Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

Lukácsy György, Zanathy Gábor és Lőrincz András

TarTalomjegyzék 1 Előszó 4 2 metszése és zöldmunkái az év során 5 3 6 3.1 A tőke részei és a tőkeművelésmód változatai 6 3.2 A támasz és méretezése 8 4 A tőkeművelésmód 13 4.1 Az egyszerű Guyot-művelésű tőkék alakítása 13 4.1.1 1. év metszése és zöldmunkái 14 4.1.2 2. év metszése és zöldmunkái 14 4.1.3 3. év metszése és zöldmunkái 15 4.1.4 4. év metszése és zöldmunkái 16 4.2 Kettős (összetett) Guyot-művelésű tőkék alakítása 16 4.3 A javított Guyot-művelésű tőkék alakítása 16 5 metszése és zöldmunkái 17 5.1 Metszés 17 5.2 Metszést kiegészítő műveletek 19 5.2.1 Venyigekezelés 19 5.2.2 Törzs rögzítése 20 5.2.3 Szálvessző-elrendezés és -kötözés 20 5.3 Zöldmunkák 22 5.3.1 Törzstisztítás 22 5.3.2 Hajtás-/rügyválogatás 22 5.3.3 Hajtások elhelyezése a támaszon 23 5.3.4 Csonkázás 24 5.3.5 Hónaljhajtások kezelése 25 5.3.6 Lelevelezés 26 5.4 Fürtválogatás 27 6 Összefoglalás 29 7 Irodalomjegyzék 30 8 Ábrajegyzék 30 G U Y O T-M Ű V E L É S 3

1 előszó A szőlőtermesztés, a szőlőtőkékkel való foglalatoskodás, a folyamatos gondoskodás az egyik legnemesebb és legnagyobb szakértelmet igénylő kertészeti szakág. Különösen igaz ez a Tokaji borvidéken, ahol az évszázadokon keresztül világhírű borok alapanyagának szüretelése a fő célkitűzésünk. Az összetett, évről évre előre nem látható kihívásokat és kockázatokat rejtő feladatot nehezíti, hogy a borvidék zászlósbora, az aszú készítésén kívül napjainkban a tokaji termőhelyek adottságait határozottan megjelenítő száraz fehérborok készítése is előtérbe került. A különböző végtermékekkel összefüggésben megállapított minőségi követelmények eltérnek egymástól, ezért a tudatos termőhelyválasztáson túl az éves termesztéstechnológia különböző lépései is komoly megfontolást igényelnek. A Tokaj Kereskedőház Zrt. jelentős átalakuláson megy keresztül. Egy borászati üzem fundamentumát azonban a szőlőtermés adja. A Társaság ezért kiemelten fontosnak tartja a szőlősgazdák számára is gazdaságos, hosszú távon fenntartható minőségi szőlőtermesztést. A hegyaljai szőlősgazdák, szőlőtermelők kiváló ismerőik termőhelyeiknek és a szőlőnövénynek, a tőkék művelésével még a nehéz időkben sem hagytak fel. A füzettel, amelyet most kezében tart, célunk, hogy segítséget nyújtsunk munkájához. Gondosan elkészített ábrákkal, és a szőlészet iránt elhivatott szakértők által készített részletes leírásokkal számos már jól ismert és begyakorolt, valamint részben újszerű szőlészeti fogást mutatunk be. A borvidék elismert szőlészei lektorálta füzet olvasásával felfrissíthetik régi tanulmányaikat, magyarázatot találhatnak a rutinszerűen alkalmazott műveletekre. Sőt abban bízunk, hogy a sorok között új gyakorlati megoldásokra is felfigyelhetnek, melyeket ki is próbálhatnak az éves szőlészeti munkák során. A rövid kiadványt nemcsak a Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti vezetőjeként, hanem mint helyi termelő is ajánlom. Forgassák sokszor, vegyék nagyító alá a sorok között megbúvó részleteket, és ha további kérdésük vetődik fel, keressék a Társaság szakembereit bizalommal. További jó munkát kívánva: Balassa István Tokaj Kereskedőház Zrt. szőlészeti igazgató 4 GUYOT-MŰVELÉS

2 a guyot-művelés metszése és zöldmunkái az év során Műveletek/hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Metszés Venyigekezelés Törzs rögzítése Szálvesszőelrendezés és kötözés Törzstisztítás Hajtás-/rügyválogatás Hajtások elhelyezése a támaszon Csonkázás Hónaljhajtások kezelése Lelevelezés Fürtválogatás zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód G U Y O T-M Ű V E L É S 5

3 a guyot-művelés bemutatása A tőkeművelésmód 3.1 A tőke részei és a tőkeművelésmód változatai Törzs: A törzs általában teljes hosszában azonos átmérőjű, jóllehet idővel fejszerű megvastagodás alakulhat ki (1. ábra). A törzsmagasság lehet alacsony (legfeljebb 60 cm-es) vagy középmagas (70-80 cm). Leívelt szálvessző Ugarcsap Törzs metszése zöldmunkái 1. ábra: ű tőke részei Tőkenyak Ugarcsap és szálvessző: A függőleges törzs végén a csercsapos váltómetszés szabályai szerint kell eljárni (a hosszú metszési elem alatt mindig kell hagyni ugarcsapot), és a szálvesszőt vízszintesen szükséges rögzíteni. Az egyszerű Guyot-művelésnél a törzs végén a szálvesszőt az alapjához közel erősen ívelik, és a hosszú metszési elem alatt ugarcsapot is hagynak. Ezenkívül ismerünk összetett (kettős) és javított változatot (2 3. ábra). 6 GUYOT-MŰVELÉS

