MESEVÁR ÓVODA Čuvarnica Čarobni Dvorac

MESEVÁR ÓVODA Čuvarnica Čarobni Dvorac PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM 036464 Szombathely, Gagarin út 10. 2013.

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető I. Az óvodai nevelésünk célja, feladata, rendszere, elvei 1.1. Gyermekkép, óvodakép 1.1.1. Gyermekképünk 1.1.2. Óvodánk sajátos arculata 1.1.3. Óvodánk szerkezetének bemutatása 1.1.4. Óvodánk személyi feltételei 1.1.5. Óvodánk tárgyi feltételei 1.2. Kiemelt nevelési elveink 1.2.1. Általános nevelési elveink 1.2.2. Helyi adottságokból és igényekből fakadó elveink 1.3. Nevelési célok 1.3.1. Óvodánk nevelési célja 1.3.2. Az óvodánk nevelési feladatai a személyiségfejlesztés területén 1.3.3. A nevelés alapvető keretei 1.3.4. Tevékenységi formák II. Óvodai nevelésünk feladatai 2.1. Nevelési feladatok 2.1.1. Az egészséges életmód alakítása 2.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása 2.1.3. Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés megvalósítása 2.2. Tevékenységi formák 2.2.1. Játék 2.2.2. Mozgás 2.2.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka 2.2.4. Verselés, mesélés 2.2.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 2

2.2.6. Külső világ tevékeny megismerése - környezet megismerése - matematikai ismeretszerzés 2.2.7. Munkajellegű tevékenységek 2.2.8. Tanulás 2.2.9. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok, tevékenységek 2.2.10. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának terve 2.2.11. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 2.2.12. Tehetséggondozás 2.2.13. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 2.2.14. Az iskolába lépés feltételei 2.3. Alapellátáson kívüli egyéb óvodai szolgáltatások 2.4. Óvodánk kapcsolatrendszere 2.4.1. A szülő, a gyermek a pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei 2.4.2. Kapcsolattartásunk oktatási-, szakszolgálati-, kulturális intézményekkel 2.4.3. Óvodai szervezetek és működésük keretei III. Irodalom IV. Horvát-magyar csoport részprogramja V. Programunk érvényességi nyilvánossági legitimációs záradéka VI. Mellékletek Továbbképzési terv Szülői tájékoztató Alapító okirat Házirend 3

BEVEZETŐ A közoktatási rendszer egyik pillére az óvoda. A felnövekvő nemzedék életszemléletének, világhoz való viszonyulásának, belső érzelmi irányultságának megalapozása van a kezünkben, meg nem ismételhető, vissza nem fordítható és főleg nem korrigálható felelősséget jelentve számunkra. Intézményünk Pedagógiai programja összhangban áll az Alapprogramban foglaltakkal, a Közoktatási Törvényben megfogalmazott tartalmi követelményekkel, a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelveivel, a helyi adottságokból és igényekből fakadó elvárásokkal és lehetőségekkel. Pedagógiai programunk elkészítése közben nem mindenáron az 'új' sokkal inkább a jó, az optimális megoldásokat kerestük, beleépítve a hazai óvodai gyakorlat megőrzendő tapasztalatait, az óvodai nevelésünk során jól bevált gyakorlat eredményeit, hagyományait, az alternatív és innovatív pedagógiai törekvések megvalósítható elemeit és minden olyan tartalmi értéket, ami a gyermekek számára hasznosítható, az életkori és egyéni adottságokhoz alkalmazkodó, egyenletes, megfelelő ütemben történő személyiségfejlődést eredményez. Célunk, hogy a 6-7 éves kor végén harmonikus egységet alkosson a gyermekben a szellem gazdagsága, az erkölcs tisztasága és a test fejlettsége. Figyelembe vettük, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő és hátránycsökkentő szerepet tölt be. Hiszünk abban, hogy olyan programot készítettünk, amelyben a gyermek legyőzheti, vagy behozhatja hátrányait, de a többletteljesítményre képes gyermek is megfelelő indíttatást nyer képességei kibontakoztatásához. Az alapot ehhez egy olyan pozitív, befogadó érzelmi légkör adja, melyet a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembe vétele, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a gyermek szeretete, a különbözőségek elfogadása, nyitottság, tolerancia, hozzáértő figyelem jellemez, melyben óvónő-gyermek egyaránt örömmel, kedvvel, tudása legjavát adva tud dolgozni, élni. Programunk biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. 4

I. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATA, RENDSZERE, ELVEI 1.1 GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 1.1.1. GYERMEKKÉPÜNK Mottónk: 'Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud addig tartani, Míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, Ha nem csak hallani, De érteni akar, Hogy közel legyen, A szívdobogásom.' /Birtalan Ferenc/ Programunk az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A 3-7 éves korú gyermekek harmonikus fejlődését legjobban a családias légkörű kortárs közösség biztosítja. A gyermeknek arra az időszakra, amíg távol van a családtól, befogadó közösségre, gondoskodásra a családi légkör pótlására, érzelmi biztonságra, védettségre és szeretetre van szüksége s minél kisebb a gyermek, annál jobban igényli azt. Óvodánk nem akarja és nem is tudja átvállalni a család funkcióját, sőt közvetett úton annak erősítésén fáradozunk. Segítünk abban, hogy értelmes, testileg és lelkileg kiegyensúlyozott, a világ dolgaira rácsodálkozó, nyitott, szép és új iránt fogékony, önfeledten tevékenykedő, boldog gyermekek nőjenek fel mellettünk és hogy mindezt az egyenlő hozzáférés biztosítása mellett gazdag ismeretnyújtással, szeretettel érjük el. Arra tanítjuk őket, hogy legyenek becsületesek és tisztességesek. Törekszünk a mély emberi kapcsolatok kialakítására, a társadalmi-, erkölcsi normák elfogadására, betartására, korunkban másodrendűvé vált emberi értékek megmentésére. Segítünk abban, hogy értékszemléletükben teret nyerjen a társadalmi - természeti környezet védelme, a környezettudatosság, a kultúra, a tudás a hagyományok tisztelete, a szülőföldhöz való kötődés, a haza szeretete. 5

