) Fanyarka alfajok Júlia borbolya Borbolya változat Borsócserje alfajok Hikoridió alfajok Japán díszcseresznye fajták Japánbírs Lawson-ciprus változat Lawson-ciprus változat Szaváraciprus fajták Fehérsom változatok Kúszó som Cserszömörce alfajok

15 Cupressocyparis leylandii fajták Exochorda giraldii Exochorda racemosa Fagus sylvatica 'Atropurpurea' Fagus sylvatica 'Tricolor' Juniperus ssp. (heverık is!) Picea omorica Picea orientalis Pinus monticola Pinus ponderosa resinosa Sorbus ssp. Spiraea billardii Syringa ssp. (csak csoportba) Thuja occidentalis 'Spiralis' Leyland-ciprus fajták Füzéres gyöngycserje Fürtös gyöngycserje Vérbükk Tarkalevelő európai bükk Boróka alfajok Szerb lucfenyı Keleti lucfenyı Kolumbiai selyemfenyı Sárgafenyı változat Berkenye alfajok Pirosvirágú gyöngyvesszı Orgona alfajok Óriás tuja változat Az Arborétum bıvítési területén a felsorolt növények eltérı társítással és elhelyezéssel újra jelenjenek meg annak érdekében, hogy az adott fajjal, alfajjal kapcsolatban minél több megfigyelés legyen győjthetı. A kiültetett növények nevének és helyének pontos dokumentálása a késıbbi megfigyelési, kutatási munkák nélkülözhetetlen alapja. Ezt a célt szolgálja a bıvítési terület parcellázási terve, annak azonosítóval történı jelölése. Az ún. köröndök szintén kapnak azonosító jelet. Köröndszél a meglévı Arborétumban

16 4.3. Parcellázási terv A meglévı Arborétum parcellakiosztásához igazodva a bıvítési területet is fel kell parcellázni a Területfelhasználási térkép (továbbiakban tervtérkép) szerinti beosztás szerint. A területosztás fı- és melléknyiladékok képzésével, ezek találkozási pontjaiban különbözı mérető és alakú köröndökkel történjen. A különbözı típusú nyiladékok helyét és irányát a meglévı nyiladékok meghoszszabbítása, illetve a parcellaszélességek tükrözése adja. Egy-egy parcella alparcellákra osztásának módját a teljes arborétumi alaprajz, a parcella alakja és mérete, a kialakítandó növényzettípus illetve kezelési mód (Pro Silva), az adott terepviszonyok határozzák meg. A meglévı Arborétum parcellaszámozását folytatva 20-tól 42-ig tartó folyamatos számozással láttuk el az új parcellákat, ezeket szükség szerint kettı-négy alparcellára bontottuk a, b, c, d jelöléssel. Így minden egység önálló azonosítóval bír, ez a helymegjelölés és az arborétumi dokumentálások miatt fontos. A területfelosztásból az Arborétumot kettészelı vízmosást egyedi jellegei és erısen korlátozott használhatósága miatt mély, meredek oldal kihagytuk. Területe 10.250 m 2. A feltáró nyiladékok találkozási pontjaiban ún. köröndök képzendık, ezek alakja kör vagy négyzet, térbeni elhelyezkedésüktıl függıen 10 vagy 20 méter átmérıjőek/oldalhosszúságúak. A köröndöket azonosításuk érdekében a meglévık folytatásaként, azokkal