Vékony lombfal: sel vékony lombfalat hozunk létre; a hajtásokat függőlegesen felfelé, egy síkba rendezve vezetjük. 2. ábra: Egyszerű, kettős és javított Guyot-művelés 3. ábra: A szálvesző és az ugarcsap elhelyezésének lehetőségei zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód G U Y O T-M Ű V E L É S 7

3.2 A támasz és méretezése ű ültetvény szerkezeti elemeit a 4. ábra szemlélteti. metszése A tőkeművelésmód zöldmunkái 1,4 m 2,2 m 4. ábra: Példa a Guyot-művelésű ültetvény szerkezetére 8 GUYOT-MŰVELÉS

Sor- és tőtávolság: 1,5-2,5 x 0,8-1,2 m A tőtávolság az egyszerű Guyot-művelésnél 0,8-1,0 m, a kettős Guyot-művelésű tőkék esetében pedig 1,0-1,2 m. A sortávolságot alacsony törzsmagasságnál 1,5-2,2 m-ben, míg középmagas törzsnél 1,8-2,5 m között javasolt kialakítani. A hektáronkénti tőkeszámokat az ajánlott sor- és tőtávolságoknak megfelelően az 1 2. táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Alacsony törzsű Guyot-művelésű ültetvény hektáronkénti tőkeszáma a sor- és tőtávolság függvényében Tőtávolság (m) Sortávolság (m) 1,5 1,6 1,7 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 0,8 8333 7813 7353 6944 6579 6250 5952 5682 0,9 7407 6944 6536 6173 5848 5556 5291 5051 1 6667 6250 5882 5556 5263 5000 4762 4545 1,1 6061 5682 5348 5051 4785 4545 4329 4132 1,2 5556 5208 4902 4630 4386 4167 n.a.* n.a. * nem ajánlott 2. táblázat: Középmagas törzsű Guyot-művelésű ültetvény hektáronkénti tőkeszáma a sor- és tőtávolság függvényében Tőtávolság (m) Sortávolság (m) 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 0,8 6944 6579 6250 5952 5682 5435 5208 5000 0,9 6173 5848 5556 5291 5051 4831 4630 4444 1 5556 5263 5000 4762 4545 4348 4167 4000 1,1 5051 4785 4545 4329 4132 n.a.* n.a. n.a. 1,2 4630 4386 4167 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. * nem ajánlott zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód G U Y O T-M Ű V E L É S 9

A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Sorirány: a szőlősorok tájolásakor az É D-i vagy az ÉNy DK-i irányt célszerű választani. A sorok égtáji tájolását módosíthatják a terület terepviszonyai. Ha lejtős, a makro- és mikroteraszokon a sorok szükségszerűen a teraszok kialakítását követik; lejtő irányú sorvezetésnél a sorok irányát a lejtő kitettsége határozza meg. Kisebb parcelláknál a sorok irányát a sorok lehetséges hoszsza is befolyásolja; szabálytalan vagy elnyújtott területeken olyan sorvezetést célszerű alkalmazni, amely a lehető legnagyobb sorhosszúságot eredményezi. Támaszrendszer: a Guyot-művelésű tőkék támaszrendszerét az 5. ábra szemlélteti. 40 cm 30 cm 30 cm 50 cm 5. ábra: ű tőkék támaszrendszere Hajtástartó huzalok Vezérhuzal Az alkalmazott közös támaszrendszer egysíkú függőleges kialakítású. A tőke törzsét a törzstámasz, azaz a karó mellett rögzítjük. A karó a vezérhuzal magasságáig érjen. Az éves hosszú metszéselemeket, a szálvesszőket a törzsmagasság fölött kb. 10 cm-rel kifeszített vezérhuzalhoz rögzítjük. A tenyészidőszakban a hajtásokat a kartartó huzal fölött kifeszített hajtástartó huzalpárok támasztják meg, melyek javasolt száma 1,7 m sortávolság alatt 2 pár, 1,7 m-es sortávolság fölött 3 pár. A hajtástartó huzalpárok száma csökkenthető, amennyiben a huzalok emelhetők. A huzalpárok kiosztásánál célszerű figyelembe venni, hogy az első huzalpár és a kartartó huzal közötti távolság ne haladja meg a 30 cm-t. Az ökológiai adottságok optimális kihasználásához és az önárnyékolás elkerüléséhez a támaszrendszer méretezé- 10 GUYOT-MŰVELÉS

sekor vegyük figyelembe, hogy a lombfalmagasság és a sortávolság aránya 0,5 és 0,7 között legyen (6. ábra). A lombfalmagasság a vezérhuzal és a tervezett csonkázási magasság közötti távolságot. A sortávolság és a kialakítható lombfalmagasság értékeit a 3 4. táblázat szemlélteti. Lombfalmagasság (cm) / Sortávolság (cm) = 0,5-0,7 Lombfal magasság (cm) Sortávolság (cm) 6. ábra: A lombfalmagasság és a sortávolság arányának meghatározása Guyot-művelés esetén zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód G U Y O T-M Ű V E L É S 11

