BAROMFI HÍRmondó 17. szám / 2014. / 2. negyedév AZ AGROFEED KF T. BAROMFI HÍRLE VELE Kiállítások itthon és külföldön (2.) Agrofeed Baromfi Üzletág Partnertalálkozó (3.) Baromfi üzletág belső szakmai képzés (4-5.) Tojótyúkok energia- és fehérjeellátásának sajátosságai (6-8.) A tojásminőséget befolyásoló tényezők, különös tekintettel a fertőző bronchitisre (9-11.) Árutojó állományokban alkalmazható korszerű takarmány kiegészítők (12-14.) AZ ÁRUTOJÓ TAKARMÁNYOZÁS GYAKORLATA (15-19.) Törökország 3 milliárd dollár értékben importált takarmányt a múlt évben (17.) Az iparszerű állattenyésztés vívmányai a hobbi állattenyésztésben (19-21.) Az ínycsiklandozó pekingi kacsa... (22-24.)
AKTUALITÁS Kiállítások itthon és külföldön Az Agrofeed Kft. tevékenysége igényli a takarmányozási, állattenyésztési szakmai kiállításokon, vásárokon történő rendszeres részvételünket, a partnereinkkel való személyes találkozó és konzultáció lehetőségét. Pálla András, üzletkötő-szaktanácsadó Ezért is állítunk ki már 2005 óta rendszeresen Magyarország legnagyobb ilyen jellegű seregszemléjén a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, melyre ez úton is hívjuk és várjuk a kedves partnereinket. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok, Hódmezővásárhely VIV Europe kiállítás, Utrecht Euro Tier kiállítás, Hannover Egy ilyen jellegű szakmai rendezvény nagyon sok lehetőséget kínál az információszerzésre és kapcsolatépítésre, ezért rendszeresen látogatjuk a nemzetközi tematikus kiállításokat többek között Hannoverben, Isztambulban vagy akár Moszkvában. Az export piacaink bővülésével elérkezettnek láttuk az időt, hogy ez évben először nem csak látogatóként, hanem kiállítóként is megjelenjünk, ezért örömmel invitáljuk minden kedves partnerünket a VIV Europe kiállításra május 20-22. között Utrecht-be az Agrofeed Kft. standjára mely a 8. pavilonban, E034 szám alatt lesz megtalálható. Hannoverben az Euro Tier kiállításnak is már évek óta rendszeres látogatói vagyunk mely 2014-ben november 11-14. között kerül megrendezésre ám újdonság, hogy ez évben már itt is saját kiállítói standdal fogunk bemutatkozni a szakmai közönségnek. Agrena (Cairo) Sipsa (Algír) A fentieken túl a közel-keleti és észak-afrikai piacaink bővítésével párhuzamosan több, e régióban megrendezésre kerülő mezőgazdasági expóra is tervezünk kiutazást tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés céljából többek között Egyiptomban, Marokkóban és Iránban.
AKTUALITÁS Agrofeed Baromfi Üzletág Partnertalálkozó Ez évben az Agrofeed Kft. Baromfi Üzletág partnertalálkozót a szokásos májusi időponttól eltérően egy kicsit korábbian, április közepén tartottuk meg. A helyszín is új volt, hisz ezúttal az Abacus Hotel adott otthont a rendezvénynek. Pálla András, üzletkötő-szaktanácsadó Bízunk benne azonban, hogy egyik körülmény sem befolyásolta hátrányosan a találkozót és a partnereink, barátaink a megszokott jó hangulatú és szakmailag magas színvonalú összejövetelen vehettek részt. A vendégeink visszajelzései alapján joggal reméljük, hogy ezúttal is sikerült kellőképpen érdekfeszítő és színes előadásokra felkérni a szakmában elismert előadóinkat. Nagy örömünkre szolgált, hogy több mint 100 partnerünk fogadta el a meghívásunkat és hallgatta meg az Agrofeed Kft. aktuális feladatairól, törekvéseiről szóló tájékoztatót és a rendkívül színvonalas szakmai előadásokat. A vendégeinket Szekeres István, ügyvezető köszöntötte, megköszönve, hogy elfogadták a meghívásunkat, majd röviden ismertette cégünk múlt évi eredményeit és jövőbeni terveit. Ezt követően a szakmai előadásokat a következő témákban és előadóktól hallgathattunk meg: Korszerű és hatékony megoldások a világ baromfi takarmányozásában Dr. Dublecz Károly, egyetemi tanár, Pannon egyetem Georgikon Kar Árutojás termelés korszerűen Budai Zoltán, Bábolna Tetra Kft. ügyvezető igazgató Teljesítmény növekedés trendjei a világ baromfitenyésztésében Dr. Sütő Zoltán, egyetemi docens, Kaposvári Egyetem A baromfiipar és takarmányipar helyzete és irányai az Agrofeed piacain Dr. Zoltán Péter, Agrofeed Kft., baromfi üzletág vezető A takarmány kiegészítők világa. Mit érdemes és mikor alkalmazni. Szijjártó Pál, Agrofeed Kft., takarmány kiegészítő üzletág vezető Az elhangzott előadások részletes anyagát a következő lapszámban közzé tesszük. Reméljük, hogy a szakmai előadások témái, a kötetlen beszélgetések, a szép időjárás és a kellemes környezet egyaránt jó alapot teremtett az ágazatot érdeklő problémák megbeszélésére, a partneri, baráti kapcsolatok mélyítésére, amelyhez mi igyekeztünk hozzájárulni.
Baromfi üzletág belső szakmai képzés Tarján Gyermely Budapest Pálla András, üzletkötő-szaktanácsadó Bár még csak az előző lapszámban adtunk hírt az utolsó, november végén az Y pulyka Kft. vendég szeretetét élvezve Sásdon megtartott képzésünkről, ám máris újabb hasonló eseményről számolhatunk be Önöknek. Akkor a pulykahízlalás aktuális kérdéseire kerestünk választ szakértői előadóink segítségével. De hát időközben elmúlt egy tél, sőt azóta már beköszöntött a tavasz is, és mi is lehetett volna csábítóbb, mint hogy a helyben megszerezhető gyakorlati tudás nyomába induljunk. Mivel közeledik a Húsvét és vele együtt a tojás szezon, témakört is ennek megfelelően választottunk, így vendéglátónk ez alkalommal a Gyermelyi Tojás Kft. és annak ügyvezető igazgatója Réthy Csaba volt. A kihelyezett képzést Tarjánban tartottuk, amely Gyermely szomszédságában, egy dimbes-dombos, patakokkal szabdalt kis medencében fekszik, melyet a Gerecse hegykoszorúja ölel át. Gyermelyen 1989-ben indult el az első malom s mára az egyik meghatározó vállalkozás a magyar mezőgazdaság, állattenyésztés és élelmiszeripar területén. Már a rendszerváltást megelőző időben a hagyományos növénytermesztési, állattenyésztési tevékenység mellett elindult a malom és tésztagyártási üzletág, amely ma is meghatározó a cégcsoport tevékenységében. Folyamatos fejlesztések eredménye- ként a térség egyik legmodernebb malma és tésztagyára biztosítja a magyar és nemzetközi piacon a gyermelyi termékek hírnevét. A tésztagyárat kiszolgáló tojóágazat legfontosabb feladata a jó minőségű friss tojás termelése. A tésztagyár fejlesztésével párhuzamosan fejlődött a tojókapacitás is, így jelenleg 550.000 db tojótyúk található a három telepen, teljesen automatizált, ketreces technológiájú tojóistállókban, amelyekben a berendezések meghatározó része új, az EU állatvédelmi előírásoknak megfelelő. Az istállókból tojásszállító pályán jut el a tojás az osztályozó és csomagoló gépre, ahonnan lámpázás és súlyszerinti válogatás után, előírás szerint jelölve, becsomagolva kerül felhasználásra. A tojóágazat évente 140 millió db tojást termel, melyből 70 milliót a tésztagyár dolgoz fel és másfél millió adag tészta készül belőle naponta, a másik felét pedig héjas tojásként értékesítik, a vevők igénye szerinti kiszerelésben. A jércenevelés modern telepen történik, melynek kapacitása 200.000 jérce turnusonként. A vállalatcsoport állatállományainak keveréktakarmány szükségletét a Gyermelyi Tojás Kft. által üzemeltetett takarmánygyár látja el. A takarmánygyár alapanyag beszerzési, tárolási, technológiai, minőségbiztosítási rendszere a garanciája annak, hogy az előállított tápok maximálisan kielégítsék az állatok igényét, és biztosítsák a gazdaságos termelést. A takarmánygyártás sok éve, megbízható partnere cégünk és büszkék vagyunk arra, hogy meghatározó premix beszállítója vagyunk e sikeres cégcsoportnak.
A délelőtt folyamán került sor a tojó tyúk tartás és takarmányozás témakörében a szakmai előadásokra. Dr. Zoltán Péter üzletág vezető köszöntője után Dr. Dublecz Károly tartotta az első előadást a Tojótyúkok fehérje- és energia ellátásának sajátosságai címmel. A tőle megszokott alapossággal összeállított, átfogó prezentáció részletes ismereteket nyújtott a takarmányozás ezen aspektusairól a jérceneveléstől az árutojás termelésig. A tojásnak, mint teljes értékű élelmiszernek az eladhatóságát mindig nagyban befolyásolta annak minősége akár esztétikai akár beltartalmi vonatkozásban. A számos tojásminőséget befolyásoló tényező közül az egyik legfontosabb, sajnos ma is aktualitással bíró baromfibetegség a fertőző bronchitis (IB). Többek között ezért is választotta előadása témájának baromfis szakállatorvosunk Dr. Bajcsy Előd a A tojásminőséget befolyásoló tényezők, különös tekintettel a fertőző bronchitisre. Az Agrofeed Kft. legfiatalabb üzletágának vezetőjétől Szijjártó Páltól hallgathattuk meg az Árutojó állományokban alkalmazható korszerű takarmány kiegészítők című prezentációját. A belső képzés ezen blokkjában széleskörű és átfogó ismereteket kaptunk az árutojó állományokban alkalmazható, valóban gyakorlati jelentőséggel bíró takarmány kiegészítőkről. Végül Mákné Brasch Klára termékmenedzser kolléganőnk foglalta össze számunkra a munkája során összegyűlt gyakorlati tapasztalatait az Árutojó takarmányozás gyakorlata című előadásában. A gyakorló szakemberek számára is rendkívül hasznos és érdekes előadás nemcsak a hétköznapok során, receptúrázás és takarmány recetúra összeállítás során felmerülő problémákra és sarkalatos pontokra világított rá, hanem alternatívákat és megoldásokat is nyújtott egy szakértő szemszögéből. Az előadások után vendéglátóink jóvoltából meglátogathattuk a Gyermelyi tojás Kft. Kabláspusztai tojó telepét és a tojás válogató és csomagoló üzemet. Az üzem bemutatásában és a szakmai kalauzolásban Trásy Benedek üzemvezető, valamint Kerezsi György és Szolcsányi Tamás telepvezető urak voltak a segítségünkre. Az est hátralévő részében Tarján község sváb történelmi hagyományainak megfelelően az Öreg Favágó Kocsmája jóvoltából kaptunk ízelítőt a tradicionális és hamisítatlan bajor hangulatból és étkekből. Az étterem, mely mind külső mind belső megjelenésében egy tiroli kiskocsma hangulatát idézi, adott otthont egész napos rendezvényünknek. Ezúton is köszönjük nekik a segítséget, a színvonalas vendéglátást és a rendkívül finom ételeket!
