3/3.5. A műanyag termékek alkalmazása, felhasználása az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődött. Kedvező tulajdonságaik alapján az élet szinte minden területén alkalmazhatók, az iparban pl. maró anyagok tárolására a hagyományos törékeny üveg edényzet helyett, vagy az építő iparban szigetelő anyagoknak, burkolásra, nyílászárokként, de említhető a közművezetékekhez alkalmazott, nagyobb nyomásnak is ellenálló műanyag csővezetékek elterjedt alkalmazása. A háztartási eszközök széles köre szintén bizonyítja a műanyag termékek elterjedését és igen széles körű használatát. A műanyagipar és sok hasonlósága miatt a gumiipar is két nagy területből áll: az alapanyag gyártása, azaz a műanyag előállítása és az alapanyag feldolgozása, ez utóbbi foglalkozik a különböző műanyag termékek előállításával. A műanyagok közös jellemzője, hogy szerves, nagy móltömegű vegyületek, mesterséges úton állítják elő, továbbá, hogy megmunkálhatók. A műanyagok körébe tartozó makromolekulák szerkezeti felépítés szempontjából két nagy csoportba sorolhatók: a fonal-alakú és a térhálós szerkezetű makromolekulák csoportjába. A kis móltömegű kiindulási anyagokat, amelyekből összekapcsolódva épül fel a makromolekula, közös néven monomereknek nevezik. A makromolekula típusától függően lehet polimer, ko-polimer vagy polikondenzátum, a kiindulási anyag, a monomer molekuláktól és a műanyag gyártás kémiai eljárásától függően. A fonalmolekulákban az alapvegyületek (monomerek) különböző hosszúságú láncot képezve kapcsolódnak egymáshoz. A lánc hosszát a polimerizációs fokkal jellemzik. A fonalmolekulák fizikai tulajdonságai a polimerizációs fokkal változnak. Az egészen rövid, 500 polimerizációs fok alattiak, folyékonyak, vagy ragadós porok lehetnek, oldószereikben könnyen, duzzadás nélkül oldódnak. A hosszabbak szilárdak, oldószerükben csak duzzadás után oldódnak. Legfontosabb tulajdonságuk, hogy hő hatására lágyulnak (termoplasztikusak), ez lehetővé teszi könnyű alakításukat, azaz feldolgozásukat. A térhálós (háromdimenziós) makrómolekulák a fonal alakúakból úgynevezett hidak, ritkábban bonyolult szerves vegyületek beépülésével állíthatók elő. Az e csoportba tartozó műanyagokat a fonalmolekulákból hőkezeléssel alakítják ki, ezért ezt a műanyag-csoportot hőre keményedő típusnak is nevezik. A térhálós műanyagok legjellemzőbb tulajdonsága, hogy oldószerekben nem oldódnak, esetleg csak duzzadnak és hogy hő hatására nem lágyulnak, állandó alakjuk van. Az alapanyagtól függően szilárd, törékeny vagy szívós-elasztikus tulajdonságúak. Különböző műanyagok feldolgozása során különböző veszéllyel, ártalommal kell számolni. Így pl. veszélyes anyagokkal, mechanikai veszélyekkel, hő hatással, sztatikus feltöltődéssel, esetenként zaj ártalommal is. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, biztosítása a munkáltató feladata, kötelezettsége, ezért is indokolt a műanyag-feldolgozás munkavédelmi kérdéseivel részletesebben foglalkozni. 1
Sajnos a napi élet, a gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy a műanyag-feldolgozási tevékenység veszélyes, jellemző a csonkolásos munkabalesetek bekövetkezése, ami tovább indokolja, hogy e tevékenység kockázati tényezőit megismerve, megfelelő és hatékony megelőző intézkedéseket tegyenek a munkáltatók és a munkavállalókat kellő mélységben megismertessék a megelőzés fontosságáról, módjáról, a munkavédelmi előírások betartásáról. 3/3.5.1. Műanyag-feldolgozás ipari alapjai A műanyag-feldolgozó ipar az ömlesztett polimer anyagokat késztermékké alakítja. 