3. táblázat: A lombfalmagasság, a hajtástartó huzalpárok száma és a sortávolság közötti összefüggés alacsony törzsmagasságú Guyot-művelés esetén A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Sortávolság (m) 1,5 1,6 1,7 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 Ajánlott lombfalmagasság: legalább (cm): 75 80 85 90 95 100 105 110 legfeljebb (cm): 105 112 119 126 133 140 147 154 Hajtástartó huzalpárok száma (db): 2 2 3 3 3 3 3 3 4. táblázat: A lombfalmagasság, a hajtástartó huzalpárok száma és a sortávolság közötti összefüggés közepes törzsmagasságú Guyot-művelés esetén Sortávolság (m) 1,8 1,9 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 Ajánlott lombfalmagasság: legalább (cm): 90 95 100 105 110 115 120 125 legfeljebb (cm): 126 133 140 147 154 161 168 175 Hajtástartó huzalpárok száma (db): 3 3 3 3 3 3 3 3 Javasolt fajták: a Guyot-művelés a szálvesszős metszést igénylő fajták (Sárga muskotály, Zéta) sikeres termesztésére javasolható. A nagy fürtű, alsóbb helyzetű rügyeiben is termékeny, illetve merev, nehezen leköthető vesszőjű fajták, jelesül Furmint és Hárslevelű, erre a művelésmódra nem javasolhatók. 12 GUYOT-MŰVELÉS

4 a Tőkeművelésmód kialakítása 4.1 Az egyszerű Guyot-művelésű tőkék alakítása Az egyszerű Guyot-művelésű tőkék alakító metszését a 7. ábra szemlélteti. 1. év 2. év 3. év 4. év 7. ábra: ű tőkék zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód G U Y O T-M Ű V E L É S 13

4.1.1 1. év metszése és zöldmunkái A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Őszi ültetésnél Tavaszi ültetéskor Aggató kötések: Az első év őszén a szaporítóanyag vesszőjét nem vágjuk vissza, csak a tavaszi metszés idején. A fiatal tőkéket befedjük olyan magasságig, hogy az oltásforradás helye és a beérett vesszők alsó 1-2 rügye védve legyen a téli hidegektől. a szaporítóanyag vesszőjének a visszavágása jelenti az első éves metszést. Akár őszi, akár tavaszi ültetést végzünk, a vessző visszametszési hosszúsága 1-2 világos rügy. Első évben a fiatal tőkék lombfelületét hajtásválogatással és a hajtások visszavágásával lehetőleg ne korlátozzuk. a fakadó hajtásokat célszerű aggató kötözéssel a támaszhoz rögzíteni. Ennek előfeltétele, hogy (nyár elejéig) a támaszokat vagy legalábbis a karókat az első évben kihelyezzük. a fiatal tőkéket ismét befedjük. Minden tevékenységünk arra irányul, hogy a törzsnevelést már a második évben megkezdhessük. 4.1.2 2. év metszése és zöldmunkái Nyitás: a második évben a metszést megelőzően ki kell nyitni a befedett tőkéket. Ezután a vesszők közül egyet kiválasztva azt két rügyre metsszük, hogy erős hajtások fejlődjenek. A feleslegessé vált vesszőket tőből csonkmentesen levágjuk. Törzsnevelés: már hajtás korban, zölden megkezdhetjük. Ilyenkor két hajtást hagyunk a tőkén, és az egyikükről, lehetőleg az alsóról folyamatosan eltávolítjuk a hónaljhajtásokat. A legjobb megoldás, ha azokat még zsenge állapotban kézzel kicsipkedjük. Gondoskodni kell a hajtás egyenes vezetéséről is, amit szükség szerinti kötözéssel (2-5-ször, 25-30 cm-ként) érünk el. Kötözőanyag: a hajtásnevelés időszakában a hajtások kötözésére bármilyen rugalmatlan és olcsó kötözőanyag megfelel. Hajtásvisszavágás: a hajtások növekedését visszavágással, csonkázással lehetőleg ne korlátozzuk. 14 GUYOT-MŰVELÉS

4.1.3 3. év metszése és zöldmunkái Törzsalakítás: a harmadik évben a felső vesszőből különböző hosszúságú törzset, az alsó vesszőből egyrügyes csapot metszünk. Ez utóbbit el is távolíthatjuk. A Guyot-művelés függőleges törzsének magassága változó. A különböző hosszúságú törzset a tőke erősségétől függően egyszerre vagy részletekben alakíthatjuk ki. Törzs rögzítése: a törzsnek meghagyott vesszőt rugalmas, hosszabb élettartamú (5-7 év) műanyag kötözővel 20-30 cm-enként a támaszhoz rögzítjük. Törzstisztítás: a törzsről a duzzadó rügyeket a felső három kivételével ledörzsöljük, vagy a hajtásokat korán, néhány cm-es zsenge állapotukban eltávolítjuk a felső kettő kivételével. Ugyanígy járunk el az előzőekben ismertetett alakítás során is a törzsnek meghagyott részen. Gyenge tőkék: a fejlődésben elmaradt, a ceruzánál kisebb átmérőjű vesszőket nevelő tőkéket újra rövidre metsszük, hogy megerősödjenek. Ezzel elkerüljük a törzs több szakaszból álló kinevelését, ami egyúttal a sebfelületek számának csökkentését is jelenti. Hajtásigazítás, csonkázás: a hajtások támaszon való elhelyezését és a csonkázás műveletét a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük. Virágfürt-eltávolítás: minthogy a harmadik évben a vesszők felsőbb, több fürtkezdeményt tartalmazó rügytartományát használjuk fel, már jelentős, esetenként túlságosan bő terméssel számolhatunk. A nagy termékenység okán a zöldmunkákat lehetőleg virágfürt-eltávolítással kell kiegészíteni. zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód G U Y O T-M Ű V E L É S 15

