A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FÖLDRAJZ munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 11. osztálya számára 11. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET
TARTALOM 1. Ekvatoriális napóra készítése... 4 2. A Holdfázisok megfigyelése... 6 3. A Nap fényének színekre bontása... 8 4. A földkéreg egyensúlya, az izosztázia...10 5. A tengervíz lepárlása, a só kiválasztása Tengervízből ivóvíz a szomjazó kontinensek esélye?... 12 6. A tengeráramlás, függőleges áramlások... 14 7. A konvekciós áramlás... 16 8. Idő, időzónák... 18 9. Lemeztektonika a lemezek távolodása...20 10. Törmelékes üledékes kőzetek vizsgálata...22 11. A tengerpart abráziós formakincse Morfológiai gyakorlat...24 12. A folyók felszínalakító képessége...26 13. Ködkísérlet A füstköd (szmog) keletkezése...28 Szerző: Mizerák Beáta Lektor: Dávid János Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 A csodálatos természet című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Smohay Márton Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19. 3
Földrajz 11. évfolyam A kísérlet leírása 1. Ekvatoriális napóra készítése Emlékeztető, gondolatébresztő Hogyan mérték az időt a történelmi korokban? Mi a helyi idő? Miben tér Mit csinálj, mire figyelj? el a napóra és a karóra által mutatott idő? 1. Vastagabb kartonból vágj ki egy 28x20 cm-es és egy 14x20 cmes téglalapot, a kisebb téglalap hosszabb oldalával párhuzamosan a lap szélétől 2 cm-re húzz vonalat, és erre középen merőlegesen is a lap hosszában. A nagyobb lapon húzz egyenes felező vonalat a lap hosszában. 2. Körzővel a kisebbik papíron a két vonalad metszésébe helyezve a körző hegyét ( A pontból) húzz egy félkört, majd szögmérővel a körön minden 15 o -hoz tegyél jelölést, kösd össze a kezdő A ponttal, számozd meg az óra beosztása szerint. A kezdő pont 12 óra, jobbra 3, 6 óra, 9 óra. Ismételd meg az óra beosztását a papír másik oldalán ugyanazzal a középponttal. 3. Illessz egy hurkapálcát az A pontba, ragaszd oda, úgy hogy mindkét oldalon kb. 8 cm álljon ki és a papírra merőleges legyen. 4. Határozd meg megfigyelőállásod földrajzi szélességét. Egy harmadik papíron szögmérővel rajzolj akkora szöget, amekkora a megfigyelő állásod földrajzi szélessége, rajzolj rá ragasztó füleket, vágd ki, ezzel a kúppalásttal ragaszd össze az előző két papírlapot. (Φ) 5. Tedd vízszintes napos helyre, tájolóval állítsd be a napórát úgy, Hozzávalók (eszközök, anyagok) kartonpapír hurkapálca szögmérő ragasztó filctoll tájoló körző olló vonalzó hogy a pálca teteje észak felé mutasson! Nyáron (március 21- től szeptember 23-ig) a számlap felső oldalán tudod leolvasni az időt, télen, a másik oldalán. Ekvatoriális napóra Zamárdi napóra 4
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 11. évfolyam FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mit mutat a napóra?. 2. Olvasd le a lehető legpontosabban a napóra által mutatott időt!. 3. Mennyi a saját órádon látható idő?. 4. Mekkora az eltérés?. 5. Mi az oka ennek az eltérésnek?. 6. Miért vezették be a zónaidő használatát?. 7. Mi a világidő és mi a zónaidő?. 8. Mennyi a valódi napidő a napórád szerint? Mennyi a zónaidő ugyanekkor?. 9. Egy hajóról június 22-én az északi látóhatár felett 66,5 fokban látják delelni a Napot. A delelés időpontjában Greenwichben 13 óra volt. a) Mik a hajó koordinátái?...................................................................................... b) Melyik óceánon hajózik?..................................................................................... 10. Március 21-én egy délkör két pontján méréseket végeznek. Z városban a Napot délben 59 o magasan látják a déli horizont felett, M városban 68 o -nyira látják delelni a Napot az északi horizont felett. A delelés pillanatában greenwichi idő szerint 10 órát mutatnak az órák. a) Mik a két város koordinátái?.................................................................................... b) Hány kilométer távolságra vannak egymástól?................................................................. c) Mi a két város?................................................................................................... Felhasznált irodalom: saját ötlet 5