egyezı logika szerint számokkal láttuk el. A parcellák együttes területe 200.480 m 2, ezt 1.600 12.120 m 2 felszínő területegységek alkotják. Az ezeket határoló nyiladékok térbeni elhelyezkedésüktıl és szerepüktıl függıen 2-4-6-8 m szélességőek. A meglévı fıköröndöt is tartalmazó fınyiladék 8 m széles, a fısétaútvonalak pásztái 6 m szélesek, egyéb parcellaosztó nyiladék 4 m széles, míg a parcellán belüli továbbtagolást adó nyiladékok 2 m szélességőek. Az arborétumi kerítés belsı oldalán 7-8 m szélességő pászta képzendı, az ide kifutó nyiladékok 10 m sugarú félköröndökben végzıdnek. A köröndök és nyiladékok teljes területe 44.470 m 2, ebbıl 34.970 m 2 -t meglévı erdıállományban kell kialakítani. Tervezett területfelhasználás Kategória Terület (m 2 ) Parcella tölgy-győjtemény 97.020 - bükk-győjtemény 12.840 - fenyı-győjtemény 55.170 - ProSilva elvő áll.kezelés 35.450 Nyiladék, körönd 44.470 Vízmosás 10.250 Maradó erdıterület 4.000 Megközelítı út (0186) 1.700 Összesen: 260.900

17 Jelenleg gazdasági bejáróként használt 36 jelő körönd Fıkörönd (25 jelő) a Silvanus szoborral

18 4.4. Feltárási terv Az arborétumok egyik jellemzı tulajdonsága, hogy értékeikbıl, növénykülönlegességeikbıl minél többet igyekeznek bemutatni. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a jó feltártság. Ez esetünkben a parcellakiosztásnak köszönhetıen biztosított. A különbözı szélességő nyiladékok biztosítják a tetszıleges mozgás lehetıségét, sıt a késıbbiekben a ritkuló törzsszámnak köszönhetıen a parcellákon belüli célirányos gyalogos közlekedés is lehetıvé válik. Az Arborétumon belül meglévı és bıvítménye a gyalogos és kerekes-székes közlekedés engedhetı meg, gépjármőves forgalmat csupán a munkavégzés erejéig szabad megengedni, minimalizálni kell a rendezvényekhez kötıdı arborétumi gépkocsimozgást is. A gépjármővel érkezı látogatók számára korábbi tervünkben a 0189/2 hrsz.-ú felhagyott közúton illetve a 44D jelő erdırészletben (0209/4 hrsz.) jelöltünk ki parkolóhelyeket, míg a 44E jelő erdırészlet É-i végében autóspihenı létesítése tervezett. Innen gyalogosan haladva érhetı el a jelenlegi Arborétum fıbejárata, amelyet a bıvítés után is így kezel tervünk. Ezen túlmenıen a bıvítési terület nyugati szélén a gyalogosok részére (menetrend szerinti buszjáratról a Hidegvölgyi erdészháznál leszállók, a jelölt turistaúton érkezı kirándulók, egyéb érdeklıdık) egy ún. gyalogos bejáratot tervezünk. A tervezett gyalogos bejárat helye A két belépési pont között a nyiladékokon tetszılegesen lehet mozogni. A tájékozódás megkönnyítésére a tervtérképen látható szélesebb (6-8 m) nyiladékokon fı sétaúthálózat kialakítását javasoljuk. Ezek a terepen cserjeszegélyeikkel, murvás felszínükkel, szélesebb pásztájukról lesznek felismerhetık.

