Az élet kezdete mint etikai probléma 1. Érvelések az abortusz vita kapcsán 2. Történeti megközelítés 3. Mai álláspontok 1. Érvelések Bioetikai kérdés, de nem csupán Az abortusz kérdése filozófiai, jogi kérdés Vajon a megtermékenyített petesejt éppolyan ember, mint bármelyikünk? Ha a terhesség bűncselekmény eredménye, akkor büntethető-e a gyermek az apa helyett, mégpedig halállal? Az anya és a gyermek életveszélye esetén dönthetünk-e az anya javára, a gyermek élethez való jogát nem véve figyelembe? Beszélhetünk-e, inkább élethez való jogról? 1 2 1
A válaszadáskor több álláspont körvonalazódik, de szigorúan elmondható, hogy a végső két logikus érvelés homlokegyenest ellentétes egymással (1) Konzervatív: tiltja az abortuszt (2) A liberális: megengedi (3) A legelterjedtebb e két álláspont között helyezkedik el: mérsékelt, amely a gyakorlathoz és a józan észhez áll közelebb Érvelés a magzat morális státuszáról Nehéz bármilyen érvet elfogadni, ami előítéleten alapul A magzat státuszának tisztázása a kérdés: Ember vagy sem? 3 4 2
A magzat és az anya azonos státuszú 1. - Ha igen, akkor minden abortusz gyilkosság, még az orvosi indokkal elvégzettek is, így büntetni kell. Ez pedig a tiltott abortuszok számát fogja növelni, ezzel pedig az anyák halálozási arányát is érinti. - Bizonyított tény, hogy a tiltott abortuszpolitika ugyan csökkenti a magzati halálozást, de növeli a tiltott magzatelhajtást és az anyai halálozást (nem csak illegális abortusz estén), de összességében növeli a megmentett magzatok számát - Ez esetben tehát a magzat és az anya élete megint nem lesz egyenértékű, a magzat státusza fontosabb tényezővé válik az anyáéval szemben 5 6 3
Magzat és az anya nem azonos státuszú 2. Ha a magzatot nem tekintjük egyenlő státuszúnak az anyával, azaz nem embernek tekintjük. - Ebben az esetben a magzati halálozás aránya lényegesen magasabb - Ehhez be kéne bizonyítani azt, hogy a magzat kevésbé ember, mint mi Az abortuszvita tárgya éppen ennek bizonyíthatósága körül forog 2. Történeti megközelítés: tiltás Fogamzásgátlás és abortusz közötti különbséget a vallás például nem látja A múlt század közepére minden ma ismert fogamzásgátlási technika ismert volt, gyógyszer kivételével Ha a fogamzásgátlás tiltott volt, ennek okát az alulnépesedésben kell keresni Fontos: A magzat státuszának tisztázása nélkül az érvek nem működhetnek 7 A fogamzásgátlás és az abortusz tiltásában a társadalmi stabilitást látták 8 4
A történelem során inkább elítélték az abortuszt különböző okok miatt Az 1960-as évektől vált gyakorlattá a nők reproduktív szabadságának a gondolata, fontossá vált, hogy egy család hány gyermeket kíván felnevelni, és azok megszületésének idejét is meghatározza - gazdasági okok A) Tiltás demográfiai okokból Előfordult, hogy egy közösség hatalmának, katonai és politikai erejének érdekében tiltották az abortuszt (Spártánban, Olaszo.- ban Mussolini idején, a hitleri Németo.ban, Sztálin alatt a Szovjetunióban.) A fogamzásgátlás a magánbűnből mindenki jogává vált 9 10 5
Differenciális termékenység Megfigyelték, hogy a társadalom fejlődésével az utódok száma csökken, de csak egyes rétegekben Az iskolázottabbak esetében csökken, a hátrányos helyzetűeké nő A probléma ilyenkor az, hogy a domináns kultúra rétege fenyegetve érzi magát, bajnak látják, hogy nem a nemkívánatos rétegek termékenysége csökken (USA: a bevándorlók első hullámának rétege volt a domináns, a később érkezettek a nemkívánatos réteg) ) Két reakció lehetséges 1. a politika növelheti a kívánatos csoportok termékenységét külső kedvezményekkel 2. próbálják csökkenteni a nemkívánatos rétegek növekedését; diszkriminatív népességpolitika, náci Németo. Elítélendő. 11 12 6