Földrajz 11. évfolyam A kísérlet leírása 2. A Holdfázisok megfigyelése Emlékeztető, gondolatébresztő Melyek a Hold alapvető mozgásai? Mi a sziderikus keringésidő és a szinodikus keringésidő közötti különbség? Miért mutatja a Hold mindig ugyanazt a felét a Föld felé? Mekkora a Hold távolsága a Földtől? Mindig ugyanakkora a távolság? A Hold keringésideje a Föld körül 27,212 nap. A két újhold közötti szinodikus keringésidő 29,530 nap, az ugyanazon csillagig való visszatérésig tartó sziderikus keringésidő 27,321 nap. A Holdnak a tengely körüli forgása kötött forgás, ideje megegyezik a Föld körüli sziderikus keringésidővel. Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Állítsd össze az eszközt a mellékelt ábra alapján, a fényforrás (a Nap), a bábu, a Föld és a Hold egy vonalban legyenek, a fáziskorongon az újhold jelzése a Nap felé nézzen. 2. Forgasd el a Holdat az óramutató járásával ellentétes irányban, 360 o -kal. Ez a sziderikus holdhónap: a Hold egy teljes kört (360 o ) tesz meg a Föld körül. 3. A Hold 29,530 naponként kerüli meg a Földet. Ez alatt az idő alatt saját tengelye körül is tesz egy teljes fordulatot az óramutató járásával megegyező irányban. Ez a két telihold között eltelő idő a szinódikus hónap. A keringés tényleges időtartama 27,321 nap. A különbség abból adódik, hogy egy hónap alatt a Föld is megtesz ebből a távolságból 1/13-ot, Hozzávalók (eszközök, anyagok) Föld-Hold-műszer fényforrás miközben a Nap körül kering. Állítsd be a műszert ennek megfelelően. Tellurium Holdfázisok Holdfázisok 6
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 11. évfolyam FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Az első feladatban visszaért-e a Hold a kiindulási helyzetébe?.. 2. A jelzőbábú ugyanott látja-e a Holdat a Naphoz képest?.. 3. A második feladatban, amikor a Föld is mozgott a saját Nap körüli pályáján, a jelzőbábú ugyanott látja-e a Holdat a Naphoz képest?. 4. Mi a két holdhónap közötti eltérés oka?.. 5. Melyik holdhónap időtartamát használjuk a naptárakat?.. Felhasznált irodalom: saját ötlet 7
Földrajz 11. évfolyam A kísérlet leírása 3. A Nap fényének színekre bontása Emlékeztető, gondolatébresztő Miért látjuk hajnalban és napnyugtakor a Napot vörösnek, délben sárgának? Milyen színekből áll a Nap fehér fénye? Hozzávalók (eszközök, anyagok) Mit csinálj, mire figyelj? Napvizsgáló készlet 1. Állítsd össze a Napvizsgáló készletet a jelmagyarázat alapján, és az ábra segítségével. 2. Napsütésben forgasd addig, amíg a napkorong képe meg nem jelenik a prizma fehér oldalánál. 3. Fordítsd el a prizmát, úgy, hogy a fehér ernyőre kivetítődjön a napfény sprektuma 4. Figyeld és jegyezd le a kérdések és feladatok segítségével a látottakat, a tapasztalataidat. Prizma Fénytörés lemezen 8
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 11. évfolyam FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Hány színt tudsz megkülönböztetni a fehér ernyőn? 2. Melyek ezek a színek? 3. Melyik szín térült el a legjobban? 4. Melyik szín térült el a legkevésbé? 5. Miért láthatunk a légkörben ilyen jelenséget? 6. Hol láthatunk ilyen jelenséget a légkörben? 7. Mikor láthatunk ilyen jelenséget a légkörben? 8. Milyen szögben látja az észlelő az elsődleges szivárványt? 9. Milyen szögben látja a másodlagos szivárványt? 10. Miért jöhet létre másodlagos szivárvány? Felhasznált irodalom: saját ötlet 9
