Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések kockázatai és megelőzésük lehetőségei Munkaegészségügyi nyílt nap Pécs 2014. október 15. dr. Madarász Gyula Főosztályvezetőhelyettes
51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet A hazai szabályozásban 2013. július 16-tól hatályos az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről szóló 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet. (Tanács 2010/32/EU irányelve 2010 május 10.) 2
51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet alkalmazása Az újonnan hatályba lépő rendelet alkalmazásának problémái: értelmezési kérdések, hatósági ellenőrzési gyakorlat kialakítása, hatásköri kérdések tisztázása( hatóságok együttműködése), munkáltatók tájékoztatása. A problémák kezelésének eszközei: munkavédelmi felügyelők felkészítése, munkáltatók tájékoztatása, hatóságok közötti egyeztetés, biológiai kóroki tényezők célvizsgálata(előzmény). 3
51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet értelmezése Éles vagy hegyes eszközök: [Ehi. 4/C (3)] a munkavédelemről szóló törvény 1993. évi XCIII. törvény 87. 4. pontja értelmében munkaeszköznek minősülő, konkrét egészségügyi tevékenységek végzéséhez használt olyan tárgyak vagy eszközök, amelyekkel vágni és szúrni lehet, továbbá amelyek egyébként sérülést vagy fertőzést okozhatnak. Mvt. 87..4.pont: Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz). 4
A munkavédelmi törvény 1993. évi XCIII. Törvény Hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre (munkáltatók, munkavállalók és a köztük lévő munkavégzésre irányuló jogviszony). Önfoglalkoztatókra nem vonatkoznak az előírásai. Egyes rendelkezéseket alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra (járókelők, látogatók, szolgáltatást igénybe vevők). Rendkívüli munkavégzési körülmények (mentés, katasztrófa elhárítás) esetére külön szabályokat kell alkalmazni. 5
A célvizsgálat elrendelése Az NMH MMI és a munkavédelmi felügyelőségek 2014. évi országos hatósági ellenőrzési tervében került meghatározásra az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések és fertőzések kockázatával járó tevékenységek ellenőrzésére irányuló célvizsgálat. A célvizsgálat indokolása: Az egészségügy területén dolgozó munkavállalóknál nagy számban fordulnak elő tű vagy más éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések. E sérülések aggodalomra adnak okot, mivel a munkavállaló a sérülés során a vér útján terjedő betegségeknek több mint 20 fajtájával fertőződhet meg. 6
A célvizsgálat során vizsgálandó szempontok Az ellenőrzések az egészségügyi szolgáltatóknál, az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó munkavédelmi követelmények teljesítésének vizsgálatára terjedjenek ki. 7
Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályok Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről szóló 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet és a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet. 8
A tárgykörben érintett egyes munkavédelmi tárgyú jogszabályok: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 3/2002. (II. 8. ) SzCsM - EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 9
A munkáltató munkavédelmi feladatai gondoskodás munkabiztonsági, munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásáról (pl. kockázatértékelés elvégzése), foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás biztosítása (pl. munkára való alkalmasság vizsgálata), szükséges utasítások, tájékoztatás megadása a munkavállalóknak a munka elvégzéséhez (pl. elméleti és gyakorlati oktatás), munkavégzési körülményekhez igazodó munkaeszközök biztosítása, a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságának, tisztításának, karbantartásának, javításának, pótlásának biztosítása, a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, az elsősegély-nyújtási, a mentési és tűzvédelmi feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosítása. 10
A munkáltató munkavédelmi feladatai A MUNKÁLTATÓK át nem hárítható (objektív) felelőssége és feladata a munkavédelmi: - feltételek megvalósítása, - követelmények biztosítása, - és a munkabalesetekkel, a foglalkozási megbetegedésekkel (a fokozott expozíciós esetekkel) kapcsolatos előírások teljesítése. A munkáltatók a munkavédelmi feladatok megvalósításának módját - a jogszabályok és szabványok keretein belül - szabadon határozzák meg.
