ELEKTRONIKUS MARKETING GYÖNGYÖS MÁTRA Készítette: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 3300 Eger, Faiskola út 15. A projekt a turisztikai célelőirányzatból került támogatásra
MPIO FY-1000 jelű MP4-es lejátszó készülék HASZNÁLATI UTASÍTÁS A készülék: Kiválasztás: előre, hátra, fel, le M: OK gomb, LED jelzéssel Mikrofon Fülhallgató Nyakpánt tartó USB Be-/kikapcsolás, lejátszás, szünet Billentyűzár A KÉSZÜLÉK MŰKÖDTETÉSE 1. Billentyűzár feloldása a készülék oldalán lévő 8. sz. gomb segítségével (A 7. sz. gomb felé állítva feloldja a billentyűzárat) 2. Bekapcsoláshoz hosszan nyomjuk a 7. sz. gombot. Megjelenik a főmenü. 3. Le, fel nyilakkal kiválasztjuk a MOVIE menüpontot 4. A 2. sz. (OK) gomb megnyomásával indul a legutóbb megnézett film. 5. A 2. sz. gombot ismételten megnyomva a lejátszás alatt lévő film tartalma (mappái) jelennek meg. 6. A felső, üres mappa jelnél a 2. sz gombra kattintva megjelenik a nyelvek választásának menüje. 7. Kiválasztjuk a megfelelő nyelvet, és a 2 sz. gombot megnyomva megjelenik az adott nyelvű film tartalma. 8. Közülük az első, címet is tartalmazó mappát kiválasztva, a 2. sz. gomb megnyomásával indítjuk a kiválasztott film lejátszását. Menet közbeni szüneteltetéshez a 7. sz. gombot kell röviden megnyomni. Újraindításhoz (folytatáshoz) ismét a 7. sz. gomb rövid megnyomásával jutunk. Hangerő szabályozását lejátszás közben tudjuk megoldani, a jobbra és balra mutató nyilak segítségével. Jobb oldali gombbal növeljük a hangerőt. A készülék leállítása: A 2. sz. (OK) gomb hosszan tartó lenyomásával visszajutunk a kezdő főmenübe. Ezt követően a 7. sz. gomb hosszan tartó lenyomásával kapcsoljuk ki a készüléket, majd átállítjuk a 8. sz. billentyűzárat.
1. Gyöngyös történelméről GYÖNGYÖS VÁROSNÉZÉS ELEKRONIKUS IDEGENVEZETŐ A kéklő Mátra erdő borította déli lejtői és az Alföld északi pereme a hegyvidék és a síkság találkozásánál, vonzó természeti környezetben épült Gyöngyös, Heves megye második legnagyobb városa, a Mátra Kapuja. A Budapesttől északkeletre, fekvő város a Mátravidék természetes kulturális, gazdasági és idegenforgalmi központja. A település nevét Gungus-ként először 1261-ben említik, majd az Anjou Károly Róbert király 1334-ben Gyöngyöst mezővárosi rangra emelte és kiváltságokkal látta el. A szőlőművelés és a bortermelés, a városon áthaladó kereskedelmi utak és az állandó piac miatt a város gyors fejlődésnek indult, amit segített a XIV. században a városba betelepült ferences rend is. 1546-tól 1687-ig Gyöngyös török uralom alá került, de mint szultáni magántulajdon védettebb lett, ezért a szőlőművelés és bortermelés, a kereskedelem, különösen a borkereskedelem virágozhatott tovább. A XVII. század elején megjelentek az iparos céhek. A város a Rákóczi szabadságharc során 1703-1705 között fontos szerepet játszott, de ez nem tűrte meg a török kiűzése után megindult városiasodást, ekkor már a barokk stílusban épült épületek határozták meg a városképet. Gyöngyöst és környékét súlyosan érintette az 1880-as évek végén a szőlőket kipusztító filoxéra, ami tönkretette a várost éltető szőlőművelést és borkereskedelmet. Ennek ellenére a századfordulón megkezdődött a város közművesítése, új utak épültek, megkezdődött a fásítás, alakult, szépült a város. 1917. május 21-én, a kórház mosodájából kipattant szikra lángba borította a várost, hatalmas tomboló tűzvész támadt, ami a város nagyobb részét romba döntötte, elpusztítva 549 házat, 1400 melléképületet. A katasztrófában 11 ember vesztette életét és több, mint 8000 maradt hajléktalan. Az oltást hátráltatta a vízhiány, így a tűzoltóvizet vasúti tartálykocsikon szállították, de erre a célra felhasználták a városban található borkészletet is! A tűzvész után két nappal IV. Károly király és hitvese látogatta meg a várost. A király törvényben rendelkezett az újjáépítésről, amit nagy értékű adománnyal támogatott. Gyöngyös újjáépítéséhez országos gyűjtés indult, ami az I. Világháború után Warga László építészprofesszor tervei alapján kezdődött és ezt követően kapta a város a mai vonzó arculatát. 1945 után a város a belvároson kívül terjeszkedett, ott épültek az új lakótelepek, így a viszonylag kis területű belváros megőrizte báját, hangulatát. 2. Fő tér Sétánkat a város központjában, az évszázadokon át Piac térnek nevezett Fő téren kezdjük. Mai formáját a 2000. évi újjáépítés, illetve az 1917-es tűzvész
