A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek iskolai tapasztalatai Magyarországon. Az LMBT Kutatás 2010 eredményei alapján

Hasonló dokumentumok
Azonos nemű párok párkapcsolatai és gyermekvállalása Magyarországon. Az LMBT Kutatás 2010 eredményei alapján

A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek munkahelyi tapasztalatai Magyarországon. Az LMBT Kutatás 2010 eredményei alapján

A transznemű emberek társadalmi kirekesztettsége Magyarországon. Az LMBT Kutatás 2010 eredményei alapján

A másság elfogadása a társadalomban

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

Speciális bútorok. Laborbútor. Oktatási bútor. Ipari bútor. Mérlegasztal. Laborszék

című kutatási projekt

Továbbtanulási ambíciók

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS E

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám évi CLXIII. tv.

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

J/55. B E S Z Á M O L Ó

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezet

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

Vaskúti Német Nemzetiségi Általános Iskola és Becsei Töttös Tagintézménye Pedagógiai program és helyi tanterv

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17.

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

Elemzés A gyalogosok közlekedési szokásairól Készítette:

Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE MÁSODIK FÉLÉV

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

Vörösné dr. Keszler Erzsébet * LEMORZSOLÓDÁSOK OKAI A KVIFK FSZ KÉPZÉSÉBEN

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

MESEBÁL 3.A hõs kisegér Huszti Zoltán

Nők hátrányos megkülönböztetése egészségügyi problémák miatt Nagy-Britanniában

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna június 17.

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697

A Független Rendészeti Panasztestület 384/2010. (VIII. 4.) számú állásfoglalásának ismertetése

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Phare. A kutatás dokumentációja. Lakossági kérdőív lakossági és rendelői minta

A tudás alapú társadalom iskolája

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM MÁRCIUS 28.

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI

TARTALOMJEGYZÉK Bevezet I. Nevelési program II. Helyi tanterv Záradék

ZA5949. International Social Survey Programme 2012 (Hungary) Country Questionnaire

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft ja nu ár 27.

RAP-4 ELEKTROMECHANIKUS SOROMPÓ

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

A FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIA MODERN MEGOLDÁSAI

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában nyár

30. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 17., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez július. Budapest, április

Ásotthalom Község Önkormányzata Gondozási Központ V e z e t ő j é t ő l

KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

2016. február INTERJÚ

ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. Általános tájékoztató, az adatkezelés célja

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

TÁMOP A-11/1/KONV

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

Gábeli Ádám és felesége, Gábeli Teréz gyerekeikkel az 1900-as években

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Stroke Ne késlekedj kampány. Kampánynyitó sajtóközlemény. Sajtófigyelés

A parkok szerepe a városi életminőség javításában

TÁMOP 5.6.1C-11/ azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

Család - és. Gyermekjóléti Szolgálat. Szakmai Programja

Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon

SZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése

14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése

Pedagógiai Program Helyi tanterv

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2012-es évről

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület december 10-i ülésére

BESZÁMOLÓ SZENTGOTTHÁRDI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Iskolai veszélyeztetettség és pályaszocializáció*

Átírás:

A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek iskolai tapasztalatai Magyarországon Az LMBT Kutatás 2010 eredményei alapján

2

A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek iskolai tapasztalatai Magyarországon Az LMBT kutatás 2010 eredményei alapján 3

Szerzo : Karsay Dodó A kutatócsoport tagjai: Dombos Tamás Mocsonaki László Dr. P. Tóth Tamás Dr. Takács Judit Szakmailag elleno rizte: Dombos Tamás Kiadva nyterv e s to rdele s: www.artspublic.com Ko szo nju k a segi tséget a kutatásban és a kiadvány o sszeálli tásában ko zremu ko do LMBTQI aktivistáknak, csoportoknak és szervezeteknek. A kiadvány megjelenését az ILGA-Europe Human Rights Violations Documentation Fund programja támogatta. A jelen dokumentumban kifejtett vélemények nem feltétlen tu kro zik az ILGA-Europe álláspontját. Háttér Társaság 1132 Budapest, Csanády u. 4/B Telefon: (1) 238 0046 Fax: (1) 799 8418 hatter@hatter.hu www.hatter.hu Háttér Társaság 2015 ISBN 978-963-88045-4-9 4

Tartalom 5 Tartalom 6 1 Áttekintés 10 1 Elo bújás 13 3 Az iskolai diszkrimináció és zaklatás (bullying) mértéke 15 4 Az iskolai diszkrimináció leggyakoribb formái és elko veto i 19 5 Ero szak 21 6 Az iskola és a tanárok válaszai a diákokat éro diszkriminációra 22 7 LMBT témák a tananyagban 26 8 Az iskolai zaklatás és ellenséges légko r hatása a diákokra 28 9 A diszkriminációs esetek jelentése 29 10 Ajánlások 31 Jegyzetek 5

