Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) 840 000 100 000 Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás - 3 0 3 0 87,50% 0 A működő vállalkozások száma 43 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 7 mezőgazdasági, 23 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 14 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 4, amelyből 4 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, a szálláshelyek száma 23 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül egy sem rendelkezik a területen székhellyel. Infrastruktúra A városrészre jellemző az alacsony komfort fokozatú lakások magas aránya (38,2%), mely szignifikánsan a városi átlag fölött (12,4%) helyezkedik el. A lakások száma 131, amely a városi lakásállomány 3,47 %-a. Faluház, orvosi rendelő, posta, sportpálya készült, új családi házak épültek. A zöldfelületek nagysága 100000 m 2. A városrésznek óvodája, iskolája nincs, a gyermekeket és a tanulókat naponta iskolabusz szállítja Barcsra. A településrész közmű ellátottsága a városi átlag körüli szintű, az egyes szolgáltatásokra rácsatlakozott háztartások aránya azonban a városi magas átlag alatt van. A közművek átlagon aluli állapotúak, cserére szorulnak. A terület közlekedési felületei rossz állapotúak, az útburkolatok nem megfelelő szélességűek, az utak kátyúsak. A városközpont 101
megközelíthetősége a funkcióhiányok miatt különösen fontos, azonban a közlekedési feltételek nem biztosítottak. Kerékpárút nem található a területen. Összegezve elmondható, hogy a településrész társadalmi szempontból a városi átlaghoz képest hátrányosabb helyzetű, valamint a funkcióellátottság szempontjából sem kiemelkedő, érezhető a településrész városközponttól való távolsága. Átfogó fejlesztési célok: A legfontosabb fejlesztési célok e területen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók, a település rész és Barcs városközpont közti elérhetőség javítása az úthálózat rekonstrukciójával és kerékpárút fejlesztésével. Fontos cél továbbá a szilárd burkolattal nem rendelkező utak kiépítése (Tarnócai és Malom utcák). Ezen kívül fontos cél a település rész arculatának javítása különösképpen a közösségi felületek felújításával. Drávaszentesi városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK közmű-infrastruktúra többnyire kiépített magas munkanélküliség viszonylag jó megközelíthetőség lakosság kedvezőtlen demográfiai struktúrája kiépített közúthálózat foglalkoztatottsági szerkezete kedvezőtlen értelmiség alacsony aránya alacsony komfort fokozatú lakások magas aránya LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK emberi erőforrás fejlesztés befektetés-ösztönző feltételek erősítése élhető környezet, népszerű lakóövezet kedvezőtlen munkaerő piaci folyamatok kedvezőtlen demográfiai folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatottsági szerkezet 102
8.5 Északi városrész Ez a városrész csak lakóövezeti funkcióval rendelkezik, falusias hangulatú, jobbára gondozott házakból áll. A leromlott lakókörnyezet, illetve műszaki állapot nem biztosít megfelelő minőségű életteret az itt élők számára. Ebben a városrészben található a Roma telep akcióterület, melynek rehabilitációjára Barcs Önkormányzata a DDOP-2009-4.1.2/A Szociális célú városrehabilitáció című konstrukció keretében pályázatot tervez benyújtani. Az akcióterület részletes bemutatása a 182. oldalon kezdődő fejezetben olvasható. A településrészen az alábbi utcák találhatóak területén: Arany J. u., Barátság u. 27-31., 68-72., Béke u. 76-140. 83-119., Csokonai u., Dankó u., Diófasor u., Gyöngyvirág u., Kinizsi u., Pázmány P. u., Segesvári u., Szegfű u., Szentesi u., Új Élet u., Vásártér u. Társadalom A településrész lakónépessége a barcsi lakosság 9,9 %-a, 1218 fő. A településrész demográfiai struktúrájában markáns arányt képviselnek a 14 év alattiak, melyek a városrész lakosságának 29,5%-át teszik ki, mely jóval a települési átlag (17,5%) fölött található. Ezzel 103
szemben a 60 év fölötti lakosok aránya a városrész lakosságának 7,1% teszi ki, mely jelentősen alatta marad a városi átlagnak (16%). Iskolai végzettség tekintetében a városrész lakosságának összetétele rendkívül kedvezőtlen: az aktív korúak 64,4 % általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 0,5%- ot tesz ki a városrész lakosságában. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 37,0 %, amely a városi átlagot jelentősen alulmúlja. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 41,7 % amely jóval kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %). A településrész foglalkoztatottsági arányai messze a városi átlag alatt maradnak. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 61,5 %, amely 16,5 %-kal kedvezőtlenebb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 45,9 %, amely 26,4 %-kal több a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %). Mutató megnevezése Északi városrész Barcs összesen Lakónépesség száma 1 218 12 316 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 29,5 17,5 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,5 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 7,1 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-64,4 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 0,5 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) 324 4 346 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 34,0 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 61,5 45,0 45,9 19,5 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 37,3 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,7 34,2 Állandó népesség száma 1 238 11 998 Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás 104
