Pályázat öntözõrendszer kialakítására A szárazság valamint az, hogy nincs megfelelõen kiépített öntözõrendszer Szatmár megyében nagyon sokak életét megkeserítette és a kukorica termést nagy mértékben kompromittálta. Egy öntözõrendszer önerõbõl való kialakítása nagyon nehéz, éppen ezért is ebben a hónapban lehet pályázatott letenni, öntözõi rendszer kialakítására, tudtuk meg Scholcz Bélától, az Agrárkamara munkatársától. Folytatás a 3. oldalon A mai lapszámunkkal mûsormelléklet SZATMARI MAGYAR HIRLAP 2012. szeptember 6. csütörtök VIII. (XXX.) évf. 210. (2142.) szám 12 oldal ára: 1 lej Hány falusi rendõr beszél magyarul Hat polgármester elmondja a véleményét a falusi rendõrõrsök visszaállításáról Állítólag több szempont elemzése után döntöttek a falusi rendõrõrsök visszaállításáról, ezek közül az egyik legfontosabb a lakosság véleménye volt, de figyelembe vettek az eltelt idõszakban kialakult bûnözési állapotoktól a költséghatékonyságig még nagyon sok mindent. Azt viszont nehezen lehet elérni, hogy a jelentõs arányban magyarlakta falvakban magyarul szólaljon meg az intézkedõ csend és rend õre. Kevés a rendõr és még kevesebb azoknak a száma, akik magyarul is beszélnek, panaszkodnak a polgármesterek. Szerintük helyes döntés az õrsök újralétesítése, de nincs elegendõ személyzet minden õrshöz, az sem biztosított, hogy románul és magyarul is beszélõ rendõr teljesíthet majd szolgálatot minden községben. Remélhetõleg nem kerül nagy befektetésbe a vidéki rendõrposztok visszaállítása, ebben bíznak a polgármesterek, akik elmondták azt is, hogy a legfontosabb szempont, hogy a lakosság nagyobb biztonságban érezze magát, ismét megerõsödjék bizalma a rendfenntartókban. Jelenleg folyik a rendõrök elosztása, nem feltétlenül ugyanazok kerülnek vissza a falvakba, akik tavaly októberig ott dolgoztak, ez esetben is számos tényezõt vesznek figyelembe. Folytatás a 3. oldalon Oktatás Iskolakezdés elõtt nem árt a kivizsgálás! Két hét múlva újra megnyílnak a tanintézmények kapui. 4. oldal Ösztöndíjprogram határon túli íróknak Irodalmi ösztöndíjprogrammal támogatja az Emberi Erõforrások Minisztériuma (Emmi) a határon túli magyar írókat, irodalmárokat, mûfordítókat és kritikusokat. A keret 10,5 millió forint, amelyet tizenöt pályázó kaphat meg tíz hónapra szóló programmal. Az ösztöndíj célja, hogy a határon túli tehetséges magyar írókat, irodalommal foglalkozó szakembereket támogassa a Ritkaságok és kulturális értékek a könyvtárban? pályakezdésben, illetve kedvezõ feltételeket teremtsen a magas színvonalú alkotótevékenységhez - áll az Emmi kultúráért felelõs államtitkárságának közleményében. Mint írják, pályázni öt kategóriában lehet. A Székely Jánosösztöndíjra költõk és drámaírók, a Gion Nándor-ösztöndíjra prózaírók, a Schöpflin Aladár-ösztöndíjra kritikusok, a Benedek Elek-ösztöndíjra ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarab-írók, a Franyó Zoltánösztöndíjra pedig mûfordítók jelentkezhetnek. Egy pályázó legfeljebb 700 ezer forintos ösztöndíjban részesülhet, az összeget két részletben folyósítják. A pályázati anyaghoz többek között publikációs listát, valamint részletes munkatervet is be kell nyújtani. Pályázni október 4-ig lehet. A Szatmári Magyar Hírlap a magyar helyesírást kitûnõen ismerõ munkatársakat alkalmaz korrektori és újságírói munkakörbe. További információk a 0740057966-os telefonszámon. Rendõrkézre került tolvajok Szeptember 4-én tett bejelentést a nagykárolyi rendõrségen az a 85 éves újkálmándi lakos, akinek konyhájából 900 lej tûnt el. Rövid ideig tartó nyomozás után a rendõrség a tettesek nyomára bukkant, két, 21, illetve 48 éves, szintén újkálmándi lakos személyében, és sikerült szinte az egész ellopott összeget visszaszereznie. Iuliana S. és Maria L. ellen bûnvádi eljárás indult. Szintén a tegnapi nap folyamán értesítette a rendõrséget az a kaplonyi lakos, akinek szántóföldjérõl 800 lej értékû kukoricát lopott el ismeretlen tettes. Ebben az esetben is hamar rendõrkézre került a tolvaj, a 31 éves V. Viorel kaplonyi lakos, az ellopott kukoricát pedig visszajuttatták a tulajdonosnak. Gyorshajtás Súlyos közlekedési baleset történt szeptember 5-én, 16,20-kor a Károlyi úton. A Nagykároly irányába tartó, 29 éves P. Marius elvesztette uralmát Dacia Logan gépkocsija fölött, nekicsapódott egy villanyoszlopnak, majd egy fának. Az ütközés következtében mind a villanyoszlop, mind a fa kidõlt, az autó súlyosan rongálódott. A gépkocsi vezetõjét koponya- és agysérülésekkel, mellkasi sérülésekkel és lehetséges törésekkel szállították a sürgõsségi osztályra. Az elsõdleges