Biológia 11. osztály 1 Biológia 11. osztály Tartalom 1. Hámszövetek metszeteinek mikroszkópos vizsgálata............................... 2 2. Ízület vizsgálata............................................................. 4 3. Izomszövetek összehasonlítása................................................. 6 4. Az ember nyálának kémiai összetétele és fermentatív tulajdonsága................... 8 5. Vérpigmentek spektroszkópos vizsgálata........................................ 10 6. Vörösvérsejt-számlálás...................................................... 12 7. EKG-vizsgálat, szívhang vizsgálata............................................. 14 8. Légzési térfogat mérése...................................................... 16 9. Vizeletvizsgálat............................................................. 18 10. Sertésszív boncolása........................................................ 20 11. Szem boncolása............................................................. 22 12. Bőrérzékelés tanulmányozása................................................. 24 13. Az ember belső elválasztású mirigyeinek mikroszkópos vizsgálata................... 26 Szerzők: Dávidné Varga Gabriella, Hunka Gáborné Lektorálta: Dr. Farkas Sándor egyetemi docens A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP 3.1.3-10/2-2010-0012 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft. 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013.
Biológia 11. osztály 2 1. Hámszövetek metszeteinek mikroszkópos vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Dávidné Varga Gabriella Az állatok szervezete szervrendszerekből áll, ezeket szervek alkotják. A szerveket felépítő szövetekben hasonló alakú és hasonló működést végző sejtek találhatók. A hámszövetek vastagságuk szerint lehetnek egy vagy több sejtsorúak. A sejtek alakja szerint lap-, köb- és hengerhámot különíthetünk el. Közös jellemzőjük a szorosan álló sejtek. Köztük a sejtközötti állomány, ellentétben a többi állati szövettel, nem jellemző. Mivel vérerek nem jutnak a sejtek közé, tápanyagot, oxigént a szomszédos kötőszövetektől diffúzióval kapnak. Működésük alapján is sokfélék. A fedőhám elsődleges feladata a védelem, a mirigyhám váladékot termel, az érzékhámnak ingerekre érzékenyek a sejtjei, a felszívóhám gyors felszívást tesz lehetővé. Hozzávalók (eszközök, anyagok) mikroszkóp feliratozott kész metszetek (rajta a hámszövet típusa és eredete): egyrétegű laphám többrétegű elszarusodó és el nem szarusodó laphám csillós hám hengerhám mirigyhám érzékhám különböző gerinces szervekből. Ahányféle metszet rendelkezésre áll, annyi fős csoportban dolgoznak a tanulók saját mikroszkóppal. A már megfigyelt metszeteket cserélhetik egymás között, vagy megosztják a tapasztalataikat. Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Vizsgálj meg mikroszkóppal különféle hámszövet-típusokat! egyrétegű laphám többrétegű elszarusodó-, és el nem szarusodó laphám hengerhám csillós hám mirigyhám érzékhám 1. Jegyezd fel a nagyítás mértékét, és azt is melyik metszet honnan származik! 2. Rajzold le a látottakat! 3. Csoportosítsd a hámszöveteket a sejtjeik alakja szerint! Írj rá példát, melyik szervben fordul elő az embernél! 4. Csoportosítsd a hámszöveteket a funkciójuk szerint! Írj rá példát, melyik szervben fordul elő az embernél!
Feladatlap 3 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 11. osztály 1. Töltsd ki a táblázatot a megfigyeléseid során! a metszet a szövet típusa a szövet eredete a nagyítás sorszáma mértéke 2. Mindegyik metszetről készíts egyszerű, vonalas rajzot! 3. Csoportosítsd a hámszöveteket a sejtjeik alakja szerint ( az ábra segít), és írj mindegyikhez példát, melyik szervben fordul elő az embernél! 4. Csoportosítsd a hámszöveteket a funkciójuk szerint és írj mindegyikhez példát, melyik szervben fordul elő az embernél! Felhasznált irodalom BÁGYI Imréné (1990) Biológiai gyakorlatok, Budapest, Tankönyvkiadó pp. 23 ENDRÉDI Lajos (2000) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 57-59 PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 227-237 LÉNÁRD Gábor (2007) Biológia 10., Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 93 ÁBRA: saját ötlet alapján.
Biológia 11. osztály 4 2. Ízület vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné Az emberi test tartó, illetve támasztórendszere a csontváz, amely 206 csontból áll. A csontok közt kialakuló kapcsolat lehet folyamatos (nem mozgatható) és megszakított, (mozgatható). A folyamatos csontkapcsolatban a két, vagy több kapcsolódó csont között nincs rés. Az ízületek az egy-, két-, vagy többirányú elmozdulás lehetőségét biztosítják. Hozzávalók (eszközök, anyagok) bonctál szike olló csirke szárny Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Az ízület felépítését csirke szárnyán vizsgáljuk. 1. Óvatosan szedd le a bőrt a szárnyról, majd különítsd el az izmokat a csontokról! 2. Az izmok eltávolítása után figyeld meg a könyökízület szerkezetét! Készíts vázlatrajzot!
