FIATALKORÚAK KÖRÉBEN ELKÖVETETT NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK A MAI ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN

FIATALKORÚAK KÖRÉBEN ELKÖVETETT NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK A MAI ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATBAN Készítette: Vucskó Bernadett Budapest, 1999.

2 Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint akik téged folytatnak majd. De ne a magad vágyait, emlékeit álmodd Újra bennük: ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd inkább szeresd és érdemük szerint becsüld meg őket. Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta meder, hogy növekedjenek, mint súly alatt a pálma, hogy önerejükkel törhessenek utat maguknak, s ne nyelje el őket lápok iszapja, sivataghomok. (Keresztury Dezső)

3 TARTALOM I. BEVEZETÉS...4 II. GYERMEKBÁNTALMAZÁS, SZEXUÁLIS ABÚZUS...7 III. NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK...12 1. ERŐSZAKOS KÖZÖSÜLÉS...14 2. SZEMÉREM ELLENI ERŐSZAK...17 3. TERMÉSZET ELLENI FAJTALANSÁG...19 4. TERMÉSZET ELLENI ERŐSZAKOS FAJTALANSÁG...20 5. VÉRFERTŐZÉS...21 6. SZEMÉREMSÉRTÉS...22 7. EGYÉB BŰNCSELEKMÉNYEK...23 IV. FIATALKORÚ SÉRTETTEK...25 1. A FIATALKOR PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐI...25 2. A SZEXUÁLIS ERŐSZAK TÜNETEI, HATÁSAI A FIATAL FEJLŐDÉSÉRE...27 V. MÁSODLAGOS VIKTIMIZÁCIÓ...32 VI. MEGELŐZÉS, SÉRTETTEK TÁMOGATÁSA...38 VII. BÍRÓI GYAKORLAT KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSÉNEK ELEMZÉSE...45 VIII. BEFEJEZÉS...49 IX. MELLÉKLETEK...51 1. JOGESETEK...51 2. A SÉRTETT TANÚKIHALLGATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS MODELLJE...58 3. ÁLDOZATSEGÍTŐ- ÉS VÉDŐ SZERVEZETEK TÁRA...59 4. KÉRDŐÍV...63 X. TÁBLÁZATOK...66 XI. FOGALOMTÁR...67 XII. IRODALOM...69

4 I. BEVEZETÉS Hazánkban egyre több szó esik a nők, gyermekek bántalmazásáról. A bántalmazottak kiszolgáltatott helyzetben vannak/lehetnek mind a cselekmény előtt, mind bekövetkeztekor és utána. Dolgozatomban erről szeretnék bővebb információt nyújtani, mely főleg az áldozatok szempontjából mutatja be a jogi szabályozást, a büntetőjogi eljárás szakaszait. A tömegkommunikációban hallottak/látottak nem tárják fel a valóságot, inkább a szenzációéhség miatt foglalkoznak emberek megrázkódtató sorsaival. Én a valóságot próbálom bemutatni, mert úgy gondolom, ezzel a témával mélyebben kell foglalkozni, amit eddig nem, vagy csak kismértékben tettek meg a 90-es években. Témám a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket foglalja magába, különösen az erőszakos közösülést, a szemérem elleni erőszakot, a természet elleni fajtalanságot, a természet elleni erőszakos fajtalanságot, a vérfertőzést és a szeméremsértést. Ezek a bűncselekménytípusok érinthetik többek között a fiatalkorúakat. Választ keresek arra, hogy a törvényi szabályozásban, az eljárás alatt van-e valamilyen segítségük a fiatal sértetteknek, hogy ne szenvedjenek újabb traumát. A serdülő korosztály talán a legsérülékenyebb, egy szexuális bűncselekmény az egész életre kihathat. Viszont az is meghatározó, hogyha az eset világosságra kerül, újabb támadások, meghurcoltatások érhetik a sértetteket. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények azon sértettjeinek jellegzetességeivel foglalkozom, akik betöltötték a 14. életévüket, de még 18 év alattiak. Röviden bemutatom e korosztály pszichológiai jellemzőit. A fiatalkorú elkövetők helyzete külön elemzést igényelne, ezért ezzel a csoporttal nem foglalkozom. Külön fejezetben kívánom ismertetni az erőszak lehetséges hatásait, a másodlagos viktimizáció jelenségét. Ebből következően kérdőíves felmérés alapján tanulmányozom a bírói gyakorlatot ezen esetek ügyében. A téma feldolgozása során feltételezéseim a következőképp összegezhetők: a bírák a tárgyalás során figyelembe veszik a sértett fiatal korát, nemi és szellemi fejlettségi fokát, körültekintőbbek az eljárás során, ha a sértett fiatalkorú,

