Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 2 1

5. konzultáció A nemzetközi pénzügyi rendszer Fő témakörök A nemzetközi fizetési mérleg A devizagazdálkodás A konvertibilitás A devizaárfolyam Devizaárfolyam-rendszerek A devizapiacok Nemzetközi fizetési rendszer Az országkockázat 4 2

1. A nemzetközi fizetési mérleg: első megközelítés, fogalom Pénzforgalmi mérleg (flow), amely egy nemzetgazdaság külfölddel lebonyolított pénzügyi műveleteit összesítő kimutatás Tartalmazza: a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok keretében az összes külföldről származó pénzbevételt és külföldre teljesített kifizetést a külfölddel szemben adott időszakban keletkezett követeléseket és kötelezettségeket a hivatalos tartalékok állományának változását. pozíciója egy ország valutájával kapcsolatos keresletkínálati viszonyokat fejezi ki 5 1. Nemzetközi fizetési mérleg (flow) Aktív tétel = külföldi fizetőeszköz beáramlását generáló tranzakció (pl. áruexport, tőkeimport) Passzív tétel = külföldi fizetőeszköz kiáramlását generáló tranzakció. (pl. áruimport, tőkeexport) 6 3

1. A nemzetközi fizetési mérleg: szereplők 1. Devizabelföldi = az a szereplő, akire az adott ország devizagazdálkodási szabályai vonatkoznak. Nem teljes konvertibilitás esetén értelmezhető 1a. Rezidens az a gazdasági szerelő, akit alapvető gazdasági érdeke az adott országhoz köt 2. Devizakülföldi = akire az adott ország devizagazdálkodási szabályai nem vonatkoznak. Nem teljes konvertibilitás esetén értelmezhető 2a. Nem rezidens akit alapvető gazdasági érdeke a külföldhöz köt 3. Offshore = kedvező deviza- és adószabályozási feltételeket biztosító országban bejegyzett, de gazdasági érdeke szerint nem a bejegyzés helyéhez kötődő szereplő, területen kívüli 7 1. Nemzetközi fizetési mérleg: tranzakciók 1. A folyó pénzügyi műveletek: áru- és szolgáltatás áramlások (áru- és szolgáltatás export-import, speciális pl. idegenforgalom) a tényezőjövedelem-transzferek (pl. munkabér, osztalék, kamat) viszonzatlan átutalások (támogatások, segélyek, adományok). 8 4

1. Nemzetközi fizetési mérleg: tranzakciók 2. A tőketranzakciók: Működőtőke befektetések; ezeknek nincs lejárata, a befektető tartós érdekeltsége a vállalatirányításban). Formája lehet zöldmezős beruházás, vállalatfelvásárlás (részvények többségének megvásárlása) a portfólió befektetések, itt likvid másodlagos piaccal rendelkező értékpapírok külföldi befektetők általi megvásárlásáról van szó bankhitel; a spekulációs befektetések (forró pénz). 9 1. Nemzetközi fizetési mérleg részei 1. Folyó mérleg: a tranzakció hatása egyszeri, áru-szolgáltatás mérleg, tényező jövedelmek áramlása (transzfer 1.) és egyoldalú (vagy viszonzatlan) átutalások (pl. EU-s támogatás, nemzetközi segély) 2. Tőkemérleg: a devizatartalékokra és a folyó fizetési mérlegre későbbiekben kiható pénzmozgások (Pl. tőkebefektetés tőkejövedelem kiáramlást generál) 10 5

1. Nemzetközi fizetési mérleg úgynevezett alapmérleg folyó mérleg + a rövidlejáratú tőkemozgásoktól (forró pénzek) megtisztított tőkemérleg, ezen tételek finanszírozása tervezhető 11 Fizetési mérleg pozíció Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik be, akkor ez aktívum. Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik ki, akkor ez passzívum. Önmagában az aktívum vagy passzívum a gazdaság egészségéről nem sokat mond. Ne keverjük össze a költségvetési mérleggel!!! 12 6

