Ifjúsági turizmus Magyarországon II. rész A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 A cikksorozat áttekinti az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága és a Magyar Turizmus Zrt. közös, a magyarországi ifjúsági turizmust és nemzetközi környezetét vizsgáló kutatásának főbb eredményeit. Az első részben 2 részletes bemutatásra került a kutatás módszertana, valamint Magyarország pozíciója a nemzetközi ifjúsági turizmusban és a vizsgált turisztikai termék keresleti oldalának főbb jellemzői. A cikksorozat második részében a magyarországi ifjúsági turizmus kínálati oldalát, az alkalmazott ösztönzőket, valamint a környezeti tényezőket ismertetjük részletesen. Kitérünk továbbá Magyarország mint ifjúságturisztikai desztináció versenytárselemzésére, az ifjúsági turizmusban alkalmazott marketingeszközökre, valamint a megoldásra váró problémákra és a lehetséges fejlesztési irányokra. Kulcsszavak: ifjúsági turizmus, ifjúsági szálláshely, étkezés, közlekedés, attrakció, környezeti tényezők, versenytárselemzés, ösztönzőrendszer, marketing, fejlesztés. 4. A magyarországi ifjúsági turizmus kínálati oldala A magyarországi ifjúsági turizmus kínálati oldalának értékelésekor áttekintjük a vizsgált termékhez kötődő szálláshelyeket, azok statisztikai és működési, működtetési vonatkozásait, elemezzük a közlekedési eszközök, a vendéglátás, valamint végül, de nem utolsó sorban az ifjúsági turizmusban szerepet játszó attrakciók típusait és szerepét. Áttekintjük az ifjúsági turizmusban speciális szerepet játszó erdei iskolák és a táboroztatás helyzetét, végezetül megvizsgáljuk az ifjúsági turizmusban szerepet játszó szervezőket. 4.1. AZ IFJÚSÁGI SZÁLLÁSHELYEK KÍNÁLATA A STATISZTIKA OLDALÁRÓL Ha az ifjúsági turizmus szálláshelykínálatát a szabályozás és a statisztika oldaláról vizsgáljuk, akkor az ifjúsági turizmushoz elsődlegesen kötődő szálláshelytípust a kereskedelmi szálláshelyek körében az ifjúsági szállók képviselik. Ezek a szálláshelyek azonban természetszerűleg nem képezik az ifjúsági turizmusban szerepet játszó teljes szálláshelykínálatot. Ha teljes körű elemzést kívánunk készíteni, számításba kell venni a szálláshelystatisztikai adatgyűjtésben nem szereplő, de az ifjúsági turizmusban kiemelkedő szerepet játszó további szálláshelyeket 1 A szerző okleveles közgazdász, a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékmendzsment Irodájának munkatársa. A kutatási eredményeket Dr. Mile Csilla PhD, a Kodolányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Tanszékének docense és Hinek Mátyás, a Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékének adjunktusa összegezték. 2 A tanulmány első része a Turizmus Bulletin 2008/3. számában, a 2-13. oldalon jelent meg. is (kollégiumokat, erdei iskolákat), valamint a szálláshelystatisztikai adatgyűjtésben szereplő, az ifjúsági turizmus kínálati oldalán szintén fontos szerepet betöltő kempingeket, panziókat, alacsonyabb kategóriájú szállodákat és a magánszállásadást. De még abban az esetben is, ha egy-egy szálláshely-kategóriáról részletes statisztikák állnak rendelkezésre, nehezen határozható meg, hogy az ezeken a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák mekkora hányada köthető az ifjúsági turizmushoz. A felmérésben részt vevő külföldi turisták jelentős része, 37,2%-a szállodában szállt meg, ezt követően az ifjúsági szálló volt a legnépszerűbb (19,3%). 12,9% választott fizető magánszálláshelyet, 11,1%-uk pedig panzióban szállt meg. Relatíve kisebb igény merült fel a kollégiumok, turistaszállók, kempingek iránt. A belföldi főutazáson részt vevő fiatalok körében a fizető magánszállás részesedése 14,7%, a panzióé 12,6%, a kempingé 8,7%, az apartmané 8,5%, a szállodáé 4,2%, az ifjúsági szállóé 2%, a kollégiumé 1,7%, a turistaszállóé pedig 1,3%. Mivel jellemzői és a jogszabályalkotó szándékai alapján az ifjúsági szállók képviselik azokat a szálláshelystatisztikai adatgyűjtésben is szereplő szállástípusokat, amelyek kínálata elsősorban az ifjúsági turizmushoz köthető, így az alábbiakban röviden megvizsgáljuk ezek szerepét a szabályozás és a statisztika oldaláról. Az 54/2003 (VIII.29.) GKM rendelet egyes szálláshelytípusokra előírt követelményei alapján az ifjúsági szállók speciális igényeket kielégítő szálláshelyek, más kereskedelmi szálláshelyekkel összehasonlítva jellemzően szerényebb szolgáltatáskínálatot nyújtanak. Az ifjúsági szállók általában közös, többágyas hálóhelyiséggel, közös tisz tál kodási lehetőséggel és mellékhelyiséggel rendelkeznek. A szállókat a rendelet három kategóriába (A, B, C) sorol ja a nyújtott szolgáltatások köre alapján. Az ifjúsági szállóknak a szálláshelyi alapszolgáltatáson túl recepció val és csomagmegőrzési lehetőségekkel kell TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 3
rendelkezniük, ezen felül a helyben történő étkezés vagy főzés lehetőségét is biztosítaniuk kell. Melegkonyhás ( à la carte ) rendszerű étterem csak a legmagasabb, C kategóriájú if júsági szállás esetében előírás, ebben a kategóriában már mosási, játék- és sporteszköz-kölcsönzési lehetőségek is elvártak. A KSH Tájékoztatási adatbázisa szerint 2007-ben Magyarországon összesen 122 ifjúsági szálló működött, 19 047 férőhellyel, a kereskedelmi szálláshelyek férőhelykapacitásának 6,1%-át képviselve. Az ifjúsági szállók kapacitása a régiók között egyenlőtlenül oszlik el. A 122 ifjúsági szállóból az Észak-Magyarország régió részesedése a legnagyobb, 28 egységgel, ezt követi a Dél-Dunántúl régió 21, az Észak-Alföld régió pedig 17 egységgel, míg a Budapest-Közép- Dunavidék 16 egységgel részesedik. A sereghajtó a Nyugat- Dunántúl, illetve a Tisza-tó, hét, illetve két egységgel. 2002 és 2007 között az ifjúsági szállók kapacitásai nem változtak nagy mértékben, a szállók férőhelyszáma összesen 8,8%-kal, 23 984-ről 19 047-re csökkent, régiónként jelentős szórással. A Budapest-Közép-Dunavidék (-9,9%), a Dél-Alföld (-8,8%) és a Közép-Dunántúl (-13,7%) régióban az ifjúsági szállók kapacitása az átlagosnál némileg nagyobb mértékben csökkent. Ezt ellensúlyozza a más régiókban tapasztalható férőhelyszám-növekedés, Nyugat-Dunántúlon 36,2%-kal, az Észak-Alföldön 50,7%-kal a Dél-Alföldön pedig 56,1%-kal nőtt a kapacitás, ám utóbbi régió még így is csak a Tisza-tavat előzi meg a férőhelyszám tekintetében. 2002 és 2007 között az ifjúsági szállókban eltöltött vendégéjszakák száma jelentős regionális különbségeket mutatva összességében 7,3%-kal csökkent. Amíg a vendégéjszakák száma a Budapest-Közép-Dunavidék régióban majdnem megháromszorozódott, a Tisza-tónál, a Dél-Alföldön, a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon jelentős mértékben nőtt, az Észak-Alföldön pedig stagnált, addig a Balatonon, a Dél-Dunántúlon és Észak- Magyarországon számottevően csökkent. 2007-ben az ifjúsági szállókon eltöltött vendégéjszakák száma 721 ezer volt (+35,5% az előző évhez képest), ennek 98,7%-a a belföldi vendégek körében realizálódott. A vendégkör összetétele régiónként jelentős eltérést mutatott. Amíg a Budapest-Közép-Dunavidék régióban a vendégéjszakák 64,2%-a volt külföldi, addig a Balaton régióban már csak 16,8%, a többi régióban 10% körüli, a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon csupán 1 2%, a Tisza-tónál pedig 0,4%. Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a Budapestre érkező külföldiek körében keresettek az ifjúsági szállók. Az átlagos vendégéjszakaszám 2,6 éjszaka mind a belföldi, mind a külföldi vendégek körében. 4.1.1. Az ifjúsági célcsoport szálláshelyei Ahogy a statisztikai számbavétel problémáinál már említettük, az ifjúsági turizmus nem köthető egyetlen szálláshelytípushoz, önmagában az ifjúsági szállók vizsgálata 4 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM félrevezető eredményekhez vezet. Különösen igaz ez, ha megvizsgáljuk, azt, hogy mely szálláshelyek definiálják saját magukat ifjúsági szálláshelynek. Magyarországon 1990-ben jött létre az ifjúsági szálláshelyek érdekvédelmi szervezete, a Magyarországi Ifjúsági Szálláshelyek Szövetsége (MISZSZ). 3 A szervezet jelenleg több mint 100 taggal és 18 000 férőhellyel rendelkezik országszerte, és ezek a szálláshelyek jóval heterogénebb szolgáltatói kört képviselnek, mint a statisztikákban megjelenő ifjúsági szállók kategória. A szolgáltatók, a felhasználók és a turizmusirányítás körében lefolytatott kvantitatív felmérés során ifjúsági szálláshelyként elsősorban az MISZSZ tagintézményei kerültek a mintába, további, a szakmai honlapokon fellelhető, magát ifjúsági szálláshelyként meghatározó szálláshelyek mellett. A magukat ifjúságiként definiáló szálláshelyek köre igen széles, körükben egy háromcsillagos szállodákat, panziókat, moteleket, turistaszállásokat, kulcsosházakat, kollégiumokat, erdei iskolákat és kempingeket egyaránt találunk. A megkérdezett szálláshelyek negyede turistaszállás, 15,0%-a panzió, 14,4%-a kemping volt. Az egyéb szálláshelyek között fogadók, üdülők, vendégházak, alkotóházak és egyéb, speciális funkciójú szálláshelyek szerepeltek, azaz a magát ifjúsági szálláshelyként definiáló 1. ábra A szakmai telefonos kutatás során megkérdezett, magukat ifjúsági szálláshelynek definiáló szálláshelyek típusai (%) Turistaszállás Panzió Erdei iskola ***Szálloda Kemping *Szálloda **Szálloda Motel Kulcsosház Kollégium Egyéb 1,9 4,4 6,9 6,9 6,3 6,3 6,3 0 5 10 15 20 25 30 Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T., 2007 15,0 14,4 25,0 26,9 3 Az MISZSZ egyik legfontosabb szolgáltatása, hogy (a Magyar Turizmus Zrt.-vel közösen) minden évben elkészíti a magyarországi ifjúsági szálláshelyeket bemutató katalógusát. Az MISZSZ másik szolgáltatása a tagkártya kibocsátása. A youth hostel kártyával érkező vendégek számára a Szövetség tagjai 10 15% közötti kedvezményt biztosítanak. Emellett az MISZSZ teljes jogú tagja az International Youth Hostel Federation-nek is, így a magyarországi ifjúsági szálláshely-szolgáltatók is bekerülhetnek az IYHF európai katalógusába.
szálláshely-szolgáltatói kör távolról sem egyezik meg az ifjúsági szállók statisztikai besorolásából adódó szálláshelyek körével (1. ábra). A megkérdezett ifjúsági szállások szolgáltatásainak színvonalára jellemző, hogy minden megkérdezett tíz szálláshelyből kilenc étkezési lehetőséget is tud biztosítani vendégei számára. A megkérdezett szálláshelyek negyedében van minden szobának külön vizesblokkja, valamivel több, mint harmaduk esetében vannak ilyen szobák is, további közel 40% esetében csak közös vizesblokkot használhatnak a vendégek. (A kulcsosházak, erdei iskolák és turistaszállások között többségben vannak a csak közös vizesblokkal rendelkező házak.) A kutatás szerint e szálláshelyek legfontosabb jellemzői a következők. A megkérdezett szálláshelyek ifjúsági célcsoportjába jellemzően a 9 22 évesek tartoznak, a szálláshelyek vendégeinek átlagosan 62,3%-a kerül ki ebből a szegmensből, és a szálláshelyek bevételeinek átlagosan 61,0%-a köthető hozzájuk. A szálláshelyek 61,9%-a kínál speciális, az ifjúsági korcsoportnak szóló terméket. Jellemzően többféle termékről van szó: 75,8%-uk erdei iskolát is működtet, 59,6%-uk nyári tábort szervez, 51,5% szervez különféle kézműves foglalkozásokat. További 44,4% kínál sportolási lehetőséget, 38,4% túrázásra invitálja vendégeit, 26,3% lovaglást tud ajánlani. A speciális terméket kínáló szálláshelyek 74,7%-a ezt a terméket más szolgáltatókkal együttműködve kínálja. Ez a partner a leggyakrabban a helyi turisztikai szervezet (51,4%), múzeum vagy egyéb attrakció (18,9%), utazási iroda (17,6%), nemzeti, natúr- vagy ökopark (14,9%). A szálláshelyek 78,8%-a csoportkedvezményt biztosít vendégei számára, 15,6, illetve 15,0% biztosít diákkedvezményt és gyermekkedvezményt, 28,8% pedig egyéb kedvezményt ad az ifjúsági korcsoportnak. A legnépszerűbb forma a mennyiségi kedvezmény (például húsz fő után egy fő szállása ingyenes). A legtöbb szálláshely (30,0%) az ifjúsági célcsoportot oktatási intézményeken keresztül éri el, de 20%-on felüli a helyi önkormányzatok turisztikai hivatalai (22,5%) és az utazási irodák (20,6%) szerepe is. A szálláshelyek 48,1%-a nem említett olyan értékesítési csatornát, amelyen keresztül speciálisan az ifjúsági célcsoportot próbálja elérni. A szálláshelyek 91,9%-a folytat kifejezetten az ifjúsági korcsoportnak szóló kommunikációs tevékenységet. 74,1%-uk alkalmazza az internetet, ezen belül 41,5% saját honlapon (is) kommunikál. 23,8% szórólapokat használ, 14,3% esetében a törzsvendégekkel telefonon tartják a kapcsolatot, 12,2% utazási kiállításon is részt vesz. A kvalitatív kutatás során megkérdezett szakemberek a szálláshelyek kínálatát összességében kedvezően ítélték meg. Az elmúlt tíz évben gyakorlatilag a teljes kínálati skála kialakult, a kollégiumoktól kezdve az igen színvonalas szálláshelyekig minden megtalálható a palettán. A kormányzati támogatásoknak köszönhetően az erdei iskolák esetében jelentős infrastrukturális javulás következett be, a nemzeti parkok vonatkozásában sincs probléma a szálláskapacitással. Ennek ellenére vannak még neuralgikus területek, ezeket a következőképp foglalhatjuk össze: ugyan általában elegendő az ifjúsági szállások kapacitása, de egyes időszakokban kevésnek bizonyul a szálláshelyek száma, illetve regionálisan jelentős aránytalanságok tapasztalhatók, nagyobb létszámú csoportok fogadására csak kevés szálláshely alkalmas, a turistaszállások, táborhelyek kínálata gyenge, az ár-érték arány nem megfelelő, továbbá az ifjúsági szálláshelyeken dolgozók nyelvtudása is kifogásolható. Az ifjúsági szállások egy része korszerűtlen, ezért fenntartási költségei magasak, amit a szolgáltatást igénybe vevők árérzékenysége miatt az üzemeltetők nem tudnak érvényesíteni áraikban. Az egységek önfenntartóvá csak beruházások esetén válhatnának, de a fejlesztésekhez nem áll rendelkezésre elegendő forrás. A turizmus fejlesztésére fordítható források az EU-s pályázatok megjelenésével átstrukturálódtak. Jelenleg a hazai turisztikai források nagyságrendje nem teszi lehetővé szálláshelyfejlesztési pályázatok kiírását, illetve mivel ezt a fejlesztési területet a Regionális Operatív programok intézkedései kezelik, párhuzamos támogatási