Jegyzőkönyv Készült: A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium 2007. május 4-i üléséről. Helye: Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1056 Budapest, Váci u. 62-64.) Jelen vannak: dr. Forgács Imre, hivatalvezető a területi államigazgatási szervek vezetői, illetve képviselői a Hivatal hivatalvezető-helyettesei, főosztályvezetői a mellékelt jelenléti ív szerint. Napirend: meghívott előadó: dr. Szaló Péter szakállamtitkár, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 1) Aktuális kérdések a területfejlesztésben és az építésigazgatásban Előadó: dr. Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2) A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium ügyrendjének elfogadása Előadó: dr. Forgács Imre hivatalvezető 3) A területi államigazgatási szervek külső ellenőrzési tevékenységének összehangolása, a 2007. évi ellenőrzési terv elfogadása Előadó: dr. Dombovári Ottó, általános hivatalvezető-helyettes I. Dr. Forgács Imre, a Közigazgatási Hivatal vezetője bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket és ismertetette a napirendi pontokat. Bemutatta a Hivatal vezető munkatársait: dr. Dombovári Ottót, a jogelőd Pest Megyei Közigazgatási Hivatal hivatalvezetőjét, aki az integrált hivatal általános hivatalvezető-helyettese; dr. Józsa Veronika hivatalvezető-helyettest, a korábbi Fővárosi Közigazgatási Hivatal hivatalvezető-helyettesét, aki az értekezleten egy minisztériumi rendezvény miatt személyesen nem tudott megjelenni. A Hivatalban a hivatalvezető és a két helyettese között oszlik meg a felügyeleti irányítás. Dr. Dombovári Ottó közvetlen felügyelete alá tartozik Szabóné Kovács Andrea főosztályvezető vezetésével az Építésügyi Főosztály, dr. Józsa Fábián főosztályvezető vezetésével a Szervezési Főosztály, valamint dr. Bobál Pál igazgató vezetésével a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség. Dr. Józsa Veronika hivatalvezetőhelyettes közvetlen felügyelete alatt áll a Hatósági Főosztály dr. Klenáncz Éva főosztályvezető 1
vezetésével, az újonnan létrejött Informatika Főosztály Burszán Judit főosztályvezető vezetésével és Szöllősyné dr. Csepeli Ágota hivatalvezető vezetésével a Szociális és Gyámhivatal. A hivatalvezető közvetlen felügyelete alatt működik a dr. Dániel Károly főosztályvezető által vezetett Titkársági és Humánpolitikai Főosztály, a dr. Danka Ferenc főosztályvezető által vezetett Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály valamint a Demus István főosztályvezető által vezetett Pénzügyi Főosztály. Dr. Forgács Imre, a Kollégium elnöke megállapította, hogy a Kollégium létszámát tekintve határozatképes. A jelen lévő kollégiumi tagok a napirendi pontokat elfogadták. 1. napirend II. Aktuális kérdések a területfejlesztésben és az építésigazgatásban Előadó: dr. Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium A területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár szakterületébe tartozik a területfejlesztés, a területrendezés, a településfejlesztés, településrendezés, az építésigazgatás, az építésfelügyelet és az építésgazdaság. A területfejlesztés és településfejlesztés között megfigyelhető egyfajta rivalizálás, amit úgy próbálnak kivédeni, hogy megpróbálják egymásra építeni ezeket a tevékenységeket. Területfejlesztésről ma már nem beszélhetünk anélkül, hogy ne említenénk meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatait. Ez a szerv felelős a fejlesztéspolitikáért, amelynek keretében kidolgozta az elkövetkezendő hét év fejlesztési stratégiáját, valamint koordinálja az egyes operatív programokat. Az Európai Uniótól érkező forrásokat nem az egyes szakminisztériumok, hanem az Ügynökség kezeli, a támogatások társfinanszírozássá alakulnak át, csak szűk körben fordíthatók nemzeti célra (sport, kultúra stb.). Megszűnt a cél és címzett támogatások ismert rendszere, az eddig ezen a címen igényelt támogatásokat az Ügynökség kezeli. Magyarország sajátos helyzetben van, 6 régió ún. konvergencia (felzárkóztatási) régiónak minősül. A közép-magyarországi az egyetlen régió az országban, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU átlagának 75 %-át; így a szerkezetváltás térségei közé tartozik, ahol a versenyképességet erősítő célkitűzések kerülnek előtérbe. Ez kevesebb forrással, majd három év után radikális forráscsökkenéssel jár. A nemzeti fejlesztési politika és a területfejlesztési politika sajátos egységet alkot. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felelős az intézményrendszer működtetéséért, és annak továbbfejlesztéséért, valamint a területi tervezés koordinációjáért. A Minisztérium által kialakított elvárás-gyűjtemény egyik fő célkitűzése a régiók közötti fejlettségi különbségek mérséklése a források felhasználása terén. E célkitűzés érvényesítését nemcsak az ágazati operatív programok felelőseitől, hanem az irányító hatóságoktól, valamint a szaktárcáktól is elvárják. A cél kettős: egyrészt a kisvállalkozások támogatásával és az infrastruktúra fejlesztésével a felzárkóztatás, másrészt K+F beruházások bevezetése és megvalósítása fejlettebb régiókban. A Minisztérium ezeket a célokat szem előtt tartva vesz részt az ágazati és regionális operatív programok tervezésében. 2
Jelenleg az akciótervek készítése folyik. A területi együttműködést Szlovákiával, Romániával kvázi bilaterális megállapodásokkal, vagyis minden határszakasznál külön programokkal hajtják végre. Ukrajnában négyoldalú együttműködés keretében (Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Románia részvételével) kerül sor a közösségi programok és az Ukrajnát segélyező együttműködési program végrehajtására. Kialakult az új városhálózat-fejlesztési koncepció, amelynek lényege, hogy - a városok közül kiemelve a kistérségi körzetközpontokat - alakítják át például az igazgatási hatósági hatáskörök telepítését. Az építésügyi hatósági igazgatás terén a 343/2006. (XII. 23.) évi Korm. rendelet szerint július 1-jétől a kistérségi központ jegyzőjéhez telepítették az elsőfokú építéshatósági feladatokat. A határidő időközben módosult, így 2008. január 1-jétől a jelenleg eljáró 500 elsőfokú hatóságból 178 fog működni. A központok kijelölése nem ment zökkenőmentesen, különösen a közép-magyarországi régióban: az agglomerációs települések között a településhálózati szempontokat (közlekedés, megközelíthetőség) is figyelembe kellett venni. Az intézményrendszer átalakításának súlypontja a regionális szint felerősítése, ami óhatatlanul a megyei szint kiüresedésével jár. Ezt egyrészt a támogatások régiós szinten való elosztása miatt az uniós szabályozás, másrészt a magyar társadalmi, gazdasági érdekek támasztják alá. A rendszer továbbfejlesztéséhez szükséges kétharmados törvénymódosítások miatt csak kormányzati szinten lehet előrelépni. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter koordinálja a regionális és kistérségi hálózatok működését. E téren a legfontosabb feladat a korábbi kistérségi megbízott és az állami szervek közötti együttműködés elérése. Többféle modell merült fel, az egyik az integráció keretében állami kistérségi szervezet felállítása. Ezt a javaslatot a Kormány elvetette és koordinációs feladatot ruházott a miniszterre. A tárca alatt működő kistérségi koordinátori feladatok tartalmilag átalakultak. A jelenleg 167 kistérségben működő kistérségi koordinátor segíti a tárca mindegyik szakterületének kistérségi munkáját, közvetítőként lép fel az önkormányzatok fejlesztési koncepciója és a tárca fejlesztési stratégiája között. A nemzeti támogatások segítésével kapcsolatban új határozati javaslatot terjesztenek a parlament elé, amely a területfejlesztési támogatások irányelveiről, a decentralizáció irányairól valamint a kedvezményezett térségek besorolásáról, feltételrendszeréről szól. A tervezetben a nemzeti támogatások körében erősítik a decentralizációt, külön fejezetet nyitnak a költségvetésben a régiókról - ez további részletszabályozást igényel az