3/3.5.1.1 Nyersanyagok A műanyagipar feldolgozó ágazata a feldolgozandó nyersanyagot az alábbi formákban kaphatja: közvetlenül a műanyag feldolgozó gépbe, berendezésbe adagolható, úgynevezett teljesen adalékolt (kompaudált) polimer anyag, mely formáját tekintve lehet granulátum, szemcsés vagy por alakú, nem adalékolt polimer, amelyet feldolgozás, a feldolgozó gépbe adagolás előtt a késztermékkel szemben támasztott követelmények szerinti adalék anyagokkal, színezékekkel kell összekeverni és homogenizálni, polimer alapanyagú lemez, cső, rúd vagy fólia anyagok, amelyek további feldolgozását végzik, különböző szuszpenziók, emulziók, (latex típusú anyagok), amelyek polimerizálhatók vagy tovább polimerizálhatók a feldolgozási folyamatban. 3/3.5.1.2 Adalék anyagok A polimerhez, mint alapanyaghoz a feldolgozás céljától függően különböző adalékokat lehet vagy kell adni. A keverék készítése a polimer és az adalékanyagok homogenizálását, alapos összekeverését jelenti. Erre a célra különböző berendezéseket használnak. Így pl. porok esetében különböző keverő berendezéseket, mint golyós malom, vagy nagy sebességű propeller keverők stb. A szilárd halmazállapotú adalékolási műveletek jellemző veszélyei, ártalmai: Porzás, a keverendő porok szennyezik a munkahelyi levegőt. Megelőzés: zárt berendezések alkalmazása, szükség esetén egyéni védőeszköz használata. Veszélyes anyag jelenléte, az adalék anyagok tulajdonságait felhasználás elött meg kell ismerni, ha a veszélyes anyagok, veszélyes készítmények közé tartoznak a Biztonsági Adatlapot be kell szerezni és a megelőző intézkedéseket meg kell tenni, a munkavállalókkal meg kell ismertetni. Sztatikus feltöltődés lehetőségével számolni kell, már a berendezésbe történő beadagolási műveletnél is. A keverő berendezésben a töltés elkülönülés lehetősége a gyakorlatban szinte mindig fennáll, ezért a berendezést a töltés elkülönülés, felhalmozódás megelőzése miatt töltés elvezetővel kell ellátni. 2
Szintén gyakorlati szempont lehet, hogy a sztatikus feltöltődés súlyos következményének megelőzésére porrobbanás esetleg inert gáz alkalmazandó. (pl. nitrogén). Mechanikai veszélyek: a forgó, mozgó berendezéseken a szükséges védőburkolatok alkalmazása. A működő berendezésbe üzem közbeni benyúlás lehetőségének megelőzése érdekében a reteszelt záró-nyitó elemek (ajtó, nyílás stb.) kialakítása. Zaj ártalom: a keverő, homogenizáló berendezések általában hangosak, hiányos karbantartás esetén a berendezések közvetlen környezetében a zaj szint még emelkedik is. Használatba vétel előtt, a próba üzemem alatt már mérni kell a kibocsátott zaj értékét. A méréseket indokolt évente ismételni és ha a megengedett 85 db (A) hangnyomás értéket meghaladja a munkahelyen mért értékét, megelőző intézkedéseket kell tenni, mint pl. a berendezés hang-szigetelése, a munkavállaló(k) tartózkodási helyének hangszigetelése, de legalább a mért zaj nagysága és frekvenciája szerint kiválasztott egyéni hallásvédő eszköz biztosítása és használatának megkövetelése. Az adalékolás folyékony halmazállapotú vagy képlékeny anyagokkal is gyakori eljárás. A képlékeny anyagok keverésére általában dagasztógépeket, nyitott keverőhengereket vagy Banbury típusú keverőket és igen gyakran extrudereket alkalmaznak. Az említett keverő berendezések elsősorban a forgó hengerek ill. az extruderbe való benyúlás lehetőségei miatt jelenthetnek veszélyforrást. A benyúlás megakadályozásának hiányával üzemeltett keverőkön a kéz csonkolásos balesetének kockázata nagy. Adalékanyagok, mint veszélyes anyagok képeznek kockázati tényezőt. Nem minden adalék anyag-fajta