19 Bıvítési területünkön a fı sétaútvonalak teljes hossza 1.350 fm, a déli ág kivételével szervesen kapcsolódnak a meglévı Arborétum fı sétaútjaihoz. A feltárás elengedhetetlen része a terepi tájékoztatási rendszer. Ez esetünkben az Arborétum térképét is tartalmazó tájékoztató füzet biztosításával, térképes tájékoztató táblák, valamint irányító táblák elhelyezésével, a köröndszámok terepi megjelenítésével valósítható meg. A fı sétaútvonalakon kívüli nyomvonalak 2 vagy 4 m szélesek, gyepes felszínőek, cserjeszegély nélküliek. A szélesség tekintetében ez alól kivételt képez a határoló kerítés melletti 7-8 m széles pászta. Ez utóbbi kapcsán jegyezzük meg, hogy a külsı parcella széleknek 20-30 m mélységben sőrőnek kell lenniük a belsı részek védelme érdekében, ezért itt a széles megjelenés ellenére sem cél az esztétikus szegély kialakítása. 4.5. A bıvítés végrehajtási terve A korábbi fejezetekben az arborétum bıvítés céljait és elveit mutattuk be, ebben a fejezetben a végrehajtási feladatokat, a figyelembe veendı tényezık körét foglaljuk össze azzal a céllal, hogy a beruházás mőszaki tervét fejlesztési terv szintjén megadjuk, s ezzel segítséget nyújtsunk a pályázati anyagok összeállításához. 4.5.1. Elıkészítı munkák Jelen fejlesztési terünk nem minden esetben alkalmas arra, hogy annak alapján a tervezett beruházás minden része elvégezhetı legyen, ezért kiviteli tervek készítésére van szükség. Ezek elsısorban a pontos helyhez kötött növénykiültetési tervezésre, fajra lebontott növénykezelési tervre, a közmővezetékek létesítési terveire, jelentısebb beruházási igényő mőszaki létesítmények gyalogos fahíd, kilátó tervezési igényeire vonatkozik. A bıvítés teljes területén a bejáráson alapuló botanikai vizsgálatot el kell végeztetni, az esetlegesen talált természeti értékek szükség szerinti áttelepítését a DINPI útmutatásai és közremőködése révén a létesítés megkezdése elıtt végre kell hajtani. A 45PK 2 jelő 6,3 ha-os részletben a talajelıkészítési és talajjavítási munkák elvégzendık, ennek idıtartama 1 év. A munkálatok sorát a területen foltonként megjelenı cserjék gépi szárzúzásos leverésével kell kezdeni, majd ezt gyepfeltörés, a rögök aprítására nehéztárcsázás, majd sekély szántás kövesse. Meg kell vizsgálni a terület pajorfertızöttségét s ha szükséges, el kell végezni a vegyszeres védekezést. A teljes terület talajjavítására pillangós növény (rozs, lucerna) alkalmazását javasoljuk. Kombinátorozással és simítózással a vetıágy elıkészítendı, majd ezt követheti a vetés. A kikelt lágyszárú növényzetet hozamának csúcspontján, zöld állapotában kell sekély szántással beforgatni, majd az egyenletes és zárt talajfelszín elérése érdekében kombinátorozás végzendı.

20 Az Erzsébet-puszta áramellátását biztosító légkábel bıvítési területet és meglévı arborétumi területet érintı szakaszát ki kell váltani földkábelre. Ennek nyomvonala a nyugati és déli arborétumi kerítésen belüli pászta legyen. Az átállást követıen 850 fm hosszban a meglévı légkábel elbontandó, a tartóoszlopok kiemelendık és elszállítandók. A 61 TN jelő részletben számos, eltérı állapotú közmőfedlap található. Ezek közül a használaton kívüliek felszámolandók, a maradók biztonságossá és zárttá teendık. A területen található régi kezelıház, a hátrahagyott épületalapok szintén elbontandók, a bontási anyagok az itt található egyéb hulladékokkal együtt elszállítandók. A bontási munkák közé tartozik a felújításra tervezett, illetve a megszüntetendı vadkárelhárító kerítések teljes felszámolása és elszállítása is. Ez mintegy 730 fm meglévı, jellemzıen rossz állapotú kerítés megszüntetését jelenti a tervtérképen ábrázolt szakaszokon. Itt jegyezzük meg, hogy a meglévı Arborétum nyugati oldalán lévı dupla kerítés a régebbi elbontásával megszüntetendı. Ennek mennyisége a megadott mérıszámban (730 fm) nem szerepel. Az elıkészítı munkák közé soroltuk a parcellák, a nyiladékok, a köröndök tervtérkép alapján történı kitőzését. Ez földmérıi munka legyen, ennek során az érintett földrészletek sarokpontjai is rögzítendık a terepen. Ezt követheti a zárt erdıállományokban a pászták és köröndök területére esı fás szárú növényzet kivágása, a tuskók kiemelése, a faanyag elszállítása, majd a tereprendezés az egyenletes felszín elérése érdekében. Fontos, hogy a koronarészek és a cserjék se maradjanak vissza. Égetés helyett az aprítékolást javasoljuk, a keletkezett apríték szétterítve már a területen maradhat. A fa- és cserjekivágással érintett terület nagysága 35.000 m 2. 4.5.2. Növénynevelés, növényültetés A kiültetésre javasolt fajok, fajták, változatok továbbiakban exóták beszerzése komoly feladat, hiszen azok egy része nincs a faiskolákban az általánosan termesztésbe vont növényféleségek között. Szükség lesz győjteményekbıl, arborétumokból történı győjtése is (mag, hajtás). A növényfajlista összeállítása során szempont volt a hazai beszerezhetıség, ennek ellenére bizonyára lesznek olyan növények, amelyek csak külföldrıl, más földrészrıl szerezhetık be. Az exóták beszerzéséhez jelentıs segítséget adhat a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára, továbbá magyar kapcsolatok révén Dr. Debreczy Zsolt az Észak-Amerikában mőködı Nemzetközi Dendrológiai Kutatóintézet (I.D.R.I.). Nevezett intézmények munkatársai révén jelenleg is tekintélyes mennyiségő olyan élı növénygyőjtemény van hazánkban (jellemzıen Budakeszin), amelyhez keresik a végleges kiültetési helyet.