Feladatlap a.) Rajz készítése: 5 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 11. osztály b.) Milyen szöveteket különíthetünk el a bőrtelenített csirke szárnyon? c.) Milyen módon kapcsolódnak egymáshoz a csontok? d.) Mi található az érintkező felületeken? Mi a szerepe? e.) Sorolj fel az emberi szervezetből ízületeket! Felhasznált irodalom Saját ötlet alapján. ÁBRA: A- NICKEL, SCHUMMER ÉS SEIFERLE: A házityúk mellső végtagjának váza. A szárny csontjai közel kiterjesztett állapotban, kissé izoláltan; 1977.
Biológia 11. osztály 6 3. Izomszövetek összehasonlítása Készítette: Hunka Gáborné Emlékeztető, gondolatébresztő Az izomszövet mezodermális eredetű és a szervezet mozgatására differenciálódott. Izomszövet alkotja a test legnagyobb tömegét. Működésekor a kémiai energia mechanikai energiává alakul. Három formáját különböztetjük meg: 1. simaizomszövet 2. harántcsíkolt izomszövet 3. szívizomszövet Hozzávalók (eszközök, anyagok) mikroszkóp olló bonctű tárgylemez fedőlemez Petri-csésze 0,5 %-os NaCl-oldat izotóniás NaCl-oldat víz kész mikroszkópi metszetek a háromféle izomszövetről elölt szöcske Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Mikroszkóp alatt vizsgáld meg a kész preparátumokat! 2. Rajzold le a látottakat, majd hasonlítsd össze a tankönyv megfelelő ábráival! 3. Egészítsd ki a táblázatot a tanultak alapján (vagy a tankönyv segítségével)!
Feladatlap a.) Rajzold le a látottakat! 7 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 11. osztály b.) Egészítsd ki a táblázatot a tanultak alapján (vagy a tankönyv segítségével)! Izomszövet neve szerkezete állóképessége előfordulása 1 2 3 c.) Készíts a szöcske lábából preparátumot! Vágj ki az izmokból egy kis darabot, tedd 0,5 %-os NaCloldatba! A bontótűvel roncsold szét a szöveteket! Utána fedd le egy csepp izotóniás sóoldattal! Vizsgáld meg mikroszkóppal és rajzold le! sima izomszövet szívizomszövet harátncsíkolt izomszövet Felhasznált irodalom JUHÁSZ Katalin VARGÁNÉ Lengyel Adrien: Színes érettségi tételek biológiából Középszint-szóbeli; Szeged, Maxim Kiadó, pp: 31. Saját ötlet alapján. ÁBRA: saját ötlet alapján.
Biológia 11. osztály 8 Készítette: Hunka Gáborné 4. Az ember nyálának kémiai összetétele és fermentatív tulajdonsága Emlékeztető, gondolatébresztő Az ember nyálának ph-értéke 6,2 és 7,4 között változhat. Viszkozitását mucin tartalmával magyarázhatjuk. A mucin híg savak hatására kicsapódik. A nyál amiláz enzimet és rodanidot is tartalmaz. A rodanidok főleg dohányos ember nyálából mutathatók ki, mert a májban történő méregtelenítés során létrejövő cianidnyomok a nyállal ürülnek. A vizsgálathoz a nyálat úgy nyerjük, hogy szájunkat 20 ml desztillált vízzel kétszer kiöblítjük. A nyálat szűréssel megtisztítjuk a sejtes elemektől (magvas laphámsejtek, széteső fehérvérsejtek, mirigysejtek). Hozzávalók (eszközök, anyagok) kémcsövek kémcsőállvány cseppentő pipetta tölcsér szűrőpapír vízfürdő üvegbot csempelap nyál 1 %-os ecetsav 3 %-os ferri-klorid-oldat 0,3 % NaCl-ot tartalmazó 1 %-os keményítőoldat Lugol-oldat Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Mucin-tartalom vizsgálata 5 ml nyálhoz adj néhány csepp 1 %-os ecetsavat! Jegyezd fel az eredményt! Szűrd le a csapadékot! 2. Rodanid kimutatása Adj 2-3 ml nyálhoz 3 %-os ferri-klorid oldatot! Jegyezd fel az eredményt! 3. Nyál-amiláz kimutatása Pipettázz 2 ml 0,3 % NaCl-ot tartalmazó 1 %- os keményítőoldatot egy kémcsőbe és adj hozzá 1 ml higított nyálat! Helyezz a kémcsőbe üvegbotot és állítsd 37-39 C-os vízfürdőbe! Vegyél csepp-próbát két percenként a kémcsőből! Vidd a cseppet fehér csempelapra és végezz Lugol- próbát! Foglald az eredményt táblázatba!