vizsgálatok alapján a baleset gyorshajtás miatt történt, ugyanakkor az ott közlekedõ gépjármûvezetõk véleménye szerint az úttest egyenetlensége is elõidézte azt. Büntetések A közlekedésrendészet munkatársai 200 büntetést róttak ki tegnap, 15 000 lej összértékben. Négy gépjármûvezetõ hajtási igazolvány nélkül maradt, kettõ közülük 50 km/óra sebességgel lépte túl a megengedett határt, egyikük szabálytalan elõzésbe bonyolódott, míg a negyedi gépkocsivezetõ nem adott elsõbbséget a gyalogosnak. Szatmári könyvek és írók a XIX. századból a Szatmár Megyei Könyvtár gyûjteményében címmel nyílt tárlat tegnap délben a Szatmár Megyei Könyvtár multimédia termében. Az eseményen több kulturális személyiség is tiszteletét tette. Folytatás a 4. oldalon
2 SZATMÁRI MAGYAR HÍRLAP Interjú 2012. szeptember 6., csütörtök Gãman Mihai pusztadaróci polgármester: Nem szavak, hanem tettek kellenek A z idei helyhatósági választások alkalmával újraválasztott, Gãman Mihai pusztadaróci polgármesterrel munkájáról, terveirõl, a község godjairól és a már elért eredményekrõl beszélgettünk. Gãman Mihai Sinaián született, 45 éves, házas, két gyermek édesapja, református vallású. A Szatmárnémeti Egészségügyi Líceumban érettségizett, majd a Szatmár Megyei Sürgõsségi Kórházban, valamint a pusztadaróci orvosi rendelõben egészségügyi asszisztensként dolgozott. 1996-tól Pusztadaróc polgármestere. 1998-2003 között, a Vasile Goldiº Egyetem jogi szakán diplomát, majd 2010-ben a jogtudomány területén mesteri címet szerzett. Mint Pusztadaróc és a hozzá tartozó községek, ötödik mandátumát megnyert polgármestere, a választások alkalmával 1941 szavazatot kapott és ezzel a szükséges bizalmat is, ami 95,5 százalékos gyõzelmet eredményezett. Egyetlen olyan község a megyében, amelynek minden tanácstagja RMDSZes. Bemutatkozni nem kell, az eddig megvalósított tervek magukról beszélnek. Azt szeretném mégis megtudni, mi kell ahhoz, hogy ilyen jó eredményeket érjen el valaki? Mindenek elõtt el kell mondanom, hogyan jutottam idáig. Elsõ mandátumom alkalmával 905 szavazatot sikerült összegyûjtenem s ez a szám folyamatosan növekedett (1235, 1462, 1681, 1941), míg végül nem csak a számok bizonyítottak, de eljutottam odáig, hogy mindenkinek a Misi-je lettem. Így ismernek ugyanis mindazok, akik rám szavaztak, s ezt ezúton is szeretném megköszönni. Elértük mert igazából nemcsak az én gyõzelmem ez, hogy a megyében harmadikok vagyunk, akik ilyen sok számú szavazattal juttatták be polgármester jelöltjeiket. Ez nem csak a bizalom de a tisztelet jele is. Aztán, ha a Sztamárnémetit és Nagykárolyt kivesszük a listáról, elsõk vagyunk RMDSZ szinten is. Újabb örömnek könyvelhetõ el az is, hogy elsõ alkalommal történt meg, helyi szinten, a szavazatok terén, hogy Pusztadaróc még Darát is leelõzte, ugyanis a községközpont 900 szavazattal segítette a gyõzelmet. Mire van szüksége egy polgármesternek ehhez? Bizonyítani kell, komolynak kell lenni, õszintének, kitartónak. Természetesen nem hiányozhat a szakértelem, közigazgatási téren, az információk rendszerezése és kellõképp történõ kezelése, felhasználása. Ismerni kell a törvényeket, tisztában kell lenni a gazdasággal, adatokkal, jogi dolgokkal. Ezen felül némi politikai jártasság is jól jön. A nyitottság eredménye a bizalomszerzés, ami végsõ soron cél is egyben. Hosszú az elmúlt idõszak, de én azt csináltam amit szerettem és szeretem amit csinálok. Érdemes dolgozni és ezt nem feltétlenül az eredények bizonyítják, de az idõsök köszönõ szavai, a fiatalok visszajelzései mind-mind azt mutatják, hogy örömöm is van benne. Nem vagyok a fogadóórák híve, a gyûlések mestere. Akinek gondja van nyitott ajtót talál és segítséget, nemcsak a hivatalban, hanem olykor a boltban, sorban állás közben, a focipályán, az utcán. A rám bízott községekért élek, dolgozom. Munka van bõven, ezért folyamatos a gondoskodás a települések lakosai felé, a legkisebbtõl a legidõsebbig, minden itt lakókért, egy szebb jövõ érdekében. Valóban szemmel láthatólag szépül és gyarapszik a település és a hozzá tartozó falvak egyaránt. Igaz tehát a kijelentés, hogy: nemcsak beszélnek, hanem inkább cselekszenek. Mi ennek a titka? Kell a jó csapatmunka is. A tanácstagok, akikben hasonlóképpen nem lehet csalódni, hûek ahhoz amit ígértek. Eddig is tisztességgel véghezvitték a rájuk bízott feladatokat, továbbra is hatékonyan és kellõ szakértelemmel, keményen dolgoznak. A pusztadaróci RMDSZ es csapat továbbra is elkötelezetten küzd a község fejlesztéséért. Büszke vagyok a csapatra, amely nélkül nem érhetjük el amit kitûztünk magunknak. Fiatal, tettre