21 A növényanyag beszerzése évekig fog tartani, várhatóan lesznek olyan esetek is, hogy csak 5-10 év múlva sikerül szert tenni egy-egy exótára. Erre az eshetıségre fel kell készülni, a késıbbi munkálatokat ennek figyelembe vételével kell tervezni, új növény kiültetését mindig el lehessen végezni. A beszerzett különbözı állapotú és korú növényritkaságoknál nem engedhetı meg az, hogy azokból akár a normál erdészeti ültetési gyakorlatnak megfelelı egyedszám a kiültetést követıen 1-2 éven belül elpusztuljon. Csak megfelelı mérető, jó egészségi állapotú, erıteljes exóták ültethetık ki. Ennek biztosítása érdekében elınevelésre van szükség. Ez faiskolában, csemetekertben lehetséges. Lényege a magasfokú szakmai tudás, az állandó figyelemmel kísérés, a szükséges feltételek kompromisszumok nélküli hiánytalan biztosítása! Kiültetési növényméretként általánosságban a 30-60 cm-es magasság, erıteljes gyökérzet, fenyıknél a 3-5 literes konténerméret. Az exóták parcellákba történı kiültetése a fenyıgyőjtemény (34, 35, 36, 37 parcellák) esetén viszonylag egyszerő, hiszen itt egy talajjavított, üres terület fog rendelkezésre állni, ahol a kiviteli terv alapján végrehajtott ültetési hely kitőzést követıen a gödrös kézi ültetés elvégezhetı. Más a helyzet a meglévı erdıállományok alá kerülı tölgy- és bükk győjtemények által érintett parcellák esetében, ahol alapvetı szempont a folyamatos erdıborítás fenntartása, a tarvágás vagy végvágás tilalma. Itt a meglévı erdıállomány védelme alatt kell kialakítani a kiviteli tervben pontosan meghatározott összetételő győjteményeket. Nagyon lényeges lesz a folyamatos nyomon követés, az exóták akadálymentes fejlıdésének folyamatos biztosítása, a meglévı fák szükség szerinti eltávolítása oly módon, hogy az a kiültetett exótákban kárt ne tegyen, a szakszerő ápolások idıben történı elvégzése. Ezek figyelembe vételével a lombos győjtemények kialakításához minimum 10 évre van szükség. A meglévı erdıállományokban a kiültetési helyeket bontással, cserjeirtással, a vékonyfa aprítékolásával kell biztosítani. A cserjék gyökfıjét ajánlatos eltávolítani, fák esetében a késıbbi ápolások megkönnyítése, a tuskósarj-képzıdés megelızése érdekében a tuskófelszínek terepszint alá süllyesztendık. Bontással kapcsolatos fıbb irányelvek: - mindig csak olyan mértékő legyen a belenyúlás, amelyet adott idıpontban a kiültetendı exóták (mennyiség, tulajdonság) megkövetelnek - a bontás maximum fél évvel elızze meg az esedékes kiültetést - a bontásokat és kiültetéseket térben úgy kell szervezni, hogy a következı bontás végrehajtásakor a kiültetett exótákban fakitermelési kár ne keletkezzen - a kialakított lék mérete a felsı koronaszintben az idı multával csökken, a fejlıdı exóták fényigénye növekszik, ekkor a védıállomány bontását, tovább bontását újabb kiültetési hely biztosítás nélkül is el kell végezni.