Feladatlap 9 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 11. osztály 1. Mucintartalom vizsgálata a.) Az 1%-os ecetsav hozzácseppentése után mit tapasztaltál? b.) Jegyezd fel a csapadék leszűrése utáni tapasztalataidat! c.) Mi a mucin szerepe a szájüregben? d.) Hol találunk még mucint az ember szervezetében? Ott mi a feladata? 2. Rodanid kimutatása a.) Milyen változást tapasztaltál a 3%-os ferri-klorid nyálhoz adása után? Jegyezd fel a változást! 3. Nyál-amiláz kimutatása tapasztalat 2. perc 4. perc 6. perc 8. perc 10. perc 12. perc a.) Milyen anyag kimutatására alkalmas a Lugol oldat? b.) Mi a színváltozás szerkezeti magyarázata? c.) Mire bontja a nyál-amiláz a keményítőt? d.) Milyen környezeti feltételeket igényel a nyálban levő enzim az optimális működéséhez? fültőmirigy nyelv alatti mirigy állkapocs alatti mirigy Felhasznált irodalom LISSÁK Kálmán (1975) Élettani gyakorlatok és bemutatások; Budapest, Medicina Kiadó, pp. 119-120 ÁBRA: saját ötlet alapján.
Biológia 11. osztály 10 5. Vérpigmentek spektroszkópos vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné A fehér fény spektroszkóppal történő bontásakor színes sávokból álló spektrumot kapunk. A sávok a hullámhossznak megfelelően helyezkednek el. Ha a látható fény vérpigmenten halad keresztül, az meghatározott hullámhosszúságú fényt nyel el. Jellegzetes elnyelési spektrum keletkezik, melynél fekete csíkok jelennek meg az elnyelésnek megfelelő helyen. Egy adott pigmenteknek mindig meghatározott elnyelési spektrum felel meg. Ezen alapszik a vérpigmentek spektroszkópos vizsgálata. Hozzávalók (eszközök, anyagok) spektroszkóp állvány kémcsövek pipetták mérőhenger defibrált vér víz Stokes-reagens (elkészítése: 1 rész vas-szulfátot, 2 rész borkősavat és 15 rész desztillált vízben oldunk.) Használat előtt az oldatot ammónium-hidroxiddal meglúgosítjuk. Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Oxi-hemoglobin vizsgálata Hígíts defibrált vért ötszörös térfogatú vízzel, és spektroszkópon figyeld meg! Ezután fokozatosan hígítsd a vért és vizsgáld újra! Jegyezd fel az eredményeket! 2. Hemoglobin vizsgálata Redukált hemoglobint az oxi-hemoglobinból nyerünk redukálószer, a Stokes- reagens hozzáadásával. Spektroszkópon figyeld meg, majd jegyezd fel az eredményt!
Feladatlap 11 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 11. osztály a.) Spektroszkópon figyeld meg a hemoglobin és az oxi-hemoglobin képét! Jegyezd fel az eredményt! Hasonlítsd össze a látott eredményt az itt megadott ábrán lévő adatokkal! b.) Hány nm-nél mutat abszorpciós csíkot a hemoglobin?...nm c.) Hány abszorpciós maximummal rendelkezik az oxi-hemoglobin?... d.) Hány nm-nél tapasztalod?... nm e.) Jellemezd a hemoglobin szerkezetét! f.) Mi a hemoglobin szerepe? g.) Milyen színű az oxidált hemoglobin? phys.bio.u-szeged.hu ÁBRA: saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom
Biológia 11. osztály 12 6. Vörösvérsejt-számlálás Készítette: Hunka Gáborné Emlékeztető, gondolatébresztő A számolás Bürker-kamrával történik. Ez egy tárgylemez nagyságú vastag üveglap, melynek középső harmadában, egymástól vájatokkal elválasztva három üvegcsík van. Mikroszkóppal a középsőn két, 9 mm 2 terület látható, melyeket az 1/5 és 1/20 mm távolságra levő vonalak 1/25 és 1/400 mm 2 területű négyzetekre, illetve 1/100 mm 2 nagyságú téglalapokra osztanak fel. A vörösvérsejtek számolása a kis négyzetekben (1/400 mm 2 ) vagy a kis téglalapokban történik. A