veszélyes anyag. Gyakori, fontosabb adalékanyag -csoportok: Lágyítók, általában kis illékonyságú észterek, ftalátok, vagy fenolát típusú vegyületek. Anti-oxidánsok, olyan szerves vegyületek, amelyek védelmet nyújtanak a műanyag feldolgozási folyamatában az anyag hőbomlása ellen. Stabilizátorok, a hőbomlástól és a fényenergiától bekövetkező bomlástól védik a műanyag terméket a feldolgozási és a felhasználási folyamatban, (öregedés gátlónak is nevezik), szervetlen és szerves vegyületek lehetnek. Töltő anyagok, amelyek speciális tulajdonságot adnak a műanyag feldolgozással előállított terméknek, ezek olcsó anyagok, a keverék fajlagos költségeit is csökkentik. Fémporok alkalmazásával a műanyagnak jó hővezető képességet lehet biztosítani Szilicium vegyületek bekeverésével a műanyag elektromos, hő és mechanikai szilárdsága érhető el. Színező anyagok, szerves-szervetlen anyagok, vegyületek, a termék színét biztosítják. Kenőanyagok, lehetnek pl. különböző fémek zsírsavas sói, amelyek már kisebb mennyiségben is a keverék megmunkálása, feldolgozása során (pl. idomhúzás, kalanderezés) a keverék tapadását gátolják, így a könnyebb feldolgozást, megmunkálást biztosítják. Katalizátorokat a hőre keményedő műanyagoknál alkalmazhatják a térhálós szerkezet kialakulásának meggyorsítására. Az adalék anyagokkal homogénen elkevert alapanyagot, mely lehet por, granulátum vagy massza formájú, dolgozzák fel a végső formátumra műanyag feldolgozó gépen. 3
3/3.5.2 Műanyag feldolgozási módszerek, eljárások Az összes feldolgozási, alakítási eljárás, folyamat a műanyag polimerek képlékenyíthetőségének jelenségén alapul. Két típusba sorolhatók a feldolgozási módszerek: első típusba azok az eljárások tartoznak, amelyek során a polimert (keveréket) hő hatására képlékeny állapotúvá alakítják. A képlékennyé vált anyagot mechanikai úton ha összenyomják, olyan alakot vesz fel, amilyet az alkalmazott forma szerint előállítani kívánnak és ezt az alakot megszilárdulás és hűtés után meg is őriz. A második típusba azok a módszerek, eljárások tartoznak, amelyekben a polimerizálható anyag, amely lehet részben polimerizált is, a hő vagy katalizátor vagy mindkettő együttes hatására teljesen polimerizálttá alakul, miközben mechanikai erők hatására (pl. összenyomás) olyan alakot vesz fel, amely megmarad a teljes polimerizálódás és hűtés után is. Általában alkalmazható eljárások: Préselés, sajtolás: a műanyag port vagy granulátumot, (kompaudált) a présgép présormájába kell helyezni, itt melegítik. Amikor az anyag képlékennyé válik, a préselő hatásra, nyomással, a képlékeny anyag felveszi a présforma alakját. A hőre keményedő típusú műanyagok préseléssel történő feldolgozásakor a melegítési idő rövid, a prés kinyitása után eltávolítják onnan a kész műanyag tárgyat. Kisméretű tárgyak esetében percek alatt lejátszódik a végső polimerizáció-polikondenzáció a hő és az egyidejű nyomás hatására. Hűtést alkalmazni nem kell, a présformából történő eltávolítás előtt sem és utána sem. Hátrány lehet, hogy a szétnyitható formadarabok érintkezési helyein lévő anyagmaradványt el kell távolítani, a készterméket sorjázni szükséges. Ha a felhasznált műanyag alapanyag hőhatásra nem keményedik, akkor a prés kinyitása előtt még hűtést is kell alkalmazni. Préseléssel, sajtolással sokféle terméket állítanak elő, pl. palackzáró fedeleket, tálcákat, díszműárukat, villamos dugaszolókat és aljzatokat stb. Sajtolással lemezek is készíthetők, amelyek pl. vákuumformázással tovább alakíthatók. A prések, sajtolók üzemeltetése során a legnagyobb veszélyt a prés-formákba