A TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE HORÁK A. P. HALAS V. CZÁR D. - TISCHLER A. TOSSENBERGER J. Összefoglalás A nagy teljesítményre képes genotípusok táplálóanyag, fehérje és aminosav szükségletéről csak kevés független nemzetközi vagy hazai ajánlás áll rendelkezésre az elmúlt 10 évből. Ezért jelen kísérletünkben arra kerestük a választ, hogy miként változik a középnehéz (Tetra- Sl) tojótyúkok teljesítménye a keveréktakarmányok különböző fehérje és aminosav tartalma mellett 48 hetes tojástermelési ciklus alatt. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a középnehéz tojótyúkok képesek ugyanazt a teljesítményt elérni 16% fehérje-, 8,2 g/kg Lizin, 7,3 g/kg M+C és 6,4 g/kg Treonin tartalmú keveréktakarmányok etetése mellett, mint a magyar gyakorlatnak megfelelő, 18% fehérjetartalmú takarmányok etetése esetén. Az alacsonyabb fehérje és aminosav tartalmú takarmány etetésével gazdaságosabb és környezetkímélőbb termelést érhetünk el. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Takarmányozástani Tanszék 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40 THE EFFECT OF DIETARY PROTEIN AND AMINO ACID LEVEL ON THE PERFORMANCE OF THE LAYING HENS WITH HIGH GENETIC CAPACITY Summary Very few independent international or national recommendations from the last 10 years can be found on the nutritional, protein and amino acid needs of the high performance genotypes. The aim of our trial was to study the effect of different dietary protein and amino acid level on the performance of (Tetra Sl) laying hens during 48 week long egg production cycle. On the basis of our results, we have come to the conclusion that in the laying hens are able to reach the same result with feeds containing 16% of protein, 8,2 g/kg of Lysine, 7,3 g/kg of M+C and 6,4 g/kg of Threonine as in the case of feeding according to the Hungarian practice (18% of dietary protein). By using the lower dietary protein and amino acid content the egg production can be more economical and environmental friendly. Bevezetés A mai modern, nagy tojástermelésre képes tojóhibridek a tenyésztő cégek tesztjei alapján képesek az évi 320-325 tojás előállítására (Bábolna Tetra, 2011), vagyis a termelési év teljes idejét rendkívül magas tojástermelési intenzitás jellemzi. A tojástermelő képesség növelése kétségtelenül a takarmány jobb konverziójának eredménye (Pur és Samie, 2007; Martinez és mtsai, 2005; Novak és mtsai, 2004). Feltételezhető azonban az is, hogy a nagy teljesítményre képes árutojás termelő tyúkok táplálóanyag szükséglete a genetikai potenciál növekedésének következtében szintén megváltozott. Erre utal, hogy a tenyésztők (Lohmann 2010; ISA Brown, 2011) a nagy genetikai képességgel rendelkező tojóhibridjeik táplálóanyag szükségletére a korábbi ajánlásoknál (NRC, 1994; MTK, 2004) jóval magasabb fehérje (16% vs. 17,4-18,2%) és aminosav tartalmat javasolnak a takarmányokban. Egyes vizsgálatok eredményei azonban megkérdőjelezik a magas fehérjetartalom szükségességét (Pérez-Bonilla 563