5 az áldozatvédelmet szabályozni kell, mert a sértettek védelme nincs megfelelően ellátva már a nyomozati szakaszban sem, az áldozatok mentális segítségében és az ügyhöz kapcsolódó információk hozzájutásához megoldást jelentene segítő szakember jelenléte az eljárás kezdetétől, a sértett életkora nem befolyásolja a szavahihetőséget és a tényállás megállapítását. Az áldozatvédelem véleményem szerint és szociális munkás szemmel nézve is nagyon fontos, így feltérképeztem, hogy mely civil szervezetek foglalkoznak az erőszakos bűncselekmények sértettjeivel és milyen segítséget tudnak nyújtani adott esetekben. Az említett áldozatsegítő- és védő szervezetek tára megtalálható a mellékletben, mely tartalmazza a szervezet nevét, címét, elérhetőségi lehetőségét, tevékenységét és, hogy konkrétan miben tud segíteni a szexuális erőszakot elszenvedett fiatalkorú sértetteknek. A jobb áttekinthetőség érdekében mellékletként csatolok egy fogalomtárat, mely a többször használt, a témát érintő fogalmakat fejti ki részletesen, hogy értelmezésük könnyebb és pontosabb legyen. A gondolatsor folyamatosságát célozza a Jogesetek című esettár, mely különféle esetek rövid leírását tartalmazza figyelembe véve a bűncselekmény típusát, a sértett életkorát, nemét, az elkövető életkorát, életkörülményeit, a sértett és a vádlott közötti ismeretségi viszonyt, a bűncselekmény elkövetésének helyszínét, a cselekmény pontos leírását. Az esetekben található személyes adatokat megváltoztattam az adatvédelmi törvény értelmében. Az esettárban található ügyekre külön hivatkozok a szövegben. A téma feldolgozása során kutatómunkám lépései: 1. Irodalmak, jogszabályok, statisztikai adatok összegyűjtése, melyeket saját tapasztalataimmal igyekeztem összevetni, kiegészíteni. Ebben a témában irodalom csak a 90-es évek előtt jelent meg, az utóbbi kilenc évben kisebb tanulmányok, cikkek lelhetők fel szakmai folyóiratokban. 2. A büntetőeljárás rendőrségi és bírósági szakaszát vizsgálva két intézménybe látogattam el:

