12. NAPIREND Ügyiratszám: 15/42055/2006 ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2006. március 17-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívottak: Tapolca Város Közművelődési Feladatellátási és Fejlesztési Tervének felülvizsgálata Ács János polgármester Oktatási, Művelődési és Szervezési Iroda részéről Benczik Zsolt irodavezető Szarka Eszter oktatási- és közművelődési referens Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság A közművelődési intézmények vezetői TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! Tapolca Város Képviselő-testülete 29/2004. (II.10.) Kh. határozatával jóváhagyta Tapolca város 2004-2008. évre szóló Közművelődési Feladatellátási és Fejlesztési Tervét. A képviselő-testület felkérte a polgármestert, hogy kétévente számoljon be a koncepcióban megjelölt célok megvalósulásáról. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény kimondja, hogy a települési önkormányzatok kötelező feladata a helyi közművelődés támogatása. Ennek formái különösen: a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életesélyt és életminőséget javító tanulási, felnőtt oktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. A törvény értelmében a helyi önkormányzatoknak a művelődési érdekek és kulturális szükségletek figyelembevételével kellett rendeletet alkotniuk. Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 46/2004. (XI. 02.) Kt. rendelete szól a helyi közművelődésről. E rendelet alapját képezi a közművelődési koncepció, amely tartalmazza a törvény által meghatározottakat. A felülvizsgálat során áttekintettük a 2004. február 15-én hatályba lépett tervben megfogalmazottakat, az abban történt változások aktualizálásra kerültek. Az előterjesztés mellékleteiben áthúzással jelöltük a javítandó, dőlt betűvel a kiegészítésre javasolt szövegrészeket. Álló betű jelzi a változtatás nélküli szöveget.
A módosított közművelődési koncepció tervezete az előterjesztés 1. számú melléklete. A Szász Márton Általános Művelődési Központ és a Városi Rendezvénycsarnok működtetésével Tapolca Város Önkormányzata ellátja a helyi közművelődéssel kapcsolatos feladatait a település egész területén. Tisztelt Képviselő-testület! Kérem, hogy a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapján kidolgozott és módosított közművelődési, feladatellátási és fejlesztési tervezetben foglaltakat megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. HATÁROZATI JAVASLAT Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete a határozat mellékletét képező 2004-2008. évre szóló Tapolca Város Közművelődési Feladatellátási és Fejlesztési Tervét jóváhagyja, és egyidejűleg a 29/2004. (II. 10.) Kh. határozatot hatályon kívül helyezi. Felkéri a polgármestert, hogy kétévente számoljon be a koncepcióban megjelölt célok megvalósulásáról. Határidő: Felelős: folyamatos polgármester Tapolca, 2006. március 6. Á c s János polgármester h. 2
1. számú melléklet (TERVEZET) TAPOLCA VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATELLÁTÁSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2004-2008 A Képviselő-testület jóváhagyási határozatának száma: 29/2004. (II.10.) Kh../2006. (III. 17.) Kt. A közművelődési feladatellátási és fejlesztési terv hatálybalépése: 2004. február 15. 2006. március 24. A felülvizsgálat tervezett időpontja: 2006. február 15. Közművelődési feladatellátási és fejlesztési terv 2008-2012 elkészítésének tervezett időpontja: 2008. február 15. Kihirdetve: 2004. február 12. 2006. március 20. Ács János polgármester Dr. Imre László jegyző 3