B) Tiltás a férfiak jogainak védelmében Elítélték abortuszt Rómában a tulajdonos védelme érdekében: elrendelték az abortuszt, ha a rabszolganő gazdája a nőt csak szexuális célokra használta, de megtiltották az abortuszt és a fogamzásgátlást, ha a rabnő pénzért eladható utódot hoz a világra, azaz hasznot termel A görögöknél a fentihez hasonló volt a gyakorlat De ez esetben nem csak az abortusz volt elfogadott, hanem a csecsemők kitevése is Az abortuszt akkor tartották elfogadhatatlannak, ha arról az anya az apa nélkül döntött Ez esetben is a férfi nemzési jogát védték, hiszen nem az abortuszt ítélték el, hanem azt a tényt, hogy a nő megfosztotta a férjet a döntési jogtól 13 14 7
Nem a magzatot tekintették károsultnak, hanem az apát, a tulajdonost Itt már látható a tény, hogy a nőt nem tekintették olyan mértékben embernek, mint a férfit Ez a történelemben sokáig így is maradt Arisztotelész A nő csupán helyét adja a magzatnak, de a nemzésében nem kap szerepet A nő biológiai egyenjogú szerepét a nemzésben csak 1875-1879 közötti vizsgálatok idején tisztázták A nő önrendelkezési jogát egy abortusz kérdés esetében tehát ennek megfelelően közelítették meg, vagyis a nő önrendelkezési jogát nem ismerték el 15 16 8
A fogamzásgátlást is tiltották sokáig, a múlt század közepén Angliában és Amerikában néhány szabadgondolkodó vállalta fel népszerűsítését az orvosok is többnyire ellenezték a születésszabályozást A fogamzásgátlást obszcénnak minősítették 1873-ban egy konferencián (Comstock Act) és csak kizárólag orvosok számára elérhető könyvekben tárgyalták, orvosi kézikönyvekből kihagyták, fogamzásgátlási tanácsot tilos volt adni (USA, Franciao.) 17 1915-ben USA-ben indult el az a mozgalom, ami már propagálta a születésszabályozást 1937-ben már törvénybe iktatták, hogy orvos adhat tanácsot fogamzásgátlásra, ha azt a nő kéri, ez esetben vényre lehetett beszerezni az eszközt Az orális fogamzásgátlók használat csak a 1960 években kezdett elterjedt lenni 1972- törvényben mondták ki, hogy a nem házasoknak is joguk van a fogamzásgátlók használatára 1973 abortusz elfogadása, az időpont nem véletlen, az amerikaiak nem tettek különbséget a fogamzásgátlás és az abortusz között 18 9
C) Tiltás az anya érdekének védelmében A tiltás oka az anya élete végett a 20 század elejéig az antibiotikumok hiánya indokolta A 20 század elejéig veszélyes beavatkozásnak minősült, de ez az orvostudomány fejlődésével változott Ezzel magyarázták az 1973-as (USA) legális abortuszt is a törvényalkotók A gyermekágyi szövődményekben többen halnak meg átalagosan, mint művi vetélésben D) Korlátozó abortusztörvények enyhülése A 60-as évektől a korábban abortusz tilalmat gyakorló országokban enyhítő tendencia figyelhető meg Okok: - a feminista mozgalmak, nők jogaiért harcolók - a születendő gyermek életminőségének függvénye: prenatális diagnosztika - túlnépesedéstől való félelem - az abortusz végzésének orvosi biztonsága - annak figyelembevétele, hogy a korábbi tiltás ellenére az abortuszok száma magas volt 19 20 10