Földrajz 11. évfolyam A kísérlet leírása 4. A földkéreg egyensúlya, az izosztázia Emlékeztető, gondolatébresztő Miért változó a földkéreg vastagsága? Melyik két jellegzetes rétegből áll a kéreg? Milyen vastag átlagosan a szárazföldi kéreg? Milyen vastagságú lehet a hegységek alatt? Milyen vastagságú átlagosan az óceáni kéreg? A kéreg kisebb sűrűségű tömegének és a köpeny nagyobb sűrűségű képlékeny anyagának megfigyelésével értelmezd a kéreg egyensúlyát! Mit csinálj, mire figyelj? 1. A vízzel háromnegyedig telt üvegkádba tedd bele egymás mellé sorrendben (25, 10, 40, 55 mm) a fahasábokat! Figyeld meg a lesüllyedt és a vízfelszín feletti magasságuk arányát és a fahasábok közötti különbözőségét! 2. Nyomd meg az egyik hasábot, figyeld meg mi történik! 3. tegyél jégkockát a magasabb hasábra, majd melegítsd, olvaszd fel. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 4 fahasáb: 130x55mm, magasságuk: 10, 25, 40, 55 mm 250x140x140 mm üvegkád színes víz jégkockák hajszárító Izosztázia 10
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 11. évfolyam FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Melyik fahasáb (kéregrész) süllyedt legmélyebbre? 2. Melyik fahasáb (kéregrész) süllyedt a legkevésbé mélyre? 3. Mekkora az arány a víz felett és a víz alatti hasábrészeknek? Van-e különbség ebben az arányban? 4. Mi történik, ha belenyomsz egy-egy hasábot a vízbe? 5. Mivel magyarázható a hasábok úszása? 6. Miért süllyednek mélyebbre és emelkednek magasabbra a nagyobb hasábok, mint a kisebbek? 7. Miért süllyed a kéreg mélyebbre a magas hegységek alatt, mint a síkságok területén? 8. Mi történt, amikor jégkockákat tettél a felszínre? 9. Mi történt a jégkockák elolvadása után? Felhasznált irodalom: Dr. Tóth Aurél (1977): 200 földrajzi kísérlet. Tankönyvkiadó, Budapest, p.44 11
Földrajz 11. évfolyam A kísérlet leírása 5. A TENGERVÍZ LEPÁRLÁSA, A SÓ KIVÁLASZTÁSA TENGERVÍZBŐL IVÓVÍZ- A SZOMJAZÓ KONTINENSEK ESÉLYE? Emlékeztető, gondolatébresztő Iható-e a tengervíz? Hogyan lehet a tengervízből iható vizet nyerni? Mennyire sós a tenger? Minden Mit csinálj, mire figyelj? 1. Oldjatok fel 1 liter vízben 35 gramm sót, kóstoljátok meg (dugd bele az ujjad, majd kivétel után a rajta levő folyadékot ízleld)! 2. Minden, a kísérletben résztvevő tanulónak önts a főzőpoharába 1 dl-t! 3. Önts a kis lombikba a pohárból kb. fél deciliter sós vizet! tenger egyformán sós? Mitől függ a tenger sótartalma? 4. Gyújtsd meg gyufával a Bunsen égőt, hevítsd a lombik sótartalmú vizét, amíg a víz teljesen elpárolog! Vigyázz, a lombik száját ne tartsd feléd, a lombikot a láng felső széléhez tartsd, és időnként mozgasd meg! 5. Tegyél a lombik szájához egy üveglapocskát, és a lecsapódott vizet kóstold meg! Hozzávalók (eszközök, anyagok) Bunsen-égő vasháromláb azbesztlemez tengeri só mérleg adagolókanál keverőpálca óraüveg gyufa kis lombik lombikfogó üveglap 100 ml-es főzőpohár Só lepárlása 12
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 11. évfolyam FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mennyire érezted sósnak a vizet?................................................................................ 2. Mi történt a kísérlet során? 3. Milyen sós volt a hevítés során elpárologtatott és lecsapódott víz? 4. Hány fokon fagy meg a tengervíz?................................................................................ 5. Miért magas a tengervíz sótartalma a térítők környékén? 6. Miért alacsonyabb a tengerek sótartalma a hideg és a mérsékelt övben? 7. Miért magasabb a sótartalma egy óceántól elzárt beltengernek? 8. Miért a legkisebb sótartalmú a Balti-tenger? 9. Mekkora a vizek aránya a Földön?................................................................................ 10. Készíts oszlop,- és kördiagramot a Föld vízkészletéről! 11. Keress az Interneten adatokat a világtengerek sótartalmáról: Sótartalom Fekete-tenger Vörös tenger Atlanti-óceán Balti-tenger Holt-tenger Felhasznált irodalom: saját ötlet 13