után kapta. A volt Piac téren állt a régi városháza, és a város földesurainak, gazdag polgárainak középkori eredetű házai, amelyek mai átépített formájukban sajátos; Magyarországon máshol nem látható egységes nyugodt városképet adnak. A Fő tér 10. számú egykori Grassalkovich ház kétszintes barokk épülete ma a Városi Könyvtárnak ad otthont. Itt az emeleti galériában látható Hermann Lipót festményeinek állandó kiállítása, valamint a Huszár Lajos Éremtár különleges numizmatikai anyaga. A kapu fölé pillantva a Grassalkovich család díszes barokk címerét láthatjuk. Szemben, a Fő tér 11. számú klasszicista stílusú Orczy-ház különleges értékeket rejteget. Az itt feltárt XV. századi gótikus terem Gyöngyös legrégibb világi építészeti emléke. Szomszédjában, a Fő tér 13. számú épületben működik a jelenlegi városháza. Homlokzatán láthatjuk a város címerét, melynek fő motívumai az aranyszínű napkorong, az ember arcú holdsarló és a farkas díszítenek hármat abból a négy szökőkútból, melyet a Fő tér négy sarkában helyeztek el. A tér délkeleti sarkán álló negyedik szökőkút fő motívuma a szőlő, utalás ez a Szőlő és bor városára, mely címet 1984 óta viseli büszkén Gyöngyös. A tér déli részén egy az újjáépítés során feltárt régi kút kőkáváin Gyöngyös testvérvárosainak a dániai Ringstednek, az ausztriai Zeltwegnek, a romániai Kézdivásárhelynek, a finnországi Pieksämäkkinak és a lengyelországi Sanoknak kőbevésett címereit helyezték el. A szökőkutakat és a díszkutat egyaránt 2000-ben, a tér Hild-díjas felújításakor készítették. 3. Huszár szobor A térről déli irányban a Móricz Zsigmond utcán haladunk 150 métert. Itt egy kis parkban áll a Kardját vizsgáló Huszár című első világháborús emlékmű. Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrát 1932-ben emelte a város az egykori 6-os számú (Würtenberg) huszárokra emlékezve, akik a háborúban a keleti fronton harcoltak. A szobor talapzatán galíciai településnevek olvashatók. 4. Vármegyeház Innen a Rózsa, majd a Körösi Csoma Sándor utcán sétálunk tovább a Nagypatakhoz, melynek túlsó oldalán emelkedik az a nagyméretű, Fellner Jakab által tervezett emeletes barokk épület, melyet a helybeliek Vármegyeház-ként ismernek. A XVIII. század közepén a vármegye által építtetett egykori huszárlaktanya 1800-tól a Hertelendy Gábor vezette Nádor huszárezrednek volt a szálláshelye. Az épületnek utolsó katonai lakói azok a Würtemberghuszárok voltak, akikről a Huszár szobornál már szóltunk. Mai formáját 1929- ben nyerte, amikor a Földművelési Minisztérium állami méntelep számára vásárolta meg az épületet. Innen a ház másik közkeletű neve: Csődörös laktanya. Mielőtt továbbmegyünk, vessünk még egy pillantást az épület főhomlokzatára: erkélyes főbejárata fölött Heves megye régi címerét láthatjuk.
5. Zsinagóga A Vármegyeházzal szemben a Gyöngyös-patak keleti oldalán áll az 1816-1820 között épült klasszicista zsinagóga, melynek építésze a helyi születésű Rábl Károly volt. Az épületben ma a városi televízió működik. A zsinagóga falán 2006-ben a II. világháború zsidó áldozataira emlékező szép emléktáblát helyeztek el. Az épület szomszédjában lévő új zsinagóga 1930-ban épült, tervezője Baumhorn Lipót és Somogyi György volt. A bazilika-rendszerű épület középpontjában hatalmas kupola áll. A szamárhátíves ajtó és ablaknyílások, a pártázatos párkányok, a sok kis kupola nagyon dekoratívvá teszik az épületet. Sajnos az 1941-ben még 2071 főt számláló gyöngyösi zsidó közösség jelentős része Auschwitzban elpusztult, így a háború után már nem használták zsinagógaként. 6. Fő téri épületek A Puky Árpád utcán sétálunk vissza a város Fő terére. A tér páratlan oldalán északi irányban megyünk tovább, s a már korábban látott városháza és az Orczy-ház után elérjük a Fő tér 9. számú házat, melyet 1911-ben Mende Valér tervei szerint épített a Heves Megyei Általános Bank Rt. Ez az épület volt az ország egyik első vasbeton szerkezetű épülete. A házban ma Honvéd Kaszinó működik. Most a szemben lévő, Fő tér 8. szám alatti házhoz megyünk. Heves vármegye egykori alispánjának, Almásy Jánosnak volt ez a lakóháza. A homlokzaton elhelyezett emléktábla is beszámol arról, hogy 1703 októberében az alispán hívószavára itt gyülekeztek fegyverbe a vármegye lakosai a Rákóczi-szabadságharc támogatására. A ház, melyet az elmúlt 200 évben többször átalakítottak, 1883-tól Hanák Kolos kúriai bírónak, Gyöngyös város díszpolgárának a tulajdonában volt. A kovácsoltvas erkélyrácson az ő HK monogramja látható. Innen egy másik patinás épülethez, a Fő tér 2. számú házhoz sétálunk. 7. Egykori Rákóczi ház Ezen a helyen állt II. Rákóczi Ferenc gyöngyösi rezidenciája. A fejedelem itt tárgyalt először 1704. március 18. és 29. között a békéről Széchenyi Pál kalocsai érsekkel, aki szintén a város szülötte volt. Erre a béketárgyalásra fogalmazta meg Rákóczi híres 25 pontos követelését. Eredményt azonban nem tudtak elérni. I. Lipót megbízásából Széchenyi érsek 1704. augusztus 28- án újabb tárgyalást kezdett Rákóczival, ám ezek a tárgyalások is csak részleges fegyverszünetet tudtak biztosítani. Az egykori Rákóczi-házból mára csak egy 1731-ből származó kő ajtókeret maradt meg, helyén Frend Dezső tervei alapján felépült a Kereskedelmi és Gazdasági Bank Rt. palotája, melynek kapuzatán örökítették meg a fejedelem és a történelmi események emlékét.