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés - Helyzetelemzés 2. A közművelődési feladatok kiemelt céljai 3. Tapolca város közművelődési feladatainak meghatározása 4. A közművelődési feladatok ellátásának szervezeti keretei 5. A közművelődési feladatok finanszírozási formái 6. A helyi közművelődés szakemberigénye 7. A közművelődési feladatokban együttműködő partnerek 4
1. fejezet BEVEZETÉS - HELYZETELEMZÉS 1.1 Tapolca természeti környezete, földrajzi adottságai, társadalmi környezete, demográfiai jellemzői Tapolca város a Balaton-felvidék nyugati végén, Veszprém megyében, a városról elnevezett medencében, tanúhegyektől körülölelve helyezkedik el. A város első említése 1182-1184 tájáról való, III. Béla udvari papjának adományoz egy birtokot Tapolca és Keszi közötti területen. A XIV-XV. században Tapolca a vidék központja: gyakorta itt tartották a nemesi vármegye közgyűlését, itt volt a királyi sókamara központja, és esperességi székhely is volt. A település 1752-ben kapott önálló mezővárosi rangot, melyet 1871-ben elveszít. A XIX. század végén lakossága gyorsan gyarapodott, a vasútvonalak a fejlődés motorjai lettek. Az utóbbi félévszázadban a város jelentősen fejlődött. 1966-ban visszakapta városi rangját, illetve járási székhely lett. A Bakonyi Bauxitbánya központja és más ipari üzemek betelepülésével, a helyi kereskedelem szélesedésével, iskolahálózatának, közművelődési intézményeinek kiépülésével a Balaton-felvidék egyik jelentős kisvárosává vált. 1977-ben a szomszédos Diszel községet a városhoz csatolták. A városban a lakosság létszáma 1999. január 1-én 18. 660 fő, 2002. január 1-én 18.023 fő, 2005. január 1-én 17.678 fő. A népesség döntő hányada a 18-59 19 55 éves korosztályból kerül ki, korfáját tekintve, kedvező összetételű a település. A város idegenforgalmi szerepe évről évre nő, mutatja ezt a szálláshelyek számának növekedése, amely az elmúlt években megduplázódott jelentősen megnövekedett, (288-ról 699 re) valamint a külföldi vendégéjszakák száma, ami 3 év alatt megháromszorozódott. (2226-al szemben 6462 vendégéjszaka). Térségi szerepét mutatja, hogy mára közel 300 358 kereskedelmi egység szolgálja ki a lakosságot, és a nyári szezonban megnövekedett idegenforgalmat. A családok kulturális kiadásai, színházra, mozira, könyvre, kirándulásra fordított forrásai erőteljesen csökkentek az elmúlt évtizedben. Ennek következtében értékrend és életmódváltozások következtek be. 1.2 Tapolca kulturális adottságai, művelődési hagyományai, művelődési szokásai A település kulturális adottságai, művelődési hagyományai sokkal gazdagabbak, mint az 1990- es évek jelenlegi szegényes intézményhálózatának teherbíró képessége volt. Tapolca városképi megjelenése, a tartalmas programok vonzó hatást gyakorolnak a helyben élőkre, és a hozzánk látogatókra egyaránt. Az intézményekben, és a civil szervezetekben sok tehetséges, tapasztalt és a művelődés ügye iránt elkötelezett szakember dolgozik. Kezdeményező kézségük, évtizedes, következetes munkájuk nélkül a város nem tudná teljesíteni közművelődési feladatait, amely a helyi polgárok mellett kiterjed a vonzáskörzet településeinek lakóira is. A gondosan ápolt Batsányi-kultusz, az Iskolatörténeti állandó kiállítás, a színvonalasan működő művészeti csoportok, a könyvtár gyűjteménye azt bizonyítják, hogy a már meglévő értékeinkről kell továbblépni. A 2002-ben megvásárolt művelődési házzal és a 2003-ban átadott Városi Rendezvénycsarnokkal a város hatékonyabban szolgálja a közművelődési célokat. 5