Földrajz 11. évfolyam A kísérlet leírása 6. A TENGERÁRAMLÁS, FÜGGŐLEGES ÁRAMLÁSOK Emlékeztető, gondolatébresztő Mit csinálj, mire figyelj? 1. kísérlet 1. A kádat töltsd háromnegyedéig tele vízzel! 2. Szórj konfettit, vagy parafareszeléket a víz felszínére! 3. Pumpával tartósan fújj levegőt a víz felszínére egy irányból! 4. Figyeld meg a reszelékek irányát, mozgását! Miért nem fagynak be télen sem a norvégiai fjordok, sem a murmanszki kikötő? A legutóbbi években fedezték fel, hogy a korábban ismert tengeráramlatok egyetlen nagy szállítószalagot képeznek, amelynek a Golf- illetve az Észak- Atlantiáramlat csak egy rövid szakasza. Ez az Északi-Jeges-tengerben alábukik és a mélyben hideg áramlatként (Labrador-áramlat) folytatja útját dél felé, csaknem az egész Földet megkerüli, közben két helyen-az Indiai-óceán és a Csendesóceán közepe táján- felbukkan a 2. kísérlet 1. Tedd a hősugárzót a kád egyik végéhez, kapcsold be, melegítsd a vizet kívülről! 2. A jégkockával teli zacskót csúsztasd bele a vízbe a kád másik végénél! 3. Figyeld meg a reszelékek mozgásának irányát! 4. Tapasztalataidat rajzold az ábrába és jegyezd le! felszínre és meleg, felszíni áramlatként halad tovább. Hozzávalók (eszközök, anyagok) egy kb. 225x600 mm alapterületű, 350 mm magas üvegkád igen sós víz hajszárító, vagy hősugárzó jégdarabok alumínium reszelék konfetti anilin játékhajó pumpa Áramlás viszgálat 14
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 11. évfolyam FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mi mozgatja az óceán vizének tartós áramlásait?. 2. Van-e olyan tengeráramlás, aminek segítségével körül lehet hajózni a Földet?.. 3. Milyen gyorsan mozognak a tengeráramlások?. 4. Milyen következményei lehetnek a partok mentén kialakuló hideg víz feláramlásoknak?. 5. Mi a hőmérsékleti anomália?. 6. Hogyan befolyásolják a csapadékképződést a tengeráramlások?. 7. Az óceánok halászata nagyrészt a partok közelében van. Miért?.. 8. Miért alakulnak ki ködsivatagok a hideg feláramlások menti partszakaszokon?. 9. Számítsd ki mennyi idő alatt jut el egy tutaj a Mexikói-öbölből a Hebridák nyugati partjaihoz, ha csak a Golfáramlással sodortatja magát?... 10. Nézz utána mi az El Nino-jelenség! keleti szelek......................... keleti..... szelek..... gyengülnek........................................................................................ kevert réteg termoklin réteg kevert réteg termoklin réteg Felhasznált irodalom: Tóth Aurél 1977: 200 földrajzi kísérlet, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 88 alapján saját fejlesztés 15
Földrajz 11. évfolyam A kísérlet leírása 7. A konvekciós áramlás Emlékeztető, gondolatébresztő Miért mozdulnak el a kőzetlemezek? Mi mozgatja a kőzetlemezeket? Mit csinálj, mire figyelj? Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1. A jégkockákkal hűts le kb. ¾ liter vizet! A bébiételes üveget töltsd meg meleg, ételfestékkel színezett vízzel, borítsd le a fóliával és szorosan rögzítsd gumival! Tedd a bébiételes üveget a befőttes üvegbe, öntsd bele a lehűtött vizet! 2. Szúrd ki a fóliát egy hegyes ceruzával a közepétől kissé távolabb! 3. Figyeld, meg mi történik, jegyezd le! 4. Várj 2 percet! 5. Szúrd ki a fóliát még egyszer az előző lyuktól távolabb! 6. Jegyezd le mit tapasztaltál! 7. Várj 5 percet! 8. Jegyezd le mit tapasztaltál! 9. Rajzold le a folyadék áramlásának irányát és írd le a látottakat és a tapasztalataidat! jégkockák 2 db literes befőttes üveg hideg víz meleg víz ételszínező festék bébiételes üveg 10x10 cm-es alumínium fólia gumigyűrű óra ceruza Konvekciós áramlás modellezése 16