Tojótyúkok energia- és fehérjeellátásának sajátosságai Napjaink tojóhibridjei éves szinten több mint 300 tojás termelésére képesek, amely mennyiséggel testtömegük több, mint tízszeresét adják le tojás formájában. Dr. Dublecz Károly, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Georgikon Kar A nagy teljesítményre képes hibridek magas szintű teljesítményének egyik fontos feltétele a hatékony takarmányozás, a madarak táplálóanyag szükségletének lehetőség szerint minél pontosabb kielégítése. A tojástermelést már a jércenevelés során alkalmazott takarmányozás technológia is befolyásolja. A fényprogramokon túl a fiatal madarak táplálóanyag ellátásán keresztül befolyásolható az ivarérés időpontja, a tojóba állításkori testtömeg, a fiatal tojók takarmányfelvevő képessége vagy például a tojástermelési időszak hossza. A tojás különböző paraméterei közül takarmányozással elsősorban a tojások számát és tömegét, a kalciumellátáson keresztül a tojáshéj vastagságát tudjuk befolyásolni. A sárgája és a fehérje arányát, vagy a tojás koleszterin szintjét kevésbé. Vannak ugyanakkor olyan táplálóanyagok, amelyek koncentrációja módosítható. Ezek közé tartozik a zsírsavösszetétel, bizonyos vitaminok és mikroelemek koncentrációja. A sárgája színe úgyszintén befolyásolható takarmányozással. A jércenevelés néhány aspektusa A jércenevelés egyik legfontosabb takarmányozási irányelve, hogy a takarmányozás a mindenkori aktuális élősúlyok alapján kell, hogy történjen. E tekintetben lényeges eltérések vannak az egyes hibridek között, de állományonként is lehetnek különbségek. Az aktuális élősúly adatok alapján megváltoztathatjuk az indító táp etetésének hosszát, módosíthatjuk a tápok beltartalmát, például súlytöbblet esetén csökkentett beltartalmú nevelő tápot etethetünk. Az adott hibridre vonatkozó tenyésztői ajánlásokat célszerű irányadónak tekinteni. A kis súllyal induló jércék tömege már a tojástermelés kezdeti időszakában visszaesik a takarmányfelvevő képesség korlátozottsága és a szöveti tartalékok hiánya miatt (1. ábra). gramm 2 100 2 000 1 900 1 800 1 700 1 600 1 500 1 400 1 300 1 200 Testtömeg alakulása Életkor (hét) Késői Normál Korai (1. ábra) Eltérő világítási programok hatása TETRA SL jércék testtömegének alakulására A jércék ivarérése kihat az egész termelési periódusra, ami alapvetően határozhatja meg a tojástermelési időszak eredményességét. Az optimálisnál korábban, kisebb élősúllyal termelést kezdő madarakra lényegesen nagyobb elhullás és kisebb takarmányfelvevő képesség jellemző (1. táblázat). nagyon kis súlyú kis súlyú közepes súlyú túlsúlyos nagyon túlsúlyos Elhullás 18,5 9,6 7,3 5,7 9,9 Takarmányfogyasztás (g/nap) 105 121 121 128 138 Tojástömeg (g) 58,6 60,2 60,5 63,1 63,8 1 tojásra jutó takarmányfelvétel 172 177 180 192 219 (1. táblázat) Eltérő súlyú 18 hetes jércék 72 hetes korig tartó termelési paraméterei
Fentiek miatt fontos szempont a jércenevelés során az állomány egyöntetűsége, az átlagtól eltérő súlyú madarak arányának alacsony szintje. A Hy-Line (2011) technológiájában azt tekinti ideálisnak, ha az állomány 80 %-ának súlya nem tér el 10 %-nál jobban az átlagtól (2. ábra). 10 %-nál nagyobb variációs koefficiens esetén az állomány nem homogén, a tojástermelési csúcs később és alacsonyabb szinten realizálódik, összességében romlanak a tojástermelési mutatók. 10 %-kal az átlag alatt az állomány 80 %-a felett 10 %-kal az átlag felett 1120 1360 1600 1840 2080 (2. ábra) Jércék ideális testtömeg megoszlása (Hy-Line, 2011) A tyúkok energiaellátása A tyúkok energiaszükségletét az aktuális élősúlyuk, a tojástermelés szintje, a környezeti hőmérséklet és a testsúlyváltozás határozza meg. Az aktuális értékek genotípusonként számíthatók, illetve irányadónak tekinthetjük ez esetben is a tenyésztői ajánlásokat. A tojótyúkok a komfort zóna hőmérsékleti tartományában képesek takarmányfelvételüket a táp energiatartalmának függvényében módosítani. Annyi tápot fogyasztanak, hogy az az energiaszükségletüket fedezze. Természetesen ez a képesség a tojótyúkok esetében is csak bizonyos határértékek között igaz. A túl alacsony energia tartalmú tápok etetése energiahiányt, a túl magas energiatartalmú tápok etetése ugyanakkor többlet energia felvételt eredményez. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a táp energiatartalmának változásához a tyúkoknak átlagosan 5-6 nap alatt képesek alkalmazkodni. A táp receptúrák készítésekor a legolcsóbb tápok előállítása a cél. Ez a többi állatfajhoz hasonlóan a tyúktartók esetében is azt jelenti, hogy a tápok az árak alapján versenyeznek egymással, holott igazából az adott táppal elérhető maximális profit alapján kellene összehasonlítani őket. A kérdés komplexitását mutatja be a 3. ábra, amelyen azt láthatjuk, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb, legkisebb energiatartalmú táp etetése eredményezi az egy tyúkra eső legkisebb költséget, hiszen az energiatartalom növelése csökkenti a takarmányfelvételt és egy szintig a fajlagos költséget is. Alacsony energiaszint Magas energiaszint Fehérje és aminosav szükséglet A tojástermeléssel kapcsolatban meghatározó jelentőségű a fehérjeellátás színvonala. A tyúkok takarmányozásakor megállapítható, hogy nem elsősorban a táp fehérjetartalma, sokkal inkább az esszenciális aminosav ellátottság a fontos. Sőt a magasabb fehérjetartalmú tápok etetése depresszív lehet, csökkentheti a takarmányfelvételt, a tojástermelést és növeli az ürített nitrogén mennyiségét (2. táblázat). a táp nyersfehérje-tartalma (g/kg) 140 155 170 takarmányfogyasztás (g/nap) 116,01 115,42 113,95 termelés ( %) 77,2 76,02 75,24 tojástömeg (g) 66,63 66,82 66,67 tojás sárgája ( %) 24,94 24,39 24,19 az alom ny. fehérje tartalma ( %) 33,88 38,54 46,49 (2. táblázat) Különböző nyersfehérje-tartalmú tápok etetésének hatása ISA tojók termelési eredményére Az aminosav szükségletet az energiához hasonlóan a tyúkok élősúlya, a testtömeg gyarapodás és a tojástermelés mértéke határozza meg. Az energiától eltérően a tyúkok nem képesek takarmányfelvételüket a táp esszenciális aminosav szintjéhez igazítani, így a táp aktuális aminosav-tartalma nagyobb jelentőséggel bír. Az elmúlt években számos eredményt publikáltak a tyúkok aminosav szükségletéről. Ez esetben is igaz, hogy az egyes állatok aminosav igénye eltér egymástól és a 4. ábrán látható egyenesekkel jellemezhető. Az állomány szintű szükséglet ugyanakkor általában szigmoid görbével írható le. Az egyöntetűségnek ebből az aspektusból is fontos szerepe van. Ha nagy a szórás a tyúkok tömegében, termelésében, akkor az aminosav ellátottság terén is több lesz a hiányos és a túletetett madarak aránya. Termelési eredmények Egyedi válaszreakció Állomány színtű eredmény takarmány felvétel energia-felvétel Táplálóanyag felvétel költség/kg táp költség/tyúk/nap (4. ábra) Egyedi és állomány szintű válaszreakciók növekvő táplálóanyag-tartalmú takarmányok etetésekor (3. ábra) A táp energiatartalmának hatása a fajlagos takarmányköltségre 7
Az egyes aminosav szinteket a szükségletek meghatározására használt klasszikus kísérletekkel, növekvő aminosav szintű tápok etetésével lehet meghatározni (5. ábra). Az ábrán látható görbe alapján megállapítható például, hogy az adott állomány napi lizin szükséglete pl. 810 mg/nap. A gyakorlati takarmányozásban ez azt jelenti, hogy napi 100 g táp fogyasztásakor a táp lizin szintjét 8,1 g/kg-ra kell beállítani. Amennyiben a takarmányfelvétel 110 g naponta, akkor a lizin koncentrációt ennek megfelelően 7,36 g/kg-ra, 90 g-os takarmányfelvételnél 9,0 g/kg-ra kell változtatni. Az aminosav ellátás optimalizálása érdekében is felvetődik az egyes takarmányozási fázisok számának és hosszának a kérdése is. Nyilván több fázisos takarmányozással pontosabban lehet lekövetni az állomány szükségletének a változását, de a másik oldalon figyelembe kell venni ennek költségvonzatát, a tápgyártás és a szállítás logisztikai korlátait. Tojástermelés (g/tyúk/nap) 50 48 46 44 42 40 38 36 34 32 30 400 600 800 1000 1200 Lizin felvétel (mg/tyúk/nap) (5. ábra) A tojástermelés alakulása eltérő lizin-tartalmú tápok etetésekor Az aminosav szükséglet meghatározásakor sem csupán az állomány maximális termelési szintjét kell figyelembe venni, hanem annak költségvonzatait is. Ezen a téren eltérő álláspontok léteznek. Egyik oldalon a szükségletet a maximális termelési szintekhez adják meg. A tenyésztő cégek esetében döntően erről van szó. A másik esetben viszont az előállított tojásra vagy az egy tyúkra jutó minimális takarmányköltség elérése a cél, ami nem feltétlenül egyezik meg a maximális termelési szinttel. Napjainkban a tyúkok tápjainak összeállítása is emészthető aminosav alapon történik. Ez elsősorban akkor jelent pontosítást a teljes aminosav alapú receptúrázáshoz képest, ha a kukorica és a szója mellett nagyobb arányú a különböző olcsóbb melléktermékek felhasználása. Az irodalmi adatok alapján nincs lényeges eltérés a tyúkok és az emésztési kísérletekben gyakrabban használt brojlerek aminosav emésztésében, így a publikált adatok, a különböző takarmányozási táblázatokban található értékek a tyúkokra