Az ikerdeficit Az ikerdeficit az a jelenség, amikor a költségvetési hiány együtt jár a folyó fizetési mérleg hiánnyal. Vitatott jelenség: az ok, okozati összefüggések vonatkozásában meghatározott feltételrendszer esetén következik be 13 Aktívum/passzívum: mi a jó??? Ha ketten teszik ugyanazt, az nem ugyan az. Magyarország fizetési mérlege: az elmúlt 20 esztendőben jellemzően folyó passzívumot mutatott, ezt ellensúlyozta a külföldi tőke beáramlása. Ha a tőke önként jön az befektetés, ha nem az kölcsöntőke. Ennek a tőkebeáramlásnak ára, hozama van. A nem fedezett passzívum a tartalékok változását eredményezi. (Az utóbbi néhány évben a magyar folyó fizetési mérleg aktív.) USA folyó fizetési mérlege passzív. Ezt nem kell teljes mértékben fedezni, mert az USD tartalékvaluta. 14 7

Aktívum/passzívum: mi a jó??? Az ördög a részletekben lakozik. Jelenleg a magyar folyó fizetési mérleg aktív. A gazdasági egészség jele? Nem! Nem mindegy, hogy a pozícióm milyen valutában keletkezik. Σ Egy-egy indikátort nem szabad abszolutizálni. 15 Monetáris politikai szempont Hogyan hat a fizetési mérleg egyenlege a pénzmennyiségre? Pénzteremtés lehetséges úgy is, hogy monetáris szereplő devizát vált át hazai fizető eszközre. Ceteris paribus az aktívum pénzmennyiséget növelő, mivel több devizát váltanak át hazai fizetőeszközre. A passzívum ceteris paribus pénzmennyiséget csökkentő hatást fejt ki, mert több hazai valutát váltanak át külföldi fizetőeszközre. A sterilizáció lényege éppen a fölös pénzmennyiség piac konform eltüntetése, kivonása a gazdaságból. 16 8

Devizapiacok (FX) 17 Deviza-valuta Valuta = készpénz, egy ország törvényes fizetőeszköze Deviza = egy ország törvényes fizetőeszközére szóló követelés, számlapénz és az M2, M3, nem készpénz komponensei 18 9

A külföld bekapcsolása A nemzetgazdaságon túlmutató tranzakciók mikroökonómiai megközelítése. A nemzetállamok szabályozzák a külfölddel kapcsolatos tranzakciókat (vám, nem tarifális eszközök, devizaszabályozás). A külfölddel bonyolított tranzakciókkal kapcsolatos szabályozás lebontása a liberalizáció.(pl. külkereskedelmi korlátok /vámok/ leépítése, a törvényes fizetőeszközök szabad átváltása./ 19 Konvertibilitás A hitelpénz fogalmából adódóan nem automatikusan szabadon átváltható, hiszen az nem más, mint az adott ország monetáris rendszerének fizetési ígérete. Az aranypénz az volt, amennyiben az arany nemzetközi forgalmát nem korlátozták. A konvertibilitás = a törvényes fizetőeszköz szabad átválthatósága. A konvertibilitás gazdasági hatásai: előnyök: külgazdasági kapcsolatok olajozottsága, a gazdasági szereplők kalkulációja könnyebb, hátrányok: az állami kontroll lehetősége kisebb, passzívum előfordulása jelentős veszély nő a nemzetgazdaság sebezhetősége. Pl. spekulálni lehet annak árfolyamára. 20 10

Konvertibilitás Fokozatait értelmezzük 3 dimenzióban: 1. A nemzetközi fizetési mérleg mely tételeire érvényesül. Csak a folyó tételekre, akkor részleges, ha a tőkeműveletekre is, akkor teljes. 2. A gazdasági szereplők milyen körére vonatkozik. 3. De jure vs. de facto Két szélső eset: Kötött devizagazdálkodás. Teljes konvertibilitás. ( Ez adja meg a spekulációs támadás lehetőségét.) 21 Kötött devizagazdálkodás 1. Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet kizárólagos joggal felhatalmaznak az országban arra, hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában felmerült tranzakcióit intézze. Három következménnyel jár: 1. Devizamonopólium 2. Rögzített árfolyamon igényelhetünk valutát 3. Devizatulajdonosoknak fel kell ajánlaniuk a devizát az államnak megvételre. Magyarország: 1929-33, majd 1946-1990, MNB rendelkezett a devizamonopóliummal. 22 11

