Az egészség társadalmi gazdasági meghatározói Az egészség és helye a szakpolitikákban, politikában Gábor Edina Országos Egészségfejlesztési Intézet Főigazgató 2009. december 3.
Egészség Testi Lelki Jól lét Szociális A teljes fizikai, szociális, és mentális jól léti állapota és nem pusztán a betegség vagy rokkantság hiánya. Alkotmányos alapjog Az egészség nem statikus állandó állapot, hanem folyamat.
Egészség Az egészség a mindennapi élet egy erőforrása, nem az élet célja. Pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni adottságokat, valamint a fizikai állapot egyaránt figyelembe veszi. Forrás: 1986. Ottawai Egészségfejlesztési Charta
Egészség előfeltételek
Egészség előfeltételei és forrásai NINCS VAN Szintje/ Minősége? Akkor nincs egészség Meghatározza az egészséget. Hatásuk nem összeadódik, sokszorozódik. Ha csak az egyiket próbáljuk javítani, a többi visszahúzza az egészséget.
Egészség meghatározók Margaret Whitehead Forrás: Dahlgren, G. and Whitehead, M. Policies and strategies to promate social equity in health. Stockholm, Institute of Futures Studies, 1991.
EURÓPÁBAN IS LÁTJUK AZ EGYENLŐTLENSÉGEKET
A születéskor várható átlagos élettartam viszonya az egy főre jutó vásárlóerő paritásra korrigált GNP alapján elvárt értékhez az OECD tagállamaiban Forrás: OECD Health Data, 2007
Születéskor várható élettartam Magyarországon és a környező országokban (2004) Forrás: Csite András Németh Nándor: A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán
A korai halálozás relatív kockázatának területi egyenlőtlenségei Magyarországon az országos átlaghoz viszonyítva hierarchikus (teljes) Bayes becslés szerint, 1998 2004 Forrás: Juhász Attila, Nagy Csilla, Páldy Anna A magyar lakosság társadalmi gazdasági státusz index alapján meghatározott helyzete és a korai halálozása közötti összefüggés, 1998 2004. NÉPEGÉSZSÉGÜGY folyóirat 2009. 87.évfolyam 3. szám
EGYENLŐTLENSÉGEINKET MAGYARORSZÁGON JÓL ISMERJÜK
A társadalmi gazdasági státusz index alapján meghatározott területi egyenlőtlenségek Magyarországon, 2001. Forrás: Juhász Attila, Nagy Csilla, Páldy Anna A magyar lakosság társadalmi gazdasági státusz index alapján meghatározott helyzete és a korai halálozása közötti összefüggés, 1998 2004. NÉPEGÉSZSÉGÜGY folyóirat 2009. 87.évfolyam 3. szám
A leghátrányosabb helyzetű kistérségek 2004 ben Magyarországon
EGÉSZSÉG TÁRSADALMI, GAZDASÁGI MEGHATÁROZÓ EGYENLŐTLENSÉGEK; ESÉLYEGYENLŐTLENSÉGEK
A születéskor várható élettartam és az egy főre jutó GDP arányának alakulása 1990 2007 között 79 74 Születéskor várható élettartam Év 69 64 Férfiak Nők 59 1990 1994 1996 2000 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Egy főre jutó bruttó hazai termék (1990=100%) 150 140 130 120 110 100 90 80 1990 1994 1996 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: TÁRKI Riport, 2008.
A 30 éves korban várható további élettartam iskolai végzettség szerint, 1986 2004 Forrás: Hablicsek, Kovács, 2006.
A 30 éves korban várható további élettartam iskolai végzettség szerint, 1986 2004 Forrás: Hablicsek, Kovács,2006.
Az elhízás esélyhányadosa az iskolai végzettség függvényében, nemenként (referenciacsoport: 8 általánost végzettek) 1,2 1 0,99 0,8 0,83 0,78 0,78 0,68 0,6 0,59 férfi nő 0,4 0,2 0 érettségi nélkül érettségi felsőfok Forrás: OLEF 2003
Testedzést végzők aránya iskolai végzettség szerint, % 60 50 40 36,1 48,2 30 20 10 14,5 22,8 0 általános szakmunkás érettségi felsőfokú Forrás.: KSH, Időmérleg, 2000.
Néhány élelmiszerfajta fogyasztásnak egy főre jutó éves mennyisége az egy főre jutó összes személyes nettó jövedelem alapján képzett alsó és felső jövedelmi tizedbe tartozók körében és országosan, 2007 (kg) Az alsó jövedelmi tizedben A felső jövedelmi tizedben Országosan kenyér 54 38,7 46,1 húsfélék összesen 43,1 63,7 57,3 tej, liter 42,3 64 56,9 zöldség 32,5 68,9 52,5 gyümölcs 20,6 66,5 44,9 Forrás, KSH, Statisztikai Tükör, 2009. 01.13.