beosztást tartalmazó üvegcsík két oldalán levő 1/10 mm-rel magasabb üvegcsíkokra helyezzük a fedőlemezt, melyet szorítók segítségével szorítunk le, úgy, hogy a kamra másik oldalán a Newton-féle gyűrűk láthatók legyenek. Ezáltal a beosztás felett kis hasábok keletkeznek, melyek köbtartalma 1/4000 mm 3. Hozzávalók (eszközök, anyagok) Bürker-kamra keverő (mélangeur) - pipetta mikroszkóp vérkészítmény Hayem-oldat ( 0,5 % NaCl, 2,5 % Na 2 SO 4, 0,025 % HgCl 2 ) hypertóniás sóoldat Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A vérkészítményből a teljesen száraz nagyobbik keverő-pipettába (gömbjében piros üveggyöngy) az 1-es jelig felszívjuk a vért, majd a 101-es jelig az ún Hayem-oldatot! 2. A hígítás után a pipettát - két végét ujjunkkal befogva - 2-3 percig rázzuk, hogy a vérsejtek eloszlása a hígító folyadékban egyenletes legyen. 3. A pipettából néhány cseppet kifújva - amely nem keveredett - 1 cseppet a Bürker-kamra középső üvegcsíkjára, a fedőlemez mellé bocsátunk. Innen a vér a kapillaritás következtében beszivárog. 4. A kamrát mikroszkóp alá helyezve szűkített diafragmával és süllyesztett kondenzorral, közepes nagyítással vizsgáljuk. 5. A vörösvérsejteket mindkét területen 40-40 kis négyzetben megszámoljuk, ezt összegezzük, elosztjuk 80-nal, a kapott középértéket szorozzuk 400000-rel.
Feladatlap 13 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 11. osztály a.) Számold meg a Bürker-kamra segítségével a vörösvérsejteket! (Az alsó és a jobb oldali vonalat érintő sejteket hagyd ki a számolásból!) b.) Mekkora egy felnőtt egészséges ember vérének térfogata? c.) Mi a vörösvérsejtek feladata? d.) Mit jelent a vérszegénység? Mi lehet az oka? e.) Hogyan előzhető meg a vérszegénység kialakulása? Felhasznált irodalom LISSÁK Kálmán: (1975) Élettani gyakorlatok és bemutatások; Budapest, Medicina Kiadó pp. 37-38. ÁBRA: saját ötlet alapján.
Biológia 11. osztály 14 7. EKG-vizsgálat, szívhang vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné A szívműködés elektromos jeleit EKG-készülék segítségével emberen is vizsgálhatjuk. A 12-elvezetéses EKG lényege a négy végtagi és hat mellkasi elektróda segítségével készített EKG. Az elvezetések mindegyike a szív más-más részéről ad információt, így pontos információk nyerhetők a szív működéséről. A készülék nemzetközi megállapodás alapján mindig azonos elvezetési pontokon mért értékek alapján rajzolja a görbét. Az első hatot (I, II, III, avr, avl, avf) a végtagi elektródákból, a második hatot (V1, V2, V3, V4, V5, V6) a mellkasi elektródákból hozza létre. EKG- készülék Hozzávalók (eszközök, anyagok) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) A vizsgálandó személyt kényelmes helyzetben lefektetjük. Két csuklójára és a bal lábszárára gumiszalaggal fémelektródokat rögzítünk. A jó kontaktus érdekében a fémelektródok alá fiziológiás sóoldattal átitatott vattát vagy gézdarabot helyezünk (fehér: bal kar, piros: jobb kar, zöld: bal láb, fekete: föld). Az EKG- készülék kábelvégeit a megfelelő elektródadugaszokba csatlakoztatjuk. Üzembe helyezése és az erősítés beállítása után (1 mv =1 cm), az Einthoven-féle elvezetéseknek megfelelően, felvételt készítünk. 1. Szólítsd fel a vizsgált személyt, hogy végezzen lassú, mély belégzést és kilégzést! Közben regisztráld a jeleket! 2. Kérd meg a vizsgált személyt, hogy tartsa vissza a lélegzetét kb. 1 percig (apnoe) és folyamatosan kísérd figyelemmel a jeleket! 3. Értékeld ki a kapott információkat!