22 Az érintett bıvítési területen 12,5 ha-on van erdıállomány, ekkora felszínen kell folyamatos bontással és cserjeirtással az éppen aktuális kiültetési helyszükségletet biztosítani, illetve a visszamaradó védıállományt kezelni. Az elkészítendı növénykiültetési kiviteli terv alapján, az aktuálisan rendelkezésre álló kiültetendı exóták ismeretében el kell végezni a kiültetési helyek kitőzését. Az ápolások gépesíthetısége miatt fontos, hogy lehetıség szerint a létrehozandó növénycsoportok szabályos hálózatúak legyenek. A rendelkezésre álló terület állapotához igazodóan a fenyıgyőjtemény tervezett hálózata 1,5 x 1,5 m, a lombos győjtemények hálózata pedig 3 x 3 m. Ezek alapján a parcellák teljes területének kiültetését feltételezve 36.750 db kiültetési hely adódik, ehhez jön a nagyobb köröndök, fı sétautak szegélyén a cserjésítés 11.000 db-os (2.700 m 2, átlag 4 db/m 2 sőrőség) tétele. A növényanyag szükséglet számításánál az exóták 10 %-os pótlását (3.700 db) is figyelembe kell venni. A kiültetett exóták pontos fajmeghatározása és helyének beazonosítható dokumentálása a késıbbi megfigyelési, kutatási munkák nélkülözhetetlen alapja, térinformatikai alapokon nyugvó feldolgozására nagy hangsúlyt kell fektetni. Minden esetben gödrös kézi ültetés végzendı, ahol a fúrt gödör mérete: Ø 40 cm, mélység 60 cm. Lényeges az ültetıgödör jó földminısége, ezt szükség szerint részleges vagy teljes talajcserével kell biztosítani. Az ültetés körültekintı, alapos munkával végzendı, idıjárás és növénytulajdonság alapján a beiszapolásról sem szabad megfeledkezni. A kiültetett lombos exóták épségének megóvása érdekében jelzı- vagy védıkarózásra is szükség van. Ez az ápolásoknál nyújt jó tájékoztatást, az ápolást végzı munkás hatékonyságát is növeli (egyértelmően látja, hogy mire kell vigyáznia). 4.5.3. Mőszaki munkák Az Arborétum bıvítése során elvégzendı mőszaki munkákról az alábbiakban adunk egy rövid áttekintést. Az Erzsébet-puszta és vadászház közötti elbontandó légkábel kiváltására tervezett földkábel a tervezett kerítés belsı oldalán kerüljön elhelyezésre, hossza 1.050 fm. Megépíthetısége kiviteli tervhez kötött, méretezésénél figyelemmel kell lenni a Hidegvölgyi erdészháznál található létesítmények biztonságos villamos energia ellátására is. Arborétum védıkerítés nélkül nem létesíthetı, a bıvítési terület határain vadkárelhárító kerítés építésére van szükség 1.630 fm együttes hosszban. Tervezett nyomvonalát tervtérképünkön jelöltük, típusa faoszlopokra erısített, 2,2 m magas feszített hálós legyen. Itt jegyezzük meg, hogy a meglévı Arborétum nyugati határán lévı kerítést annak jó állapotban maradásáig nem kell elbontani. Az Erzsébet-pusztától északra tervezett gyalogos bejáratnál bejárati kapuzat építésére van szükség. Ez méretében és stílusában igazodhat a jelenlegi fıbejárati

23 kapuzathoz azzal a kiegészítéssel, hogy mindkét helyen meg kell jelennie a létesítmény nevének is (Budakeszi Erdészeti Arborétum). Meglévı Arborétum fıbejárati kapuzata A fı sétaútvonalként jelölt nyiladékok stabilizálása, idıjárástól függetlenített használhatóságának biztosítása érdekében 2 m szélességben, 15 cm vtg-ban murvás út kialakítását javasoljuk. A burkolat két rétegő legyen (10 cm Z 25/40, 5 cm Z 5/12), az ápoló gépek tengelynyomását károsodás nélkül bírja el. A szükségessé váló faanyagmozgatások lehetıség szerint ne ezeken a nyomvonalakon történjenek. Összességében 1.350 fm hosszban kell murvás utat építeni az Arborétum bıvítési területén. Javasolt nyomvonalukat tervtérképünkön ábrázoltuk. Célszerő a tervezett útstabilizálást a létesítés elején elvégezni, hiszen hálózata jól feltárja a bıvítési területet, így jól tudja szolgálni az idıjárástól függetlenített elérhetıséget az Arborétum bıvítés kiviteli munkáinak során is. A stabilizálásra tervezett utak két helyen haladnak át az Arborétumot megosztó vízmosáson, ezeken a pontokon áteresz illetve gyalogos fahíd építésére van szükség.