A rendszeresen dohányzó 13 16 éves tanulók megoszlása 2008 ban (%) a szülők iskolai végzettsége alapján Forrás: Global Youth Tobacco Survey 2008. (OEFI)
Egészség egyenlőtlenségek magyarázó elméletei Kompozicionális értelmezés szerint azért nagyobb az egyenlőtlenség egy társadalomban, mert több a szegények száma. Az idő múlásával egyre kevésbé elfogadható, hogy az egyéni társadalmi gazdasági jellemzők csak anyagi szempontból befolyásolják az egészséget. Kontextuális/pszicho szociális tényezők társadalom romboló hatása (pl.: erőszak, agresszió, alacsony iskolai teljesítmény, csökkent társadalmi mobilitás, alacsony bizalmi szint, stb.) Forrás: BMJ 2009;339:b4320
Növekszik az elmagányosodás 50 A baráttal nem rendelkezők aránya nemek szerint, 1993 2001 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1993 1997 2001 Férfi Nő Forrás: 1993, 1997: Társadalmi Riport, Tárki; 2001: International Social Survey Programme (ISSP).
Az elmúlt 12 hónapban hátrányos megkülönböztetést szenvedettek aránya (%) (roma közösségekből vett minta) Csehország Magyarország Lengyelország Görögország Szlovákia Bulgária Románia 26 25 41 55 59 62 64 0 10 20 30 40 50 60 70 Forrás: EU MIDIS 2008
Inkább árt az országuknak az, hogy más országból származó emberek letelepedtek náluk (%) Portugália Magyarország Ausztria Belgium Szlovénia Ukrajna Hollandia Szlovákia Írország Svájc Lengyelország Izland 0 10 20 30 40 50 60 ESS (European Social Survey) EUTE-TÁRKI 2005Dencső Blanka Sik Endre (2007) Adalékok az előítéletesség mértékének és okainak megismeréséhez a mai Magyarországon
MIT TEHETNEK A SZAKPOLITIKÁK MERT EZ MINDENKI ÉRDEKE
Egyenlőtlenségek csökkentéséhez szükséges változtatások Tudatos, egyenlőtlenséget csökkentő szakpolitikák Megfelelő politikai prioritások Az érdekelt felek elkötelezettsége Ehhez szükségesek: rendszeres adatok ellenőrzése és jelentés, hatékony politika, szakpolitika ami egy átfogó stratégia kialakítására képes Forrás: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA: Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban
Megoldás az EU s elveket követve Egészséget minden szakpolitikába Szakpolitikák összehangolása az egészség esélyegyenlőség megvalósulás jegyében
Magas szintű koordináció (MEH?) (Hatalmi ágak)
Javasoljuk a Népegészségügyi program újragondolását
OEFI javaslatai 1. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005 ben a társadalmi igazságosság jegyében létrehozta az Egészségre ható társadalmi tényezők elnevezésű bizottságot, hogy felmérje és összegyűjtse, mire van szükség az igazságosabb egészségügyi helyzet megteremtéséhez, és támogassa a megvalósítását szolgáló globális mozgalmat. A Bizottság arra szólít fel, hogy egy generáción belül számoljuk fel az egészség szakadékot. Az egészség területén tapasztalt igazságtalanságok és elkerülhető egyenlőtlenségek okozói részben azok a körülmények, amelyek között az emberek felnőnek, élnek, dolgoznak, részben a betegségek kezelésére felállított rendszerek.
OEFI javaslatai 2. Az útmutató elsődleges célja, hogy segítséget adjon az államigazgatás különböző szintjein tevékenykedő döntés előkészítőknek ahhoz, hogy megfelelő módszerek alkalmazásával tudjanak információt és tudást szerezni tervezett döntéseik, fejlesztési stratégiák, szakpolitikák, jogszabálytervezetek népegészségügyi hatásairól. Az egészséghatás vizsgálat jó eszköz arra, hogy folyamatosan figyelemmel kísérhessük a közpolitikai, kormányzati és a helyi önkormányzati döntéseknek a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatását, különösen a döntés előkészítő és döntéshozó szinteken.
OEFI javaslatai 3. A közösségi színtér program olyan stratégiai terv és cselekvési program, amelynek célja egy adott településhez, iskolához, munkahelyhez vagy bármely más közösséghez (színtérhez) tartozó emberek egészségi állapotának javítása az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül. Egy új társadalmi gyakorlat meghonosodását, annak begyakorlását is segíti. Egy olyan társadalomét, amely a problémák megoldása során az autonóm módon szerveződő közösségekre épít, önbizalmat ad, cselekvési lehetőséget biztosít.
Felülről jövő kezdeményezések Koncepciók, stratégiák Forrás biztosítás Közösségek, szintér programok Megvalósítás
Együtt feltörhetjük az egészség méltánytalanság dióját! Forrás: Solidarity in Health: Reducing Health Inequalities in the EU COM(2009) 567/4. (http://www.equitychannel.net/)