SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 4

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

KONFLIKTUSOS DRÁMÁK AZ ÉRVEK TÍPUSAI Tanári útmutató Fejlesztő k Héjja Ágnes Kálmán László Molnár Cecília

TARTALOM 8 A VITA (1). MÍTOSZ ÉS DRÁMAI TÖRTÉNET. A DRÁMAI ALAPHELYZET REKONSTRUÁLÁSA A PROLÓGUSBÓL. A VITA (2) 37 KÉT IGAZSÁG HARCA ÉS A KÖZÉPPONTI KONFLIKTUSHOZ KÖZVETVE KAPCSOLÓDÓ SZEREPLŐ K; KINEK A TRAGÉDIÁJA? 58 AZ ANTIGONÉHOZ KAPCSOLÓDÓ VÉDŐ - ÉS VÁDBESZÉDEK 74 RÉSZLETEK WILLIAM SHAKESPEARE JULIUS CAESARJÁBÓL 95 MODERN BESZÉDEK VITAVERSENY

NÉVJEGY A FEJEZET CÍME A FEJEZET CÉLJA A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME ÉS AJÁNLOTT ÓRASZÁMA AJÁNLOTT KOROSZTÁLY FEJEZETKAPCSOLÓDÁSI PONTOK TANTERVI KONFLIKTUSOS DRÁMÁK AZ ÉRVEK TÍPUSAI A tragédia műfajának a konfliktusos drámatípusnak megismerése, a drámai konfliktusok sokrétűségének felismerése. Az olvasott és a színpadon megjelenített mű különbségeinek, hasonlóságainak azonosítása. Az érvelő beszédműfajok megismerése, az érvelés alapjául szolgáló alapvető logikai viszonyok felfedezése. Érvelő szövegek (szónoklat, ünnepi beszéd, vita) alkotásának, előadásának elsajátítása. 1. A vita (1). Mítosz és drámai történet. A drámai alaphelyzet rekonstruálása a prológusból. A vita (2) (Elhagyható feladatok) (4 óra) 2. Két igazság harca és a középponti konfliktushoz közvetve kapcsolódó szereplők. Kinek a tragédiája? Az Antigoné párhuzamos jelenetei és különböző értelmezési lehetőségei (4 óra) 3. Az Antigonéhoz kapcsolódó védő- és vádbeszédek (3 óra) A kimaradt Haimón Antigoné epeiszodion megtervezése és előadása (1 kiegészítő óra) 4. Részletek W. Shakespeare Julius Caesarjából Antonius vádbeszédének elemzése (2 óra) 5. Modern beszédek Vitaverseny (3 óra) 9. évfolyam, 14 15 évesek KERESZTTANTERVI KOMPETENCIATERÜLETEN (AJÁNLOTT MEGELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET) KOMPETENCIATERÜLETI Állatkerti séták 5. évfolyam Kapcsolatok I. 5. évfolyam Rómeók és Júliák 8. évfolyam Nevető irodalom 7. évfolyam A sziget mint kísérleti laboratórium (A vihar) 8. évf. Illúziók elvesztése regényekben és drámákban 10. évfolyam Irodalmi élet a felvilágosodás korában és a reformkorban (Bánk bán) 10. évf. Történelem, etika Matematika (logika) Megelőző fejezet: A Biblia és az irodalom Következő fejezet: Ars poeticák Ember és társadalom szociális kompetenciák Az igazság és morál az egyén életében és a társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek reflektálása. Tudatos, jogkövető és reflektáltan morális cselekvés elsajátítása. Igény és képesség a morális kérdésekben való tájékozódásra. Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakításának képessége Tematikus fókusz rend és lázadás, a hatalomhoz való viszony különböző stratégiái; az erkölcsi és jogi törvények különbözősége, érvényességi köre;

6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M a hatalommal rendelkezők és a közemberek felelőssége; a sztereotípiákban gondolkodás veszélyei (merev, előítéletes, tekintélyelvű gondolkodás); a hősiesség, az önfeláldozás értelme, megítélése; a hagyományok őrzésének, illetve felrúgásának következményei Poétikai fókusz a tragédia műfaji jellemzői (tragikum, konfliktus, tragikus hős, tragikus vétség, hübrisz, világrend); konfliktusos dráma Szövegértési fókusz: drámai szöveg értelmezése, véleménynyilvánítás és érvelés különbsége, érvtípusok gyűjtése és önálló rekonstruálása; alapvető logikai viszonyok a szöveg részei között Szövegalkotási fókusz: érvelés szóban és írásban, vádbeszéd, védőbeszéd a szónoki beszéd sajátságainak megismerése A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS FÓKUSZAI NAT (2003) 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. Törekvés a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Az értő figyelem alkalmazása Eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója 2. Olvasás, írott szöveg megértése A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megérté sük, értelmezésük (explicitás, implicitás) A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása) A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. 3. Írásbeli szövegek alkotása Önkifejező és kreatív szövegalkotás (pl. fantomjelenet írása, levél írása megadott nézőpontból). 4. A tanulási képesség fejlesztése Önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és anélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás)

N É V J E G Y 7 5. Ismeretek az anyanyelvről A kommunikációs események és a szö vegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított retorikai ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során 6.. Ismeretek az irodalomról Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellem alkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípu sainak felismerése. KÖVETELMÉNYEK ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS TÁMOGATÓRENDSZER SZÖVEGFORRÁSOK A tanuló legyen képes azonosítani a konfliktusos dráma és a tragédia néhány jellemzőjét (konfliktus, alapszituáció, tettváltássorozat, tragikum). Legyen képes felismerni a drámában megjelenő magatartásformák, értékek közti különbségeket. Ismerje fel a drámai dialógusokban a vita, a meggyőzés különböző eszközeit. Legyen képes különböző érveket gyűjteni, alkalmazni köznapi témában. Ismerje fel a szónoki beszéd jellemzőit. Tudjon szónoki beszédet írni egy szűkebb közösség számára. Legyen képes önállóan vázlatot készíteni egy rövidebb ismeretterjesztő vagy tankönyvi szövegről. Folyamati: 1. A prezentációk értékelése 2. A megértést, alkalmazást mérő házi feladatok értékelése 3. Vitaverseny, szónoki verseny ön- és csoportértékelése Kimeneti: feladatlap A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét. Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás. Korona Kiadó, 2005. Szabó György: Mitológiai kislexikon. Kriterion Kiadó, 1973. Arató Pála: A szöveg vonzásában Kitérők. Műszaki Könyvkiadó, 1999. Ruzsa Imre: Bevezetés a modern logikába. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége. Typotex, Budapest, 2004. Szophoklész: Antigoné http://mek.oszk.hu/00500/00500/ Shakespeare: Julius Caesar http://mek.oszk.hu/00400/00488/