Személyiségük meghatározó jegye legyen az őszinteség, az együttérzés, a segítőkészség a különbözőségek elfogadása, a tolerancia. Pici koruktól kezdve fáradozunk azon, hogy minden gyermek a közösség érdeklődő, kezdeményező, kreatív, önálló tagja legyen. Pedagógiai hitvallásunknak megfelelően úgy vezetjük a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy egy jól megélt, teljes és igazi kisgyermekkor után testileg, lelkileg és szociálisan éretten készen álljon az új feladatokra, elvárásokra. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, és nevelőszemélyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskoláskorba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Vigyázunk arra, hogy a tiszta gyermeki derű, őszinte szeretet, gyermeki lélek ne sérüljön, gyermeklétük csodája fejlődő személyiségük örök kincse maradjon. 1.1.2. ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA Óvodánk 1952-ben kezdte meg működését a város nyugati részén, kertvárosi környezetben egy villa jellegű épületben. Varázsát kiemeli építészeti meghatározottsága /mese-vár hatása, tornyai, stukkói, díszítőelemei/, s belső lakóház jellege, mely sokat megőrzött otthonos hangulatából. Vonzáskörzetében található a Szent István park, Ezredév park, a zöldövezeti kertvárosi környezet műemlék jellegű lakóházai, a Csónakázó tó, olyan miliőt kínál a hozzánk érkező gyermekeknek, ami ritka sajátja az ország bármely óvodájának. Az épülethez csendes, nyugodt környezetű, sokoldalú mozgásfejlesztésre alkalmas, EU-szabványos, esztétikus játékokkal felszerelt udvar tartozik. Óvodánktól 'séta-távolságra' található a városközpont, uszoda, korcsolyapálya, Skanzen, Bábszínház gazdag és változatos programok lehetőségével. Óvodánk arculatát a szülők igényéből, a környezet társadalmi-természeti meghatározottságából, az óvónők szakirányú végzettségéből és szakmai irányultságából kiindulva a mozgásfejlesztés, a rajzolás, mintázás, kézimunka és egy csoportban a horvát nemzetiségi nevelés kiemelt területei határozzák meg. A hozzánk érkező gyermekek 65%-a a körzetből, családi házból, az újonnan épülő lakóparkokból érkezik, de a központi elhelyezkedés a gazdag programkínálat, a családias jelleg, az itt folyó nevelő munka jó híre miatt a város egész területéről iratnak be hozzánk gyermekeket. 6

Az elmúlt évek társadalmi gazdasági tendenciái hatására emelkedett a válások, a gyermeküket egyedül nevelő szülők száma és a munkanélküliek aránya, ezzel együtt a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek száma óvodánkban. Intézményünkben /lakókörzetéből adódóan/ a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelés igényű gyermekek aránya a városi átlagnál alacsonyabb. Az óvodás korú gyermek fő életeleme a mozgás, mely tervszerű és hatékony lehetőséget kínál az óvodapedagógusoknak, hogy játékos módon fejlesszék a gyermek testi-, kognitív- és viselkedéses funkcióit. Ezért tekintjük kiemelt feladatunknak a gyermekek motorikus képességének fejlesztését, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő széleskörű mozgásélmény, mozgástapasztalatok biztosítását. Az óvodáskorú gyermek a játékon kívül legszívesebben rajzol, kézimunkázik. Az ábrázoló tevékenység lehetővé teszi számára a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását. Óvodánk folyamatos szépítésével, évszakonkénti változatos - óvodapedagógusaink által készített díszítésekkel ösztönzést, példát kapnak gyermekeink. Inspiráló környezetben, kreatív, tevékeny felnőttekkel megteremtjük azt a miliőt, ahol gyermekeink esztétikai érzéke, a szép iránti igénye kialakul, és ábrázolótevékenységük kiteljesedik. Intézményünk egy csoportja a szülői igényeknek megfelelően horvát-magyar vegyes csoportként működik. Ennek a csoportnak a programja az eddigi feladatok ellátása mellett pluszként tartalmazza a horvát nemzetiség anyanyelvi, kulturális és népismereti anyagát. Óvodánk a szülők igényeinek megfelelően a kiemelt koncepcionális elemek magasabb szintű megvalósításán dolgozik, melynek megalapozottságát a pozitív visszajelzések is alátámasztják. Intézményünk alkalmazotti közössége 2004 januárjában megalapította a Mesevár Óvoda Gyermekeiért Egyesület -et. A közhasznú társadalmi szervezet célja: A pedagógiai program célkitűzései megvalósulásának elősegítése, feltételeinek javítása, a szülői közösség támogatásának megnyerése, bevonása a feladatok közös megvalósításába. Óvodai nevelésünkben kiemelt terület a gyermekek jogainak maradéktalan tiszteletbenntartása. Óvodánk kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a gyermekek jogait - kivétel és megkülönböztetés nélkül, függetlenül fajtól, bőrszíntől, anyanyelvtől, vallástól, nemzeti, etnikai hovatartozástó, származástól, politikai vagy egyéb meggyőződéstől, társadalmi hovatartozástól, vagyontól, születéstől, vagy bármilyen egyéb helyzettől, akár magáról a gyermekről, akár a családjáról van szó - elismerje. Óvodai feladataink végrehajtásában, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe és biztosítjuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. 7