kész csapat áll mögöttem, akik nagyon tapasztaltak is, jó tanácsadók mindenben, felkészültek. Támogatásuk révén válik könnyebbé a munkám. A választásokkal és annak gyõzelmével a munka nem áll meg, sõt még véletlenül sincs idõ a pihenésre. Bár még a mandátum elején vannak, milyen elõrelépések történtek, lehet-e beszélni eredményekrõl? Hogy állnak a fejlesztésekkel, beruházásokkal? Nagyon sok még a tennivaló és a megkezdett munka, amelyeket folytatni és befejezni kell. A község minden településén vannak elkezdett beruházások, amelyeket nem lehet félbehagyni, további pénzforrások elõteremtésére is szükség van. A határ menti községben nagyon fontos az infrastruktúra fejlesztése, a turista utak kiépítése. Ha csak a 2012-2016-ra történõ választási kampányban meghírdetett dolgokat nézzük a következõket tudtuk elérni: Darán és Pusztadarócon a csatornahálózat kiépítése elkezdõdött, a 28 km hossztávú munka Darán 100%-os, Pusztadarócon még zajlanak a munkálatok. Itt kell megjegyezni, hogy sokszor ezek a munkák forgalomkorlátozással járnak, le kell zárni útszakaszokat. Kérjük ezért a türelmet és köszönjük a megértést a lakosok és útjainkon áthaladók részérõl. Darócon célként tûztük ki az utak aszfaltozását. Ez 3,5 km hosszúságon történik, az árkok esetében mindkét oldalon. A tervek szerint 2013-ra véglegesítjük, teljesen befejezzük. A FEADR-n nyert finanszírozás által iskola utáni tanulásra (after school) alkalmas ingatlant kezdtünk építeni. A választási kampány idején még csak az alapjai voltak meg ennek, ma már pirosban díszeleg és tetõ is van rajta. Ezzel párhuzamosan a Regionális Operatív Program (POR) keretében felújítjuk az iskolát, a pályázatot megnyertük és a dokumentumok már úton is vannak Kolozsvár felé. A parkosítás folyamatban, a vízhálózat-kiépítési munkálatok befejezve. Szamosdarán a szennyvízhálózat kész, a parkosítási munkálatok készen, az utak aszfaltozása elkezdõdött, sõt ma öntöttük le az elsõ 600 métert, a többi folyamatban. A helyi önkormányzatok közös pályázatok segítségével 2,3 millió eurót fektettek be olyan kerékpárutak megépítésébe, amely összeköti a településeket. A pályázat révén ez a két hálózat összekapcsolódik, olyan módon, hogy 69 km hosszúságú hálózat jön létre, amely három ponton szeli át a román magyar határt. Ebbõl a mi részünk 5,7 km-t tesz ki, amire megnyertük az AFM környezetvédelmi ügynökség által kiírt pályázatot. Viszont elõre láthatólag csak jövõ õsszel kerülhet sor a közbeszerzésre, jövõ év vége felé a tervek véglegesítésére és a munkálatokra. Ehhez csatlakozik még egy HU-RO Két keréken Szatmárban elnevezésû projekt, amiben 9,5 km nyomvonalú kerékpárútra számíthatunk, Pete-szatmári töltés-szatmár, oda-vissza irányban, ahonnan letérõk is lesznek a Nagyerdõ felé, valamint a darai halastavak mentén. Elsõ fázisban a tehnikai része lett véglegesítve, ahol az összes projektben társ polgármesterek feltárták igényeiket, elemezték, térképre vetítették igényüket. Ez olyan jól sikerült, hogy alapként szolgál majd másoknak, hogyan kell ilyet minden téren véghezvinni. Második lépésben megyei szinten történõ stratégiaelemzés ment végbe kiszélesítve azt Magyarország felé. Harmadik lépésben pedig a virtuális nyomvonal alkotása is megtörtént, GPS koordináták beazonosítása, fényképekkel történõ tájékoztatás, földrajzi, kulturális, turisztikai téren. S mindennek summázásakén ez év végén kerül sor majd Darán az összegzésre, ahol a magyarországi partnerek is részt vesznek. Nagyon nagy fontosságal bír, hiszen ha a várva várt schengeni csatlakozás megtörténik, akkor a kerékpározók szabadon átmehetnek egyik oldalról a másikra, fellendül a kerékpárturizmus. Még a mandátum elején vagyunk, de nem feledkezünk meg Atyáról és Petérõl, ahol a csatornahálózat kiépítése van tervben, a két település közötti útszakasz leaszfaltozása közbeszerzés alatt, a fõutca leaszfaltozása viszont a jövõbeli tervekben szerepel. Annak, aki vezetõ pozícióban van fõleg ha családos több áldozatvállalásra kell számítania. Gondolok itt a családra, akiknek olykor bele kell törõdnie, hogy apu sokszor nem lehet otthon. Hogy viseli a család a nélkülözést? Sajnos azt kell momdani, beleszoktak ennyi idje. Nagyon is megsínyli a családot a folytonos, de ugyanakkor szükséges távollét. Otthon társ, apa vagyok, mégis ha menni kell a közösség javára nincs választási lehetõség. Szükség van a jelenlétemre közösségileg, de hivatalból is. Például a focimeccsek alkalmával mindig ott kell lennem, hisz az egészségügyi asszisztens szerepét én töltöm be. Van olyan, hogy dönteni kell: elsõ a