4.1.4 4. év metszése és zöldmunkái A tőkeművelésmód Metszés: Zöldmunkák: a törzs végén fejlődött három vesszőből kettőt kiválasztunk, a harmadikat pedig tőből eltávolítjuk. A kiválasztott két vessző közül a felsőt szálvesszőre, az alsót kétrügyes ugarcsapra metsszük. Ezzel a tőke alakítását befejeztük. A következő évtől a törzs végén a csercsapos váltómetszés szabályai szerint folytatjuk a metszést. a 4. év zöldmunkáit a termő tőkéknél leírtak szerint végezzük. 4.2 Kettős (összetett) Guyot-művelésű tőkék alakítása A kettős Guyot-művelésű tőkét V alakban ágaztatjuk el. A tőke a negyedik évig megegyezik az egyszerű Guyot-művelésűével. A negyedik évben viszont a termőre metszés helyett a törzs végén két kétrügyes csapot hagyunk, s csak az ötödik évtől metsszük hosszúra. Ekkor a kétrügyes csapokon képződött két-két vessző közül a felsőket szálvesszőre, az alsókat pedig kétrügyes ugarcsapra metsszük. A következő évtől a tőke mindkét elágazásán a csercsapos váltómetszés szabályai szerint folytatjuk a munkát. metszése zöldmunkái 4.3 A javított Guyot-művelésű tőkék alakítása A javított Guyot-művelésű tőke alakítása az első négy évben megegyezik az összetett Guyot-művelésnél leírtakkal. Az ötödik évben a két kis elágazás végén eltérő módon metszünk. Az egyiken csak egy kétrügyes csapot hagyunk, a felső vesszőt tőből eltávolítjuk. A szálvessző a másik oldalra (elágazás) kerül, de alatta csak egyrügyes csapot metszünk. A további években az oldalakat váltogatva a metszést hasonlóképpen folytatjuk. 16 GUYOT-MŰVELÉS

5 Termő korú ültetvények metszése és zöldmunkái 5.1 Metszés Mikor? Nyugalmi időszakban. Hogyan? Egyszerű Guyot: nél csercsapos váltómetszést alkalmazunk, ahol a hosszú elem egy félszálvessző vagy szálvessző. Közvetlenül alatta helyezkedik el az ugarcsap, amely a következő évi metszési elemeket adja majd. A szálveszszőt vízszintesen kötözzük le, átívelve azt a cser eltávolításával ejtett sebzés és a rövidcsap fölött (8. ábra). Az egyszerű Guyot-műveléskor az ugarcsap a szálvessző ívelésével ellentétes, ritkábban azzal azonos oldalon is meghagyható. Az előbbi klasszikus esetben az ívelés évről évre nehezebbé válik, míg az utóbbi alkalmazásakor ügyelni kell arra, hogy az ugarcsap fölötti cserrészből fejlődő hajtásokat válogassuk meg, kedvezőbb mikroklímát biztosítva ezzel a következő évi metszéselem fejlődésének (9. ábra). Javított Guyot: a javított Guyot-műveléssel a tőke végét elágaztatjuk, ahol az egyik oldalon a szálvessző és alatta a mindig egyrügyes ugarcsap, vele szemben pedig kétrügyes csap van. Ezek elhelyezkedését évről évre váltogatjuk. 8. ábra: Az egyszerű Guyot-művelésű tőke metszés előtt és metszés után zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód G U Y O T-M Ű V E L É S 17

Hajtásválogatás szükségessége A tőkeművelésmód Ugarcsap 9. ábra: Az ugarcsap elhelyezésének lehetőségei egyszerű Guyot-művelésű tőkén metszése zöldmunkái Mivel? Kézi metszőollóval, ágvágó ollóval, kézifűrésszel, pneumatikus vagy elektromos metszőberendezésekkel, előmetsző gépekkel. Javasolt rügyterhelés a hegyaljai fajtákra és rügyelosztás: ű tőkéken a meghagyható világos rügyek tőkénkénti számát a tőkék közötti távolság és a lehajtandó vesszők ízközhosszúsága határozza meg. Átlagos 8-10 cm-es ízközhosszúsággal számolva ez a művelésmód folyóméterenként 10-12 rügyes szálvessző köthető le. A rügyterhelés kialakításánál, a szálvessző hosszúságának tervezésénél célszerű figyelembe venni, hogy a szálvessző utolsó rügye és a következő tőke törzse (egyszerű és javított Guyot), vagy a következő tőke szálvesszőjének utolsó rügye (kettős Guyot) között 10 cm-t célszerű elhagyni. Mindezek alapján: 18 GUYOT-MŰVELÉS

Egyszerű Guyot-művelés esetén: a tőkék közötti távolság függvényében egy 8-10 rügyes szálvessző és egy kétrügyes ugarcsap, Kettős Guyot-művelés esetén: a tőkék közötti távolság függvényében kettő 6-7 rügyes szálvessző és kettő kétrügyes ugarcsap, Javított Guyot-művelés esetén: a tőkék közötti távolság függvényében egy 8-10 rügyes szálvessző, egy kétrügyes ugarcsap, valamint egy egyrügyes ugarcsap meghagyása javasolt. 5.2 Metszést kiegészítő műveletek 5.2.1 Venyigekezelés Mikor? Nyugalmi időszakban. Hogyan? Aprítás, talajba bedolgozás: a venyigét a szőlősorok közt hagyjuk, felaprítjuk, majd a talajba való bedolgozása a növény-egészségügyi aggályoktól (vírusok, baktériumos golyvásodás és egyéb gombás betegségek terjesztése) eltekintve jótékony hatású a szőlőtalajok tápanyagtartalmára, gyarapszik általa a humusztartalom, javul a talajszerkezet. A téli időszakban az eróziós károkat csökkentő hatásával is számolni lehet a helyben hagyott, aprított vagy aprítatlan venyigének. Az aprítás ideális időszaka fagyos napokra tehető. Egyrészt kevésbé tömörödik, jól járható a talaj, másrészt a venyige is jobban törik. Bálázás, brikettezés: amennyiben a venyigét nem kívánjuk az ültetvény sorai közt hagyni eljárhatunk úgy is, hogy sorközben bálázzuk, brikettezzük az aprított venyigét, vagy a tábla szélén égetjük el. Helyben égetés: környezetvédelmi szempontból a helyben égetés a legrosszabb megoldás, igaz, egyszerűsége (aprítást nem igényel a levágott vesszőtömeg, nem kell tárolni, mint a bálákat, stb.), olcsósága, kórokozó-, kártevőgyérítő hatása miatt zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód G U Y O T-M Ű V E L É S 19