24 Az Arborétumtól nyugatra fekvı terület domborzati viszonyait vizsgálva megállapítható, hogy a völgyhajlathoz tartozó vízgyőjtı terület kicsi, azt a bıvítési terület felett megosztja a közút, továbbá az erdészeti feltáró utak (az utaknak a felszíni csapadékvíz-lefutások intenzitásának csökkentésében van szerepük), így nagy keresztmetszető átereszekre nincs szükség. A tervtérképen egyessel jelölt helyszínen a vízmosás legelején vagyunk, a mélyedés mértéke nem haladja meg az 1 m-t, szélessége 8-10 m. Ide elegendı egy kb. Ø 60 cm átmérıjő, kör vagy ún. békaszáj keresztmetszető hullámlemez falú csıáteresz elhelyezése. Hosszúsága igazodjon a pászta szélességéhez, a 6 m szélesség teljes mértékben legyen feltöltve, ez az igény 10 m hosszú áteresz kiépítését követeli meg. Az áteresz építés a vonatkozó technológiai elıírások betartása mellett kiviteli terv nélkül elvégezhetı. Az oldalfal-elemekbıl álló csıátereszt annak végleges helyén lehet összeszerelni. Az áteresz környéki feltöltés helyszínre szállított, jól tömöríthetı, humuszmentes földbıl készüljön, réteges tömörítésére nagy gondot kell fordítani. A kettes számmal jelölt helyszínen a vízmosás mélysége már eléri a 8 m-t, szélessége közelít a 20 m-hez. Költségtakarékossági és esztétikai szempontból ezen a helyen egy 1,2 m széles, fa szerkezető gyalogos fahíd megépítését javasoljuk. A teljes Arborétumon belüli helyzetébıl adódóan nem jelenthet gondot, hogy ezen a ponton a létesítés és fenntartás gépjármővei nem tudnak átkelni a vízmosáson, ebbıl adódóan a gyalogos fahíd megépítését a bıvítési beruházás késıbbi ütemében javasoljuk végrehajtani. A fahidat méretei miatt csakis kiviteli terv alapján szabad megépíteni! A tervezett fahíd mellett a vízmosásban idıszakonként megjelenı víz visszatartására, a vízmosás további esetleges mélyülésének megakadályozására és ez által a fahíd védelmének biztosítására, továbbá élıhely-gazdagítási céllal gabion fenékgát létesítését javasoljuk. Ez a bıvítési beruházás elején valósuljon meg. Természetesen ehhez ismerni kell az építendı fahíd pontos helyét, ezt a nyiladékhálózat terepi kitőzésével lehet meghatározni. A gát magassága a vízmosás tengelyében érje el a 2 m-t, esetleges elcsúszás elleni védelme érdekében szükséges a megfelelı beágyazás és gátvastagság kiépítése. A gabion fenékgátak építése vonatkozásában a Pilisi Parkerdı Zrt. a múltban gazdag gyakorlati tapasztalatokra tett szert, így a beruházásért felelıs vezetı döntésén múljon az, hogy kell-e a gátépítéshez kiviteli terv. A helyszíni adottságok pontos felvételével méretek, talajszerkezet a gátépítés mennyiségi mutatói természetesen meghatározandók. A tervkészítés során a Budakeszi Erdészeti képviselıi részérıl felmerült az az igény, hogy szerencsésebb lenne, ha a korábbi terveinkben az Arborétumon kívülre tervezett (44A jelő erdırészlet) kilátó a meglévı Arborétumon belülre kerülne, így a rendezvényhelyszínrıl közvetlenül elérhetıvé válna, nem kellene a védıkerítésen átjutni. A kérésnek teljes mértékben helyt lehet adni, hiszen így a mindenhol vonzó kilátó az Arborétum szerves részét fogja alkotni (kerítésen belül lesz), az elmozdítás