Kötött devizagazdálkodás 2. Rendszer előnyei: 1. Az állam átlát minden devizaműveletet 2. Csökkenti az árfolyamkockázatot 3. Forró pénzek elkerülik az országot 4. Külpiaci sokkok hatása kezelhető 5. Állam szabályozhatja az importot 23 Kötött devizagazdálkodás 3. A rendszer hátrányai: 1. Kikapcsolja a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatokban a piaci kontrollt. 2. Minél nyitottabb az ország, annál nehezebb kontrollálni a devizaműveleteket. 3. A mesterséges árfolyam félreorientál. 4. Működő tőke befektetéseket visszafogja. 5. Korlátozott nemzetközi fizetési módok. 6. A nem kezelhető külgazdasági sokkok minden gazdasági szereplőt érinteni fognak. 24 12

Szabad devizagazdálkodás 1. Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac határozza meg, mindenki szabadon tarthat valutát. Konvertibilitás: szabadon, kötöttségektől mentesen lehet átváltani más országok fizetőeszközére a hazai pénzt A konvertibilitás fokozataitól függ a szabadság mértéke: Kire vonatkozik? (jegybanki, belső, külső) Mire vonatkozik? (korlátozott, részleges, teljes) a fizetési mérleg mely tételeire! Törvényekkel alátámasztott-e? (de facto, de jure) Magyarországon már teljes konvertibilitás van! 25 Szabad devizagazdálkodás 2. A konvertibilitás főbb előnyei: Közvetlenebb kapcsolat a világpiaccal, piaci jelzések érvényesülnek. Segíti a külföldi befektetéseket. Kedvezőbb fizetési formák a határokon átnyúló ügyleteknél. Feltételek: Megfelelő devizatartalék. Stabil kiszámítható árfolyam. Importliberalizáció, piaci verseny. Fejlett pénzügyi intézmények és infrastruktúra, bankok, fizetési rendszerek. Fizetési alapmérleg egyensúlya hosszú távon. 26 13

Átváltások (FX műveletek) iránti igényt meghatározó tényezők Határokon átnyúló reálgazdasági tranzakciók volumene és iránya Határokon átnyúló pénzügyi műveletek volumene és iránya Spekuláció és arbitrázs lehetősége 27 Árfolyam kockázat és az árfolyamváltozások hatásai Árfolyam kockázat nyitott pozíció. 1. átárazza a követeléseket, kötelezettségeket és a vagyont. 2. ceteris paribus változtatja a határokon átnyúló gazdasági tranzakciók szereplőinek helyzetét. Gyengülés jó azoknak, akik külföldi fizetőeszközben szerzik bevételeiket, rossz akiknek külföldi fizetőeszközben merülnek fel kiadásai. Erősödés fordítva. 28 14

Árfolyamjegyzés - árfolyamjegyzők Egy törvényes fizetőeszköz árának egy másik törvényes fizetőeszközben történő kifejezése átváltási (vásárlási-eladási) céllal. Az átváltások piaca koncentrált, a legfőbb jegyzők a monetáris szereplők. E mellett a tőzsdéken is történik árfolyamjegyzés. (Mély piac-sekély piac) 29 Az árfolyam fajtái- árfolyam jegyzés Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Valutaárfolyam: törvényes fizetőeszköz esetében Devizaárfolyam: számlapénz esetében (Deviza = valutára szóló követelés, számlapénz) 2 fajta kifejezése: Direkt árfolyamjegyzés: 1 = 300 forint (külföldi fizetőeszköz ára hazai pénznemben) Indirekt: 1 forint =0,0033 (hazai pénz külföldi pénzben vett ára) Hivatkozási deviza = hivatkozott deviza 30 15

Konvenciók az árfolyamjegyzésben USA dollár szempontjából fontos fogalom a az egyenes és kereszt árfolyam. Egyenes: hivatkozási vagy hivatkozott deviza az USD. (Ennek történelmi hagyománya a 2. vh. utáni nemzetközi rendszerből jön, amikor az USD kulcsvaluta volt.) Kereszt: egyik sem USD, általában azonban az egyenes árfolyamokon keresztül jutunk el ehhez. 31 Az árfolyamok fajtái az árfolyam jegyző szempontjából Reláció: valuta vételi < deviza vétel < devizaközép < deviza eladási < valuta eladási árfolyama Valuta vételi: ha a bank valutát vesz Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól Deviza vételi: bank valutára szóló követelést vesz Deviza eladási: vállalat külföldre utal át Deviza közép: nincs tranzakció, csak elszámolás! Árfolyam marzs= elada si ve teli 32 16