A gyermeknek joga, hogy az óvodában befogadó, biztonságos, és egészséges környezetben neveljük, és életrendjét életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsuk, szükségleteit kielégítsük. Tiszteletben tartjuk a gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait és védelmet biztosítunk számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Gondoskodunk a ránk bízott gyermekek egyéni képességeihez és készségeihez igazodó, nevelésről, személyiségük szabad kibontakoztatásáról, testi, értelmi, anyanyelvi, érzelmi, erkölcsi és közösségi neveléséről az egyenlő hozzáférés biztosítása mellett. Miután óvodánkban horvát-magyar vegyes csoport is működik, biztosítjuk a gyermekek számára a nemzeti hovatartozásuknak megfelelő nevelést, az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését és tiszteletben tartjuk a gyermekek és szüleik nemzetiségi hovatartozását. A hazájukat elhagyni kényszerülő migráns családok gyermekeinek biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A gyermekvédelemről szóló l997. évi XXXI. törvény kidolgozása az intézmény SZMSZ-ben található. 1.1.3. ÓVODÁNK SZERKEZETÉNEK BEMUTATÁSA Az intézmény neve és székhelye: Mesevár Óvoda Čuvarnica Čarobni Dvorac 9700 Szombathely, Gagarin út 10. Fenntartó neve és címe: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3. Óvodánk 5 vegyes csoporttal működik, az Alapító Okiratnak megfelelően a férőhelyek száma: 130 fő. A csoportok beosztása a gyermekek életkori megoszlásának és a szülői igényeknek megfelelően változhat. Intézményünkben a logopédiai gondozás a nevelési év során heti rendszerességgel folyamatosan történik a kiszűrt gyermekek szükségleteinek megfelelő óraszámban. Az év eleji felméréseknek megfelelően, a szülők igényével egyeztetve fejlesztő pedagógus foglalkozik a kiválasztott gyermekekkel. Az óvodában orvosi vizsgálatra csak járvány, vagy rendkívüli helyzet esetén kerül sor. A védőnő rendszeresen ellenőrzi az óvodában a személyi higiénét és bekapcsolódik az egészségfejlesztésbe. A nevelésen kívüli térítéses szolgáltatásokat Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének hatályos 8

határozata értelmében szervezünk a szülők és a gyermekek igényének megfelelően, úgy hogy azok száma és aránya ne menjen az óvodai nevelés és fejlesztés rovására. Óvodánk gyermekeinek étkeztetését az Elamen ZRt. biztosítja, az Aranypatak Étteremből történő kiszállítással, óvodánkban tálaló konyha működik. 1.1.4. ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI Óvodánk személyi feltételeinek és szerkezetének bemutatása a mellékelt ábrán található: MESEVÁR ÓVODA - ČUVARNICA ČAROBNI DVORAC CSOPORTOK SZÁMA 5 ÓVODAPEDAGÓGUSI STÁTUSZ 11 DAJKA 5 EGYÉB KISEGÍTŐ 3 ALAPELLÁTÁSTÁSBA TARTOZÓ KÜLSŐ SPECI- ÁLIS SZAKEMBEREK ALAPELLÁTÁSON KÍVÜLI SPECIÁLIS SZAKEMBEREK - PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS - ÓVODATITKÁR - KARBANTARTÓ - VÉDŐNŐ - LOGOPÉDUS - FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS - ANGOL NYELVOKTATÓ - MOZGÁSFEJLESZTŐ ÓVODAPEDAGÓGUS - TÁNC TANÁR - ÚSZÓ EDZŐ - KORCSOLYA EDZŐ - ÉNEK - ZENE TANÁR - HITOKTATÓ 9

Intézményünkben 10 fő óvodapedagógus, 5 fő szakképzett dajka, 1 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő óvodatitkár, 1 fő karbantartó és az óvoda vezetője biztosítja a zavartalan működés feltételeit. A személyi állandóság az érzelmi biztonság alapja, ezért az egy csoportban dolgozó óvónők szakmailag és emberileg jó együttműködésben dolgoznak, s óvodába lépéstől iskolakezdésig lehetőség szerint együtt foglalkoznak a gyermekekkel. A szakmai munka színvonalának emelése érdekében minden óvodapedagógus kiemelkedően fontosnak tartja a szakmai képzést. A továbbképzések kiválasztásánál lényeges szempontnak tartjuk, hogy azok a pedagógiai programunk alapelveihez, céljaihoz szorosan illeszkedjenek és segítsék optimális megvalósulását. Mindemellett figyelemmel kísérjük az új, innovatív módszerek, ismeretek megjelenését, de nem mindenáron az új, sokkal inkább a jó megoldásokat keressük, kiaknázva minden reformeszméből a gyermekek számára megfelelőt, fejlesztő hatásút, nevelő tevékenységünkbe illeszkedőt, megvalósíthatót. Az óvoda pedagógusai kiemelkedően sokrétű szakképesítéssel rendelkeznek: 3 fő fejlesztő óvodapedagógusi, 1 fő mozgásfejlesztő óvodapedagógusi, 1 fő horvát nemzetiségi óvodapedagógusi és horvát tanári végzettséggel rendelkezik. Emellett 5 óvodapedagógus ismerkedett meg a kompetencia alapú óvodai neveléssel, 2 óvodapedagógus a Sindelar-Zsoldos programmal, 4 óvodapedagógus a Delacato módszerrel, 1 óvodapedagógus a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésével, 2 óvodapedagógus a Helen Doron módszerrel, és 1 óvodapedagógus minőségügyi menedzseri ismeretekkel. Óvodapedagógusaink számos egyéb tanfolyamon, továbbképzésen is részt vettek vizuális nevelés, egészséges életmódra nevelés, horvát nemzetiségi nevelés témakörben. A csoportokban 2 heti váltással látják el a nevelési feladatokat. A csoportonként 2 óra, pedagógusonként 1-1 óra átfedési idő alkalmas az egyéni fejlesztési feladatok megvalósítására. Munkájukat óvodai szinten egy pedagógiai asszisztens is segíti. Intézményünkben a nevelőmunkát közvetlenül segítve öt - szakképesítéssel rendelkező - dajka dolgozik. Legszorosabban a gondozásban, egészséges életvitelre nevelésben, szokások rögzítésében, a gyermekek testi szükségleteinek kielégítésében működnek együtt az óvodapedagógusokkal. Ők gondoskodnak az épülethez tartozó helyiségek higiéniájáról, s mindemellett a nevelőmunka minden területén látnak el részfeladatokat, az óvónők irányításával. A dajkák csoportokhoz történő beosztásánál is törekszünk a személyi állandóság elvének érvényesítésére. Egyéb munkakörökben 1 fő 8 órás óvodatitkár, 1 fő 8 órás karbantartó dolgozik és látja el a szükséges feladatokat. 10