rendszer kialakítására nincs lehetőség. Ennek megfelelően indokolt lenne az ifjúsági szálláshelyek fejlesztéséhez szükséges feltételrendszert az EU-s pályázati rendhez illeszteni. Nyugat-Európában az ifjúsági szállások esetében gyorsabb az amortizációs ráta, a beszerzési költségek is gyorsabban leírhatók, s ez rövidebb idő alatt teszi lehetővé az új beszerzést. A magyar gyakorlatban nincs kategóriák szerinti megkülönböztetés, pedig ez célszerű lenne, az ifjúsági szálláshelyek ugyanis gyorsabban elhasználódnak, mint a nem ifjúságiak. A keresleti oldal kvantitatív felmérése során 4 a főutazások tényezői körében a szálláshelyek fontosságát és a velük kapcsolatos elégedettséget mind a magyar, mind a külföldi látogatók körében megvizsgáltuk. A magyar látogatók a kereskedelmi alapon működő szálláshelyek minőségének fontosságát 4,06-os átlagértékre tartották, míg az elégedettség átlagosan 4,16-os értékű volt. Ugyanezek a mutatók a külföldiek körében 4,07 (fontosság), illetve 3,99 (elégedettség) voltak. Az eredmények azt jelzik, hogy a magyarok megítélése szerint a szálláshely-szolgáltatók teljesítménye valamivel jobb, mint az előzetes elvárások, míg a külföldi fiatalok megítélése szerint a szolgáltatói teljesítmény valamivel alatta marad az elvártnak. A keresleti oldal fókuszcsoportos 4 Lásd a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piacés Közvélemény-kutató Intézet által készített, A Magyarországra látogató külföldi fiatalok utazási szokásai és A magyar fiatalok utazási szokásai című tanulmányokat. TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 5
vizsgálatának eredményei szerint a megkérdezettek elvárják, hogy a szállás, a szoba megfeleljen az előzetes elképzeléseknek, legyen tiszta, legyen mód zuhanyozásra, fürdésre, a szobához toalett kapcsolódjon. A megkérdezett magyarok többségében kedvező tapasztalatokat szereztek, az igénybe vett szálláshelyek megfeleltek az előzetes elvárásoknak. A kereskedelmi alapon működő szállások szolgáltatásaival a külföldiek is elégedettek voltak, véleményük szerint a recepciósok jól felkészültek, tájékozottak, jól beszélik az idegen nyelveket. 4.2. ATTRAKCIÓK Az ifjúsági turizmusra sajátos vonzerők jellemzőek. Ezek közül kiemelhetőek a rendezvények, a különböző ifjúsági találkozók, a kulturális találkozók, a fesztiválok, valamint az erdei iskolák és a táboroztatások. A különböző attrakciók megítélését mind a szakmai telefonos kutatás, mind az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek mélyinterjúi során vizsgáltuk. A fesztiválokkal, kulturális rendezvények kínálatával a kvantitatív kutatás eredményei alapján a nemzeti, natúr- és ökoparkok, a válaszoló szakmai szövetség és a rendezvényszervezők a legelégedettebbek. A kutatás során egyetlen szakmai szövetség válaszolt, ötösre értékelte a fesztiválok, kulturális rendezvények kínálatát. A legelégedetlenebbek a szálláshely-szolgáltatók voltak, 3,78-as átlaggal. A fesztiválok, kulturális rendezvények kínálatával kapcsolatos elégedettség összesített szakmai átlaga 3,96 volt. Az egész ország területén (beleértve a kistelepüléseket is) szép számmal szerveznek rendezvényeket. A fiatalok nyitottak ezekre, különösen a zenei programokat és a várjátékokat kedvelik. A fesztiválok külön érdeme, hogy családokat, nagyobb társaságokat is képesek megmozgatni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy néhány kiemelkedő fesztivált, rendezvényt leszámítva a programok látogatása többnyire lokális, a fiatalok legfeljebb a saját régiójukban rendezett programokat látogatják. A szakértők szerint a beutazók számára csak kevés rendezvényünk ismert, kivéve a nagyon sok külföldi fiatalt vonzó Sziget Fesztivált. 5 Ezen a téren eredményesebbek lehetnénk, ha az európai egyetemekkel szorosabb kapcsolatot tudnak kiépíteni, akár az ott tanuló magyar diákokon keresztül. Abban a kérdésben, hogy a fesztiválok, kulturális rendezvények az ifjúsági korosztálynak szólnak-e, eltértek a vélemények. A többség megítélése szerint ezek a 5 A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásainak elemzése a 28 33. oldalon olvasható, a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Kft. által készített, A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai című cikk pedig a Turizmus Bulletin 2007/3. számának 23 27. oldalán található. 6 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM programok leszámítva néhány zenei rendezvényt és a Szigetet nem az ifjúsági szegmens számára vannak kitalálva, hanem inkább az idősebbeket vonzzák. A szórakozási lehetőségekkel a kvantitatív kutatás eredményei alapján a szakmai szövetség (5,0) és az utazási irodák (4,36) voltak a legelégedettebbek. A felhasználók (az általános és középiskolák) a múzeu mok és egyéb vonzerők üzemeltetői, a szálláshelyek és közlekedési vállaltok elégedettsége csak közepes volt (3,29 3,57). A kvalitatív kutatásban megkérdezettek kevés informá cióval rendelkeztek a szórakozási lehetőségekről, ám akinek volt a területről ismerete, az egyértelműen negatívan nyilatkozott a kutatás mindkét fázisában. Szórakozási lehetőségek széles köre gyakorlatilag csak Budapesten és a hagyományos egyetemi városokban biztosított, vidéken azonban nem sok választás van. A szakértők úgy vélik, hogy Budapestet és néhány egyetemi várost leszámítva nincsenek hangulatos, klubjellegű szórakozóhelyek sem, ami van, az kizárólag a diszkóról és az italról szól. A szakértők szerint sok fiatal esetében szórakozásként ma egyre inkább a plázakultúra jelenik meg, ez a réteg nem is igényli a színvonalas szórakozási lehetőségeket. Az egyéb programlehetőségekkel a kvantitatív kutatásban a megkérdezett szakmai szövetség (5,0), a nemzeti parkok (4,27) és az utazási irodák (4,18) a legelégedettebbek. Az általános (3,31) és középiskolák (3,25) elégedettsége e tényező esetében is alacsonyabb az átlagnál. A fiatalok számára érdekes látnivalók kínálatát a kvantitatív kutatásban a szakmai szövetség (5,0), a nemzeti parkok (4,27) és az utazási irodák (4,18) értékelték négyesnél jobbra, míg a vonzerő megítélése a felhasználók (általános és középiskolák), a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a közlekedési vállalatok körében a 3,5-ös átlag alá került. A kvalitatív kutatás során vizsgáltuk az ökoturisztikai vonzerők megítélését. A szakértők szerint a nemzeti parkok az ifjúsági turizmus kiemelt célterületét jelentik. Az elmúlt években vitathatatlanul itt történt a legerőteljesebb fejlődés. Többen úgy vélik, hazánkban a turizmusnak ez a válfaja valójában nem is létezik, és az ifjúsági turizmushoz hasonlóan maga a fogalom sem pontosan definiált. 6 6 Az Önkormányzati Minisztérium megbízásából 2008-ban készült el az Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia. E stratégia az IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, a világ hivatalos természetvédelmi szervezete) Ökoturizmus Programja definíciójának alkalmazását javasolja, amely szerint az ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás káros hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz juttatásával.
