Távközlési szolgáltat ltatások használata az üzleti és intézm zményi felhasználók k körébenk Kutatási jelentés s az NHH részr szére
1 Módszertani leírás 2 Fő penetrációs mutatók 3 Mobiltelefónia 4 Vezetékes telefónia 5 Telefon alközpontok 6 Üzleti Internet 7 Intranet 8 Elégedettség
Összefoglalás
Összefoglaló Az intézményi és B2B (i) szektor IT infrastruktúrája átalakulásban van, a hagyományos szolgáltatások felcserélődnek új kommunikációs megoldásokra. A hagyományos, vezetékes telefonszolgáltatók komoly churn (lemorzsolódás) -kihívásokkal néznek szembe. Az árérzékenyebb kkv szektor dinamikusa fordul a mobilhelyettesítés irányába. A nagyvállalati szféra hangátviteli igényeit a VoIP irányba tereli. A párhuzamos technológiák versenyében a könnyű helyettesíthetőség érzete növeli a cégek által jelenleg használt szolgáltatóval való elégedetlenség érzését. Az eddiginél is könnyebb szolgáltató-váltási lehetőségek könnyíthetik a versenyt és növelheti az elégedettséget.
Mobil telefon előfizetések Az előfizetések túlnyomó része havidíjas, a költségvetési és non profit szervezeteknél a penetráció alacsonyabb. A T-Mobile piacvezető, az előfizetések 54%-át adják, havidíjas termékei dominálnak, ezek az előfizetések 45%-át teszik ki. A T-Mobile előfizetések átlagos száma a oknál 10 db, a non profit esetében 32 db A non profit szférában szigorúbb a személyekre szabott költségkorlát. Az előfizetésenkénti átlagos költség a non profitnál 5500 forint, az üzleti szférában 16400 forint. A tömeges SMS használata a közeljövőben sem fog jelentősen elterjedni. A jelenlegi penetráció 11-13%, a tervezők aránya 9%. Az üzleti tarifacsomagokat jellemzően ismerik (75%), és használják is (84-88%). A szervezetek egyharmada egyedi ajánlatokat kap a mobilszolgáltatójától.
Vezetékes telefónia A non profit szféra jellemzően több fővonallal rendelkezik, átlagosan 15,7, míg a oknál ez az arány 3,7. A non profit szféra és a nagy vállaltok rendelkeznek magasabb arányban Kék illetve Zöld számokkal. A 250 főnél nagyobbak 3 ezrelékének van ilyen szolgáltatása. A non profit szféra átlagos kiadásai, a havidíj és az össz-számla 3-4-szer akkorák, mint a for profit cégeké. A oknál a havidíj átlaga 19 ezer, az össz-számla pedig 79 ezer A non profit cégeknél 70 ezer a havidíj átlaga és 239 a teljes vezetékes számla. A szervezet mérete determinálja a vezetékes telefon forgalmát. A percforgalom a cégeknél 633, az 1057, a esetében pedig 10 ezer feletti. A preselection minden hetedik, a call by call minden huszadik szervezetre jellemző. A mobilitási potenciál az azonos feltételek megjelenő versenytárs hatására 4% körüli. A kisebb szervezetekben nagyobb az árérzékeny csoportok aránya, a vizsgált cégek több mint fele árérzékeny. Ők 10%-os havidíj, illetve 10%-os belföldi forgalmi díj emelésének hatására visszavennének a forgalmukból illetve szolgáltatót válltanának. A VoIP használata egyenlőre 6-7%-osra tehető. A hívásirányok 29%-a helyi és körzeten belüli vezetékes, 25% belföldi vezetékes, 21% nemzetközi vezetékes, 13% mobil és 12% egyéb hívásirány.
Telefon alközpontok, mobil adapterek, egyebek Telefon alközponttal a vizsgált szervezeteknek összességében több mint a fele rendelkezik. A telefon-alközpontok technológiát tekintve ma már többségben vannak a digitális és IP alapú rendszerek. Minden vizsgált szervezet esetében legnagyobb arányban helyi és körzeten belüli, illetve belföldi távolsági vezetékes hívásokat kezdeményeznek a telefon-alközponton keresztül. A telefon alközponthoz csatlakoztatott mobil adapterrel a nagyvállalatok 68, a középvállalatok 41, míg a kisvállalatok 27 százaléka rendelkezik. A versenyszféra és a költségvetési, illetve non-profit szféra között ebben a tekintetben kisebb az eltérés, hiszen az előbbi esetében 34, míg az utóbbinál 42 százalék alkalmaz mobil adaptert. A mobil adapterek szolgáltatói között minden vizsgált szervezettípus esetében egyértelmű a T-Mobile fölénye. A leggyakrabban igénybe vett főközponti szolgáltatás a kimenő hívások korlátozása, majd ezt követi a díjazási információk közlése, illetve a hívásátirányítás. Saját ügyfélszolgálati (CRM) rendszer a nagyvállalatok 18 százaléka üzemeltet. Ez messze a legmagasabb arány, hiszen a kis- és középvállalatok esetében arányuk nem haladja meg a 3 százalékot, míg a költségvetési és non-profit szférában is csupán 7 százalék. A call centerek többségében 1-4 vonal üzemel.