1.1.5. ÓVODÁNK TÁRGYI FELTÉTELEI Óvodánk tárgyi feltételrendszerét, felszereltségét jó színvonalúnak minősítjük és folyamatosan gondoskodunk a megfelelő szinten tartásról. Épületünk lakóháznak épült, óvodaként 1952 óta üzemel, jelenleg két 60 m² és két 50m²-es és egy 40m²-es teremmel. A csoportszobákhoz egy közös öltöző és két gyermekmosdó tartozik, ami pontos és összehangolt napirendet kíván meg. Míg az épület hangulatos külső és belső megjelenése előny jelent óvodánk számára, addig az egyéb helyiségek részleges, vagy teljes hiánya egyre jelentősebb probléma. Ezért óvodánk életében óriási előrelépés jelent, hogy bekerült egy városi projektbe, melynek keretében előreláthatólag 2014 nyarán megtörténhet a régi épület rehabilitálása /vizesedés, penész- és salétrommentesítés szigeteléssel, külső homlokzat javítása, színezése/ és a belső élettér bővítése a tető lecserélésével és a tetőtér beépítésével. Itt a hiányzó szociális és egyéb kiszolgáló helyiségek, foglalkoztató, szülői fogadó, nevelői szoba, irodák, felnőtt öltöző, szertár, raktár stb. kapnak majd helyet. Ezáltal a földszinten kialakításra kerülhet még egy gyermekmosdó, öltöző és a konyha is korszerűsödni fog. Továbbra is távlati tervünk a 200 m²-es lapos tető beépítése, ugyanis még ennek megvalósítása is szükséges ahhoz, hogy minden csoportnak saját mosdója, öltözője és az óvodának tornaszobája legyen és intézményünk a mai elvárásoknak megfelelő korszerű intézménnyé váljon. Épületünk óvodaként is megőrizte annak családias jellegét, ebből adódóan a csoportok nem szigetelődnek el egymástól, a napi élet egy színtéren zajlik. Törekszünk a csoportszobák egyéni arculatának kialakítására, a bútorok és kiegészítők közötti összhangra, hogy a foglalkoztató terem harmóniát és nyugalmat sugározzon. Célunk, hogy minden berendezési tárgy mely a gyermekek életterébe került, ne csupán esztétikus, hanem funkcionális is legyen. Óvodánk játékkészlete gazdag, nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek készségét, képességét sokoldalúan fejlesztő játékok biztosítására. A reformpedagógiai irányzatokat folyamatosan figyelemmel kísérve újítjuk játékkészletünket. Óvodánkhoz csendes, nyugodt környezetű udvar tartozik, ahol EU szabványos környezetbarát, esztétikus, biztonságos fa játékeszközök, komplex mozgáslehetőséget biztosító mászókák, hinta, csúszda, rugós játékok adnak lehetőséget a szabad, önfeledt játékra, mozgásra. Babaház, firka-fal, barkácsolásra alkalmas padok, asztalok és tágas homokozó biztosítják a nyugodtabb játéktevékenység lehetőségét. Az udvar felszereltségét nagyobb kombinált hintás mászóka, kisebb kiegészítő játékok, padok beszerzésével, műfüves pálya kialakításával és ivókút telepítésével kívánjuk bővíteni. 11

Jövőbeni terveink közt szerepel a szemléltető eszközök, a könyvtárállomány folyamatos bővítése, a horvát nemzetiségi nevelést segítő eszközök, könyvek, játékok bővítése, a régebbi bútorok, szőnyegek folyamatos cseréje, játékkészlet, tornaszerek folyamatos bővítése, textíliák, folyamatos cseréje, gyermekfektetők beszerzése, illetve a már meglévő tárgyi eszközkészlet karbantartása, állagának megóvása. A programunk megvalósításához szükséges eszközök rendelkezésre állnak, a gyermekek egészségét nem károsítják, biztonságosak. Karbantartásuk éves felülvizsgálat alapján a szükséges gyakorisággal megtörténik. 1.2. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK 1.2.1. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI ELVEINK Gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, szeretete és megbecsülése, a gyermeki jogok érvényesítésének alapelve. A gyermeket mint fejlődő személyiséget védelem és gondoskodás illeti meg. Az egyenlő hozzáférés biztosításának alapelve. A kereső, felfedező gyermeki aktivitást ösztönző pedagógiai stílus segítségével a gyermek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatása. Nevelésben a család elsődlegességének elismerése és a szülők tisztelete. Ha a pedagógus - gyermek kapcsolatát a bizalom, a humánum, az együttműködés, a kisgyermekkori személyiségfejlődés törvényszerűségeinek figyelembe vétele jellemzi, a pedagógiai etika alappillére lehet. Mindezt hassa át, az egységes nevelőmunka, nevelőtestületi egység. 1.2.2. HELYI ADOTTSÁGOKBÓL ÉS IGÉNYEKBŐL FAKADÓ ELVEINK Mozgásfejlesztés kiemelt alapelve: A közös mozgás öröme, szabad mozgástevékenység, egészséges életvitel megalapozása, testi készségek, képességek kibontakozása, fejlesztése, a prevenció, a különböző retardációk korrekciós lehetőségei mozgásfejlesztésünk hatékonyságát biztosítják. 12

A gyermekek számára minél több és minél jobb célirányos mozgásfejlesztés /úszás, korcsolya, szabadlevegőn való mozgás/ megteremtése. Elveink megvalósítását a környezetünkben található intézmények lehetőségeinek célirányos kihasználásával is kívánjuk segíteni. Rajzolás, mintázás, kézimunka kiemelt alapelve: A családok szociális helyzetében megmutatkozó különbség, az óvodába érkező gyermekek teljesítményszintjének eltérésében is egyre inkább érzékelhető. Ezért élménygazdag tevékenységrendszer, érzelmi ráhangolódás, tapasztalatszerzés lehetőségét kívánjuk biztosítani, mely az eltérő fejlettségi szinten lévő gyermekek mindegyikének megadja a módot a fejlődésre, akár a felzárkóztatás, akár a tehetséggondozás tekintetében. Nemzetiségi nevelés kiemelt alapelve: A horvát-magyar óvodai csoportban a nemzetiségi önazonosság megőrzésének, ápolásának, erősítésének, átörökítésének, nyelvi nevelésének biztosítása. 1.3.NEVELÉSI CÉLOK 1.3.1. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának, a hátrányok csökkenésének elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Azokat a szociális és értelmi képességeket tudatosan, tervszerűen alakítani, amelyek biztosítják a sikeres iskolai beilleszkedést és teljesítményt. Népi, nemzeti kultúránk, a magyar hagyományok alapjainak átörökítése. Természetszeretet, környezettudatos magatartás kialakítása. Speciális szükségletek kielégítése. Együttműködés a családdal. 13