vonatkozóan is biztonságosan használhatók. Az emészthető aminosavak szükségleti értékeire vonatkozóan a lizin esetében végezték a legtöbb kísérletet. Rostagno (2011) közelmúltban publikált egy a tyúkok emészthető lizin szükségletének számítására alkalmas regressziós egyenletet: ahol Emészthető lizin szükséglet (g/tyúk/nap)= 0,07*W 0,75 + 0,02*N + 0,0124 * T W = aktuális élősúly (kg) N = napi testtömeggyarapodás (g/tyúk/nap) T = napi tojástömeg (g) Fentiek alapján egy 2 kg-os naponta 1 g-ot gyarapodó és 62 g-os tojást termelő tyúk emészthető lizin szükséglete 907 mg/nap. Az aminosav szükségletek terén a tojótyúkoknál is rendelkezésre állnak az ideálisnak tartott esszenciális aminosav arányok (3. táblázat). A táblázat adataiból látható, hogy a különböző források jól egyező értékeket tartalmaznak, amelyek felhasználhatók a gyakorlati takarmányozásban is. Leeson (2003) CVB (2006) Bregendahl (2008) Lemme Rostagno Hy-Line (2009) (2011) (2011) Hasznosítható 680 700 693 810 710-840 830 lizin szükséglet (mg/nap) Lys 100 100 100 100 100 100 Met 51 50 47 50 49 48 Met+Cys 88 93 94 91 90 86 Thr 80 66 77 70 79 75 Trp 21 19 22 21 23 23 Arg 103 - - 104 100 105 Ile 79 79 79 80 76 78 Val 89 101 93 88 95 90 (3. táblázat) Tojótyúk tápok különböző szerzők által publikált ideális aminosav arányai Köszönetnyilvánítás A cikk elkészítését az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program TF/ATHU/L00112/01 számú CEPO projektje támogatta. 8
Baromfi egészségügy A tojásminőséget befolyásoló tényezők, különös tekintettel a fertőző bronchitisre A tojás az emberiség létének hajnalától az egyik legjelentősebb táplálékforrás. Ennek oka, hogy általában könnyebben megszerezhető volt, mint például a hús. Tápértéke a húséval vetekszik mind fehérje, mind zsírtartalmát tekintve. (Wikipédia) Dr. Bajcsy Előd, baromfi-egészségügyi szakállatorvos A tojásban jelentős mennyiségű az A-, a B 2 -, a D- és az E-vitamin-, valamint a karotin-tartalom. A jó minőségű tojássárgájában egy felnőtt ember napi A-vitamin szükségletének egy harmada halmozódik fel, D-vitamin-tartalma pedig a tőkehalmáj után a legnagyobb. Az étkezésben a tyúktojás fogyasztása a legelterjedtebb. A tojás minden nemzet kultúrájában kiemelkedő jelentőséggel bír, a termékenységet, a megújuló életet szimbolizálja. Általában a tavaszhoz, a tavaszi napéjegyenlőséghez kötődő ünnepek idején előszeretettel használják a tojást ajándékozásra, díszítésre. A keresztyén kultúra is megőrizte a piros tojás használatát a húsvéti ünnepek során, a 12. századtól a parasztházaknál tojásszentelést tartottak. Mai napig elterjedt Magyarországon is a tojás festése. (Wikipédia). A tojásfogyasztás az elmúlt tíz évben 28 %-kal csökkent, 2011-ben az egy főre jutó fogyasztás 217 db volt, a 2002. évi 301 db-bal szemben (KSH). A korábbi éveknél is jelentősebb figyelem fordul emiatt a megtermelt tojások piacképes megjelenésére mind esztétikai, mind beltartalmi vonatkozásban. A tojóhibridtenyésztő cégek genetikai munkájukban jelentős figyelmet fordítanak a kiváló tojás minőség biztosítására képes hibridek előállítására, az árutojó tartók pedig a biztonságos élelmiszer előállításra. Minden igyekezet ellenére azonban a tojásminőséget, ezen belül pedig a tojáshéj minőségét számos fertőző és nem fertőző tényező veszélyezteti. Ezek közül néhány fontosabbat szeretnénk megemlíteni. A vírusos betegségek közül a baromfipestis, a madárinfluenza, a fertőző bronchitis, az EDS és a TRT/SHS szerepét kell kiemelnünk. Toxikus vegyületek és mycotoxinok hatása szintén jelentős. Baromfipestis következtében 20-60 %-os termelés csökkenés, a színes tojáshéj kifehéredése jelentkezik, hasonlóan madárinfluenza miatt is drasztikus tojáscsökkenés és kifehéredés figyelhető meg. EDS fertőzés hatására a tojáshéj szilárdsága csökken, lágy héjú tojások is nagy számban jelennek meg, míg TRT/SHS esetében tojáshozam csökkenés, héjképződési zavar és deformált tojások figyelhetők meg. Mycotoxinok következtében a tojástermelés, a tojástömeg csökken, a belső tojásminőség romlik. A pigmenthiányos, vékony héjú, törött, fehér, márványozott tojások száma akár 30 %-kal is megnövekedhet. A tojás minőségét befolyásoló tényezők közül kiemelt jelentősége és aktualitása miatt a fertőző bronchitis-szel szeretnénk az alábbiakban foglalkozni. A fertőző bronchitis (IB) világszerte előfordul, fiatal csirkékben légzőszervi tüneteket, gyakran vesegyulladást, tyúkokban pedig tojáshozam-csökkenést és tojásminőség romlást okoz. A vírus a petevezetőben is szaporodik és a növendék jércék esetében azt tartósan károsítja, ami később alacsonyabb szintű tojástermelésben nyilvánul meg. A tojóidőszakban történő fertőződés akár 20-50 %-os tojáshozam csökkenést eredményez. A tojás deformált, az elvékonyodott héj durva tapintatú, gyenge, könnyen törik. A színes tojások héja elhalványul. A belső tojásminőség romlik. A tojás fehérje zavarossá válik, vízszerűvé hígul. Vakcinázott állományokban a fertőzés lezajlása után a tojáshozam gyakran növekszik, azonban érzékeny állatok esetében tartósan alacsony szinten maradhat. A kórképet másodlagos baktériumos fertőzések gyakran súlyosbítják. A vírus iránt a tyúkfélék fogékonyak. Az egyszálú RNS-t tartalmazó vírus a Coronavírusok családjába tartozik, mérete: 80-120 nm, burokkal rendelkezik. Legismertebb típusai: Massachusetts, Connecticut, Iowa, Ausztrál T, QX-szerű törzsek. A szerotípus meghatározása szerológiai vizsgálatokkal lehetséges. Molekulárbiológiai módszerekkel a genotípusok különíthetők el. Biológiai tulajdonságaik 9
Baromfi egészségügy alapján a patotípusokat lehet azonosítani. Fertőzési kísérletek szolgálnak a protektív-típusok meghatározására. Csoportspecifikus antigénjei: az M (membrán), N (nukleokapszid) és az S (spike) a vírus felületén találhatók. Az S1 antigén típusspecifikus tulajdonságokkal rendelkezik. Nagy változatossága miatt a keresztvédelem jelentősége csekély. Az IB vírus haemagglutinin antigént is tartalmaz. Szaporítható csirkeembrióban, légcsőgyűrűben de egyéb szervekben is. Légcsőkultúrában ciliosztázis, sejtkultúrában citopatogén hatás figyelhető meg. A fertőző bronchitis vírus (IBV) virulenciája embrionált tojások átoltása során csökken, így készülnek az élő (attenuált) vakcinák. Mint a burokkal rendelkező vírusok során gyakori, az IBV közepes mértékben ellenálló, a környezetben akár 4 hétig is életképes maradhat. A szokásos fertőtlenítőszerek, zsíroldószerek hatékonyak ellene, hőhatásra is érzékeny. Tojáson keresztül nem fertőz, terjedésében a vírushordozó állatoké a fő szerep. A szél a fertőző részecskéket nagyobb távolságokra is elviheti. Fogékony állatokban légúti fertőzés jelentkezik. A vírus a felső légutak hámsejtjeihez tapad, gyorsan szaporodik, a beteg állat a környezetébe üríti, így a fogékony állományon belül gyorsan terjed. Átvészelt állományok tünetmentes, vírusürítő egyedeiben az emésztőrendszerben, a vírus hosszú ideig életképes marad. Először a légutak nyálkahártyáján okoz jellegzetes elváltozásokat, majd az egész szervezetben elterjed, különösen az urogenitális rendszer hámsejtjeiben szaporodik. A vírusvariánsok különböző mértékű elváltozásokat okoznak a petevezetőben. A maternális ellenanyagok a fiatal csibéket csak a korai fertőződéstől védhetik meg. Fogékony tojókban a nagyon korai fertőzés (2 hetes kor környékén) petevezető elváltozásokat, a petefészekben cisztaképződést okozhat, ami a tojástermelési képesség elvesztésével járhat. Az ilyen állatok lesznek a hamis, vagy ál-tojók (false layer). Ezek később nem fognak tojást rakni, így állomány szinten a tojáshozam akár 50 %-kal is elmaradhat. A hamis tojókat nagyon nehéz felismerni, így a látszólag egészséges állatok nem kerülnek szelektálásra. Jelenlétükre és arányukra csak a tojástermelés időszakában derülhet fény. A betegség lezajlását követően tartós immunitással lehet számolni, az újrafertőződés esélye csekély. Környezetünkben főként a Massachusetts törzsek terjedtek el. Előfordulnak még D274, D1466 és B1648 törzsek is. Szerotípusokon belül is lehetnek eltérések a megbetegítő képességben és a szervekben okozott elváltozások tekintetében. A 793B törzs terjedése az 1990-es évek elején a 4/91- es, IB 88-as vakcinák kifejlesztését tette szükségessé. Másik jelentős törzs az IT02 (Italy), amely légzőszervi tüneteket, a tojástermelés csökkenését és megnövekedett elhullást képes előidézni. A kínai eredetű, a 2000-es évek közepén megjelent QX-like törzs nagyon gyorsan elterjedt Európában is. Ez és a B1648 törzs is kifejezett vesekárosító tulajdonságú. A Hollandiában izolált QX jellegű törzs, a D388-as is képes az ál-tojó szindrómát kialakítani. A vírus változékonyságára utal a legújabban a Közel-Keleten terjedő Variant 2-es törzs. Lappangási ideje nagyon rövid, mindössze 18-36 óra. A vírus megbetegítő-képessége jelentős. Elsősorban hús típusú csirkéken észlelhetők erőteljes légzőszervi tünetek. Az elhullás nő, a takarmányfogyasztás csökken. A kiesések akár a 25 %-ot is elérhetik légszomj, tüsszögés, szörtyögés, orrfolyás, duzzadt fej és mandula szem jelentkezése, valamint fejlődésben való visszamaradás mellett. A vesék