lakos, és a család megérti. Hála és köszönet érte, hisz az örömben, de a nehézségek esetén egyaránt mellettem vannak. Õk is feláldozzák egy kicsit magukat. Azt mondják Önrõl, hogy mindenki felé nyitott, segítõkész, nem tud nemet mondani, ha segíteni kell valakin. Mégis melyek a leggyakoribb kérdések, kérések a lakosság részérõl? Van-e olyan, aminek a megoldása nagyon nagy nehézséget okoz? Amikor bekopognak, segíteni kell. A lakosok pedig tudják, hogy számíthatnak rám. Ezért is szavaztak rám. Köszönöm! Mégis néha nemet kell mondani. Ott van például az ANL lakások ügye. Mindannyian tudjuk, hogy rengeteg igény lenne még rá, de sajnos meg van kötve a kezünk, a községek számára ez a program lezárult. Aztán ott vannak az élelmiszersegélyek, amit az EU-s program keretén belül kell rendezni, vagy sok más szociális ügy. De itt sem tehetünk semmit, még akkor sem, ha személy szerint tudjuk, hogy sokan még jobban rászorulnak erre, de a kritériumokat nem mi állítottuk össze, így beleszólásunk sincs. Mindenesetre a segítítõ szándék megmarad, és ahol tudunk nem állunk félre, hanem segítünk. A választásokra kész az EMNP Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) mindenképpen részt vesz decemberben a romániai parlamenti választásokon, lehetõleg egy minél szélesebb magyar összefogás részeként, a közösen kialakítandó erdélyi magyar nemzeti minimum képviseletében - közölte szerdai sajtóértekezletén Toró T. Tibor, a párt elnöke. Az EMNP elnöke megismételte felhívását a 2009-ben létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum (EMEF) megújítására. SZATMÁRI MAGYAR HÍRLAP ISSN: 1841-4648 Alapító: Szilágyi Ferenc Szerkesztõség: 440012, Szatmárnémeti, Mircea cel Bãtrân u. 15. szám Tel./Fax.: Titkárság, információk - 0261-767-312 e-mail: hirlap@hirlap.ro internet: www.hirlap.ro Kiadó: Solpress Kft., Ügyvezetõ igazgató: Dumitru Pãcuraru Felelõs szerkesztõ: Szabad Mária A terjesztési osztály telefonszáma: 0261-767-310. Elnapolták több állami vállalat privatizációját Több még állami tulajdonban lévõ vállalat privatizációját, illetve részvénycsomag-eladását is elhalasztotta a kormány, a kabinet az új határidõket, az IMF-nek adott szándéknyilatkozatban szögezte le. Mint kiderült, például a Transgaz és a Termoelectrica részvényeit június helyett csak októberben bocsájtják ki, a Hidroelectrica esetében pedig várni kell, amíg a vállalat ismét fizetõképes lesz. Az állami vállalatok privatizálási, valamint részvénycsomag-eladási folyamata egyelõre nem halad a kormány elõzetes terveinek megfelelõen, a kabinet a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) küldött szándéknyilatkozatában szögezte le az újabb határidõket. Mint kiderült, a kormány több, egyelõre állami tulajdonban lévõ vállalat esetében is kénytelen volt halasztani a privatizációs határidõket, a bukaresti törvényszék által nemrég fizetésképtelenné nyilvánított Hidroelectrica villamosenergiatermelõ cég esetében pedig bármilyen intézkedésre csak akkor kerülhet sor, amikor a létesítmény újból fizetõképessé válik. A Transgaz vállalat esetében a 15 százalékos csomag eladására vonatkozó másodlagos részvénykibocsátást már júniusban meg kellett volna valósítani, technikai hibákra hivatkozva azonban ezt októberre halasztották. A kormány a Romgaz eladását is elnapolta, a tranzakciókkal foglalkozó tanácsadó javaslatára ugyanis a részvénykibocsátás elõtt felülvizsgálják a cég kitermelõ egységeit. Az ellenõrzés év végéig tarthat, így a tranzakciót a szándéknyilatkozatban szereplõ vállalások szerint márciusban kezdhetik meg. A kabinet emellett a Nuclearelectrica részvényeinek eladását is év végéig halasztotta, az Oltchim privatizációjára ezzel szemben már szeptember folyamán sor kerülhet. A kormány ugyanakkor a Hidroelectrica 10 százalékos csomagját is eladná a következõ idõszakban, ezt azonban csak azután lehet megvalósítani, miután a vállalat újra fizetõképessé válik.