6 BRFK Bűnüldözési Főosztály Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály Utóellenőrzési Alosztály, (továbbiakban: BRFK) ahol megtekinthettem a "Gyermekszobát" és felvilágosítást kaptam a rendőrségi eljárásról. Pesti Központi Kerületi Bíróság (továbbiakban: PKKB), ahol betekintést nyerhettem iratokba. 17 aktát tanulmányoztam, melyekből szelektálva esettáramba 14 ügyet írtam le. 3. Büntetőbírák között kérdeztem le 14 db kérdőívet (a kérdőív a 4. számú mellékletben megtalálható), melyekből 10 db a PKKB-ról, 4 db vidéki nagyvárosokból (melyek az ország különböző régióiban fekszenek) származik. Itt jegyezném meg, hogy a felmérés csak figyelemfelhívásként készült (hipotézisem igazolásaként), nem országos, általános érvényű. 4. Az szakirodalom feldolgozása során és az esetek ismeretében folyóiratokban, tájékoztató jellegű füzetekben kerestem meg különböző segítő és áldozatvédő szervezetek telefonszámát, címét. 11 intézményt látogattam meg, melyek közül 8 konkrét segítséget tud nyújtani a szexuális erőszak fiatal áldozatainak. 5. A sértett-segítés és kártalanítás ügyében létrejött Áldozatvédelmi Irodát megtekintettem a Belügyminisztérium épületében. Informálódtam a készülőben lévő Áldozatvédelmi törvény -ről és az Iroda segítségnyújtási koncepciójáról. Témaválasztásom aktualitását a jogszabályi változások adják, melyek lehetővé teszik az elemzett bűncselekményeknél szociális munkás segítő tevékenységét. A segítő szakember információt nyújthat az eljárás menetéről, történéseiről, ezenkívül segítséget adhat az ügy kapcsán felmerülő szociális és mentális problémákban, tanácsot adhat abban is, hogy hova, milyen intézményekhez lehet fordulni további segítségekért. Igyekeztem szociális munkás szemével megnézni a bűncselekmények sajátosságait, a sértett jogi és mentális helyzetét a büntetőeljárásban. Dolgozatomban összegző képet, komplex bemutatást próbálok adni azokról a körülményekről, melyek hozzájárulnak az áldozattá váláshoz, illetve az eljárás nehézségeiről, melyekről a közvélemény nem, vagy csak keveset tudhat.

7 II. GYERMEKBÁNTALMAZÁS, SZEXUÁLIS ABÚZUS Aki különbséget tud tenni arcul-legyintés és ökölcsapás között, az már tudja, mi a gyermekek elleni erőszak. (Henry Kempe) A gyermek- és fiatalkorúak sérelmére elkövetett cselekmények végigkísérik az emberiség történetét, s az erőszak, a brutalitás nem kerüli el a gyermekeket. A bántalmazott gyermek fogalmát sokáig tabuként kezelték, az érintettek nem mertek beszélni róla, nem hozták nyilvánosságra. Magyarországon a gyermekközpontú szemlélet a II. világháború után alakult ki, s a gyermekbántalmazás kifejezést is innentől használják. CURS szerint az együttélési rendszerben bántalmazásnak minősül minden olyan erőszakos interakció, mely során egy gyermeket elnyomnak, vagy korlátoznak testi, kognitív vagy érzelmi eszközökkel. 1 Ezen kívül gyermekbántalmazásnak minősül minden olyan felnőtt beavatkozás, mely megakadályozza a gyerek normális fejlődését. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a gyermekbántalmazás olyan ártalom, veszélyeztetés, melyet a gyerek sérelmére követnek el, amikor elmulasztják megvédeni, testi, lelki és szellemi szükségleteit biztosítani. P. Maegnet az alábbiakat fogalmazta meg: "Bármely gyermek, aki fizikai, pszichikai, érzelmi, vagy morális bántalmazás tárgya, legyen az aktív, vagy passzív (elhanyagolás, nélkülözés) és ami komolyan befolyásolja egészségi állapotát, bántalmazottnak tekintendő." 2 A hétköznapi értelemben legtöbbször a gyermek megverésére gondolnak, a gyermekbántalmazásnak azonban több formája lehetséges, melyeket neves kutatók próbálnak kategorizálni. Megjegyezném, hogy kultúrától, történelmi kortól is függ, hogy egy adott társadalom vagy egyes emberek mit tartanak bántalmazásnak, vagy mit nem tartanak annak. Magyarországon és általában Európában a következő kategóriákba sorolták a különböző bántalmazás-típusokat, melyek gyermekek sérelmére elkövethetők: 1 Dr. Gyenge Eszter előadása a Gyermekbántalmazásról. 2 Barkó Éva dr. 1995. 51.