2. fejezet A KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK KIEMELT CÉLJAI 2.1 Környezet és infrastruktúra biztosítása Biztosítani kell a meglévő intézményhálózat működési feltételeit, velük együtt megteremteni a lakosság kulturális ellátásának sokszínűségét, építve ebben a folyamatban az oktatási intézmények aktivitására, a civil szervezetek kezdeményezésére, a hagyományőrző csoportok munkájára. A Mozi alapfunkciója mellett kulturált környezetet biztosít a társas összejöveteleknek, pódiumrendezvényeknek, a civil szervezetek programjainak. 2005-ben a mozifelújítás második ütemének befejezésével (megújult a nézőtér, cserére került a vetítővászon és a digitális hangrendszer kiépülésével) multiplex minőségben várja látogatóit a Városi Mozi. 2005. augusztus 01-től Art minősítést kapott, melynek feltételei a heti hét napos vetítés és a magyar ill. art filmek műsorra tűzése. E feltételeket teljesítve a város és a régió közművelődési színteréül szolgál. A teljes felújítás befejezése után a Városi ART Mozi épülete lett a helyszíne még kitűnőbb helyszíne, az ifjúság és a turisták érdeklődésére számottartó, régóta tervezett Internet kávézónak is Net. Point T@polc@ Teleháznak. A víziszínpadi produkciók üde színfoltjai a város nyári kulturális életének. A rendezvényen résztvevők emelkedő száma bizonyítja, hogy a város és környékének lakói igénylik a zenés, táncos, szórakoztató előadásokat, ezért a Víziszínpad folyamatos karbantartása és infrastrukturális hátterének továbbfejlesztése indokolt. A meglévő intézményeinkben, valamint a városban kínált szabadtéri lehetőségek adottságait még jobban kihasználva kell a lakosságnak méltó környezetet biztosítani művelődési igényeinek kielégítéséhez. 2.2 Hagyományápolás, a kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése A Batsányi-kultusz további ápolása, a Tapolcai füzetek újabb köteteinek megjelentetése, a település közösségi értékeinek közismertté tétele, kiemelt célként megfogalmazható. A kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködés eredményeként a kisebbségi kultúra megismertetése, a már elkezdett Nemzetiségi Napok megrendezése folytatható. Sallai Misi cigányprímás emlékének ápolására új hagyományok teremthetők. 2.3 Kiemelkedő tehetségű helyi alkotók szakmai támogatása Szinte minden művészeti ágban képviseltetik magukat helyben élő tehetséges alkotók. Erkölcsi és anyagi támogatásukra a város a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordít. 2.4 A helyi kulturális tájékoztatás fejlesztése A hagyományok megismertetése, az aktuális eseményekről szóló híradás továbbfejlesztése, a sajtó és a média működésének összehangolása, az elkészült anyagok archiválása, fontos, megoldandó feladat. A Tapolcai Média Közalapítvány irányítása alatt folytatja működését a Tapolcai Városi Televízió és az Új Tapolcai Újság szerkesztősége. Új kezdeményezésekkel kapcsolódott be a tájékoztató munkába a Tapolcai Rádió. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. számú törvény 82-83. -ában foglaltaknak megfelelően, 2000. december 20-án városunkban megalakult a Közművelődési Tanács, a helyi közművelődési tevékenységek összehangolására, a helyi lakossági közművelődési igények megjelentetésére, a helyi kulturális érdekérvényesítésre létrehozott fórum. Koordináló, véleménynyilvánító munkájával megalakulása óta segíti segítette a közművelődési munkát. A jogszabály szerint a Tanács legfeljebb hároméves időtartamra alakítható, így a városunkban működő Közművelődési Tanács 2004-ben, a jogszabályban foglaltak szerint feloszlott. Újbóli 6