Internet Az internet penetráció közel teljes, a vállakozások 94%-ában a non profitnál pedig 96%. Ahol nincs internet ott talán nem is kell, hisz aaz internet hozzáférés nélküli cégek 70%-a nem is tervezi. Az ADSL a leggyakoribb a vállakozások 69%-ában a non profitnál pedig 54%, nagyobb szervezeteknél jellemzőbb a bérelt vonal és a WiFi. Az internet hozzáféréssel rendelkező munkaállomások átlaga a non profit szektorban 112. A sávszélesség átlaga 30-40 megabit/sec között van, minden ötödik szervezet tervez bővítést. Az ADLS hozzáférést alkalmas megoldásnak tartják üzleti célokra, és azt is tartják a legtöbben legalkalmasabb technológiának. A szervezetek 80%-a rendelkezik tűzfallal, azokat részben saját IT üzemelteti részben outsourcing-olták. A juttatásképen adott otthoni hozzáférés támogatása 5-10% körüli, az e-business penetráció, azaz használják az internetet elektronikus vásárlásra, illetve elektronikus üzletkötésre 20-30%. A szervezetek nagytöbbsége rendelkezik saját honlappal. A honlapokat felük ritkábban mint havonta frissíti.
Intranet A ok 35%-a, a közintézmények és non profit szervezetek 47%-a használ intranetes megoldást. A ok esetében meghatározó a cégméret, a nagyvállalatok esetében már 62%-os arányt tapasztalunk. A költségvetési és non profit szervezetek szignifikánsan többet költenek a belső hálózat működtetésére, mint a ok (átlagosan havi megközelítőleg 5,5 millió Ft-ot 830 ezer Ft-tal szemben), a ráfordítás a ok esetében erősen összefügg a cégmérettel. Minimális mértékben tervezik csak a ok a különböző adatátviteli szolgáltatások megszüntetését és az intézmények esetében is alacsony az egyes szolgáltatások esetében a lemondani tervezők aránya. Szolgáltatás fejlesztését legnagyobb arányban a ok körében az internet szolgáltatással kapcsolatban terveznek, elsősorban a meglévő sávszélesség növelésére vonatkozóan. Intézetek körében is az elsősorban az internet fejlesztését tervezik, ezen belül is a sávszélesség növelése tervezett jellemzően. A költségvetési és non profit szervezetekre (44%) inkább jellemző, hogy hálózatuk elérhető külső hálózatokból, a ok (41%) belül ilyen lehetőséget legnagyobb arányban a nagyoknál (48%) találunk.
Elégedettség, és Net Promoter Score Amíg a vezetékes szolgáltatók és az internet szolgáltatókkal kapcsolatos elégedettség közel azonos mértékben valamivel a 4-es értéke felett található, addig a mobiltelefon szolgáltatókkal kapcsolatos elégedettség 3 tizeddel magasabb. A fő vezetékes szolgáltatóval 80% inkább illetve teljes mértékben elégedett, a T- Mobile ügyfeleinél ez az arány 90%. A Pannon ügyfelek 90% inkább illetve teljes mértékben elégedett, a Vodafone esetében ez az arány 80%. A NPS technika: Ajánlók (Promoters), azok az ügyfelek akik lelkesek a szolgáltató, illetve a branddel kapcsolatban, ők nem csak hogy növelik fogyasztásukat, de ajánlják is kollégájuknak barátaiknak. Passzívok (Passives), ők elégedettek ugyan, de nem lelkesek olyan mértékben, hogy a versenytársak nyomására ne váltanának esetenként szolgáltatót. Elpártolók (Detractors), ők azok az ügyfelek, akik a fogyasztásukat visszafogják, könnyen átmennek a versenytársakhoz és figyelmeztetnek másokat a jelenlegi szolgáltatójuk negatív anomáliáira. NPS = az Ajánlók százaléka - Elpártolók százaléka. A fő vezetékes szolgáltatók NPS-e negatív, azaz többen vannak az elpártoló hitelrontók, mint az ajánlók a vállatok esetében -28, a non profitnál -26. Pozitív NPS-je egyedül a T-Mobile-nak van (+51).