1 Áttekintés Bevezetés A Háttér Társaság és az MTA Szociológiai Kutatóintézete 2010-ben Az LMBT emberek társadalmi kirekesztettsége 2010 ci mmel folytatott kutatást leszbikus, meleg, biszexuális és transznemu (LMBT) emberek társadalmi helyzetéro l és tapasztalatairól. A kutatásban 17 ku lo n tematikus blokk foglalkozott az LMBT emberek által tapasztalt diszkrimináció ku lo nbo zo szi ntereivel, ko ztu k a válaszadók oktatási intézményekben szerzett tapasztalataival, az általános iskolától a felso oktatásig. A kutatás oktatással foglalkozó blokkját 1991-en to lto tték ki, ko zu lu k 221 20 év alatti személy, akinek friss iskolai tapasztalatai voltak. Az elso ilyen jellegű kutata s 2007-ben lezajlott, akkor 1122 va laszadót sikerült a kutata sba bevonni. 2010- re ige ny mutatkozott, hogy megvizsga ljuk az ido beli va ltoza sokat, valamint hogy re szletesebb adatok gyűjtsünk a kora bbi ke rdo ívben nem, vagy nem kello re szletesse ggel szereplo te ma k kapcsa n. A 2007-es kutata s alapja n ke szült jelente s itt tala lható: http://www.hatter.hu/kiadvanyaink/lmbtkutatas2007 Az eredmények azt mutatják, hogy a 2007-es kutatás eredményeihez hasonlóan az LMBT fiatalokat továbbra is su ru n érik megalázó megjegyzések, kiko zo si tés vagy akár fizikai bántalmazás is az iskolában. Az elko veto k 2007-hez hasonlóan fo ként diákok ko zu l keru lnek ki, ám tanár általi bántalmazásra, és tananyagban megjeleno elo i téletességre is számtalan példa akad. Továbbra is elo fordul, hogy a diákokat akkor is érik homofób vagy transzfób inzultusok, ha ko rnyezetu k nem tudja róla, hogy az LMBT emberek csoportjához tartoznak: a bántó megjegyzések, beszólások ugyanis akkor is negati van hatnak rájuk, ha nem személyu k ellen irányulnak, hanem az általános homofób, transzfób légko r részei. Fontos kiemelni, hogy a válaszadók arról is beszámolnak, sokszor már az is elég, ha egy diák o lto zko dés vagy viselkedése nem a megfelelo nemi szerephez illeszkedik. A kutatás jól dokumentálja, hogy a diszkrimináció jelento s hatással van a fiatalok iskolához fu zo do viszonyára, iskolai teljesi tményére és mentális egészségére is. A fiatalok kevés segi tséget kapnak az iskolától vagy a tanároktól a zaklatással szemben, elvétve találunk csak erre példát. Mindez alapján értheto a kutatás másik fontos tanulsága, hogy a diszkriminációs eseteket nagyon kevesen is jelentik, tartanak ugyanis to le, hogy helyzetu k az eljárás eredményeként tovább romlik. Az LMBT diákok helyzetét az sem ko nnyi ti, hogy a tananyagban továbbra is szinte láthatatlanok maradnak. Bár a tolerancia és az emberi jogok elvben az új Nemzeti Alaptanterv kiemelt témái, mint ahogy arra az alapveto jogok biztosa 2013-ban nyilvánosságra hozott jelentésében felhi vja a figyelmet, a szexuális és nemi kisebbségek ebben kontextusban nem jelennek meg a tantervben. A korábbi kerettantervekkel szemben a hatályos, rendki vu l részletes, to bbezer oldalas kerettantervben még a homoszexualitás és transznemu ség fogalma sem jelenik meg, a családi életre nevelés tantervében pedig alig burkoltan homofób és transzfób megjegyzések is szerepelnek. Nem meglepo, hogy az érintett válaszadók ko rében komoly igény mutatkozik az LMBT téma fokozottabb iskolai megjeleni tésére. Poziti v változás, hogy az LMBT fiatalokban egyre korábban tudatosul szexuális irányultságuk, nemi identitásuk és egyre nagyobb arányban is osztják ezt meg ko rnyezetu kkel. Fontos lenne ezért, hogy már iskoláskorban megfelelo információkkal és elfogadó légko rrel találkozzanak az iskolában hiszen sokukat a családjuk sem támogatja. Hasonlóan alapveto jelento ségu, hogy az iskola minden diákja számára biztosi tsa a biztonságos ko rnyezetet, a diákokat éro zaklatás nem megengedheto, az ellen a tanároknak és az iskola vezetésének erélyesen fel kell lépniu k. 6