megalakítását a tapolcai székhellyel rendelkező közművelődési célú társadalmi szervezetek kezdeményezhetik. Kiemelt célként kell kezelnünk a Tanács ismételt megalakításának ösztönzését. 3. fejezet TAPOLCA VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Iskolarendszeren kívüli lehetőségek Ezek a kultúraközvetítő formák és alkalmak főleg a felnőttek oktatása terén kapnak hangsúlyt. A praktikus gyakorlati ismereteket gazdagító, tanfolyam jellegű képzésformák színtereinek, szervezeti kereteinek megkeresése. A háztartásoknál főleg a nők részéről érkező praktikus ismereteket igénylő képzésformák: a sütés-főzés, szabás-varrás, gyermekneveléssel összefüggésben felmerülő kérdéskörök, tanulmányi kirándulások, hobbykörök megszervezése. Gondolnunk kell a településen élő kisebbség identitását megőrizni segítő alkalmakra. Ünnepeikre, saját kultúrájukat felszínre hozó, hagyományaikat őrző együttlétek szervezésére, illetve önszerveződésük támogatására. 3.2 A város környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása A helyi szellemi, művészeti értékek megőrzése, továbbadása, sokszínűségének biztosítása érdekében a színvonalasan működő művészeti csoportok támogatása. E téren ösztönzést érdemelnek az iskolák, partnerek lehetnek a civil szervezetek, amelyek gyarapodása, a már működőknek a támogatása, önkormányzati feladat. A meglévő múzeumi gyakorlat további fejlesztésre szorul. Az iskolatörténet bemutatása mellett gondoskodni kell a település helytörténeti értékeinek nyilvánosságra hozataláról, a Batsányi Emlékszoba életre hívásáról, az ezekre ráépülő az ifjúság körében népszerűsítő különféle műveltséget elősegítő formákról: vetélkedők, pályázatok, szervezett tárlatlátogatások. Településünk múltjának, hagyományainak felkutatásában továbbra is szerepet kapnak az emlékülések, konferenciák, amelyek szervesen bekapcsolhatók az idegenforgalmi munkába is. Figyelmet kell fordítani a város épített városképi környezetének óvására, ápolására, értékeinek bemutatására. Támogatni kell a helytörténeti kutatást, a tényfeltárások eredményeinek közreadását, az értéket közvetítő neves személyiségek megismertetését. Ösztönözni kell a helyi, regionális, és országos versenyek, rendezvények városunkban történő megrendezését. 3.3 Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása A város közösségéhez szóló nagyrendezvények értékeket közvetítő, élményeket nyújtó szerepével a jövőben számolnunk kell. Törekedni kell ünnepeink színvonalas, méltó megrendezésére, felhasználva ezek közösségformáló erejét. A hangversenyek, képzőművészeti kiállítások, irodalmi és előadói estek, filmklubok élményéről sem mondhatunk le. Hangsúlyt kell fektetni a helyi értékek bemutatására a zenei, képzőművészeti kultúrában, az irodalmi életben. Városunk földrajzi fekvéséből következik, hogy jó adottságaink vannak a regionális, térségi rendezvények, bemutatók szervezéséhez. Folytatnunk kell az igényes műsorpolitika szemelőtt tartásával a Tapolcai Nyár, a Tapolcai Ünnepi Napok, a Tapolcai Esték sorozatot, a Nemzetiségi Nap megrendezését. 7
A felelevenítésre méltó lenne a került Végvári Napok rendezvénysorozat megtartását továbbra is ösztönöznünk kell a Csobánc tetején. 3.4 Az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása A városban nagy múltra visszatekintő amatőr művészeti csoportok működésükkel bizonyították, hogy öregbítik a város hírnevét, méltó képviselői városunk kulturális életének. A városban élő gyűjtők (bélyeg, érem, stb.), lehetőséget kapnak gyűjteményük bemutatása ünnepeinkhez kapcsolódó rendezvényeken, élményt nyújtva az érdeklődőknek. 