2012. szeptember 5., csütörtök Aktuális SZATMÁRI MAGYAR HÍRLAP 3 Hány falusi rendõr beszél magyarul? Hat polgármester elmondja a véleményét a falusi rendõrõrsök visszaállításáról Bármennyire hatékonynak gondolta Radu Giurcã akkori prefektus és Constantin Talos, a Szatmár Megyei Rendõrség vezetõje a 2011 augusztusában bevezetett új vidéki rendõrségi felállást, az elmúlt egy év alaposan rácáfolt erre. Szeptember elsejétõl ismét a régi, reformálás elõtti koncepció lépett életbe, melynek értelmében újra lesz minden községben rendõrõrs, a legtöbb községi rendõrségnél egy vezetõ és két rendõr teljesít majd szolgálatot, de vannak bizonyos községek, ahol három rendõr is lesz. A régi rend visszaállításának leginkább a vidék lakossága örvend, mivel így nagyobb biztonságban érzik magukat, de örömmel üdvözölték az újítást a települések polgármesteri is. Kérdésünkre válaszolva Incze Lajos, Halmi polgármestere elmondta, hogy õ már tavaly augusztusban szóvá tette a rendszer hiányosságát, hiszen a községen határtelepülés lévén naponta több száz személyautó és kamion megy át és eper-szezonban ellepik az ország minden területérõl, mikrobuszokkal érkezõ viszonteladók. Jelen pillanatban három rendõr teljesít szolgálatot a községben, mindhárman értenek magyarul, egyikük pedig jól is beszél magyarul, de a polgármester reményét fejezte ki, hogy a jövõben hétre emelkedhet a rend õreinek száma. Dobos István, Mikola polgármestere Ludróczky Sándor, Avasújváros polgármestere Sütõ Imre, Kálmánd polgármestere Simon Levente, Kökényesd polgármestere Incze Lajos, Halmi polgármestere Gâman Mihály, Pusztadaróc polgármestere A szintén határtelepülésnek számító Kökényesd polgármestere, Simon Levente elmondta: a községben egy rendõrfõnök és egy rendõr teljesít szolgálatot, mindketten értenek magyarul, így nincsenek nagyobb kommunikációs nehézségek a lakosok és a rendõrök között. Ludróczky Sándor avasújvárosi polgármester szintén örömmel üdvözölte a régi rendszer visszaállítását, mivel a településen most csak egy rendõr teljesít szolgálatot, aki jól bezsélni a magyar nyelvet. Pusztadaróc polgármesterétõl, Gâman Mihálytól megtudtuk, a helyi rendõrség fõnöke már tíz éve él a községben, ennek köszönhetõen nagyon jól beszéli a magyar nyelvet, egyik segédje kevésbé jól, míg a másik segéd egyáltalán nem tud magyarul. Mikolában most egy, magyarul valamicskét értõ rendõr teljesít szolgálatot, de Dobos István polgármester reményét fejezte ki, hogy hamarosan bõvül az õrs létszáma, hiszem legalább még két rendõrre lenne szükség, figyelembe véve a község nagyságát. Hasonló a helyzet Kálmándon is, tudtuk meg Sütõ Imre polgármestertõl, a községben egy, magyarul mindent értõ de a nyelvet törve beszélõ rendõr teljesít szolgálatot. Sz. K. M. Pályázat öntözõrendszer kialakítására Ebben az évben a mezõgazdasági társulások és családi farmok gazdasági biztonságát, valamint hatékonyságát csak a búza jelentette. A kukoricatermelés szempontjából nagyon sok társulásnál olyan helyzetek alakultak ki, hogy csak 500-1 200 kg/hektárt tudtak kitermelni, holott az elõzõ években 8-10 ezer kg szemes kukoricát. A szárazság valamint az, hogy nincs megfelelõen kiépített öntözõrendszer (nemcsak Szatmár megyében, hanem országos szinten) nagyon sokak életét megkeserítette. Egy öntözõi rendszer önerõbõl való kialakítása nagyon nehéz, éppen ezért is ebben a hónapban lehet pályázatott letenni, öntözõi rendszer kialakítására, tudtuk meg Scholcz Bélától, az Agrárkamara munkatársától. A 125-ös pályázatot még a szeptemberi hónap folyamán kell leadni, valamint rendelkezni kell önrésszel, amivel el tudják kezdeni a pályázatot. A pénzt részletekben utalják, amit majd a végsõ elszámolás zárja a projektet. Tehát nem úgy történik, hogy legelõször kap egy bizonyos összeget (mint a raktározási pályázat esetén, a 123- asnál, ahol húsz százalékot lehetett elõre kérni), ezek viszont már komolyabb pályázatok, amelyek nagyobb anyagi forrást, befektetést igényelnek mondta Scholcz Béla. Elõbb-utóbb minden bizonnyal ki kell alakulnia és meg kell oldódnia az öntözõi rendszerek problémája, hiszen sok Európai Uniós pályázat próbál segíteni a termelõkön. Aki teheti, akinek van egy önrésze és startból elindíthatja, mindenképpen pályázzon mert ez egy hosszútávú befektetés, használni tudja az öntözõrendszert, ha van rá szükség akár 10-15 éven keresztül is. Ha most a jó Isten mégis ránk néz, és azt mondja, Ti jobbat érdemeltek és jövõre vagy két év múlva se kell öntözni jóformán ez csak Tõle függ tette még hozzá Scholcz, valamint azt, hogy Románia mezõgazdasága nagyon-nagyon függ az éghajlati viszonyoktól. Barakonyi Gergõ A tanintézmények nagy részét nem éri felkészületlenül az iskolakezdés Az utóbbi napokban nem keveset hallani arról, hogy mennyire felkészületlenek ország szerte az iskolák, annak ellenére, hogy kevesebb, mint két hét múlva újra visszaülnek az iskolapadokba a diákok. Sok erdélyi és partiumi megyében gondok voltak az iskolák egészségügyi engedélyeinek megszerzése körül, mert több tanintézmény, fõleg vidéken, küszködik az ivóvízellátás hiányával, de egyes helyeken a kanalizálással is gondok vannak. Ez alól Szatmár megye azonban kivétel, apróbb csúszásokat leszámítva, különösebb problémák nélkül indulhat a