A devizaárfolyamot meghatározó főbb tényezők 1. Paritás. (Vásárlóerő~, kamat~) 2. Az adott fizetőeszközzel kapcsolatos kereslet és kínálat. (Nemzetközi fizetési mérleg pozíciója határozza meg.) 3. Árfolyam- rezsim, árfolyam-politika. 33 Az árfolyam rezsim Ki vagy mi határozza meg az árfolyamot? Rögzített (fix) árfolyam: a monetáris hatóság Szabadon lebegő árfolyam: a piac Rugalmas (vegyes) árfolyam: van deklarált árfolyam, de egy sávban el lehet térni tőle: bizonyos keretek között a piac, monetáris hatóság interveniál. Az intervencióra a nemzetközi tartalékokat használja. 34 17

Árfolyam-politika A valuta árának direkt és indirekt eszközökkel történő változtatása. Célja: belgazdasági folyamatok terelése, a versenyképesség javítása, a fizetési mérleg pozíciójának befolyásolása. A közös valutára ( ) történő áttérés ezt a lehetőséget szünteti meg. 35 Le/felértékelés vs. le/felértékelődés Leértékelés= kormányzati döntés, végrehajtója a monetáris hatóság. Leértékelődés = devizapiaci folyamatok eredménye, amelyben sok tényező játszik szerepet. Ld. a nemzetközi fizetési mérleg pozícióját! 36 18

A nemzetközi pénzügyi rendszer és a globális pénzügyi intézmények, az euró Nemzetközi aranystandard Intézményi feltételek: 1. a pénzhelyettesek zavartalan, aranyparitásnak megfelelő átválthatósága aranyra és az arany bankjegyekre történő konverziójának lehetősége; 2. az arany akadálytalan nemzetközi áramlása; 3. olyan szilárd szabályozó rendszer, amely az egyes országokban a forgalomba lévő pénzhelyettesek, kvázi pénzek mennyiségét az aranytartalékokhoz köti. 38 19

Nemzetközi aranystandard Önszabályozó nemzetközi pénzügyi rendszer, A fizetési mérleg pozíciók kiegyenlítődése, Árfolyamok ingadozási centruma az aranyparitás, 39 Nemzetközi aranystandard Példa a felső aranypont működésére: A $ és Ł aranyparitása 1Ł= 2 $. A $ Ł bankjegyek aktuális árfolyama 1 Ł = 1,8 $. Egy brit üzletembernek 1000 $ t kell fizetnie az USA-ban. 1. Vagy átvált 555,56 Ł-t $-ra és teljesíti fizetési kötelezettségét 2. Vagy 500 Ł-ért vesz aranyat, elszállítja az USA-ba, ott az aranyat beváltja 1000 $-ra. 3. Tegyük fel, hogy az aranyszállítás tranzakciós költsége 40 Ł! Amíg a font árfolyama 1,85 $-nál gyengébb lesz, érdemes lesz aranyban fizetni! (Művelet 1000/ 540) Adott arany szállítási költségek mellett tehát kialakul az árfolyam ingadozás egy sávja, amelyet a kiviteli és behozatali aranypont határoz meg. 40 20

Nemzetközi aranystandard Példa az alsó aranypont működésére: A $ és Ł aranyparitása 1Ł= 2 $. A $ Ł bankjegyek aktuális árfolyama 1 Ł = 2,18 $. Egy amerikai üzletembernek 500 Ł ot kell fizetnie az Egyesült Királyságban. 1. Vagy átvált 1080 $-t Ł-ra és teljesíti fizetési kötelezettségét 2. Vagy 1000 $-ért vesz aranyat, elszállítja az USA-ba, ott az aranyat beváltja 500 Ł-ra. 3. Tegyük fel, hogy az aranyszállítás tranzakciós költsége 80 $! Amíg a font árfolyama 2,16 $-nál erősebb lesz, érdemes lesz aranyban fizetni! (Művelet 1080/ 500) Adott arany szállítási költségek mellett tehát kialakul az árfolyam ingadozás egy sávja, amelyet a kiviteli és behozatali aranypont határoz meg. 41 Nemzetközi aranystandard A valuta mozgása a behozatali és kiviteli aranypontok között Korona/márka árfolyam felsõ kiviteli aranypont aranyparitás 2:1 alsó behozatali aranypont idõ 42 21