1 Módszertani leírás
A kutatás s céljac 12 Jelen kutatás célja, felmérni a magyarországi vállalatoknál, és intézményeknél a meglévő IKT infrastruktúrák jellemzőit. E kutatás keretein belül cél volt felmérni az egyes vállalatok vezetékestelefon-, mobiltelefon- és internethasználati szokásait továbbá azt, hogy a nagyobb mennyiségű adatátvitelt milyen módon oldja meg a vállalatok milyen további informatikai és értéknövelt szolgáltatásokat vesznek igénybe és ez elsősorban mely cégdemográfiai tényezőkkel hozható szorosabb összefüggésbe
A kutatás s módszertanam A kutatás célja volt összesen 1500 egyéni, társas, és intézmény személyes megkeresése. A mintát, hasonlóan az előző években alkalmazott eljáráshoz első lépésként úgy véljük két részre bontottuk. 1. A minta egyik részét az egyéni ok, cégek, vállalatok jelentik, 2. míg másik részét az intézmények. 13 Az 1500 mintanagyságon belül az előző évek kutatási hullámaival való folytonosság fenntartása végett a mintát a következőképpen osztottuk meg: 10% intézményi megkérdezés 150 interjú, és 90% vállalati megkérdezés 1350 interjú. Az eredmények értékelése előtt az adatbázist úgy módosítottuk, hogy az végül megfeleljen a magyarországi vállalatok és intézmények térbeli (regionális) ágazati és dolgozói létszám eloszlásának.
A kutatási minta 14 Az alapsokaságot az összes Magyarországon 2006. december 31-én működő, és legalább 5 főt foglalkoztató egyéni, és társas jelenti. A mintavételi populációt pedig az APEH által az egyéni, és társas okról vezetett jegyzéke képezi. A véletlen minta reprezentálja a vizsgálni kívánt populációt. Az intézményeket ugyan azokon a településeken, és az adott térségben működő ok arányához igazítva válogattuk be, mint a gazdasági szervezeteket, előre megadott kvóta szempontok szerint, kvótás mintavételi eljárással. A végezetül elkészült súlyozott minta a következő megoszlást mutatja: alkalmazottak száma összesen szektor összesen költségvetési és non profit 1062 186 54 1302 82 86 55 223 1144 272 109 1525
2 Fő penetráci ciós értékek
Fő penetráci ciós s adatok Igénybevett szolgáltatások Bázis: Az összes válaszoló (N=1541) 16 vezetékes telefon internetszolgáltatás 99% 100% 100% 99% 100% 93% 95% 92% 97% 98% 26% 38% adatátviteli szolgáltatás 25% 35% 52% mobiltelefon 75% 91% 88% 90% 94% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% költségvetési és non profit Vezetékes telefon és internet szinte valamennyi vállalatnál van, de mobiltelefon is csupán minden tizedik vállalat esetében hiányzik. Az adatátviteli szolgáltatás erős pozitív kapcsolatot mutat a vállalatmérettel.
Fő penetráci ciós s adatok Mobiltelefon-penetr penetráció,, 2005-2007 2007 Mobiltelefon-penetráció Bázis: összes válaszadó (n=1541) 17 91% 93% költségvetési és non profit 64% 75% 88% 93% 90% 96% 94% 99% 60% 70% 80% 90% 100% 2007 2005 Az elmúlt két évben nem történt szignifikáns változás a mobiltelefonpenetráció tekintetében, kivéve a költségvetési és non-profit szervezeteket, ahol erőteljes növekedés figyelhető meg.
Fő penetráci ciós s adatok Internetpenetráci ció,, 2005-2007 2007 Internetpenetráció Bázis: összes válaszadó (n=1541) 18 költségvetési és non profit 93% 91% 95% 93% 92% 90% 97% 96% 98% 99% 60% 70% 80% 90% 100% 2007 2005 Az 50 fő feletti ok és az intézmények szinte mindegyike rendelkezik internet-hozzáféréssel, a fős ok túlnyomó többségéről is ez elmondható.
Fő penetráci ciós s adatok Vezetékes penetráci ció,, 2005-2007 2007 Vezetékestelefon-ellátottság Bázis: összes válaszadó (n=1541) 19 99% 99% költségvetési és non profit 100% 99% 100% 98% 99% 100% 100% 99% 60% 70% 80% 90% 100% 2007 2005 Az elmúlt két évben nem történt változás a vezetékes ellátottság tekintetében, ami nem is meglepő, mert két éve is, illetve 2007-ben gyakorlatilag minden vállalat és intézmény rendelkezett vezetékessel.
3 Mobiltelefónia
Mobiltelefónia Mobiltelefon-penetr penetráció,, 2005-2007 2007 Mobiltelefon-penetráció Bázis: összes válaszadó (n=1541) 21 91% 93% költségvetési és non profit 64% 75% 88% 93% 90% 96% 94% 99% 60% 70% 80% 90% 100% 2007 2005 Az elmúlt két évben nem történt szignifikáns változás a mobiltelefonpenetráció tekintetében, kivéve a költségvetési és non-profit szervezeteket, ahol erőteljes növekedés figyelhető meg.
Mobiltelefónia Pre-paid versus post-paid paid Mobiltelefon-előfizetések Bázis: összes válaszadó (n=1541) 22 havidíjas mobiltelefon-előfizetés 65% 87% 86% havidíjas 2005 58% 90% 97% pre paid mobiltelefon-előfizetés pre paid 2005 9% 13% 9% 14% 17% 11% költségvetési és non profit Sáv 3 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A B2B piacra a szerződéses jogviszony túlsúlya jellemző, ez nem is változott az elmúlt 2 évben. Sem a szerződéses, sem a feltöltőkártyás piacok terén nem tapasztalható jelentős változás az elmúlt két évben.