a benyúlás lehetősége képezi. A présformák összezáródása, a hő és a nyomás együttes hatása miatt a kéz csonkolásos balesetét okozhatja. A benyúlás lehetőségét meg kell akadályozni! A gépek életkorától függően számos megoldás terjedt el, ezek közül leggyakoribbak: kétkezes indítás, védőrács alkalmazása, mely reteszelt a présforma záródásával, a kész termék automatikus kidobása a présformából, az adagolás automatizálása, végső esetben a késztermék eltávolításához a szakaszos üzemű berendezéseknél szigorúan segédeszköz használatának megkövetelés. Ez utóbbi azért is fontos, mert a késztermék még meleg, égési sérülést is okozhat. A szakaszos üzemű présgépek veszélyes munkaeszközök körébe tartoznak. A munkáltató feladata a munkavédelmi üzembe helyezés írásos elrendelése, ha az előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálata, melyet munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező igénybevételével kell elvégeztetni alapján is munkavédelmi szempontból megfelel az üzembe helyezés időpontjában hatályos munkavédelmi előírásoknak. 4
A veszélyes munkaeszközöket, így a présgépeket is, időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálat keretében vizsgáltatni köteles a munkáltató, üzemeltető. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat célja a biztonságos műszaki állapot megőrzésének ellenőrzése. A felülvizsgálatot a gép üzemeltetési dokumentációjában, gépkönyvében előírt gyakorisággal, de legalább 5 évente el kell végeztetni. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzésére szakirányú szakértői engedéllyel rendelkező személy vagy akkreditált intézmény jogosult, kizárólagosan. A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető munkáltatónak a következő felülvizsgálatig meg kell őriznie és hatósági ellenőrzéskor be kell mutatnia. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat hiánya a gép további működésének hatósági felfüggesztését is jelentheti. A biztonsági berendezések üzembiztos működésének ellenőrzése napi feladat. Megbízhatóan működő biztonsági berendezések hiánya vagy ezek hibája esetén a munkáltató kötelessége a gép azonnali használatát megtiltani a hiba elhárításáig. Fontos tudni, hogy biztonsági berendezés átalakítása, cseréje, vagy egyéb változtatás esetén a munkavédelmi üzembehelyezési eljárást le kell folytatni, ismételten és az új, megváltoztatott biztonsági berendezéshez munkavédelmi megfelelőségi tanúsítványt kell beszerezni. Fröccs-sajtolás: a sajtolás egyik változata, a hőre keményedő anyagokkal alkalmazzák. A hőre keményedő műanyagot (keveréket) egy üregben, az ugynevezett ömlesztő kamrában melegítik, majd egy dugattyúval (jellemzően búvárdugattyú) a formába juttatják. Ez a forma fizikailag elkülönül a fűtött kamrától és attól független a fűtése is. Ezt a speciális eljárást a 2.1. pontban leírthoz képet akkor alkalmazzák, ha a terméknek különleges elvárásokat kell teljesítenie, mint pl. a végterméknek fémbetétet kell tartalmaznia a kis villamos kapcsolókészülékek esetében. Veszélyes munkaeszköznek minősülnek munkavédelmi szempontból! A fröccs-sajtolás elvben azonos a következőkben ismertetett fröccsöntéssel, azonban az alkalmazott gépek jelentősen eltérnek egymástól. Ezen kívül a fröccs-sajtolással hőre keményedő anyagokat, míg a következő eljárással hőre lágyuló műanyagokat dolgoznak fel. 3/3.5.3 Fröccsöntés A műanyag granulátumot vagy port az öntőformától külön álló hengerben melegítik, amíg folyékonnyá válik. Dugattyúval, általában a fúvókán keresztül, a nem fűtött, hideg szerszámüregbe (présszerszámba) nyomatják. Itt