A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Mivel? 5.2.2 Törzs rögzítése elterjedt. Az Európai Unió jelenleg érvényes rendtartása szerint az integrált szőlőtermesztést folytató gazdák csak abban az esetben kaphatnak támogatás, ha a venyigét nem égetik el, hanem a szőlősorok közt bedolgozzák. Előmetsző gépekkel, venyigezúzókkal, venyigetolókkal, bálázó-, brikettezőgépekkel. Metszést kiegészítő művelet még az idős fás részek rugalmas, több évet kibíró kötözőanyaggal való rögzítése. A rugalmas kötözőanyag minőségtől függően 5-7 év alatt elfárad, ezért gondolni kell a kötések megújítására. Mikor? Hogyan? Mivel? 5.2.3 Szálvessző-elrendezés és -kötözés Nyugalmi időszakban A tőke törzsét méretétől függően 2, illetve 3 helyen rögzítjük. Az idősebb tőkerészek rögzítésére rugalmas kötözőanyagot alkalmazunk. Mikor? A szálvesszők ívelésének, lekötésének ideje tavasszal, a nedvkeringés megindulása után jön el, és a rügyfakadásig tart. Ilyenkor a vesszők kevésbé törnek, rugalmasabbak, és nincsenek még ledörzsölhető kis hajtáskezdemények sem. A szálvessző feltisztítása: a leívelésre váró szálvesszőről levágjuk a kacsokat, a hónaljhajtásokat, illetve a kocsányzatot. Hogyan? A szálvesszők elhelyezése, lekötözése vízszintes helyzetben történik. A leívelést a szálvesszők kézbe vételével és az eredési résztől a vesszők végéig két marokkal ropogtatva, hajlítva azokat, a megfelelő helyen megkötve, lekötve kapjuk meg. A vízszintes elhelyezésű szálvesszőket a Guyot-tőkeművelésmódnál legalább egyszer vezérhuzalra csavarjuk, majd a szálvessző végén egy kötéssel rögzítjük (10. ábra). 20 GUYOT-MŰVELÉS

zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód Kézzel vagy kötözőkészülékkel: a kötözés kézi és gépi módszerei is ismertek. Kötözőanyagok: A kötözőanyaggal szemben támasztott elvárások: Kötözőkészülék: 10. ábra: A szálvessző leívelésének helyes iránya a kézi kötözésnél felhasznált anyagok műanyag rafia, műanyag zsinór, műanyag szalag, műanyag cső, alumíniumdrót, fémből és műanyagból készült rögzítőgyűrűk, karikák, kapcsok. stabil rögzítést eredményezzen, metszéskor könnyen el lehessen távolítani, könnyen lebomló, a környezetet nem szennyező anyagból készüljön. számos kötözőkészülék kapható kereskedelmi forgalomban, ezek használatával jelentős időmegtakarítást érhetünk el. A kötözőpisztolyok leggyakrabban műanyag szalagot tűznek össze, illetve fémhuzalt rögzítenek a szálvesszőkre. G U Y O T-M Ű V E L É S 21

5.3 Zöldmunkák A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái 5.3.1 Törzstisztítás A művelet a tőkenyak és a törzs tisztítása, az itt fakadó nemes, illetve alanyhajtások eltávolítása. Mikor? 20 cm-es hajtáshosszúságnál, de a műveletet virágzás után célszerű megismételni. Hogyan? A rejtett rügyekből előtörő fattyúhajtásokra általában nincs szükség, a feladat ezért a hajtások válogatás nélküli leszedése. Nagy kondíciójú, kis terhelésben részesített, illetve elemi kárt szenvedett ültetvényeknél a tőkék aljának tisztán tartása az átlagosnál több odafigyelést igényel. A törzstisztítás lehet törzsdörzsölés vagy a fiatal hajtások leválogatása, leperzselése. Mivel? Végezhetjük kézzel, de a munkát kiválthatjuk törzstisztító gépek, illetőleg speciális vegyszerek alkalmazásával is. A vegyszeres törzstisztítás sok szempontból előnyös. A vegyszer kijuttatása a gépi törzstisztításnál viszonylag nagyobb menetsebességgel végezhető, jóllehet kizárólag magas gyomoktól mentes sorok alján, és legfeljebb 20 cm-es hajtáshosszúságig eredményes. A leválasztott, leperzselt hajtásokat rendszerint újabbak követik, ezét nem érdemes túlságosan korán munkához látni, és a műveletet rendszerint még egy-két alkalommal meg kell ismételni. Engedélyezett vegyszer: Spotlight Plus; hatóanyag: karfentrazon-etil; dózis: 0,3-0,4/100 l víz/ha 5.3.2 Hajtás-/rügyválogatás A hajtásválogatással leválasztjuk a szükségtelen fattyúhajtásokat, az ikerhajtásokat, a meddő hajtásokat, valamint az egymáshoz túl közel álló, illetve a gyengén növő termőhajtásokat. Mikor? A válogatást már a rügyek duzzadásakor vagy néhány centiméteres hajtáshossz elérésekor is elvégezhetjük. Ebben az esetben rügyválogatásról 22 GUYOT-MŰVELÉS