1. A VITA (1). MÍTOSZ ÉS DRÁMAI TÖRTÉNET. A DRÁMAI ALAPHELYZET REKONSTRUÁLÁSA A PROLÓGUSBÓL. A VITA (2) 4 ÓRA RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat Miről vitatkozhatnak? T/1. 5. oldal 10 PERC (elhagyható feladat) Tanári instrukciók A feladat a kép segítségével egy tipikus vitázási helyzetet idéz fel. A b) feladatban ezt kell további előzetes tapasztalatokkal kiegészíteni. A tanulók egyénileg oldják meg a feladatot. Kiemelt készségek, képességek: asszociációs készség, magatartásformák felismerésének képessége, fantázia Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka M ó d s zerek, e ljárá s o k: feladatmegoldás Ismét drámákkal fogunk foglalkozni. Olyanokkal, amelyekben a cselekmény fő szervező eleme a konfliktus, mint Molière komédiájában, A fösvényben vagy Shakespeare Romeo és Júliájában. Megfi gyeljük, hogy egy konfl iktusos drámában, Szophoklész Antigonéjában hogyan ütköznek különböző nézetek és érdekek, milyen eszközökkel, szóval és tettel harcolnak a hősök álláspontjuk megvédéséért. Ebben a fejezetben azt is megvizsgáljuk, hogyan lehet, érdemes hatékonyan vitatkozni, milyen érvekkel, hogyan tudjuk meggyőzni vitapartnerünket. A VITA A mindennapi életben sokszor kerülünk konfliktushelyzetekbe. Sokszor kényszerülünk vitázni: azaz ütköztetni álláspontunkat valaki másnak a miénktől különböző álláspontjával. Gyakran próbáljuk meggyőzni vitapartnerünket a magunk igazáról. A következő órákon a vitatkozás technikájával fogunk foglalkozni. Első lépésként felidézünk tipikus vitahelyzeteket, és megpróbáljuk elhatárolni a vitát a hétköznapi veszekedéstől. 1. Miről lehet vitatkozni? a) Próbáld elképzelni, hogy a kép szereplői miről vitatkozhatnak!

A V I T A A P R O L Ó G U S 9 b) Készíts pókhálóábrát! Milyen helyszíneken folyhat vita? Hol, milyen szituációban szoktak vitatkozni az emberek? VITA 2. lépés: 2. feladat Játsszuk el a vitákat! T/2. 6 oldal 15 20 PERC Tanári instrukciók A feladat célja, hogy hétköznapi szituációkban mutasson olyan konfliktushelyzeteket, amelyekben hétköznapi viták, illetve veszekedések fordulnak elő. A tanulók már jól ismerik saját életükből ezeket a helyzeteket és a bennük alkalmazott eszközöket; ebben a feladatban egy szempontsor segítségével hívjuk fel a figyelmüket a vitában alkalmazható jellegzetes meggyőző, illetve hatáskeltő technikákra. A feladatot 6 fős heterogén csoportokban végeztessük. Így minden csoport legalább három szituációt játsszon el és elemezzen: egy szituációt ketten játsszanak el, a többiek pedig a szempontok alapján töltsék ki a táblázatot. Ügyeljünk arra, hogy mindenkire sor kerüljön. Ha az időbe több szituáció eljátszása is belefér, akkor természetesen játsszanak több kört is.

10 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M Kiemelt készségek, képességek: vitakészség, helyzetfelismerés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: csoportmunka (6 fős csoportok) M ó d s zerek, eljárá s o k: szituációs játék 2. Játsszátok el a szituációkat! a) Párosával válasszatok egy-egy szituációt, és adjátok elő a csoporttársaitoknak! Az osztály képviselője megpróbálja meggyőzni a tanárt, hogy aznap ne legyen dolgozatírás. Két diák vitatkozik azon, hogy jobb lenne-e megírni aznap a dolgozatot, vagy próbálják meg rávenni a tanárt, hogy halasszák el. Az iskolaudvaron ugyanazon a pályán egyszerre vagy csak focizni, vagy csak kosarazni lehet. Két diák vitatkozik, hogy mire használják a pályát. A legutóbbi nagy sikerű, mindenki által látott film az egyik embernek tetszik, a másiknak nem, ezen vitatkoznak. A gyerek vitatkozik az anyjával vagy az apjával, mert nem akar pénteken este a megadott időre hazamenni. Két testvér vitatkozik, hogy két különböző tévécsatorna közül melyiket nézzék. Bolti reklamáció: leszakadt a vadonatúj sportcipő talpa; az eladó nem akarja visszacserélni, mert szerinte nem rendeltetésszerűen használták. b) A szituációk előadása közben a csoport többi tagja figyeljen, és rögzítse megfigyeléseit az alábbi táblázat szempontjai szerint! (Amelyik szituációra nem maradt idő, azt természetesen nem kell kitöltenetek!) VITA VAGY VESZEKEDÉS? MIÉRT? MIK VOLTAK A SZEREPLŐK SZÁNDÉKAI? MILYEN ESZKÖZÖKKEL PRÓBÁLTÁK ELÉRNI A BESZÉLŐK A CÉLJAIKAT? MI VEZETETT EREDMÉNYHEZ A BESZÉLGETÉSBEN? JELENTÉSTEREMTÉS 3. lépés: 3. feladat Vitaelemzés T/3. 7. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja, hogy a mindennapi párbeszédek, viták és veszekedések a tanulók által jól ismert és alkalmazott eszközeit felidézze, funkciójukat megfogalmaztassa a tanulókkal. A tanulók párban dolgozzanak: esetleg játsszák is el a szituációkat egymással, és együtt elemezzék a kiemelt részleteket. K iemelt ké s z s égek, kép e s s égek: empátia, szövegértés, pragmatikai kompetencia

A V I T A A P R O L Ó G U S 11 M unk afo r mák: páros munka M ó d s zerek, eljárá s o k: szituációs játék, feladatmegoldás 3. Olvassátok el az alábbi beszélgetéseket, és válaszoljatok a kérdésekre! I. Normális vagy? Mér nem kapcsolod ki a mobilod, amikor moziban vagy? Hogy tudjam, ki hívott. Különben is, mindig lehalkítom. Akkor is tök idegesítő így melletted ülni, egyébként meg te sem tudsz így a filmre figyelni. Ez nem igaz. Teljesen követtem a filmet, csak megírtam közben gyorsan egy sms-t. Miért, ti tévézés közben áhítattal ültök otthon a szobában, mintha templomban volnátok? Figyi, a múltkor is majdnem megtépett az a nő, amikor ott villogtál az undorító zöld kijelzőjével. II. Ugye, hogy nem kellett úgy parázni a töridoga miatt? Nyugodtan eljöhettél volna focizni, én így is tök jól megírtam hármasra. Naná, hogy megírtad, kipuskáztad az egészet a könyvből. És mindened tele volt írva puskákkal. Mér, neked talán nem? De én nem használtam. Én ugyanis nem csalok. Akkor mér nem veszel sose buszbérletet? Az más. Mér, veled sose fordult elő, hogy nem volt bérleted? És különben is, te vagy mindig a kis kedvenc. Mer én jófej vagyok. a) Mit gondoltok, melyik vita az eredményesebb, azaz melyikben láttok esélyt arra, hogy a későbbiekben közelednek az álláspontok? Indokoljátok is! b) Milyen eszközt vetettek be a vitatkozó felek, és milyen céllal, amikor az hangzott el, hogy: (1) Normális vagy? (2) tök idegesítő így melletted ülni (3) egyébként meg te sem tudsz így a filmre figyelni (4) Miért, ti tévézés közben áhítattal ültök otthon a szobában, mintha templomban volnátok? (5) a múltkor is majdnem megtépett az a nő, amikor ott villogtál az undorító zöld kijelzőjével (6) Mér, neked talán nem? (7) Én ugyanis nem csalok. (8) Akkor mér nem veszel sose buszbérletet? (9) Az más. (10) Mér, veled sose fordult elő, hogy nem volt bérleted? (11) És különben is, te vagy mindig a kis kedvenc. c) Mi a beszélők álláspontja az egyes párbeszédekben? d) Melyik álláspontot volt könnyebb és melyiket nehezebb megfogalmazni? Miért? e) Félresiklik-e valamelyik párbeszéd? Ha igen, melyik? Vajon miért?