elnyeri végső formáját. Eltávolítása a szerszám nyitásával történik. A műanyag-feldolgozó iparban elterjedten használt eljárás. Nagy mennyiségű, sorozatgyártásra és egyedi darabok előállítására egyaránt alkalmazható, a szerszám cserélhető. Azok a műanyag (és gumiipari) fröccsöntő gépek, amelyeknél a munkadarab behelyezése vagy kivétele kézzel történik, veszélyes munkaeszközöknek minősülnek és a korábban leírtakat kell munkavédelmi eljárások szempontjából érvényesíteni, betartani. A fröccsöntő gépeknek lehet egy vagy több záróegysége, egy vagy több képlékenyítő és befecskendező egysége is. 5
A fröccsöntő gépek kialakítása sokféle lehet. Példaként néhány: körforgó tárgyasztalú gép, amelynek egy vízszintes vagy függőleges elrendezésű forgó tárgyasztalra szerelt, két vagy több zárószerkezete van, amelyek egy vagy több rögzített fröccsegységhez csatlakoznak. A mozgó asztalos vagy forgóasztalos gép olyan kialakítású, amelynek egy vagy több alsó szerszámfele van, amelyek egy asztalon vannak rögzítve. Az asztal helyzete haladó vagy forgómozgással állítható a töltő-/kivetőállás és a befecskendezési hely között. Fröccsöntő gép több szerszámmal, mozgó fröccsegységgel, olyan mozgó fröccsegységes gép, amely két vagy több, állandó helyzetű zárószerkezethez csatlakoztatható. A fröccsöntő gépek legveszélyesebb területe a szerszámtér, ahol a zárószerkezet a szerszámfelfogó lapot mozgatva sajtoló erőt fejt ki. A szerszámtérbe a benyúlás lehetőségét ki kell zárni! A benyúlás veszélyén túl veszélyforrások még: Mechanikai veszélyek, zúzódás, vágás, ütődési sérülések, amelyeket a gépi működtetésű védőburkolatok mozgása vagy az 5 Mpa-nál nagyobb nyomású tömlők ostorozó mozgása okozhat. Nyomás alatti folyadékok kiszabadulásából származó veszélyek szem-és bőrfelületi sérüléseket okozhatnak a hidraulikus, a pneumatikus vagy a fűtési rendszerek munkaközegének akaratlan kiszabadulása miatt, különösen az 5 Mpa-nál nagyobb nyomású tömlők és csatlakozóik esetében. Villamos veszélyek az áramütés vagy égési sérülések a feszültség alatt álló, villamosan vezető részek közvetlen vagy közvetett érintése miatt. Hőhatás okozta veszélyek, az üzemi hőmérséklet okozta égési vagy forrázási sérülések a fűtőrendszer tömlőinek, szerelvényeinek üzemi hőmérséklete és a fűtőközegnek a rendszerből való kiszökése miatt. Zaj által okozott veszélyek különösen a befecskendezés és a pneumatikus rendszer kivúvatása során léphetnek fel. Gázok, gőzök, porok, mint veszélyes anyagok okozta veszélyek, ezekkel a veszélyes anyagokkal való érintkezés során vagy belégzésük esetében kell számolni. Felléphetnek az alapanyag képlékenyítésekor és azt követően a szerszámba való fröccsentés vagy a szerszám tisztítása során, a terméknek a szerszámban való kezelése (vagy vulkanizálása) során, és a szerszám nyitása után is. Speciális veszélyt jelenthet a szerszám cseréje, amelyet a géphez telepített emelőszerkezettel végzik. Leesés, rossz kötözés miatti lezuhanás a munkavállalót és a környezetben tartózkodót egyaránt veszélyeztetheti. A fröccsöntésre előzőekben vázolt veszélyforrásokat értelemszerűen kell figyelembe venni valamennyi műanyag-feldolgozási eljárásnál. Terjedelmi okok miatt megismertetésükre nem kerül soraktualizálásnál egyes kérdéskörökre visszatérünk 3/3.5.4 Extrudálás Az extrudálási eljárásban a gép meglágyítja a műanyagot és az extrudáló szerszámon keresztül áthaladva kapja meg a termék a végleges formáját, amelyet hűtés után is megtart. Az extrudálási eljárást idomhúzásnak is szokták nevezni. Az extrudáló szerszám fűthető húsdarálóra emlékeztet. 6