Nemzetközi aranystandard A valuták egymáshoz viszonyított árfolyama meglehetősen stabil volt az aranypont mechanizmus miatt. Adott valutának az a legalacsonyabb árfolyamát, ami felett már érdemes az aranyat kivinni az országból felső, vagy kiviteli aranypontnak nevezzük. A $ esetében 1,85 Ł, ami 0,54 Ł árfolyamnak felel meg. Adott valutának az a legmagasabb árfolyamát, ami alatt már érdemes az aranyat behozni az országba alsó vagy behozatali aranypontnak nevezzük. A $ esetében 2,16, ami 0,46 Ł árfolyamnak felel meg. 43 Az arany demonetizálódásának kezdete Az I. világháború idején felfüggesztették az aranyra történő átváltást. Miért? I. VH után több országban restaurálták az aranystandard rendszert de nem volt tartós. Verseny UK és USA között a pénzügyi hegemóniáért. Aranyrúd-standard. Az átváltás korlátozott volt. A nemzetközi pénzrendszer nem segített a gazdasági fejlődésben. 44 22

A Bretton Woods-i rendszer 1944. júliusa: konferencia Bretton Woods-ban, egy teljesen új nemzetközi pénzrendszer születik. Csak az USD-nek van aranyparitása: 1 uncia arany ára = 35 USD A többi valuta árát az USD-hez rögzítették, kis lebegési sávval (dollár világpénz lett) Arany deviza rendszer arany-dollár standard 3 szervezet felállítása: 1. Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2. Világbank (Worldbank vagy IBRD) 3. Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO). Később GATT, most WTO. 45 A rendszer jellemzői Kulcsvaluta egy nemzeti valuta (USD). Kulcsvaluta = első számú tartalékvaluta, az árfolyamok rajta keresztül határozódnak meg, arannyal megtartotta a kapcsolatát. Az USD a résztvevő országok jegybankjai számára aranyra beváltható volt, Rögzített árfolyamrendszer, (vásárlóerő paritás alapján). Fokozatosan kialakuló részleges (tőke tételekre nem érvényes) konvertibilitás. Működését nem az önszabályozás, hanem nemzetközi intézmények biztosították. (IMF IBRD, a washingtoni ikrek) 46 23

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szupranacionális pénzügyi szervezet Hármas szerepkör, a szerepkörök tartalma változik: Szabályozás (árfolyamok, konvertibilitás, pénzügyi stabilitás) Finanszírozás (a nemzetközi pénzügyi rendszer végső mentsvára) Egyeztetés, konzultáció a tagországokkal. Az IMF = nemzetközi gazdaság stabilitásának egyik legfőbb letéteményese, 184 tagország. Még nem a globális monetáris hatóság. Szavazati arányok az alaptőke arányában, döntéseket a kormányzótanács hozza, a tagok delegálják. 47 A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Szervezeti felépítés: Szavazati arányok az alaptőke arányában SDR (Special Drawing Rights, Különleges Lehívási Jogok) az elszámolás alapegysége Kormányzótanács: tagok delegálják, évente egyszer Ügyvezető igazgatóság: folyó ügyekért felelős, 5+15 igazgató, vezérigazgató mindig európai. DSK bukása, kínai helyettese volt. 48 24

A Világbank (IBRD, Worldbank)- szupranacionális pénzügyi szervezet Háború utáni újjáépítés de mekkora pénzből? Később fejlesztési bank, majd szerkezeti kiigazítás lett a feladata a szegényebb országok számára Felépítés hasonló az IMF-hez (184 tagország) Élén elnök áll, aki hagyományosan amerikai. Hitelez, de neki is folyamatosan forrást kell szereznie kötvénykibocsátás, a világ legjobb adósa (AAA)! 49 A Bretton Woods-i rendszer felbomlása 1969/ 1971. USA hegemóniáját veszélyeztette az NSZK és Japán. No system, rendszernélküliség. Árfolyamok lebegtek, súlyos pénzügyi egyensúlytalanságok 50 25