8. Szent Bertalan plébánia templom A Fő tér északi részén négy út kereszteződésében áll az impozáns kéttornyú, jelenlegi formájában barokk Szent Bertalan Plébániatemplom a Nagytemplom. Helyén a XIII. század második felében egy jóval kisebb templom állt, amit először 1350 körül Szécsényi Tamás, a város földesura bővített ki, majd ezt a XV. század végén gótikus csarnoktemplommá építették át, ami a korabeli Magyarország egyik legnagyobb ilyen jellegű temploma lett. Különleges az alaprajza: úgynevezett tengelypilléres megoldású. A gótikus templomra ma már csak az apszis két oldalán lévő, az 1992-es feltárások során előkerült két-két nagyméretű gótikus ikerablak, valamint a déli hajóhoz épült egykori harangtorony falmaradványa emlékeztet. Itt a főhajó külső déli oldalán egy kis fülkében láthatjuk Szécsényi Tamás és felesége egyesített címerét 1335-ből. A régi templomot 1746 és 1756 között barokk stílusban átépítették. A ma látható tornyokat valamivel később építették a templomhoz: 1772 és 1773 között az északit, illetve 1815-ben a délit. Az 1917-es tűzvészben a templom súlyosan megsérült, és bár a templomot ezt követően hamar helyreállították, a két hatalmas barokk toronysisak eredeti állapotba való visszaállítása nem történt meg. Ezek újjáépítése jelenleg is napirenden van. A templom északi oldalán aszabók céhe által épített gótikus Szent Anna-kápolna alapfalait és gótikus bélyeges téglákkal burkolt belső terét találta meg a kutatás. A templomba a déli oldalkapun át megyünk be. A bejáratnál egyszerű emlékharang áll, melyet az 1917-es tűzvész emlékére állítottak. Az előtérben ugyancsak a tűzvészre emlékeztető relikviát, egy elszenesedett gerendát láthatunk. Itt helyeztek el két emléktáblát is, az egyiket a város és a templom jótevője, Hám János szatmári püspök emlékére, a másikat a templom tűz utáni újjáépíője, Bozsik Pál plébános tiszteletére állították. A templombelső egységes barokk berendezése a XVII-XVIII. században készült, és a nagy tüzet is átvészelte. A barokk főoltárkép Kranowetter Gábor 1773-as alkotása, és Szent Bertalannak, a templom védőszentjének a vértanúságát ábrázolja. A templom különleges ritkasága a szentély déli oldalán álló gótikus bronz keresztelő-medence a XV. század végéről. A Szent Bertalan templom sírboltjában az Almásy és az Orczy családok tagjai vannak eltemetve. 2005 májusa óta egy ereklyével is gazdagabb a templom. Boldog (IV.) Károly korábban felállított szobra mellé egy a falba mélyesztett, és alulról nézve "glóriát" idéző különleges ereklyetartó került, mely a király oldalbordájának egy csontszilánkját tartalmazza. Ez egyike a 13 magyarországi IV. Károly emlékhelynek. 9. Károly Róbert szobor A Szent Bertalan templom nyugati főbejáratával szemben a 2000-ben kialakított kerek kövezett tér szélén alacsony oszlopon áll Károly Róbert
király egész alakos szobra, ami őt utazó koronával a fején, kezében országalmával és liliomos jogarral ábrázolja. Az oszlop fejezetén a város régi címere, mely alatt a városi jogokat biztosító oklevél kezdő sorai láthatók. A szobrot, mely Kő Pál alkotása 1984-ben, a várossá nyilvánítás 650. évfodulójára állíttatta a város. Mellé az államalapítás 1000. évfordulójára újabb Kő Pál-szobrot készíttetett a város. Ez Szent István királyt ábrázolja. A királyszobrok mögött, a park közepén a Gyöngyös várossá nyilvánításának 650. évfordulójára készített oroszlánfejes díszkút látható, melynek domborművein a város történelmének jelentősebb eseményeit örökítette meg Máté István szobrászművész. 10. Zeneiskola A Nagytemplomtól keletre, a gótikus apszis mögött a Szent Bertalan utcában áll a volt jezsuita, majd ferences gimnázium a mai Pátzay János Zeneiskola egy emeletes barokk épülete. Gyöngyösön 1634 óta folyamatos a gimnáziumi oktatás, és az évszázadok alatt olyan jelentős személyek tanultak az itteni gimnázium falai között mint Hám János szatmári püspök, Bajza József, Bugát Pál, a Vachott testvérpár, Török Ignác vagy éppen Richter Gedeon. Az 1752-ben épült, de később többször átalakított épület keleti homlokzatának szoborfülkéiben balra Loyolai Szt. Ignác, jobbra Xavéri Szt. Ferenc szobrainak másolatai állnak (az eredeti faszobrok a Mátra Múzeumban láthatók). A homlokzat előtt XVIII. századi Mária szobor áll, melyet keleti tájolása miatt a gyöngyösiek Keleti Máriának is neveznek. 11. Szent Korona ház A Mária szobortól délre áll a Szent Bertalan utca 3. számú ház, az egykori Almásy-ház vagy közismert nevén a Szent Korona ház. Az 1784-ben épült barokk épület első emeletén 1806-1809 között három alkalommal őrizték a magyar koronát. Erre emlékeztet az emeleti nagyterem mennyezetének szép freskója is. Az épület 1934-től a Szent Bertalan Plébánia tulajdona. Itt kapott helyt az az egyedülálló gyűjtemény, mely a Szent Bertalan templom több évszázad alatt összegyűjtött kincseit mutatja be. Az, hogy ezeket ma a látogatók megtekinthetik, némiképp a szerencsének tudható be. A kincseket ugyanis a II. világháború végén a templom déli tornya alatt 3 pap elrejtette a szovjet csapatok elől, s megesküdtek, hogy amíg idegen katonaság van az országban, titokban tartják a kincsek hollétét. A szovjetek viszont sokáig maradtak, így 1967-ben az utolsó még élő pap halálos ágyán elárulta a titkot. A Szent Bertalan templom Kincstára gazdagságát tekintve Magyarország harmadik legjelentősebb egyházi kincstára, ahol miseruhákat, könyveket, szobrokat és többek között 43 darab ötvös műtárgyat, ebből 12 darab középkori kelyhet és monstranciát őriznek. A régi kelyhek, úrmutató, talpaskereszt mellett a magyar ötvösműhelyben készült hét darabos ún. filigrános bőrtűs kehelysorozat is egyedülálló ritkaság.