Mobiltelefónia Szolgáltat ltatói i kapcsolatok 23 Különböző SIM kártyák átlagos száma SIM kártyák átlagos száma alapján becsült piaci részesedés 5,7 3,2 1,2 2,0 3,5 18,5 9,1 2,8 2,4 6,2 5,8 7,4 12,6 30,0 73,5 Pre paid Pannon 16% havidíjas T-Mobile 45% 10,4 4,8 2,0 2,4 4,4 havidíjas Pannon 22% költségvetési és non profit 0,2 2,7 6,0 16,6 32,3 0 20 40 60 80 havidíjas T-Mobile havidíjas Pannon havidíjas Vodafone Pre paid T-Mobile Pre paid Pannon Pre paid Vodafone Pre paid Vodafone 2% havidíjas Vodafone 6% Pre paid T-Mobile 9% A T-Mobile SIM-kártyák alapján számított piaci részesedése az országos átlag (44%) fölött van jóval, ha csak az üzleti előfizetéseket nézzük, piacrészesedését elsősorban a Vodafone kárára növeli e szegmensben.
Mobiltelefónia Költések szervezetenként nt és s SIM-kárty rtyára ra vetítve tve Szervezeti költés Az egyes SIM kártyákra jutó havi bruttó költségek átlaga 24 922 746 Ft 1 037 809 Ft 8 653 Ft 11 793 Ft 149 033 Ft 190 669 Ft 8 632 Ft 13 619 Ft 2007 2005 költségvetési és non profit 161 596 Ft 398 692 Ft 2007 2005 költségvetési és non profit 8 239 Ft 7 345 Ft 0 200 000 400 000 600 000 800 000 1 000 000 1 200 000 0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000 Az elmúlt két évben egyértelmű csökkenés figyelhető meg a versenyszféra összes szegmensében, ami magyarázható a mobil-ellátottság stagnálásával, illetve az egyre alacsonyabb díjakkal (pl. mobilvégződtetési árak, stb.).
Mobiltelefónia Tömeges SMS Használnak tömeges SMS-t a munkatársaikkal való kapcsolattartásra? Bázis: ahol van mobiltelefon előfizetés (N=1338) És tervezik a jövőben (is) a tömeges SMS használatát a kapcsolattartásra? Bázis: Ahol van mobiltelefon előfizetés (N=1338) 25 11% 2007 10% 2005 8% 3% 2007 2005 7% 14% 1% 10% 12% 21% 5% 16% 9% 13% 2% 9% költségvetési és non profit 11% 10% költségvetési és non profit 0% 9% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 0% 5% 10% 15% 20% 25% A tömeges SMS 2005-höz képest valamelyest nőtt, jóllehet akkor a megkérdezettek válaszai alapján nem ez volt prognosztizálható. A tömeges SMS elsősorban a nagyvállalati szegmensben népszerű.
Mobiltelefónia Üzleti tarifacsomagok ismerete Ismeri Ön a mobilszolgáltatók által a cégeknek, vállalatoknak és intézményeknek ajánlott üzleti tarifacsomagokat? Bázis: ahol van mobiltelefon előfizetés (N=1338) Cége, vállalata, intézménye használja is ezeket a kedvezményes tarifacsomagokat? Bázis: akik ismerik ezeket a tarifacsomagokat (N=1095) 26 75% 79% 2007 2005 82% 88% 2007 2005 76% 82% 87% 86% 70% 87% 93% 89% 75% 80% 83% 88% költségvetési és non profit 73% 78% költségvetési és non profit 76% 84% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Valamelyest visszaesett B2B körben a vállalati mobil tarifacsomagok ismerete, ami magyarázható azzal, hogy a cégek, ok többsége valószínűleg egyedi ajánlatot kap, és ez különösen igaz a nagyvállalatokra.
4 Vezetékes telefónia
Fő penetráci ciós s adatok Vezetékes penetráci ció,, 2005-2007 2007 Vezetékestelefon-ellátottság Bázis: összes válaszadó (n=1541) 28 99% 99% költségvetési és non profit 100% 99% 100% 98% 99% 100% 100% 99% 60% 70% 80% 90% 100% 2007 2005 Az elmúlt két évben nem történt változás a vezetékes ellátottság tekintetében, ami nem is meglepő, mert két éve is, illetve 2007-ben gyakorlatilag minden vállalat és intézmény rendelkezett vezetékessel.
Vezetékes telefónia Analóg g fővonal f és s ISDN Közvetlen analóg fővonalak száma Bázis: az összes válaszoló (N=1541) ISDN2 vonalak száma Bázis: az összes válaszoló (N=1541) 29 2,2 4,7 1,4 1,8 6,7 7,6 2,9 3,4 23,5 37,7 8,8 9,0 3,7 5,7 2007 2005 1,9 2,2 2007 2005 költségvetési és non profit 7,1 15,7 költségvetési és non profit 1,6 4,1 0 10 20 30 40 0 2 4 6 8 10 A közvetlen analóg fővonalak száma csak a nagyvállalati és a költségvetési szegmensben nőtt számottevően az elmúlt 2 évben, ezzel szemben a kisvállalati szegmens jelentősen csökkent az átlagos fővonalszám.