A munkaképtelenséget nem okozó baleseteket nyilvántartásba kell venni, és a baleset körülményeit tisztázni kell. Ez fontos, hiszen a kezdetben jelentéktelennek tűnő sérülésből komolyabb egészségkárosodás alakulhat ki. Legtöbb esetben a seb ellátása után, a dolgozó folytathatja a munkát. A munkaképtelenséggel járó munkabaleseteket azonban haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredményét a Hatóság által rendszeresített jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Szükség szerint csatolni kell a kivizsgálásnál figyelembe vett egyéb dokumentumokat. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet. 12
Tűszúrásos és vágásos sérülések okozta balesetek legfőbb okai 50-53% kapkodás, időhiány 45-48% előre nem látható esemény 43-47% a beteg váratlan reakciói 19-22% veszélyes hulladékban szúró, vágó eszköz 9-10% hiányos, hibás védőeszköz 8-9% helytelen eszköz használat 3% gyakorlatlanság, ismerethiány Forrás: NŐVÉR 2007. 20. évf.5. szám 9. oldal SE EMK XI. Betegbiztonsági Fórum 2010. dec. 02. 13
2013-ban az egészségügyi és szociális ágazatból 1162 három napnál hosszabb keresőképtelenséggel járó munkabalesetet jelentettek (352 férfi és 810 nő). Ebből 2 súlyos,10 csonkulásos volt. Halálos baleset nem fordult elő. A célvizsgálat során megállapítottuk: a Rendelet hatályba lépését követően (2013. július 16.) bekövetkezett, éles vagy hegyes eszközök használatából adódó sérülések száma (fő): 490 éles vagy hegyes eszközök használatából adódó fertőzések száma (fő): 5 14
Bejelentett és a felügyelőségek által kivizsgált foglalkozási megbetegedés gyanúját feltételező esetek alakulása ágazatok szerint (esetszám) éves bontásban Ágazat 2009 2010 2011 2012 2013 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 8 6 7 5 9 Bányászat, kőfejtés 175 173 86 76 67 Feldolgozóipar 62 74 82 58 44 Építőipar 4 4 1 1 3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 10 11 16 5 6 Szállítás, raktározás 3 6 3 2 2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 60 121 94 36 73 Egyéb ágazatok 46 60 27 10 17 Összesen 368 455 316 193 221 2014.10.15. 15
Vizsgálati eredmények, adatok Az ellenőrzést végző felügyelők száma 127 A munkáltatók száma 840 A szabálytalansággal érintett munkáltatók száma 674 (80%) Az ellenőrzött telephelyek létszáma 55 105 A szabálytalansággal érintett munkavállalók száma 10 633 fő (19%) Az éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések és fertőzések 27 159 kockázatának kitett munkavállalók száma fő 16
A célvizsgálat során ellenőrzés alá vont munkáltatók tevékenysége 17
Az éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések és fertőzések kockázatával járó ellenőrzött tevékenységek megoszlása 18
Az ellenőrzött egységben, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések és fertőzések kockázatával járó tevékenység(ek) Intramuscularis/subcutan injekció 698 Vérvétel, intravénás beavatkozás 479 Szövetminta vétel, biopszia 144 Egyéb mintavétel (vizelet, amniocentezis, stb.) Sebészi tevékenység 236 Műszertisztítás, többször használatos eszközök újbóli felhasználásra való előkészítése (válogatás, fertőtlenítés, sterilizálás, stb.) Egészségügyi veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása, kezelése Egyéb 47 325 442 672 19
Kockázatértékelés, kockázatkezelés, megelőzés A vérrel, testváladékokkal való érintkezés megelőzése egy átfogó megelőzési stratégia kialakítását igényli, mely segítségével az éles és hegyes eszközök által okozott sérülések hatékonyan megelőzhetőek. A hatékony megelőzési gyakorlat kialakításának, valamint a helyes kockázatkezelési technikák bevezetéséhez elengedhetetlen a sérülések kiváltó okainak ismerete. A munkáltatónak gondoskodnia kell a munkavállalók éles vagy hegyes eszközökkel történő biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzésének feltételeiről, illetve amennyiben az expozíció megakadályozása vagy megszüntetése az egészségügyi szolgáltatás munkafolyamatai során nem lehetséges, a kockázatot olyan minimális szintre kell csökkenteni, hogy az érintett munkavállalók egészsége és biztonsága megfelelően biztosítva legyen. 20
Megtörtént-e az éles vagy hegyes munkaeszközök használatából származó, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő kockázatok értékelése? 1993. évi XCIII. törvény 54. (2)-(3) bekezdése ; 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet 4. -a, 6. (3) bekezdése, 11. -a (R.) ; 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3. -a 81 db igen; 155 db igen, de nem teljes körűen; 271 db nem; 24 db az ellenőrzött munkáltató az R. 6. (3) bekezdése vagy a 11. -a hatálya tartozik, ezért jelenleg még nem érinti az e rendelet szerinti kockázatértékelési kötelezettség 21