Feladatlap EKG-görbe 15 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 11. osztály a.) Nevezd meg a görbén látható nevezetes pontokat, szakaszokat! P- hullám:...6 PR- szakasz:...6 QRS- komplex: 6 T- hullám:..6 ST- szakasz: 6 mentoftp.maltai.hu ÁBRA: hu.wikipedia.org Felhasznált irodalom
Biológia 11. osztály 16 8. Légzési térfogat mérése Készítette: Hunka Gáborné Emlékeztető, gondolatébresztő A légzés térfogati viszonyait jellemezhetjük a percenkénti légzésszámmal (16) és a nyugodt légzéskor jellemző be- és kilégzési levegő mennyiségével (0,5 dm 3 ). E kettő szorzata adja a légzési perctérfogatot (8 dm 3 ). Ezek az értékek mérhetők és rögzíthetők. A légzésfunkció-vizsgálat a tüdőszövet működését, károsodását is képes kimutatni. A vizsgálati eszköz a spirometer, amely lehet zárt, vagy félig, illetve teljesen nyílt rendszerű. A spirometer a be- és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét képes mérni. Az eredményekből következtetni lehet a tüdő működésére, a hörgők esetleges szűkületére, a légzőizmok állapotára. spirométer Hozzávalók (eszközök, anyagok) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Mérd meg spirométerrel a normál kilégzéskor kilélegzett levegő mennyiségét! 2. Állapítsd meg a vitálkapacitás értékét! A vitálkapacitás mérésnél maximális belégzés után maximális kilégzést végzünk, és közben mérjük a tüdőből kiáramló levegő mennyiségét.
Feladatlap 17 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 11. osztály Párosítsd a fogalmakat a megállapításokkal! A) diffúzió B) gázcsere C) légcsere D) külső légzés E) belső légzés F) sejtlégzés 1. a sejtek és a vér között megvalósuló gázcsere 2. a részecskék belső energiájuk következtében fellépő mozgása 3. a légzőszerv ürege és a külvilág között létrejövő levegőkicserélődés 4. a különböző parciális nyomású gázok parciális nyomásának kiegyenlítődése 5. a sejtek oxidációs folyamatai 6. a légzőszerv ürege és a vér között megvalósuló gázcsere Hány liter oxigént veszünk fel egy óra alatt nyugodt légzés esetén? (Számold ki!) Nevezd meg az ábrán a nagybetűvel jelölt részeket! A:.. D:. B: E:.. C: Hutchinson-féle spirométer Saját ötlet alapján. ÁBRA: anatomia.uw.hu Felhasznált irodalom
Biológia 11. osztály 18 9. Vizeletvizsgálat Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné Kiválasztó szervrendszerünk feladata a felesleges víz, sók és bomlástermékek eltávolítása a szervezetből. A vizelet napi mennyisége középértékben, átlagosan napi ötszöri ürítéssel 1500 ml. E mennyiség elsősorban a folyadékfelvételtől, továbbá a párologtatás során leadott víz mennyiségétől, a táplálék só- és fehérjetartalmától is függ. Normális vizelet centrifugálása során is képződik üledék, mely egyrészt nyálkából, kevés számú leukocytából és hámsejtekből, másrészt kristályos anyagokból áll. Hozzávalók (eszközök, anyagok) mikroszkóp tárgylemez fedőlemez centrifuga centrifugacső Pasteur-kapilláris táramérleg kémcsövek szűrőpapír tölcsér főzőpohár ecetsav HNO 3 -, AgNO 3 -, BaCl 2 -, HCl-oldat vizelet Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A vizelet centrifugált üledékének vizsgálata Öntsd a vizeletet centrifugacsőbe és helyezd a táramérleg serpenyőjébe! A mérleg másik serpenyőjébe helyezz egy másik centrifugacsövet, és azt addig töltsd vízzel, míg az előbbi cső súlyát pontosan eléri! A kiegyensúlyozott csöveket helyezd egymással szemben a centrifugába és 1000-2000 fordulat/perc mellett 5 percig centrifugáld! Ezután a vizeletet öntsd le az üledékről, majd Pasteur-kapillárissal összekeverve, 1 cseppet, zsírtalanított tárgylemezre helyezve, fedőlemezzel befedve vizsgáld mikroszkóppal! Rajzold le a tapasztaltakat! 2. Anorganikus alkotórészek kimutatása 2.1. Klorid-ion kimutatása A vizeletet pár csepp salétromsavval megsavanyítjuk, és annyi ezüst-nitrátot adunk hozzá, míg csapadék már nem képződik. Írd le tapasztalataidat! 2.2. Szulfát-ionok kimutatása A vizeletet ecetsavval savanyítsd meg, és annyi bárium-kloridot adj hozzá, míg csapadék képződik! A keletkezett csapadékot szűrd le, és a szűrletet főzd cc. sósavval! Majd ismét nézd meg, keletkezik-e bárium-klorid hozzáadására csapadék! Tapasztalataid rögzítsd!
Feladatlap 19 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 11. osztály Rajzold le a mikroszkóp alatt látottakat! Miért szükséges a salétromsavval való savanyítás? Milyen csapadék keletkezik? Miért savanyítjuk a vizeletet ecetsavval? Milyen csapadék keletkezik BaCl 2 hozzáadásakor? Mely szulfátokat tartalmazza? A sósavval főzött szűrletnél milyen csapadék képződik BaCl 2 hatására? Mely szulfátokat tartalmazza? A B C D E magnézium-ammóniumfoszfát savanyú ammóniumurát savanyú ammóniumurát húgysav kalcium-oxalát Felhasznált irodalom LISSÁK Kálmán: (1975) Élettani gyakorlatok és bemutatások; Budapest, Medicina Kiadó pp. 154-155. ÁBRA: saját ötlet alapján.