Vezetékes telefónia Pre-selection és call-by by-call Önök rendelkeznek telefonszolgáltatóelőválasztásra vonatkozó szerződéssel? Bázis: az összes válaszoló (N=1541) Rendelkeznek előfizetéssel közvetlen hang hozzáférést nyújtó szolgáltatásra? Bázis: az összes válaszoló (N=1541) 32 2007 2007 2005 2005 12% 15% 4% 4% 13% 15% 4% 4% 14% 15% 5% 8% 13% 15% 4% 4% költségvetési és non profit 13% 14% költségvetési és non profit 6% 6% 0% 5% 10% 15% 20% 0% 2% 4% 6% 8% 10% Pre-selection hangszerződéssel a vállalatok és az intézmények 13-15%-a rendelkezik, 2005-höz képest elmaradt a várt mértékű növekedés ebben a két szegmensben. A call-by-call szolgáltatás használata ennél jóval ritkább
Vezetékes telefónia Mobilitási potenciál Ha egy új szolgáltató az Ön jelenlegi vezetékes szolgáltatójával azonos árak mellett azonos szintű és azonos minőségű szolgáltatást lenne képes nyújtani... Bázis: az összes válaszoló (N=1541) 4% 3% 83% 9% 33 4% 2% 84% 10% 1% 4% 84% 11% 4% 3% 84% 9% költségvetési és non profit 2% 4% 81% 13% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% az újat vennék igénybe a jelenlegi helyett maradnának jelenlegi (azaz régi) szolgáltatójuknál igénybe vennék az újat is, de megtartanák a régit is NT/NV Azonos feltételek mellett a vállalatok 4%-a váltana szolgáltatót, természetesen a mobilitási, a váltási hajlandóság a vállalatmérettel fordítottan arányos, illetve az intézményi szférában is jóval csekélyebb.
Vezetékes telefónia Árérzékenység Mit tennének Önök, ha jelenlegi vezetékestelefon-szolgáltatójuk 10%-kal megemelné a havi előfizetési díjakat? Bázis: az összes válaszoló (N=1541) 1% 8% 13% 19% 13% 34% 12% Mit tennének Önök, ha jelenlegi vezetékestelefon-szolgáltatójuk 10%-kal megemelné a belföldi forgalmi díjakat? Bázis: az összes válaszoló (N=1541) 2% 6% 15% 21% 16% 34% 7% 34 2% 4% 12% 21% 14% 37% 10% 1% 3% 12% 23% 17% 36% 7% 0% 4% 5% 19% 10% 47% 15% 0% 4% 7% 18% 13% 50% 8% 1% 7% 12% 20% 13% 35% 11% 2% 5% 14% 21% 16% 35% 7% 6% költségvetési és 1% non profit 13% 18% 11% 38% 13% költségvetési 1% 4% 15% és non profit 20% 14% 39% 6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Visszaadnánk az összes beszélgetésre használt vonalat Kevesebbet telefonálnánk, de nem csökkentenénk számukat Új vezetékes szolgáltatóval szerződnénk NT/NV 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Csökkentenénk a beszélgetésre használt vonalak számát Ugyanannál a szolgáltatónál új díjcsomagra fizetnénk elő Semmit nem változtatnánk Látható, hogy a nagyobb méretű vállalatok, illetve az intézményi szféra esetében jóval nagyobb az ún. inercia, vagyis nagyobb arányban nem reagálnának semmilyen módon sem a kedvezőtlenebb feltételekre.
Vezetékes telefónia VoIP Használnak Önök internet alapú telefont, úgynevezett VoIP-szolgáltatást? Bázis: az összes válaszoló (N=1541) 35 6% 5% 7% 6% 6% 8% 10% 2007 2005 17% VoIP hívásirh sirányok százalék Elemszám Helyi és körzeten belüli vezetékes 29% 71 Belföldi vezetékes 25% 69 Nemzetközi vezetékes 21% 69 Mobil 13% 69 Egyéb hívásirány 12% 69 költségvetési és non profit 5% 7% 0% 5% 10% 15% 20% Az interneten keresztül történő telefonálás egyelőre lassacskán terjed el az üzleti szférában, ami nem is csoda, hiszen a közel 100%-os vállalati vezetékes penetráció, a B2B ügyfeleknek összeállított egyedi ajánlatok, illetve a vélhetően hosszú hűségszerződések lassítják elterjedését.