8 a) Fizikai erőszak (visszaélés): Talán ez a legjellemzőbb kategória. Bizonyos sérülések okozása, vagy a sérülések és szenvedések megelőzésének hiánya, amennyiben bizonyítható, hogy azokat akarattal idézték elő és tudatosan nem jelezték előre. Ide tartoznak különböző ütések, a rendszeres verés, ki- vagy bezárás, kínzás, éheztetés, lökdösés, csonkítás és még sorolható bármi más, mely a gyermeket fizikailag negatívan érinti. Kiszolgáltatott helyzetét kihasználva teszi meg cselekményét a hatalmat gyakorló. Lányoknál gyakoribb annak ellenére, hogy nagyobb számban a fiúknál jelzik. b) Érzelmi erőszak (visszaélés): Nagyon gyakori, többnyire csak a hatásait látjuk. A gyermek érzelmi fejlődését súlyosan hátráltatja. Érzelmi bántalmazás lehet a gyerek érdekeinek, igényeinek elutasítása, erőszakos elkülönítése, elzárása a normális szociális tapasztalatoktól (izoláció), mások előtti becsmérlése, megszégyenítése, állandó büntetés, érzelmi zsarolás, bátorítás antiszociális viselkedésre, vagy egyszerűen nem veszik figyelembe a gyermek fejlődését, elzárják azoktól a stimulusoktól, melyek korának megfelelőek. c) Elhanyagolás: A gondoskodás mindenféle hiánya, kisebbeknél gyakran kerül felismerésre a védőnő által. Fizikai elhanyagolás, hogy nem ismerik fel a gyermek élelmezési-, lakás-, öltözködési-, védelmi- és egészségügyi szükségleteit. Érzelmi elhanyagolás következik be akkor, ha nem ismerik fel a gyermek érzelmi szükségleteit, elfogadottság iránti vágyát. Az eltartó, gondviselő nem biztosítja a gyerek fejlődéséhez feltétlenül szükséges dolgokat. d) Szexuális abúzus: Az egyént olyan kellemetlen szexuális élmény éri - fizikai, szóbeli vagy lelki - akarata ellenére, melyet erőszakkal kényszerítenek rá. Inkább az erőszak a jellemző nem a szexualitás. Nem a szexről, nem a nemi öröm eléréséről "szól" elsősorban, hanem a terrornak, az uralkodásnak, a kínzásnak az egyik eszköze. Az áldozatok kiemelkedő reakciója a félelem. Virág György szerint a szexuális erőszak a védtelenség és kiszolgáltatottság "par excellence traumatizáló stress" helyzete. Az áldozat súlyos traumát él át azzal, hogy az erőszak éppen az intim szférába támad. 3 A pszichés sérülést 3 Virág György dr. 1993. 181.

9 mindig az érzelmek jelzik. E sérüléseket, tüneteket itt csak megemlítem, a IV. fejezetben olvasható bővebb kifejtésük. Érvek és ellenérvek sorakoznak fel, mikor egy felnőtt és gyermek közötti szexuális kapcsolatról van szó. Szakemberek (pszichológusok, orvosok, pedagógusok, szociális munkások) és általános erkölcsi felfogású egyének véleménye szerint az ilyen kapcsolat természetellenes, mind biológiai, mind pszichológiai szempontból, valamint idő előtti szexuális érést eredményez a gyermeknél, túl korán ébreszti fel benne a szexuális érdeklődést. David Finkelhor ezeket az érveket elutasítja, szerinte erkölcsi okokra kell támaszkodni. "Mindenfajta szexuális cselekmény megengedett, ha szándékegyezés van a két személy között, s a cselekménybe mindketten informált és szabad beleegyezésüket adják." 4 A meghatározó ebben a véleményben, hogy a gyermek nem mondhat szabadon igent vagy nemet, mert a felnőtt felügyelete alatt áll, akitől anyagi és létbiztonsága függ. Ez idegen elkövetővel szemben is igaz, mivel a hierarchia, hatalom akkor is megjelenik, a gyerek engedelmeskedik a felnőttnek. Ez az alárendelt szerep a pszichológiai akadálya a felnőtt és gyermek közti szexuális kapcsolatnak. "A gyermek nem tudhatja, hogy mibe egyezik bele, nem képes megítélni a szexualitás interperszonális és társadalmi vonatkozásait, nem képes szabadon dönteni az elfogadás és a visszautasítás vonatkozásában." 5 A gyermekkel szemben szexuális erőszakot elkövető felnőttek kognitív torzításokat alkalmaznak, mint pl.: "A gyerekkel való szexuális érintkezés csupán a szeretet kimutatása, vagy csak szexuális felvilágosító célokat szolgál." 6 Összefoglalóan elmondható, hogy a gyermekekkel szembeni erőszak jellemzői a következők: beleegyezés hiánya, ambivalencia (lehetnek pozitív hatásai is az erőszaknak, pl. jutalom, megkülönböztetett figyelem), kihasználás, kényszer, szándékosság és titkosság. A gyermekek elleni szexuális abúzus nemcsak a közösülés, hanem egyéb más szexuális töltetű tevékenységet is jelenthet, mint pl.: 4 Kerezsi K. 1995/b 71. 5 Kerezsi K. 1995/b 71.