Északi Városi szintű adat Gazdasági helyzetelemzés városrész Működő vállalkozások száma 876 88 Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 876 0 ipar 22 0 mezőgazdaság 38 3 kereskedelem 457 26 vendéglátás 42 2 szolgáltatás 317 22 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) 225 7 Ebből élelmiszer jellegű 76 6 Szálláshelyek száma 666 34 Vendéglátóhelyek száma 42 2 DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman-Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató Metál Kft., Magyarplán vállalkozás Kft., QUATRO Kft. - A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) 840 000 90000 Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 3 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek 87,50% 0 aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Gazdaság A működő vállalkozások száma 88 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 3 mezőgazdasági, 26 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 22 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 7, amelyből 6 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, a szálláshelyek száma 34 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül egy sem rendelkezik a területen székhellyel. 105
Infrastruktúra A városrész lakásállománya 324, mely a város lakásállományának a 7,4%-át teszi ki, melyek 34%-a alacsony komfort fokozatú kategóriába sorolható. A településrészen oktatási, szociális intézmény nem található. A 6. számú óvoda a városrész határán található. Közösségi és közszolgáltatást nyújtó intézmények közül itt található a Tűzoltóság, illetve a Roma Közösségi Ház. Tulajdonképpen a telep teljes közút járda és csapadékvíz elvezető rendszere teljes felújításra szorul. Az aszfalt felületű utakban jelentős süllyedések alakultak ki, a beton felületek pedig többségében feltöredeztek, repedezettek. Összességében megfogalmazható hogy a területen megoldásra vár a teljes úthálózat felújítása, a teljes járdahálózat felújítása és a teljes csapadékvíz elvezető rendszer felújítása. A zöldfelületek nagysága 90 000 m 2 A városrész közműhálózata 100 %-osan kiépített a vezetékes víz-, az áram-, a szennyvíz hálózat tekintetében. A vezetékes gáz-, a telefon- illetve a kábeltévé szolgáltatás csak részlegesen került kiépítésre, a gázhálózat 15 %-ban, a kábeltévé-, telefon- és egyéb közműhálózat mintegy 65 %-osan. A közmű-csatlakozási lehetőségek általában valamennyi ingatlanra biztosítottak, úgymint víz villany szennyvíz hálózat, és részlegesen biztosított a gázhálózatra történő csatlakozás lehetősége. A területen található háztartások víz-, és energiahálózatra való rácsatlakozása 90-98 %-os, a szennyvízhálózatra 55 %-os, a kábeltévé, telefon- és egyéb közműhálózatra a háztartások 40 %-a, a gázhálózatra mintegy 10 %-a csatlakozott, amely mutatók alatta maradnak a városi, magas átlagnak, különösen a szennyvíz- és gázhálózatra való rácsatlakozás tekintetében. Összegezve elmondható, hogy a terület társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős hátrányokkal küzd. Társadalmilag jellemző a magas munkanélküliség, az alacsony gazdasági aktivitás, az alacsony iskolázottság. Emellett egy romló városi környezet és a szolgáltatások, funkciók hiánya figyelhető meg. A terület műszaki, fizikai, infrastrukturális fejlettségét tekintve jelentősen elmarad és alatta marad az egész városra jellemző színvonalnak. Az épületek, a közösségi közlekedési felületek, közterületek felújításra szorulnak, a zöldfelületek rekreációs célú fejlesztést igényelnek. A jövőben szükséges a városrész integrálása, felzárkóztatása a város egészét jellemző állapotokhoz. Ennek érdekében különösen indokolt a közösségi létesítmények, illetve a közterületek, közösségi felületek infrastrukturális fejlesztése, illetve az itt élők társadalmi integrálása érdekében a képzettségi szint és a foglalkoztatottság emelése. Ezáltal biztosítható az épített és természeti környezet fenntartható fejlesztése, kialakítható az élhető város, egy minőségi élettér, könnyebbé válik a közösségformálás, és erősödik a helyi identitástudat. Átfogó fejlesztési célok: Épített és természeti környezet fenntartása: Telepszerű lakókörnyezet szociális célú városrehabilitációs programján keresztül, a cél a telep környezetének élhetőbbé tétele A leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén. A településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A zöldfelületek rekonstrukciója A településrészen útfelújítások, közmű rekonstrukciók megvalósítása 106
Az Északi városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK viszonylag kiépített közműinfrastruktúra jó megközelíthetőség LEHETŐSÉGEK városrész lemaradása csökken munkanélküliség csökken szolgáltatások kiépülnek GYENGESÉGEK magas munkanélküliség alacsony gazdasági aktivitás alacsony iskolázottság romló városi környezet szolgáltatások hiánya VESZÉLYEK magas munkanélküliség gazdasági inaktivitás tartóssá válik gettósodás folyamata felerősödik 107
8.6 Déli városrész A városrész magában foglalja az alábbi utcákat: Almás u. Barcstelep vasútállomás, Bimbó u., Dózsa Gy. u. 2-32., 1-19., Gyár u., Kazinczy F. u., Kodály Z. u., Nefelejts u., Máv pályaudvar, Mészégető u., Rinya u., Somogyi B. köz, Somogyi B. u. 1-107., 2-98., Széchenyi köz, Széchenyi u., Táncsics M. köz, Táncsics M. u. 2-18., Verbina u., Viktorpuszta, Zrínyi M. u. Barcs Déli városrésze vegyes beépítésű terület: egyrészt elhanyagolt ipari területekből, másrészt lakóövezetekből áll. A városrész a 19. század végén épült ki, a hajózás és a kereskedelem fejlődése következtében. A városrész Barcs gazdasági fellendülése idején a város gazdasági fejlődésének motorja volt. Egykori gazdagságáról tanúskodik a korszak nyomokban megmaradt építészeti örökségi állománya is, pl: egykori gabonaközpont, gyümölcselosztó épülete. A városrész második virágzása a 80-as évekre tehető, mikor raktározási központként működött a terület. A 90-es évektől kezdve a gazdasági pangás jellemzi a városrészt: elhagyott iparterületek, magas munkanélküliség. A Dráva határfolyóként működik jelenleg is, a határövezeti státusz a helyi fejlesztéseket megnehezíti, másrészt a Dráva földrajzi adottságai következtében a városrész nem körüljárható. A városrész adottságaiban jelentős potenciált hordoz a Dráva folyó és környezetének fejlesztése. A terület a kikötő és a folyó mentén kialakítható turisztikai szolgáltatások, rekreáció és sporttevékenységek fejlesztésével, a határon átnyúló kapcsolatok, gazdasági tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésével ismét a város fejlődésének fontos tényezőjévé válhat. 108