Megtörtént az éles vagy hegyes munkaeszközök használatából származó, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő kockázatok értékelése? 381 db igen; 155 db igen, de nem teljes körűen; 271 db nem; 24 db az ellenőrzött munkáltató az R1. 6. (3) bekezdése vagy a 11. -a hatálya tartozik, ezért jelenleg még nem érinti az e rendelet szerinti kockázatértékelési kötelezettség 393 db igen; 64 db igen, de nem teljes A kockázatértékelés tartalmazza a munkáltatónál használt, a rendelet hatálya körűen; 183 db nem; alá tartozó éles vagy hegyes eszközök felsorolását? Megtörtént az éles vagy hegyes munkaeszközök használatával összefüggő expozíció(k) kockázatának meghatározása?.a biológiai kóroki tényezők expozíciójából származó kockázatok meghatározása és becslése megtörtént? A kockázatnak kitett munkavállalók köre behatárolt, meghatározott? Amennyiben a kockázatértékelés a munkavállaló biztonságát vagy egészségét veszélyeztető kockázat jelenlétét állapította meg, az egészségügyi szolgáltató megküldte a kockázatértékelést, valamint ezzel egyidejűleg bejelentést munkavédelmi felügyelőségnek? 439 db igen; 337 db nem; 530 db igen; 89 db igen, de nem teljes körűen (pl. a kockázatot nem minden jelen lévő biológiai tényezőre becsülték meg); 190 db nem; 616 db igen; 176 db nem; 185 db igen; 555 db nem; 56 db ellenőrzött munkáltató az R1. 6. (3) bekezdése vagy a 11. -a hatálya tartozik, ezért jelenleg még nem érinti az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettség; 22
Mely munkavédelmi feladataihoz köteles igénybe venni a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást? A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat [Mvt.21 (3) bek.] Soron kívüli ellenőrzés(amikor a munkavállaló veszélyeztetése fordult elő,vagy baleset következett be)[mvt.23. (2)bek.] Munkafolyamat,technológia,munkaeszköz,anyag megválasztása [Mvt.40. (1)] Veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése károsító hatásuk csökkentése érdekében[mvt 42. ] Hatásos védelem alkalmazása [Mvt.44. (1)] Elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítása[mvt.46..] Orvosi (alkalmassági vizsgálatok) [Mvt49. (1)bek.] [Mvt.54. (1)b,d,g,(2)(7)b,bek.] Kockázatértékelés elkészítése Mvt.54. (2) Egységes átfogó megelőzési stratégia kialakítása [Mvt.54. (1)g] Egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének szabályozása [Mvt. 56. ] 23
Munkaegészségügyi szaktevékenységek. (Munkaegészségügyi (szakorvosi) képesítéshez kötött tevékenység) Mvt. 21. (3) Mvt. 23. (2) az üzembe helyezés előzetes munkaegészségügyi szempontú vizsgálata a munkahelyek soron kívüli ellenőrzése Mvt. 54. (1) b), d)-f) és (2) a munkahelyi kockázatok értékelése Mvt. 54. (1) g) és (2) az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása Mvt. 56. az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakítása
A kockázatcsökkentés érdekében a munkáltatónak a következő intézkedéseket kell tennie: - a munkafolyamatot úgy kell tervezni, illetve szabályozni, hogy minimális szintre csökkenjen az expozíció lehetősége az érintett munkavállalók körében, - megfelelő védőeszközöket* kell biztosítani és használatukat rendszeresen ellenőrizni kell, - belső szabályzatban kell meghatározni az érintett munkavállalók tájékoztatására, képzésére, a védőeszközök használatára, az éles vagy hegyes eszközök használatából adódó esetleges sérülések, fertőzések megelőzésére - ideértve a szükségessé váló védőoltás biztosítását is - szolgáló munkáltatói rendelkezéseket, - elő kell írni, hogy az éles vagy hegyes eszközöket használatuk után egységenként,védőkupak visszatétele nélkül kell az arra rendszeresített gyűjtőeszközbe helyezni. 25
A biológiai kóroki tényezőkkel szemben védelmet nyújtó egyéni légzésvédő eszközök esetében gyakran felmerülő kérdés, hogy a sebészeti, műtős szájmaszk egyéni védőeszköznek minősül-e? Egyértelműen le kell szögezni, hogy a sebészeti szájmaszkok nem egyéni légzésvédő eszközök! A maszk nem illeszkedik az arcra, nem zárja a légutakat, nem gátolja meg az alászívást, ezáltal védelmi képessége nem értékelhető. Azt, hogy az adott munkavégzés során szükséges-e, és ha igen, milyen védelmi képességű védőeszköz alkalmazható a jelen lévő kóroki tényező kivédéséhez, azt mindig munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében szakmailag megalapozott és körültekintő kockázatelemzésnek kell meghatároznia. A sebészeti szájmaszk nem munkavédelmi, hanem elsősorban betegbiztonsági célokat szolgál meghatározott szakmai protokollnak megfelelően. 26