károsodására fehéres vagy vizes hasmenés, a kloáka körüli tollazat szennyezettsége, csapzottsága utal. Lényegesen enyhébbek a tünetek, akár észrevétlenek is maradnak tojó típusú vonalaknál és hibrideknél. Az orrjáratok akadályozottsága miatt tojó típusú állatok esetében csőrlégzés figyelhető meg, tüsszögés, szörtyögés kevésbé kifejezett, enyhe kötőhártyagyulladás jelentkezhet. A tojó típusú vonalak esetében az utóbbi időben gyakrabban előforduló veseelfajulásos kórképek és következményes urolithiasis miatt kell elhullásokkal is számolni. Előfordul tünetmentes átvészelés is. Az ilyen állatokban hosszantartó immunitás alakul ki. A tojástermelési periódusban a légzőszervi tünetek csak nagyon ritkán fordulnak elő. Az étvágy és a tojásteljesítmény viszont jelentősen csökken. Nagy arányban keletkeznek deformált, vagy elvékonyodott héjú tojások. A barna tojások héja halványodik, esetenként foltossá válik, tapintata érdes. A tojásfehérje felhígult, vízszerűvé válik. A tenyésztojások keltethetősége csökken. Hetek, hónapok múlva rendeződik a tojástermelési színvonal. Jó immunbiológiai állapotú állományok esetében a betegség lefolyása enyhébb, gyorsabb, a tojásveszteség kisebb. A patológiai leletek a hús típusú állatoknál szembetűnőek. Gyulladás és ödéma a légcső alsó harmadában és a bronchusokban. A légcső és a bronchusok átmenetében kialakuló fibrindugó fulladást okozhat. Nyálkás vagy sajtos jellegű váladék töltheti ki az orrot és melléküregeit. 10
Baromfi egészségügy Tüdőgyulladás főként a bronchusok környékén figyelhető meg, a légzsákok gyakran elhomályosodnak. A kórképet sokszor másodlagos vírusos vagy baktériumos fertőzések súlyosbítják. A nefropatogén törzsek hatására a vesék halványak, duzzadtak, rajzolatuk kifejezett. A vesecsatornácskákban és a húgyvezetékekben, urát halmozódik fel, ami a savóshártyákon lerakódhat. Tojótyúkoknál a tojócső beszűkülése, esetenként savós folyadékkal való kitöltöttsége figyelhető meg. A hasüregbe került tojássárgája következtében hashártyagyulladás alakulhat ki. A petefészekben cisztaképződés is előfordulhat. Az ál-tojóknál a tojócső már ki sem fejlődött. Nagyon korai fertőződés esetén a jobb oldali petevezető cisztás elváltozása is előfordulhat. A légcsőben és a bronchusokban nyálkahártya alatti ödéma észlelhető, monocitás beszűrődéssel. A csillók eltűnnek, a hámsejtek megduzzadnak, majd leválnak. Néhány nap után újra indul a hámsejtek regenerálódása. A limfoid sejtek jelenléte lezajlott fertőzésre utal. Hasonló elváltozások a vesékben és a húgyutakban is észlelhetők. A gyors jelentkezés, a tömeges megbetegedés, a kórelőzményi adatok és a klinikai tünetek felvetik a fertőzés gyanúját. Kórbonctani és kórszövettani vizsgálat segít a diagnózis felállításában. Biztos diagnózishoz immunfluoreszcens ellenanyagokkal elvégzett antigénpróba, valamint a tojáskultúrán elvégzett csoportspecifikus agargél precipitációs próba (AGP) elvégzése szükséges. A vírus RNS kimutatására RT-PCR-rel van lehetőség. PCR-rel a fertőző bronchitis vírus kimutatása mellett az egyes törzsek elkülönítésére is van lehetőség. Az ellenanyagok vizsgálata során a heveny fertőzés elkülönítendő a vakcinák okozta immunválasztól. ELISA és AGP csak csoportspecifikus ellenanyagok kimutatására szolgál, míg a vírusneutralizációs (VN), vagy a haemagglutináció gátlási (HAG) próbával a szerotípusok elkülönítése is lehetséges. Segíti a diagnózist tojástermeléscsökkenés esetén a betegség megjelenésekor és azt követően 2-4 hét múlva vérminták savópár vizsgálata. A legalább 4-szeres titeremelkedés lezajlott fertőzésre utal. Minden légzőszervi megbetegedést figyelembe kell venni, elsősorban Newcastle betegség, madárinfluenza, fertőző gége- és légcsőgyulladás, baromfihimlő nyálkahártya-kiütéses formája, duzzadtfej betegség, baromfitífusz, baromfi paratífusz, baromfikolera, Ornithobacterium rhinotracheale, Avibacterium paragallinarum, Mycoplasma gallisepticum, Mycoplasma synoviae okozta megbetegedést. Tojástermelés csökkenés és tojáshéj elváltozás esetén EDS-re is gondolni kell. Infectious bronchitis fertőzéssel szemben. Normális Ki kell zárni a nem fertőző, pl. takarmányozási eredetű okokat is. Leghatékonyabb a védekezés az izolált tartás, a kontrollált forgalom, valamint az egyszerre be- és kitelepítés. A védekezést attenuált és inaktivált vakcinákkal. lehet erősíteni. Nálunk a Massachusetts és a 4/91-es típusú vakcinatörzsek a legelterjedtebbek. Az első immunizálásra alkalmazott, általában Massachusetts törzs alapján készült vakcinát 4/91 törzs felhasználásával készült vakcina követi. Léteznek már naposcsibék immunizálására szolgáló, több attenuált törzset tartalmazó kombinált vakcinák is. Az attenuált vakcinák javasolt alkalmazása permet formájában történik. Ez esetben lokális immunitás is elérhető, de a kevésbé hatékony, itatásos vakcinázás is elterjedt. Inaktivált vakcinák egy, kettő vagy három attenuált vakcinázást követően a tojóidőszak kezdete előtt alkalmazhatók. Ezekből is léteznek több fertőző bronchitis törzsből készült kombinált készítmények. Az élő és az inaktivált vakcina alkalmazása között legalább 6 hetes időközt javasolt tartani. A több szerotípust tartalmazó vakcinák alkalmazása szélesebb körű védelmet nyújt a fertőző bronchitis vírus különböző, többi szerotípusaival szemben is. A helyi celluláris immunitásnak különösen nagy a jelentősége. A vérben keringő humorális ellenanyagok szintje nem arányos a védettség mértékével. Brojlerek a keltetőben egy Massachusetts típusú vakcinával (pl. H-120, MA5) permet formájában immunizálhatók célszerűen automata vakcinázó berendezéssel, a 2. héten ettől eltérő törzzsel (pl. 4/91) célszerű másodszor is vakcinázni. Végtermék és tenyésztojó, valamint hústípusú tenyészállatokon a napos kori permetezéses immunizálást még 1-2 attenuált vakcinázás kövesse, majd 16-18 hetesen inaktivált vakcinázás javasolt. Ha a járványügyi helyzet indokolja, a tojóidőszak folyamán is alkalmazhatóak Massachusetts törzset tartalmazó attenuált vakcinák. Használatukat az is indokolhatja, hogy az élő vakcinák következtében kialakuló helyi sejthez kötött, helyi immunitás hatékonyabban véd az IBV Oktani kezelés nem lehetséges. A baktériumos szövődmények elleni antibiotikumos indokolt lehet. Ügyelni kell az optimális szellőztetésre, az istálló hőmérsékletének növelésére javítja az állatok közérzetét. Az étvágy a takarmány struktúrájának változtatásával (granulált vagy morzsázott) serkenthető. Fertőző bronchitisnek humán-egészségügyi vonatkozása jelenleg nem ismert. 11
Árutojó állományokban alkalmazható korszerű takarmány kiegészítők A magas hozamok költséghatékony módon való elérésének az igénye, továbbá a folyamatosan változó jogszabályi környezet (Szalmonella mentesítés, AGP betiltása) következtében, egyre nagyobb tér nyílik a takarmány adalékanyagok használatának az állattenyésztésben. Szijjártó Pál, Takarmány kiegészítő üzletág vezető Ezt a folyamatot erősíti a genetika és a takarmányozás nagyon gyors fejlődése, valamint a legújabb kutatási eredmények nagyüzemi gyakorlatban való alkalmazási lehetőségei. Ezt az igényt felismerve, rövid időn belülnagyon sokgyártó és forgalmazó még több készítménnyel jelent meg a piacon, amelyek kevésbé a tudományos alapokat, hanem a gyorsan elérhető hasznot tartották és tarják szem előtt. Az Európai Unió is felismerte ezt, és a fogyasztói biztonságot a középpontba helyezve, pontos és szigorú jogszabályi és regisztrációs hátteret alkotott a 1831/2003 rendeletével. A takarmányadalékok közösségi nyilvántartása, jegyzéke már a 183. kiadásnál tart, és 197 oldalon keresztül sorolja a különböző kategóriák, és ezeken belül a különböző funkcionális csoportok regisztrált adalékait. Ez is jól mutatja, hogy egy nagyon gyorsan változó és fejlődő területről beszélünk ebben a cikkben. Gyakorlati hasznosítási szempontok lapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk az adalékanyagokat: 1. 2. 