12. Kossuth utca A kincstártól az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készült emlékmű mellett elsétálva a Kossuth Lajos utcában folytatjuk utunkat. Az utca elején az a neobarokk épülettömb található, ami Wälder Gyula műegyetemi tanár tervei alapján épült a tűz utáni építkezések során 1924-25-ben. Az épület egyik részében kapott helyet a tűzoltó parancsnokság, melynek Tűzoltó utcai homlokzatán Szent Flórián szobra látható. Az épülettömb Kossuth utcai részében eredetileg a Magyar Nemzeti Bank működött, ma különböző hivatalok kaptak itt helyet. Gyöngyös legforgalmasabb utcáján tovább sétálva megfigyelhetjük a jellegzetes gyöngyösi úgynevezett zsákközös beépítési formát. Ezekből ma már csak néhány van meg eredeti formájában, a Kossuth utca északi oldalán még láthatunk belőlük egy-kettőt. Itt a Kossuth utca kapcsán említjük meg azt, hogy a 19. számú lakóházban született Hám János szatmári püspök, a 18. számú házban pedig Párvy Sándor szepesi püspök. Alighanem ez az ország egyetlen olyan utcája, amely két püspököt is adott. A Mátrai utat keresztezve, a Kossuth úton továbbhaladva jutunk el az Orczy kastélyhoz. 13. Orczy kastély A hajdani Orczy kastély a mai Mátra Múzeum a XVIII. században épült barokk kastély átépítésével mai harmonikus klasszicista homlokzatát 1826 tájt Zofahl Lőrinc tervei alapján kapta. A szabadon álló négyszög alaprajzú egyemeletes kastélyt angolpark övezte. A park két kapuját két-két faragott oroszlán díszíti. Uhrl Ferenc, morva származású művész készítette őket farkasmályi kőből. A legenda azt tartja, hogy az oroszlánok, amikor meghallják a déli harangszót, elmennek ebédelni. Bár ezt eddig még senki sem látta. Az a legenda viszont igaznak bizonyult, hogy a kastély kerítése puskacsövekből készült. A nyugati sarkon lévő gloriett mögött a parkban alacsony lábazaton áll Ferenczy István 1840 körül készített fekvő oroszlán szobra, melyet a művész eredetileg Nadóczy István viszneki sírjára faragott. S ha már itt a parkban vagyunk, ne felejtsük el megnézni a védett 200 éves törökmogyoró fát, mely 430 cm-es törzskerületével hazánk legnagyobb példánya. A 2007-ben felújított kastélyban a Mátra Múzeum gazdag helytörténeti, vadászati és a Mátrát bemutató természettudományi anyagát láthatjuk. A kiállítás egész évben látogatható. 14. Szent Erzsébet templom A Kossuth Lajos utca és Koháry út sarkán áll a középkori alapokon 1775-1779 között épült Szent Erzsébet templom. Egyszerű barokk homlokzata mögött a szentély alatt kripta van, amit az 1994-ben végzett helyreállítás során tártak fel. (Ennek anyaga a Mátra Múzeumban látható.) A templom a XVII. században kapott különös szerepet a város életében. Az ebben az időben betelepített nagyszámú eredetileg evangélikus vallású szlovák lakosság
részére a gyöngyösi ferencesek hosszú éveken át itt tartottak szlovák nyelvű miséket. A Szent Erzsébet templom XX. századi sorsa is különös: Az épületet, mely a század első felében még sokáig diáktemplom volt, 1943-44-ben felújították, Márton Lajos festőművész kifestette, majd ezek után 1944-ben bombatalálatot kapott. Ezután egészen 1994-ig üresen állt, raktárnak használták. Ez már az egykori városhatáron kívüli terület, itt a templomtól délre épült fel az egykori ispotály, melynek alsó szintjét 1761-ben építették, utcai homlokzatán egy fülkében kedves barokk Szent Erzsébet szobor látható. Elesett, szegény, beteg embereket ápoltak itt, majd másfél évszázadon át iskola működött az épületben, jelenleg felújításra vár. 15. Koháry út Than Károly út A Borpalota előtt haladunk el, melyet a Gyöngyös-Visontai Bortermelők Szövetkezet Rt. az egykori Oroszlán Vendégfogadó helyén épített fel. Az eklektikus stílusban épült gyönyörű épületet 1907-ben adták át. Az épület alatt található korszerű pincészet ekkor 40.000 hl bor tárolására volt alkalmas. Ma is a város legnagyobb pincészete található itt. A ház előtti parkban Kligl Sándor szegedi szobrászművész Szőlőmunkások című bronz szoborkompozíciója látható, melyet az 1988-as gyöngyösi szüreti felvonulás reggelén avattak fel a hajdani Búzapiac helyén. A város ezzel a gyöngyösiek ősi mesterségének szeretett volna emléket állítani; azoknak az embereknek, akik a szőlőművelés jellegzetes eszközével, az úgynevezett gyöngyösi kapával dolgoztak. A Koháry úton továbbhaladva a buszpályaudvar mellett sétálunk el. Ez mai napig az ország egyik legjelentősebb autóbuszközlekedési csomópontja. A Koháry útról a Than Károly utca felé fordulunk le, ahol már látszik a ferences kolostor hatalmas feér épülettömbje. 