Mutató megnevezése Déli városrész Barcs összesen Lakónépesség száma 1 362 12 316 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 22,5 17,5 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 60,7 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 16,8 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-36,7 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 8,0 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) 424 4 346 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 18,6 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 48,4 45,0 26,6 19,5 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 48,3 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39,2 34,2 Állandó népesség száma 1 284 11 998 Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás Társadalom A városrész lakónépessége 1362 fő, amely a település állandó lakónépességének mintegy 11,1 %-a. A városrész demográfiai helyzetéről elmondható, hogy a lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 5%-kal magasabb a városi mutatónál, míg a 15-59 évesek aránya közel 6%-kal alacsonyabb a városi átlagnál. A lakosság iskolázottságában a város egészéhez viszonyítva kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül közel 8%-kal magasabb a városi átlagnál, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 2,3%- kal alacsonyabb a városi mutatóknál. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 48,3 %, amely a városi átlagot mindössze 3,8 %-kal múlja alul. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 39,2 % amely 5 %-kal kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %). A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 48,4 %, amely 3,4 %-kal kedvezőtlenebb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 26,6 %, amely 7,1 %-kal több a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %). 109
Gazdasági helyzetelemzés Városi szintű adat Déli városrész Működő vállalkozások száma 876 142 Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 876 2 ipar 22 2 mezőgazdaság 38 3 kereskedelem 457 79 vendéglátás 42 4 szolgáltatás 317 55 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) 225 9 Ebből élelmiszer jellegű 76 9 Szálláshelyek száma 666 43 Vendéglátóhelyek száma 42 4 A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman-Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. Barcs Metál Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI- LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) 840 000 115 000 Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 1 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 3 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) 87,50% 0 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Gazdaság A városrész a rendszerváltás előtti időszakban Barcs legjelentősebb ipari övezete volt. Ma is ezen a területen találhatók a város életét meghatározó legjelentősebb ipari vállalkozások, azonban a gazdasági folyamatok következményeként gazdasági jelentősége lecsökkent, ugyanakkor bizonyos területei főként a Dráva partjával érintkező területek - turisztikai célú jelentősége megnőtt. A terület a rendszerváltás után, a határsáv lezárásának megszűnésével új fejlődési irányt vett fel. Jelentős mértékben kihasználható a Dráva folyó és környezetének adottságai és a Duna-Dráva Nemzeti Park jelenléte. Ebből következően az elmúlt években a terület jelentős turisztikai fejlesztéseken esett át, és továbbra is kedvelt fejlesztési célpontja akár az Önkormányzatnak, akár magánbefektetők számára. (Hajókikötő létesült, mellyel a kishajós vízi-turizmus feltételei teremtődtek meg, fejlesztésre került a Drávai szabad-strand.). 110
A terület ma tehát kettős funkcióval bír: ipari hagyományok megőrzése mellett komoly turisztikai potenciált hordoz. A működő vállalkozások száma 142 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 2 ipari, 3 mezőgazdasági, 79 kereskedelmi, 4 vendéglátó, 55 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 9, amelyből 9 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 4 darab, a szálláshelyek száma 43 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül a Barcs Metál Kft. található e városrészben. Infrastruktúra A városrészben található lakások száma 424, mely a 9,7%-át adja a város teljes lakásállományának. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a városrész teljes lakásállományának 18,6%-át adja. A városi óvodák telephelyei közül 1 található ebben a városrészben, azonban sem általános iskolával, sem középiskolával nem rendelkezik a terület, így különösen fontos a városközponttal való infrastrukturális kapcsolata a területnek. Összességében elmondható, hogy a városrész társadalmi szempontból megközelíti a városra jellemző átlagos értékeket. Mind ipari, mind turisztikai funkcióval rendelkezik, azonban napjainkra az ipari jelentősége a területnek lecsökkent, így a városrész számára a határmentisége jelentheti a fejlődés útvonalát. Átfogó fejlesztési célok: A határmentiségből adódóan a határokon átnyúló turisztikai útvonalak kialakítása (bakancsos, lovas, kerékpáros), a határ mellet fekvő nemzeti parkok együttműködésének erősítése. Meglévő ipari vállalkozások potenciáljának növelése, a foglalkoztatás bővítése. A Déli városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK kiépített közmű-infrastruktúra tradicionális városrész Dráva közelsége egyedi épített örökségi épületállomány rekreáció, turizmus, sporttevékenységek fejlesztésére alkalmas terület LEHETŐSÉGEK A Dráva turisztikai fejlesztése rekreációs szolgáltatások fejlesztése határon átnyúló kapcsolatok, gazdasági és kulturális együttműködések, szolgáltatások fejlesztése GYENGESÉGEK magas munkanélküliség gazdasági pangás Dráva határfolyóként működik jelenleg is, a határövezeti státusz a helyi fejlesztéseket megnehezíti elhagyott ipari területek VESZÉLYEK kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok gazdasági visszaesés elmélyül A Dráva elválasztó szerepe erősödik a határon átnyúló kapcsolatokban 111