25 mértéke az eredetileg tervezett helyszíntıl nyugati irányba 40 50 m, meglévı parcellaosztó nyiladékok metszéspontjába kerül. Az áthelyezés egyetlen hátrányaként az hozható fel, hogy így a mikrokörnyezet legmagasabb pontjáról 5-6 m-rel alacsonyabb térszintre fog kerülni (~ 282 mbf), ám ez hosszú távon (40-50 év múlva) csupán a keleti irányba történı kilátást befolyásolhatja, a tervezett helyszínrıl az Arborétumra való teljes rálátás lehetısége továbbra is teljes mértékben biztosított. A kilátó építés elsısorban az arborétumi rálátást hivatott biztosítani, ehhez egyértelmően a környezı arborétumi növényállomány fölé kell emelkednie. Ez megítélésünk szerint nem okoz tájképvédelmi problémát, hiszen ha a tágabb környezetet vizsgáljuk, akkor a kilátó közel sem kerül csúcsra vagy gerincre, továbbá megjelenítési formájával környezetbe illeszthetı. Mindezekkel együtt a tervezett fa szerkezető kilátó legfelsı járószintjének magassága 18-20 m legyen, helyszínét tervtérképünkön négyes számmal jelöltük. A fa szerkezető kilátó engedélyezett kiviteli terv alapján építhetı, megvalósítását a meglévı Arborétum nagyközönség elıtti megnyitásához kell igazítani.

26 4.6. Közjóléti fejlesztés terve Az arborétumoknak a szakmai vonatkozásokon túlmenıen nagyon fontos ismeretterjesztési, egészségmegırzési funkciói is vannak. Ez a társadalmi igény a Budakeszi Erdészeti Arborétum iránt Budapest közelsége miatt fokozottan jelentkezik. A jelenleg fennálló vezetéses arborétum látogatási gyakorlatot bıvíteni kell, ehhez viszont alkalmassá kell tenni a meglévı Arborétumot, el kell végezni a szabad látogatást is lehetıvé tevı közjóléti fejlesztést. Ennek a meglévı Arborétumot érintı vonatkozásait korábbi terveink tartalmazzák, így az alábbiakban csak a bıvítési területet érintı közjóléti fejlesztés tervét mutatjuk be, elvégzése a bıvítési terület nagyközönség elıtti megnyitásához kötıdjön, azaz gyakorlatilag a bıvítési beruházás utolsó ütemeként hajtandó végre. Itt jegyezzük meg, hogy a meglévı Arborétum a bıvítés helyzetétıl függetlenül minél elıbb megnyitandó (elıfeltétele a közjóléti berendezések kihelyezése, a fogadással, a tájékoztatással, az ırzéssel kapcsolatos tárgyi és személyi feltételek biztosítása), ezzel a Pilisi Parkerdı Zrt. ismeretterjesztési, bemutatkozási, társadalmi igényt kielégítı tevékenysége bıvülne. A gyalogos bejárati kapuzat mögött egy információs- és jegyárusító pavilon elhelyezése szükséges. Ez lehet mobil vagy helyszínre épített kivitelő. Lényeges az esztétikus megjelenés és a fából építés. Alapterülete hat- vagy nyolcszög formájú, 8 m 2 felszínő legyen. A pavilon mellé egy nagymérető térképes tájékoztató tábla (200 x 125 cm) is kerüljön elhelyezésre. A 40/c, a 28/a és 28/b jelő parcellákban egy-egy 480 m 2 felszínő pihenı tisztás kiképzését tervezzük. Mindkét helyszín meglévı erdıállományban