Főbb eredmények Előbújás Legtöbben az egyetemi évekig várnak, amíg iskolatársaiknak elo bújnak, annak ellenére, hogy a túlnyomó to bbségben már 18 éves kora elo tt tudatosul a to bbségto l eltéro szexuális irányultsága vagy nemi identitása. A fiatalabb generációkban ez egyre korábban tudatosul, és egyre nagyobb arányban is vállalják fel ko rnyezetu k, iskolatársaik felé, hogy LMBT személyek. Az iskolai diszkrimináció mértéke Az oktatási intézmények a harmadik leggyakoribb helyszi ne a válaszadókat éro diszkriminációnak, a ko zteru letek és a szórakozóhelyek után. Minden ötödik válaszadót ért már diszkrimináció oktatási intézményben. A válaszadók többsége (83%) a középiskolában tapasztalt diszkriminációt, de volt, akit ez végigki sért az általános iskolától a felso oktatási intézményekig. Az iskolai diszkrimináció formái és elkövetői Az iskolai inzultusok többségét diákok követik el, azonban az esetek ko zel harmadában maguk a tanárok léptek fel zaklató vagy megalázó módon, 5% pedig tettleges bántalmazásnak is áldozata volt. Az iskolai hátrányos megkülönböztetés leggyakoribb formája a diákok általi pletykálkodás, a hazugságok terjesztése (83%), illetve a zaklatás vagy megalázás (68%). A diszkriminációt elszenvedett diákok majdnem kétharmada (62%) homofób vagy transzfób iskolai légko rro l számolt be. Az inzultusokhoz nem feltétel, hogy valaki felvállalja szexuális irányultságát vagy nemi identitását az esetek to bbségében elég, ha valakiro l csak azt gondolják, hogy LMBT. A homofób, transzfób légkör miatt azok is áldozattá válnak, akiket személy szerint nem ér bántalmazás vagy megalázás, de tanúi lesznek ilyen megnyilvánulásoknak. A zaklatás sokszor azért történik, mert valaki viselkedésével vagy o lto zko désével eltér a neki szánt nemi szerepekto l. Erőszak A közterek és tömegközlekedési eszközök után az iskola az LMBT személyeket éro ero szak második leggyakoribb szi ntere. Minden negyedik diszkriminációt ért diákot tettlegesen is bántalmazták diáktársai: megverték, lo kdo sték, leko pték o ket. Ezek az esetek gyakran az iskolán ki vu l is folytatódtak. 17 válaszadó számolt be tanárok által elkövetett fizikai ero szakról, 1 diák szexuális ero szakról. Az LMBT diákok ellen elkövetett fizikai erőszak no vekvo problémát jelent: a 20 év alattiakat kétszer olyan arányban sújtja, mint a 30-39 éves korosztályt. Az iskola és a tanárok válaszai a diákokat érő diszkriminációra A diákok homofób vagy transzfób fellépése esetén a tanárok 59%-a semmit sem tett. 17%-uk kifejezetten a zaklató diákok pártját fogta. A tanárok sokszor nem tudták kezelni, ha az órán felmeru ltek az LMBT témák, eszko zeik és tudásuk is hiányzott hozzá. A válaszadók 87%-a úgy érezte, hogy tanárai tehettek volna to bbet azért, hogy az iskolát élheto bbé tegyék számukra. LMBT témák a tananyagban A válaszadók 65%-a szerint a homoszexualitás témája az iskolai tananyagban egyáltalán nem jelent meg. Lassú javulás figyelheto meg, hiszen a fiatalabb ge neráció (20 év alattiak) 56%-a számolt be ilyen hiányról (30-39 évesek: 70%). A transzneműség témájával részletesen mindössze az iskolák 2%-ában foglalkoztak. A válaszadók háromnegyedének szüksége lett volna fiatal korában to bb ismeretterjeszto kiadványra a szexuális irányultság és nemi identitás témájában. Az LMBT témák iskolai megjelenése, különösen az LMBT embereket éro kirekesztés és az elo i téletek kapcsán, megsokszorozza az elo bújás valószi nu ségét és cso kkenti az o n gyilkossági gondolatokat. 7