Miért? Hogyan? beszélünk. Általában érdemes kivárni a 15-25 (30) cm-es hajtáshosszúságot, amikor a fürtkezdeményeknél, a meddő hajtásoknál az első kacsokat már egyértelműen fel lehet ismerni. A 60-70 cm-es átlagos hajtásméret elérése után a beavatkozás több szempontból is hátrányos. A felesleges hajtások hosszú ideig vonják el a tőkétől a vizet és a tápanyagot. A hajtások tövi része fásodni kezd, ezért már nem pattannak le könnyen. Az elkésett válogatás után viszonylag nagy sebek maradnak. Az idő múlásával a hajtásszerkezet egyre áttekinthetetlenebbé válik, ezért a munkavégzés üteme lelassul. Ráadásul a megkésett válogatáskor számos hajtást szándékunk ellenére is kitörhetünk. A szálvesszőkön rendszeresen megjelennek satnya, fejlődésben visszamaradt hajtások. Az ilyeneket lehetőleg időben válasszuk le a tőkéről, ugyanis a normálisan növekvő meddő hajtással ellentétben jóval több szénhidrátot fogyasztanak, mint amennyit megtermelnek. Az erős növekedésű ültetvényekben az intenzív beavatkozás hatására rendszerint igen vastag, leívelésre kevésbé alkalmas vesszőállomány fejlődik. A 20-40 cm-es hajtások könnyűszerrel lepattinthatók, illetve csavaró mozdulattal viszonylag egyszerűen eltávolíthatók, de az ennél hosszabb hajtásokat levágni csak késsel vagy metszőollóval lehet. A szükségtelen hajtásokat a meghagyottak sérülését kerülve mindig tőből távolítsuk el. Folyóméterenként 8-12 hajtás legyen. Kis kondíció, gyenge növekedés esetén legfeljebb 6-8, erős növekedésnél pedig 12-15 hajtás meghagyása indokolt. 5.3.3 Hajtások elhelyezése a támaszon A hajtásokat függőlegesen felfelé, egy síkba rendezve vezetjük. Lehetőleg olyan lombozatot hozzunk létre, amely nem hézagos, de nem is zsúfolt; a levelek egyenletesen, legfeljebb két rétegben helyezkednek el. Mikor? Hogyan? A hajtásigazítást, -bújtatást, illetve -befűzést a körülményektől függően 2-4 alkalommal végezzük el. A hajtásokat nem kell kötözni, csupán egymástól elválasztani, elrendezni, és a páros huzalok közé igazítva a támasz zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód G U Y O T-M Ű V E L É S 23

A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái síkjában továbbvezetni. A beavatkozásokat akkor végezzük, amikor a szőlő hajtásai már kb. 30 cm-rel túlnőtték a huzal magasságát (11. ábra). Huzaltartók használata: a huzalpárok közt elhelyezett távtartók segítségével megkönnyíthetjük a hajtásigazítást. A huzaltartók szétfeszítik a két huzalt, a hajtások ezért könnyen közéjük nőhetnek. A kellő hajtáshosszúság elérésekor a huzalrögzítőket kialakításuktól függően elfordítjuk vagy felcsapjuk. Huzalösszefogó szemek használata: a szélmozgás és érdes felületű rozsdás huzalok könnyen horzsolási károkat okozhatnak. A hajtások kidörzsölését mérsékelhetjük, ha a huzalpárokat rögzítő szemekkel ezeket összefogjuk. Mivel? Kézzel, emelhető huzalpárokkal, hajtásterelő és -rögzítő gépekkel. 140 cm 30 cm 11. ábra: módú tőkék a hajtásbefűzés és a csonkázás után 5.3.4 Csonkázás A csonkázás vagy tetejezés a tőke valamennyi hajtásának a visszavágása. A művelet alapvető célja a hosszanti növekedés megakadályozása, amelylyel elsősorban az a célunk, hogy a szőlő az asszimilációs termékeket ne a további hajtásnövekedésre, hanem a termés és a vesszők jobb beérésére, valamint a tartalékok képzésére fordítsa. Mikor? A csonkázást általában július elején-közepén kezdjük el. A korai csonkázás a termőhajtás bekurtításához hasonlóan növeli a terméshozamot, viszont gyengébb minőségű beérést eredményez. A hajtásnövekedés alakulásától függően a virágzás után mintegy 20-30 nappal végzett csonkázás többnyire nem jár kiugróan magas hozammal, de kedvező hatású a termés minőségére. 24 GUYOT-MŰVELÉS