Biológia 11. osztály 20 10. Sertésszív boncolása Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné Az ember keringési szervrendszerének központi szerve a szív. A tüdők között, a középvonaltól kissé balra, a gátorüregben helyezkedik el. Kívülről szívburok borítja, mely alatt a szívizom, a szívbelhártya, a pitvarok és kamrák helyezkednek el. Keringési rendszerünkben jelentős szerepe van a billentyűknek. Két típusát ismerjük: a zsebes - és a vitorlás billentyűt. Mindkét típusnak feladata a vér egyirányú áramlásának biztosítása. Hozzávalók (eszközök, anyagok) bonctál bonckészlet sertésszív (olyan szívet szerezzünk be, melyen a vérereket a szívtől távol vágták át) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A szívet kívülről a szívburok takarja be. Ezt vágd fel és távolítsd el! 2. Az emlősök szíve két pitvarból és két kamrából áll. Próbáld e részeket megkeresni! 3. Boncold fel a szívet! Először vágd fel a pitvart, nézd meg a vékony falát, dugd be az ujjad, és próbáld ki, mennyire tágul! 4. Vágd fel a szív csúcsát! Figyeld meg a két kamra falának vastagságát! 5. A bal pitvartól lefelé haladva vágd fel a kamrát! Melyik billentyűt találod a pitvar-és kamra határán? 6. Keresd meg a vitorlás billentyű mellett a bal felső sarokhoz kapcsolódó artériát! Vágd fel hosszában a kezdeti részét! Mit találtál ott?
Feladatlap 21 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 11. osztály Nevezd meg a szív betűkkel jelölt részeit! Hasonlítsd össze a két kamrafal vastagságát! Mely billentyűket találod a pitvarok és kamrák határán? Mi a szerepe a zsebes billentyűknek? Hol találsz ilyet? Rajzold fel a két vérkört! Melyek a szívciklus eseményei? nol.hu/tud-tech/20090720-a_hibrid_szerv_nem_lokodik_ki ÁBRA: elsosegely.blog.hu Felhasznált irodalom
Biológia 11. osztály 22 11. Szem boncolása Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Hunka Gáborné A szem a koponya szemüregében elhelyezkedő érzékszervünk. A szemgolyóhoz szemmozgató izmok és védőkészülékek (pl. könnymirigy, szemhéj) is kapcsolódnak. A szemgolyó falát három réteg alkotja: ínhártya, érhártya és ideghártya. Az ínhártya szerepe elsősorban a védelem, elülső része a szaruhártya, amely fénytörő közeg. Az érhártya feladata a többi réteg táplálása. Elülső része a szivárványhártya, közepén kerek réssel (pupilla). Az ideghártya tartalmazza a receptorokat és továbbítja az információkat az agy felé. A fény a pupillán keresztül jut a szemlencsére, amely azt a retinára fókuszálja. Szemlencsénk akkomodációs képessége lehetővé teszi, hogy a közeli és távoli tárgyakról is éles kép vetüljön a retinára. A képalkotást a fénytörő közegek (szaruhártya, csarnokvíz, szemlencse, üvegtest) együttesen végzik. A retinára a tárgy kicsinyített, fordított képét vetítik. Ha a retina elpusztul, a látás lehetetlenné válik. A retina receptorai fényre érzékeny sejtek: a csapok és a pálcikák. Ingerületüket a bipoláris sejteken keresztül azoknak a neuronoknak adják át, melyek axonjai összerendeződve alkotják a látóideget. Azon a ponton, ahol az idegsejt nyúlványok kilépnek a szemgolyóból, nincsenek fényérzékeny sejtek (vakfolt). Szemünk a fényintenzitás változásaihoz is kitűnően alkalmazkodik (adaptációs képesség). Hozzávalók (eszközök, anyagok) bonckészlet sertés vagy marhaszem Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Figyeld meg a szemgolyó külső felületét! Milyen részeit és segédszerveket ismersz fel? 2. Éles szikével készíts horizontális keresztmetszetet! Tanulmányozd az elülső szemcsarnokot, a szaruhártyát, a szivárványhártyát, a pupillát, és a szemlencsét! 3. Keresd meg a vakfoltot és az éleslátás helyét! 4. Egymás után fejtsd le a retinát, érhártyát!