Korábban tehát a fogamzásgátlás és az abortusz nem választódott el Az abortusz enyhítését is társadalmi okokkal indokolták nem a magzat státuszával A mai viták viszont nem erről szólnak: az ellenzők a magzat státuszának védelmében szólalnak meg E) Tiltás a magzat élete védelmében Már a pythagóreusok tiltották De a magzat életének védelmében való tiltás csak a kereszténységgel terjedt el A katolikus álláspont ma: mind az abortusz, mind a fogamzásgátlás tiltott, a terhesség egyetlen elkerülési módja: a nemi élet kerülése, időszakos tartózkodás, a felek beleegyezésével 21 22 11
A korai kereszténység még a görög hagyományokhoz állt közelebb. Az emebryo a lélek vegetatív részével bír, csak az első mozgás után mondható, hogy megörökölte a racionális lélekrészt is Tertullianus a 3. században nem osztotta Arisztotelész fenti tanát, szerinte a racionális lélek már a fogantatással jelen van, de az ő vélekedése ekkortájt még kisebbséget képviselet Ágoston: az átlelkesült embryot megölni gyilkosság, a nem átlelkesültet megölni még nem az A 13. században Aquinói Szent Tamás tovább erősítette ezt: a nem átlelkesült magzat megölése, kisebb bűn, mint az átlelkesülté 23 Késleltetett átlelkesülés tana A lélek ezek szerint akkor költözik az embryoba, ha az már emberi formával rendelkezik, emberi szervei már kialakultak, mert nem emberi testben emberi lélek nem létezhet Az átlelkesülés előtt a magzat élő, de csak mint egy növény, állat, még nem emberi lélekkel A magzat az élet fiziológiai szintjén van, de spirituálisan még nem létezik, nem emberi személy Ez a tan a 17.-18. századig maradt; mikoroszkóp: a spermiumot egyesek mini emberi lénynek látták: teljes emberi formával 24 12
3. Mai álláspontok Performizmus tana Az egyedfejlődés puszta növekedés, kiindulópontja egy parányi ember formájú élőlény, minden szervvel rendelkezik és már a spermiumban megtalálható Három álláspont körvonalazódik A) konzervatív B) liberális C) mérsékelt 1708-ban a performalista elmélet mellett fogalt állást az egyház, de az első mozgás előtti abortuszra nem vonatkoztatták teljes szigorral 25 26 13
Konzervatív álláspont Az egyedi emberi élet a fogamzással kezdődik. A megtermékenyített petesejt morálisan éppolyan ember, mint mi Elpusztítása éppoly bűn, mint egy felnőtt megölése A fejlődő embryo és a későbbi magzat és csecsemő hasonlóságára lapozzák érvüket Az abortuszt ezért tiltani kell Liberális álláspont A magzat emberi jogokra csak életképessé válásakor vagy élve születésekor tesz szert Ezelőtt jogilag és erkölcsileg nem tekinthető embernek, noha biológiai értelemben már az Ez a felfogás a fejlődő embryo és a későbbi magzat, újszülött közötti különbségekre hivatkozik A helyes abortuszpolitika ezen álláspont szerint a passzív, ha az anya abortuszt akar végeztetni, akkor annak tiltása az ő személyiségjogának korlátozását jelenti egy morális értelemben még nem ember személyiségjogával szemben Ezért ilyenkor az anya kívánságát kell figyelembe venni 27 28 14
Mérsékelt álláspont A kettő között helyezkedik el A méhen belüli fejlődés során van egy szakasz, melyen túljutva a magzat erkölcsi személy lesz, e szakasz után az embryo morális értelemben ember, de előtte még nem az Szélsőséges érvelés A mérsékeltek szerint nehéz egyenértékűen negatívan értékelni a spirált használó anyát és a csecsemőt megölő anyát De ez fordítva is képtelenség Az újszülött megölése nem lehet rosszabb, mint a spirál használata 29 30 15