3. eladhatóságot közvetlenül befolyásoló, biztonság és védelem fokozó költséghatékonyságot és hozamokat növelő csoportokba. Az eladhatóságot befolyásoló adalékok között elsősorban a Szinezőket kell megemlítenünk. Ezek ma természetes növényi (körömvirág, paprika kivonat) karotinoidok, amiket a fogyasztói igényeknek megfelelően adagolnak a takarmányokhoz. A teljesség igénye nélkül szín szerint lehetnek, sárga: Lutein, xantofillek, zeaxantin, és piros: kantaxantin molekulák. A tojásba nagyon könnyen transzformálódnak többszörösen telítetlen zsírsavak (Omega 3, Omega 6), vitaminok (E vitamin) és nyomelemek (Szelén). Az ilyen tojások megkülönböztetett csomagolásban kerülnek a boltok polcaira, hozzáadott értéket képviselnek, de csak a vásárlók bizonyos rétegének. Védelmet, az ivóvízzel vagy a takarmányokkal az állati szervezetbe bevitt kórokozók és mikotoxinok ellen kell biztosítanunk, ebben a részben a szerves savakkal és a toxinkötő anyagokkal foglalkozunk. A mikotoxinok hatásai baromfikban: Aflatoxinok - májmérgek, immunszuppresszió, a protein szintézis gátlása, a fertilitás és a keltethetőség csökkentése, a testtömeg gyarapodás, tojástermelés és a fajlagos takarmány értékesítés romlása, elhullás növekedése, láb problémák, csontképződési zavarok Ochratoxin- veseméreg, köszvény, takarmányfelvétel, tojástermelés csökkenése, tojáshéj minőség romlása Trichotecének (T-2, DON) - száj sérülések, étvágy elvesztése, bőr és emésztőrendszeri irritáció, rontják a tojástermelés hatékonyságát Fumonizinek - idegrendszeri rendellenességek, májkárosodás, zúzógyomor elfajulás Zearalenon- ösztrogénhatás, szaporodási rendellenességeket okoz, viszont a tyúkfélék viszonylag ellenállóak. A toxinkötők: EU 386/2009 a takarmány mikotoxinok általi fertőzésének csökkentésére szolgáló anyagok: olyan anyagok, amelyek elnyomják vagy csökkentik a mikotoxinok felszívódását és segítik azok kiválasztódását, vagy módosítják azok hatásmechanizmusát. A Jó toxinkötőnek a következő feltételeknek kell megfelelnie: csökkenti a mikotoxinok és metabolitjaik lehetséges káros hatásait a béltraktusban, széles megkötő spektrummal rendelkezik, többféle toxint köt, nincs mellékhatása a takarmányok beltartalmára (vitaminok, nyomelemek), csökkenti a mikotoxinok jelenlétét és aktivitásukat, csökkenti a toxikus hatást az állatokra és a szövetekben/termékekben a toxinok mennyiségét, nem befolyásolja hátrányosan az állati vagy élelmiszer termékeket, értékelhető pozitív eredményeket mutat, pontos és kezelhető dózisokban lehet alkalmazni, ellenálló a takarmánygyártás közbeni technológiai hatásokkal szemben, költséghatékony. 12
Ahhoz, hogy a kórokozók elleni védelemre, valamint a teljesítmény paraméterek javítására alkalmazható készítményekről beszéljünk, fontos tudnunk, hogy hol is hatnak pontosan ezek az adalékok. Begy ph 5,5 Nyelőcső Máj Epehólyag Vakbél Meckel ph 6,9 divertikulum Vesék Mirigyes gyomor ph 2,5-3,5 Zúzógyomor ph 2,5-3,5 Hasnyálmirigy Epésbél ph 5-6 Éhbél ph 6.5-7 Végbél Csípőbél ph 7-7,5 Kloáka ph 8 Antibiotikumok Nem védett savak Védett savak és növényi hatóanyagok Szerves savak Védett antimikrobiális savak és növényi Cél: erős, stabil hatóanyagok és egészséges bélmikroflóra kialakítása. Jobb emésztés, jobb ÁEŰ. Állapot, hatás: tejsav, propionsav, citromsav, magasabb hozamok alacsonyabb elhullás. Egészséges és jól működő bélhám, (felszívó almasav, ecetsav, hangyasav stb. felület), Pénzügyi eredményesség maximalizálása és a költséghatékonyság. Az antibiotikumokkal való összehasonlításnak a jelentősége, annak a szemléltetése, hogy a takarmányokban valamint a gyomorban még aktív anyagok, a belekben csak a vékonybél elülső szakaszára korlátozott, hatással rendelkeznek. A bél mikroflórájának kedvező irányba való befolyásolására más jellegű vagy megjelenési formájú készítményekre van szükségünk, mi itt választjuk szét a Védelem és a Hozamok kategóriákat. Az egyszerű vagy kombinált sav készítmények, melyeket a takarmányokban vagy az ivóvízben tudunk alkalmazni, jó eredményeket mutatnak, főleg a szalmonella mentesítési programokban. Fontos, hogy a gyártók által kért adagolásokat tartsuk be, mert a savaknak szükségük van egy minimum koncentráció elérésére ahhoz, hogy gátló tulajdonságukat ki tudják fejteni. A szerves savak kombinációi erősebb antimikrobiális hatást mutatnak. A bél mikroflórájára egy törékeny, finom egyensúly jellemző a jótékony baktériumok (Laktobacillus és Bifidobaktérium) és a potenciálisan patogén baktériumok között (Kóliformok, Szalmonella, Klosztrídiák). Az ideális arány, amikor 90 %-ban a jótékony baktériumok és csak 10 % ban a patogén baktériumok vannak jelen. Az egyensúly stabilizálásával, egy erős és egészséges mikroflóra kialakításával megakadályozhatjuk a kórokozók elszaporodását, ez a szalmonella mentesítés elengedhetetlen eleme, de az emésztés és felszívódás javításával, az állategészségügyi terhelés csökkentésével a hozamok emelkednek és a költséghatékonyság javul! A szerves savak és növényi kivonatok (timol, karvakrol, eugenol stb.) védett formában való etetésével direkt módon gátoljuk és pusztítjuk el a patogén baktériumokat, ezzel biztosítva a mikroflóra egyensúlyát. A kórokozó baktériumok még kis számban is folyamatosan terhelik az immunrendszert, az állatok sok energiát használnak fel a védekezésre, valamint a bél hámsejtjeinek károsodása következtében a táplálóanyagok felszívódása romlik, ezáltal a hozamok csökkennek. Azokban a kritikus időszakokban, amikor az állatok, nagy terhelésnek vagy egyéb stressz tényezőknek vannak kitéve, a bél mikroflóra ilyen közvetlen támogatása látványos eredményeket mutat, még jó körülmények között is. A korokozó baktériumok szembeni védelemre, valamint a hozamfokozásra, a mikroflóra kedvező irányba történő megváltoztatásával a következő programot javasoljuk: 13
Életkor: Hét Védett szerves sav termékek Kombinált toxinkötő A probiotikumok, közvetlenül etetett mikróbák, gyorsan és direkt módon tudják befolyásolni a mikroflóra összetételét, ezáltal támogatva a gazdaszervezetet és annak egészségi állapotát. Az általunk ajánlott programba mégsem kerültek bele a probiotikumok, mivel jelenleg csak az előnevelésre van regisztrált törzs. A prebiotikumok szelektíven erjesztett összetevők, szerves anyagok, amelyek olyan egyedi változásokat tesznek lehetővé, mind a bél-mikroflóra összetételében és mind az aktivitásában, ami előnyös a gazdaszervezet jólétének és egészségének. (Gibson, Updating the concept of prebiotics. Nutr.Res. Rev. 2004; 17:259-275.) Életkor: Hét Védett vajsav forrás: Vagy Prebiotikum 0 16 17-20 30 52 76 400 g /tonna Cél a növekedési görbe követése, homogén állomány felnevelése, előkészítése a tojó időszakra! Cél a magas csúcstermelés elérése, a jó perzisztencia 400 g /tonna előkészítése, a takarmányfelvétel növelése. Több tojás! Cél az elhullás csökkentése, a tojáshéj minőség javítása, 400 g /tonna esetleg a vedletésre való felkészítés. 0,5-1 kg /tonna Cél a toxin terhelés preventív módon való csökkentése, az állatok védelme és a termelési szint fenntartása! Legtöbbször szénhidrát rostok: Oligoszaharidok, tápanyagok, amelyek limitálóak a bél ökoszisztéma egyes tagjai vagy csoportjai számára, tehát olyan tápanyagok, amelyek stimulálják az előnyös mikroflóra növekedését a bélben, hogy eltérően szaporodjanak a patogén baktériumoktól! Az emészthetetlen oligoszaharidok a takarmányban, a fruktóz vagy a mannóz alapúak élesztőgomba sejtfalból kivonva, magukhoz vonzzák a patogén baktériumokat, jobban, mint a bélsejtek. A baktériumok ezután a bélsárral együtt ürülnek az állatból! 0 8 17-20 30 52 76 500 g/tonna 600 g/tonna Cél: Egy erős és egészséges bélcsatorna kialakítása, hosszú bélbolyhokkal és nagy felszívó felülettel! A termék költsége ebben az időszakban kicsi, de megalapozhatjuk a teljes tojóidőszak sikerességét! Homogén egészséges állomány felnevelése! 1 kg/tonna 1 kg/tonna Cél: a tojáshéj minőség javítása, alacsonyabb elhullás, kevésbé szennyezett tojások, esetlegesen a vedletés előkészítése! Cél a magas csúcstermelés elérése, a jó perzisztencia előkészítése, a takarmányfelvétel növelése, fajlagos takarmányhasznosulás csökkentése, több tojás, kevésbé szennyezett tojások! Vajsav készítmény bármikor adható ha bélgyulladás stb. felmerül segíti a bélhám regenerációját! 1 kg/tonna 1 kg/tonna A prebiotikumok alkalmazásával olyan rövid szénláncú zsírsavak termelését is tudjuk serkenteni a bél baktériumok által, mint a tejsav, a vajsav és az ecetsav. Ezek gyors és könnyen felhasználható energia forrásként támogatják, védik a bélhám sejtjeit. A vajsavat, vagyis a vajsav sóit vagy észtereit védett formábangyakran alkalmazzák a tojóállományokban, mivel költsége nem jelentős viszont élettani hatásait tekintve nagyon pozitív. Elsődleges energia forrása a bélhám epitél sejtjeinek, ezáltal támogatva a differenciálódásukat, így gyorsítva a fejlődésüket, ami nagy és egészséges felszívó felület kialakulását eredményezi. Az esetleges korokozók előtörése következtében kialakuló bél gyulladásnál segíti és gyorsítja a sejtek regenerációját. Azokban az időszakokban, amikor az állatnak szüksége van a táplálóanyagok, vitaminok, nyomelemek gyors és zavartalan felszívódására, alkalmazása kifejezetten javasolt. Az ábrán látható javaslatok, minimum programok, kizárólag azokra az időszakokra vonatkoznak, amikor még a legmagasabb színvonalú technológiai és takarmányozási feltételek mellett is szüksége van az állatoknak egyéb támogatásra, amit költséghatékonysággal, jobb termeléssel, jobb tojáshéj minőséggel, alacsonyabb elhullással, fognak meghálálni. Szakmai csapatunk nagyon felkészült, partnerkörünk sok országra terjed ki és ezáltal, nagyon sok gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk a különböző készítményekről és ezt a tudást a partnereink támogatására használjuk fel. Az Agrofeed Kft. szakemberei természetesen örömmel segítenek a legmegfelelőbb, az ár-érték arányban a legjobb takarmány adalékanyagok kiválasztásában! 14