A korai globalizáció pénzügyi rendszere Nyitány: az 1974-es olajár- robbanás. Liberalizáció. Teljes konvertibilitás, a periféria országok (emerging markets) kénytelenek jobban nyitni. Dereguláció. Tűzfalak (kínai falak) lebontása a pénzügyi szolgáltatóiparban Privatizáció kivásárlások. A pénzügyi szolgáltató piacok koncentrációja (M&A) Információ technológia adta lehetőségek, a tér és idő összezsugorodott. 51 A 2007-2008-ban kialakult válság új helyzetet jelentett a válság az USA pénzügyi szektorából indult ki, de a globális rendszer miatt a terhek szétterültek. a világgazdasági, ezen belül a reálgazdasági erőviszonyok a liberalizáció hatására megváltoztak. (BRIC-országok javára) a válság jelentős pénzügyi átrendeződések elindítója, G-7-ek után G-20. 52 26

Mi az Európai Unió? A gazdasági és a politikai unió határán álló regionális integráció, olyan politikai képződmény, amely esélyt ad a tagországoknak a globális versenyben történő helytállásra. amelyben a tagállamok nemzeti szuverenitásuk számos elemét megőrizték, de amelyben a tagországok többsége számos elemről le is mondott (pl. a pénzkibocsátás monopóliumáról, az önálló monetáris politikáról és önálló fiskális politikáról), 53 Mi az Európai Unió? 1950-es évek eleje óta folyamatosan fejlődő, folyamatos válságok nyomán erősödő politikai és gazdasági közösség. Eredeti cél a tartós európai béke feltételeinek biztosítása, később a globális politikai és gazdasági versenyben történő helytállás. 54 27

Az EU pénzügyi rendszere Monetáris rendszer, saját valuta, belső érték nélküli pénzrendszer, erős és autonóm monetáris hatóság; euró-mint potenciális tartalékvaluta. Fiskális rendszer, döntően a nemzeti költségvetésekre alapozott, de létezik egy Közös Költségvetés. Itt zajlanak a legfontosabb változások. Liberalizált a globalizált rendszerbe illeszkedő pénz-és tőkepiac, szabad árfolyamrendszer, pénzügyi szolgáltató szervezetek és piacok globális szabályozása. 55 Az Európai Monetáris Unió- előzmények Bretton Woods a Közös Piac számára biztosította az árfolyam stabilitást. Gazdasági és monetáris unió első koncepciója 1969 Barre-terv, 1970 Werner terv, alapelvek: 1. A valuták szabad átválthatósága, szabad tőkeáramlás, 2. árfolyamok egymással szembeni visszavonhatatlan rögzítése, idővel közös valuta 3. monetáris tartalékalapok a fizetési mérleg hiányok kiegyenlítésére 4. Pénzügyi és gazdaságpolitikai koordináció. 56 28

Az Európai Monetáris Unió A közös valuta bevezetése politikai döntés volt. Végül is Franciaország kényszerítette ki árukapcsolással német újraegyesülés~euró. Egyedülálló projekt, állomások: 1989 április, EK jegybankelnökei Basel-ben aláírták a szándéknyilatkozatot, 1992. Maastricht-i egyezmény (kritériumok, 1999. Január 1. számlapénz euró, 2002. március 1. 12 európai valuta visszavonhatatlan megszűnése 57 A közös pénz Előnyök Egységes piacon egységes pénz, átláthatóbb gazdasági kalkuláció. Nincs árfolyamkockázat. Nincsenek átváltási költségek. Kisebb a spekulációs támadások veszélye. Kevesebb nemzetközi tartalékra van szüksége az övezeti országoknak. Nemzetközi tartalékvaluta. Hátrányok Önálló kamat politika lehetősége megszűnik valutaleértékelés lehetősége megszűnik, belső leértékelés. Korlátozott fiskálispolitikai önállóság. 58 29

Az EU fiskális rendszere Közös költségvetés néhány jellemzője: A tagországok GNP-ének maximum 1,01%-át összpontosítja, Speciális bevételi szerkezet,(vámok, agrárilletékek, VAT, negyedik (GDP arányos) forrás Speciális kiadási szerkezet(cap, Strukturális Alapok, Igazgatás, Belpolitika, Külpolitika) Σ Közösségi szinten nem érvényesül a stabilizációs funkció. 59 Az euró-válság oka Nagy fejlettségbeli különbségek az övezeti országok között. (Balassa-Samuelson hatás) Az előnyök aszimmetrikus eloszlása. Nagy és erős gazdaságoknak nagyobb előny. Aszimmetrikus pénzügyi rendszer. Önálló jegybank, közös fiskális politika intézményi feltételei nincsenek meg, az övezet a globális pénzügyi piacoknak kitett. 60 30

Köszönöm a figyelmüket! Kérdések? 61 31