8.7 Keleti városrész A városrész magában foglalja az alábbi utcákat: Ady E. u., Aranyospuszta, Bajcsy-Zs. u. 86-168., 107-195., Bartók B. u., Belcsapuszta, Bem u., Darányi u., Dési Huber I. u., Dohány u., Felszabadulás u., Fodor J. u., Gárdonyi G. u., Horvát hegy, Hős u., Kálvária u., Kis u., Klapka u., Klára u., Középrigóc, Landler J. u., Liszt F. u., Magyar L. u., Martinovics u., Máv 36-os őrház, Mező u., Munkácsy u., Német hegy, Szépkilátás u., Tiszta u. Vasvári Pál u., Vikár B. u., Virág u., Vörösmarty u., Zátonytelep Barcs keleti városrésze lakóövezeti funkcióval rendelkezik. A városrész vegyes beépítettségű: családi házas övezetek és a társasházi övezetek egyaránt megtalálhatóak. Barcs keleti városrésze kedvező lakókörnyezeti adottságai miatt a városon belüli költözések szempontjából népszerűnek számít, kedvező ingatlanpiaci mutatókkal rendelkezik. Folyamatosan fejlődő városrész, megújuló utcákkal, utcarészekkel. Építkezésre való szabad telkek rendelkezésre állnak. 112
Mutató megnevezése Keleti városrész Barcs összesen Társadalom Lakónépesség száma 2 606 12 316 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15,8 17,5 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 69,2 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 15,0 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-23,2 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 13,5 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) 917 4 346 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 13,4 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 39,4 45,0 14,8 19,5 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 57,4 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 28,1 34,2 Állandó népesség száma 2 724 11 998 Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás A városrész lakónépessége 2606 fő, amely a település állandó lakónépességének mintegy 21,1 %-a. A városrész demográfiai helyzetére igazak a városra általánosan elmondható tendenciák, lakossága elöregedő, a legtöbb mutatója hasonló vagy enyhén kedvezőbb a városi átlagnál. A lakosság iskolázottságában a többi városrészhez viszonyítva kedvezőbb mutatókkal rendelkezik: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 5,6%-kal alacsonyabb a városi átlagnál, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 3,2%-kal magasabb a városi mutatóknál. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 57,4 %, amely a városi átlagot mindössze 5,7 %-kal felülmúlja. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a területen 28,1 % amely 6,1 %-kal kedvezőbb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %), tehát a foglalkoztatottságot tekintve városi átlagon felüli. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen élő aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 39,4 %, amely 5,6 %-kal kedvezőbb a városi átlag viszonylatában, amely 45,0%-ot tesz ki. A területen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem 113
rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 14,8 %, amely 4,7 %-kal kedvezőbb a városi átlaghoz viszonyítva (19,5 %). Városi szintű Gazdasági helyzetelemzés adat Keleti városrész Működő vállalkozások száma 876 150 Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 876 0 ipar 22 0 mezőgazdaság 38 4 kereskedelem 457 86 vendéglátás 42 2 szolgáltatás 317 71 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) 225 14 Ebből élelmiszer jellegű 76 8 Szálláshelyek száma 666 49 Vendéglátóhelyek száma 42 2 DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Karvalics és A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató Kft., Karvalics Kft., TIvállalkozás felsorolása Magyarplán La Kft. Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) 840 000 120000 Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 2 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 3 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek 87,50% 0 aránya) Forrás: Önkormányzati adatközlés 114
Gazdaság A működő vállalkozások száma 150 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint 4mezőgazdasági, 86 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 71 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 14, amelyből 8 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, a szálláshelyek száma 49 darab. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül kettő is található e városrészben, a Karvalics és Karvalics Kft., TI-La Kft.. Infrastruktúra A városrészben található lakások száma 917, mely a 21,1%-át adja a város teljes lakásállományának. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a városrész teljes lakásállományának 13,4%-át adja. A városrészben található a Barcs Városi óvodák 2 telephelye is, azonban sem általános, sem középiskola nem található a területen. A városrész hátránya, hogy az üzletek, szolgáltatások megjelenése térbeli egyenlőtlenséget mutatnak. Az üzletek és szolgáltatások egy tömbben helyezkednek el a városrész határán, a városközpont szomszédságában, míg a belső és a városközponttól távolabbi övezetekben az üzletek sűrűsége jóval alacsonyabb, a kertesházi övezetben a szükséges szolgáltatások pl: üzletek, játszóterek hiányoznak. A zöldfelületek 120 000 m 2 -t tesznek ki. Ebben a városrészben található Belcsapuszta, mely jelenleg A KSH által definiált szegregátum. Stratégiai célként fogalmazódik meg az itt található rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezés a meglévő szociális bérlakások kiutalása révén. Összességében elmondható, hogy társadalmi és funkcióellátottság szempontjából is kedvezőek a városrész mutatói. A településrészre a lakóövezet a legjellemzőbb. A város zajától kívül eső, csendes lakópark-szerű és falusias elrendezésű városrész. Ebből következően a fontosabb fejlesztési célok a városrész arculatának javítása, közúthálózatának és járdarendszerének felújítása, és mivel a nyugati határvonala a határra vezető elkerülő út, ezen a területen fontosnak tartjuk további kereskedelmi és gazdasági fejlesztések megvalósítását. Átfogó fejlesztési célok: Főként magánbefektetők bevonásával a jelenleg üresen álló magántulajdonú-önkormányzati tulajdonú területek beépítése és kihasználása, valamint a város megtartó erejének növelése érdekében új építésű területek kialakítása. 115