Az iskolai zaklatás és ellenséges légkör hatása a diákokra A diszkriminációt elszenvedettek több mint harmada szándékosan hiányzott az iskolából, hogy ne kelljen to bb inzultust elszenvednie. Néhány áldozat kerülte a szociális tereket az iskolában, kilépett diákcsoportokból, vagy más intézménybe ment tanulni. A diszkrimináció megduplázza annak valószínűségét, hogy valaki nem szeret iskolába járni, vagy az iskolát felesleges ido to ltésnek tartja. A homofób, transzfób inzultusok sokaknál felero si tették az o ngyilkossági gondolatokat, lelki traumát okoztak, vagy mentális problémákhoz vezettek. A diszkriminációs esetek jelentése A diákok többsége elmesélte másoknak, hogy milyen zaklatás érte, de mindössze 6%-uk tett hivatalosan panaszt az o t ért atrocitások miatt. A legtöbben azért nem tettek panaszt, mert féltek, hogy tovább romlik a helyzetu k, további zaklatásnak lesznek kitéve, vagy kitudódik, hogy LMBT személyek. Az esetek felében a panaszokkal vagy nem foglalkoztak, vagy az elindi tott vizsgálatnak semmilyen eredménye nem lett. A panaszok majdnem fele (46%) viszont az elko veto felelo sségre vonásával zárult. A kutatás módszertana A kutatás klasszikus ko zo sségi minta felhasználásával készu lt, amely magas elemszáma ellenére sem rendelkezik egy statisztikailag reprezentati v minta érvényesi to erejével. A válaszadók toborzása to bb csatornán keresztu l, to bbek ko zo tt LMBT civilszervezetek, LMBT embereket megcélzó internetes oldalak (hi rportálok, ismerkedo s oldalak), LMBT sajtótermékek, szórakozóhelyek és egyéb LMBT rendezvények (például a LIFT, Szimpozion Klub, Transvanilla találkozók) bevonásával to rtént. Az adatfelvétel 2010. szeptember 15. és november 30. ko zo tt zajlott: elso sorban o nkito lto s internetes kérdo i v formájában, azonban Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden 158 esetben személyes lekérdezésre is sor keru lt. A ko zo sségi mintavétel sajátosságaiból adódóan feltételezheto, hogy az LMBT ko zo sségi szi ntereken kevésbé jelen lévo, illetve LMBT-mivoltukat fokozottabb mértékben leplezo embereket kisebb eséllyel sikeru lt elérni a felmérés során. A ke rdo ívet to bb mint ha romezren kezdte k el kito lteni, a m a kito lte st teljesen csak 1628-an fejezte k be. Az adattisztíta s azaz a nem az LMBT ce lcsoporthoz tartozó va laszadók e s a nagyon hia nyosan kito lto tt ke rdo ívek kiszűre se uta n 2755 va laszadóval sza molhattunk, a va laszadók sza ma azonban a külo nbo zo tematikus blokkokban elte rt egyma stól, amely az internetes kito lte s sora n jelentkezo lemorzsolóda sból adódik. Az iskolai diszkrimina ciót vizsga ló tematikus blokkra 1991 va lasz e rkezett. Demográfiai adatok A válaszadók ko zo tt egy országos reprezentati v mintához viszonyi tva to bben voltak a férfiak, a fiatalok, a budapestiek és a magasabban képzettek. Ezek a jellegzetességek feltételezheto en o sszefu ggésbe hozhatóak például az internetes hozzáférést és a civilszervezetekkel való kapcsolattartást bizonyos mértékig adottnak tekinto mintavételi eljárással. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy e jellemzo k az LMBT populáció sajátosságait tu kro zik. Transz státusz Szexuális irányultság Transzszexuális Egyéb transznemű Gender kritikus Nem transznemű 6% 3% 3% 88% 69% 2%1% 22% 6% Biszexuális Bizonytalan Leszbikus / meleg Heteroszexuális Egyéb 8

Nem Életkor Férfi Nő Egyéb 3% 33% 27% 7% 4% 12% 20 alatt 20-29 30-39 40-49 64% 50% 50 vagy fölötte Legmagasabb iskolai végzettség Lakóhely Befejezett általános iskola Általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola Középiskola Szakközépiskola, technikum Felsőfokú szakképzés Főiskola / egyetem Tudományos (doktori) fokozat 39% 2% 9% 0% 5% 8% 12% 25% 20% 0% 9% 17% 3% 5% 25% Budapest Budapest elővárosa Nagyváros Város Falu vagy község Tanya Egyéb A va laszadók 12%-a nem azonosult születe skori neme vel. Ennek a csoportnak a fele, az o sszes va laszadó 6%-a transz/transznemű. Tova bbi 6%-a a gender kritikus kategória ba lett besorolva: na luk nem volt elte re s a születe skor meghata rozott nem e s a nemi identita s ko zt, me gsem azonosultak születe skori nemükkel. Ők kimaradtak a transz-specifikus elemze sbo l. A transz va laszadók fele transzszexua lis, vagyis nemi identita sa nem egyezik születe skor meghata rozott neme vel, illetve fe rfi vagy no i kategória ba sorolja be maga t. A transz va laszadók ma sik fele egye b transznemű : o k egyik nemhez sem vagy mindke t nemhez tartozóke nt, vagy egye b nemű-ke nt hata rozta k meg magukat. 9

2 Előbújás A fiatalabb generációban egyre korábban tudatosult to bbségto l eltéro szexuális irányultsága vagy nemi identitása. Az LMB válaszadók ko zt a legto bben 10-18 éves koruk ko zt érezték elo szo r, hogy vonzódnak azonos nemu ekhez. Hama rabb to rtént meg ez az észlelés a fiatalabb válaszadók ko zt (átlag: 12 év), mint az ido sebb generáció tagjai ko zt (átlag: 18 év). A fiúk (12 év) és az egyéb nemi identitással rendelkezo k (13 év) korábban észlelték szexuális irányultságukat, mint a lányok (14). Hány évesen érezte először, hogy Ön vonzódik az azonos nemű személyekhez? 5% 12% 3% 6 alatt 9% 6-10 Kor szerint Átlag életkor 20 alatt 12,1 20-29 13,4 30-39 13,9 40-49 14,8 50 fölött 17,9 10-14 14-18 Nem szerint Férfi 13,3 18-25 Nő 14,5 35% 36% 25 felett Egyéb 12,2 Együtt 13,7 A transznemu válaszadóknál is hasonló trend figyelhető meg. Legtöbben 10-14 évesen (34%), valamint 6-10 és 14-18 évesen (20-20%) érezték először, hogy nemi identitásuk nem egyezik a szu letéskor meghatározott nemu kkel. Az észlelés azonban nem feltétlenu l jár egyu tt azonnali elo bújással. A va laszadók ko zel fele egya ltala n nem va llalta az iskolata rsai elo tt szexua lis ira nyultsa ga t e s/vagy nemi identita sa t. A legto bben csak az egyetemi iskolatársaik elo tt bújnak elo, és akkor is inkább csak iskolatársaik, mint tanáraik elo tt. Hány évesen éreze, hogy eltér a születéskori nemével kapcsolatos elvárásoktól? 9% 3% 20% 25% 43% 6 év alatt 6-10 0% 10-14 14-18 18-25 25 felett 10