Feladatlap 23 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 11. osztály Nevezd meg az ábrán a szem részeit! Sorold fel a szem fénytörő közegeit! Sorold fel az ideghártya sejtrétegeit a legbelső rétegtől kezdve! Mely szemhibákra ismersz az alábbi ábrákon? Hogyan javíthatók? alternativszemdr.hu ÁBRA: saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom
Biológia 11. osztály 24 12. Bőrérzékelés tanulmányozása Készítette: Hunka Gáborné Emlékeztető, gondolatébresztő Az ember kültakarója helyzete, szerkezete és a benne lévő idegvégződések alapján a legsokoldalúbb és legkiterjedtebb érzékszerv. A bőrreceptorok különböző minőségű ingerek felfogására alkalmasak. A tapintási érzethez a bőr deformálódása vezet. A Vater- Pacini-féle testek nyomásreceptorként szerepelnek. A hidegrecepciót a felszíni rétegben levő Krause-végbunkók, míg a melegérzékelést a mélyebben elhelyezkedő Ruffini-féle végtestek végzik. E receptorok úgynevezett hideg-, meleg pontokban tömörülnek. A hidegérzékelő receptorok az epidermiszhez közelebb helyezkednek el. Térküszöb az a legkisebb távolság, melyen kívül két nyomáspontot éppen meg tudunk, azon belül pedig már nem tudunk megkülönböztetni. Hozzávalók (eszközök, anyagok) Frey-féle tapintóserte tompa hegyű, kb. 15 cm hosszú fémpálca (esetleg nagyméretű szeg) gumi, vagy műanyag cső főzőpoharak törlőruha bőrceruza két üvegkád olló 40 C-os víz 37 C-os víz jeges víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A bőr tapintás-érzékelésének tanulmányozása a) Jelölj ki a vizsgálandó egyén kézhátán egy 2 cm élhosszúságú négyzetet! b) A vizsgálandó egyén hunyja be a szemét, vagy fordítsa el a fejét! c) A vizsgálatot végző személy a kijelölt területen sűrűn egymás mellett érintse meg a bőrt a tapintósertével! d) Minden egyes pontot, melyet a vizsgált személy jelez, tintával jelöld meg! e) Végezd el a vizsgálatot a hüvelykpárnán is! 2. Hideg- és meleg receptorok keresése a kézhát és a tenyér bőrén a) Állítsd a fémpálcát egy-két percre jeges vízbe! b) Rajzolj a vizsgálandó egyén kézháti bőrére egy 2 3 cm nagyságú téglalapot! c) Töröld le gondosan a pálcát, majd érintsd meg a kézháton megjelölt téglalap egyes pontjait! A vizsgált egyén fordítsa el a fejét és jelezze, ha hideget érez! d) A megtalált hidegpontokat jelöld kék tintával! e) Végezd el a kísérletet a tenyér bőrén is! g) Végezd el a kísérletet az előző módon melegpontokra is! 3. A hőérzet erősségének összefüggése a hőnek kitett felszín nagyságával Helyezd egyik ujjad a 40 C-os vízbe, a másik kezed pedig a 37 C-os vízbe! Mit tapasztalsz? 4. Térküszöb meghatározása a) Érintsd meg a vizsgálandó személy bőrét az alig nyitott olló két hegyével! b) Kérdezd meg, hány nyomáspontot észlel! c) Mérd le azt a távolságot az olló két hegye között, melynél még két nyomáspontot lehet elkülöníteni, s amely után már csak egy pontot észlel a vizsgált személy! d) Végezd el a vizsgálatot ujjbegyen, arcon! Rögzítsd a tapasztaltakat!