16. Ferenczes templom A gyöngyösi belváros dél-keleti részén a Barátok terén áll a Ferences Plébánia templom és kolostor impozáns épület együttese. A hagyomány szerint a ferenceseket a XIV. században a Szécsényi család telepítette le Gyöngyösön, ekkor épülhetett az első rendház. A Sarlós Boldogasszony védnöksége alatt álló templomot a XV. század közepén kezdték építeni. A Bakócz-kódex szerint a középkori gótikus együttes 1494-re készült el, amit a török hadak 1526-ban feldúltak, de a ferencesek 1531-ben ismét újjá építették. A XVIII. században a templomot Giovanni Battista Carlone olasz építész tervei szerint barokk stílusban átépítették, de megtartották annak egyhajós gótikus jellegét. Szentélyének látványos késő gótikus boltozata ma is látható. A templom melletti új, egyemeletes, ma is ép kolostort is ekkor - 1701-1727 között - építették hazánk egyik legnagyobb ferences rendházává. 1788-ban II József rendeletére a gyöngyösi ferences kolostori életet is meg kellett volna szüntetni. Gróf Esterházy Károly egri püspök a hívek és a tanács kérésére úgy tudta megmenteni a rendházat a szekularizálástól, hogy plébániai
feladatokkal bízta meg a ferenceseket. Ezóta van Gyöngyösön külön Felsővárosi és Alsóvárosi Plébánia. A Gyöngyöst gyakran pusztító tüzek közül az 1904. augusztus 16-i tűzvész nemcsak a templom tetőzetét, a két tornyot (az 1529-ből és 1532-ből maradt harangokat), hanem a kolostort is felégette. A helyreállítást Schulek Frigyes és Lux Kálmán tervei szerint végezték. A templom az 1917-es tűzvészben ismét súlyosan megsérült - a teljes pusztulástól csak a rendtagok mentették meg -, helyreállítását 1920-1937 között végezték. A "szép templomot", ahogyan attól kezdve a gyöngyösiek nevezték, 1937. március 7-én a ferences Zadravecz István tábori püspök áldotta meg. A főbejáraton át öt lépcsőn lépünk lefelé a kórus alatti részekben: kitárul előttünk a pompás, a barokk boltozat ellenére gótikus összhatású, hosszú és világos hajó, amelyet toszkán fejezetű falpillérből emelkedő öt barokk homlokzatpár fed. Déli hosszfalának öt nagy, csúcsíves ablaka megőrizte az eredeti osztótagokat és változatos alakú műveket. A templom Nepomuki Szent János oltárának érdekessége, hogy Takács István Árpád-házi Szent Margitot megjelenítő oltárképének lenti részén, jobb oldalon a lángokban álló, balra a virágzó Gyöngyös XX. század eleji, távlati képe látható. A festményrészlet a hol égő, hol épülő gyöngyös és a ferencesek évszázados kapcsolatát hangsúlyozza. A templomhajó második déli ablaka alatt van a XVIII. században kialakított Fájdalmas Szűz-kápolna és oltár. Az oltár feletti, fából faragott, aranyozott kegyszobor a gyöngyösiek által hosszú évszázadok óta tisztelt Aranypieta. A szentély belső déli falán helyezték el 1907-ben Vak Bottyán János kuruc generális nagymérető vörös márvány emléktábláját, amelyről soha nem hiányzik a virág és a koszorú. A templom főbejárata melletti díszes kolostorkapun jutunk be a rendház déli traktusába, ahol az emeleten a felbecsülhetetlen értékű Ferences Műemlékkönyvtár 16 000 kötetes, ősnyomtatványokban gazdag anyaga található. A könyvtár előterében a ferences rend életét bemutató állandó kiállítás tekinthető meg. 17. Mátra Művelődési Központ Sétánkat a Ferences templom mellett a Barátok tere déli oldalán 1978-ban épült Mátra Művelődési Központnál fejezzük be, melynek előterében egy 2 hatalmas 50 m -es festett üvegablak érdemel külön figyelmet. Szinte Gábor lángoló színekkel megfestett üvegmozaikján Gyöngyös és a Mátra életének, történelmének motívumai jelennek meg. A kép középpontjában látható hamvaiból felépülő főnixmadár a több tűzvész után mindig újjáéledő várost jelképezi.