A kutatások során megvizsgáltuk az erdei iskolák kínálatának megítélését is. Az erdei iskola program elindítása az elmúlt évek egyik legelőremutatóbb fejleménye, komoly problémát jelent azonban, hogy az erre a területre jutó támogatások a töredékükre csökkentek a legutóbbi években. Szintén speciális, lényegében csak az ifjúsági turizmusra jellemző kínálati elem a táboroztatás, amely ma már egyre kevésbé vonzó a pedagógusok és az iskolák számára, és az emelkedő költségek miatt a szülők is egyre kevésbé engedhetik meg maguknak gyermekeik nyári táborainak finanszírozását. Kikopóban van az a pedagógusgeneráció is, amely a táboroztatások motorja volt az elmúlt évtizedekben. A megkérdezett szakemberek szerint az aktív turizmust (például kerékpározás, lovaglás, evezés) tekintve Magyarország jó, ám jórészt nem kihasznált adottságokkal rendelkezik. A keresleti oldal kvantitatív felmérése során a programok és a szórakozási lehetőségek helyzetét ítélték meg a megkérdezettek. Az utazás során a programok és a szórakozási lehetőségek mind a magyar (4,47), mind a külföldi fiatalok körében fontosak (4,27) voltak. Az elégedettség a magyarok körében 4,35-ös, a külföldiek körében 4,06-os átlagértékű. Ez azt jelenti, hogy a programok és a szórakozási lehetőségek valamivel fontosabbak annál, mint amennyire elégedettek voltak velük a megkérdezettek. A fókuszcsoportos vizsgálat magyar résztvevői kiemelték, hogy Budapestet kivéve a szórakozási lehetőségek szűkek, az előrelépés elengedhetetlen, ha azt szeretnénk, hogy minél több fiatal látogasson az országba. Ezzel szemben a külföldiekből álló fókuszcsoport tagjai közül legtöbben a kitűnő szórakozási lehetőségeket, a sok látnivalót és a gazdag kulturális programokat emelték ki Magyarországgal kapcsolatban. 4.3. KÖZLEKEDÉS A szakmai telefonos kvantitatív kutatás eredményei szerint a 30 év alatti belföldi és külföldi fiatalok egyéni utazásaik során az alábbi közlekedési eszközöket veszik igénybe a leggyakrabban: személygépkocsi (magyarok: 57,0%, külföldiek: 32,6%), repülőgép (főleg a külföldiek körében jellemző, 34,6%-uk utazik ezzel a közlekedési eszközzel), vonat (magyarok: 19,0%, külföldiek: 18,3%). Ezzel szemben az iskolai csoportos utazások leggyakoribb közlekedési eszköze az autóbusz. A szakmai telefonos megkérdezés során a megkérdezett szolgáltatók (köztük közlekedési vállalatok, szálláshelyek, vendéglátók), a szakmai szövetségek, a minisztériumok és háttérintézményeik véleménye szerint a fiatalok 7 számára legmegfelelőbb közlekedési 7 A kutatás során alkalmazott ifjúsági korcsoport meghatározása a cikk első részében megtalálható. eszköz a bérelt busz. A vonat esetében már megoszlottak a vélemények, a megkérdezettek harmada a legjobbak, harmada a legrosszabbak között említette. A kutatás során a közlekedési lehetőségeket az utazási irodák és az attrakciógazdák jónak értékelték, míg a legkedvezőtlenebb minősítést a megkérdezett városi önkormányzatok és a szakmai szövetségek adták. A kvalitatív mélyinterjús szakmai megkérdezés során kifejtett vélemények sokkal markánsabbak voltak. Noha Budapestre ma már gyakorlatilag a világ bármely részéről el lehet jutni színvonalasan és gyorsan (ennek a legfontosabb tényezője az olcsó fapados légitársaságok megjelenése), azonban Magyarország belső közlekedésére ezek a pozitívumok nem mondhatók el. A nem megfelelő közlekedési viszonyok a vidéki attrakciók fejlődésének legnagyobb gátját jelentik. A közlekedési lehetőségeket összességében minden megkérdezett szakember igen rossznak ítélte meg, véleményük szerint az ifjúsági turizmus kínálati oldalának egyértelműen ez a szűk keresztmetszete. Az ifjúsági kedvezmények megszigorítása szintén hátrányosan érinti, gátolja az ifjúsági turizmust. A keresleti oldal kvantitatív felmérése során a magyarok közlekedéssel kapcsolatos megítélése a tömegközlekedés tekintetében 3,33 (fontosság), 3,85 (elégedettség); a helybéli közlekedés tekintetében 3,84 (fontosság), 4,21 (elégedettség) átlagértékű az ötfokozatú skálán. A külföldiek körében a tömegközlekedés megítélése 3,56 (fontosság), 3,80 (elégedettség), a helybéli közlekedés megítélése 3,94 (fontosság), 3,88 (elégedettség) átlagértékű, ami nem jelez alapvető gondokat a közlekedés terén. Ugyanakkor a keresleti oldal fókuszcsoportos felmérése során a budapesti fókuszcsoportban megkérdezett külföldi fiatalok kritikáinak döntő része a közlekedéshez kapcsolódott. Az elhangzottak szerint a budapesti tömegközlekedés nagyon rossz, a buszok ritkán járnak, az éjszakai közlekedés nem megoldott, az üzemzárás időpontja korai. Többen kifogásolták, hogy a közlekedést sok helyen útlezárások nehezítik, gyakoriak a dugók, az autóval való közlekedés szinte lehetetlen, és a parkolási lehetőségek rendkívül rosszak. 4.4. VENDÉGLÁTÁS Az 54 étteremre kiterjedő kvantitatív kutatás szerint a vendéglátóhelyek számára az ifjúsági célcsoportot jellemzően a 15 27 évesek jelentik. Az éttermek vendégeinek átlagosan 40%-a kerül ki az ifjúsági szegmensből, és hasonló arányban részesednek az árbevételből is. A vendéglátóhelyek jellemzően nem kínálnak célzott szolgáltatást az ifjúsági korcsoport számára. A vendéglátóhelyek fele semmiféle kedvezményt nem biztosít az ifjúsági korosztálynak, míg a másik fele 5 10% közötti TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 7
Az ifjúsági turizmus egyes tényezőivel való elégedettség a szakma és a turisták körében (1-től 5-ig terjedő skálán) 2. ábra 5 4 3 4,4 4,2 4,2 4,0 3,7 3,7 3,2 4,0 3,8 4,3 4,1 3,7 3,3 4,0 3,1 3,7 2 1 0 Szálláshelyek Étkezési lehetőségek Közlekedés Programok, szórakozási lehetőségek, attrakciók Magyar fiataloknak szóló információs anyagok Külföldi fiataloknak szóló információs anyagok Szakma Külföldi látogatók Magyar látogatók Forrás: Magyar Turizmus Zrt./M.