Extrudálással csöveket, rudakat és ezekhez hasonló idomokat szoktak előállítani. Az extrudált csövet pl. még tovább lehet formázni, még meleg állapotában a csőbe vezetett meleg levegővel jól kitágítható. A vékony falú, nagy átmérőjűt tömlőből széthasítással olyan fólia képezhető, amelyet pl. elterjedten használ a csomagoló ipar. 3/3.5.5 Vákuumformázás Tulajdonképpen hőformázási eljárok gyűjtő elnevezése. Egy műanyaglemezt melegítenek a feldolgozó gépben, az üreges szerszám felett keretbe fogva. Amikor a hő hatására a műanyag lemez alakíthatóvá válik, szívással (vákuummal) a formára húzzák, amelynek alakját felveszi és ezt követően lehűl. 3/3.5.6 Kalanderezés A műanyag feldolgozó és gumi iparban egyaránt elterjedt eljárás. A képlékenyített anyagot két vagy több, fűtött hengerrel adagolják és lemezzé sajtolják úgy, hogy két henger közötti résen engedik keresztül, majd lehűtik. A kalanderezési eljárás rendkívül veszélyes művelete az anyag befűzése, a hengerre vezetése és a henger palástján a szétterítése. A veszélyeket a hengerek közötti kis távolság miatti kézsérülési lehetőség, a fűtött hengerek miatti hő okozta égési sérülés továbbá a forgó hengerek miatti kéz-behúzási veszély jelentheti. Megelőzés: hengerek érintésének, a hengerek közé a benyúlási lehetőség megakadályozása pl. segédeszköz alkalmazásával a befűzési-terítési műveletnél, vagy a hengereket maximális távolságba állítani a befűzéskor és leszedéskor is. További veszélyeket a hengerek tisztítása jelentheti, forgó hengerű gép tisztításakor is történtek már súlyos csonkulásos balesetek, ahogy az anyagfeladás-befűzés során is. Gyakorlatban megvalósítható pl. a léptető kapcsolós üzemmód kialakítása, amely befűzéskor és tisztításkor is alkalmazható. A hengerek közé a benyúlás megelőzését biztosítja pl. a távtartó rúd reteszelt elhelyezése is, mint egyszerűen kivitelezhető biztonsági megoldás. 3/3.5.7 Fúvó formázás Ez az eljárás az extrudálás és a hőformázás kombinácójának tekinthető. Üreges tárgyak készítésére használják, legismertebbek a műanyag palackok. 3/3.5.8 Hőformázás Hőre lágyuló műanyagot pl. kemencében melegítenek, a kerületén rögzítik és az előre megtervezett alakú szerszámba préselik dugattyúval, sűrített levegővel vagy gőzzel. Nagy méretű, egyedi tárgyak gyártására használatos eljárás. 7
3/3.5.9 Veszélyek, ártalmak és megelőzések A műanyag feldolgozási, alakítási eljárások többsége a jelenleg hatályos munkavédelmi előírások szerint is veszélyes gépek, munkaeszközök alkalmazásával történik. A valóságban üzemeltetett gépek műszaki technikai színvonala, életkora változó, többségük a korszerűbb követelményeket kielégíti, ami sajnos nem mindig párosul a munkavédelmi megfelelőséggel. A legfőbb veszély a gépek használatával függ össze, ami nem csak az üzemeltetési műveletekre vonatkozik, hanem az elkészítő, anyagbefűzési, tisztítási és karbantartási műveletekre egyaránt. A megtörtént súlyos csonkulásos munkabalesetek tanulságai alátámasztják veszélyességüket. A sajtoló, fröccssajtoló, fröccsöntő és fúvógépek présasztalaira négyzetcentiméterenként akár többtonnányi szerszámzáró nyomás hat. Megfelelő védőburkolat alkalmazásával és rendeltetésszerű használatával előzhetők meg a csonkulásos, zúzódásos balesetek. A gyakorlati kivitelezés során a veszélyes géprészeket burkolattal látják el. A mozgatható, eltávolítható védőburkolatokat reteszeléssel kell ellátni, működő képességét rendszeresen ellenőrizni kell. A reteszelő védőburkolat nem engedhet veszélyes mozgást a védett területen, a veszélyzónán belül. A védőburkolat