Feladatlap 25 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 11. osztály 1. A bőr tapintás-érzékelésének tanulmányozása Melyik helyen számoltál több nyomáspontot? 2. Hideg- és meleg receptorok keresése a kézhát és a tenyér bőrén Hasonlítsd össze a hidegpontok számát a kézháton és a tenyéren! Hasonlítsd össze a melegpontok számát a kézháton és a tenyéren! Hasonlítsd össze a meleg- és hidegpontok számát mindkét oldalon! 3. A hőérzet erősségének összefüggése a hőnek kitett felszín nagyságával Mit tapasztaltál? Magyarázd a jelenséget! 4. Térküszöb meghatározás Mekkora a távolság az olló két hegye közt, még külön pontok érzékelésekor? Hasonlítsd össze az ujjbegyen és az arcon tapasztaltakat! Felhasznált irodalom PERENDY Mária: (1980) Biológiai gyakorlatok kézikönyve. Budapest, Gondolat Könyvkiadó. pp. 360-361. LISSÁK Kálmán: (1975) Élettani gyakorlatok és bemutatások; Budapest, Medicina Kiadó pp. 266-268. ÁBRA: unicafe.hu/egeszseg/testunk/az-emberi-test-a-bor/
Biológia 11. osztály 26 Készítette: Dávidné Varga Gabriella 13. Az ember belső elválasztású mirigyeinek mikroszkópos vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A hormonok az életműködések szabályozásában szerepet játszó kémiai hatóanyagok. A többségük belső elválasztású mirigyekben termelődik. Ezeknek a mirigyeknek nincs kivezető csövük, így váladékukat közvetlenül a vérbe öntik. Hatásukat távol a mirigytől, a rájuk érzékeny sejtekben fejtik ki. Ismerkedj meg az ember hormonális szabályozásában fontos néhány miriggyel! A pajzsmirigy a gége és a légcső előtt elhelyezkedő szerv. A mellékvesék a vesék felső csúcsához kapcsolódnak. A hasnyálmirigy emésztőenzimeket előállító mirigyszövetébe mintegy szigetszerűen ágyazódnak bele azok a sejtek, amelyek hormonokat termelnek. A férfiak páros nemi mirigye a here, a hasüregen kívül, a herezacskóban található. A nők nemi mirigye a petefészek, amely a medencében elhelyezkedő mandula nagyságú páros szerv. Hozzávalók (eszközök, anyagok) mikroszkóp, feliratozott kész metszetek (rajta a belső elválasztású mirigy neve): pajzsmirigy, mellékvese, hasnyálmirigy, here, petefészek metszetei. Ahányféle metszet rendelkezésre áll, annyi fős csoportban dolgoznak a tanulók saját mikroszkóppal. A már megfigyelt metszeteket cserélhetik egymás között, vagy megosztják a tapasztalataikat. Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Vizsgáld meg mikroszkóppal a különféle belső elválasztású mirigyekből készített preparátumokat! a) A pajzsmirigy metszetén keress hámszöveti réteggel körülvett tüszőket, hólyagokat! Ezek ürege tárolja a hormonokat, köztük a tiroxint. b) A mellékvese metszetén a kéregrész kötőszöveti burka alatt több réteget különböztethetsz meg. A legkülsőben található a só- és vízháztartásra, a következőben a szénhidrát-anyagcserére és a legbelsőben az ivarmirigyekre ható hormonok helye. A metszet belsejében látható az adrenalint termelő velőállomány. c) A hasnyálmirigy metszetében erősebben festődve jól láthatók a nagyszámban előforduló egymástól elkülönült sejtek, amelyek az inzulint termelik. d) A here metszetén jól kivehetők a here-csatornák és a csatornák közti sejtcsoportok, amelyekben termelődik a férfi nemi hormon, a tesztoszteron. e) A petefészek metszetében keress kisebb és nagyobb méretű és kör alakú tüszőket, valamint az ovális alakú, betüremkedő falú sárgatesteket, amelyek a női nemi hormonokat termelik! 2. Mindegyik vizsgált metszetről készíts rajzokat! 3. A rajzokhoz írd oda az általad felismert részletek nevét!
Feladatlap 27 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Biológia 11. osztály 1. Az ábra az emberi szervezet főbb belső elválasztású mirigyeit mutatja vázlatosan. Nevezd meg a betűvel jelölt mirigyeket! A, E,. B, F,. C, G, D, H,... 2. Készíts rajzokat a megvizsgált belső elválasztású mirigyek metszeteiről! 3. A rajzokhoz írd oda az általad felismert részletek nevét! 4. Melyik belső elválasztású mirigyre jellemző? Írd az állítások számait a vizsgált mirigyek neve mellé! pajzsmirigy: mellékvese kéregállománya: here: hasnyálmirigy: mellékvese velőállománya: petefészek: 1, inzulin 2, tiroxin 3, tesztoszteron, 4, adrenalin 5, ösztrogén, 6, progeszteron 7, só- és vízháztartásra ható hormon 8, csökkent működésének eredménye a törpenövés 9, hormonja jód tartalmú 10, mindkét nemben megtalálható mirigy, ami nemi működésre ható hormont is termel 11, a működő izom ereit tágítja 12, csökkent működésének az eredménye a cukorbetegség 13, betegsége a golyva 14, a hormonjait szabályos ciklusokban termeli 15, a vércukorszintet csökkenti a hormonja 16, hímivarsejteket is termel Felhasznált irodalom BOTH M.-CSORBA L. ((2011) Biológia 11. munkafüzet, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó LÉNÁRD Gábor (1987) Biológiai laboratóriumi vizsgálatok Budapest, Tankönyvkiadó pp.252-253 SZERÉNYI G. (2010) Biológia érettségizőknek 1.kötet, Szeged, Mozaik pp.192 ÁBRA: saját ötlet alapján.
A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlatvezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. Működési szabályzat - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%- os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.