és mtsai, 2012), és azt mutatják, hogy az egy bizonyos mértékig csökkenthető a madarak teljesítményének romlása nélkül. A feleslegben adott fehérje a szervezetből kiürül és az ürülékkel távozó jelentős mennyiségű nitrogén környezetvédelmi szempontból is rendkívül aggályos (Jávor és mtsai, 2007). Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a takarmány fehérjetartalmát csökkenteni lehet akár 16% nyersfehérje tartalomra is (Pur és Samie, 2007), amennyiben a fehérje aminosav összetétele az ideális fehérjének megfelelő (Lemme, 2009; Bregendahl és mtsai, 2008, Roberts és mtsai, 2007). Az említett kísérletek azonban a tojóidőszaknak csak egy rövidebb szakaszát vizsgálták jellemzően a csúcstermelést, nem találtunk olyan szakirodalmat, mely nagyobb időintervallumot felölelve követte volna a tojótyúkok teljesítményét a fehérjeellátás függvényében. Ezért kísérletünkben azt vizsgáltuk, hogy miként változik a középnehéz tojótyúkok teljesítménye a keveréktakarmányok különböző fehérje és aminosav tartalma mellett egy éves (48 hét) tojástermelési ciklus alatt. Anyag és módszer A vizsgálatok során összesen 120 Tetra-SL tyúkot állítottunk kísérletbe, amely genotípust kitűnő tojástermelés és tojásminőség jellemez. A madarakat anyagcsere ketrecben hármasával helyeztük el, a fényprogram a tenyésztő cég által megadott technológia szerinti volt. A madarak a beólazáskor átlagosan 20 hetesek voltak, jelen munkában a tojástermelés 48 hetes periódusát dolgoztuk fel. Az alábbi takarmányozási kezeléseket alakítottuk ki: A-kezelésben 180 g fehérje, 9,5 g Lys, 8,9 g M+C, a B-kezelésben 170 g fehérje, 8,8 g Lys, 7,8 g M+C, a C-kezelésben 160 g fehérje, 8,8 g Lys, 7,5 g M+C, a D-kezelésben 160 g fehérje, 8,2 g Lys és 7,3 g M+C volt 1 kg takarmányban. A keverékek azonos energia (11,2 MJ AMEn/kg), Ca (38,5 g/kg) és P tartalmúak (4,9 g/kg) voltak. A kísérleti takarmányok összetételét és táplálóanyag tartalmát az 1. táblázat mutatja be. A madarak testtömegét havonta, a takarmányfogyasztást hetente, a tojások ketrecenkénti súlyát naponta, grammnyi pontossággal mértük. A madarak teljesítményét negyedévente és a teljes évre az alábbi értékmérőkkel jellemeztük: tojástermelés intenzitása (%), tojás tömeg (g/tojás), átlagos napi takarmányfelvétel (g/nap/madár), takarmányértékesítés (kg takarmány/kg tojásmassza), tojásmassza tömege (g/madár/időszak). Adatainkat egytényezős varianciaanalízissel elemeztük, szignifikáns kezeléshatás esetén az átlagok közötti statisztikai különbségeket Tukey-teszttel ellenőriztük (SAS, 2004). Eredmények és megbeszélés A kísérleti kezelések hatását a madarak teljesítményére a 2. táblázat foglalja össze. A vizsgált időszakokban az egyes csoportok madarainak takarmányfelvétele azonos volt (P>0,05). Az első negyedévben 109 g, a másodikban 114 g, a harmadikban 119 g, a negyedik negyedévben 122 g volt az átlagos napi takarmányfelvétel. Ezek az adatok megegyeznek a tenyésztő cég által kiadott technológiával (Bábolna Tetra, 2011). A tojástermelés intenzitását (2. táblázat) a takarmány fehérje- és aminosav-tartalma nem befolyásolta statisztikailag igazolhatóan (P>0,05), a csúcstermelés időszakában (a második és harmadik negyedévben) a teljesítmény a 95% és 92% között volt. A tojások tömege az első és a harmadik negyedévben a takarmány fehérjetartalmának függvényében változott (P<0,05), de a többi időszakban a kezelések hatása nem volt statisztikailag biztosított. Adataink megegyeznek más kutatók vizsgálatainak eredményeivel (Bunchasak és mtsai, 2005). Bunchasak és mtsai (2005) is azt tapasztalták, hogy a takarmány csökkenő fehérje tartalma (18-14% között) nem befolyásolta a tojástermelés intenzitását, de a megtermelt tojások 564