Á.S.T., 2007 / Szociográf 2007 mértékben nyújt csoport- vagy diákkedvezményt. Több ségük értékesítésicsatorna-politikát sem folytat, ha mégis, akkor utazási irodákkal és szálláshelyekkel működnek együtt. A megkérdezett vendéglátóhelyek közel kétharmada végez kifejezetten az ifjúsági korcsoportnak szóló kommunikációs tevékenységet. Többségében az interneten folyik a kommunikáció, a megkérdezettek harmadának saját honlapja is van. Az éttermek közel fele szórólapokkal (is) kommunikál. A szakemberek körében folytatott kvalitatív megkérdezések arra mutattak rá, hogy a szálláshelyekkel és a közlekedési lehetőségekkel összehasonlítva a vendéglátóhelyek kínálatával nincsenek problémák. A vendéglátóhelyek száma és színvonala is emelkedett az elmúlt időszakban, gyakorlatilag az országban mindenhol fellelhetők megfelelő ár/érték arányú egységek, ami hozzájárul az ifjúsági turizmus fejlődéséhez. Általános tapasztalat, hogy a vendéglátóhelyek rugalmasak, a szolgáltatók gyerekadagot gyerekáron nyújtanak. A nagyobb vendéglátóhelyek osztálykirándulások során, illetve általában nagyobb létszám esetén hajlandóak kedvezményeket adni. A keresleti oldal kvantitatív felmérése során az étkezési lehetőségek mind a magyar (4,39), mind a külföldi fiatalok körében fontosak (4,23) voltak. Az elégedettség a magyarok körében 4,46, a külföldiek körében 4,26 az ötfokú skálán. A gasztronómiai lehetőségek mindkét célcsoport körében megfeleltek az elvárásoknak. A 2. ábra összefoglalja a kvantitatív kutatások eredményei alapján, hogy mennyire elégedettek az ifjúsági turizmus egyes tényezőivel a megkérdezett turisták és turisztikai szakértők. 8 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 4.5. AZ IFJÚSÁGI CÉLCSOPORTNAK SZÁNT SPECIÁLIS TERMÉKEK A szakmai kvantitatív kutatásban megkérdezett szolgáltatók fele rendelkezik olyan termékkel, amelyet speciálisan az ifjúsági célcsoport számára alakítottak ki. Jellemzően a rendezvényszervezők, a nemzeti parkok és egyéb attrakciógazdák (például a múzeumok) állítottak össze speciális terméket, de a szálláshelyek 61,9%-a is rendelkezik ilyennel. A másik három szegmensre (közlekedési vállalatok, vendéglátóhelyek, utazási irodák) ez kevéssé, vagy egyáltalán nem jellemző. A megkérdezett szolgáltatók összesen 85 féle termékkel, programlehetőséggel várják a fiatalokat. A szálláshelyek által az ifjúsági célcsoportnak nyújtott legfontosabb speciális termékek, említési gyakoriság szerinti sorrendben: az erdei iskolák (75,4%), a nyári táborok szervezése (59,6%), a kézműves foglalkozások (51,5%), a sportolási lehetőségek (44,4%), a túrázás, kirándulás (38,4%), a lovasiskola, lovaglás, lovas program (26,3%). A leginkább szerteágazó, ifjúsági korcsoportnak szóló terméket a három- és kétcsillagos szállodák, a motelek és kempingek kínálják. A legkevesebb ilyen lehetőséget jellegüknél fogva a kulcsosházak nyújtják. A speciális terméket kínáló szálláshelyek 74,7%-a más szolgáltatókkal fog össze. Az együttműködő partner a leggyakrabban a helyi turisztikai szervezet (51,4%), múzeum vagy egyéb attrakció (18,9%), utazási iroda (17,6%), nemzeti, natúr- vagy ökopark (14,9%). A speciális termékeken túl a közlekedési vállalatok, a rendezvényszervezők, a nemzeti parkok és az attrakciógazdák mindegyike nyújt valamilyen kedvezményt az ifjúsági korcsoportnak. A szálláshelyek 98,1%-a, az utazási irodák 81,8%-a, a vendéglátóhelyek 48,2%-a ad
kedvezményt. A leggyakoribb a csoportkedvezmény, a megkérdezett szolgáltatók 62,7%-a él vele. A szolgáltatók egyötödénél lehet igénybe venni diákkedvezményt, 13,3%-uk valamilyen programot vagy kiegészítő szolgáltatást nyújt kedvezményesen vagy ingyenesen ennek a korcsoportnak. Családi kedvezményt mindössze 4,4%, gyermekkedvezményt 12,5% kínál. 4.6. AZ IFJÚSÁGI TÁBOROZTATÁS Jelentősége miatt külön is beszélnünk kell az ifjúsági turizmus egyik speciális formájáról, a táboroztatásról. A hetvenes-nyolcvanas években a táboroztatás az ifjúsági turizmus jelentős kínálati elemét képviselte. A 80-as évek végén az Úttörő Szövetség több mint egymillió gyereket fogott össze. Mára a táborok, szolgáltatók jelentős része magánkézbe került vagy megszűnt, az úttörőházak, ifjúsági táborok döntő része bezárt. Az ezredfordulót követően az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) égisze alatt indult el az Erdei Iskola Program, amelyhez a minisztériumok közös pályázati rendszer keretében nyújtottak támogatást az általános iskoláknak. A források döntő részét a turisztikai szakterület biztosította. Az Erdei Iskola Program nagyon pozitív hatást gyakorolt az ifjúsági turizmusra. 2003-2004-ben a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium költségvetésében (GYISM) jelentős összeg állt rendelkezésre táboroztatásra. 2003-ban 1,7 milliárd, 2004-ben 2,3 milliárd forintot különítettek el, amelyet gyermekek táboroztatására, az ifjúsági turizmus és intézményi hátterének fejlesztésére, többek között az ifjúsági szálláshelyek színvonalának emelésére lehetett fordítani. A kormányzati források megnyitásával a 2004-es év az ifjúsági turizmus szempontjából kiugróan jó év volt. Ebben az esztendőben 59 ezer gyerek vett részt tematikus táborozáson, 7500 hátrányos helyzetű gyermek ingyenesen üdült, 200 millió forint értékben a különböző minisztériumok szakterületükhöz szorosan kapcsolódó tematikus táborokat szerveztek, valamint a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Központ több forrásból, összesen 600 millió forint támogatást kapott, amelyet részben felújításra, részben működtetésre fordított, a szálláshelyek felújítására, fejlesztésére 320 millió forintot különítettek el, továbbá az erdei iskolák támogatását is kiemelt területként kezelték. 2004-ben és 2005-ben a Költségvetési Törvény alapján a Turisztikai Célelőirányzat (TC) meghatározott összegét kellett ifjúsági turisztikai célra fordítani, a Turisztikai Főosztály, illetve jogelődje, a Magyar Turisztikai Hivatal a keretösszeget átadta az ifjúsági tárcának, a felhasználásra közös miniszteri rendelet készült. 2006-ban ismét megállapodás alapján folytatódott az együttműködés. Az együttműködés területei, illetve a pályázati témák évről évre döntően a következő témák köré csoportosultak: belföldi táborozás támogatása, ifjúsági szálláshelyek felújítása, erdei turista útjelzéshálózat fejlesztése. 