AMIT A NAVIGÁCIÓS GPS TECHNIKÁRÓL TUDNI KELL Mikor hírt hallunk egy új robotról, bőr alá ültethető chipről, járműről, babakocsiról, akkor már szinte mindig kiemelik, hogy GPS-vel (Global Positioning System - GPS) rendelkezik, azaz helyzetét bárhol, bármikor megtudhatja, és ezt esetlegesen fel is tudja használni pozíciójának változtatására, tanács adására. Az eszköz az utóbbi pár évben rendkívüli gyorsasággal elterjedt, használata mindennapossá vált, egyre több területen alkalmazzák, a gépkocsiknál széria felszereléssé válik. Meg kell jegyezni, hogy a GPS nem az egyetlen navigációs eszköz ma már. Oroszország ugyanilyen célra a GLONASS-t (Global Navigation Satellite System), míg Európa az EGNOS-t (European Geostationary Navigation Overlay System) üzemelteti. Lehetőség van ezek együttes használatára is amellyel még pontosabb eredmény érhető el. A technika a turizmus területén is fontos segédeszköz, hiszen nemcsak a helyszínekre, célpontokra való eljutásunkat segíti, hanem rengeteg hasznos információt is nyújt használói számára. A készülékből elővarázsolhatók a szálláshelyek, éttermek, kereskedelmi üzletek, benzinkutak, pénzjegykiadó automaták, turisztikai látnivalók, nevezetességek, stb., (ún. POI pontok) címei, elérési lehetőségei, koordinátái is. A készüléken található információk rendszeresen (általában negyedévente) frissülnek és rohamosan bővülnek. Egy kis történelem A GPS-t ma már használják pontosabb térképek készítésére, földmérésre, és természetesen a legszélesebb körben mozgó járművek navigálására, de ez nem mindig volt így. Mint elég sok minden, ez is katonai célokból jött létre, ma azonban gyakorlatilag mindenki számára elérhető, és ingyenes! Az Amerikai Védelmi Hivatal indította kifejlesztését, egyértelműen katonai, hadászati célokból. Egy helymeghatározó készüléknek elsősorban pontosnak, gyorsnak, kicsinek, bárhol, bármikor elérhetőnek kell lennie. Jelenleg a GPS az, ami a felsorolt követelményeket a lehető legjobban teljesíti. Pár száz évvel ezelőtt iránytűkkel, szextánssal, térképpel, egy órával, vonalozóval valamint kis hozzáértéssel lehetett mindazt elérni, amire ma sokkal gyorsabban szakértelem nélkül is bárki képes. Tengerpartok mellé világítótornyokat építettek, építenek, melyekben egy körbe forgó lámpa segítségével lehet meghatározni az északi irányt. A lámpa egy perc alatt forog körbe, és mikor észak felé világít, villan egyet, ekkor indítja a hajón lévő megfigyelő a stoppert, majd akkor állítja meg, mikor a fényt újra meglátja. Ebből a mért adatból a hajó irányítása egyértelműen adódik.
Mi a helyzet ma? A rendszer működtetéséhez 24 darab Block II-es műholdat kellett fellőni 20 240 km magasságba. Ezen holdak neve NAVSTAR, súlyuk az űrben mérve 862 kg, nyitott napelemekkel 5.2 méter hosszúak. Tizenkét óra alatt kerülik meg a Földet, tervezett élettartamuk 7.5 év. Ezeknek a műholdaknak nagyon pontos koordinátákon kell mozogniuk, hiszen így tudunk majd a Földön is pontos eredményekhez jutni (egy TV műhold esetében ekkora pontosságra nincs szükség). Sajnos az űrben ezen műholdak ütköznek kis törmelékekkel, érik őket egyéb természeti jelenségek (Nap gravitáció, napszél nyomása, stb.), melyek miatt változtatják pályájukat. Hogy ilyenkor korrigálni lehessen a hibát, öt földi követő állomást építettek fel: Hawaii-on, Ascension Island-on, Diego Garcia-án, Kwajalein-en és Colorado Springs-en. Az állomások módosító jeleket küldenek a műholdaknak, melyek ezt figyelembe véve a vevők felé is elküldik a korrekciót.
Miből fogja tudni a műhold, hogy hol vagyunk? Ez a viszonylag sok készülék azt szolgálja, hogy a műhold és a vevő (GPS eszköz) távolságát meg tudjuk határozni. Ha egy hold adatait fogjuk (X távolságot), akkor abból annyi információt tudunk, hogy egy X sugarú gömbszeleten helyezkedünk el valahol. Ha már két távolságunk van, akkor két gömb metszéspontjain állunk, ami egy kör (vagy egy pont), így már lényegesen pontosabb adatunk van. Minél több a látott műholdak száma, annál pontosabb lesz helyzetünk meghatározása. A holdak úgy vannak elhelyezve, hogy elvileg a Földön bárhonnan legalább öt holdat láthatunk! (Ez áll a GPS vezértervben, melyet 1994. márciusában, a 24. műhold fellövése után adtak ki.) Ha három holdról kapunk távolságinformációt, akkor már csak két pont között kell döntenie a vevőnek, és általában ilyen esetben az egyik pont vagy nagyon a felszín alatt, vagy felszín felett van, így könnyen kizárható. Ha nem lehet kizárni, akkor a negyedik műhold adatiból már csak az a pont jöhet szóba, ahol állunk. Ahhoz, hogy távolságot tudjunk mérni, egy nagyon pontos időméro eszközre van szükségünk mind a műholdakon, mind a vevőn (a rádiójel futási idejét kell mérni, ami 300 000 km/h sebességű). Minden