5 Alközpontok
Alközpontok Penetráci ció és s technológia Telefon-alközponttal rendelkező szervezetek aránya %-ban Bázis: az összes válaszoló (N=1540) 45 57 2007 2005 A telefon-alközpont technológiája Bázis: alközponttal rendelkezők (N=834) analóg digitális IP NT/NV 43% 50% 2% 37 75 83 43% 53% 2% 85 96 24% 69% 5% 50 62 40% 53% 2% költségvetési és non profit 56 69 költségvetési és non profit 42% 52% 3% 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 0% 20% 40% 60% 80% 100% Természetesen jóval sűrűbben találkozunk telefon-alközpontokkal a közép- és nagyvállalatok esetében. Összességében a non-profit szférában valamivel gyakoribb az alközpontok alkalmazása, mint a teljes versenyszférában.
Alközpontok Mobil adapterek és s CRM A telefon alközponthoz csatlakozó mobil adapterek aránya Bázis: alközponttal rendelkezők (N=832) Saját CRM rendszert üzemeltető ok, intézmények aránya Bázis: az összes válaszoló (N=1540) 38 27% 21% 3% 41% 46% 3% 68% 74% 18% 29% 34% 2007 2005 3% költségvetési és non profit 26% 42% költségvetési és non profit 7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 0% 5% 10% 15% 20% A mobil adapterek elterjedtségi szintje sem nőtt tovább az elmúlt két évben kivéve az intézményi szférát, legnagyobb arányban természetesen a nagyvállalatok alkalmaznak ilyen adaptereket. A CRMrendszer kifejezetten a nagyvállalatokra jellemző távközlési megoldás.
Alközpontok Call Center Fővonalak száma a Call Centerben Bázis: ahol van Call Center (N=53) Hívásfogadás, illetve kezdeményezés a Call Centerben Bázis: ahol van Call Center (N=53) 39 1-4 63% 5-9 16% 6% 6% 5% 4% Csak kezdeményezünk kimenő hívásokat Inkább kezdeményezünk kimenő hívásokat 13% 23% Egyformán kezdeményezünk és fogadunk hívásokat Inkább fogadunk bejövő hívásokat 56% Csak fogadunk bejövő hvásokat NT/NV 50 felett 8% A Call Centerek túlnyomó többségében 5-nél kevesebb fővonal van, ezeket pedig valamivel gyakrabban használják bejövő hívások kezelésére. Bár a Call Centerek jelentős része fogad is és kezdeményez is hívásokat.
6 Üzleti Internet
Fő penetráci ciós s adatok Internetpenetráci ció,, 2005-2007 2007 Internetpenetráció Bázis: összes válaszadó (n=1541) 41 költségvetési és non profit 93% 91% 95% 93% 92% 90% 97% 96% 98% 99% 60% 70% 80% 90% 100% 2007 2005 Az 50 fő feletti ok és az intézmények szinte mindegyike rendelkezik internet-hozzáféréssel, a fős ok túlnyomó többségéről is ez elmondható.
Üzleti internet Access technológia Modemes analóg vonalon 10-49 50-249 250 + Vállalkozás non profit 2% 3% 2% 2% 4% Az internettel rendelkező munkaállomások számának átlaga Bázis: internet-hozzáféréssel rendelkező cégek (N=1453) 42 Modemes ISDN vonalon 11% 14% 7% 11% 8% Bérelt vonali 5% 15% 36% 8% 18% ADSL-en keresztül Kábeltévén keresztül Vezetéknélküli internet WiFi 68% 68% 65% 69% 58% 12% 8% 6% 11% 10% 4% 2% 12% 4% 5% Mobil UMTS 1% 1% 1% 1% 1% Mobil EDGE 1% 1% 1% 1% 0% Mobil HSDPA 1% 1% 3% 1% 1% Egyéb 4% 5% 8% 3% 10% NT/NV 2% 3% 2% 2% 4% költségvetési és non profit 7 8 12 14 28 33 112 128 229 262 0 50 100 150 200 250 300 Az internetcsatlakozási technológiák nagy különbségeket mutatnak vállalatméret és jelleg szerint. A bérelt vonali internet-elérés (MLLN) elsősorban a nagyvállalatok és az intézmények körében, míg az ADSL főleg a profitorientált vállalatok között népszerű. A KTV internet leginkább a kiscégekre jellemző. székhely cég
Üzleti internet Sávszélesség és s bővítési b tervek Sávszélességek átlaga, kbps-bben Bázis: internet-hozzáféréssel rendelkező cégek (N=1453) Tervezik-e a sávszélesség bővítését? Bázis: internet-hozzáféréssel rendelkező cégek (N=1453) Igen, biztosan Igen, valószínűleg Valószínűleg nem Biztosan nem NT/NV 43 35 218 4% 8% 26% 56% 7% 42 541 22% 0% 73% 5% 0% 184 287 17% 0% 75% 7% 2% 35 468 4% 8% 26% 55% 6% költségvetési és non profit 27 465 költségvetési és non profit 3% 12% 25% 49% 11% 0 50 000 100 000 150 000 200 000 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Üzleti internet A technológi giák k megítélése Mennyire tartja alkalmasnak üzleti megoldásként? Bázis: internettel rendelkező cégek (N=1453) Melyik internet-hozzáférési technológia a legalkalmasabb üzleti célokra Ön szerint? Bázis: internettel rendelkező cégek (N=1453) 45 Modemes analóg vonalon (betárcsázós) Modemes ISDN vonalon 2,0 2,0 2,8 2,9 