Konzervatív álláspont és kritikája Az abortusz erkölcsileg elfogadhatatlan, az élet a fogamzással kezdődik Ellenvetések 1. az élet sejtszerű és szervezeti formáinak megkülönböztetése - definiálni kéne az emberi élet fogalmát Az emberi élet elpusztítása bűn. Emberi élet alatt érző, kommunikáló cselekvő lény státuszát értik, erkölcsi személyre gondolnak. Manapság a megtermékenyítet petesejtet elpusztítását, bár biológiailag emberi életet jelentenek nem tekintik bűnnek Vérvételkor emberi sejtek milliói pusztulnak A megtermékenyített petesejt bár biológiailag ember fejlődik belőle, még csak egy sejt Egyetlen sejtet elpusztítani tehát éppúgy nem bűn mint a vérvétel során több millió elpusztítása sem az 31 32 16
Konzervatív válasz az ellenérvre A zigóta aktuálisan tényleg csak egy sejt, potenciálisan azonban már erkölcsi személy, gondolkodó ember A zigótát nem azért kell védeni ami most, hanem, ami lesz Ez a potenciális argumentum, amelynek a konzervatív érvelésben kitüntetett szerepe van A potenciális argumentum Egy vérsejt elpusztulása nem problematikus, mert az csak egy sejt, nem lesz belőle semmi, főleg nem ember A zigóta bármi is jelenleg, ember lesz Ezért jobban védendő, mint egy közönséges sejt Erre az érvre 2 féle válaszreakció lesz 33 34 17
1. ha jelenleg potenciálisan ember, akkor most még nem az, jelenleg tehát még nem ember, csak az lesz. Tehát ha csak potenciálisan ember, akkor csak potenciálisan vannak emberi jogai. 2. túl messzire visz ez az érvelés: az abortusz elfogathatatlan, mert meggátolja a zigóta emberré fejlődését, ugyanezért mindennemű fogamzásgátlásnak is rossznak kell lennie, mert az is meggátolja a fejlődési folyamatot Ha az argumentum következetes volna, akkor elvetné a fogamzásgátlást is az abortusszal együtt 35 36 18
Az emberi státusz kritériumai A) - Életképesség B) - Ratio, észbeli fejlettség C) - Élve születés A) Életképessé válás mint kritérium Az abortusz addig végezhető el, amíg életképessé nem válik a magzat Ez előtt lehet abortuszt végezni, de utána nem az életképességet általában az embryo méhen kívüli életben maradási esélyéhez kötik Ma már 500 gr súlyú magzat is életben maradhat inkubátorban Tehát az életképesség az orvostechnika fejlettségétől függ. Régen csak 1000 gr felett tudtak babákat inkubátorban nevelni. Az életképesség határa tehát nehezen definiálható! 37 38 19
Az sem zárható ki, hogy a jövőben már megtermékenyített petesejtet inkubátorban nevelnek ki Ekkor majd az életképesség a fogamzással fog kezdődni? Köv. Annak eldöntése, hogy a magzat mikortól ember nem függhet az orvostechnika fejlettségétől! Az életképesség: statisztikai fogalom, vagyis önkényes Kalkulációja: az az időpont, amelyet bizonyos (nagy) százalékú megszületett magzat túlél De ez változó országonként: más a fejlett országokban és más a szegényebbekben Az ember meghatározása és jogok meghatározása technológia és statisztika alapján nem határozható meg 39 40 20
B) Az öntudat és a racionalitás, mint kritériuma az emberi státusznak A legnépszerűbb liberális álláspont Milyen lények életét kell morális kötelességből védeni? Az embert de ez nem bizonyul elegendő válasznak Elkülönítik a (i) biológiai értelemben vett embereket a (ii) morális értelemben vett emberektől, ezek erkölcsi személyek Problémás! Probléma 1. Erkölcsi személyek lehetnek nem emberek is: a vallások istenei, angyalai, mitológiai figurák Olyan lények, akiket emberként tisztelünk Probléma 2. De biológiailag élő emberről kijelenthető, de nem személy az, pl. agyhalott Erkölcsi védelmet tehát erkölcsi személyek érdemelnek, függetlenül attól, hogy biológiailag emberek-e 41 42 21