államháztartási törvény módosításától a felelősségek pontos meghatározásáig. Új elem a tervszerződés, amely az önkormányzatok és a területfejlesztési tanácsok hosszabb távú kötelezettségvállalását teszi lehetővé. A kistérségi rendszer átalakítása lezajlott. Március 31-ig számos önkormányzat adta be a kérelmét átsorolásával vagy más körzetbe kerülésével kapcsolatban. A Minisztérium 173 térség kialakítására tett javaslatot, és ezt a Kormány elfogadta. Az új rendszer stabil, nincs szükség arra, hogy alapvetően átgondolják a kistérségi feladatokat, alapjául szolgálhat különböző államigazgatási fejlesztési elképzeléseknek. A kedvezményezett kistérségek száma nem fog változni, körülbelül 90 kistérség kerül a hátrányos helyzetű és 40 a leghátrányosabb helyzetű kategóriába. Az országgyűlési határozat-tervezet szerint ezen a körön belül egymillió fő tartozik az Esélyt adunk mindenkinek leghátrányosabb helyzetű kistérségi felzárkóztatási programhoz, amely része a Nemzeti Fejlesztési Tervnek, és amelynek kialakítására külön felhatalmazást adott az Országgyűlés. 3
A Minisztérium számon kéri a közösségi célok érvényre juttatását a régiók operatív programjaiban. Támogatja a Pólus programot és azokat a területi programokat, amelyeknek olyan markáns gazdaságfejlesztő hatása van, mint a kutatás-fejlesztés, vállalkozásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, infrastruktúra-fejlesztés és a humán erőforrás fejlesztés. A közép-magyarországi régió operatív programja azért sajátos, mert az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján ez a régió nem kap külön forrást, csak a szociális programok keretében jelenhetnek meg gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési célok. A program része a turizmus fejlesztése, amely a régió vonzerejének fenntartását szolgáló fejlesztések keretében szerepel a környezet és természetvédelmi beruházások mellett. Önálló prioritás a humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése, a települési területek megújítása és a technikai segítségnyújtás. A versenyképesség kereteinek fejlesztése magában foglalja az elérhetőség javítását országos és regionális szinten. A kapcsolódó operatív programok közül meg kell említeni az elektronikus közigazgatás, a társadalmi megújulás, a közlekedés, a környezet és energia valamint államreform operatív programokat. A területrendezéssel kapcsolatban az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényt valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt kell megemlíteni. Fontos kiemelni, hogy a területrendezési tervek önmagukban nem hatályosulnak, csak akkor, ha a településekre és önkormányzatokra megállapított kötelezettségeket a település figyelembe veszi. Települések településfejlesztési, területrendezési terveivel kapcsolatban fontos feladat a településrendezés koordinációs szerepének erősítése. Az építőiparban a körbetartozások és a tisztességtelen piaci magatartások miatt kialakult helyzet állami beavatkozást igényelt. Huszonhat építőipari szervezettel együttműködve gyűjtöttek anyagot, amelynek eredményeként három törvénymódosítási javaslatot (csődeljárási törvény, közbeszerzési törvény és Ptk.) terjesztettek az Országgyűlés elé. Ezeknek célja a gazdaság kifehérítése és a vállalkozói biztonság erősítése. A Kormány elfogadta azt a középtávú programot, amely az egyéni vállalkozásokról szól, és az állami jogérvényesítés feltételeinek javítását tűzte célul. Az építésügyi szabályozás szerteágazó, a területi tervtanácsok szerepe megerősödött, az építéshatóság és az építésfelügyelet átalakítása folyamatban van. Újdonság az energiatanúsítvány bevezetése, amely nem csak az állampolgárok ingatlanait érinti, hanem középületekben is ki kell függeszteni. A tanúsítvány lényege, hogy egy integrált mérőszám meghatározza a létesítmény energiafogyasztási paramétereit. Számolni kell azzal, hogy ez többletfeladatot jelent az ágazati minisztereknek és az intézményvezetőknek egyaránt. Az