Keleti városrész SWOT analízise ERŐSSÉGEK kiépített közmű-infrastruktúra jó megközelíthetőség fejlődésben lévő városrész vonzó lakókörnyezet felkapott városrész LEHETŐSÉGEK élhető környezet, népszerű lakóövezet szolgáltatások fejlesztése GYENGESÉGEK magas munkanélküliség elöregedő lakosság szolgáltatásokban térbeli egyenlőtlenség szegregált terület jelenléte VESZÉLYEK kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok kedvezőtlen demográfiai folyamatok a városrész fejlődésében térbeli egyenlőtlenség nő szegregátum fennmarad, esetleg bővül 116
8.8 Nyugati iparterület A városrész magában foglalja az alábbi utcákat, területeket: Drávaerdő, Drávapart, Táncsics M. u. 18 A 60-70-es évtizedek folyamán a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemek telepedtek meg a városrészben. A városrész jelenleg stagnáló állapotban van, Megszűnőben lévő ipari telephelyek, korszerűsítésre szoruló technológia jellemzi a városrészt. Termékstruktúrája megújításra szorul. Az itt termelt termékek iránti szűkülő piaci kereslet nehezíti a városrész felemelkedését. Az iparterület adottságainál fogva ideális építőipari vállalkozások és a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemek megtelepedésére. A városrész teljes mértképben iparterület funkciót lát el. A statisztikákból látható, hogy gyakorlatilag lakófunkciója nincs. Mindössze 5 lakóval rendelkezi, lakásállománya 2 darab. A déli városrészhez közvetlenül kapcsolódó terület, amely elsősorban a mezőgazdaság legfőbb bázisa, valamint korábbi évtizedekben kialakult és a mezőgazdasághoz kapcsolható háttér iparágak, úgymint mezőgazdasági gépipar, építőipar és alkatrész-gyártás. A rendszerváltás után az övezet átstrukturálódott, a meglévő telephelyeken több vállalkozásból létrejött szervezetek működnek, megmaradt viszont a mezőgazdaság, mint fő termelő egység, és ma is egyrészt a település, másrészt a régió élelmiszeripari ellátását és mezőgazdasági termék-ellátását biztosítani tudja. 117
Mutató megnevezése Nyugati iparterület Barcs összesen Lakónépesség száma 5 12 316 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 20,0 17,5 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 80,0 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 0,0 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-25,0 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 0,0 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) 2 4 346 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 0,0 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 25,0 45,0 0,0 19,5 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 75,0 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 0,0 34,2 Állandó népesség száma 5 11 998 Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás Gazdasági helyzetelemzés Városi szintű adat Nyugati Iparterület Működő vállalkozások száma 876 79 Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 876 12 ipar 22 12 mezőgazdaság 38 3 kereskedelem 457 29 vendéglátás 42 2 szolgáltatás 317 12 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) 225 3 Ebből élelmiszer jellegű 76 3 Szálláshelyek száma 666 0 Vendéglátóhelyek száma 42 2 118
A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. B és Z Beton Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) 840 000 45 000 Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 3 0 3 0 87,50% 0 Gazdaság A működő vállalkozások száma 79 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint, 12 ipari, 3 mezőgazdasági, 29 kereskedelmi, 2 vendéglátó, 12 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 3, amelyből 3 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 2 darab, szálláshellyel a városrész nem rendelkezik. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül a B és Z beton Kft. található e városrészben. Infrastruktúra Az ipari területekre jellemző infrastruktúrával rendelkezik a terület. Az iparterületi jellegből adódóan különösen fontos, hogy a településrész közlekedési elérhetőségei magas színvonalúak legyenek, illetve az egyes működő vállalkozások magas színvonalon, korszerű technológiával ellátva legyenek képesek termelő munkájuk végzésére. Átfogó fejlesztési célok: Az élelmiszeripari termelés terén, annak korszerűsítésével kijutni az Európai Unió piacaira. Korszerű termelési technológiák bevezetése, és az ipari vállalkozások technológiai fejlesztése. 119
Nyugati iparterület SWOT analízise ERŐSSÉGEK kiépített infrastruktúra jó megközelíthetőség élelmiszeripari termeléshez szükséges feltételek kedvezőek építőipari termeléshez szükséges feltételek kedvezőek LEHETŐSÉGEK technológiai váltással termékstruktúra váltás építőipari kapacitás iránti kereslet megnő, újjáéledő vállalkozások mezőgazdasági, élelmiszeripari termelés fellendülése GYENGESÉGEK korszerűsítésre szoruló technológia, termékstruktúra megszűnőben lévő ipari telephelyek az itt gyártott termékek iránt szűkülő kereslet VESZÉLYEK magas munkanélküliség gazdasági stagnálás tartóssá válik a gazdasági válság elhúzódása miatt a kereslet nem újul meg az építőipari termelés irányában 120