Részcél: A horvát-magyar csoportban törekszünk arra, hogy az identitás tudat megőrzése, a nemzeti kultúra megismerése által - a gyermekek nyelvismeretét figyelembe véve - minél teljesebbé váljon a horvát nemzetiség nyelvén folyó kommunikáció, a vers, mese és ének elsajátítása. Óvodánk kiemelt nevelési céljai Mozgásfejlesztés Rajzolás, mintázás, kézimunka Nevelőtestületünk sport iránti szeretete, elkötelezettsége, aktív életmódja hitelesen, példaszerű modellt nyújtva támasztja alá kiemelt nevelési célunkat. E nevelői attitűd mellett a mozgásfejlesztés lehetőségeit magában hordozó helyszínek közelsége sokoldalú ingerek biztosítását teszik lehetővé. Meggyőződésünk, hogy a megfelelő mozgásingerek biztosításával és kielégítésével támogatjuk gyermekeink idegrendszeri fejlődését, és megelőzhetjük a tanulási nehézségek kialakulását, mert a mozgás hordozza a legnagyobb transzfert, az itt szerzett tapasztalatok könnyedén átvihetők más fejlődési területekre is. A gyermeki ábrázolás a személyiség első lenyomata, gyermekenként eltérő módon megelőzi akár az összefüggő beszéd korszakát is. Fontos számunkra új óvodásaink minél sokrétűbb, gyorsabb megismerése, ezért ösztönző környezet biztosításával segítjük ábrázolótevékenységük kiteljesedését. Az ábrázoláshoz szükséges eszközök a gyermekek számára egész nap elérhetőek, hogy önként és örömmel vállalt cselekvésként is választhassák ezt a tevékenységet. Részcél A horvát-magyar csoportban a nemzetiségi nyelvi klíma megteremtése lehetőséget biztosít a gyermekek személyiségének teljes kibontakoztatására. 1.3.2. AZ ÓVODÁNK NEVELÉSI FELADATAI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TERÜLETÉN Az óvodai nevelésünk feladata az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása, anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 14

Az egészséges életmód alakítása Egészséges életmódra nevelést az egészséges életvitel igényének kialakítását, a gyermek testi fejlődésének elősegítését az óvodás életkorban kiemelt jelentőségű feladatunknak tartjuk. Az óvodai nevelés feladata: a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése összerendezett harmonikus mozgás fejlesztése a gyermek testi képességeinek fejlesztése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásainak kialakítása egészséges, biztonságos környezet biztosítása a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása szükség esetén megfelelő szakember bevonása, - a szülővel, óvodapedagógussal együttműködveprevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása A magatartás érzelmi vezéreltsége az óvodás korú gyermekek jellemző tulajdonsága. A gyermekeknek otthonos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli, érzelmi biztonságot nyújtó légkört, állandó értékrendet biztosítunk. Fontosnak tartjuk: a gyermeket kedvező érzelmi hatások érjék már az óvodába lépéskor az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolat pozitív attitűdjét, érzelmi töltését a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének és az éntudat alakulásának, önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek segítését az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól a gyermek természetes társas szükségleteinek kielégítését a természeti és társadalmi környezet szépségének tiszteletére és megbecsülésére nevelést, a szülőföldhöz való kötődést az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll az óvodapedagógus a nevelőmunka kulcsszereplője, elfogadó, segítő, támogató attitűdje, bánásmódja, kommunikációja modellt, mintát jelent a gyermekek számára 15

A szocializációs szempontból jelentősnek tartjuk a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlását. A gyermek erkölcsi tulajdonságainak /segítőkészség, önzetlenség, együttérzés, figyelmesség/ és akaratának /önfegyelem, feladattudat, szabálytudat, kitartás/ fejlődését segítő tevékenységformák szervezését, szokás és normarendszerének megalapozását. Feladatunk: a gyermek szociális érzékenységének, önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek kibontakoztatása. a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel Részfeladat: Horvát identitástudat megőrzése, erősítése. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet. Az értelmi nevelés során a gyermek érdeklődésére és kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építünk, a gyermeknek változatos tevékenységformákat biztosítunk, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Feladatunk: az anyanyelvi nevelés és a kommunikáció fejlesztése valamennyi tevékenységi forma keretében a gyermekek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és az alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Részfeladat: A horvát nyelv iránti beszédkedv felkeltése A gyermekek otthonról hozott ismereteinek, nyelvi értékeinek fejlesztése, bővítése. 16

1.3.3. A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI Gondozás, egészséges életmódra nevelés: Az óvodai nevelésünk egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermeknek olyan szükségleteit elégítjük ki, amelyek elősegítik növekedését, fejlődését, hozzájárulnak egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához és megteremtik a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Ezzel a gyermekek testi nevelésén kívül hozzájárulunk az egész személyiség alakulásához. A gondozás a gyermekek fejlődése során egyre több egészségnevelési elemet tartalmaz. Szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget jelent. Az egészség megőrzésére irányuló gondozás a személyi és környezet higiénét valamint a pszichohigiénét is magába foglalja. Közösségi nevelés, szocializáció: Az óvodai nevelési folyamatnak alapvető, átfogó kerete, gyakorlati módszere, eljárásrendszere, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A közösségi neveléssel biztosítjuk a gyermekek fejlődéséhez szükséges tevékenységi formákat és társas kapcsolatokat, és egyben teret engedünk a gyermek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek is. A közösségi neveléssel segítjük, serkentjük a szocializációt. Három éves kortól az iskolába lépésig a gyermekek szocializációs folyamatának intézményes színtere az óvoda. Az egyént léte mindig egy adott csoporthoz köti, amely számára a közvetlen emberi közeg. A fejlődésben, a szocializálódásban, a társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető személyiségfejlesztő, tehát nélkülözhetetlen. Az együttesség növelheti az egyén társas hatékonyságát, reális önismeretét, önértékelésének kialakulását. A szociális tanulás legfőbb eszköze óvodás korban az utánzás, a mintakövetés, az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak elfogadó, segítő, támogató attitűdje, bánásmódja modellt, mintát jelent a gyermekek számára, majd a társadalmi modell szociális viselkedésének érzelmi indíttatásból fakadó átvétele, majd e minta egyre színesebb kiteljesedése, mely megnyilvánul a gyermek játékában. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció: Az anyanyelvi nevelés alapfeltétele a nyelvi kommunikációs helyzetek különböző formáinak alakítása, helyes minta és szabályközvetítéssel, a javítgatás elkerülésével. Az anyanyelvi nevelés átfogja a nevelőmunkánk minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladatok megvalósításának minden mozzanatában. Az anyanyelvi nevelés folyamatában a beszéd, kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. A kommunikáció által 17