van, területükrıl a nyiladék- és köröndképzéssel párhuzamosan eltávolítandó a fás szárú növényzet, ezt követıen pedig ezeken is rendszeres gépi kaszálás végzendı a szép gyepfelület kialakulása és fenntartása érdekében. A pihenı tisztások szélére színés formagazdag örökzöldek és cserjék ültetendık, maguk a tisztások maradjanak fa- és cserjementesek. A szegélyképzés nagyon szép példája látható a 17/a és 17/b jelő parcellákban található pihenıtisztáson. A közjóléti berendezések kihelyezésekor ezekre a tisztásokra is kerüljön eszköz, helyük megválasztásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy nagyobb egybefüggı labdázó felszínek is maradjanak. A tervezett pihenıtisztásokon ülıgarnitúrák, támlás ülıpadok, tájékoztató- és információs táblák, hulladékgyőjtık helyezendık el. A tisztások szegélye mögött 1-1 db zárt őrgödrös, két egységes illemhely (esetleg mobil rendszerő konténeres WC) is elhelyezendı. Fontos követelmény az állandó tisztántartás, a gépjármőves megközelíthetıség biztosítása. A bejárattól messzebb lévı pihenıtisztáson egy 12 m 2 alapterülető, asztalokkal és padokkal ellátott védıházikó felállítását is javasoljuk.

27 A fısétaútvonalakkal érintett nyiladékok és köröndök szélein szórtan jelenjen meg egy-egy ülıgarnitúra vagy támlás ülıpad, tájékoztató- és információs tábla, hulladékgyőjtı. A haladási irány változást vagy egy-egy látványosság, létesítmény elérhetıségét az adott köröndökben irányító- és köröndjelzı táblák kihelyezésével kell jelölni. Az Arborétumból nem hiányozhatnak a növénynév táblák sem, amelyek jellemzıen a nyiladékok szegélyén álló növények tövénél, a sétautakról jól észrevehetı módon legyenek kihelyezve. Tájékoztató táblákon egy-egy parcella látványos vagy közérdeklıdésre számot tartó növénytársulása is bemutatható. Madáretetık, madárodúk kihelyezésével egyrészt szolgáljuk a terület élıhelyének bıvítését, másrészt az arborétumi látogatók madarakkal kapcsolatos ismereteit is bıvíthetjük. Tőzrakóhelyek az Arborétumon belül sehol sem létesíthetık, az állandó tőzgyújtási tilalmat folyamatosan fenn kell tartani és a személyzet révén folyamatosan be kell tartatni. Az esetlegesen kialakult tőzrakóhelyet teljesen fel kell számolni, ne maradjon meg a csábítás. Az arborétumi belépıhöz egy tájékoztató füzet is társuljon, amelyben az általános ismertetésen túlmenıen az arborétumi tájékozódást segítı térkép feltétlenül jelenjen meg. Kétféle tájékoztató füzet készítését javasoljuk: általános és szakmai. Az Arborétum bıvítési területén elsı lépcsıben összességében az alábbi típusú és mennyiségő közjóléti berendezések helyezendık el: - 1 db információs- és jegyárusító pavilon (8 m 2 ) - 1 db védıházikó (12 m 2 ) - 2 db kétegységes illemhely - 1 db nagymérető térképes tájékoztató tábla (250x125 cm) - 8 db tájékoztató- és információs tábla (100x125 cm) - 10 db irányító- és köröndjelzı tábla - 500 db növénynév tábla - 10 db ülıgarnitúra - 10 db támlás ülıpad - 15 db hulladékgyőjtı - 50 db madáretetı, madárodú.