12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M MEGOLDÁSOK (Csak példák a lehetséges megoldásokra!) b) (1) cél: támadás (ingerültség jelzése); eszköz: kérdés, amire nem várunk választ, de sugalljuk, hogy szerintünk mi a válasz; (2) cél: személyes érintettség jelzése, empátia felkeltése, érzelmi állapot kifejezése; eszköz: saját lelkiállapotról szóló közlés; (3) cél: a partner érdekeltté tétele a probléma megoldásában, támadás (a beszélgetőtárs szokásának bírálata); eszköz: állítás olyasvalamiről, amit igazából csak a beszélgetőpartner tudhat, az ő szempontjából tett állítás ( belelátunk a fejébe ); (4) cél: megpróbálni a beszélgetőtárs számára a saját álláspontját nevetségessé tenni; ellenérv az ellen, hogy teljes csendben kell filmet nézni; eszköz: irónia, hasonlat (analógia), példára (de nem konkrét, megtörtént esetre) való hivatkozás; (5) cél: a másik meggyőzése, jobb belátásra bírása; eszköz: példa, konkrét megtörtént esetre, közös tapasztalatra való hivatkozás; (6) cél: a vita eltérítése (a dolgozat könnyűségéről arra, hogy ki puskázott), támadás ( neked még a puskázás se sikerült, a másik bevonása a vádlott szerepébe: te is puskázni akartál ), a beszélgetőpartner megingatása álláspontjának megkérdőjelezhetőségében; eszköz: mindkettejük által ismert tényre való hivatkozás; (7) cél: támadás (a beszélő saját erkölcsi fölényének éreztetése), önigazolás (helyesen járt el azzal, hogy előzőleg tanult); eszköz: rejtetten egy általánosan elfogadott elvre hivatkozik: csalni rossz; (8) cél: az előző állítás cáfolása; eszköz: konkrét ténnyel való példálózás; (9) cél: a támadás kivédése, hárítás; eszköz: a beszélőnek itt nincs eszköze; (10) cél: a vita tárgyának elterelése; eszköz: a beszélgetőpartner érvének saját maga ellen való fordítása; (11) cél: a beszélgetőpartner személyének rossz színben való feltüntetése; eszköz: a beszélgetőpartner egy negatívnak vélt tulajdonságának felhánytorgatása c) Az első párbeszédben a két álláspont: szabad mobilozni a moziban illetlenség sms-t írni a moziban. A második vitában nem rajzolódik ki két körülhatárolható álláspont, mert a beszélők folyamatosan eltérnek a tárgytól, mert céljuk nem valódi érvek felsorakoztatása, hanem a másik fölébe való kerekedés személyeskedések sorozata révén. REFLEKTÁLÁS 4. lépés: 4 5. feladat A vita célja és eszközei T/4 5. 9. oldal 10 PERC Tanári instrukciók A hétköznapi vitákról szóló bevezető lezárásaként összefoglaljuk, mik a fő különbségek vita és veszekedés közt.

A V I T A A P R O L Ó G U S 13 A továbbiakban használatos, a tanulók számára feltehetőleg már ismert fogalmakat is bevezetünk, mint tétel, bizonyítás, érvek és példák. Ezekre a fogalmakra építjük a vitáról és az érvelésről a továbbiakat. Kiemelt készségek, képességek: reflexió, tapasztalatösszegzés, lényegkiemelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka M ó d s zerek, eljárá s ok: feladatmegoldás ( írás saját magam számára ) 4. Fogalmazd meg öt mondatban azt, amit a vitáról, a vitázás technikájáról és a veszekedésről megtudtál! 5. Olvasd el az alábbi szöveget! Írd a margóra a kulcsszavakat! Ha valamit nem értesz, tegyél mellé kérdőjelet! A vita és a veszekedés Mindnyájunknak vannak tapasztalatai a vitákról és a veszekedésekről is. Arról is mindenkinek van elképzelése, hogy a vita miben különbözik a veszekedéstől. Lássuk, pontosabban hogyan lehetne ezt a különbséget megragadni! A VITA olyan beszélgetés, amelyben a résztvevők valamilyen kérdésben különböző álláspontot képviselnek, és fő céljuk, hogy a többi résztvevőt meggyőzzék az igazukról, illetve hogy a saját véleményüket is kiigazítva kialakítsanak egy közös álláspontot, azaz valamilyen kérdésben konszenzusra jussanak. Vita tehát csak akkor alakul ki, amikor a résztvevők álláspontjai különböznek, és ezek a különböző nézetek a vitában elkerülhetetlenül összeütköznek, KONFLIKTUSBA kerülnek. A VESZEKEDÉS ebben ti. a konfliktus meglétében hasonlít a vitához: a veszekedés alapja is minden esetben valamilyen konfliktus. A veszekedésben azonban a felek célja nem az álláspontok egyeztetése, hanem saját érzelmeik kifejezése és esetleg a másik fél elleni indulataik levezetése. A veszekedés során a felek egymás fölé próbálnak kerekedni, egymásra próbálják kényszeríteni az akaratukat, megpróbálják cselekvésre, gesztusokra vagy egyszerűen csak visszavonulásra kényszeríteni egymást jó esetben csak nyelvi eszközökkel. A vitát és a veszekedést nem lehet egyértelműen megkülönböztetni, eszközeik és jellemzőik a legtöbb párbeszédben amelyben valamely konfliktust kell megoldani vagy kezelni összekeveredhetnek: a viták veszekedésekbe torkollhatnak (fordítva azonban ritka: veszekedésből ritkán válik értelmes vita). A viták elemzésekor a felek álláspontjait TÉTELEKNEK nevezzük. A felek elvileg az általuk képviselt tételek bizonyítására törekszenek. Csak olyan bizonyítást tudunk azonban a többiekkel elfogadtatni, amelynek az egyes lépéseit is elfogadják azok, akiket meg kívánunk győzni. Ez csak akkor lehetséges, ha vagy már előzőleg is igaznak gondolták a bizonyításunk alapjául szolgáló állításokat, vagy a vita során belátják állításaink igazságát. A bizonyítás lépései a vita legfőbb eszközei, az ÉRVEK. Az érvek erősítésére, alátámasztására, a többiekkel való elfogadtatására gyakran használunk PÉLDÁKAT ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSOKAT (analógiákat) is.