8.9 Keleti iparterület A városrész magában foglalja az alábbi utcákat, területeket: Bálint tanya, Rév u. Keleti iparterület főként ipari övezetként működik, minimális lakófunkcióval. Az iparterület a 70-80-as években jött létre. Fő profilja az építőipari alapanyagok gyártása volt, melyhez a folyamatos és nagyarányú megrendeléseit a városban folyó nagyarányú lakótelep-építési hullám tette lehetővé. Az iparterület a 90-es évek privatizációja során került a Henkel gyárhoz, mely az építési kemikáliákat gyártó üzemet működtette itt. A privatizációt követően a korábbiakhoz képest visszaesett a termelés volumene, ezt próbálták ellensúlyozni az ipari park kiépítésével. Az ipari park nem teljesen váltotta be az előzetes várakozásokat. Az ipari park egyik fő hátránya volt, hogy szerkezete folytán csak kis cégek megtelepedésére volt alkalmas, akik viszont hosszú távon nem tudták a rezsi és bérleti fizetni. Így az ipari park túlzottan szétaprózódott volt és magas volt a cégek fluktuációja. Az exportlehetőségek beszűkülése miatt barcsi gyáregységének értékesítése mellett döntött a 121
Henkel és 2009. október 1-től az MPF Holding tulajdonába került az ipari terület, mely az építési kemikáliákat gyártó üzemtől mindössze 15 munkatársat vett át. Az elmúlt évek során felmerült az ipari park területének bővítése a szomszédos telkek megvásárlása révén, de jelenleg az önkormányzatnak nincs pénze a magánkézben lévő terület megvásárlására és a vállalkozások részéről mutatkozó jelenlegi keresleti trendek sem támasztják alá, hogy szükséges lenne a térségben az ipari park bővítése. Mutató megnevezése Keleti iparterület Barcs összesen Lakónépesség száma 16 12 316 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 12,5 17,5 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 56,3 66,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 31,3 16,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-11,1 28,8 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 16,7 10,3 idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) 6 4 346 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 0,0 12,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 55,6 45,0 11,1 19,5 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 40,0 51,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 50,0 34,2 Állandó népesség száma 15 11 998 Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás Gazdasági helyzetelemzés Városi szintű adat Keleti iparterület Működő vállalkozások száma 876 123 Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 876 6 ipar 22 6 mezőgazdaság 38 2 kereskedelem 457 38 vendéglátás 42 3 szolgáltatás 317 23 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) 225 6 Ebből élelmiszer jellegű 76 6 122
Szálláshelyek száma 666 0 Vendéglátóhelyek száma 42 3 DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás Kft., felsorolása Magyarplán QUATRO Kft. Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft., Karvalics és Karvalics Kft., TI-LA Kft., Seres Kft., Dunaker Kft. Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok Zöldfelületek nagysága (m²) 840 000 55 000 Közszolgáltatások bemutatása Bölcsődék száma 1 0 Óvodák száma 6 0 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 0 Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) 3 0 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) 87,50% 0 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Gazdaság A működő vállalkozások száma 123 darab, amely nemzetgazdasági ág szerint, 6 ipari, 2 mezőgazdasági, 38 kereskedelmi, 3 vendéglátó, 23 szolgáltató vállalkozásra oszlik meg. A kiskereskedelmi üzletek száma 6, amelyből 6 darab élelmiszer jellegű, a vendéglátóhelyek száma 3 darab, szálláshellyel a városrész nem rendelkezik. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások közül a QUATRO Kft. található e városrészben. Infrastruktúra A városrész elsősorban ipari övezet, minimális lakóövezeti funkcióval. Lakónépességének száma 16 fő, lakásállománya 6 darab. Az ipari területekre jellemző infrastruktúrával rendelkezik a terület, közlekedési elérhetőség szempontjából azonban fejletlenebb a Nyugati iparterülethez képest.. Az iparterületi jellegből adódóan különösen fontos, hogy a településrész közlekedési elérhetőségei magas színvonalúak legyenek, illetve az egyes működő vállalkozások magas színvonalon, korszerű technológiával ellátva legyenek képesek termelő munkájuk végzésére. 123
Átfogó fejlesztési célok: Az ipari park elérhetőségének javításával vélhetően megélénkül a vállalkozói kedv, ennek érdekében, mint már annyiszor jelezte az Önkormányzat számos fórum felé, legalább gyorsforgalmi út kialakításával (6-os, 68-as főközlekedési út) lehetne a térség elérhetőségét javítani, ezáltal a gazdasági fellendülést elősegíteni. A Keleti iparterület SWOT analízise ERŐSSÉGEK kiépített ipari infrastruktúra jó megközelíthetőség előnyös elhelyezkedés, Dráva szomszédsága egy új technológia telepítéshez az ipari terület gyorsan átalakítható, könnyen megvalósítható egy technológiai váltás LEHETŐSÉGEK technológiai váltással termékstruktúra váltás építőipari kapacitás iránti kereslet megnő, újjáéledő vállalkozások Építőanyagipar és a díszítőanyagipar megtelepedésére lehet ideális terület GYENGESÉGEK korszerűsítésre szoruló technológia kedvezőtlen trendek, beszűkülő világpiaci kereslet a termékek iránt VESZÉLYEK tartósan visszaeső világpiaci kereslet a termékek iránt gazdasági stagnálás tartóssá válik 124
9. Antiszegregációs terv 9.1 Helyzetértékelés Barcs város prioritásként kezeli a különböző hátrányokkal rendelkező gyermekek és felnőttek lakhatási, tanulási foglalkoztatási körülményeinek javítását. A rendelkezésre álló tervezési-, jogi-, pénzügyi- és szabályozási eszközökkel úgy gazdálkodik, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal csökkentse a város területei között, illetve a lakónépességen belüli különbségeket. Hiszen a város egészének és minden lakosának érdeke az, hogy a elszakadó, fejlettségben elmaradó, leromló állapotú városrészek ne veszélyeztessék a város fejlődési pályáját, illetve hogy az ott élők minél nagyobb hányada aktív, értéket előállító tagja lehessen a közösségnek. Az anti-szegregációs terv célja a szegregátumként területként beazonosított városi területen élők elkülönülésének oldásával, társadalmi integrációjának biztosításával kapcsolatos intézkedéssorozat