Országgyűlés megkezdte az építészkamara átalakításáról szóló törvénytervezet vitáját. A módosítások alapvetően technikai jellegűek, a hatásköri és összeférhetetlenségi szabályokat érintik. Az építéshatósági rendszer átalakítása során 168 elsőfokú hatóságot jelöltek ki, összhangban az államigazgatás reformjával. Fontos hangsúlyozni, hogy az építéshatósági munka nem helyi közügy, az önkormányzatok képviselő-testületei csupán településtervükben szabályozhatják a település építésügyeit. E szabályozási tervek alapján az építési hatóság jár el, függetlenül a települési önkormányzattól. Németországban mindössze 50 építéshatóság működik. 4
Az építésfelügyelet megerősítése komoly költségekkel jár. A rendszert a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alakította át. A szakma már régen várt arra, hogy egy átláthatóbb rendszer működjön. Kérdés: Az új építésű házak esetén elkészített energiatanúsítványt az építésügyi hatóságnak kell benyújtani. Lesz-e olyan szakember a kistérségeknél, aki el tudja el bírálni ennek alapján az építésügyi kérelmeket, hogyan lehet a rendszert úgy működtetni, hogy ne csak papíron létezzenek a megadott értékek? dr. Szaló Péter: A rendszert fokozatosan kell bevezetni. Pénzügyi, gazdasági ösztönző eszközök bevezetésén keresztül lehetőség van a lakosság energia tudatosságának fejlesztésére. dr. Dombovári Ottó hivatalvezető-helyettes Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal: A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelettel kapcsolatban az agglomerációs térségben a kistérségi rendeződés nem volt értelmezhető. A budaörsi kistérségbe tartozó Érd megyei jogú városnak a rendelet szerint nem lett volna elsőfokú építéshatósági joga, ezért Érd önálló kistérséggé alakítását kérelmezte. A Közigazgatási Hivatal támogatja az agglomerációs térségben a kistérségi rendszer újragondolását. A szakmai színvonal évről évre gyengül, a magánszféra elszívja a közigazgatásban dolgozó építészeket. Szükség lenne képzések, továbbképzések keretében biztosítani az építéshatósági szakemberekkel való együttműködést. A közigazgatásban az építész szakma elöregedett, egyre kevésbé jönnek fiatal diplomások, érdemes lenne olyan képzési szakok indítása, amellyel bővíteni lehetne a közigazgatásban dolgozó építészek számát. A végrehajtás tekintetében további problémák merülnek fel, az önkormányzatoknak nincs megfelelő eszköze a jogszabályok betartatására. Hiába hoznak bontási kötelezéseket, nem tudják biztosítani annak sem szakmai, sem pénzügyi feltételeit. Pénzügyi alap létrehozására lenne szükség, amely a befolyó bírságok egy részéből állna, és pályázat útján lehetne forrást igényelni a bontások finanszírozására. dr. Forgács Imre hivatalvezető: A Fővárosban évekkel ezelőtt működött egy bontási alap, azonban egyetlen egy pályázó sem jelentkezett. Egy összetett problémahalmazzal állunk szemben, amelyet a jogalkalmazó és jogalkotó együttes fellépésével lehet csak megoldani. 2. napirend A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium ügyrendjének elfogadása Előadó: dr. Forgács Imre hivatalvezető A volt Fővárosi és Pest Megyei Közigazgatási Hivatalok integrációja rendkívül nehéz folyamat volt. Csak az első hónapok elteltével érzékelhető, hogy milyen összetett feladat a középmagyarországi régióban közigazgatási hivatal működtetetése. Nagy helytállásra és elszántságra 5
van szükség ahhoz, hogy az alapfeladatokat ellássuk. A régióban 2004 óta az ügyszámok 20 %- kal nőttek, míg a Hivatal létszáma 2004-hez viszonyítva 46 fővel csökkent. A két közigazgatási hivatalban 2004-ben 106.000 volt az iktatott ügyiratok száma, ez 2005-ben 125.000-re növekedett. A Hivatal a működőképesség fenntartására és az alapfeladatok ellátására törekszik. Emellett fel kell vázolni azokat a stratégiai célokat, amelyek az anyagi lehetőség felmerülésekor megvalósíthatók. A visszafejlesztésnél is szükség van stratégiára; fel kell vázolni melyek azok a területek, amelyekre mindenképp szükség