Mennyire nyíltan vállalja szexuális irányultságát és/vagy nemi identitását az alábbi emberek felé? Teljesen vállalom Részben vállalom Nem vállalom Általános iskolai iskolatárs(ak) Középiskolai iskolatárs(ak) Egyetemi iskolatárs(ak) Tanár(ok) 10% 25% 64% 16% 38% 46% 18% 39% 42% 10% 19% 71% Bi ztató, hogy a 20 év alattiak már sokkal nagyobb valószi nu séggel bújtak elo mint ido sebb társaik. A legfiatalabb genera ció tagjai to bb mint ha romszor valószínűbb, hogy va llalja k identita sukat a ko ze piskola ban, mint az 50 felettiek. A tanárok elo tt is leginkább o k bújnak elo, de itt már sokkal kisebb léptéku a változás. Még a 20 év alattiaknak is to bb mint kétharmada egyáltalán nem vállalja tanárai elo tt, hogy LMBT. Középiskolai iskolatárs(ak) Tanár(ok) Életkor Teljesen vállalom Részben vállalom Nem vállalom Teljesen vállalom Részben vállalom Nem vállalom 20 alatt 22,3% 40,8% 37,0% 10,3% 21,5% 68,2% 20-29 16,4% 43,7% 40,0% 8,8% 19,4% 71,8% 30-39 15,8% 35,4% 48,9% 12,6% 21,7% 65,8% 40-49 12,1% 19,8% 68,1% 11,2% 16,3% 72,4% 50 fölött 11,3% 7,5% 81,1% 12,2% 8,2% 79,6% A to bbség bujkálása az iskolai évek alatt a gyakori diszkriminációs és ero szakos esetek tu krében korántsem meglepo. Ha rákérdeztek az identitásomra, mindig azt mondtam, hogy heteroszexuális vagyok. (20 éves falun élő férfi) Szinte mindenütt hallunk diszkriminatív megjegyzéseket, ha más[kor] nem, meleg, buzi, stb. szó hallatán. Ennek következtében persze, hogy nem vállalja magát az ember. (26 éves budapesti meleg férfi) Ne ha ny dia któl elfordultak bara tai, vagy aka r tana rai, amikor elo bújt nekik, vagy máshogy kideru lt szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk. Az osztálytárasaim, már akik tudják, azóta nem beszélnek velem, holott azelőtt barátok voltunk. Legalábbis azt hittem. (15 éves vidéki városban élő leszbikus lány) 11

A középiskolában, akik tudták rólam, sokszor a hátam mögött neveztek el, beszéltek ki, míg szemtől-szemben jópofiztak. A pletyka eljutott a tanárokig is, akik ugyanúgy kibeszéltek és már nem voltam kedvenc, pedig jó tanuló voltam. (25 éves budapesti leszbikus nő) Ennek ellenkezo jére is akadt példa. Szerencsére to bb olyan va laszadó volt, akinek segített az elo búja s az iskolai ko zegben e s a ke so bbiekben sokkal kevesebb zaklata s e rte. Középiskolában az osztálytársaim azon élcelődtek, hogy biztosan meleg vagyok, nem voltam nekik szimpatikus. Aztán, amikor kiderült, hogy valóban meleg vagyok, ők néztek a legnagyobbat. (22 éves vidéki városban élő meleg férfi) Miután azonban 12.-ben felvállaltam magam, a zaklatás szinte teljes mértékben megszűnt, mindössze néha ért pár gúnyos megjegyzés. Az osztály nagy része viszont teljesen elfogadott, és valamilyen szinten becsülték bennem azt, hogy fel merem vállalni magam. (falun élő 22 éves meleg férfi) 12

3 Az iskolai diszkrimináció és zaklatás (bullying) mértéke Az LMBT fiatalok számára az iskola az egyik legfontosabb szociali zációs ko zeg. A családhoz hasonlóan, az iskolai ko zeg alapveto en befolyásolja, hogy az LMBT fiatalok hogyan élik meg szexuális irányultságukat vagy nemi identitásukat. Az iskola kiváló terepet nyújt a tanárok számára, hogy ki tudjanak alaki tani egy elfogadó, a sokszi nu ségre nyitott hozzáállást a diákok ko zo tt. Az iskola ban tapasztalt ta mogata s, vagy annak hia nya alapveto en meghata rozhatja, hogy az LMBT dia kok mennyire teljesítenek jól, e s így ke so bb milyen e letese lyekkel indulnak. Az iskola a harmadik leggyakoribb helyszi ne az LMBT emberek által elszenvedett megku lo nbo ztetésnek, a ko zterek, to megko zlekedési eszko zo k és szórakozóhelyek után. Minden o to dik va laszadót (19%) e rt ma r diszkrimina ció oktata si inte zme nyben. Tapasztalt Ön szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt diszkriminációt vagy zaklatás az alábbi helyszíneken? 37% 29% 13% 14% 17% 18% 19% 4% 4% 5% 6% 6% 8% 8% 9% A diszkriminációs esetek túlnyomó to bbsége a ko zépiskolában to rtént: Az iskolai diszkrimináció helyszíne Felsőoktatás 33% Általános iskola 49% Középiskola 83% 13