erősítjük a gyermekek biztonságérzetét, növeljük tájékozottságát, gazdagítjuk ismereteit, kapcsolatait, ösztönözzük, fenntartjuk természetes beszéd és kommunikációs kedvüket, fejlesztjük anyanyelvi kultúrájukat A nyelvi kommunikációs helyzetek kialakulásának alapvető feltételei, az egymást meghallgató és az egymáshoz beszélő társak /felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek / beszédkedve, beszédképessége, a gyermeki kérdések támogatása és a válaszok igénylése, az anyanyelv szókincsének hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságainak tapasztalati ismerete, használata. A horvát-magyar csoportban a horvát nemzetiségi nyelv megismerése lehetőséget biztosít az érdeklődő gyermekeknek személyiségük teljes kibontakoztatására. 1.3.4. A TEVÉKENYSÉGI FORMÁK Játék A játék kiemelt jelentőségű az óvodai napirend időbeosztásában, mert a játék a legfontosabb személyiségfejlesztő eszköz a 3-7 éves korú gyermekek életében, mert ebben minden tanulási tartalom, ismeret, jártasság, készség megjelenik. A játék a nevelési céljaink elérésének eszköze, az óvodás gyermekek elemi pszichikus szükséglete, amelyet zavartalanul minden nap visszatérő módon, hosszantartóan kielégítünk. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja, így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A játékban a legfontosabb, hogy örömszínezetű, mert, önkéntes és szabad, szabad akaratból, külső kényszerítő körülmények nélkül jöhet csak létre, mert nem a végeredmény, a produkció a fontos, hanem maga a folyamat, a cselekvés, mert elképzelt világa túllép a mindennapok megszokottságán. Az óvodáskorú gyermek játékban él és fejlődik. Mozgás A testnevelés során mozgásos játékokkal fejlesztjük a gyermekek természetes mozgását /járást, futást, ugrást, támaszt, függést, egyensúlyozást, dobást/. Fejlesztjük a testi képességeket: mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásoljuk a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. A testnevelés felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítjük a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, döntést és az 18

alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását úgy, mint bátorság, fegyelmezettség, kitartás. Fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában, alkalmat ad a gyermekek mozgástapasztalatainak bővítésére. Rajzolás, mintázás, kézimunka A rajzolás, mintázás, kézimunka összetett sokszínű nevelési terület. Megismertetjük a gyermekeket a rajzolással, festéssel, mintázással, az építéssel, képalakítással, a konstruálással, a kézimunkázással, megismertetjük a műalkotásokkal és bekapcsoljuk őket a környezetalakításba. A nevelés során a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi-plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatjuk, kialakítjuk bennük az elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó, és rendező képességet. A megfigyelés és ábrázolás által formáljuk a gyermekek képzeteit, gazdagítjuk élmény és fantáziavilágukat, tartalmasabbá tesszük fogalmaikat. Miközben képi formában fejezik ki magukat, mintegy 'megnevezik' érzéseiket, gondolataikat: nő önismeretük, önbizalmuk differenciálódik a cselekvéshez, s annak tartalmához kapcsolódó érzelmeik, fejlődik alkotóképességük. Megismertetjük a gyermekeket a különböző anyagokkal, az ábrázolás és konstruálás egyszerű munkafogásaival, technikai alapelemeivel. Fejlesztjük az eszközök használatát, karbantartásának szokásait, a munkaszervezés képességét. Az óvoda épített és tárgyi környezete, díszítése, szemléltető eszközei, a kötetlen foglalkozásokkal együtt képezik a vizuális nevelés hatásrendszerét. A programban komplex esztétikai nevelésre törekszünk: Népi hagyományok, szokások ápolása, népi kismesterségek, technikák, tárgyi emlékek, történések megismerése, horvát hagyományokon alapuló mesterségek technikájának, eszközeinek megismerése, gyakorlása. Verselés, mesélés Az anyanyelvi nevelés legfontosabb eszközei a többnyire játékos mozgással összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek, valamint a gyermeknek érzéki - érzelmi élményeket adó mesék. A mesével és a verssel az anyanyelv /magyar-horvát/ közegén át emberi kapcsolatokra tanítjuk a gyermekeket, mélyítjük az önismeretet, segítjük a világ megismerését, mert mindig többről szól, mint amennyit szavakkal kimond. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, és egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal nem távolítja el a mélyebb értelembe vett pszichikus realitásoktól és külvilágra irányított megismerési törekvésektől, hanem ráébreszt ezekre. 19