14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M RÁHANGOLÓDÁS 5. lépés: 6. feladat Mit tudunk a drámáról és a színházról? T/6. 10. oldal 20 PERC Tanári instrukciók Az Antigoné elolvasása otthoni feladat volt. Az eddigi szokásoktól eltérően önálló műként foglalkozunk a drámával, így nem építhetünk a tanulók előzetes ismereteire az ókori irodalom területén. Számítunk viszont arra, hogy 7., illetve 8. osztályban olvastak már drámát, komédiát és tragédiát is. (Molière: A fösvény, Shakespeare: Romeo és Julia, A vihar) Jelöljük ki a 3 nagy csoportot a differenciálás szempontjai szerint. Ezután rövid egyéni munkát követően párban, ill. 3 4 fős csoportokban egyeztessék, illetve oldják meg a tanulók a feladatokat. Kiemelt készségek, képességek: koncentráció, ismeretek előhívása és logikus elrendezése Célcsoport differenciálás A) kevesebb drámaismerettel rendelkezők (csak a kötelezőket ismerők), B) több drámát is ismerők, C) akik már többször is voltak, esetleg rendszeresen járnak színházba M unk afo r mák: 5 perc egyéni, majd páros (A), ill. csoportmunka (B, C) M ó d s zerek, eljárá s o k: feladatmegoldás, pókhálóábra A PROLÓGUS A drámai művek a szereplők párbeszédeiből épülnek fel. Ezek a drámai dialógusok is sokszor tartalmaznak vitákat, veszekedéseket, hiszen a szereplők eltérő álláspontja így mutatkozhat meg. A továbbiakban az Antigoné című dráma első nagy vitáját, a prológust fogjuk megvizsgálni. Ez azért fontos, mert a drámai alapszituációban derül ki, hogy milyen kérdésekben ütközik a szereplők véleménye. 6. Mit tudunk a drámáról és a színházról? A) A dráma mint műnem a) Húzd ki azokat a fogalmakat, amelyeknek nincs közük a dráma műneméhez! tragédia, epigramma, lírai én, konfl iktus, komédia, óda, dialógus, fabula, elbeszélő, felvonás, komédia, alaphelyzet b) A megmaradtak között van egy fogalom, amelyről nem beszélhetünk az ókori dráma kapcsán. Keretezd be! c) Húzd alá azokat a fogalmakat, amelyeknek tudod a jelentését!

A V I T A A P R O L Ó G U S 15 d) Egyeztesd a padtársaddal a megoldásokat! Vitassátok meg az eltéréseket! Segítsetek egymásnak a fogalmak tisztázásában! e) Gyűjtsétek össze azokat a drámákat, színházi előadásokat, amelyeket olvastatok, illetve láttatok! f) A drámákat (nem) nehezebb olvasni, mint a regényeket, mert B) A dráma a) Mi minden jut eszedbe arról a szóról, hogy dráma? Töltsd ki az ábrát, majd egyeztesd csoporttársaiddal! DRÁMA b) Keressetek szempontokat a felmerült fogalmak rendszerezésére! c) Gyűjtsetek különbségeket a dráma és a színházi előadás között! C) A színház a) Mi minden jut eszedbe arról a szóról, hogy színház? Töltsd ki az ábrát, majd egyeztesd csoporttársaiddal! SZÍNHÁZ b) Keressetek szempontokat a felmerült fogalmak rendszerezésére! c) A drámai szöveg és a színházi előadás között nagy különbségek lehetnek. Milyen kommunikációs eszközök állnak a színészek rendelkezésére a beszéden kívül? MEGOLDÁSOK A) a) epigramma, lírai én, óda, elbeszélő

16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M b) felvonás B) b) lehetséges szempontok: műfaji jellemzők, szerkezeti részek, komikum fajtái, szereplőtípusok (a komédiáról tanultak alapján) c) írott szöveg, elmondott szöveg, mozgás, díszlet, jelmez stb. C) b) lehetséges szempontok: épület részei, előadás létrehozói, tevékenységek (taps, meghajlás, stb.), híres színházak c) kommunikációs eszközök mások, a drámai szöveg egyfajta értelmezett változata a színház, többféle művészi kóddal, nem nyelvi kifejező eszközök, metanyelv JELENTÉSTEREMTÉS 6. lépés: 7. feladat Mítosz és drámai történet T/7. 13. oldal 15 PERC (elhagyható feladat) Tanári instrukciók Bevezetésképpen közöljük: az ókori görög drámák mitológiai történeteket dolgoznak fel. Szophoklész drámái a thébai mondakörre épülnek. A következő feladatok célja a drámai cselekmény terének, idejének, körülményeinek tudatosítása. Az A) csoport játékát érdemes az egész osztálynak megnézni. Kiemelt készségek, képességek A) információgyűjtés a dráma szövegéből B) információgyűjtés a mítosz szövegéből C) epikus és drámai szöveg közti különbségek felismerése Célcsoport differenciálás A) szívesen szereplő, könnyen kommunikáló tanulók B) olvasási, szövegértési nehézségekkel küzdő tanulók C) jó megfigyelőképességgel rendelkezők M unk afo r mák: csoport (A) és pármunka (B, C) Mó d s zerek, eljárá s ok: szituációs játék, szövegrekonstruálás, szemponttáblázat 7. Mítosz és drámai történet A) Théba városa Gyűjtsetek össze minél több információt a drámából Théba városáról! Képzeljétek el, hogy a Vének tanácsa tagjai vagytok, és be kell mutatnotok a városotokat az odalátogató turistáknak!

A V I T A A P R O L Ó G U S 17 Írjatok vázlatot a füzetbe! Döntsétek el, hogy ki lesz az idegenvezető, majd játsszátok is el a jelenetet! B) A thébai mondakör mítoszai a) Állítsátok időrendi sorrendbe az eseményeket! (1) Egy idő múltán a városban dögvész (pestis) ütötte fel a fejét. Oidipusznak azt a jósolták, hogy a járvány addig tart, ameddig meg nem büntetik Laiosz gyilkosát. A király nyomozásba kezdett. Amikor fény derült az igazságra, Oidipusz megvakította magát. Két fiát megátkozta, mert nem segítettek rajta. (2) Kreón eltemettette Eteoklészt, ám halálbüntetést ígért annak, aki a városra támadó Polüneikésznek megadja a végtisztességet. (3) Eteoklész száműzte testvérét, aki az argosziaktól kapott sereggel támadt a városra. A harcban a két testvér egymás kezétől esett el. A trón Iokaszté testvérére, Kreónra szállt. (4) Ezért nem akartak gyermeket, mégis született egy kisfiuk. Laiosz a csecsemő bokáját átszúrta, és kitette a Kithairón hegyére. De a megbízott szolga megsajnálta, és elvitte a gyermeket Korinthoszba, Polübosz királyhoz, aki saját fiaként felnevelte. (5) Oidipusz megfejtette a talányos kérdéseket, s így megmentette a várost. A hálás város Oidipuszt királlyá választotta, és feleségül adta hozzá az özvegy királynét. A házasságból négy gyermek született (Polüneikész, Eteoklész, Antigoné, Iszméné). (6) Oidipusz egyszer Delphoiban ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja. Ezért nem tért vissza Korinthoszba, hanem Thébai felé indult. (7) Laiosz (Labdakosz király fia), Thébai királya feleségével, Iokasztéval azt a jóslatot kapta, hogy Laiosz születendő fia meg fogja ölni apját, és anyját veszi el feleségül. (8) Útközben idegenekkel veszekedésbe keveredett, és megölte Laioszt, akiről nem tudta, hogy az apja. Thébait ekkor a Szphinx (ejtsd: szfinksz) tartotta rettegésben, mert felfalta azokat, akik nem tudtak válaszolni a kérdéseire. (9) Oidipusz Kolónoszban élte le maradék életét. Antigoné később visszatért Thébaiba. A két fiú felváltva uralkodott egy ideg, majd viszály támadt köztük. b) Egészítsétek ki a mondatokat! Laiosz királynak azt jósolták, hogy Oidipusz királynak azt jósolták, hogy A Szphinx találós kérdése ez volt: Mi az, ami először négy lábon, később két lábon, majd három lábon jár? A megfejtés:, mert C) A thébai mondakör a mítoszban és a drámában