tömege csökkent. Középnehéz genotípusokkal (Lohmann Brown) végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a takarmányok nyersfehérje-tartalma csökkenthető akár 16%-ra is a tojástermelés intenzitásának romlása nélkül, amennyiben a madarak aminosav-igényét kielégítjük (Pérez-Bonilla és mtsai, 2012). A madarak takarmány-értékesítésében és a tojásmassza tömegében sem találtunk eltérést az egyes kezelések között (P 0,05). Az állatoknak átlagosan 1,98 kg takarmány felvételére volt szüksége 1 kg tojásmassza előállításához. A kísérlet során a madarak élőtömegét a kezelések nem befolyásolták (P>0,05; az adatokat nem foglaltuk táblázatba). Az átlagos induló tömeg 1695 g volt, az 1., 2., 3. és 4. negyedév végére 1850 g, 1938 g, 2035 g, illetve 2077 g volt a madarak testtömege. KEZELÉSEK Összetétel: A B C D Kukorica 554,12 599,20 630,60 629,70 Szója (NF: 47,3 %) 317,00 284,00 252,00 256,00 Növényi olaj 12,00 4,00 2,00 1,00 MCP 14,50 7,50 8,00 8,00 Takarmánymész 91,00 94,00 94,00 94,00 NaCl 3,88 3,88 4,00 4,00 Lizin-HCl 0,00 0,00 1,00 0,10 DL-Metionin 3,30 2,40 2,70 2,20 L-Treonin 0,20 0,00 0,50 0,00 L-triptofán 0,00 0,00 0,20 0,00 Premix 5,00 5,00 5,00 5,00 Összesen 1000,00 1000,00 1000,00 1000,00 Táplálóanyag tartalom : Szárazanyag 812,3 807,2 806,1 805,9 AMEn (MJ/kg) 11,5 11,5 11,5 11,5 Nyersfehérje 182,4 170,4 160,3 160,1 Lizin 9,5 8,8 8,8 8,2 Metionin+Cisztin 8,9 7,8 7,5 7,3 Treonin 7,5 6,9 6,8 6,4 Triptofán 2,3 2,1 2,1 2,0 Ca 38,4 38,5 38,5 38,5 P (összes) 6,5 4,9 4,9 4,9 P (nem fitin) 3,9 2,5 2,5 2,5 Na 1,6 1,6 1,6 1,6. 1. táblázat A kísérleti takarmányok összetétele és táplálóanyag tartalma (g/kg) 565
Időszak Kezelés Intenzitás (%) Tojástömeg (g) Takarmányértékesítés (g/g) 1. negyedév 2.negyedév 3.negyedév 4. negyedév Összesen Takarmányfelvétel (g/nap) Tojásmassza (g) A 91,0 (0,06) 61,3 a (3,33) 1,97 (0,15) 109 (4,9) 4684 (407) B 91,3 (0,05) 60,4 ab (3,35) 1,97 (0,14) 108 (5,9) 4633 (380) C 91,6 (0,06) 58,1 b (1,88) 2,03 (0,1) 108 (5,2) 4474 (333) D 90,9 (0,03) 58,5 ab (2,02) 2,05 (0,11) 109 (5,3) 4463 (139) A 94,7 (0,02) 64,5 (2,86) 1,87 (0,11) 114 (7,8) 5126 (235) B 95,4 (0,04) 64,4 (2,43) 1,87 (0,14) 115 (5,3) 5163 (322) C 95,9 (0,06) 62,5 (2,21) 1,89 (0,08) 113 (8,6) 5035 (427) D 94,7 (0,03) 63,1 (2,4) 1,91 (0,06) 114 (5) 5020 (247) A 90,4 (0,04) 66,8 a (2,3) 1,93 (0,1) 116 (7,19) 5068 (331) B 91,8 (0,06) 65,5 ab (2,01) 1,95 (0,18) 116 (6,5) 5048 (349) C 95,0 (0,14) 63,7 b (2,38) 2,03 (0,18) 122 (20) 5095 (914) D 92,3 (0,04) 64,8 ab (2,5) 2,00 (0,1) 120 (6,7) 5026 (295) A 86,9 (0,07) 67,7 (3,09) 2,14 (0,24) 126 (17) 4932 (389) B 86,1 (0,11) 66,2 (2,38) 2,15 (0,35) 120 (10,5) 4784 (661) C 91,1 (0,16) 64,5 (2,26) 2,10 (0,2) 122 (21,3) 4947 (990) D 90,6 (0,03) 66,4 (3,23) 1,99 (0,11) 119 (8,4) 5047 (230) A 90,8 (0,04) 65,0 (2,43) 1,97 (0,07) 116 (7,3) 19811 (227) B 91,2 (0,04) 64,0 (2,34) 1,97 (0,16) 115 (5,1) 19629 (324) C 93,2 (0,09) 62,1 (2,1) 2,01 (0,1) 116 (11,8) 19550 (588) D 92,1 (0,02) 63,2 (2,26) 1,99 (0,07) 116 (6) 19555 (196) 2. táblázat A kezelések hatása a tojótyúkok teljesítményére a tojóidőszak különböző szakaszaiban (átlag ± szórás) 566
Adataink azt mutatják, hogy ha a takarmány fehérje tartalma 16% és 8,2 g lizin, 7,3 g M+C van 1 kg tojótápban, akkor a Tetra-SL tojótyúkok képesek ugyanazon teljesítmény elérésére, mint magasabb fehérjetartalmú keverék esetén. A Lohmann középnehéz tojóhibrid technológiai ajánlásában szereplő 8,0g/kg Lys, 7,3 g/kg Met+Cys a termelés megindulásától kezdve a 29. élethétig gyakorlatilag megegyezik a saját vizsgálatunk alapján javasolt értékekkel, azonban amíg a Lohmann (2010) ajánlása a fehérjetartalomra 18%, addig mi azt találtuk, hogy 