nyitásakor a mozgó géprésznek le kell állnia. A műanyag lemezekkel való műveleteknél a becsípődés a hengerek közé vagy a hengerek és a feldolgozandó lemez közé a leggyakoribb és közvetlen veszélyforrás. Ezek az extrudáló és a kalanderező gépek fesztő hengereinél és leszedőinél fordulnak elő. Következményeit szintén az élet sajnálatosan bizonyította: súlyos zúzódásos, csonkulásos balesetek következtek be. Itt a védelmet úgy lehet biztosítani, hogy a megfelelő helyen kioldó szerkezetet alkalmaznak, amely azonnal leállítja a hengereket úgy, hogy a fékezési időt a minimálisra csökkenti, vagy a leállítással egyidejűleg a forgásirányt megváltoztatja. (pl. kéz behúzásának megelőzése) Veszélyes géprészek a beadagoló nyílások i., (pl. extruder etető garat) A benyúlás elleni védelmet kell biztosítani. Géprészek, anyagok magas hőmérséklete a műanyag feldolgozás sajátos veszélyforrása. Égési sérülés a következmény. Megelőzés: az 50 C feletti géprészek szigetelő burkolása ahol ez lehetséges-, egyéb esetekben egyéni védőeszköz használatának biztosítása és megkövetelése. Csúszás, elesés, botlás veszély: kezelő állások biztonságos kialakításával, az elcsepegő olaj haladéktalan eltávolításával, a rendezett anyag és késztermék tárolásával, a munkahelyi rend és tisztaság fenntartásával megelőzhető. Sztatikus feltöltődés: a műanyagok közismerten jó szigetelő anyagok, emiatt a sztatikus töltés felhalmozódhat azokon a gépeken, amelyeken a műanyag lemez, film mozog, a granulátum vagy por áramlik, mozog. A töltések elkülönülése miatt létrejövő potenciálkülönbségek elég nagyok lehetnek ahhoz, hogy gyújtóforrásként súlyos következményeket okozhassanak. Megelőzés: sztatikus feltöltődést megelőző módszerek alkalmazása (pl. adalék anyagokkal), a fémszerkezetek földelése. 8
Zaj ártalom: a műanyag feldolgozó gépek a végzett műveletek miatt eleve hangosak, zajméréssel a zajszint a munkahelyen mérendő és a mért értékekhez igazodó zajvédelem alkalmazandó. (Lásd a 4/2001. (IV. 28.) EüM rendeletet!) Tűz-és robbanásveszély: a műanyagok általában éghetőek. Sok műanyag finom eloszlású pora robbanó koncentrációt képes alkotni a levegőben. Megelőzéshez kollektív műszaki védelem alkalmazása és a tűzvédelmi előírások betartása mellett a munkahelyen felhasználandó és tárolt anyagmennyiségek minimálisra csökkentésével is járható megoldás. Meg kell említeni, hogy a műanyagok égéstermékei rendkívül mérgezők lehetnek, ezért a tűz megelőzése legalább annyira fontos, mint a robbanóképes közeg kialakulásának megelőzése. Veszélyes anyagok ártalmai, veszélyei: a polimerek önmagukban nem veszélyes anyagok, a monomerek azonban igen. A hőbomlás lehetőségével járó technológiáknál ezért felszabadulhat veszélyes gáz, gőz. Por ártalommal is számolni kell és ismerni kell a különböző adalékanyagok tulajdonságait, ahogy erről már volt szó. Megelőzés: zárt technológia alkalmazása, ahol ez nem teljesen lehetséges kollektív műszaki védelem alkalmazása, ha szükséges egyéni védőeszközzel kiegészítve. Külön figyelmet érdemel a különböző oldószerek használatával járó feldolgozási folyamatokban jelen lévő veszélyes gőz, folyadék. A tisztítási műveleteknél munkahely szennyező hatásukra még fokozottabban ügyelni kell. Megelőzés: munkahelyen légtér szennyező értékek mérése és a mért adatok alapján megelőző intézkedéseket tenni, a veszélyes anyag tulajdonságainak ismeretében. (Biztonsági Adatlap) Az egyéni érzékenység eltérő lehet, ezért fontos az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégeztetése is. (Lásd a 25/2000. (IX. 30.) EüM rendeletet!) 9