tanév. A Szatmár megyei iskolák padjaiba akár már a hét elején visszaülhettek volna a diákok, hiszen a tanintézmények készen állnak az évkezdésre. A mûködési engedélyek beszerzésével sem adódtak különösebb gondok. A 134 jogi személyiséggel rendelkezõ tanintézmény közül 132 már megkapta, kettõ pedig ideiglenes engedéllyel kezdi meg az évet, azért, mert ezekben egyelõre zajlanak a felújítások. Az egészségügyi engedélyekkel sem lesz gond, az iskolákban pedig a nagytakarításokat, a fertõtlenítési munkálatokat is befejezik az évkezdésig. Újdonság az iskolák számára, hogy ettõl az évtõl már elõkészítõ osztályoknak is otthont adnak. Amint azt a Szatmár Megyei Tanfelügyelõség illetékeseitõl megtudtuk, a tervezett 162 elõkészítõ osztály helyett a 2012/2013-as tanévben csak 150 indul be Szatmár megyében. Az osztályok a korosztályuknak megfelelõ teremben fejtik majd ki a tevékenységüket, a kicsiket pedig szakképzett pedagógusok oktatják majd, akik nem csak szakképzettséggel rendelkeznek, hanem a Tanügyminisztérium és a tanfelügyelõség által szervezett tanfolyamon is részt vettek. A 2 106 beiratkozott elõkészítõ osztályos kisdiák külön a számukra megtervezett és elkészített bútorzattal rendelkezõ tantermekben vesz majd részt az év folyamán a foglalkozásokon. A bútorzat az iskolák nagy részébe már megérkezett, csak néhány van, ahová a napokban érkezik meg a berendezés. Nyolc tanintézmény tegnap kapta meg ezeket, ötbe a mai napon szállítják le, míg négy másik oktatási intézménybe legkésõbb szeptember 10-ig érkezik meg. Az elõkészítõ osztályok tanulói számára a minisztérium külön oktatási segédeszközöket is kidolgozott, ezeket legkésõbb jövõ hét elejéig kapják meg az iskolák. B. K. Költséges és bonyolult a veszélyes hulladékok szállítása A Prefektusi Tanács tegnapi ülésén két téma szerepelt: A veszélyes hulladékok szállítása, tárolása és megsemmisítése Szatmár megyében, A vidéki élelmiszerkereskedelem felügyelete. A tanácsülés tagjait Eugen Avram prefektus, Cristian Sasu alprefektus, Ramona Antonescu prefektúra tanácsosa, Cristian Mariþa és Sorin Martin Vereþ a Prefektúra szóvivõje fogadta. A veszélyes hulladék napirendi pontnál Dorina Guran közegészségügyi hatóság vezetõje, Békéssy Erzsébet a környezetvédõktõl, Cornel Ceicã az állategészségügyiektõl, Gabriel Preda Târnovean környezet felügyelõségtõl szólaltak fel. A fenn említett tagokból állított össze egy bizottságot Eugen Avram prefektus, annak érdekében, hogy minél elõbb lehessen megtisztítani Szatmár megyét a veszélyes hulladékoktól. A felszólalók hangsúlyozták, hogy problémát okoznak a túlzottan költséges toxikus hulladékok szállítása és az elhullt állatok teteme. A prefektus közölte, hogy szeptember 25-én várja Szatmár megye összes településeinek polgármestereit, hogy katonai témákról beszéljenek, felkérte a jelenlévõ igazgatókat, hogy éljenek a lehetõséggel és jelenjenek meg õk is a gyûlésen. Ugyancsak bejelentette hogy valószínûleg szeptember 10-én városunkba látogat a mezõgazdasági miniszter, Avram Irimescu, hogy megvizsgálja miként használódtak el az Európai Uniós pénzforrások. Valentin Breban, a fogyasztó védõk igazgatója, bemutatta a július 1-je és augusztus 31-ke közötti ellenõrzések eredményét. A megcélzott kereskedelmi egységek a vidéki élelmiszer kereskedések, strandok voltak. Vaida Cs.
4 SZATMÁRI MAGYAR HÍRLAP Oktatás 2012. szeptember 6., csütörtök Ritkaságok és kulturális értékek a könyvtárban Szatmári könyvek és írók a XIX. századból a Szatmár Megyei Könyvtár gyûjteményében címmel nyílt tárlat tegnap délben a Szatmár Megyei Könyvtár multimédia termében. A kiállítás anyagát Cordea Márta és Viorel Câpean könyvtárosok gyûjtötték és rendszerezték, mindketten a Szatmár Megyei Könyvtár különleges gyûjtemények és kulturális örökségek osztályának munkatársai. A nagyközönség számára is bemutatott anyagokat tematika szerint válogatták össze, így külön paravánon tekinthetõek meg a kulturális és vallási élet jeles képviselõinek portréi úgy mint Kölcsey Ferenc, Hám János, Kiss Áron, Boromisza Tibor; kiemelt helyen vannak a folyóiratokat, a korabeli szatmári sajtót, tudományos munkákat és egyéb dokumentumokat bemutató képkollekciók. A kiállítás keretében közel kétszáz éves alkotásokat, folyóiratokat és egyéb dokumentumokat mutatunk be, azért, hogy az érdeklõdõk bepillantást nyerjenek kulturális értékeinkbe tudtuk meg Cordea Mártától. A gyûjteményben olyan különlegességekkel találkozhatunk mint a Széchenyi-Társulat alapszabályai 1883- ból, a Kölcsey-Kör évkönyve 1899-bõl, a Szatmári Hírlap protestáns irányú társadalmi