3.5 A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása A közművelődési munka infrastrukturális háttere jelentős mértékben, pozitívan változott. A következő években a Városi Könyvtár és Múzeum felújításra szorul. A mozi fogadótere kínálta az Internet kávézó a Net. Point T@polc@ Teleház kialakításához a feltételeket. Korosztályi korlátok nélkül sokan igénybe veszik a fokozatosan bővülő kedvezményes díjú szolgáltatásokat. 3.6 Egyéb működési lehetőségek biztosítása Oktatási intézményeink fontosnak tartják az iskolán kívüli bemutatkozást, nagyon jó kezdeményezéseik vannak, ezekkel színesítik a város kulturális életét. Fontos lenne áttekinteni a helyi információs rendszert, annak szintjeit, fejlesztési lehetőségeit, megkeresni az együttműködési és továbbfejlesztési formákat. Gyönyörű vidékünkön átgondolásra érdemes az idelátogatóknak turistautak szervezése, azoknak idegenvezetés biztosítása. 4. fejezet A KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI 4.1 Önálló közművelődési intézmény Városunk kulturális alapintézménye a Városi Könyvtár és Múzeum, amely összevontan, működik. Stabil intézményi hátországot jelent a helyi közgyűjteményi szolgáltatásokhoz. A könyvtár, nem csak rövidtávon gondolkozva építészetileg alkalmassá válhat: a) a Batsányi Emlékszoba, b) a helytörténeti szoba befogadására. A könyvtár és a múzeum funkcióinak csorbítása nélkül, munkájuk hatásfoka tovább fokozható a jelenlegi alkalmazotti létszámmal, az új feladatok tükrében megfogalmazott munkaköri leírások alapján. Mindkét szoba megvalósulásához belső átalakítások szükségesek, hiszen a bemutatásra váró anyag nagy részével a múzeum rendelkezik. Berendezéséhez a Petőfi Irodalmi Múzeum is felajánlotta segítségét. Az emlékszoba létrehozásával több évtizedes mulasztását törleszthetné a város. 2006-ban a Batsányi Napok keretében részben megvalósul egy régóta dédelgetett álom, amelynek keretében a Városi Könyvtár és Múzeum Batsányi Emlékkiállítást rendez az Iskolamúzeumban. A bemutatásra váró anyaggal régóta rendelkezik az intézmény. A Batsányi Emlékkiállítás a jelenlegi elképzelés szerint, A könyvtári a múzeumi szolgáltatásokkal megegyező nyitvatartási időben fogadhatnája majd az egyéni és csoportos látogatókat. Ennek építészeti, belső átalakítási feltételeit, valamint a szervezeti és működési szabályzatot érintő konzekvenciáit a pozitív testületi döntést követően, a Polgármesteri Hivatalnak kell irányítani és lebonyolítani. A Batsányi Emlékkiállítás a jelenlegi elképzelés szerint, A könyvtári a múzeumi szolgáltatásokkal megegyező nyitvatartási időben fogadja majd az egyéni és csoportos 8
látogatókat. Ennek építészeti, belső átalakítási feltételeit, valamint a szervezeti és működési szabályzatot érintő konzekvenciáit a pozitív testületi döntést követően, a Polgármesteri Hivatalnak kell irányítani és lebonyolítani. 4.2 Többfunkciós, integrált intézmény A szervezeti keretek jelentős változását hozhatná a Városi Mozi szerep- és feladatkörének átfogalmazása. Az önkormányzati tulajdonban lévő épület alkalmas lenne, a jelenlegi tevékenységének megtartása mellett, egy helyi programszervező iroda létrehozására. Az ott alkalmazott közművelődési szakmai létszám (2-3 fő) feladatául kapná a jelenleginél gazdagabb kulturális ellátást, a programok szervezését. Ebbe beleértendő a nyári szezonális tevékenység és a Tourinform Irodával való együttműködés is. E terv részletes kidolgozására a közművelődési koncepció elfogadása után kerülhetne sor. A diszeli városrészben 2001. augusztus 20-án felavatták a Szász Márton Általános Művelődési Központot. Az