Az általános iskolához képest a ko zépiskolában azért találkozhatnak to bb diszkriminációval az LMBT diákok, mert a szexuális irányultság és nemi identitás tudatosodásának szintje ekkor már magasabb, sokkal to bben bújnak elo a ko zépiskolai évek alatt. A felso oktatásban kevesebb ilyen eset to rténik, hiszen az egyetemek és fo iskolák kevésbé zárt intézmények. Itt már nem kell ugyanazokkal az iskolatársakkal folyton egyu tt lenni, és az órák utáni szabadido elto ltése is kevésbé van ko tve az intézményhez. Az alacsonyabb arányban az is ko zrejátszik, hogy nem minden válaszadó jutott el felso oktatási intézménybe, i gy eleve kizárt, hogy bármilyen erre vonatkozó tapasztalatuk legyen. Hozzátesszu k, hogy azokat, akik felso oktatási intézményben végeztek, ugyanolyan arányban érte az általános iskolában (46%) és a középiskolában is (84%) diszkrimináció. Volt, akit a zaklata s az a ltala nos iskola tól ve gigkíse rt ege szen az egyetemi e vekig, de ott már enyhébb formát o lto tt, vagy ko nnyebbé vált elviselni. A kirekesztettség érzése végig kísért a tanulmányaim során általános és középiskolás koromban és részben a főiskolán is. Akkorra már talán jobban megtanultam feldolgozni és elfogadni a dolgot, hogy ez a környezetemben téma és elő jön, de igyekeztem nem meghallani, észrevenni. (31 éves budapesti meleg férfi) 14

4 Az iskolai diszkrimináció leggyakoribb formái és elkövetői Az iskolai diszkrimina ció leggyakoribb forma i a pletyka lkoda s, a hazugsa gok terjeszte se (83%) e s a dia kok a ltali zaklata s vagy megala za s (68%). Az egyetem büféjéből kifelé menet utánam szóltak, hogy buznyák. (24 éves vidéki nagyvárosban élő biszexuális férfi) A gimnázium első évében egy lány elterjesztette rólam, hogy leszbikus vagyok, és meg akartam erőszakolni. Ez korántsem volt igaz [ ]. Emiatt a pletyka miatt a legtöbb diáktársam kiközösített, és nem volt hajlandó velem szóba állni. A tanáraim is felfigyeltek a problémára, és kényszerítettek, hogy menjek el pszichológushoz. (17 éves vidéki városban élő biszexuális lány) Pletykákat, hazugságokat terjesztettek rólam, hogy leszbikus vagyok. Ami igaz, de én ezt akkor nem vállalhattam fel, és így megalázó volt. (22 éves vidéki nagyvárosban élő leszbikus nő) Csináltak rólam egy gyalázkodó honlapot, melyben homoszexualitásomat firtatták megalázó és gyalázkodó szavakkal. (20 éves budapesti meleg férfi) Én voltam az, akin az osztály büntetlenül levezethette a feszültséget. (25 éves budapesti transznemű válaszadó) A diáktársak nem akartak beengedni a női WC-be. A középiskolában nem foglalkoztam fiúkkal, és azt pletykálták, hogy biztos leszbikus vagyok. ( 2 7 é v e s budapesti biszexuális nő) Milyen formában érte hátrány? Pletykákat, hazugságokat terjesztettek rólam 83% Diák zalkatott, megalázott Homofób/transzfób volt az iskolai légkör 68% 62% Homofób/transzfób volt a tananyag 41% Tanár zaklatott, megalázott Diák tettlegesen bántalmazott 29% 23% Kirúgtak Tanár tettlegesen bántalmazott Egyéb Nem vettek fel Fegyelmit kaptam 5% 5% 5% 3% 3% 15