hetilap 1893-as decemberi száma, a Gyöngyfüzér, ami pedig latin Muhi Sándor munkái mától Kolozsváron is megtekinthetõek Muhi Sándor Kortárs közhelyek címû tárlatát a kolozsvári mûvészkedvelõ közönség is megtekintheti a mai naptól kezdõdõen a Barabás Miklós Céh kolozsvári székházában délután 17 órától. Muhi Sándor Kortárs közhelyek kiállításának megnyitója április elején volt Szatmárnémetiben. A képzõmûvész a sorozaton négy hónapon át dolgozott, de már kezdetben elég pontos elképzelései voltak arról, hogy mit is szeretne megvalósítani. Az anyag, a tartalom, a forma, a megjelenítés módja nem véletlenszerûen, hanem elõzetes elgondolások alapján, több kísérlet után alakult, formálódott olyanná, ami a tárlaton látható. Ahogy az a címben is benne foglaltatik, - Kortárs közhelyek - a tárlat mindennapjainkról, problémáinkról, alkalmazkodási kényszereinkrõl, sikereinkrõl, kudarcainkról szól, azokról a dolgokról, amelyekkel a mi térségünkben valamennyien szinte Günthner szenátor törvénytervezete Az õszi parlamenti ülésszak elsõ napján Günthner Tibor Szatmár megyei szenátort választották meg az RMDSZ szenátusi frakciója titkárának, ezt a tisztséget eddig Bokor Tibor szenátor, Kézdivásárhely polgármestere látta el. A szenátusi plénumban nagy érdeklõdést váltott ki Günthner szenátor azon törvénytervezete, melynek értelmében a letöltött sorkatonai szolgálat ideje, illetve az egyetemi tanulmányok évei régiségnek számítódjanak be a korkedvezményes nyugdíjazásnál. Ez a sarkalatos törvény hétfõn kerül megszavazásra és nagy valószínûséggel a szenátus meg is szavazza, majd a képviselõháznak is el kell fogadnia. SzKM A kiállításon részt vett Ilyés Gyula volt polgármester is Németre tanítanák a szakiskolák diákjait A német konzulátus is támogatja a Szatmár Megyei Prefektúra azon kezdeményezését, hogy a szakközépiskolák diákjai németül tanuljanak tájékoztatott Eugeniu Avram kormánybiztos. Szatmár megyében a külföldi befektetõk nagy része német nyelvterületrõl érkezik, a munkások viszont nem tudnak szóba elegyedni az alkalmazóikkal. Sokkal gördülékenyebben mûködhetne a közös munka ezekben, ha a dolgozók legalább alapfokon tudnának németül. Ezért is tartom jó ötletnek, hogy plusz órákon tanulhassanak németül a szakközépiskolások magyarázta a prefektus. nyelvû verseket tartalmaz. Az eseményen több kulturális személyiség is tiszteletét tette, többek között ott volt Muzsnay Árpád, az EMKE elnöke, Kereskényi Sándor irodalomtörténész, George Vulturescu, a Mûvelõdési és Nemzeti Örökségvédelmi Igazgatóság vezetõje, Pop Felician, a Hagyományos Kultúrát Megõrzõ és Támogató Központ vezetõje illetve Ilyés Gyula Szatmárnémeti volt polgármestere is megtekintette a tárlat anyagát. Kovács E. naponta találkozhatunk. A mûvész több mint negyven éve foglalkozik a kép és a betû együttes megjelenítésének kifejezési lehetõségeivel. Muhi Sándor mûveinél gondosan vigyázott arra, hogy a sorai olvashatatlanok, vagy csak nehezen olvashatóak maradjanak - a nyilak, betûk, számok és gyermekrajzok közepette - mert el szerette volna kerülni azt, hogy az alkotásaiban rejlõ irodalmi rész semlegesítse a képi üzenetet. Titkos vágya volt, hogy ezzel rávegye a nézõt az írás betûzgetésére, így talán közelebb kerül a mondanivaló lényegi részeihez is. A ma délutáni kolozsvári kiállítást Németh Júlia mûkritikus nyitja meg. Kovács E. A német konzulátus a támogatásáról biztosította a kormánybiztosi hivatalt, sõt azt is felajánlották, hogy a pedagógusok bérét is kifizetik. Ha a Szatmár Megyei Tanfelügyelõséggel közösen sikerülne megoldani a képzést, a szakközépiskolák diákjai számára akár több lehetõség is nyílna, valószínûleg a munkaerõpiacon is kelendõbbek lennének. A német nyelvterületrõl érkezõ befektetõk számára pedig vonzóbbá válna Szatmár megye is, hiszen a jól képzett, fiatal szakemberekkel közvetítõ nélkül is közre tudnának mûködni. B. Krisztina Iskolakezdés elõtt nem árt a kivizsgálás! Már megkezdõdött a visszaszámlálás: a romániai gyerekek, diákok elõtt kevesebb, mint két hét múlva újra megnyílnak a tanintézmények kapui. Azoknak a szülõknek, akiknek gyermekei most kerülnek elõször közösségbe, nem árt beütemezni egy háziorvosi látogatást. Mert így amellett, hogy biztosak lehetnek abban, hogy csemetéjük tökéletesen egészségesen kezdi meg az ovit vagy az iskolát, kiállítják számukra azt az igazolást, amelyet az tanintézményekben kell leadni. Amint azt dr. Dragoº-Guran Dorinától, a Szatmár Megyei Közegészségügyi Hatóság vezetõjétõl megtudtuk, az iskolakezdéskor családorvosi igazolást kell vinni arról, hogy a gyermek egészséges, a