intézmény egységeként működő Csobánc Kultúrház a városrész közművelődési feladatait színvonalasan megoldja. Tapolca város 2002 óta rendelkezik önkormányzati fenntartású művelődési házzal. A Városi Művelődési Ház Szász Márton Művelődési Központ ellátja a város közművelődési feladatát, lehetőséget biztosít a civil szervezetek működéséhez, programokat biztosít a szabadidő kulturált eltöltéséhez, növeli a városba látogatók számát és 2005. óta önállóan szervezi, koordinálja Tapolca városának állami- és helyi ünnepeit, rendezvényeit. A Városi Művelődési Ház Szász Márton Művelődési Központ szakmai feladatainak ellátása megoldható lenne már működő, közművelődési feladatot ellátó intézményhez történő telepítéssel is. A Városi Rendezvénycsarnokot 2003. május 31-én avatták fel. Az új létesítmény közösségi házként működik, kialakításánál fogva (szervezetileg) felvállalva a város közművelődési és sportfeladatainak oroszlánrészét. Funkcionálisan alkalmas különböző nagyságú terek kialakítására, ezáltal nagy rendezvényeknek ugyanúgy otthont ad, mint a kisebb teret igénylőknek. Az átadás óta számos nagyszabású eseményt rendeztek, mely több ezres nézőszámot eredményezett nem csak a város, hanem a régió, az ország területéről. Tapolca város hírnevét erősítették az élő tv közvetítésekkel kiegészített rendezvények és a Városi Rendezvénycsarnok léptékéhez rendezett kulturális programok Az 1993. évi, közoktatásról szóló LXXIX. törvény által, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben előírt közösségi tér (aula), amely jelenleg minden oktatási intézményünkből hiányzik, az előírt határidőre kiváltható lesz a 2500 fő befogadására alkalmas Városi Rendezvénycsarnokkal kötött együttműködési megállapodással. 4.4 A feladatellátás egyéb színtere Jelentős helyszíne Tapolca közművelődésének a Járdányi Pál Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A város zenei életét koordinálja, befogadója, szervezője a Zenei Napoknak, nyaranként a Baranyai László mesterkurzusnak, önzetlen segítője a Tapolcai Estéknek. 9
5. fejezet A KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK FINANSZÍROZÁSI FORMÁI 5.1 Teljes mértékben támogatott feladat Tapolca Város Önkormányzata közművelődési rendeletében meghatározott kötelező feladatait a költségvetésből támogatja, amelynek összege a költségvetési rendelet elfogadásával kerül meghatározásra. 5.2 Részben támogatott feladatok A részben támogatott feladatok finanszírozásánál Tapolca Város Önkormányzata, a város mindenkori éves működési költségvetésének legfeljebb 0,5 %-át, de legkevesebb 5.000.000,- Ft-ot, azaz ötmillió forintot biztosít közművelődési támogatásokra. Ennek elosztása az önkormányzat által meghirdetett pályázat alapján történik, odaítélése az Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság hatáskörébe tartozik. 6. fejezet A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZAKEMBERIGÉNYE A Városi Könyvtár és Múzeum alapfeladatainak ellátásához elegendő létszámmal rendelkezik, feladatainak továbbgondolásával együtt. A törvény által megfogalmazott és előírt képzési rendszerbe való bekapcsolódás, annak igénybevétele elengedhetetlen. A Városi Mozi megváltozott szerepköre 2-3 fő alkalmazását tenné szükségessé. Az önkormányzat feladata lenne a szakmai és pénzügyi ellenőrzés. A Polgármesteri Hivatalnak az egész évi munka koordinálására, megszervezésére kell továbbra is törekednie, és nem a gyakorlatban történő megvalósításra, mint az a jelenben történik. A mindenes szerepkört, egy értelmes szakirányítási feladatkörrel kell felváltani. 