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 11. évfolyam FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Fogalmazd meg a mélyben lejátszódó konvekciós áramlások kialakulásának okát! 2. Miért távolodnak egymástól a kőzetlemezek? 3. Miért közelednek egymáshoz a kőzetlemezek? 4. Készítsd el a kőzetlemezek mozgásának világtérképét! Jelöld be a kőzetlemezek mozgásának irányát, sebességét! idő folyamat/megfigyelés megjegyzés 1. 2. 3. Felhasznált irodalom: Van Cleave, Janice (1994) Springer Hungarica Könyvkiadó, Budapest, p. 161-163 ötlete alapján 17
Földrajz 11. évfolyam A kísérlet leírása 8. Idő, időzónák Emlékeztető, gondolatébresztő Ha Londonban dél van, New Yorkban és Tokyoban hány óra van a Nap járása szerint, és az órák szerint? Hány fokot fordul el a Föld a Naphoz képest 1 óra alatt? Hány időzónára osztották a Földet? Hozzávalók (eszközök, anyagok) Mit csinálj, mire figyelj? 1. Vágj ki 10 cm széles papírcsíkot olyan hosszan, hogy a gömbödet az egyenlítőjénél keresztülérje! 2. Oszd a papírcsíkot 24 egyenlő részre egy-egy vonallal! Tekerd a gömb egyenlítője köré a papírt, ragaszd össze a két végét szorosan, hogy ne csússzon le a gömbről! 3. A szívószálból vágj le 3 darab 5 cm-es darabot, merőlegesen ragaszd rá a papírcsík 3 egymást követő sávjának közepére! Világítsd meg a gömbödet fényforrással és forgasd Ny-K irányban! földgömb vagy labdák, olló, vonalzó, zsírpapír, rosttoll, ragasztószalag, gyurmaragasztó, szívószálak, mintázó gyurma, zseblámpa Időzónák 18
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 11. évfolyam FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Hogyan változik a szívószálak árnyéka a papíron, ha a Föld forgásával megegyező irányba forgatod a gömböt? 2. Milyen árnyékot vet az a szívószál, amelyik pontosan szemben van a fényforrással? 3. Hogyan kell az órádat átállítanod, ha nyugatról keletre utazol? 4. Ha a középső szívószál vonalán dél van, hány óra van a vele ellentétes oldalon lévő vonalon? 5. Húzd meg a dátumválasztó vonalat a gömbödön! 6. Miért nem követik az országok időzóna határai a hosszúsági köröket? 7. Hány fok különbség van két szívószál-zóna- között? 8. A hajó, ami a Csendes-óceánon tart Los Angelesből Tokióba, december 5-én indul, az út 12 napig tart. Tokióban 2 napot áll a kikötőben, majd visszaindul, a visszaút is 12 napig tart. a) Milyen napot ír a hajónaplóba a kapitány, amikor odafelé 6 nap elteltével átlépik a dátumválasztó vonalat?........ b) Milyen napon érkeznek a tokyoi kikötőbe?...................................................................... c) Mikor indulnak vissza?........................................................................................... d) Milyen napot ír a kapitány a hajónaplóba, amikor visszaútban átlépik a dátumválasztó vonalat?............ e) Hazaérnek-e a szilveszteri mulatságokra Los Angelesbe?...................................................... indulás dátumválasztó érkezés visszaindulás dátumválasztó hazaérkezés Felhasznált irodalom: Van Cleave, Janice (1994) Springer Hungarica Könyvkiadó, Budapest, p. 145-154-alapján 19