16% fehérjetartalom is kielégíti a madarak igényeit. Magas fehérje és lizin ellátást javasol a Hendrix Genetics Company (ISA Brown, 2011) is az ISA Brown tojóknak (17,8-18,4% fehérje, 8,8-9,2 g/kg Lys és 7,0-7,3 g/kg Met+Cys), mely azonban adataink szerint felesleges, hiszen az említett hibridek és az általunk használt Tetra-SL gyakorlatilag azonos termelésre képes. Következtetések A 17-18% fehérjetartalmú takarmányok etetése nagy teljesítményre képes Tetra-SL tojótyúkokkal túlzó, mert a 16% fehérjetartalmú keverékhez képest a nagyobb fehérjekoncentráció nem javítja a madarak teljesítményét. Az alacsonyabb fehérje és aminosav tartalmú takarmány (16% fehérje, 8,2 g/kg lizin, 7,3 g/kg M+C 6,4 g/kg treonin és 2,0 g/kg triptofán) etetésével gazdaságosabb és környezetkímélőbb termelést érhetünk el. Köszönetnyilvánítás Jelen publikáció a Projekt Alap a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Vállalati innováció GOP-2010-1.3.1/A jelű program támogatásával készült. A konferencia részvételt a TÁMOP- 4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 program biztosította. Irodalomjegyzék Bregendahl, K., Roberts, S., Kerr, B., Hoehler, D., (2008). Ideal Amino Acid Profile for 28- to-34-week-old Laying Hens, Iowa State University Animal Industry Report 2008. Bunchasak C.; PoosuwanK.; Nukraew R.; (2005). Effect of Dietary Protein on Egg Production and Immunity Responses of Laying Hens During Peak Production Period. International Journal of Poultry Science 4 (9): 701-708, ISA Brown. (2011). Nutrition Management Guide. Institut de Selection Animale, B.V, Boxmeer, the Netherlands. Jávor A., Kukovics S., Kiss Zs., Kovács A., Kozák J., Gulyás L., Pászthy Gy. és Tóth T. (2007). Állattenyésztés. Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar 1: 18-19. Lohmann. 2010. Management Guide for Lohmann Brown-Classic. Lohmann Tierzucht GmbH, Cuxhaven, Germany Lemme, A., (2009). Amino Acid Recommendations for laying hens, Lohmann Information vol. 44: 21-32. Martinez, F.M., Diaz Cruz, A., Lecumberri, J., Gonzalez, E., (2005). Necesidades de lysina y aminoacidos azufrados digestibles en gallinas Leghorn Blancas. Vet. Mex. 36(2):135-145. Mohammad Pur, A., Samie, A., (2007). Sulfur Amino Acids requirements of laying hens in low protein diets, 16th European Symposium on Poultry Nutrition, Strasbourg MTK (2004). Magyar Takarmánykódex, 2004. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. National Research Council, 1994. Nutrient Requiremenets of Poultry. National Academy Press, Washington, D. C. 567
Novak, C., Yakout, H., Scheidelet, S.,(2004) The combined effects of dietary lysine and total sulphur amino acid level on egg production parameters and egg components in Dekalb Delta laying hens. Poultry Science 83: 977-984. Pérez-Bonilla, A., Jabbour, C., Frikha, M., Mirzaie, S., Garcia, J. and Mateos, G. G., (2012) Effect of crude protein and fat content of diet on productive performance and egg quality traits of brown egg-laying hens with different initial body weight. Poultry Science 91: 1400 1405 Roberts, S., Kerr, B., Bregendahl, K., (2007) The ideal amino acid profile for 28 to 34-weekold laying hens (http://www.iowaegg.org/uploads/file/135810_ideal_aa_for_layers_feb_07.pdf ;2012.08.02.) SAS (2004). SAS User s Guide:Statistics Inst.,Inc.Cary NC. Tetra Sl, Harco, Blanca tojóhibrid nevelési és tojástermelési technológia, (2011), (http://www.babolnatetra.com/pdfek/technology.pdf. 2012.08.02.) 568