Mitől lesz egy lény erkölcsi személy? Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy élete ugyanolyan védelemben részesüljön, mint az általános emberé? Racionalista kritérium szerint: - az tesz egy lényt emberré, ha van öntudata, gondolkodásra, kommunikációra, szabályok betartására képes, vágyat képes érezni saját léte iránt A magzat nem ilyen, sőt a csecsemő sem Tehát: Egy magzat nem érdemelne több védelmet, mint egy fejlett idegrendszerű felnőtt állat De ez problémás Állítás: erkölcsi személy csak az öntudattal rendelkező ember lehet, szélsőséges ilyen tulajdonságokkal néhány éves gyerekek sem rendelkeznek Az elv alapján a csecsemők megölését se helytelenítsük De ez annyira szemben áll az érzéseinkkel, hogy ezt inkább elvetjük 43 44 22
C) Születés mint kritérium Tehát a racionális öntudat nem feltétele, hogy jogilag felelős emberről beszéljünk Ezen kritérium szerint újszülöttek megölése erkölcsileg indokolható lehetne, hisz nincs öntudatuk, ezért nem fogadható el Hogy egy emberi lénynek jogai lehessenek meg kell születnie Veleszületett jogok De: A legtöbb ország gyakorlata nem tekinti ugyanolyan jogú embernek a magzatot mint az újszülöttet A magzatnak születés előtt nincs neve, a kort a születéstől számítják, nem a fogantatástól, az abortált magzatról nem állítanak ki okiratot, nem temetik el 45 46 23
Ellenérv: - a mai orvostechnika lehetővé teszi a magzat méhen belüli vizsgálatát Ez alapján tudjuk, hogy fiziológiailag nincs különbség a születés előtt egy órával a magzat és az újszülött között Hogy az élethez való jog a születéssel kezdődjön nagy különbséget kéne látni a két állapot között De nincs A magzat jogai nem függhetnek attól a fizikai tértől, amiben tartózkodik Sőt, ha a magzat méhen belüli megölhető, akkor a méhen kívülit is, hiszen nincs közöttük fiziológiailag eltérés 47 48 24
Az élve születés kritériuma A nők önrendelkezési jogán alapuló érvelés Absztrakciós kísérlet A) Jane English példája - egy orvost egy elmebeteg elrabol és az agyából törölni akarja orvosi tudását hipnózissal, tehát tönkreteszi a hátralévő életét, karrierjét. Az orvos csak úgy kerülheti ezt el, ha megöli az őrültet. Az őrült megölését itt megértjük. Az abortusznál analógiásan meg kéne értenünk a tinédzserek abortuszát is Három álláspont alakul ki a példa alapján: 1. a támadásra védekezéssel fel kell készülni 2. el kell kerülni a támadást, úgy hogy nem megyünk olyan környékre, ahol az előfordulhat 3. ha már megyünk olyan környékre, akkor vigyünk védekező eszközöket 4. de csak akkor ölhetjük meg a támadót, ha ellene másként védekezni már nincs jogunk Csak akkor öljük meg, ha a támadó valóban meg akarja ölni az áldozatot Ez esetben csak egy megengedett abortusz lehet ha az anya életét kell megmenteni 49 50 25
B) Absztrakciós kísérlet Judith Jarvish Thomson példája - arra ébredsz, miután elraboltak álmodban, hogy egy eszméletlen hegedűművész fekszik melletted akinek halálos vesebetegsége van Rád van kötve, te látod el a veseellátását, egyedül te vagy erre anatómiailag alkalmas Ha lekapacsolnák rólad ezzel megölnék a hegedűművészt A művész veséje 9 hónap múlva meggyógyul, majd akkor le lehet rólad kapcsolni Kérdés: morálisan kötelező-e ebbe belemennünk, testünket, vérkeringésünket adnunk? Thomson válasza: nem Ha valami felett jogunk van akkor az a saját testünk feletti jogunk. 51 52 26