szülõk nem szenvednek valamilyen fertõzõ betegségben, vérvizsgálatot kell végeztetni, a napközi otthonokba beíratott kicsik esetében pedig torokváladék-vizsgálatot is el kell végeztetni. Az egészségbiztosító pénztár nem finanszírozza a vizsgálatokat, viszont a Szatmár Megyei Közegészségügyi Hatóság elvégzi ezeket. Ugyan sokaknak komoly vizsgálatoknak tûnhetnek ezek, nem kell megijedni, hiszen ha esetleg a torokváladék-vizsgálat esetében pozitív eredmény születik, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyerek szeptember közepétõl nem mehet közösségbe. A szájüreg nem steril környezet, kórokozók milliói jutnak be nap mint nap, az esetek zömében azonban nincs szükség antibiotikumos kezelésre. Sok olyan gyerek is volt már az elmúlt tanévekben, akit szülei iskolába küldtek anélkül, hogy tisztában lettek volna azzal, hogy csemetéjük fertõzõ beteg. Így pedig nem csak a kicsit nem kezelték idõben, de megfertõzte társait is magyarázta a hatóság igazgatója. Az elmúlt iskolai tanévben így történhetett meg az, hogy komoly skarlátjárvány alakult ki. Nem kevesebb, mint négyszáz diák fertõzõdött meg a tanév közepén. Bár a hatóság minden évben kétszer szervez felmérést a tanulók körében, amely során a járványos betegségek kiszûrése a cél, ez nem elég. Azoknak a kicsiknek az esetében pedig, akik elsõ ízben kerülnek közösségbe, kötelezõ az orvosi vizsgálat és igazolást is kell vinni tanintézményükbe. Iskolakezdés elõtt viszont tanácsos a gyerekeket fogorvoshoz is, illetve szemészhez is elvinni, ha bármi probléma merülne fel, jobb iskola elõtt orvosolni a bajt. A szakorvosok szerint sokszor szinte észre sem veszik a szülõk, hogy problémáik lennének gyermekeik látásával éppen ezért rendkívül fontos, hogy már zsenge kortól, bizonyos idõközönként például szemészeti szûrõvizsgálatra is vigyék õket. Ezekkel ki lehetne védeni az olykor nagyon súlyos látásproblémákat, amelyek jelenleg csak késõn derülnek ki. A háromnégyéves gyerekek sajnos nem tudják elmondani, hogy baj van a látásukkal, hiszen sokan azt hiszik, hogy az a normális, annak úgy kell lennie. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy még az iskola megkezdése elõtti években szemészeti vizsgálatra vigyék gyermekeiket a szülõk, így ki lehetne szûrni például a tompalátást, a szemtengelyferdülést, és bármilyen nemû látásproblémát. A tompalátást például, ha nem veszik észre elég korán 9-10 éves kor elõtt, akkor már nagyon nehezen lehet kezelni. Bumbuluþ K. Néptánctalálkozó Bogdándon A Szatmár Megyei Tanács, a Hagyományos Kultúrát Megõrzõ és Támogató Központ, a Bogdándi Polgármesteri Hivatal és a Bogdándi Mûvelõdési Otthon szeptember 9-én, vasárnap immár XXII. alkalommal szervezi meg a Nemzetiségi Néptánctalálkozót, amelynek kezdési idõpontja 11.30 óra lesz. Az idei találkozó helyszíne is Bogdánd lesz, ahol többek között fellép majd a nyíregyházi Nyírség Tánccsoport, a kolozsvári Zurboló Táncegyüttes, a Bogdándi Rozsmalint Néptáncegyüttes két csoportja, a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese és még sokan mások. A néptánccsoportok seregszemléjére a szervezõk minden érdeklõdõt szeretettel várnak. Juvenes Translatores fordítói verseny szatmári diákoknak A z Európai Bizottság Fordítási Fõigazgatósága fordítási versenyt szervez az Európai Unióban mûködõ iskolák számára. Azoknak az iskoláknak, amelyek részt kívánnak venni a megmérettetésben, a honlapon elektronikusan regisztrálniuk kell magukat október 20-ig. A regisztrált iskolák közül a fõigazgatóság sorsolással kiválasztja azokat az intézményeket, amelyek részt vehetnek majd a versenyben. Ezt követõen a kiválasztott iskolák 2 5 tanulót nevezhetnek be a versenybe. Az iskoláknak legkésõbb november 19-ig be iskolákban a fordítások elkészítésére az adott intézmény által biztosított feltételeknek megfelelõen kerül sor. A fordításokat a versenynapon ajánlott küldeményben kell beküldeni a fõigazgatóság brüsszeli címére. A fõigazgatóság kiértékeli a fordításokat, és uniós tagállamonként kiválaszt 1 nyertes fordítást. A nyertesek meghívást kapnak a 2013 tavaszán Brüsszelben megrendezésre kell vezetniük versenyzõik nevét és kerülõ díjátadó ünnepségre, ahol nyelvpárosítását az adatbázisba. A fordítások elkészítésének napja november 27-e. A versenynapon a Fordítási Fõigazgatóság az iskolák rendelkezésére bocsátja a fordítandó szövegeket. Az egyes találkozhatnak a többnyelvûségért felelõs európai biztossal. A nyertes diákok és az õket kísérõ személyek tagállamonként egy diák, egy felnõtt kísérõ és egy tanár utazását és szállását a fõigazgatóság fizeti.