AZ ÁRUTOJÓ TAKARMÁNYOZÁS GYAKORLATA Mákné Brasch Klára, baromfi termékmenedzser Takarmányozási program A tenyésztő cégek takarmányozási programjainak ajánlásainak követésével a jércék a technológiában leírt testtömeget életkoruknak megfelelően érik el. Ez alapvető feltétele a megfelelő korban bekövetkező ivarérésnek, a tojástermelés megindulásának és az egész tojó időszakban a magas szintű termelésnek. A nevelés első szakaszában az elsődleges cél a gyors növekedés megindítása jó minőségű indítótáp (vagy csibetáp) ad libitum etetésével. A takarmánynak biztosítani kell a csontozat és a szervek megfelelő fejlődését, elősegíteni az aktív immunrendszer kialakítását. Az első 3 hétben magasabb beltartalommal rendelkező indító I. táp etetése javasolt. Morzsázott formában etetve az indítótáp azáltal, hogy növeli a takarmány felvételt, javítja a testtömeg gyarapodást, elősegíti az egységes állomány kialakulását. Elkerülhető általa a válogatás. A nevelő vagy jérce táp mérsékeltebb tápanyag szintű, ám a kiegyensúlyozott, technológiának megfelelő beltartalmi paramétereket ebben az időszakban is biztosítani kell. A nevelési időszak alatti takarmányozás és menedzsment döntő hatást gyakorol a későbbi tojás termelésre és tojás tömegre. Az ebben az időszakban elkövetett nevelési hibák a tojóidőszakban csak nagyon nehezen orvosolhatóak. A jérce táp magasabb nyersrost tartalma (akár 5-6 %) elősegíti az emésztőrendszer fejlődését, javítja a madár étvágyát. Ezzel pozitív hatást gyakorol a termelés kezdetén, mikor a fiatal tojó étvágya nem mindig elegendő ahhoz, hogy a szükséges tápanyag mennyiséget felvegye. A magas rosttartalom biztosítható gabona melléktermékekkel, például korpával, illetve olajos mag darával, vagy DDGS-el. A nevelő táp etetése is legtöbbször ad libitum történik, a testtömeg folyamatos kontrollja mellett. A takarmány fázisok váltását a tervezett testtömeg, ne a madár életkora határozza meg. Ha például a csibék 3 hetes korukra nem érik el a technológiában előírt testsúlyt, etessük hosszabb ideig a csibe I. tápot. Ha a jércék nem érik el a kívánt testtömeget, akkor ösztönözzük a takarmányfelvételt az etetők gyakoribb járatásával, vagy magasabb beltartalmi értékű és energiaszintű takarmány etessünk az állatokkal. Az első 8-10 hétben a fiatal jérce nem képes az energia felvételét szabályozni a takarmány energia koncentrációja alapján, emiatt az energia szint emelése gyorsabb növekedést eredményez. Testsúly 5 hetes korban (gr) Takarmány energia szint Dercés Morzsázott Kcal MJ 3100 12,97 375 412 2790 11,67 345 405 Az áttelepítés előtti 2-3 hétben az állatok jelentős élettani változásokon mennek keresztül. Ebben az időszakban fejlődik ki csöves csontjaikban a velőállomány, mely a tojáshéj kalcium tartalmának kialakítását biztosítja. Fontos a takarmány kalcium tartalmának emelésével a megfelelő mennyiségű kalcium felvétel biztosítása, mely megalapozza a tojó időszakban is a megfelelő csonterősséget és tojáshéj minőséget. A tojó előkészítő takarmányt általában rövid ideig etetünk. Kálcium tartalma a nevelő táp 1 %-os szintjével szemben 2-2,5 %, így átmenetet képez a jérce és a tojó táp között. Hasznosítható foszfor szintje szintén magasabb. A tojástermelésért felelős szervek a petefészek és a tojócső kifejlődését a korábbi fázishoz képest emelt fehérje, aminosav, illetve energia szint segíti elő. A tojó előkészítő tápot körülbelül 2 héttel az első tojásrakás előtt szükséges elkezdeni etetni, de 15 hetes kornál semmiképpen nem korábban. A tojástermelés megindulásakor nagyon lényeges az optimális takarmányozás, amely megalapozza a későbbi csúcstermelés elérését illetve a tojástermelés hosszú ideig magas szinten tartását. Ideális beltartalmú tojó I. táp etetése biztosítja, hogy a tyúkok tápanyag szükséglete megfelelő legyen a tojástömeg és a további testtömeg gyarapodás érdekében, akkor is, amikor a tojástermelés kezdetén a napi takarmányfelvétel csak viszonylag lassan emelkedik. Igyekezzünk tehát minden olyan tényezőt kiszűrni amely a takarmányfelvételt negatív irányban befolyásolhatja. A kor előrehaladtával a tojástermelés csökken. Az alacsonyabb beltartalmú, de a tápanyagokat helyes arányban tartalmazó tojó II., III. (esetleg további) tápok esetével a költségek csökkenthetők. Az alacsonyabb energia szint 15
segítségével megakadályozható a tyúkok elzsírosodása, a magasabb kalcium tartalom segítségével fenntartható a tojáshéj megfelelő minősége. A tojáshéj körülbelül 2 gramm kálciumot tartalmaz, függetlenül a tyúk életkorától vagy a tojás tömegétől. Emiatt az életkor előrehaladtával, illetve a tojás méret növekedésével a tojáshéj vékonyabbá válik. A nagyobb tojás héja vékonyabb, a viszonylag kisebb tojás héjminősége jobb. A tojóidőszak későbbi fázisaiban a madárnak kálcium a abszorbáló képessége a takarmányból csökken. Számos statégia áll rendelkezésre a tojáshéj minőségének javítására: a takarmány összeállítása a takarmány fogyasztás alapján, tojássúly ellenőrzése, a takarmány kálcium tartalmának emelése, a kálcium kiegészítés különböző formái, D 3 -vitamin szint emelés, szerves mikroelem kiegészítés (cink, mangán, réz) a meleg időszakban a só (NaCl) egy részének szódabikarbónával (NaHCO 3 ) helyettesítése. A tyúkok takarmány felvételét számos tényező befolyásolja, úgymint a testsúly, életkor, tojástermelési ráta, tojásméret, hőmérséklet, a takarmány textúrája, a tápanyagok aránya, illetve a takarmány energia szintje. Utóbbi azért is különösen fontos, mert a tyúk csökkenti vagy növeli a takarmány felvétel az energia felvétel szinten tartása érdekében. A takar- Amino acid BregendahI NRC Jais et al. CVB Coon and et al. (2008) 2 (1994) 3 (2008) 4 (1996) 5 Zhang (1999) 5 mány visszautasítását okozhatja az alapanyagok nem megfelelő minősége, toxintartalma. A takarmány egy részét nem fogyasztják el az állatok, ha a szemcseméret túl kicsi, vagy a pellet minőség rossz. Átmenetileg csökkenhet a takarmány fogyasztás, ha túl nagy változás következik be a takarmány alapanyag összetételében vagy beltartalmában. A tojás súlyát számos faktor befolyásolja. Egyik ezek közül a tyúk testsúlya (a nagyobb tyúk nagyobb tojást tojik). A tojássúly növelésére tradicionálisan a metionin szint emelését alkalmazzák. Ajánlatos azonban ennek megfelelően a többi aminosav szintjének módosítása is. Az energia szint változása első lépésben a tojástermelési arányt módosítja. Fehérje és aminosavak A madaraknak nem fehérjére, hanem a fehérjét alkotó aminosavakra van szüksége. Bár a tenyésztő cégek takarmány beltartalom ajánlásai meghatározzák a minimális fehérje igényt, javasolt a takarmányok aminosav alapon történő összeállítása. Ebben az esetben azonban nem elegendő tekintetbe venni azokat az aminosavakat, melyeket szintetikus formában is kiegészítünk (lizin, metionin, treonin), hiszen a további aminosavak válhatnak limitálóvá (triptofán, valin, izoleucin ). A genetikai és környezeti faktorok által meghatározott egyedi aminosav igény mellett, az aminosavak egymáshoz viszonyított aránya is lényeges. A lizin (emészthető) mennyiségét 100 %-nak tekintve határozzák meg a többi aminosav ideális arányát. Leeson and Summers Rostagno (2005) (2005) 6 5 Lysine 100 100 100 100 100 100 100 Methionine 47 43 44 50 49 51 50 Methionine + cystine 94 84 93 81 88 91 Threonine 77 68 76 66 73 80 66 Tryptophan 22 23 16 19 20 21 23 Arginine - 101 82 130 103 100 Isoleucine 79 94 76 79 86 79 83 Valine 93 101 64 86 102 89 90 Az aminosavak bizonyos részét az állat nem képes megemészteni. Mivel az emészhető aminosav tartalom alapanyagonként más és más, ajánlott a takarmány összeállítása emészthető aminosav alapon. Különösen fontos ez alternatív alapanyagok, melléktermékek, alacsony minőségű alapanyagok használata esetén. Emészthető aminosav tartalomra történő optimalizálással a takarmány olcsóbbá is tehető, hiszen az összes aminosavat vagy a fehérje tartalmat figyelembe véve nagy biztonsági sávot kell alkalmazni. Természetesen ehhez elengedhetetlen a rendelkezésre álló alapanyagok beltartalmának pontos ismerete. A különböző takarmány összetevők aminosav emészthetőségére vonatkozó adatok az aminosav gyártó, forgalmazó cégek táblázataiban érhetők el. A magas fehérje szint alkalmazása ellen szól az a tény is, hogy hatására emelkedik a vízfogyasztás, (különösen a nyári hónapokban), ezzel együtt nő a nedves ürülék s így a piszkos tojások előfordulásának valószínűsége is.. Számos tényező tehető felelőssé a piszkos tojások kialakulásáért. A két fő tényező a tyúk takarmányozása és egészsége, melyek összefüggésben állnak egymással. legfőbb szempont e tekintetben természetesen a takarmány alapanyagok kiválasztása. Bizonyos gabonafélék például magas nemkeményítő poliszacharid tartalmuk miatt okozhatnak problémát. Enzim készítmények alkalmazásával ezek a problémák azonban elkerülhetők. A táplálóanyagok emésztése a bélcsatorna különböző szakaszaiban működő enzimek segítségével történik. Bár az emésztőcsatorna nagy mennyiségben termel hatékony enzimeket, napjaink gyors növekedésű, magas termelési intenzitású fajtái számára ez nem elegendő. A baromfi enzimspektruma korlátozott, különösen a fiatal állatok szervezete nem termel még elegendő mennyiségű enzimet. A baromfi emésztés élettani 16