Földrajz 11. évfolyam A kísérlet leírása 9. lemeztektonika a lemezek távolodása Emlékeztető, gondolatébresztő Miért azonosak Dél-Amerika nyugati partjának és Afrika keleti partvidékének kőzetei? Hogyan mozognak a kőzetlemezek? Miért illenek össze az Atlanti-óceán keleti és nyugati parti kontinensek? Mióta vannak kőzetlemezek a Földön? Mit csinálj, mire figyelj? Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1. Fújd fel a gömböt, éppen csak gömbre, ne legyen feszes! 2. Ragaszd rá a papírsablonokat egymás mellé (vond be vékonyan gipsszel, alakítsd ki a kontinenseket, színezd különböző színűre válaszd el egymástól kis távolságra)! 3. Fújd tovább a gömböt, míg lehet, feszesre! 4. Figyeld meg a kontinensek távolodásának módját! felfújható gömb (labda, léggömb) gipsz, vagy papírkontinensek egymáshoz illesztve pumpa festék Gyűrődés Vetődés 20
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 11. évfolyam FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Hol nagyobb a távolodás mértéke? 2. Rajzold be az óceáni hátságot! 3. Az óceáni hátságtól távolodva egyre idősebbek az óceáni aljzat kőzetei. Miért? 4. rajzold le az óceáni medence fejlődési folyamatát! Forrás: www.sulinet.hu 21
Földrajz 11. évfolyam A kísérlet leírása 10. Törmelékes üledékes kőzetek vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Mit csinálj, mire figyelj? 1. Fehér papírra szórd ki az osztályozatlan folyami üledékeket és osztályozd szemcsenagyság szerint: kavics, homok, tedd különböző óraüvegre! 2. Tegyél tárgylemezre egy csipetnyit és vizsgáld meg mikroszkóp alatt a szemcse alakját! 3. Tegyél a tárgylemezre a sivatagi homokból egy csipetnyit és vizsgáld meg mikroszkóp alatt a szemcse alakját! 4. Vizsgáld meg milliméterpapírra szórva a szemcsenagyság különbségeit! Szórj homokot, a löszt és agyagot a papírra, nagyítóval Hogyan lehet az üledékes kőzetekről megállapítani, hogy melyik külső erő szállította? A szél, a folyóvíz görgetve, lebegtetve, oldott állapotban szállít. Mik ennek a jelei? állapítsd meg a különbségeket! 5. Folyami-, sivatagi homokból, a löszből és agyagból tegyél egyegy kis kanállal a kémcsőbe! Töltsd meg vízzel, rázd össze, helyezd vissza az állványra! Figyeld meg a kőzet oldódását, és duzzadását! Figyeld meg melyik kőzet ülepedik le leggyorsabban! 6. Másik 4 képcsőbe tegyél egyegy csipetet a kétféle homokból, a löszből és az agyagból, majd mindegyikbe egyenként csepegtess néhány csepp sósavat, figyeld meg a reakciókat! Hozzávalók (eszközök, anyagok) milliméterpapír nagyító 4 kémcső kémcsőállvány kanál cseppentő sósav víz fehér papír fénymikroszkóp tárgylemez, óraüveg folyami homok, sivatagi homok, lösz, agyag, kavics, (a folyami üledék keverve) Kavics, lösz, agyag Lösz + sósav Talajok és hajszárító Mikroszkópos vizsgálat 22
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 11. évfolyam FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki folyamatosan a táblázatot a megfigyeléseiddel! kőzet szemcsenagyság mm szemcseforma oldódás utáni átlátszódás víz hatására duzzadás sósav hatására kavics folyami homok sivatagi homok lösz agyag Felhasznált irodalom: saját ötlet 23
Földrajz 11. évfolyam A kísérlet leírása 11. A tengerpart abráziós formakincse Morfológiai gyakorlat Emlékeztető, gondolatébresztő Mit csinálj, mire figyelj? Modellezzük a tengerparti felszínformákat! A térképeken megismert tengerparti felszínformák háromdimenziós kialakítása, a tenger felszínalakító tevékenységének megfigyelése. Hozzávalók (eszközök, anyagok) homokasztal tisztított nedves homok locsolókanna víz 1. Nedvesítsétek be a homokot a terepasztalon! Formázzatok belőle tengerparti formákat: magas partot, lapos partot, folyótorkolatot, (delta és tölcsér), turzást, lagúnát! 2. Öntsetek vizet a tengerbe és mozgassátok, hullámoztassátok a vizet! Figyeljétek meg milyen következményekkel jár a magasés a lapos parton! 3. Öntsetek a folyómederbe vizet, folyjon el a tengerig! Figyeljétek meg hogyan alakítja át a partot! A tengerpart abráziós formakincse 24