bemutatása. Esélyegyenlőség a közoktatásban Barcs Város, Bélavár, Heresznye, Komlósd, Péterhida, Rinyaújlak, Szulok és Vízvár Községek Képviselő-testületei 2007. július 1-jei hatállyal, határozatlan időre intézményfenntartó társulást hoztak létre, mely a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás mikrotérségi központjaként Barcs városban közös igazgatású közoktatási intézményt tart fenn és működtet. Az intézmény neve: Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Röviden: Barcsi nevelési és Oktatási Intézmények (BNI). A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (2008-2014) kimondja: Nyitottak vagyunk a különböző hátrányokkal, adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek, tanulók fogadására, integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésükre, sajátos igényeiknek megfelelő egyéni fejlesztésükre, esélyt, lehetőséget teremtve arra, hogy mindenki képességeinek, adottságának megfelelően fejlődhessen. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően gyermekbarát, családias légkörben végzünk, segítve ezzel a gyermekek személyiségfejlődését. (BNI IMIP) A BNI intézményegységeiben olyan intézményi gyakorlat kialakítását tűzzük ki célul, amelyben érvényre jut a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A beruházásban, fejlesztésben érintett településeinken, a társulás közoktatási intézményegységeiben az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén különös figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. 125
Az Esélyegyenlőségi Terv priorításai Az iskolai szegregáció csökkentése. A nevelés-oktatás tartalmi fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeres integrációja érdekében. Integrációt és képességkibontakoztatást támogató módszertani adaptáció általános iskolák, óvodák és középiskolák körében. SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése, felülvizsgálatok megszervezése. A pedagógiai fejlesztéshez szükséges eszközök, berendezések beszerzése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai (3 éves kortól történő) óvodáztatását biztosító szakmai programok működtetése Érettségit adó középfokú oktatási intézményben, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulási utak megerősítése. 9.2 Alacsony státuszú lakosság helyzete A Barcsi kistérség a leghátrányosabb kistérség egyike. Településein sok a munkanélküli, a szociális támogatásokat igénybe vevők száma magas. A gazdaság struktúraváltása miatt Barcs városban működő üzemek bezárásával jelentősen megnőtt a munkanélküliek aránya. Az elszegényedő családok gyarapítják a szociálisan rászorultak rétegét. Az a tény, hogy a település távol esik a nagyvárosoktól és az utazási költségek megnehezíti a munkavállalást. A társulás településein élő kiskorúak 47,6%-ának (1118 gyermek) igényeltek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A BNI intézményegységeibe járó gyermekek, tanulók közül gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 40,8% (956 fő) hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 383 fő, az összlétszám 16,3%-a. Szociális támogatások alakulása Rendszeres szociális segélyben részesülő háztartás Rendszeres szociális segélyben részesülő személy Gyermekek után igényelt rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Akiknek szülei nyilatkoztak HHH helyzetükről Ebből Akiknek szülei nem nyilatkoztak HHH helyzetükről Barcs 481 481 905 300 5 Bélavár 12 12 55 5 na Heresznye 33 33 61 40 17 Komlósd 7 16 19 0 9 Péterhida 8 13 16 1 15 Rinyaújlak 25 25 23 3 20 Szulok 32 32 61 10 23 Vizvár 40 40 48 24 na Összesen: 638 652 1118 383 89 126
Szociális bérlakás program A legrászorultabb, rendkívül rossz lakáskörülmények között élők barcsi családok elhelyezését, illetve a városba található szegregátumok megszűntetését szociális bérlakások építésével és fenntartásával is igyekszik az önkormányzat elősegíteni. Az igénylők száma folyamatosan emelkedett, melyet a 2004-ben átadott 88 lakás bérlete csak csökkenteni tudott, de a létszám azóta is folyamatosan 60-70 fő között mozog. A bérlakásokra bérleti ajánlattal rendelkező 44 jelentkezőből 11 fő a városban található legnagyobb szegregátumból, az ún. roma telepen élt, a kisebbik kijelölt szegregátumból, Belcsapusztáról pedig 1 fő pályázott meg önkormányzati szociális bérlakást. A 2004-ben épült 88 darab önkormányzati bérlakás a város szívében, rendkívül kedvező környezetben és magas műszaki színvonalon épült meg. Sajnálatos, hogy mind a lakások, mind az épületek állapota, állaga folyamatosan és nagymértékben romlik az ott lakók gondatlansága, rongálásai következtében. Vizsgálni kellene az ott élők társadalmi státuszát, gazdasági helyzetét, a lakók összetételének tendenciáját, mert fennáll a veszélye, hogy az épületegyüttes szegregációs területté alakul az elkövetkező évek során. Közoktatásban való részesülés Óvodáztatás Barcs Város Önkormányzata a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményfenntartó Társulás keretében-komlósd, Péterhida, Vízvár, Bélavár, Heresznye, Szulok, Rinyaújlak önkormányzatainak részvételével - látja el alapfokú közoktatási feladatait (óvodai nevelés, általános iskolai oktatás). A társulás területén összesen 8 feladatellátási helyen 450 kisgyermek befogadására alkalmas óvoda található. (Barcson 6, Vízváron 1, Rinyaújlakon 1 tagóvoda) A településeken élő minden 3. életévét betöltött gyermek óvodai ellátásban részesül. A tagóvodák között a HHH gyermekek aránya nem kiegyenlített. Több mint 25%-ban eltér Barcson a 4.-6., a 5.-6. és 7.-6 tagóvodák esetében. A 6. Sz. Tagóvodában, mely a szegregátumban található, a magas HHH arányt az okozza, hogy az óvoda körzetében magas a halmozottan hátrányos helyzetű, roma családok száma. Ez az óvoda 1976-ban 3 csoportos óvodának, és közfürdőnek épült. A közfürdő megszüntetése után a demográfiai hullám csúcsán 4 csoportos óvoda lett, a gyermeklétszám csökkenése miatt jelenleg 2 csoporttal működik, az 50 férőhelyen jelenleg 49 beíratott gyermekkel. Tárgyi, személyi feltételei a jogszabályi előírásoknak megfelelnek. Ezen családok, akiknek szülei már maguk is ide jártak óvodába, az otthonukhoz közel eső intézménybe szívesebben viszik el gyermekeiket, mint a távolabb eső, bár a felvételi körzethez tartozó óvodába. A felvételi körzetek módosításával próbált az önkormányzat a helyzeten változtatni, melynek eredménye, hogy kevés számban, de másik óvodát is választanak az itt élő családok. 127
Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint a roma gyermekek intézményegységek közötti szegregációjának csökkentése, illetve megszüntetése. Ennek két lehetséges módja van: a felvételi körzetek e célnak megfelelő további módosítása, illetve a gyermeklétszám további csökkenése esetén egy, nem óvodai célra épült óvodai intézmény megszüntetése, s onnan a gyermekek átirányítása a 6. Sz. tagóvodába. Az önkormányzatnak célja továbbá, az óvodai integrációs program feltételeinek megteremtése, annak bevezetése a BNI Városi Óvodák tagintézményeiben, ehhez külön intézkedési terv készül. Óvodai ellátásban részesülő gyermekek összetétele a barcsi óvodákban: Feladatellátási hely megnevezése Kötelezően ellátott települések * Gyermekek száma HH gyermekek száma HHH gyermekek száma HHH% SNI száma Csoportok száma 1. sz. Tagóvoda 3. sz. Tagóvoda Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida 66 30 13 19,7 2 3 4. sz. Tagóvoda Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Tagóvoda Barcs 56 50 27 48,2 0 3 7. sz. Tagóvoda Barcs 86 22 8 9,3 0 3 *Barcs tagóvodái kötelező felvételi körzeteken belül biztosítják a gyermekek óvodáztatását. A táblázatból kitűnik, hogy a VI. számú tagóvodába járnak a városban élő alacsony státuszú családok gyermekei legnagyobb arányban. Az ide járó gyermekek között a HH gyermekek aránya közel 90%, a HH gyermekek aránya pedig közel 50%. Óvodáztatási támogatásban részesülők lakóhely szerinti vizsgálata is azt mutatja, hogy a támogatottak 50%-a a roma telepen él, továbbá a tagóvodák szerinti megoszlást nézve a támogatást kapó gyermekek 37%-a a VI. számú tagóvodába jár. 128
Általános iskolai közoktatás integráltsága A beiskolázási körzetek megszűntetésének köszönhetően nincs az iskolák között olyan jelentős eltérés a HH/HHH tanulók arányát tekintve, mint azt megfigyelhettük az óvodák esetében. OM azonosító Intézmény neve Intézményben tanulók létszáma Tanulólétszám Normál (általános) tanterv Tanulólétszám Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Tanulólétszám Gyógypedagógiai tagozat Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH 200908 BNI Deák Ferenc Általános Iskola 438 99 29 0 0 0 438 99 99 0 0 200908 BNI Deák F. Ált. Isk. Szent István 89 42 3 89 42 3 0 0 0 0 0 Tagint. Vízvár 200908 BNI Arany János Ált.Iskola 361 78 18 299 0 0 62 0 0 0 0 200908 BNI Arany János Ált. Iskola 25 5 2 0 0 0 11 0 0 0 0 Szuloki Tagint. 200908 Gimnázium 598 8-50 539 0 0 0 0 200908 Szakképző 418 109 26 418 109 26 0 0 0 0 0 Összesen: 1929 341 78 856 0 0 0 0 0 0 0 129
Tanulói összetétel a BNI barcsi intézményegységeiben a HH/HHH tanulókra vonatkozóan Intézmény Összes tanuló HH HHH HHH %-a SNI SNI tanulók %-a BNI Arany János Általános Iskola Barcs Hősök tere 2. 461 205 78 16,9% 24 5,2% BNI Deák Ferenc Általános Iskola Barcs Kossuth L. u.2. 520 211 102 19,6% 30 5,8% Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 405 85 16 4,0% 0 0,0% Barcs Tavasz u. 3. Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 336 169 73 21,7% 33 9,8% Barcs Barátság u.9-11. (szakiskola) Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 70 28 5 7,1% 0 0,0% Barcs Barátság u.9-11. (szakközépi.) Összesen: 1912 772 313 16,4% 94 4,9% 130
9.3 Roma kisebbség helyzete Barcson Barcson a cigány kisebbséghez tartozó lakosok száma jelenleg megközelítőleg 1350 fő, akiknek többsége a roma telepen lakik. A roma telep lakosainak száma jelenleg kb. 1100 fő, a többiek Pálfaluban, Drávaszentesen, Somogytarnócán és a városban elszórtan élnek (pl. Széchenyi u. 10, Bimbó u.). A barcsi a cigány népesség 95 %-a beás, 5 % a lovári és a muzsikus csoportba tartozik. A cigány nemzetiségi népesség száma és megoszlása Terület Népesség összesen Ebből: a cigány (roma, beás, romani) nemzetiséghez tartozók kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők anyanyelvűek nyelvet családi, baráti körben használók Összesen: száma Barcs 12 316 361 310 267 287 1225 Somogy megye 315 342 9 440 7 752 5 858 5 423 28473 KSH, Népszámlálási adatok 2001 Az adatok alapján elmondható, hogy Barcs lakosságának kb. 10%-a cigány származású, ami meghaladja a megyei arányt. Barcson és környékén komoly gond a munkanélküliség, mely elsősorban a romákat sújtja: ők dolgoztak a sorra megszűnt fűrészüzemekben, fakitermeléseken. A főként határmenti kereskedelemből élő városban a helyi cigányok nem tudnak a kereskedelmi vérkeringésbe bekapcsolódni. Tőke és szakértelem híján csak a minimálbéres vagy fekete munka piacán tudnak elhelyezkedni. Munkabér híján járadékokból, segélyekből és a közhasznú munkavégzésért kapott jövedelemből élnek, ami viszont messze nem elegendő eddigi életvitelük, hátrányos helyzetük pozitív irányba történő megváltoztatásához. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat feladata a cigányság érdekeinek képviselete, integrációjának elősegítése. Ügyfelei problémáinak kezelésére állandó ügyfélszolgálatot és jogsegélyszolgálatot biztosít. Az önkormányzat tartalmas együttműködést alakított ki mindazon intézményekkel, amelyek elősegíthetik a cigányság integrációját. Koordinálja, segíti a helyi cigány szervezetek (Roma Nők Egyesülete, Hátrányos Helyzetű Cigány Fiatalok Egyesülete, Dankó kispályás labdarúgó csapat, Nyugdíjas Egyesület) tevékenységét, részt vállal a Dél-Somogyi Cigány Képviselők Szervezete és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Somogy Megyei Társulásának munkájában. Az önkormányzat közösségi házat működtet, amelyben a cigány kisebbség szabadidős-kulturális életét, a cigány tanulók felzárkóztatását, személyiségfejlesztését segítő rendezvényeket szerveznek. 131