Hogyan? Erős növekedésű ültetvényben gyakran előfordul, hogy néhány hosszúra megnyúlt hajtás akadályozza a sorok bejárását. Célszerű ezeket viszonylag korán visszavágni. A bekurtítást azonban ne vigyük túlzásba, és minél több hajtást hagyjunk érintetlenül. A csonkázást a nyár folyamán egy vagy két alkalommal megismételjük. A visszavágás magassága a legfelső huzal, illetve huzalpár fölött mintegy 20-30 cm legyen. Első alkalommal a felső huzalpárhoz viszonylag közel csonkázzunk, majd másodjára hagyjuk meg valamivel hosszabban a hajtásokat. Technikailag így könynyebben kivitelezhetjük a munkát, és nem mennek veszendőbe a fő hajtásban időközben felhalmozódott tápanyagok sem. Milyen mértékben? A csonkázás mértékének megállapítása ugyanolyan fontos, mint a megfelelő időzítés. Fő hajtásonként áltagosan mintegy 12-16 levél szükséges. A felső fürt fölött a csonkázás után a kis fürtű fajtákon legalább 8, a nagy fürtűkön pedig legkevesebb 10 levél maradjon meg. Mivel? 5.3.5 Hónaljhajtások kezelése Késsel, metszőollóval, sarlóval, rövid nyelű és pengéjű kaszával, sövénynyíró ollóval, egyoldalas, kétoldalas, sort áthidaló vagy sétapálca elrendezésű csonkázógépekkel A hónaljhajtások kezelése a másod-, esetleg harmadrendű hajtások eltávolítása vagy visszavágása. Mikor? Hogyan? A hajtásigazítással együtt is végezhető. Erős növekedésű ültetvényben a másodrendű hajtások már a virágnyílás előtt jelentkeznek, gyengébb növekedésű szőlőben csak az elvirágzást, illetve a csonkázást követően nőnek meg anynyira, hogy kezelésük szükségessé válik. A kezelést addig célszerű elvégezni, amíg a hónaljhajtások nem nőttek meg túlságosan hosszúra. A zsenge hónaljhajtásokat, ha kell, könnyen ki is törhetjük. Megerősödött állapotukban azonban már ne próbálkozzunk ezzel, mert nagy sebet ejtenénk, inkább késsel vagy metszőollóval dolgozzunk. A fürtzónában képződött hónaljhajtások nagymér- zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód G U Y O T-M Ű V E L É S 25

A tőkeművelésmód metszése zöldmunkái Miért? Mivel? 5.3.6 Lelevelezés tékben árnyékolnak, kedvezőtlenné teszik a mikroklímát, ezért azokat javasolt tőből eltávolítani. A másodrendű hajtások teljes eltávolítása akkor is ajánlatos, ha elegendő nagyságú lombfelület áll rendelkezésre, és ha az oldalhajtások kifejlődése túlságosan zsúfolt hajtásszerkezetet idézne elő. A fürtzóna fölött képződött hónaljhajtásokat ideális esetben 5-6 leveles hosszúság elérésekor 2-3 vagy 3-4 levélre vágjuk vissza. A hónaljhajtások az alsó leveleik kifejlődése után jelentős mértékben hozzájárulnak a tőke szénhidráttermeléséhez. Levélzetük fotoszintetikus aktivitása a nyár végi őszi időszakban többszörösen felülmúlja a fő hajtásokét. A (másodtermést nem nevelő) oldalhajtások által megtermelt asszimiláták nagy része a fő hajtások fürtjeibe kerül. A hónaljhajtások nemcsak a termés minőségét javíthatják, de elősegítik a téli rügyek virágzatkezdeményeinek a kifejlődését, a tartalék tápanyagok képződését, és javítják a vesszők beérését. Kézzel, késsel, metszőollóval. A fürtzóna lelevelezése a fürtök körüli levelek egy részének az eltávolítását jelenti. A nedvesség (eső, harmat) a levélritkításnak köszönhetően gyorsabban felszárad, ezáltal csökken a szürkerothadás kialakulásának gyakorisága és mértéke. Miért? A művelet hatása a fürtzóna mikroklímájának módosításával, a légsebesség, a hőmérséklet, a páratartalom és a levélnedvesség értékeinek kedvező változásával magyarázható. A lelevelezés a szürkerothadás ellen a leghatásosabb fegyver, de mérsékli a lisztharmat, a peronoszpóra és a szőlőmolyok károsítását is. A fürtökhöz a kezelés után jobban hozzáférhetünk, ezért megnő a növényvédelem és a szüret hatékonysága. Aszú alapanyag készítése esetén a művelet elvégzését nem javasoljuk. 26 GUYOT-MŰVELÉS

Kockázata: Mikor? a szakszerűtlen levélritkítás napperzselést okozhat, sőt a szabadon maradt fürtöket a jégverés is nagyobb mértékben károsíthatja. A levélritkítás hátrányai elsősorban a túlzott mértékű lelevelezéskor jelentkeznek. A sor mindkét oldalán elvégzett levélritkítás növényvédelmi szempontból kedvezőbb, de fokozza a napperzselés veszélyét. A virágzás után kb. három héttel a bogyók zöldborsó nagyságának elérésekor végzett kezelés hatására vastag, a betegségekkel szemben ellenálló héjszerkezet alakul ki. Sokan csak a zsendüléskor tartják időszerűnek a fürtök körüli levelek leszedését. A kevéssel a szüret előtt történő lelevelezéstől azonban már nem várhatunk jelentős minőségi javulást, sőt a fürtzóna funkcióképes leveleinek leszedésével lelassíthatjuk a beérés folyamatát. Milyen mértékben? Ne csupaszítsuk le teljesen a fürtzónát; a lombozat zsúfoltságától függően hajtásonként 1-2, legfeljebb 2-3 levelet távolítsunk el: a lombozat belső részét sűrűsítő leveleket. A lombfal keleti oldala viszont többnyire szélárnyékos, ezért itt szükség esetén nagyobb mértékben is beavatkozhatunk. Levélritkítást elsősorban az erőteljesen növekedő, zsúfolt hajtásrendszerű szőlőkben végezzünk. Hibázunk, ha a lelevelezés módszerét túlterhelt, gyenge növekedési erélyű, eredetileg is csekély lombfelülettel rendelkező ültetvényben alkalmazzuk. Mivel? 5.4 Fürtválogatás Kézzel, nyomó- vagy szívólevegős, bordás tépőhengeres vagy forgódobos lelevelező gépekkel. A fürtritkítással a tőkéken képződött fürtök számát csökkentjük, amely művelettel pontosan beállíthatjuk a tőkék fürtterhelését. A fürtválogatással csökkenthető az egységnyi levélfelületre jutó termésmennyiség nagysága, ezáltal a tőke egyes részeinek, így a fürtök szénhidrát-ellátottsága növekszik. A fürttermés csökkentésével jelentős és kedvező változást lehet előidézni a must és a bor jellemzőiben. Mikor? A legtöbbször a fürtritkítást a kötődést követően, a nyári hónapokban zöldszüret formájában hajtjuk végre. A kötődés és a fürtzáródás időszakában beállított fürtterhelés a must cukortartalmának szempontjából a leg- zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód G U Y O T-M Ű V E L É S 27