van. Első prioritás az uniós források megszerzésének segítése önkormányzati és területi államigazgatási szinten egyaránt. A nemzeti fejlesztési tervezés, programozás egy olyan új jelenség, amelyet kevesen ismernek. A közigazgatási hivatal továbbképzések szervezése keretében támogatja az ismeretek elsajátítását. A Hivatal a kiemelt nagy beruházások körében horizontális együttműködés kialakítására törekszik. A másik stratégiai cél az egységes jogalkalmazási gyakorlat. A Ket. alkalmazásának első, nehéz időszaka lezárult, most az ágazati jogszabályokkal való együttes alkalmazásának problémáján kell segíteni. Harmadik stratégiai pont a hatósági ellenőrzési tevékenység erősítése. A piacgazdaság nem jelenti az állam kivonulását a gazdaságból, a nagyszámú piaci szereplő mellett a hatósági tevékenység a gazdaság minden területén elengedhetetlen. Negyedik célként jelölhető meg az informatika összehangolása a régióban. Egy, a Kollégium keretében működő informatikai munkacsoport felállításával lehetőség van erre. Támogatni kell az elektronikus közigazgatás bevezetésére való felkészülést. Végül a területi államigazgatással kapcsolatos koordinációs és ellenőrzési feladatok a Hivatal kiemelt prioritásai között szerepelnek. A közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet számos területen komolyabb felhatalmazást adott a hivatalvezetőnek és egyúttal különleges beszámolási kötelezettségeket is elvár, ezért a Kollégium munkájára is nagymértékben számít a Hivatal. Ebben a rendkívül összetett és horizontálisan széttagolt struktúrában koordináció nélkül nem képzelhető el a jogalkalmazási tevékenység keretében a kormányzati akarat hatékony megjelenítése területi szinten. Az európai közösségi jog szintén olyan mértékben széttagolt, hogy kormányzati és területi szinten is szükség van koordinációra. Pozitív példaként lehet említeni az autópálya építéséhez kapcsolódó kisajátítási ügyeket, amelyek számos hatóság együttműködését igénylik; valamint a parlagfű-mentesítés területén a FÁK keretében folytatott koordinációs tevékenységet. A Kollégium viszonylag kevés plenáris ülést tartana, a munka fő színtere a munkacsoportok ülései lennének. Benécsné dr. Bárdi Gabriella igazgató, Fővárosi és Pest Megyei Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság: Javasolja a Fővárosi és Pest Megyei Földhivatalok, a Földművelésügyi Igazgatóság és a Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Felügyelőség hivatalvezetőinek és igazgatóinak személyes vagy képviselői útján való állandó részvételét a Parlagfű-mentesítési Koordinációs Bizottság munkájában. 6
A javaslatot a Kollégium elfogadta. dr. Dombovári Ottó: A Parlagfű-mentesítési Koordinációs Bizottság munkájában előzetes megkeresés alapján bárki részt vehet. A Bizottság nyitott annak érdekében, hogy minél több szervvel együttműködve tudjon jelentős eredményt elérni a parlagfű védekezésben. dr. Dániel Károly főosztályvezető, Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal: A munkacsoport tagjainak körét általánosítva ki kellene egészíteni azzal, hogy és az esetleges munkatársak bevonásával. Célszerű lenne a korábban Pest megyében elért parlagfűmentesítési tapasztalatokat az új munkacsoportban is hasznosítani. A Kollégium felhatalmazza a Parlagfű-mentesítési Koordinációs Munkacsoport, valamint a Kollégium keretében működő többi munkacsoport vezetőjét, hogy a munkacsoportok üléseire vendégeket hívjon meg, és vonjon be munkájába. dr. Dániel Károly: Javasolja az ügyrend 7. 20. pontjában szereplő véleményt kezdeményezésre javítani. dr. Dombovári Ottó: Az együttműködést nagymértékben segítendő a Hivatal minden kollégiumi tagnak megküldi, valamint a Közigazgatási Hivatal honlapjára (www.kmrkh.hu) is felteszi a Kollégium tagjainak pontos megnevezését és elérhetőségeit. dr. Forgács Imre: A struktúra most alakul, jogértelmezési viták is felszínre kerülhetnek. A Magyar Államkincstárral kapcsolatban merült fel, hogy ez a szerv területi államigazgatási szervnek tekinthető-e. Javasolja, hogy mindig az adott szerv jogértelmezését tekintse a Kollégium irányadónak, hiszen a Kollégium alapvetően egy koordináló, véleményadó testületként működik. Ezért a jövőben a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság igazgatója nem kollégiumi tagként, hanem állandó meghívottként vegyen részt a Kollégium ülésein. A Kollégium tagjai egyhangúan elfogadták a Kollégium Ügyrendjét. 