18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M a) Olvassátok el a thébai mondakör rövid összefoglalását! Laiosz (Labdakosz király fia), Thébai királya feleségével, Iokasztéval hosszú ideig önmegtartóztató módon élt, mert az a borzalmas jóslat nehezedett a királyi párra, hogy Laiosz születendő fia meg fogja ölni apját, és anyját veszi el feleségül. Egyszer Laiosz (bormámorban) mégis gyermeket nemzett. A csecsemő bokáját átszúrta (Oidipusz = dagadt lábú), és kitette a Kithairón hegyére. De a megbízott szolga megsajnálta, és elvitte a gyermeket Korinthoszba, Polübosz királyhoz, aki saját fiaként felnevelte. Oidipuszt egyszer, még fiatal korában egy lakomán valaki cserélt gyermeknek, fa ttyúnak nevezte. Elment Delphoiba, ám itt ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja. Ezért nem tért vissza Korinthoszba, hiszen Polüboszt és feleségét hitte szüleinek, hanem Thébai felé indult. Útközben idegenekkel veszekedésbe keveredett, és megölte Laioszt, akiről nem tudta, hogy az apja. Thébait ekkor a Szphinx (ejtsd: szfinksz) tartotta rettegésben, mert felfalta azokat, akik nem tudtak válaszolni a kérdéseire. Oidipusz megfejtette a talányos kérdéseket, s így megmentette a várost, mivel a Szphinx öngyilkos lett. A hálás város Oidipuszt királlyá választotta, és feleségül adta hozzá az özvegy királynét. A házasságból négy gyermek született (Polüneikész, Eteoklész, Antigoné, Iszméné). Egy idő múltán a városban dögvész (pestis) ütötte fel a fejét. Oidipusz elküldte sógorát, Kreónt Delphoiba, ahol azt a jóslatot kapta, hogy a szörnyű járvány addig tart, ameddig meg nem büntetik Laiosz gyilkosát. A király megátkozta a gyilkost, és megkezdte a nyomozást. Amikor fény derült az igazságra, Iokaszté felakasztotta magát, Oidipusz pedig megvakította magát. Kiűzték a városból, s Antigoné segítségével bo lyongott. Két fiát megátkozta, mert nem segítettek rajta. Oidipusz Kolónoszban élte le maradék életét. Antigoné később visszatért Thébaiba. A két fiú felváltva uralkodott egy ideg, majd viszály támadt köztük. Eteoklész száműzte testvérét, aki az argosziaktól kapott sereggel támadt a városra. A harcban a két testvér egymás kezétől esett el. A trón Iokaszté testvérére, Kreónra szállt. Kreón eltemettette Eteoklészt, ám halálbüntetést ígért annak, aki a városra támadó Polüneikésznek megadja a végtisztességet. Antigoné dacolva a tilalommal eleget tett a kegyelet törvényének. A király büntetése szigorú: élve eltemettette a lányt. Hiába tiltakozott Haimón, Antigoné jegyese, Kreón hajthatatlan maradt. Antigoné sziklasírjában öngyilkosságot követett el. Haimón követte menyasszonyát a halálba. Fia haláláról értesülve Eurüdiké is véget vetett életének. (Szabó György: Mitológiai kislexikon nyomán) b) Jelöljétek meg a mítoszban azt a részt, ahol a dráma története elkezdődik! c) Gyűjtsétek össze, mi az, ami nincs benne a drámában, ami máshogy van benne, illetve ami nem szerepel a mítoszban! CSAK A MÍTOSZBAN OLVASTAM CSAK A DRÁMÁBAN OLVASTAM MÁSHOGY SZEREPEL A DRÁMÁBAN, MINT A MÍTOSZBAN MEGOLDÁSOK A) Régi város, fallal körülvéve, a határában sziklabarlang, a városközpontban a királyi palota, háborúskodás utáni időszak, erőskezű király békét akar, a város története (szfinx, Oidipusz stb.) B) 7-4-6-8-5-1-9-3-2 A thébai mondakör mítoszaiból

A V I T A A P R O L Ó G U S 19 Laiosz (Labdakosz király fia), Thébai királya feleségével, Iokasztéval azt a jóslatot kapta, hogy Laiosz születendő fia meg fogja ölni apját, és anyját veszi el feleségül. Ezért nem akartak gyermeket, mégis született egy kisfiuk. Laiosz a csecsemő bokáját átszúrta, és kitette a Kithairón hegyére. De a megbízott szolga megsajnálta és elvitte a gyermeket Korinthoszba, Polübosz királyhoz, aki saját fiaként felnevelte. Oidipuszt egyszer Delphoiban ugyanazt a jóslatot kapta, mint apja. Ezért nem tért vissza Korinthoszba, hanem Thébai felé indult. Útközben idegenekkel veszekedésbe keveredett, és megölte Laioszt, akiről nem tudta, hogy az apja. Thébait ekkor a Szphinx (ejtsd: szfinksz) tartotta rettegésben, mert felfalta azokat, akik nem tudtak válaszolni a kérdéseire. Oidipusz megfejtette a talányos kérdéseket, s így megmentette a várost. A hálás város Oidipuszt királlyá választotta, és feleségül adta hozzá az özvegy királynét. A házasságból négy gyermek született (Polüneikész, Eteoklész, Antigoné, Iszméné). Egy idő múltán a városban dögvész (pestis) ütötte fel a fejét. Oidipusznak azt a jósolták, hogy a járvány addig tart, ameddig meg nem büntetik Laiosz gyilkosát. A király nyomozásba kezdett. Amikor fény derült az igazságra, Oidipusz megvakította magát. Két fiát megátkozta, mert nem segítettek rajta. Oidipusz Kolónoszban élte le maradék életét. Antigoné később visszatért Thébaiba. A két fiú felváltva uralkodott egy ideig, majd viszály támadt köztük. Eteoklész száműzte testvérét, aki az argosziaktól kapott sereggel támadt a városra. A harcban a két testvér egymás kezétől esett el. A trón Iokaszté testvérére, Kreónra szállt. Kreón eltemettette Eteoklészt, ám halálbüntetést ígért annak, aki a városra támadó Polüneikésznek megadja a végtisztességet. C) CSAK A MÍTOSZBAN OLVASTAM CSAK A DRÁMÁBAN OLVASTAM MÁSHOGY SZEREPEL A DRÁMÁBAN, MINT A MÍTOSZBAN Oidipusz története Kreón uralkodási elvei Antigoné csak jelképesen temeti el testvérét (esetleg) találós kérdések Antigoné élete a dráma előtt Haimon és Antigoné szerelméről Iszméné és Antigoné vitája őr, hírmondó Teiresziász látogatása a város véleménye