sajátossága, hogy az egyes bélszakaszokban a tápanyagok csak nagyon rövid időt töltenek, így rövid idő áll rendelkezésre feldolgozásukra. Egyes takarmány alapanyagok (pl. gabonafélék, hüvelyesek) nagy mennyiségben tartalmaznak emészthetetlen, illetve nehezen emészthető anyagokat. Mindezek mellett az azonos alapanyag beltartalma, emészthetősége is eltérő lehet, függően annak fajtájától, az adott év termelési körülményeitől, illetve a tárolás hatásaitól. A gabona magvak a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló, jelentős energiatartalmú takarmány alapanyagok. Nagy mennyiségben tartalmaznak azonban úgynevezett nem-keményítő poliszacharidokat, (NSPanyagok, pl. glükán, xilán=pentozán) melyek a baromfi emésztőrendszerében a megfelelő enzimaktivitás hiánya miatt emésztetlenek maradnak. Jelenlétük az egyéb takarmány komponensek emészthetőségét is rontják. Enzimek alkalmazásával az antinutritív hatás csökkenthető. Ezek az úgynevezett xilanáz illetve glükanáz enzimek. A fitáz enzim növeli a foszfor emészthetőségét a sertés és baromfi emésztőrendszerében, lehetővé téve, hogy a takarmányok szervetlen foszfáttal történő kiegészítése csökkenthető legyen. Ennek magyarázata, hogy a takarmány alapanyagok foszfor tartalmának jelentős része nem hozzáférhető a baromfi számára. A foszfor úgynevezett fitin kötésben, fitinsavval képzett só, fitát foszfor formájában van jelen, melyet a szervezet saját enzimei nem képesek lebontani. A fitát-foszfor a növényi magvakban a teljes foszfor mennyiségnek kb. 2/3-ad részét alkotja, alapanyagonként más-más arányban. Ez a növényi foszfor rossz hasznosulását eredményezi (0-40 %). A fitáz enzim nemcsak a fitáthoz kötött foszfort szabadítja ki, hanem egyidejűleg a megkötött tápanyagokat, kalciumot, magnéziumot, mikroelemeket kioldják a fitát kötési helyéről, emellett a fitáz kiegészítés - kísérleti eredmények szerint mintegy 2 %-kal növeli a fehérje és aminosavak emészthetőségét baromfinál és sertésnél. Megfelelő hatékonyságú fitáz készítmény ajánlott adagjának bekeverésekor 0,10 0,12 % hasznosítható/emészthető P többlet értékkel kalkulálhatunk, vagy fordított számítás esetén a szükségleti értékeket ugyanilyen mértékben csökkenthetjük, és ez 0,45-0,5 % MCP megtakarítást jelent. Ki kell emelni azt, hogy P csökkentése mellett feltétlenül szükséges a Ca 0,1 % csökkentése is, máskülönben a Ca:P arány tágul, ami kedvezőtlen hatású. A fitáz forgalmazók szerint mellékhatásként egyes aminosavak emészthetősége 0,005-0,02 %-kal, az összes fehérje emészthetősége 0,2 %-kal, energia értéke 0,1-0,2 MJ-al javul. folyatás a 18. oldalon Törökország 3 milliárd dollár értékben importált takarmányt a múlt évben A mezőgazdasági termelését tekintve Törökország a hetedik legnagyobb ország a világon, 2013-ban mintegy 6 millió tonna takarmányt importált közel 3 milliárd dollár értékben mivel az ország saját termelése nem tudja kielégíteni a belföldi igényeket. Egy nemrégiben közzétett jelentés szerint, melyet az Állattenyésztési Tanács készített és adott ki a 7. Ágazati Tanács ülésén, az ország takarmány importtól való függősége, a török líra növekvő elértéktelenedése az amerikai dollárral szemben, ami 2013 második félévében kezdődött és sajnos jelenleg is tart, jelentősen növelte az állattenyésztés költségeit A tanácskozáson elhangzott beszédében, amit a Török Kamarai Szövetség és Árutőzsde (TOBB) szervezett, Ülkü Karakus a Török Takarmánygyártók Szövetségének Elnöke (Tükiyem-Bir) kihangsúlyozta, hogy a takarmánybehozatal évről évre emelkedik és a mezőgazdasági termelés növekedése nincs összhangban a takarmány kereslettel. Karakus azt mondta, hogy az állati takarmány behozatal minden évben 5-10 %-kal nőtt és várhatóan 2014 ben a behozott mennyiség 6 millió tonnáról 7 millió tonnára fog emelkedni. Annak érdekében. hogy csökkentsék a takarmány import mennyiségét az Állattenyésztési Tanács kijelentette, hogy elő kell segíteni a takarmány növény termelést és a hatékony legelő használatot. A tanács azt is sürgette, hogy az Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Állattenyésztési minisztérium dolgozzon ki termelési tervet a helyi klimatikus viszonyoknak és a területi adottságoknak megfelelően annak érdekében, hogy növeljék a takarmány növény termelést miközben igény szerint szezonálisan csökkentik a takarmány növény importra kirótt vámot. Törökország búzatermése várhatóan 14,3 %-kal fog csökkenni ebben az évben mivel további komoly aszályok fenyegetnek, állítja egy nemrégiben készített jelentés melyet a török Mezőgazdasági Kamarák Szövetsége (TZOB ) adott ki. 17 Forrás: All About Feed 2014. március 6.
Takarmányozás és hőmérséklet A környezet hőmérséklete befolyásolja a takarmányfogyasztást. 20 C alatt a madarak több takarmányt vesznek fel, a tápanyagok egy része azonban hőtermelésre fordítódik. 27 C fok felett a takarmány felvétel jelentősen csökken. Ilyenkor az a célunk, hogy a kisebb fogyasztás is biztosítsa az állatok tápanyag szükségletét. Ennek érdekében a takarmány koncentrációját növelni, az energia szintjét csökkenteni szükséges. Növelhető a takarmány felvétel az etetők gyakoribb járatásával, granulált takarmány etetésével. Javítja a tojótyúkok takarmány felvételét, ha a meszet külön etetjük kagylóhéjdara, vagy darabos gritt formájában, csökkentett Ca szintű táp etetése mellett. A hőségstressz által okozott káros hatások csökkentésére számos vizsgálatot végeztek különböző kiegészítő és adalék anyagokkal. Az általános javaslat ilyen esetekben 3-5 napig, vagy akár a hőség időszak végéig tartó anti-stressz multi-vitamin készítmények itatása. Elfogadott és bizonyított elmélet, hogy különösen a fiatal állatok nem képesek szintetizálni elegendő aszkorbinsavat hőségstressz hatása alatt. Hőségstressz esetén a C-vitaminnal megfelelően ellátott állatok testhőmérséklete egyértelműen alacsonyabb, és ez fontos szerepet játszik az elhullás csökkentésében. Ilyen esetekben 100-200 mg/kg/takarmány C-vitamin mennyiség alkalmazása javasolt. Szódabikarbóna (NaHCO 3 ) felhasználása takarmányban, vagy ivóvízben ma már széles körben elterjedt a nyári hónapokban. A só (NaCl) egy részének szódabikarbónával történő kiváltása a szervezet megfelelő sav-bázis egyensúlyának és ozmotikus státusának biztosításához szükséges. Alacsony nátrium felvétel hatására a tyúkok idegesek lesznek, tollcsipkedés, kannibalizmus jelentkezhet. A tojótyúk klór igényére vonatkozóan kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre. A minimum ajánlás megegyezik a nátrium szintjével (0,16 %). Magas klór tartalom nedves ürülékhez, romló tojáshéj minőséghez vezethet, de 0,3 %-ot nem meghaladó Cl szint nem okoz problémát. A tojáshéj szilárdsággal kapcsolatos problémák mely gyakori nyári betegség megoldására szerves kötésű mikroelemekből összeállított készítményeket ajánlhatóak. Dercés vagy granulált takarmány? A világon körülbelül fele-fele arányban etetik a tojótyúkokat dercés illetve granulált takarmánnyal. A dercés takarmányt alkalmazók véleménye szerint a tojás eladáson keletkező kis haszon nem engedi meg a költségesebb granulált táp előállítását és etetését. Akik saját takarmánykeverővel rendelkeznek azoknak pedig külön költséget jelent a drága granuláló berendezések beszerzése. A granulált táp etetésével kiküszöbölhető a válogatás, megakadályozható hogy a madarak először a nagyobb takarmány részecskéket csipegessék fel. Az állatok által el nem fogyasztott por frakció pedig általában a létfontosságú premix összetevőket: vitaminokat, mikroelemeket tartalmaz. Alapanyagok, alternatív alapanyagok Magyarországon Amerikához hasonlóan a legtöbben a baromfi számára a kukorica-szójadara alapú takarmányokat tekintik megfelelőnek. Tulajdonképpen ebből a két alapanyagból kiegészítésekkel (olaj, aminosavak, ásványi anyagok, vitaminok és egyéb hatóanyagok) már előállítható pl. egy teljes értékű tojó takarmány (17 % fehérje 11,5 MJ energia, 3,8 % Ca). Gyakorta felvetődik a kérdés, hogy lehetséges-e a hagyományos, jól bevált takarmány alapanyagok mellett alternatív takarmány összetevők bekeverésével a költségek növekedésének a mértékét fékezni. Az alternatív összetevők árai általában relatíve alacsonyabbak, így jelentkezhet az az előny, hogy bekeverésükkel a kész takarmány alapanyag költsége csökkenthető. Másik oldalon azonban általános jelenség, hogy ezek az anyagok antinutritív faktorokat tartalmaznak, beltartalmuk, emészthetőségük változékony. Pontos ismeretek szükségesek azzal kapcsolatban, hogy ezeket az alapanyagokat milyen maximális bekeverési arányban alkalmazhatjuk termelési depresszió nélkül. A tojótyúkok igényei mérsékeltebbek, a felnőtt állatok ellenálló képessége pedig lényegesen jobb, mint a brojler csirkéké. Másik oldalon számos új típusú adalékanyag (enzimek, növényi kivonatok, stb.) került kifejlesztésre, melyek alkalmazásával lényegesen csökkenthetők az antinutritív hatások, Kukorica mellett alkalmazható gabonamagvak a búza, árpa, cirok, tritikale. Malomipari, keményítőipari, szeszipari melléktermékek közül felhasználható a takarmányliszt, korpa, kukorica csíra, kukorica glutén, CGF (kukorica glutén takarmány). Az etanol előállításakor keletkező melléktermék a DDGS. A szójadara mellett fehérjeforrásként alkalmazott napraforgó termékek (dara, pogácsa és fullfat napraforgó) mármár hagyományos összetevőknek számítanának, de a felhasználást még mindig korlátozza az antinutritív faktoraitól (főként a magas rost) való félelem. Egyes enzim készítmények padig ilyen vonatkozásban is bíztató javulást biztosíthatnak. 18