zöldmunkái metszése A tőkeművelésmód kedvezőbb. Ekkor azonban nagyobb bogyómérettel, illetve kisebb bogyóhéj/bogyóhús aránnyal kell számolni. Milyen mértékben? A fürtritkítás mértékét a legtöbb gazdaságban hajtásonként egy fürt terhelésben határozzák meg. Esetenként meddő hajtásokat is kialakítunk, ekkor a gyengén fejlődő hajtásokról az összes fürtöt eltávolítjuk. Hogyan? Általában az első fürtöt hagyjuk meg. A hajtásokon képződött alsó fürt ugyanis hamarabb és előnyösebb beltartalmi mutatókkal érik, mint ugyanazon hajtás 2. vagy 3. fürtje. A hosszú fürtű fajtáknál a fürtvégvisszacsípést is alkalmazhatjuk. A fürtfelezést a kötődést követően érdemes végrehajtani, a műveletet fürtzáródásig el kell végezni, ugyanis a tömött fürtű fajtáknál vágással a bogyók sérülhetnek. 28 GUYOT-MŰVELÉS

6 összefoglalás jövőbeni hazai alkalmazása a fagyoktól kevésbé veszélyeztetett hegy- és dombvidéki termőhelyeken, viszonylag keskeny sortávolságú alacsony vagy középmagas törzsön a minőségi termék-előállítás egyik eszköze lehet. Előnyei: Hátrányai: Viszonylag egyszerűen és gyorsan metszhető. Kedvező a hajtások tőkén belüli eloszlása. A fürtzóna elhelyezkedése egységes. A fürtök beérése egyenletes. Kicsi a tőkék túlterhelésének lehetősége. A minőségi szőlőtermesztés külföldön is elismert tőkeformája. Hosszabb szálvesszőknél a középső helyzetű rügyek fakadása, növekedése visszafogott. Vastag, törékeny vesszőjű fajták termesztésére nem alkalmas. A szálvesszők rögzítése időigényes, különösen a kettős Guyot-művelés esetében. Csak a kevésbé fagyveszélyes helyeken válik be. G U Y O T-M Ű V E L É S 29

7 irodalomjegyzék BAUER, K. 2002. Szőlősgazdák könyve, integrált szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó és a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara közös kiadása. BÉNYEI F. LŐRINCZ A. (szerk.) 2005. Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és -alanyok. Budapest, Mezőgazda Kiadó. BÉNYEI F. LŐRINCZ A. SZ. NAGY L. 1999. Szőlőtermesztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó. CSEPREGI P. 1968. A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P. 1982. A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. CSEPREGI P. 1997. Szőlőtermesztési ismeretek. Budapest, Mezőgazda Kiadó. KOZMA P. 2000. A szőlő és termesztése I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai. Budapest, Akadémiai Kiadó. KOZMA P. 2001. A szőlő és termesztése II. A szőlő szaporítása és termesztéstechnológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó. KRISZTEN GY. 1979. Tavasztól tavaszig a szőlőben. A termő szőlő gondozása. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. KRISZTEN GY. 1991. A szőlő metszése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. LŐRINCZ A. BARÓCSI Z. (szerk.) 2010. A szőlő metszése és zöldmunkái. Budapest, Mezőgazda Kiadó. PROHÁSZKA F. 2003. Szőlő és bor. Budapest, Mezőgazda Kiadó. 8 ábrajegyzék 1. ábra: ű tőke részei 2. ábra: Egyszerű, kettős és javított Guyot-művelés 3. ábra: A szálvesző és az ugarcsap elhelyezésének lehetőségei 4. ábra: Példa a Guyot-művelésű ültetvény szerkezetére 5. ábra: ű tőke támaszrendszere 6. ábra: A lombfalmagasság és a sortávolság arányának meghatározása Guyot-művelés esetén 7. ábra: ű tőkék 8. ábra: Az egyszerű Guyot-művelésű tőke metszés előtt és metszés után 9. ábra: Az ugarcsap elhelyezésének lehetőségei egyszerű Guyot-művelésű tőkén 10. ábra: A szálvessző leívelésének helyes iránya 11. ábra: módú tőkék a hajtásbefűzés és a csonkázás után 30 GUYOT-MŰVELÉS

Írta: Lukácsy György egyetemi adjunktus Zanathy Gábor egyetemi docens Lőrincz András egyetemi adjunktus Lektorálta: Butella László Id. Szepsy István A rajzokat készítette: Eplényi Anna Vivien egyetemi tanársegéd Borító fotó Tarcal, Szarvas dűlő: Miklóska Zoltán Az előszó: Balassa István szőlészeti igazgató Összefoglalás: Bisztray György Dénes egyetemi tanár Layout: Posztós János Kiadja: Tokaj Kereskedőház Zrt. Tokaj Kereskedőház Zrt. 3934 Tolcsva, Petőfi Sándor u. 36-40. Tel: 47/384-164 Fax: 47/384-816 e-mail: marketing@tkrt.hu honlap: www.tokajwinetrade.com