A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője, saját és más nemzet kultúrájának megismertetője. A program koncepciójának megfelelően hangsúlyt fektettünk az értékközvetítésre, a gyermekek etikai, érzelmi, erkölcsi ismeretei formálására, az irodalom élménynyújtó, önkifejező funkciója mellett. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az óvodai zenei neveléssel igyekszünk a zene iránti érdeklődést felkelteni, a befogadására való képességet megalapozni. A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával. A zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja a magyar, illetve horvát anyanyelvi örökséget. Olyan szavakkal is megismertetjük a gyermekeket, amelyeket hétköznapi beszédünkben már nem fedezhetnek fel, s ezek megértését a játékszituációk segítik. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek /ritmus, éneklés, hallás, mozgás/ és zenei kreativitásának alakításában. Fontosnak tartjuk a zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan, hogy gyermekeink örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek. Külső világ tevékeny megismerése - Környezet megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberitárgyi környezet viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonyt alakítunk ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanítjuk azok védelmére, az értékek megőrzésére. A gyermekkel miközben felfedeztetjük környezetét, olyan tapasztalatok birtokába juttatjuk, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismertetjük a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, a magyar és a magyarországi horvát / gradistyei / szokások, és a családi, a tárgyi kultúra értékeivel, és megtanítjuk ezek szeretetét, védelmét is. Óvodánk saját környezetével, tevékenységrendszerével a gyermeki tapasztalatszerzés gazdagításához nagymértékben hozzájárul. A környezeti nevelésen belül a környezetvédelem hangsúlyos szerepe során a környezettudatos magatartás, a tudatos természetszeretet és gondozás, mint személyiségjegyek alakulnak ki. 20

- Matematikai ismeretszerzés A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába is juttatjuk a gyermekeket, melyeket tevékenységeikben is alkalmaznak. Felismerik a mennyiség, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemléletük. Fejlesztő hatását az önálló probléma megoldás fokozza, az egyéni fejlődésről kapott objektív információ segít fejlesztési elképzeléseink differenciált kialakításában. Munka A személyiségfejlesztésünk fontos eszköze, mely a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység /az önkiszolgálás, segítés, az óvoda felnőttjeinek, csoporttársakkal együtt-értük/, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások naposi vagy egyéb munka tudatos pedagógiai szervezést igényel tőlünk óvodapedagógusoktól. Együttműködünk a gyermekekkel és folyamatosan, pozitívan értékeljük a tevékenységüket. Tanulás Az óvodában a tevékenységekben megvalósuló tanulás folyamatos, jelentős, részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja, nem szűkül le az ismeretszerzésre. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben természetes és szimulált környezetben, játékban, sétákon, kirándulásokon, az általunk kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, amelyhez közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségeit biztosítjuk, kreativitásukat erősítjük. A tanulás lehetséges formái az óvodában a következők: Spontán, játékos tapasztalatszerzés. Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás /szokások alakítása /. A cselekvéses tanulás A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés A gyakorlati problémamegoldás Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását. 21

II. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI 2.1. NEVELÉSI FELADATOK 2.1.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA a) Feladataink Optimális óvodai feltételrendszer megteremtésére, törekszünk. Igyekszünk biztosítani az egészséges életvitelhez szükséges környezetet, és Tevékenyen részt veszünk annak ápolásában, védelmében. A megfelelő tárgyi környezet kialakításánál figyelembe vesszük az egészségügyi előírásokat, az adott feltételeket, pótoljuk a hiányosságokat, rendszeresen ellenőrizzük a felszerelés állapotát, felügyeljük folyamatos karbantartását. Részt veszünk pályázatokon, melyek segítségével fejleszteni tudjuk a gyermekek egészséges életviteléhez szükséges természeti és tárgyi környezet színvonalát, minőségét. Az óvoda udvara: Kialakításánál, felszerelésénél figyelembe vesszük, hogy megfelelő legyen a gyermekek sokféle tevékenységéhez minden évszakban és napszakban egyaránt. Biztosítjuk az udvar és az udvari játszóhelyek folyamatos rendben tartását, az egyes munkákba a gyermekeket is bevonjuk. Gondoskodunk róla, hogy a gyermekek minél több időt tölthessenek a szabadban az óvoda udvarán. Az óvoda helyiségei: A nevelési célok megvalósítása érdekében célszerűen használjuk fel az óvoda építészeti adottságait, rendelkezésre álló helyiségeit. Az óvoda helyiségeit, a csoportszobát a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításainak figyelembe vételével esztétikusan rendezzük be, festetésénél ügyelünk a világos, harmonikus színekre. A berendezési tárgyakat, eszközöket, bútorokat, játékokat, úgy válogatjuk össze, hogy azok a célszerűségen és az esztétikán túl balesetmentesek legyenek, megfeleljenek a gyermekek életkori sajátosságainak és a higiéniás előírásoknak. 22

Egészséges életmód kialakítása Helyes életritmust, napirendet alakítunk ki. A nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó érdekében a gyermek óvodában eltöltött idejét ésszerűen, a szükségleteknek megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk. A szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok a dajkák bevonásával állapodnak meg. A testi szükségletek feltárásával, kielégítésével megalapozzuk a gyermekek jó közérzetét, szükségleteik, kívánságaik jelzésére késztetjük őket. Biztosítjuk a feltételeket a helyes táplálkozási szokások kialakítására. Biztosítjuk a gyermekek napi folyadékszükségletét. Az étkezésekhez nyugodt légkört teremtünk. Figyelembe vesszük a gyermekek különböző táplálkozási szokásait, egyéni igényeit és kellő toleranciával fogadjuk azokat. Megkedveltetjük velük az új ízeket. Az egészséges táplálkozási szokások alakítása érdekében a szülők támogatásával, a védőnő és a doktornő bevonásával egészség - hetet'' szervezünk az óvodában. A helyes testápolási szokások kialakításával segítjük elő a gyermekek tisztaságigényének kialakulását Megtanítjuk a gyermekeket a testápolási műveletek technikájára, helyes rendjére. Kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat, megteremtjük önállóságuk feltételeit. Kérjük a szülőket, hogy a gyermekek öltözéke önállóságukkal és az óvodai élettel is összhangban legyen. Kérjük, hogy a gyermekek ruházatát az időjáráson túl egészségi állapotukhoz és edzettségükhöz igazítsák a szülők. Kialakítjuk a gyermekekben az igényt, hogy önmagukkal, ruházatukkal, használati tárgyaikkal kapcsolatban is igényeljék a rendet, a tisztaságot. Észrevetetjük a rendetlenséget és bevonjuk a gyermekeket annak megszüntetésébe. Pihenéshez, alváshoz megteremtjük a feltételeket, a zavaró ingereket kiküszöböljük, a nyugodt körülményeket megteremtjük. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása és ellenálló képességük növelése, a betegségek megelőzése érdekében kihasználjuk a levegő, nap, víz, mozgás, edző hatását. A gyermekek mozgásigényének kielégítését a testnevelés foglalkozások mellett a szabadban végezhető szervezett és szabad mozgásos tevékenységekkel is biztosítjuk. Sétákat, kirándulásokat, szervezünk melyek során ügyelünk a természeti környezet védelmére. Az edzési lehetőségeket a téli időszakban is rendszeresen biztosítjuk. 23