Sokan úgy nyilatkoztak ezekro l az esetekro l, mintha az e let terme szetes veleja rója lenne, hogy i gy bánnak velu k, legalábbis Magyarországon. Semmi súlyos, csak a tipikus magyar valóság: homofób poénok, beszólogatások. (29 éves budapesti meleg férfi) Csak a szokásos: megalázás, kínos helyzetbe hozás, rosszhír keltése, sztereotipizálás. (23 éves budapesti meleg férfi) Az iskolában rendszeres egymás buzizása. Bár akkor még nem tudtam, most már tudom, hogy ez ebben az életkorban természetes. (25 éves budapesti meleg férfi) Nem barátkoztak velem, csúfolódtak, szidalmaztak, mellőztek. (26 éves budapesti meleg férfi) Szintén a kollégiumban történt, hogy szobatársaim nem bírták elviselni a másságom, és elintézték, hogy kitegyenek a szobából. Ezután órákat kellett utaznom reggelente, hogy beérjek az iskolába. (25 éves vidéki városban élő transzszexuális férfi) Az esetek to bbségében akkor is éri a diákokat szóbeli vagy fizikai bántalmazás, ha csak felte telezik róluk, hogy LMBT identita súak. Az osztálytársaim egy része rendszeresen zaklatott vélt homoszexualitásom miatt. (25 éves budapesti meleg férfi) Néhányan utaltak arra, hogy az elko veto k elso sorban a sze lso jobboldali ne zeteket valló dia kta rsak ko zu l keru ltek ki: Megvertek középiskolában, mert melegnek tituláltak. Felsőoktatási intézményben találgattak, hogy meleg vagyok-e. (32 éves budapesti meleg férfi) Állandóan jellemzőek voltak a piszkálgatások az általános iskolában, a gimnáziumban már csak a szélsőségesen gondolkodóak zaklattak. ( 1 9 é v e s budapesti transznemű válaszadó) Osztálytársaim sejtették, [ ] megjegyzéseket tettek. Gyakran nyilvános helyen is, pl. parkban, menzán vagy tanár előtt. Ez a politikához kötődött - nem vállalok szerepet benne, de az osztálytársaim, főleg fiúk szélsőjobboldali eszméket nyíltan vallanak, részt vesznek ilyen eseményeken, beszédeken. Nem tetszett nekik a hallgatásom, illetve úgy érezték, a köztünk lévő ellentét egyértelmű, felnagyítható. (19 éves vidéki városban élő transznemű válaszadó) Megvertek, megaláztak, általában szélsőjobbos diákok voltak. 1995-97 között volt. Engem és még pár srácot egzecíroztattak. (31 éves külföldön élő biszexuális férfi) Sokszor az is ele g volt, hogy viselkede sük vagy o lto zko de sük elte rjen a hozza juk ta rsított nemi szerepekto l: Sugdostak, csúfoltak a lányos viselkedésem miatt (20 éves, vidéki nagyvárosban élő transzszexuális nő) Az egyetemen [ ] az egyetemi docens asszony többször utalt rá, hogy a hosszú hajú, kívülről nőies nők, ha pl. kockás ingben vannak, vagy nyakkendőt hordanak, tehát férfias jegyeket mutatnak, akkor ott már baj van az értékrendszerrel, tovább lehet gondolni, hogy milyen ideológiát képviselhet egy ilyen megjelenésű nő. (32 éves budapesti leszbikus nő) Csúfoltak, meg kislánynak hívtak az idősebb általános iskolások, és egy két középiskolás is. (31 éves budapesti biszexuális férfi) Sokan beszámoltak arról, hogy iskolai e veik alatt kirekesztve e rezte k magukat, maga nyosak voltak. Társaik nem hi vták o ket sehova, vagy elintézték, hogy ne kelljen egyu tt to lteniu k az ido t. Mások szándékosan is visszahúzódtak, hogy ne tegyék ki magukat to bb inzultusnak. A tanárom megjegyzést tett, hogy túl fiúsan öltözködöm. (27 éves budapesti biszexuális nő) Általános iskolás osztályfőnökömnek nem tetszett, hogy a többi fiúval nincs jó kapcsolatom, szerinte a viselkedésem kisasszonyos. (21 éves Budapest környéki meleg férfi) 16