20 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 7. lépés: 8 9. feladat Házi feladatok T/8 9. 15. oldal Tanórán kívüli tevékenység Tanári in s t r ukció: házi feladatnak adhatjuk, de el is hagyhatjuk ezeket a feladatokat. Célcsoport differenciálás: az egész osztály 8. Rajzold meg a prológus alapján a testvérek családfáját! 9. Állítsd időrendbe azokat az eseményeket, amelyek a dráma cselekménye előtt történtek! (1) (4) (2) (5) (3) (6) MEGOLDÁSOK 9. feladat 1. Oidipusz feleségül veszi anyját. 4. Polüneikész a város ellen támad. 2. Iokaszté öngyilkos lesz. 5. A két fiú meghal. 3. Oidipusz megvakítja magát. 6. Kreón új rendelete. REFLEKTÁLÁS 8. lépés: 10. feladat A jóslásról T/10. 16. oldal 10 PERC Tanári instrukciók Kérdezzük meg, milyen jóslások fordultak elő a drámában, majd írjon mindenki két mondatot arról, hogy miért veszélyes, miért hasznos előre tudni a jövőt! Ha túl hosszúra nyúlik a megbeszélés, és érdekli az osztályt ez a téma, akkor kérhetjük házi feladatnak az elhangzottak rövid összefoglalását, kiegészítését saját véleménnyel. K iem e l t ké s z s é g e k, ké p e s s é g e k: vélemény megfogalmazása írásban, szóban, érvelés

A V I T A A P R O L Ó G U S 21 Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: egyéni, majd frontális M ó d s zerek, eljárá s o k: vélemény megfogalmazása, vita 10. Írj két mondatot arról, hogy szerinted miért veszélyes, illetve miért hasznos előre tudni a jövőt! Vitassátok meg véleményeiteket! RÁHANGOLÓDÁS 9. lépés: 11. feladat A holtak eltemetése, temetkezési szokások T/11. 16. oldal 10 PERC Tanári instrukciók Ha egyénileg elkészültek, néhányan olvassák fel a gondolataikat! Névlánccal határozhatjuk meg a sorrendet. Írjunk táblai vázlatot is a tanulók indokairól. Fogalmazzuk meg, hogy az egészségügyi, hitbéli, tiszteletadás stb. indokok mellett a szertartásoknak, a hagyományokhoz való ragaszkodásnak közösségteremtő, megtartó szerepük van. Házi feladatnak adható: a kérdések alapján tovább írni a rövid esszét. Vagy: ha vita alakult ki, írásban ismertetni az álláspontokat, majd a saját véleményt kifejteni, megindokolni. Vagy: valamilyen különleges temetési szertartásról beszámolóra felkészülni. K iem e l t ké s z s é g e k, ké p e s s é g e k: erkölcsi ítélet megfogalmazása, szövegalkotás, vitakészség Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, majd frontális munka Módszerek, eljárások: miniesszé, névlánc 11. Az Antigoné című drámában a vita egy halott eltemetése miatt robban ki. Írj 5 perces esszét arról, hogy mi a szerepe, jelentősége a temetésnek, a temetési szertartásnak az életünkben! A következő kérdések talán segítenek a gondolataid megfogalmazásában: Milyen hagyományokhoz kapcsolódnak a temetési szertartások? A vallásos magyarázatokon kívül milyen okai lehettek (lehetnek) annak a szokásnak, hogy a halottakat el kell temetni? Mik a szerepük a temetésben a búcsúztatási szertartásoknak? Mit jelent a halotti tor? Mennyiben tekinthető ünnepnek a halott búcsúztatása? Kezdd így a miniesszédet: A temetési szertartás szerintem azért fontos,

22 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M JELENTÉSTEREMTÉS 10. lépés: 12. feladat A drámai alaphelyzet T/12. 17. oldal 10 PERC Tanári in s t r ukciók: a prologosz alapján beszéljük meg közösen a dráma ideje előtt történteket, a fontosabb szereplőket és viszonyukat, a drámai alaphelyzetet. Kiemelt készségek, képességek: lényeglátás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk a formák: frontális munka Módszerek, eljárások: tanári kalauz DRÁMAI SZITUÁCIÓNAK (alaphelyzetnek vagy kiinduló helyzetnek) nevezzük a szereplők, alakok viszonyrendszerét, azaz viszonyulásukat egymáshoz és mindenekelőtt ahhoz a problémához, alapkérdéshez, amely a mű középpontjában áll. Drámai szituáció akkor alakul ki, amikor a korábbi, megszokott, elfogadott viszonyrendszer valamilyen oknál fogva megváltozik. Ezt a változást egy olyan esemény váltja ki, amely alapvetően új helyzetet teremt, amelyre a szereplőknek így vagy úgy meg kell fogalmazniuk válaszaikat. Ezt a kérdést szokás a dráma ALAPKÉRDÉSének nevezni. 12. A drámai alaphelyzet az Antigonéban a) Vázoljátok fel két mondatban az Antigoné alaphelyzetét! b) Fogalmazzátok meg, miért drámai ez a szituáció! Használjátok a kell, szabad, vagy... vagy szavakat! 11. lépés: 13. feladat Miről vitatkoznak a testvérek a prologoszban? T/13. 17. oldal 15 PERC Tanári in s t r ukciók: a drámai szövegben otthonosabban mozgókra rábízhatjuk az idézetek kikeresését, ha ez túl nehéznek bizonyul, akkor meg is adhatjuk ezeket. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: információk kikeresése, elrendezése, értelmezése Célcsoport differenciálás: az egész osztály

A V I T A A P R O L Ó G U S 23 Munkaformák: pármunka Módszerek, eljárások: táblázatkitöltés 13. Keressétek ki azokat a mondatokat, amelyekkel meg akarják győzni egymást a testvérek! Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal is, mivel érvelnek! ANTIGONÉ ÉRVE SAJÁT SZAVAIDDAL ISZMÉNÉ ÉRVE SAJÁT SZAVAIDDAL 1. 1. 2. 2. 3. 3. 4. 4. 5. 5. 6. 6. 7. 7. MEGOLDÁSOK Például: ANTIGONÉ ÉRVE SAJÁT SZAVAIDDAL ISZMÉNÉ ÉRVE SAJÁT SZAVAIDDAL 1. nemes vagy-é, vagy csak nagyok korcs fajzata. őseinkhez méltóan akarok élni 1. én magam mit számítok? Rám úgyse figyel senki, mindegy, hogy mit teszek 2. nem árulom el hitem Istenek törvényei szerint élek 2. te megtennéd, mi egy egész népnek tilos? A király törvényét nem szegem meg 3 Szeretteimtől nem tilthat el A családom fontos nekem, szeretem a családomat 3. mily büntetés szakadna ránk Félek a büntetéstől 4. Érte halnom szép halál Olyan fontos ez számomra, hogy nem félek attól sem, ha az életembe kerül 4. gyenge nők vagyunk Nőként semmi esélyünk nincs a királlyal szemben 5. tovább kell tetszenem az Alvilágban Akkor lesz békés az alvilági életem, ha most is betartom az istenek törvényeit 5. esztelen, ki túlerővel harcba szállva elbukik A józan ész azt diktálja, hogy saját érdekemben ne szálljak szembe a királlyal