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 11. évfolyam FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mi a hullámtörés és mi a hullámmorajlás? 2. Hogyan keletkeznek a turzáskampók? 3. Keress a Balatonról készült térképeken turzásháromszöget! 4. Mi a Watt-part? Hol alakul ki? Keress Európa térképén Watt-partokat! 5. Milyen külső erők alakíthatják a tengerpartokat? 6. Készíts gondolattérképet a partok kialakulásáról! Felhasznált irodalom: saját ötlet 25
Földrajz 11. évfolyam A kísérlet leírása 12. A folyók felszínalakító képessége Emlékeztető, gondolatébresztő Milyen felszínalakító folyamatok játszódnak le egy folyó hosszában az eredettől a torkolatig? Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Alakítsatok ki a homokasztalon vízgyűjtő területet, vízválasztót, fő és mellékfolyót, felső szakasz jellegű folyót, telepíts települést, közlekedési utakat, vízműveket a megfelelő helyekre, szórj mészkőport a vízválasztó vonalra! A folyók felszínalakító képessége 2. Locsolókannából önts vizet a vízválasztóra és figyeld meg a felszínforma átalakulását! 3. Alakítsatok a homokasztalon közép-, és alsó szakasz jellegű folyómedret, torkolatot, telepíts közlekedési utakat a megfelelő helyekre! Hozzávalók (eszközök, anyagok) terepasztal nedves homok tereptárgyak víz locsolókanna 4. Locsolókannából önts vizet a folyómederbe és figyeld meg a felszínforma átalakulását! 26
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 11. évfolyam FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Milyen felszíni változásokat eredményezett a csapadék a folyó felső szakaszán? 2. Milyen felszíni változásokat eredményezett a csapadék a folyó középső-, és alsó szakaszain? 3. Kövesd végig a Duna folyó váltakozó szakaszait az eredetétől a torkolatáig. Milyen országokat, tájakat köt öszsze? Milyen vízgyűjtő területeket alakított ki? Milyen vízválasztók előtt halad el? 4. Készíts beszámolót a Duna egyes szakaszairól! Felhasznált irodalom: http://hu.wikipedia.org/wiki/duna 27
Földrajz 11. évfolyam A kísérlet leírása 13. Ködkísérlet. A füstköd (szmog) keletkezése Emlékeztető, gondolatébresztő Miért veszélyes a szmog kialakulása a városokban? Hányféle szmogot különböztethetünk meg? Milyen körülmények között alakulhat ki füstköd? Hozzávalók (eszközök, anyagok) átlátszó pille palack hosszú szárú gyufa kevés víz Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Tölts a pille palack aljára kevés vizet, rázd jól össze! 2. Gyújts meg egy szál gyufát, várj 5 másodpercig, fújd el és gyorsan dugd bele a palackba! 3. Csavard rá a tetejét! 4. Nyomd be a palack oldalát, figyeld meg mi történik! 5. Engedd el a palack oldalát, figyeld meg mi történik! 6. Többször is összenyomhatod, elengedheted! Ködkísérlet Szmogtérkép Magyarország légszennyezettsége 28
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 11. évfolyam FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Magyarázd meg a jelenséget! 2. http://www.idokep.hu/ térképe alapján azonosítsd be a magyarországi legnagyobb légszennyezettségű településeket! http://www.idokep.hu/ 3. A honlap adatai alapján elemezd, hogy Budapest légszennyezettségi értékei elérik-e a határértéket! 4. A honlap adatai alapján elemezd az országos mérések értékeit! 5. <a href= http://www.idokep.hu/ target= _blank title= Időjárás ><img src= http://terkep.idokep.hu/kis_ bp_szenny.jpg border= 0 alt= Budapest szmogtérképe ></a> (szabadon kihelyezhető) Felhasznált irodalom: saját ötlet www.szertar.com/ László Róbert weblapja 29
JEGYZETEK
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amenynyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.
Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/2-2012-0038 számú, Csodálatos természet Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk! A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.