7. fejezet A KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOKBAN EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK 7.1 Egyházak A partneri kapcsolatok helyi kulturális életünknek fontos tényezője és gazdagítója. A partnerkapcsolatokra épülő és a közösen szervezett munkában megnyilvánuló együttműködés fontos partnerei az egyházak. Részvételük és szolgálatuk rendszeressé vált az elmúlt években a város ünnepségein. 7. 2 Civil szervezetek, egyesületek A helyi közművelődési munkának jelentős hátteret nyújtanak a városunkban működő civil szervezetek, egyesületek, körök, amelyek a maguk önszerveződésével gazdagítják Tapolca szellemi és kulturális életét. A 2001. évben jelentősen emelkedett a közművelődési támogatásból részesülő civil szervezetek és egyesületek száma. Reményeink szerint ez növeli a kezdeményező és feladatvállaló kedvüket. Az önkormányzatoknak és az intézményeknek feladatuk helyet adni rendezvényeiknek, társas összejöveteleiknek. 10
7.3 Alapítványok Az alapítványok sajátságos, egyedi célok érdekében tevékenykednek. Sokszínű munkájukkal a közjó ügyét szolgálják, többnyire civil alapon szerveződve. A közoktatási intézmények mellett működő alapítványok támogatják az ifjúság szabadidejének kulturált eltöltését, bővítik kezdeményezéseik megvalósíthatóságának körét. Az egyre szépülő városképért sokat tesz Tapolca Város Épített és Természeti Környezetért Közalapítvány, amely 2005. évben közhasznúvá alakult, a Tapolcai Városszépítő Egyesület, a néptánc hagyományok ápolásáért a Tapolca Város Néptánc Mozgalmáért Alapítvány. A Boldog Özséb Közösségi ház Alapítvány 2002 óta működik. Fő célként jelölte meg egy keresztény közösségi ház létrehozását és üzemeltetését. Ennek érdekében szervezi rendezvénysorozatait kulturális, hagyományőrző rendezvényeit, továbbá helyet biztosít családi és közösségi rendezvények megvalósításához. A 2003 óta működő Életértékek Alapítvány célja anyagi, szellemi és természetbeni segítség nyújtása elsősorban az elszakított nemzetrészeken élő erdélyi és kárpátaljai rászoruló gyermekeknek, valamint a magyarországi rászoruló fiataloknak. Rendezvénysorozataik nagy számú közönséget vonzanak. A Tapolcai Könyvtárpártoló Alapítvány célja a Városi Könyvtár és Múzeum gyűjteményeinek és szolgáltatásainak fejlesztése, az olvasást, a művelődést segítő módszerek terjesztése, helyismereti kiadványok megjelentetése. A Tapolcai Könyvtárpártoló Alapítvány sajátossága, hogy nem csak pénzbeli juttatást, hanem munka, eszköz és anyag formájában történő felajánlást is elfogad, ha az a közérdekű alapítvány céljával egybevág. 7.4 Testvérvárosok Testvérvárosainkkal való együttműködésünk sokszínű nemzetközi kapcsolatokat jelentenek a város számára. A kapcsolattartás formái főleg a sport és a kulturális élet területére korlátozódnak, amelyek különféle programok cseréjében, jövőt tervező megbeszélésekben, egymás helyi ünnepein történő kölcsönös jelenlétben nyilvánulnak meg. Fontos továbblépés mindezt kiterjeszteni a civil szervezetekre, az intézményekre, amelyek lehetővé tennék a személyes barátságok, önszerveződő programok létrejöttét, a szakmai kapcsolatok mellett. 7.5 Magángyűjtők Magángyűjtő partnereink közül az Első Magyar Látványtárt, és az elmúlt évben megnyitott a Marton Galériát kell megemlítenünk, akikkel az eddig kialakult együttműködést folytatni kell. Kiállításaik, rendezvényeik környékünk jó hírét viszik az országhatáron túlra is. Tapolca város kulturális hagyományainak megőrzése, továbbörökítése, arculatának formálása, folyamatos, abba nem hagyható feladat. 11