24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 6....te csak tapodj az istenek törvényein Nem szegem meg az istenek törvényeit 6. nem vállalnám azt sem, hogy az állam ellen elkövessek bármit is. Törvénytisztelő állampolgár vagyok 7. Ha elbukom, majd akkor állok el tőle Nem félek a kudarctól 7. elérhetetlen célt kitűzni nem szabad Én reálisan gondolkodom, csak olyanért küzdök, amire van esély 12. lépés: 14. feladat A testvérek vitájában értékrendek ütköznek T/14. 18. oldal 10 PERC Tanári instrukciók A beszélgetéssel az a célunk, hogy kimondjuk azokat az értékeket, amelyek mentén a testvérek gondolkodnak, cselekszenek. Beszélgetés közben a tanulók töltsék ki a táblázatot! Javasolt kérdések: Mit tart fontosnak Antigoné, mit Iszméné? Hogyan zárul a vitájuk? Miről tudják meggyőzni egymást, miről nem? Van-e olyan érv, ami nem hangzott el, de fontos, hatékony lehetett volna? Miért nem tudták egymást meggyőzni? Kiemelt készségek, képességek: szövegértés, értelmezés, problémalátás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk a formák: frontális M ó d s zerek, eljárá s o k: irányított beszélgetés, T-táblázat 14. Beszéljétek meg, milyen értékek mentén gondolkodnak a testvérek! Közben töltsétek ki a táblázatot! ANTIGONÉ SZÁMÁRA FONTOS ÉRTÉKEK ISZMÉNÉ SZÁMÁRA FONTOS ÉRTÉKEK LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Antigoné: istenek törvénye, halottak tisztelete, család, testvéri szeretet, hagyományok tisztelete, elkötelezettség Iszméné: alattvalói elkötelezettség, testvéri szeretet, saját (evilági) élet, lehetőségekhez alkalmazkodás

A V I T A A P R O L Ó G U S 25 13. lépés: 15. feladat Mi van a szavak mögött? T/15. 19. oldal 10 PERC Tanári instrukciók A belső hangok technikájára épül a feladat. Tudatosítani kell, hogy nem a szereplők gondolataira, hanem az érzéseikre vagyunk kíváncsiak. A kiválasztott mondatok a vita utolsó 20 25 sorában vannak. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: a szövegben ki nem mondott érzelmek, hangulatok, indulatok felismerése, empátia Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, majd pármunka Módszerek, eljárások: belső hangok 15. Mi van a szavak mögött? a) Mit érezhet Antigoné és Iszméné, amikor így beszélnek, ezt hallják? Egyes szám első személyben fogalmazz! (A prologosz utolsó 25 sorában találod az idézeteket.) Ó jaj nekem ANTIGONÉ ÉRZÉSEI ISZMÉNÉ ÉRZÉSEI Kiáltsd ki, rajta Ne szólj belé Hát tégy hited szerint b) Hasonlítsd össze a megoldásodat a párodéval! c) Olvassátok fel egymásnak a mondatokat úgy, hogy kifejeződjön a bennük rejlő érzés!

26 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 14. lépés: 16 18. feladat Házi feladatok T/16 18. 19. oldal Tanórán kívüli tevékenység Tanári instrukciók A 16. feladatot két célcsoport szerint adjuk ki: A) erkölcsi kategóriákat nehezebben megfogalmazók számára; B) erkölcsi kategóriákkal biztosabban dolgozók számára. A 17. és 18. feladat között választhatnak a tanulók. A következő óra elején hallgassunk meg a szövegalkotási feladatokból néhányat. K iem e l t ké s z s é g e k, ké p e s s é g e k: erkölcsi kategóriák azonosítása, szövegalkotás, állásfoglalás erkölcsi kérdésben Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni M ó d s zerek, eljárá s o k: házi feladat, táblázat, jellemtérkép, kreatív írás, miniesszé 16. Oldd meg a kijelölt feladatot! A) Mi jellemző a nővérekre? a) Melyik szó melyik testvért jellemzi? Van-e olyan fogalom, amelyiket nem tudod hozzárendelni egyikükhöz sem, vagy olyan, amely mindkettőjükre érvényes? lázadás, gyengeség, behódolás, megalkuvás, ésszerűség, nemeslelkűség, erő, butaság, okosság, düh, aggódás, életszeretet, sértettség, tisztelettudás, testvéri szeretet ANTIGONÉRA JELLEMZŐ ISZMÉNÉRE JELLEMZŐ EGYIKÜKRE SEM JELLEMZŐ MINDKETTŐJÜKRE JELLEMZŐ b) Foglald mondatba a megoldásaidat! Antigonéra jellemző:., mert... Iszménére jellemző:.., mert... Egyikükre sem jellemző:.., mert... Mindkettőjükre jellemző:., mert... B) Készítsd el Antigoné, illetve Iszméné jellemtérképét! Minden tulajdonságot támassz alá három, a dráma szövegéből vagy a cselekményből vett érvvel!

A V I T A A P R O L Ó G U S 27 mert mert mert Antigoné mert mert mert Iszméné

28 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 17. Hogyan hangzana Antigoné és Iszméné vitája ma? Írd meg a 20 év körüli testvérpár párbeszédét a te nyelveden, azaz modernizált formában! 18. Melyik testvérnek van igaza? Miért nehéz válaszolni erre a kérdésre? Foglald össze 8 10 összefüggő mondatban miniesszében a gondolataidat! 15. lépés: 19. feladat Érvtípusok azonosítása Antigoné és Iszméné vitájában T/19. 23. oldal 15 PERC Tanári instrukciók: a feladatsor használható úgy, hogy az előző órán házi feladat formájában megkapják a diákok, vagy kitölthető önálló munkával az órán és párosával is a megoldások megbeszélése azonban feltétlenül közös. K iemelt ké s z s égek, kép e s s égek: szövegértés, empátia, pragmatikai kompetencia Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, illetve páros feladat, frontális közös megbeszélés M ó d s zerek, e ljárá s o k: feladatmegoldás Az eddigiekben volt már szó általában a konfl iktushelyzetekről, a vitáról és a veszekedésről. Láthattátok, hogy mi az Antigonéban a fő konfl iktus. A következő feladatokban azt fogjuk részletesebben megvizsgálni, hogy a vitákban az érvelés milyen módon, milyen eszközökkel történhet. Miután az alábbi gyakorlatokat elvégeztétek, könnyebben fogjátok tudni értelmezni és elemezni a vitákat (legyenek azok akár irodalmi alkotások részei, akár mindennapi életünk részei). 19. Az alábbi mondatok az Antigonéból valók. Olvasd el a mondatokat, és válaszolj a kérdésekre! a) előre tudtam válaszod Képzelj el egy olyan szituációt, ahol vitapartnered az idézetben szereplő mondatot mondja. Milyen hatást tenne rád? Miért? Írj olyan mondatokat, amelyek a fenti mondatéhoz hasonló hatást keltenek! b)...egy könny, egy rög nélkül heverjen ott a test, hogy lakmározzon rajta minden dögmadár! Ebben a mondatban Antigoné Kreón döntését idézi. Most tegyük fel, hogy Antigoné pontosan idézte Kreónt! Mivel lehetne megindokolni ezt a feltételezést? Mivel indokolható az a feltételezés, hogy Antigoné nem szó szerint idézte Kreón szavait? c) Nemes vagy-é, vagy csak nagyok korcs fajzata? Vár-e választ Antigoné a kérdésére? Honnan tudjuk ezt? Mit állít burkoltan a kérdés?

