A semmi ágán ül szivem A kríziskezelés lehetőségei a munkahelyeken Munka: Lélekre hangolva záró rendezvény 2010. december 2. Virág László pszichológiai osztályvezető Vajger Éva munka és szervezet szakpszichológus Vám- és Pénzügyőrség Egészségügyi Szolgálat Pszichológiai Osztály
Mi a KRÍZIS? Egy személy vagy csoport életében megnyilvánuló nehéz helyzet, működési zavar: a konfliktus, válság, katasztrófa átfogó, együttes megnevezése (Barlai Kővágó, 2004).
Mi jellemzi általában a krízishelyzeteket? Bekövetkezésük váratlan, kivédhetetlen Vélt vagy valós fontos érdekeket veszélyeztethetnek Fokozott fenyegetettség és veszteségek Az események időben és térben kiterjednek a környezet valamennyi elemére, és jelentős generáló hatásuk van egymásra is Káosz az információáramlásban A normális vezetői rendszerek és folyamatok felbomlanak Időkényszer: a környezet azonnali megoldásokat vár el és sürget Korlátozott információkra alapuló döntések Információhiány, megalapozatlan híresztelések Szélsőséges, egymásnak ellentmondó lélektani reakciók egyéni és csoportos szinten is
Milyen tipikus pszichológiai reakciók jelenhetnek meg krízishelyzetben? Az ÉSZLELÉS torzul: beszűkült, szelektív, aránytalan Az ÉRZELMEK ellentmondásosak (ambivalensek): szorongás, félelem, tehetetlenség, bénultság, zavarodottság, pánik, ingerlékenység, düh, agresszió (önmaga és/vagy mások felé), depresszió, apátia stb. A VISELKEDÉS irracionális: hiányzó vagy helyzetnek nem megfelelő cselekvések
Milyen szakaszokra bontható a krízisek lezajlása? 1. KIVÁLTÓ HATÁS - néhány óra 2. SOKK: megrettenés és nyugtalanság - néhány nap A krízisben lévő személynek nyújtsunk támaszt, támogatást. 3. ALKALMAZKODÁS - néhány hét A felmerülő érzésekkel és a valós helyzettel kell foglalkozni. 4. AZ EGYENSÚLY HELYREÁLLÍTÁSA - hónapok Feszültség, türelmetlenség, csalódás feldolgozása. 5. ÚJRA ORIENTÁLÓDÁS Kedvező esetben a személyiség jobb működéséhez vezethet. (Bakó, 1996; Hárdi, 1992)
Milyen emberi tényezők fokozhatják a krízisveszélyt? Alacsony kockázatészlelés Magas kockázatvállalás Intelligencia deficit Szakismeret hiánya Kielégítetlen szükségletek Önkontroll hiánya Konfliktuskezelési problémák Túlzott agresszió Empátia hiánya
Kik a fokozottan veszélyeztetettek? Szenvedélybetegek (alkohol, kábítószer, játékszenvedély) Pszichés problémával küzdők (depresszió, szorongás, aktuális krízisállapot stb.) Balesetet, sérülést elszenvedett személyek Akiknek az életében éppen változás zajlik (életszakasz-váltás, lakóhelyváltás, munkahelyváltás stb.) Akik magányosak Akiknek a családjában előfordult már öngyilkosság
A krízisek kezelését gátló tényezők a munkahelyeken A krízisek felismerésének hiánya A krízisek jellege Megfelelő szakemberek hiánya Vezetők felkészületlensége és/vagy érdektelensége Munkahelyi légkör munkahelyi pszichoterror Félelem a hiányzástól, a munkahely elvesztésétől Pszichés háttértényezők: tagadás, tanult tehetetlenség, bűnbakképzés A pszichológiai kultúra alacsony szintje a társadalomban
A krízisek kezelésének és megelőzésének lehetőségei a munkahelyeken Emberközpontú szervezeti kultúra kialakítása Folyamatos szervezetfejlesztés, minőségfejlesztés A személyiségi jogok védelme létező gyakorlat legyen a munkahelyen Támogató, bizalomteli csoportlégkör Megfelelő szakembergárda, háttértámogatás Folyamatos (nem csak kampányszerű) egészségmegőrzésiegészségfejlesztési programok, pl. rendszeres szűrések A munkahely által támogatott rekreációs és rehabilitációs lehetőségek Külső együttműködők bevonása: egészségmegőrzéssel, egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, intézmények