3. napirend A területi államigazgatási szervek külső ellenőrzési tevékenységének összehangolása, a 2007. évi ellenőrzési terv elfogadása Előadó: dr. Dombovári Ottó, általános hivatalvezető-helyettes 7
A közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet nemcsak a közigazgatási hivatalok szervezetét, hanem hatáskörét is módosította. Az ellenőrzési feladatköröket két fő téma köré csoportosította. A területi államigazgatási szervek ellenőrzési terveinek összehangolása érdekében a Közigazgatási Hivatal bekérte az érintett szervektől az ellenőrzési tervüket. Korábban a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tartott közös ellenőrzéseket több területi államigazgatási szervvel (ÁNTSZ, APEH) együttműködésben. A Kormány rendelet előírja a közigazgatási hivataloknak az ellenőrzések koordinálását. A területi államigazgatási szerveknél végzett közszolgálati ellenőrzések kiterjednek a munkáltatói intézkedések törvényességének vizsgálatára is. A Ket. hatályosulása, az ügyiratkezelés korszerűsítése, az informatikai szoftverek jogtisztaságának vizsgálata körében is vannak a közigazgatási hivatalnak ellenőrzési jogosítványai. A Kollégium ellenőrzési tervében két terület különül el. Elsőként a Közigazgatási Hivatal által négy, területi államigazgatási szervnél végzendő komplex ellenőrzés szerepel. Utalva az elfogadott javaslatra, mely szerint a Magyar Államkincstár Fővárosi és Pest Megyei Regionális Igazgatóságát nem tekinti a Kollégium területi államigazgatási szervnek, javasolja, hogy ezért az ellenőrzési tervből is, mint ellenőrizendő közigazgatási szervet vegyék ki. Az Igazgatóság vezetője jelezte, hogy a Kollégium munkájában továbbra is részt kíván venni. Az ellenőrzési terv második része a közös ellenőrzéseket tartalmazza. Ezek a közös ellenőrzések a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség irányításával zajlanak. Szőriné dr. Csordás Csilla, OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőség: Az OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége az egyik ellenőrizendő szervként van megjelölve az ellenőrzési tervben. A Felügyelőségnél 2007. évben több ellenőrzést is végeznek, ezért kéri a közigazgatási hivatal által tervezett ellenőrzés későbbi időpontra halasztását. dr. Péics Gabriella, OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség: Kéri, hogy a közigazgatási hivatal által 2007. augusztus 28-ra tűzött ellenőrzést a nyári szabadságok miatt 2007. szeptember második hetére ütemezzék. dr. Bobál Pál igazgató, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség: Az államigazgatási szervek közötti rivalizálás sem Pest megyében sem a Fővárosban nem volt jellemző. A közös ellenőrzések hatékony lefolytatása és az eredményes együttműködés érdekében azokkal a területi államigazgatási szervekkel, amelyek az ellenőrzésben érintettek és korábban a Felügyelőséggel nem dolgoztak együtt, személyes találkozás keretében szükséges lenne az ellenőrzési módszerek egyeztetése. A Kollégium elfogadta az ellenőrzési tervet érintő módosító javaslatokat. dr. Forgács Imre: A Kollégium üléstervének elfogadása előtt kéri a Kollégium tagjait, hogy a napirendi témákat és az ülés helyszínét illető javaslatukat jutassák el a Hivatalhoz. A Kollégium egyhangúan elfogadta üléstervét. 8
III. Dr. Forgács Imre hivatalvezető köszönetét fejezte ki a Kollégium résztvevőinek a megjelenésért és az aktív részvételért, majd berekesztette az ülést. k.m.f Lugmayer Orsolya jegyzőkönyv-vezető dr. Józsa Fábián főosztályvezető KMRÁK-titkár 9