költségvetési és non profit 0% 33% 46% 9% 3% 6% Bérelt vonali 3,6 3,8 6% 11% 59% 10% 6% 4% ADSL-en keresztül 4,5 4,5 Kábeltévén keresztül Vezetéknélküli internet WiFi, WLAN, wireless LAN Mobil szélessáv Egyéb technológián keresztül 3,7 3,9 3,8 3,7 3,5 3,3 3,3 3,5 1 2 3 4 5 költségvetési és non profit Egyértelmű az ADSL sikere szinte valamennyi B2B szegmensben, egyedül a nagyvállalatok körében alakul ki szorosabb verseny az ADSL és a bérelt vonali internet-elérés (MLLN) között. Minél kisebbek a ok, annál inkább ADSL-pártiak. A KTV internet megítélése bár javul, továbbra sem veszi fel a versenyt. Az analóg modem híveinek aránya gyakorlatilag 0%. 5% 18% 51% 13% 5% 2% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Modemes ISDN vonalon Bérelt vonali ADSL-en keresztül Kábeltévén keresztül Vezetéknélküli internet WiFi, WLAN, wireless LAN Mobil szélessáv Egyéb technológián keresztül
Üzleti internet Tűzfalak Használnak tűzfal-szolgáltatást (%)? Bázis: internettel rendelkező cégek (N=1453) Ki biztosítja a tűzfal-szolgáltatást? Bázis: tűzfallal rendelkező cégek (N=1218) 46 79% 3% 14% 3% 34% 52% 8% 7% 85% 2% 10% 4% 47% 42% 5% 6% 91% 2% 4% 3% 60% 30% 9% 0% 81% 3% 13% 3% 36% 51% 7% 6% költségvetési és non profit 80% 2% 12% 6% költségvetési és non profit 53% 33% 7% 7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen, használunk Nem és nem is tervezzük Nem, de tervezzük NT/NV Saját IT-részleg Mindkettő Hálózati szolgáltató NT/NV A nagyobb vállalatok körében elterjedtebb a tűzfal használata, összességében a vállalatok és intézmények négyötöde bebiztosítja magát ilyen módon. Minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb arányban látja saját IT részlege ezt a feladatot.
Üzleti internet E-megoldások Az Ön cége juttatásképpen biztosít ingyenes otthoni internet-hozzáférést a dolgozóinak? Bázis: internettel rendelkező cégek (N=1453) Használják Önök az internetet elektronikus vásárlásra, illetve elektronikus üzletkötésre? Bázis: internettel rendelkező cégek (N=1453) 47 8% 5% 86% 30% 69% 5% 6% 87% 28% 71% 12% 4% 82% 25% 72% 9% 5% 85% 31% 69% költségvetési és non profit 4% 4% 90% költségvetési és non profit 22% 75% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen, már most is lehetővé tesszük Nem és nem is tervezzük Nem, de tervezzük NT/NV Minden tizedik körében jellemző az internet mint béren felüli juttatás, azonban a ok 85%-a mereven elzárkózik ettől a juttatási formától. A ok alig egyharmada végez e-commerce vagy e-shopping tevékenységet. igen nem NT/NV
Üzleti internet Honlapok Van az Önök cégének, intézményének saját honlapja? Bázis: internettel rendelkező cégek (N=1453) 48 65% 67% 2007 2005 71% 70% 83% 84% 66% 68% költségvetési és non profit 65% 75% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% Ahogyan az várható volt, a vállalatmérettel szorosan és pozitív korreláció szerint függ össze a saját honlap fenntartása. Összességében a ok kétharmada alakított ki saját céges honlapot, ez az arány a nagyvállalatok körében közel 85%-os, az elmúlt 2 évben nem változott.
Üzleti internet Fejlesztés s mértm rtéke Internet fejlesztés tervezett sávszélessége (%,fejlesztést tervezők, N=137) 49 13 23 35 11 17 költségvetési és non profit 5 11 16 5 21 21 21 15 26 31 12 14 7 13 51 3 26 15 7 48 7 23 0% 20% 40% 60% 80% 100% <128 Kbps 256 Kbps 512 Kbps 1 Mbps 2 Mbps 2-34 Mbps >34 Mbps
7 Intranet
Intranet Sávszélesség Az épületen vagy az épületcsoporton belül használnak valamilyen belső informatikai hálózatot? Bázis: összes válaszadó (N=1541) A belső informatikai hálózat sávszélessége Bázis: van belső informatikai hálózat (N=573) 51 2007 2005 31% 31% 12% 56% 20% 41% 7% 2% 30% 2007 2005 50% 54% 14% 34% 19% 40% 14% 4% 24% 2007 2005 62% 78% 9% 26% 15% 58% 15% 6% 6% 2007 2005 35% 36% 12% 52% 19% 42% 9% 3% 27% költségvetési és non profit 2007 költségvetési és non profit 2005 47% 42% 9% 42% költségvetési és non profit 16% 38% 18% 7% 21% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Igen Nem és nem is tervezik Nem, de tervezik NT/NV 10 Mbps vagy az alatti 11-100 Mbps 101 Mbps 1 Gbps 1 Gbps feletti NT/NV Az intranet penetráció az elmúlt két évben a B2B körben nem növekedett. A belső informatikai hálózat sávszélessége döntően 11 és 100 Mbps közötti, ez a sávszélesség elsősorban a nagyvállalatokra jellemző.