2005-ben a keretösszeg 222 millió forint volt, amely a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetét is tartalmazza. A keretösszeg terhére az alábbi célokra volt nyújtható vissza nem térítendő támogatás. A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosító üzemeltetési engedéllyel rendelkező egyes szálláshelyek felújítására és fejlesztésére 217 millió forint (ez tartalmazta a pályázatkezelés költségét is, a tényleges keretösszeg: 204 millió forint volt). A szálláshelyek felújításának támogatására nyílt pályázat útján kerül sor. 131 db pályázat került értékelésre, a pályázók által igényelt összeg meghaladta a 750 millió forintot. A pályázat eredményeként 56 pályázó részesült összesen 204 millió forint támogatásban. Az erdei turista útjelzéshálózat felújítására és fejlesztésére 5 millió forint. A turista útjelzések felújításának támogatására nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítése esetén egyedi döntéssel, egyéb esetben meghívásos pályázat útján kerül sor. 2006-ban az együttműködési megállapodás a TC-ből átadott 200 millió forintra vonatkozott, amelyet a következőképp használtak fel. Pályázat kiírása a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosító üzemeltetési engedéllyel rendelkező egyes szálláshelyek felújítására és fejlesztésére. (A keretösszeg a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetét is tartalmazta.) 54 pályázó részesült támogatásban. Ifjúsági turizmus kutatás készítése (keresleti-kínálati oldal vizsgálata). A kutatást a Magyar Turizmus Zrt. koordinálta, eredményeit kivonatos formában a jelen cikksorozat foglalja össze. 4.7. SPECIÁLIS SZERVEZŐK Bár nem állnak rendelkezésre hiteles adatok az ifjúsági turizmus szervezésében részt vevő tour operátorok és utazási irodák tevékenységéről, de a kvalitatív TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 9
kutatás során megkérdezett turisztikai szakértők szerint a 90-es évek eleje óta az utazási irodák, illetve tour operátorok részesedése szignifikánsan csökkent az osztálykirándulások és táboroztatások szervezésében. Manapság inkább a Magyarországon kívüli táboroztatást szervezik utazásszervezők (például a sítáborokat). A Magyar Turizmus Zrt. felmérése szerint a 18 30 év közötti magyar fiatalok belföldi utazásainak kevesebb, mint 3%-át bonyolítják utazásszervezők, míg a 18 30 év közötti beutazók esetében ez az arány 70% körül alakul. Az iskolák az utazásaik szervezése során 15%-ot el nem érő arányban vesznek igénybe utazásszervezőt. Az ifjúsági turizmus területén kevés szakosodott szervező működik. Ilyen kivételek egyike a szakmai vélemények szerint legnagyobb piaci részesedéssel bíró ifjúsági turizmus szervező Mellow Mood Utazási Iroda, amely a www.youthhostels.hu honlapot működteti. 5. Az ifjúsági turizmus környezeti tényezőinek elemzése 5.1. AZ IFJÚSÁGI TURIZMUS IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA Az ifjúsági turizmus közigazgatási szabályozása az elmúlt években sok változáson ment keresztül. Jelenleg a terület közigazgatási irányításában a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tölt be kiemelkedő szerepet, emellett azonban több minisztérium is diszponál az ifjúsági turizmus valamelyik részterülete felett. Az ifjúsági turizmushoz a következő tárcák kapcsolódnak: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Önkormányzati Minisztérium ezen belül kiemelten a Turisztikai Szakállamtitkárság, Egészségügyi Minisztérium, Gazdasági Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. 5.2 FINANSZÍROZÁS 2007-ben az ifjúsági turizmus finanszírozására országos pályázatok útján 330 millió forint, míg a Gyermekés Ifjúsági Alapprogram Tanácsa országos, illetve regionális pályázatai útján 251 millió forint jutott. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 15 millió forinttal támogatta az Egyenlő Esélyek Táborát. A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum 2007. évi közfeladat-ellátásához 380 millió forint hozzájárulást kapott. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium is támogatja az erdei iskola programot szervező iskolákat, a 2007/2008-as tanév második félévében erre a célra 60 millió forint jutott. 10 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 6. Versenytárselemzés A United Nations World Tourism Organization (UNWTO) adatai alapján 2007-ben a nemzetközi turistaérkezések száma Európában 485 millió, Magyarországon pedig 8,6 millió volt, amely 1,82%-os részesedést jelent. 8 A nemzetközi turistaérkezések száma alapján kialakított rangsorban Európa húsz vizsgált országából Magyarország a 14. helyre került a 2007. évi előzetes adatok alapján. Közvetlenül előttünk Horvátország (9,3 millió turistaérkezés) és Portugália (12,3 millió turistaérkezés), mögöttünk pedig Svájc (8,5 millió nemzetközi turistaérkezés) és Belgium (7,1 millió turistaérkezés) állt. 9 Az IPK International adatai alapján az európai 15 24 éves lakosság egyéjszakás vagy hosszabb kiutazásainak száma 2005-ben 55 millió volt, amelyből Magyarország ugyancsak 2%-kal részesedett, a 15. helye zést érve el az európai listán, maga mögé utasítva Svájcot, Ukrajnát és Portugáliát. Magyarország mindkét adatsor alapján az európai középmezőnyben helyezkedik el, Portugáliával, Horvátországgal, Belgiumban, illetve Svájccal versenyez az európai turistaérkezések, illetve ezen belül az ifjúsági turistaérkezések számában és részesedésében. Azonban csak a nemzetközi turistaérkezések száma alapján az ország versenyhelyezte nem ítélhető meg az ifjúsági turizmus piacán, így az alábbiakban az ifjúsági turizmussal kapcsolatos kutatási eredmények alapján tekintjük át a fontosabb versenytársakat és főbb jellemzőiket. 10 A versenytársak vizsgálatakor mind a belföldi, mind a külföldi fiatalok véleményét elemezzük, valamint bemutatjuk, hogy az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek hogyan vélekednek az ország versenypozíciójáról. A kvantitatív kutatás során a külföldi fiatalok közül a legtöbben Ausztriát, Csehországot és Horvátországot tartják Magyarország versenytársainak a térségben található országok közül. Magyarország legfontosabb előnyei a következők: a kereskedelmi alapon 8 World Tourism Barometer, 6/3.UNWTO, 2008. október. 9 Tourism Highlights 2008 Edition. UNWTO, 2008. 10 A versenytárselemzés elkészítéséhez az alábbi kutatásokat használtuk fel: Magyarországra látogató külföldi fiatalok utazási szokásai. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet, 2007. A magyar fiatalok utazási szokásai. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet, 2007. A 30 év alatti magyar fiatalok utazási szokásai. Kvalitatív, fókuszcsoportos vizsgálat, készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007. Magyarországra látogatott fiatalok utazási szokásai. Kvalitatív, fókuszcsoportos vizsgálat, készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007. Az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek mélyinterjús megkérdezése. Kvalitatív, mélyinterjús vizsgálat, első és második rész, készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007.