A V I T A A P R O L Ó G U S 29 Miért burkoltan közli ezt Antigoné, miért nem mondja ki nyíltan? d) Minden, amit Kreón megtilt, szörnyű dolog. Folytasd Iszméné gondolatát így: Ezért... Fogalmazd meg azt a tényt, amit mind Iszméné, mind Antigoné (és az olvasó is) tud, és amely kapcsolatot teremt Iszméné mondata és az általad írt folytatás között! e) Gondold csak át, Mi vár reánk, ha általhágjuk vakmerőn A törvényt, mit király kimond, s hatalma véd. Miért nem mondja meg egyenesen Iszméné, hogy mi vár rájuk, ha megszegik a király parancsát? Miért úgy fogalmaz, hogy Gondold csak át...? Fogalmazd meg a saját szavaiddal Iszméné gondolatmenetét, amelyet röviden ez a mondata kifejez! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) 1. Az ilyen személyeskedő megnyilatkozás feltehetően felbosszant, mivel célja a beszélő fölényének érzékeltetése ( én átlátok rajtad ). 2. Pl.: Hülye vagy? Már megint tévedsz! b) 1. Kreón gyűlöletesnek tartotta Polüneikészt, mert a város ellen fordult, tehát fogalmazhatott így. 2. Antigoné azért fogalmazhatott így, hogy nagyobb hatást tegyen Iszménére, kiemelve Kreón ítéletének súlyosságát. c) 1. Nem várhat rá választ, hiszen a kölcsönös tudásuk része, hogy mindketten nemesek. 2. Azt állítja, hogy Iszméné nem viselkedik nemeshez méltóan, hiszen Iszméné viselkedésével kapcsolatban olyan kérdést fogalmaz meg, amely bizonytalanságot fejez ki Iszméné nemes voltát illetően. Ha ugyanis vagy-os kérdést teszünk fel, akkor mindig feltételezzük, hogy bármelyik választási lehetőség lehet igaz. 3. Azért nem nyíltan fejezi ki magát, mert hatásosabb, ha a megszólítottnak magának kell megfogalmaznia az állítást. d) 1. Pl.: Ezért Polüneikész eltemetése is szörnyű dolog. 2. Kreón megtiltotta Polüneikész eltemetését. e) 1. Az ok ugyanaz, mint a c) szövegnél: hatásosabb a vitapartnerrel megfogalmaztatni az állításunkat (és még hatásosabb, ha ki is tudjuk mondatni vele). 2. Pl.: Ha megszegjük a király parancsát, akkor valami szörnyű dolog történik velünk. Tehát ha nem akarjuk, hogy valami szörnyű dolog történjen velünk, akkor ne sértsük meg a parancsot.

30 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 16. lépés: 20. feladat Érvek rekonstrukciója T/20. 25. oldal 10 PERC Ta nári in s t r ukciók: a feladat célja, hogy a tanulók felfedezzék, hogy a következtetésekben nem mondunk ki mindent, hanem több állítás igazságát is feltételezzük ahhoz, hogy az adott következtetést igaznak fogadjuk el. Kiemelt készségek, képességek: logikai képesség Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka M ó d s zerek, e ljárá s o k: feladatmegoldás 20. Olvasd el az alábbi mondatokat! Írd le mindazokat az állításokat, amelyeket hallgatólagosan igaznak fogadtunk el, amikor az adott kijelentést tettük! a) Azokban az években, amikor a tavaszi középhőmérséklet alacsony, a rossz cseresznyetermés elsősorban nem a fák rossz állapotának köszönhető, hanem annak, hogy a méhek nem hagyják el idejében a kaptáraikat. b) Padtársa hajába rágógumit ragasztott. Ezért megintem. c) Extra kávéval könnyebb az ébredés! d) Lakosainknak több kilométert kell utazniuk, ha tartós fogyasztási cikkeket akarnak vásárolni, és az útjaink csapnivaló állapotban vannak. Ezért támogatom, hogy a cég elkezdhesse a falu határában a bevásárlóközpont építését. e) Az elsőszülötti örökösödés elve értelmében István örököse Imre herceg lett. Ő azonban 1031- ben életét vesztette. Istvánnak tehát új személyek után kellett néznie. f) Az 1800-as évek második felében Miescher, svájci orvos-kémikus egy vízben és savakban nem, gyenge lúgokban azonban oldódó anyagot különített el gennysejtekből. Az addig ismeretlen anyagot a sejtmagból vonta ki, ezért nukleinnek nevezte el. (A nevet csak később módosították nukleinsavra.) MEGOLDÁSOK a) Pl.: a jó (jobb) cseresznyeterméshez szükséges, hogy a méhek idejében elhagyják a kaptáraikat.

A V I T A A P R O L Ó G U S 31 b) Az iskolai szabályok szerint nem rakhatunk társunk hajába rágógumit. Az iskolai szabályok megsértéséért intő járhat. c) Az ébredés nehéz dolog; a kávé (koffeintartalma miatt) megkönnyíti; ha jobb minőségű a kávé, akkor jobban megkönnyíti az ébredést; az Extra kávé jó (jobb) minőségű. d) Ha a falu határában bevásárlóközpont épül (legalábbis akkor, ha a cég építi), akkor a lakosoknak nem kell olyan messzire járniuk vásárolni, és (vagy) megjavítják az utakat. A beszélő jónak tartaná, ha a falusiaknak nem kellene olyan messzire járniuk vásárolni, és (vagy) ha jobbak lennének az utak. e) Az uralkodónak (vagy legalábbis Istvánnak) a feladata, hogy örökösről gondoskodjon. Csak élő személy lehet az örökös. f) A sejtmagot valamilyen nukl- kezdetű idegen szóval jelölik (a valóságban a nucleus latin szóval). 17. lépés: 21. feladat Az érvek rekonstruálása T/21. 26. oldal 10 PERC Tanári instrukciók A feladat célja, hogy az érvrekonstrukcióról eddig tapasztaltakat fogalmilag is megragadjuk, és gyakoroljuk az érvrekonstrukciót. Az ismeretközlő szöveget a tanulók önállóan olvassák el és dolgozzák fel. Mindenki egyénileg írjon 3 3 kérdést a párjának, majd pármunka keretében tegyék fel egymásnak a kérdéseket és válaszoljanak is a kérdésekre. A b) feladatot ismét egyénileg oldják meg. Kiemelt készségek, képességek: logikai képesség, érvelési képesség Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, majd pár, majd ismét egyéni munka M ó d s zerek, e ljárá s o k: feladatmegoldás 21. Olvasd el az alábbi szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Az érvek rekonstruálása A viták során a vitatkozó felek csak olyan érvekkel tudják egymást meggyőzni, amelyeket mindannyian elfogadnak. Mivel azonban a beszélők a kölcsönösen elfogadottnak tekintett tényeket nem szokták kimondani, a vitákban jellegzetesen kimondatlanul maradnak az érvelésnek azok a közbeeső lépései, amelyeket a felek kölcsönösen elfogadottnak hisznek. Erre láttunk példákat az előző feladatokban. Ahhoz, hogy megállapítsuk, egy bizonyos érvelés elfogadható-e, mindenekelőtt ki kell fejtenünk, REKONSTRUÁLNUNK kell a ki nem mondott érveket. Például ha arról akarjuk meggyőzni partnerün-