A szójadara mellett a teljes olajtartalmú, fullfat szója etetése is szóba jön, előnye, hogy energiaértéke kedvezőbb. A repce termékek felhasználása ellen szól, hogy az árutojást termelő tojóknál a tojásba kerülő TMA (trimetilamin) tartalomból adódóan a tojás kellemetlen hal-ízt kaphat. A hüvelyes magvak közül a borsó illetve egyes csillagfürt változatok kitűnő alkotói lehetnek a tojótápoknak. A lóbabbal egyes takarmányozási kísérletek szerint a baromfi takarmánykeverékében a szójafehérje 10-30 %-a helyettesíthető, és előzetes hőkezelést sem igényel. Tojás sárga színezés A fogyasztók világszerte kedvelik a szép színű tojássárgáját, ezért a tojás sárgájának színezése fontos szerepet játszik a tojás eladhatóságában. A természetben előforduló színek túlnyomó részét a karotinoidok adják. A tojótyúkok takarmányában fellelhető legfontosabb karotin források a kukorica, a kukorica-melléktermékek és a lucernaliszt. A takarmány összetevők xantofill tartalma nagyon változó a betakarítás, a tárolás és a feldolgozás során elszenvedett veszteségek miatt. Ha intenzívebb színű tojássárgáját szeretnénk előállítani, akkor segítségül kell hívnunk a színező adalékokat. Ma már a tojástermelők többsége alkalmaz hozzáadott színezőanyagot. A tojássárgája illetve a bőrszín meghatározása színskálák segítségével történik. A szintetikus színező termékek mellett rendelkezésre állnak természetes anyagok, melyek sorában legismertebb talán a Tagetes erecta (bársonyvirág, körömvirág,) virág kivonata. Az iparszerű állattenyésztés vívmányai a hobbi állattenyésztésben Az iparszerű állattenyésztés mai formájához, struktúrájához, eredményeihez az elmúlt 30-40 év technológiai, genetikai vívmányai, innovációi vezettek. Dr. Varga Sándor Az egyes tudományterületek újabb és újabb eredményei, azok egyes technológiákhoz való adaptálása nélkül az iparszerű állattenyésztés nem lenne ma képes globális élelmezési szerepét betölteni. A manapság széles körben alkalmazott anyagok, eszközök és eljárások egy részét nem csak az iparág, hanem annak kistestvére, a hobbi állattenyésztés is sikeresen alkalmazza. A társállatok, kedvtelésből tartott hobbi állatok tartásához szükséges kellékek, takarmányok, gyógyszerek, kiegészítők piaca egy hihetetlenül dinamikusan fejlődő iparág, melyre különösen érdemes figyelmet fordítani minden piaci szereplőnek. Kokcidosztatikumok Az iparszerű baromfitartás során alapvető fontosságú az állomány kokcidiózis-státuszának monitorozása, a védelmi intézkedések, megfelelő szerek kiválasztása. Több szerző is publikált már a témakörben e kiadványban, nem ismételném ezeket most. A brojler hizlalással foglakozó szakemberek munkájuknál fogva folyamatosan szembesülnek a problémával, ugyanakkor egy csaknem tökéletesen feltárt, régóta kutatott szakterületről van szó, melyről nagyon részletes és alapos ismeretekkel rendelkezünk. A társállatok kokcidiózisairól már lényegesen kevesebb irodalmi adat áll rendelkezésre, egyes területekre mint például az írásomban bemutatni kívánt avikultúra pedig fehér foltként tekinthetünk e téren. A kedvtelésből tartott díszmadarak kokcidiózisát ugyanis alapvetően nem a közismert Eiméria fajok okozzák. A gyakoribb díszmadárfajok közül e betegség leginkább a tyúkféléket (fürjek, fácánok, foglyok, frankolinok), illetve a pintyféléket (leginkább verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó Fringillidae család csízek, csicsörkék, pirókok, tengelicek) támadja meg. Számolni kell e mellett a kórokozókkal kacsáknál, ludaknál, illetve néhány gerle és galambfajnál. Papagájok esetében kevésbé jellemző e megbetegedés. 19
Madárfajok kokcidiózisáért felelős kokcidiák Eimeria sp. Isospora sp. Tyzzeria sp Cryptosporidium sp Wenyonella sp. Csirkék, pulykák közönséges - - közönséges - Kacsák, ludak közönséges alkalmi közönséges alkalmi alkalmi Sirályok alkalmi - - - - Galambok, gerlék közönséges - - - alkalmi Jégmadarak - alkalmi - - - Sólymok - alkalmi - - - Fácánok, fürjek közönséges alkalmi - alkalmi - Darvak közönséges - - - - Énekesmadarak - közönséges - - - Pelikánok alkalmi - - - - Harkályok - alkalmi - - - Papagájok alkalmi alkalmi - alkalmi - Baglyok - alkalmi - - - Struccok - alkalmi - - - Forrás: Field Manual of Wildlife Diseases, 1988 Volume 1, Field Guide to Wildlife Diseases Ahogy a táblázatból is látszik, a díszmadárként leggyakrabban tartott énekesmadár-alakúaknál az úgynevezett Isospora fajok felelősek a betegség kialakulásáért. Az Isosporáknak jelenleg 248 faja ismert, erősen fajspecifikusak, ám bonyolítja a helyzetet, hogy rendszertanuk képlékeny, gyakran más tudományos néven is besorolják őket, és gyakran tűnnek fel újabb és újabb fajok. Zöldikéből például az Isospora chloridis-t, kenderikéből az Isospora arrui-t, erdeipintyből az Isospora fringillae-t írták le. Az Isosporák életciklusa némileg eltér az Eimeriákétól, ám itt is a sporulált oocysta fertőz, aminek kialakulása az adott fajtól függően 2-7 nap. Kísérletekben, melyekben seregélyeket, barátposzátákat, karmazsinpirókokat tartottak fogva, és fertőzték őket Isospórával, azt tapasztalták, hogy szignifikánsan a fiatal egyedek fertőződnek inkább, és az ő testsúlyvesztésük a lényegesebb. Alapvetően azt mutatják a vizsgálatok, hogy a vadon fogott madarak 50-90 %-a fertőzött Isospórával, ám a madarak együtt élnek vele, immunitásuk van rá. A fogságban tartott fajoknál persze ez máshogy alakulhat, hiszen jobban dúsulhatnak a szűkebb férőhely miatt, és a stressz, ami éri őket, és aminek súlyosságát nehezen ítélhetjük meg, fellobbanthatja a betegséget. Megelőzésképpen a fácán, páva, fürjféléknél, illetve az egzotikus pintyféléknél és egyéb egzótáknál a díszmadártenyésztők brojlereknek gyártott indítótápokkal etetik az állományt, illetve az ún. lágyeleséghez (tojás alapú nevelőeleség) keverik azt, hiszen ezek a késztápok már tartalmaznak valamilyen kokcidiosztatikumot. A kokcidiózis kezelésében ugyanakkor leggyakrabban két terméket használnak a díszmadártenyésztők. Általánosságban elfogadott hazai és külföldi tenyésztők körében a Baycox használata, aminek hatóanyaga toltrazuril, hatásmechanizmusa szerint az összes sejten belüli stádiumra hat. Tehát így a kémiai szerekhez áll közel, és így a rezisztencia ellene gyorsabban is alakulhat ki, mint az ionofor szerek esetében. Közkedvelt szer, melyet az ivóvízbe adagolva használnak kúraszerűen, több alkalommal egy évben. A másik ismert és alkalmazott kokcidiosztatikum a szulfaklórpirazin-nátrium monohidrát tartalmú ESB3. Évekkel ezelőtt a legnagyobb mennyiségben használt kokcidiosztatikum volt díszmadaras körökben, ám az érzékenyebb, apró testű fajok esetében a tapasztalatok szerint rizikót hordoz a használata. Ennek oka nem teljesen tisztázott, ugyanakkor neves német és holland tenyészetekben probléma nélkül használják hosszú idő óta Savanyítók, hozamfokozók Az elmúlt években az állattenyésztők tapasztalatait felhasználva a hobbi állattartók is felismerték, hogy a szerves savak és azok sóinak az állati takarmányozásban való alkalmazása javítja az állatok teljesítményét, kedvezően alakítja a béltraktusban a baktériumok, a penész és egyéb káros mikroorganizmusok szintjét. A piacon lévő savanyítók segítenek a ph leszorításában az emésztő rendszerben, ahol a koliform baktériumok számát jelentősen csökkentik. Az alacsonyabb ph ugyanakkor kedvezően hat az emésztő enzimek aktivitására a gyomorban, javítva a tápanyagok felszívódását, hasznosulását. A díszmadártenyésztésben a legkedveltebb, leginkább használt, ivóvízhez kevert savanyító az almaecet. Az almaecetben jelentős mennyiségben fordul elő a kálcium, magnézium, vas, és szilícium. Tartalmaz továbbá esszenciális aminosavakat: fenilalanint, izoleucint, leucint, lizint, metionont, treonint, triptofánt, valint. Az almaecet itatásának lehetőségét baromfi-, sertés-, fürj-, nyúlállományokban is vizsgálták kutatók, és megállapításaik szerint kedvező hatással bír egyes termelési mutatókra (testsúlygyarapodás, tollasodás, utódok száma, takarmányfogyasztás, stb.) Szabó és munkatársai saját vizsgálataik alapján megállapították, hogy 5%-os almaecet tartalmú készítmény szokásos alkalmazásakor (100 liter itatóvízbe 1 liter adagolása) kedvezően alakul a broiler csirkék immunválasz-reakciója. Ez azt jelenti, hagy a szert, nemcsak az egyes emésztőenzimek aktivitásának fokozása, a növekedési erély, a tollasodás vagy az itatóvíz baktériummentesítésének fenntartása, illetve az itatóedényzet elszennyedésének megakadályozása érdekében, de mind az állategészségügyi technológiailag kötelezően előírt, mind az ajánlott immunizálási protokollok alkalmazása előtt is érdemes alkalmazni. (Szabó et al. AWETH Vol 5. 4. 2009). Iparszerű baromfitelepeinken ha nem is almaecettel a technológia részét képezi az ivóvíz savanyítása. Többféle cég, többféle terméke elérhető, alapvetően hangyasav, propionsav, tejsav, esetleg citromsav keverékéből állnak. Ezek 20