működő szálláshelyek minősége, az oda- és visszautazás lehetőségei és a jó helyi közlekedési lehetőségek, a szórakozási lehetőségek, a látnivalók, a közelség, a kultúra és a kulturális élet, valamint Budapest. A kvalitatív, fókuszcsoportos vizsgálat során a megkérdezettek összesen hat különböző országot (Csehország, Románia, Szlovákia, Horvátország, Lengyelország és Bulgária) neveztek meg, amelyeket úti célként Magyarország vetélytársainak tartanak. Ketten nem említettek konkrétan országot, egyikük szerint minden, az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott ország Magyarország konkurensének tekinthető. Egy amerikai meghívott pedig a volt szocialista országokat tekintette hazánk legnagyobb versenytársainak, mivel ezeket az országokat nehéz megkülönböztetni egymástól. A Budapest versenytársait vizsgáló csoportban nyolc különböző várost neveztek meg. A külföldi fiatalok szerint Budapest legfontosabb versenytársa Prága, míg Bécset már jóval kevesebben tekintették konkurensnek. További városok neve is elhangzott (München, Szófia, Varsó, Krakkó, Bukarest, Pozsony), de ezek említése kisszámú volt. A kvantitatív felmérés szerint a belföldi fiatalok külföldi főutazásainak legkedveltebb úti célja Horvátország volt, ezt Görögország és Olaszország követte; a főutazások motivációi között a körutazások és a városnézések mellett az üdülés volt meghatározó. A rövid, egynapos külföldi kirándulások jellemző célállomásai Szlovákia és Ausztria voltak, ezeket Horvátország és Szerbia követte. A rövid utazások jellemző motivációi a vásárlás, a városnézés, az üzleti út, a kiállítás- vagy vásárlátogatás, illetve a rokonok, barátok meglátogatása volt. A fókuszcsoportos megkérdezés során a magyar fiatalok összesen öt olyan országot (Horvátország, Csehország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország) neveztek meg, amelyet úti cél szempontjából Magyarország versenytársainak tartanak. Az ifjúsági turizmus területén működő szakértők véleménye szerint az oktatási intézmények keretében történő kirándulások, utazások esetében Magyarországnak nincs versenytársa, a túrázások, táborozások 95%-a ugyanis belföldre összpontosul. Az ifjúsági turizmus területén az említési gyakoriság alapján legnagyobb versenytársunk Csehország, azon belül is elsősorban Prága. Horvátország elsősorban nyáron jelent konkurenciát Magyarország számára. Vonzerejét főleg tengerének, fejlett infrastruktúrájának, színvonalas ifjúsági szállásainak, gazdag programkínálatának és jó kommunikációjának köszönheti. A horvát tengerparton történő nyaralás divattá vált a fiatalok körében, sőt sokan úgy vélik, hogy a horvátországi nyaralás nem drágább, mint a balatoni. A szakértők Magyarország további versenytársai közt Szlovéniát, Romániát, azon belül is Erdélyt említették. Véleményük szerint a jövőben Albániát és Bulgáriát is ide lehet sorolni, mivel mindkét desztináció a fejlődés útjára lépett. A 2. táblázatban összefoglaljuk Magyarország mint ifjúságturisztikai desztináció versenytársairól a kutatás különböző fázisai során kapott információkat. 7. Marketing A marketingről szóló fejezetben megvizsgáljuk, hogy a szolgáltatók és programszervezők milyen célcsoportorien tált marketingtevékenységet folytatnak. A megkérdezett, ifjúsági turizmusban részt vevő szolgáltatók vendégeinek átlagosan 54,1%-a, bevételeinek átlagosan 51,8%-a származik az ifjúsági korcsoporttól. A szálláshelyek esetében az ifjúsági vendégek aránya a legmagasabb, 62,3%, rajtuk kívül a nemzeti parkok ifjúsági vendégaránya haladja meg az 50%-ot. Az arányokat figyelembe véve a szolgáltatóknak érdemes az ifjúsági célcsoportra fókuszált marketingtevékenységet folytatni. 2. táblázat Összefoglalás Magyarország versenytársairól Versenytárs Konkurens termék Válaszadók Ausztria Csehország Bevásárlóturizmus, városlátogatások, aktív turizmus (síturizmus), kerékpáros turizmus Városlátogatások Külföldi fiatalok, belföldi fiatalok, ifjúsági turizmus területén működő szakértők Külföldi fiatalok, belföldi fiatalok, ifjúsági turizmus területén működő szakértők Horvátország Üdülések Külföldi fiatalok, belföldi fiatalok, ifjúsági turizmus területén működő szakértők Lengyelország Városlátogatások Magyar fiatalok Románia Ökoturizmus, városlátogatások Ifjúsági turizmus területén működő szakértők, külföldi fiatalok Szlovákia Aktív turizmus (síturizmus, természetjárás) Külföldi fiatalok, magyar fiatalok Szlovénia Aktív turizmus, üdülések Ifjúsági turizmus területén működő szakértők Forrás: saját szerkesztés TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 11
7.1. A FIATALOKNAK SZÁNT TERMÉKEK A megkérdezett szolgáltatók fele rendelkezik olyan termékkel, amelyet speciálisan az ifjúsági célcsoport számára alakított ki. Jellemzően a rendezvényszervezők, nemzeti parkok, attrakciótulajdonosok kínálnak ilyen termékeket, de a szálláshelyek 61,9%-a is nyújt célcsoportra szabott szolgáltatást. A másik három szegmensre (közlekedési vállalatok, vendéglátók, szálláshelyek) az ifjúsági célcsoport számára kialakított termék, illetve szolgáltatás nem jellemző. A szolgáltatók a speciális termékek kétharmadát nem egyedül, hanem más szolgáltatókkal összefogva alakították ki. Leginkább a szálláshelyek az ilyen jellegű partneri kapcsolatok motorjai. 7.2. ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK A kutatásban megkérdezett szolgáltatók fele alkalmaz valamilyen sajátos értékesítési csatornát a fiatalok elérésére. A négy leggyakrabban használt csatorna az oktatási intézmények közvetlen megkeresése (29,5%), az utazási irodák (19,2%), illetve a helyi turisztikai hivatalok megkeresése (18,5%), valamint az internet (12,9%). A vendéglátóhelyek képezik az egyetlen olyan szegmenst, amely esetében a speciális értékesítési csatorna használata nem jellemző. A megkérdezett szolgáltatók 83,4%-a folytat kifejezetten az ifjúsági célcsoportnak szóló kommunikációs tevékenységet. A legkisebb arányban a közlekedési cégek (57,1%) és a vendéglátóhelyek (61,1%) élnek ezzel a lehetőséggel. 8. A magyarországi ifjúsági turizmus lehetséges fejlesztési, fejlődési irányainak meghatározása Az ifjúsági turizmus lehetséges fejlesztési, fejlődési irányai a szakmai kvantitatív és kvalitatív megkérdezések alapján kerültek feltérképezésre. 