b) A gyermek tevékenységei A gyermek : Megismerkedik az önkiszolgálás különböző műveleteivel és gyakorolja azokat testápolás, öltözködés, étkezés közben. Esztétikusan terít, önállóan eszik, iszik, merít, önt. Étkezés közben kultúráltan viselkedik, csukott szájjal rág, vigyáz az asztal rendjére. Helyesen használja az evőeszközöket és a szalvétát. A tisztálkodási és testápolási szokásokat elsajátítva kezet, arcot, fogat mos, használja a szappant, törölközőt, fogápoló eszközeit tisztántartja. Amikor szükséges körömkefével tisztítja a körmeit. Használja a WC-t, WC-papírt, WC-t használat után lehúzza és szappannal kezet mos, szükség esetén fésülködik, papír zsebkendőt használ, tüsszentéskor, köhögéskor a szája elé tartja. Korának megfelelően, helyes sorrendben öltözik, vetkőzik, gombol, veszi fel és húzza le cipőjét és köti azt. Vigyáz saját holmijára, ruhaneműjére, összehajtva helyére teszi. Ügyel saját személye és környezete rendjére, gondozottságára. Nyugodtan, társait nem zavarva pihen, alszik. Pihenés után takaróját, pizsamáját összehajtja. Természeti környezete rendjére is ügyel. Rendszeresen és változatosan mozog a teremben és a szabadban egyaránt. Sokat tartózkodik a szabad levegőn. c) A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látják el. Esztétikusan terítenek, önállóan merítenek, higiénikusan étkeznek. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, rendben tartják és a helyére teszik azokat. Ügyelnek saját külsejükre. Hajukat rendben tartják, szükség esetén fésülködnek. Zsebkendőjüket önállóan és helyesen használják tüsszentéskor, köhögéskor egyaránt, helyesen fújják orrukat. Teljesen önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek. 24

Ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Ruhaneműjükkel gondosan bánnak, hajtogatva a helyére teszik. Cipőjüket, csizmájukat szükség esetén letisztítják. Segítséget nyújtanak társaiknak és a felnőtteknek. Vigyáznak környezetükre, igyekeznek mindenütt rendet tartani, észreveszik az elvégzendő feladatokat. Az ajtókat csendben nyitják, csukják. d) Nevelési alapelveink Az óvodapedagógus: Biztosítsa a gyermekek jó közérzetét Vegye figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait, fejlettségét, egészségi állapotát. Törekedjen a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására. Tartsa természetesnek a beilleszkedés, az alkalmazkodás nehézségeit. Törekedjen megfelelő légkör alakítására a gondozási tevékenységhez. Keltse fel a gyermekekben az egészséges életvitel és a tisztaság igényét. Életvitele és ápoltsága modellként szolgáljon a gyermekek számára. e) Kapcsolata más nevelési területekkel Legszorosabb kapcsolata az anyanyelvi neveléssel van, mert a gondozási műveletek jó alkalmat teremtenek a párbeszéd kialakítására, a szókincsbővítő, magyarázó beszédre, a gyermekek szükségleteinek, kívánságainak szóbeli kifejezésére. Szoros kapcsolata a környezeti neveléssel, annak keretében sok ismeretet szereznek a gyermekek testükről, a testrészekről, funkciójukról, ápolásukról, az időjárás és az öltözködés kapcsolatáról stb. Szoros a kapcsolata még a játékkal is, mert játék közben eljátsszák és gyakorolják a gondozási műveletek egész sorát. /terítenek, takarítanak, babát öltöztetnek, vetkőztetnek, etetnek, fésülnek, mosdatnak stb./ 25

Ajánlatterv TEVÉKENYSÉGEK ÉS IDŐTARTAMUK A NAPIRENDBEN 3-4 évesek számára 4-5 évesek számára 5-6-7 évesek számára TEVÉKENYSÉGEK A kezdeményezési A kezdeményezési A kezdeményezési időszakban nyáron időszakban - nyáron időszakban - nyáron Játék és egyéb Szabadon választott 4 óra 4 3/4óra 5 óra 6 óra 5 1/2 óra 6 3/4 óra Tevékenység Előkészület az étkezéshez, étkezés 2 óra 1 3/4óra 1 1/2 óra 1 1/4óra 1 óra 1 óra Öltözés és egyéb testápolási teendők 1 3/4 óra 1 1/2óra 1 3/4 1 óra 1 óra 1 óra Pihenés /alvás / 2 1/2 óra 2 1/2óra 2 óra 2 óra 1 1/2 óra 1 1/2 óra KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉS MAXIMÁLIS IDŐTARTAMUK HETENKÉNT 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek Verselés, mesélés 2-3 verselés, mesélés 2-3 verselés, mesélés 2-3 mozgás 1 mozgás 1 mozgás 1 rajzolás, mintázás, kézimunka 1 rajzolás, mintázás, kézimunka 1 rajzolás, mintázás, kézimunka 1 Ének-zene, énekes játékok 1 ének-zene, énekes játékok 1 ének-zene, énekes játékok 1 külső világ tevékeny megismerése 1 külső világ tevékeny megismerése 1 matematikai ismeretszerzés 1 külső világ tevékeny megismerése 1 matematikai ismeretszerzés 1 10-15 perc 20-25 perc 30-35 perc A KEZDEMÉNYEZÉSEK SZERVEZÉSE 3-4 évesek november 1-től - május 3l-ig 4-5 évesek október 1-től - május 31-ig 5-6-7 évesek szeptember 15-től - május 31-ig A gyermekek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott Pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. 26