Komoly problémát jelent az iskola kban a ltala ban jelen levo homofób, transzfób le gko r. Az elo i téletes, leértékelo megjegyzések akkor is hatnak az LMBT dia kokra, ha ezeket szeme lyesen nem nekik ce lozza k: Egyik főiskolai tanárom az egész csoport előtt nyilvánosan megalázott, arra utalva, hogy én valójában lány vagyok, bár ezt eddig is tudták. (32 éves budapesti meleg férfi) Azt hallgattam folyamatosan, hogy a buzik így, a buzik úgy. (33 éves budapesti férfi) A tanár többször nyíltan hangot adott a homoszexuálisok iránti megvetésének, ami egy identitását kereső fiatalember életében nem segít. (33 éves budapesti meleg férfi) Voltam olyan szerencsétlen, hogy végig tanított, így minden zárthelyi, minden vizsga és szigorlat kínszenvedés volt vele miután meglátott egyszer kézen fogva a barátnőmmel. Szerencsére csak egy ilyen volt és bár a tárgyait 2-3 alkalommal is fel kellett vennem, valahogy megbirkóztam vele végül. (25 éves budapesti leszbikus nő) Mindennaposak voltak a buzizások és a melegség kifigurázása, főleg a fiúk között. Az egyetemen is futok bele olyanba viszonylag gyakran, hogy a vonulgató buzikat szidják. (26 éves budapesti queer nő) Sokan érezték úgy, hogy LMBT identita suk kihatott az iskolai teljesítme nyük megíte le se re, és egy-egy homofób vagy transzfób tanár szándékosan rontotta le a jegyeiket. Sose felejtem el, mikor a kémiatanárnőnk és pár diák a transzszexuális emberekről viccelődtek. (budapesti transznemű férfi) Általános buzizás, ami általános iskolában még személyem ellen is irányult. Később csak úgy általánosságban volt a légkör homofób. (33 éves budapesti meleg férfi) Sokak iskolai tapasztalatait alapjában határozta meg a tanáraik kifejezetten homofób, transzfób megszólalásai, zaklatása, esetenként az általuk elko vetett ero szak. Minden harmadik diszkrimina ciós esetben a homofób vagy transzfób megala za st, zaklata st tana r ko vette el. Az LMBT emberekre általánosságban vonatkozó negati v megjegyzések mellett sokan számoltak be arról, hogy egy-egy tana ruk nyilva nosan megala zta o ket a tanóra n, vagy vizsga n. A tanár megvetően vélekedett a melegekről, és ekkor mélyen fölém hajolt. (25 éves budapesti meleg férfi) Az egyetemen az előadó tanár nyíltan megfogalmazta sztereotip véleményét, miszerint a leszbikusok rövidre vágott hajuk mellett általában fiúsan öltözködnek és viselkednek, és ez károsan hat a gyermekekre. Én ezzel akkor ott vitába szálltam, mire a vizsgán megtorlás következett. (budapesti leszbikus nő) Néhányan fegyelmi büntete ssel való fenyegete sro l is beszámoltak. A szalagavatón hagyományosan a lányoknak szoknyát kellett viselniük, amire én ugye nem voltam hajlandó. Mivel máshogy nem kerülhettem el ezt a kínos helyzetet, elmentem orvoshoz és kiírattam magam pár napra. Mikor visszatértem az iskolába, az osztályfőnököm tombolt, hisz jól tudta, hogy miért hiányoztam. Azzal fenyegetett, hogy kirúgat. (25 éves vidéki városban élő transzszexuális férfi) A középiskolában a barátnőmmel megöleltük egymást a dohányzóban. S terjesztették, hogy mi kint csókolóztunk. Ezt a tanárok is megtudták, és nem mehettünk egymás közelébe, mert fegyelmivel fenyegettek minket. (budapesti leszbikus nő) Gimnáziumi tanárom a táblához hívott egy feladat megoldása miatt, és arról kezdett faggatni, hogy megvan-e az esküvői ruhám, és hogy mit szól az osztály a melegházasságról. Az egész osztály előtt Egy-egy vallásos iskolából megszokottnak számi tott elbocsa tani dia kokat, ha kideru lt, hogy LMBT személyek. megalázott. (21 éves budapesti meleg férfi) 17

Előbújásom előtt vallásos főiskolára jártam, ahol a homoszexualitás isten ellen való bűnnek számított. Ha valakiről kiderült meleg vagy leszbikus volta, fegyelmi és kirúgás volt az eredmény. A legtöbb diák és tanár homofób volt, bár voltak köztük rendkívül elfogadóak is, ezt azonban titkolniuk kellett. A diákok és tanárok közt is előfordult, hogy meleg vagy leszbikus volta miatt jelentettek valakit a vezetőségnek. Nekem sikerült átiratkoznom egy másik főiskolára, mielőtt kirúgtak volna, de - egy jószándékú tanár jóvoltából - fegyelmit kaptam és valószínűleg ki is rúgtak volna, ha nem távozom önszántamból. (32 éves külföldön élő leszbikus nő) Csak akkor lehettem volna lelkész, ha szublimálom, elfojtom az irányultságom, vagy próbálom megváltoztatni. (28 éves budapesti meleg férfi) Akadt olyan egyetem, ahol a tanárok LMBT ko ro k le trejo tte t próba lta k megakada lyozni. Az [egyetem] nem engedélyezte az LMBT kör létrejöttét. Különböző, mondvacsinált indokokkal akadályozták a kör bejegyzését, illetve személyesen is megüzenték, hogy nem támogatják ilyen kör működését. Transznemu válaszadóknál az is elo fordult, hogy a tana rok megke rdo jelezte k a nemi identita sukat vagy nem engedte k o ket vizsga zni. Személyigazolványomban álló nevemet és nememet kérdőjelezték meg és vizsgázni nem akartak engedni. (23 éves budapesti transzszexuális férfi) Néha előfordult, hogy [a tanárok] gúnyolódva kérdezték, hogy én most fiú vagyok-e, vagy lány. Akkor csak idegesített, mivel nagyon fiatalon elaltattam magamban a gondolatot, hogy fiú lehetek, hiszen azt hittem, az lehetetlen, vagy ha lehetne is, úgysem lenne rá soha pénzem. (25 éves vidéki nagyvárosban élő biszexuális transzszexuális férfi) A homofób, transzfób megszólalások néha együtt ja rtak ma s csoportokra vonatkozó elo íte letekkel: Középiskolában az osztályfőnök rendszeresen elítélendőnek nevezte és negatív jelzőkkel illette a más nemi identitású és etnikumú embereket. ( 2 6 é v e s budapesti transznemű válaszadó) (32 éves budapesti meleg férfi) 18