egyes műholdon egy atomóra üzemel, mely szinkron jeleket küld a vevők felé, hogy a vevők órája is teljesen pontos legyen. Ha épp a fejünk felett található a műhold, akkor 0.06 másodperc az az idő, amit mérnie kell a műholdnak, ezért van szükség az atomórára. De ettől még nem kapnánk pontos megoldást! Egyszerre kell tudnia az eredményt mind a vevőnek, mind az adónak, de ahhoz, hogy ez megtörténhessen, szintén rádiójelekkel kell kommunikálniuk és ez sajnos időbe telik. Az adó és a vevő közötti késleltetés meghatározásával ki tudjuk számolni a pontos távolságot. Ehhez a vevőt késleltetett üzemmódba kell állítani, mikor is a vevő szinkronba állítja a kapott két jelet (Ezt egy ál-véletlen kód segítségével teszi meg (pseudo random code), és ez azért is jó megoldás, mert így az összes műhold egyetlen frekvencián képes kommunikálni, ráadásul még a gyenge jelek erősítésére is használható!). A kommunikáció A NAVSTAR műholdak két vivőfrekvenciát használnak a kommunikációra, az L1-t és az L2-t. Az elobbi 1 575.42 Mhz-en szállít üzeneteket, és a szinkronizáláshoz szükséges ál-véletlen kódot, az utóbbi pedig 1 227.60 Mhz-
en sokkal pontosabb, katonai ál-véletlen kódot tartalmaz. Minden egyes műholdnak saját ál-véletlen kódja van, így tudjuk egyértelműen azonosítani az adót. A polgári GPS C/A kódot használ (Coarse Acquisition), míg a katonai P (Precise) kódot. A P kód sokkal pontosabb, 266.4 naponta ismétlődik. Minden héten vasárnap éjfélkor (GPS hét kezdete) egy kód generálása megtörténik, mely modulálja mindkét vivőfrekvenciát, de ezt katonai célok miatt titkosították (a titkosított P kódot nevezzük Y kódnak). Sok esetben a P kód meghatározása sokkal bonyolultabb, ezért katonai alkalmazás során is először C/A kódot kérnek, majd utólag térnek át P kódra. A P kód körülbelül tízszer pontosabb, és sokkal ellenállóbb a zavarokkal szemben. Ha ez ilyen jó, akkor miért a pontatlanság, mik a felmerülő hibák? Előfordulhat, hogy a műholdak óráit nem sikerül szinkronba állítani. Ekkor egy kis geometria segítségével mégis meg tudjuk határozni a pontos helyzetünket. A lényeg, hogyha az órák nincsenek szinkronban, akkor három távolságinformációból a két pont helyett hatot kapunk, mely két hármas csoportra oszlik, és a csoportok egy kis háromszöget alkotnak. A vevő számítógépe nem csinál mást, csak olyan ál-méréseket (pszeudo-méréseket) végez, mely kihozza azt az állapotot, hogy csak 2 pontunk legyen a hat helyett (a fenti példánál maradva). A vevő ezután a többi mérésre is ezt a korrekciót fogja alkalmazni. Sajnos azonban felmerülnek olyan hibák is, amiket nem ilyen egyszeru kiküszöbölni. A rádiójelnek át kell haladnia az ionoszférán és a troposzférán is. Az ionoszféra a Föld légkörének 50-500 km-ig terjedő része. Itt ionizált részecskék vannak, melyek a rádiójelben geometriai töréseket idéznek elő, így a mért idő nem fog megegyezni a távolsággal!
Ennek kiküszöbölésére matematikai modelleket alkotnak, mely a fellépő hibákat kompenzálja. A troposzféra a földi légkör alsó 50 km-e, elektromosan semleges, telített vízgőzből áll. Hőmérséklete és légnyomása változó, viszonylag kisebb hibát okoz, de ezzel is számolnunk kell a pontos eredmény érdekében. A matematikai modellezés lényege, hogy a tipikus légkör alapján megjósolják, hogy adott napon hogyan fog törni a rádiójel. Ebben a gond csak az, hogy tipikus légkör nem létezik. A GPS vevőnek figyelnie kell azt is, hogy milyen szögben lépett a légtérbe az adott jel, hiszen más és más hosszúságú utat tesz meg a rádióhullám az alsó 500 km-en ennek függvényében (és ezt felhasználja a matematikai modell során). Egy másik módszer a két különböző frekvencián való mérés, és ebből a hiba korrigálása, de ezt ma még csak a fejlettebb készülékek tudják, ráadásul a polgári készülékek nem képesek az L2 jeleit fogadni! És még mindig nincs vége a váratlan hibáknak, melyek a kapott helyzetünk pontatlanságát és esetleges eltévedésünket segítik elő. A Föld felszínéről a jelek visszaverődnek, és ez azt eredményezi, hogy a vevő egyszerre kap sok különböző eredményt, tehát el kell dönteni, most melyik volt az, amelyik nem visszaverődés útján érkezett (ez olyasmi, mint televízió esetén a szellemkép). A tervezett, ideális működés esetén a GPS jel a műholdtól a vevőig egyenes vonal mentén terjed. Az eddig elsoroltak után mi már nem élhetünk álomvilágban, ezért léteznek ma már olyan vevők, mely a kapott jelek közül képesek kiválasztani a közvetlent, azaz amelyik nem verődött vissza sehonnan (persze ezen készülékek drágábbak). Már volt szó arról is, hogy kaphatunk jeleket nagyon nagy beesési szöggel (ilyenkor az ionosz- és troposzférában hosszabb utat tesz meg a jel). Ha két ilyen holdról kapunk távolságadatot, akkor előfordulhat, hogy nem egy pont lesz a metszés, hanem egy tekintélyes felület, mely akár több tíz méter is lehet! Ennek angol elnevezése Geometric Dilution of Precision (GDOP). A vevő rendelkezésére áll azon holdak adatai, amelyeket lát, de nem fogja minden esetben az összeset felhasználni! Ha két hold közel van egymáshoz, akkor ettől csak pontatlanabb lesz az eredmény, így az egyiket "eldobja". A hibák adottak, szerencsére van megoldásuk is, mi jöhet még? Mondjuk az, hogy szándékosan zavarják a GPS jeleket, hogy ne adjanak pontos megoldást! Sajnos ez nem viccnek szánt mondat, mivel a polgári GPS mindenki számára elérhető, így valamilyen módon védekezni kell a