11 8.1. A LEGFONTOSABB MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁK A SZAKMA SZERINT A megkérdezettek a támogatások, anyagi források növelését, a tájékoztatás javítását, több pályázatot, 11 Az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek mélyinterjús megkérdezése. (Első és második rész.) Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007. Ifjúsági turizmus szakmai telefonos megkérdezés. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007. 12 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM megfizethető, minőségi szálláshelyek létesítését, a meglévők színvonalának emelését említették a leggyakrabban. A szakmai kvalitatív kutatás alapján elsősorban az ifjúsági turizmus finanszírozása és irányítása, valamint az ifjúságturisztikai szolgáltatások kínálatának fejlesztése területén vannak teendők. A szakértők szerint az ifjúsági turizmus jövőjét pozitívan befolyásolhatja: az ifjúságpolitikai koncepció kidolgozása, a fő irányvonalak meghatározása, az ifjúsági turizmus forrásoldalának kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé tétele, a leginkább rászorulók kiemelt támogatása, az ifjúsági turizmusban érintett minisztériumok hatékony koordinálása, az EU-s források bevonása az ifjúsági turizmus fejlesztésébe (szálláshelyek, attrakciók). Nem kevésbé fontos, a magánszektort érintő feladat, hogy bővüljön a színvonalas, de olcsó szállások köre, épüljön ki a youth hostel hálózat, a szálláshelyek karbantartása legyen folyamatos, teremtsék meg az erdei iskolák esetében a szabadtéri foglalkozások feltételeit, a leromlott állagú létesítményeket hozzák rendbe, a korábbi nagy táborhelyeket fejlesszék, épüljenek új kerékpárutak. Fontos feladatként jelölték meg a szakértők egy kifejezetten ifjúságturisztikai honlap létrehozását. Az utóbbi néhány évben a táboroztatás megítélése romlott az iskolákban. Mivel az ifjúsági turizmus egy hagyományosan fontos területéről van szó, el kellene érni, hogy ismét kedveltek legyenek a nyári táborok. Ehhez a táborok infrastrukturális fejlesztése mellett arra is szükség lenne, hogy az iskolák is elismerjék, ha valamelyik pedagógus jó nyári tábort szervez. Az üdülésicsekk-rendszerhez hasonló, kifejezetten fiataloknak szóló ösztönző rendszer esetleges bevezetéséről megoszlottak a szakértői vélemények. Volt olyan vélemény, amely jó ötletnek tartotta az ifjúsági csekkrendszert, mások szerint rászorultsági elvet kellene követni a rendszer kidolgozása során, de elhangzottak olyan vélemények is, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében nincs realitása egy ilyen program megvalósításának. A megkérdezettek harmadik csoportja támogatja a gyakorlati megvalósítást, de kiemelte, hogy jó lenne, ha a csekk a kártyákhoz vagy csomaghoz hasonlóan működne, egyszerre több szolgáltatásra (például étterem, belépőjegy, közlekedés stb.) nyújtana kedvezményt. 8.2. A CÉLCSOPORTOK ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT FEJLESZTÉSI JAVASLATOK A szakemberek mellett a célcsoportok tagjai is konkrét javaslatokat fogalmaztak meg a fókuszcsoportok alkalmával. A beszélgetések során a megkérdezettek, elmondhatták javaslataikat, megnevezhették azokat a területeket, ahol javítani, fejleszteni kellene annak érdekében, hogy Magyarország a turisták számára még vonzóbb úti cél legyen.
A magyar fiatalok szerint a jövő legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a turizmus területén dolgozók nyelvtudása javuljon. Ezen kívül szakítani kell azzal a régi beidegződéssel, hogy a turistát munkának tekintik, barátságosabb, vendégszeretőbb bánásmódra lenne szükség. Fontos az is, hogy nagyobb tisztaság legyen, különösen Budapesten. Javítani szükséges a közlekedés színvonalát, több autópályát kellene építeni, és elengedhetetlen a vasút fejlesztése. Az épületek felújítására nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, ezen a téren Prága példa lehet. Budapestet kivéve a szórakozási lehetőségek is szűkösek. A külföldi fiatalok nagyrészt az általuk megélt negatív tapasztalatok kiküszöbölésére tettek javaslatot. Ezek szerint a közeljövő legfontosabb feladatai a következők: megszervezni az utcák, aluljárók tisztán tartását, a tömegközlekedés színvonalát emelni kell, a zsúfoltság elkerülése érdekében a járatok gyakrabban közlekedjenek, a nyári melegben legyen légkondicionáló a buszokon, villamosokon,az éjszakai járatok sűrűbben közlekedjenek, a jegypénztárak, üzletek dolgozói beszéljenek idegen nyelvet, Budapest útjainak felújítására ne a főszezonban kerüljön sor, épüljön több parkoló a belvárosban, a vidéki úthálózatot fejlesszék, legalább a nagyobb városokba autópályán lehessen eljutni, az aktuális programokról a szállodák is kínáljanak információt. Összegzés A Magyar Turizmus Zrt. által lebonyolított kutatás feltérképezte az ifjúsági turizmus magyarországi helyzetét, a keresleti és kínálati oldalt egyaránt, segítséget nyújtva ezzel a szolgáltatók és a turisztikai döntéshozók számára, hogy az ifjúsági turizmus teljesítményének javulását előmozdíthassák, továbbá megalapozta saját, ifjúsági célcsoportnak szóló marketingtevékenységét is. Felhasznált irodalom A 30 év alatti magyar fiatalok utazási szokásai (fókuszcsoportos vizsgálat). Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007 A magyar fiatalok utazási szokásai. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet, 2007 A magyar lakosság utazási szokásai. A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2006 Az ifjúsági turizmusban érintett szakemberek mélyinterjús megkérdezése (első és második rész). Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007 Ifjúság 2004 kutatás. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2004 Ifjúsági turizmus szakmai telefonos megkérdezés. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Társaság, 2007 Magyarországra látogató külföldi fiatalok utazási szokásai. Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet, 2007 Magyarországra látogató fiatalok utazási szokásai (fókuszcsoportos vizsgálat). Készítette a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság, 2007 Tájékoztató a Kormány részére a gyermektáboroztatás és az ifjúsági turizmus fejlesztéséről. A tájékoztatót készítette a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, 2004 Tourism Highlights 2008 Edition. UNWTO, 2008 World Tourism Barometer 6/3., UNWTO, 2008. október TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 13