Intranet Szolgáltat ltatások használata Milyen szolgáltatásokat használ a szervezet? (%) Milyen szolgáltatásokat használ a szervezet? (%) 52 ISDN 32 29 ISDN 31 34 37 ISDN - 2005 54 38 ISDN - 2005 53 61 64 Nyilvános csomag - kapcsolt adatátvitellel Nyilvános csomag - kapcsolt adatátvitellel - 2005 Belföldi bérelt vonal (MLLN) 8 5 6 4 6 18 Nyilvános csomag - kapcsolt adatátvitellel Nyilvános csomag - kapcsolt adatátvitellel - 2005 Belföldi bérelt vonal (MLLN) 8 6 7 6611 5 13 33 Belföldi bérelt vonal (MLLN) - 2005 13 13 Belföldi bérelt vonal (MLLN) - 2005 9 23 41 Nemzetközi bérelt vonal (MLLN) 2 Nemzetközi bérelt vonal (MLLN) 12 8 Nemzetközi bérelt vonal (MLLN) - 2005 21 Nemzetközi bérelt vonal (MLLN) - 2005 15 10 Frame Relay 0 Frame Relay 0 2 Frame Relay - 2005 13 ATM 10 Frame Relay - 2005 02 4 ATM 1 2 ATM - 2005 2 ATM - 2005 23 5 Fast vagy Gigabit Ethernet 23 Fast vagy Gigabit Ethernet 13 4 Fast vagy Gigabit Ethernet - 2005 2 5 Műholdas adatátvitel (VSAT) 13 Műholdas adatátvitel (VSAT) - 2005 1 Rendszerintegrátori többtelephelyes 0 hálózat Rendszerintegrátori többtelephelyes 10 hálózat - 2005 Fast vagy Gigabit Ethernet - 2005 15 8 Műholdas adatátvitel (VSAT) 15 Műholdas adatátvitel (VSAT) - 2005 Rendszerintegrátori többtelephelyes hálózat Rendszerintegrátori többtelephelyes hálózat - 2005 1 2 10 2 10 3 költségvetési és non profit A non-profit szektorra inkább jellemző a béreltvonali szolgáltatások használata, mint a okra, miközben az ISDN láthatóan visszaszorult az elmúlt 2 évben.
Intranet Virtuális magánh nhálózati szolgáltat ltatások használata 53 Milyen szolgáltatásokat használ a szervezet? (%) Milyen szolgáltatásokat használ a szervezet? (%) IP hálózaton keresztül működő virtuális magánhálózat 10 10 IP hálózaton keresztül működő virtuális magánhálózat 8 14 16 IP hálózaton keresztül működő virtuális magánhálózat - 2005 5 3 IP hálózaton keresztül működő virtuális magánhálózat - 2005 4 9 16 Publikus interneten keresztül működő virtuális magánhálózat ADSL hozzáféréssel 26 20 Publikus interneten keresztül működő virtuális magánhálózat ADSL hozzáféréssel 26 28 28 Publikus interneten keresztül működő virtuális magánhálózat ADSL hozzáféréssel - 2005 11 11 Publikus interneten keresztül működő virtuális magánhálózat ADSL hozzáféréssel - 2005 11 11 14 Publikus interneten keresztül működő virtuális magánhálózat NEM ADSL hozzáféréssel 5 3 Publikus interneten keresztül működő virtuális magánhálózat NEM ADSL hozzáféréssel 4 7 6 Publikus interneten keresztül működő virtuális magánhálózat NEM ADSL hozzáféréssel - 2005 2 3 Publikus interneten keresztül működő virtuális magánhálózat NEM ADSL hozzáféréssel - 2005 2 5 Közcélú hálózaton (pl. Frame relay) működő virtuális magánhálózat 1 3 Közcélú hálózaton (pl. Frame relay) működő virtuális magánhálózat 12 3 Közcélú hálózaton (pl. Frame relay) működő virtuális magánhálózat - 2005 12 Közcélú hálózaton (pl. Frame relay) működő virtuális magánhálózat - 2005 02 1 Nemzetközi virtuális magánhálózat 10 Nemzetközi virtuális magánhálózat 12 6 Nemzetközi virtuális magánhálózat - 2005 10 Nemzetközi virtuális magánhálózat - 2005 12 4 költségvetési és non profit Minden szegmensben a publikus interneten keresztül megvalósított ADSLhozzáférésű virtuális magánhálózat használata a legjellemzőbb.