terroristák, ellenséges erőkkel szemben, nehogy a GPS-t fel tudják használni támadásaik során. Ezt a zavarást SA-nak nevezik (Selective Availability, szelektív hozzáférés), és abból áll, hogy hibás pályainformációkat küldenek fel a műholdaknak. Ezzel az SA lett a legnagyobb hibaforrás az egész rendszerben :(. 1996-ban az Egyesült Államok kormánya úgy döntött, hogy 2000-ben majd felülvizsgálja a szelektív hozzáférés szükségességét, és 2000. május 2.-án Clinton elnök megszüntette a GPS jelek szándékos zavarását. A pontosság ezzel tízszeresére nőtt, és körülbelül innentől éli fénykorát a GPS technológia. A GPS felhasználása térképprogramok esetén Azonnal gondolhatnánk, hogy ezek után térképet könnyen tudunk készíteni, és pontossága kellően magas mérésszám esetén fantasztikusan jó lesz! Azért figyelembe kell venni néhány apróságot. A térképek készítésekor csalnak a térképészek, mivel a Föld felszíne nem 2D-s, mégis ki kell feszíteni egy felületre. A GPS koordinátákból összerakott térképpel ezt nem lehet megtenni ilyen módon! A PDA-k segítségével ellenben nem probléma a 3D-s térkép készítése, és a lehetőségek itt messze nem érnek ezzel véget. HASZNOS TANÁCSOK GPS NAVIGÁTOR HASZNÁLATÁHOZ Ne bízzunk a GPS-ben közvetlenül bekapcsolás után! A navigációs eszközökbe épített GPS-eknek mindig van egy feléledési ideje. Ha ezt nem várjuk meg, míg lezajlik, nem biztos, hogy a valós helyzetedet mutatja az eszköz. Bizonyos helyzetekben akár 2-3 perc is lehet ez az éledés, melyet még tovább nyújt időben, ha mozgás közben kapcsoljuk be a GPS-t. Amikor jó minőségű már a pozíciófogás, akkor bízzunk a helyzetmeghatározás pontosságában! A helyzet-meghatározást rontja a magas épületek, vagy domboldalak takarása a Föld körüli pályán keringő műholdak adása elől. Ezt is vegyük figyelembe. Mindig figyeljünk oda az ajánlott útra! A navigációs eszköz által javasolt útirányt vizsgáljuk meg, hogy megfelel-e a valóságnak! Az eszközben lévő térképeket emberek készítik, és hiába hibátlan az útvonalat megtervező algoritmus, elképzelhető, hogy balesetet is okozhat, ha feltétel nélkül elfogadod a javasolt útirányt.
Figyeljünk a vezetés biztonságára! A GPS navigátorok vezetés közbeni használata sokkal jobban lekötheti a figyelmet, mint egy mobiltelefoné. A balesetveszély emiatt sokszorosa lehet egy sima, amúgy törvénybe ütköző, mobiltelefon-használathoz képest. (Magyarországon, vezetés közben, a kézben tartott mobiltelefon a tiltott. a szerk.) Hagyjuk bekapcsolva az egyes GPS-eken aktiválható "biztonságos üzemmód" funkciót, mely letiltja a menüben navigálást vezetést közben. Vagy bízzuk az eszköz aktív használatát, állítgatását utastársainkra! Amennyiben ezt nem tudjuk megtenni, álljunk le az út szélén szabályosan, vagy várjuk meg a következő piros lámpát, ahol hosszabban állunk a gépjárműved. Gyakoroljunk munkába menet! Az új GPS navigátort ne egy ismeretlen úton vezetve teszteljük le! Használat előtt otthon próbáljuk ki az eszköz főbb funkcióit, ismerkedjünk meg a használatával! Praktikus módszer a továbbtanuláshoz, ha olyan úton teszteljük a használatát, ahol gyakran járunk, amit ismerünk. Itt kipróbálhatjuk a forgalomelterelés, az útvonal letérés utáni automatikus útvonaltervezés funkciókat is. POI keresésre, érdekes pontok megtalálására először szánjunk időt. Gyakoroljuk ismerős benzinkutak megtalálását annak közelében. Így az autópályán 130km/h sebességgel száguldva nem ér meglepetés, ha tankolni szeretnénk. Gyakorlásra alkalmas és tökéletes az is, ha éppen várunk valakit az autóban. Így rájöhetünk az éles használat előtt, hová érdemes felszerelni a GPS-t. Védjük meg az eszközt! A GPS navigáció ugyanolyan befektetés, mint egy gépjármű. Akkor térül meg, ha megbecsüljük használati értékét, és vigyázunk rá. Az autóban hagyott GPS a szélvédőn át a tolvajok felé felhívás keringőre. Ráadásul az akkumulátoroknak nem tesz jót, ha a hidegben, vagy éppen a tűző napon kint hagyjuk a gépjárműben. Tegyük zsebre, ha kiszállunk az autóból, esetleg védjük a hozzá kapott vagy utólag beszerzett bőrtokkal a GPS-ünket!