Kérdés: morálisan kötelező-e ebbe belemennünk, testünket, vérkeringésünket adnunk? Thomson válasza: nem Ha valami felett jogunk van akkor az a saját testünk feletti jogunk. Analógiásan: a magzat nem az anya része, hanem az anya testének használója, egy embernek egy másik ember testét használni csak akkor van joga, ha a másik ember ebbe beleegyezik E nélkül senkinek nincs joga a másik ember testének használatára, akkor se ha az élete fenntartásáról van szó 53 54 27
A szervátültetésnél ez a gyakorlat működik. A szülő a gyereknek nem adja kötelesség szerint a veséjét, hanem elébb dönt. Nagyon nemes tett, ha a szülő megteszi. De a döntésnek csak az ő erkölcsi alapja szab határt, az ő szabad döntése. A magzat megtartása éppen ezért az anya döntése. A két példa esetében közös: a magzatot épp olyan tudatos racionális lények tekinti, mint minket és mégis elfogadhatónak tartja az abortuszt Az abortuszkérdés tehát nincs megoldva azzal, hogy kijelentjük a magzatról, hogy ember, pedig sokan ezt állítják 55 56 28
A két érv azt igyekszik igazolni, hogy a magzat ember léte ellenére indokolható az abortusz Az önvédelemből való emberölést is elfogadjuk Az élve születés a magzati jogok megszerzésének kezdete azért mert ekkor különül el testileg a magzat az anyától Ha el is fogadjuk, hogy az abortusz emberölés, mégis indokolható olykor speciális körülmények esetén, annak ellenére, hogy a magzat racionális ember éppúgy mint, mi 57 58 29
Ezután a nő már védheti testi integritását anélkül, hogy kárt tenne a magzatban, előtte azonban nem. De Az anyának az abortusszal nem a magzat megöléséhez van joga, hanem ahhoz, hogy a magzatot a méhéből eltávolítsák, testi integritását helyreállítsák, ami sajnos ma még a magzat pusztulásával jár ma. A test helyreállításhoz van joga de ahhoz nincs, hogy a lényt megölje. A jogának sajnos következménye ma, hogy a magzat elpusztul. De ha az orvostudomány odáig jut, hogy a magzatot sértetlenül inkubátorban nevelheti akkor annak majdani a lekapcsolásához a nőnek nincs joga csak ahhoz, hogy eldöntse az inkubátorban és nem a méhében nőjön a gyermek. 59 60 30
Ellenérvek a thomsoni érv ellen 1. A példák abszurditása maga 2. Felelősség argumentum - az elrabolt és a művész nem rokonok; az anya okozza a magzat függőségi állapotát, a példában a művész vesebaját nem az elrabolt okozta 3. A természetességi érv: a terhesség természetes folyamat a példák erőszak eredményei vagyis ami természetes az elfogadható- de ez megingatható az alapján, hogy mi a természetes 4. A szándék argumentum nem a hegedűművész halála volt az elrablott szándéka az anyák sok esetben nem a testi integritásuk miatt abortálnak hanem valami egyéb miatt, pl. szegénység elkerülése, és ennek az elkerülésnek a negatív hozadéka a magzat halála A példa akkor volna helyes ha a magzatokat kiemelnék és majd ha már letelt a 9 hónap éppen megkapnák az anyák, ha valóban csak a testi integritásuk miatt vállalnák az abortuszt 61 62 31
Thomson érve csak a nemi erőszak áldozataira lesz tehát elfogadható érv A thomsoni példa tanulsága - egy ember egy másik ember testét csak annak beleegyezésével használhatja (1978 McFall esete) még akkor is ha az ő testi függőségért a másik ember a felelős még akkor is, ha két ember egymásnak közeli rokona, még akkor is ha az egyik a másik halálát akarja Erkölcsileg ilyen esetekben elítéljük aki nem segít a másiknak, de jogilag senki sem kényszeríthető saját teste vagy annak egy részének használatba adására akkor se, ha az számára csekély kockázattal jár De hozzátenném, hogy erkölcsileg nagyon is nagyra tartjuk azt, aki nem mond nem-et a segítségre pedig jogilag megtehetné!!!! 63 64 32