A kockázatok megelőzésére/csökkentésére a munkáltatók az alábbi intézkedéseket valósítják meg A kockázatnak kitett munkavállalók számát a lehető 723 legalacsonyabb szintre csökkentik Műszaki megelőzést alkalmaznak (pl. eszközmosó használata) 438 Biztonságosabb orvosi eszközöket alkalmaznak (pl. zárt vérvételi rendszer, visszahúzódó injekciós tűk, biztonsági 470 kanülök) Megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket biztosítanak 696 a munkavállalók számára Olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a biológiai tényezők szétszóródásának 640 lehetőségét. Megfelelő eszközöket biztosítanak a hulladék biztonságos összegyűjtésére, tárolására és eltávolítására, beleértve - ahol 759 lehetséges - a biztonságos és azonosítható tartályok használatát A munkáltató előírta, hogy az éles vagy hegyes eszközöket használatuk után egységenként, védőkupak visszatétele nélkül 550 az arra rendszeresített gyűjtőeszközbe helyezzék a munkavállalók [R1. 6. (2) d) pontja] Egyéb megelőző intézkedéseket foganatosítanak 47 27
A használt éles vagy hegyes munkaeszközök helyettesíthetők kevésbé veszélyessel? [R1. 7. (1) bekezdése 4. (3) d)] Ha a használt éles vagy hegyes munkaeszközök helyettesíthetők, akkor várható-e ennek bevezetése? [R1. 7. (1) 4. (3) d)] 188 db igen; 620 db nem 130 db igen 28
A munkavállalók tájékoztatása és képzése A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló, illetve a munkavédelmi képviselő - tájékoztatás és képzés formájában - elégséges és megfelelő információt kapjon az éles vagy hegyes eszközök használatával összefüggésben? [R1. 8. -a] (Az egészséget fenyegető kockázatok, az expozíció megelőzését szolgáló intézkedések, az éles vagy hegyes eszközök biztonságos használatára vonatkozó előírások, az egyéni védőeszköz viselése és használata, az előre nem látható veszélyhelyzetek megelőzése, az éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések esetén teendő intézkedések stb.) 545 db igen 142 db nem 146 db részben 29
Sérülést követő intézkedések, utókövetési követelmények A foglalkozás-egészségügyi szolgálat útján biztosított a sérült munkavállaló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, szükség esetén rehabilitációja? 749 db igen 27 db nem 30
Sérülést követő intézkedések, utókövetési követelmények A foglalkozás-egészségügyi szolgálat útján biztosítani kell a sérült munkavállaló egészségi állapotának figyelemmel kísérését. 1.Haladéktalan és szakszerű sebellátás 2.Jelentés a közvetlen munkahely vezetőnek 3.Jelentkezés a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál 4.postexpozíciós profilaxis érdekében(pl. védőoltás,antivirális kezelés) az alap és nyomon követéses HBV,HCV,HIV szerológiai vizsgálat érdekében,illetve a sérülést okozó eszközön levő vér tulajdonosának vizsgálata céljából. (A beteg szerostátuszának kiderítése.) 5.Expozíció dokumentálása 31
Intézkedések: Hiányosság megszüntetését előíró határozatok. Határozatok száma Intézkedési pontok 674 2 640 32
Intézkedések Felfüggesztő határozatok Határozatok száma (darab) 62 Érintett munkavállalók száma (fő) 255 Felfüggesztett munkaeszközök száma (db) 42 Felfüggesztett tevékenységek száma (db) 37 Foglalkoztatást megtiltó határozatok száma (darab): ) 26 Foglalkoztatást megtiltó határozatok: Eltiltott munkavállalók száma (fő) 53 Figyelemfelhívások száma (darab) 96 Munkavédelmi bírsághatározatok: Határozatok száma (darab): ) 0 Munkavédelmi bírsághatározatok:munkavédelmi bírságok összege (Ft):) 0 33
A munkavállaló jogai és kötelezettségei A szabályokat be kell tartania munkavégzés során. Nem veszélyeztetheti sem magát, sem mást. Nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el a biztonsági berendezéseket. Az egyéni védőeszközét rendeltetésének megfelelően kell használnia. Részt kell vennie az előírt orvosi vizsgálaton. Minden balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell. Megkövetelheti az előírt védőintézkedések megvalósítását, az ismeretek rendelkezésére bocsátását, a munkaeszközök, egyéni védőeszközök, a tisztálkodási lehetőség biztosítását. Nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért. 34
A célvizsgálat eredménye 1. A Munkavédelmi Hatóság ellenőrzési gyakorlata fejlődött. 2. Hatásköri kérdések tisztázására, több megyében a hatóságok közötti együttműködése is sor került. 3. A munkáltatók ismeretei bővültek,tájékozottságuk javult. 4.A szaktevékenységet ellátók értelmezési problémáit sok esetben sikerült tisztázni. 35
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Köszönöm a figyelmet! dr. Madarász Gyula madaraszgy@lab.hu 36