10 Exhibicionizmus: egy felnőtt felfedi nemi szervét egy gyermek előtt. Családon belül más és más lehet a normarendszer, ezért akkor tekintik erőszakos cselekedetnek, mikor a felnőtt és a gyermek nem állnak rokonságban egymással. Voyerizmus: egy felnőtt megfigyeli a gyermeket vetkőzés, fürdés vagy vécézés közben. A helyzet szexuálisan erőszakosnak minősül, mikor a megfigyelés célja a felnőtt szexuális kielégítése. Csókolózás: a felnőtt hosszú vagy intim csókokat ad a gyermek szájára, esetleg úgy, hogy nyelvét annak szájába dugja. A családi normák itt is különbözhetnek, ezért különösen meg kell vizsgálni az erőszakosság eldöntésénél, hogy mennyi ideig tartott a csók, és mit érzett közben a gyermek. Simogatás: az elkövető megérinti, simogatja vagy dörzsöli a gyermek nemi szervét, vagy melleit, illetve a gyermeket hasonló érintésre bírja a saját testén. Más testrész simogatása is erőszakosnak minősülhet, ha annak célja, hogy olyan helyzetbe hozza a gyereket, mely tényleges szexuális tevékenységhez vezet. Fellatio vagy cunnilingus: a felnőtt orális-genitális kapcsolatra kényszeríti a gyermeket. Vaginális vagy anális aktus: a felnőtt ujjal, péniszével, vagy valamilyen tárggyal behatol a gyermek hüvelyébe vagy végbélnyílásába. Pornográfia: képek, film, vagy videofilm segítségével szexuális aktusokat jelenítenek meg, azokat gyermeknek mutatják be, vagy magukról a gyermekekről készül a pornográf anyag. 7 A cselekmény típusa nem befolyásolja a gyermekre gyakorolt hatás mértékét. Egy-egy gyereket traumatizálhat az ártalom egy kevésbé súlyos formája is. A trauma befolyásolja az egész személyiség működését. A gyermekbántalmazás előfordulása gyakoribb családon belül, ahol közvetlen családtag vagy rokon a bántalmazó. A funkcióit jól teljesítő család védőközegként működik, ellenkező esetben pedig éppen az erőszak okozója lehet. A családban a gyermek ellen elkövetett erőszakos cselekmények, s ezek sorában a szexuális visszaélés következmé- 6 Conte, John R. 1997. 153. 7 Conte, John R. 1997. 141.

11 nyei akkor válnak különösen fenyegetővé és kezelhetetlenné, ha halmozott előfordulás mellett sem épül ki idejében a megfelelő módon beavatkozó ellátás (védelem, terápia, büntetés, stb.). A gyerekek egy része a családban vagy gondozóintézetben sokszor úgy válik bántalmazottá, hogy arról nem értesül senki. Gyermekbántalmazás valósul meg abban az esetben is, ha az elkövető egy ujjal sem nyúl a gyerekhez, közvetlenül szavakkal sem bántja, de a gyermek szemtanúja az édesanya (vagy más hozzátartozó) rendszeres bántalmazásának. Bármely bántalmazástól és annak következményeitől az egész család szenved, legnagyobb vesztes minden esetben a gyermek.

12 III. NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK... minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani... (Magyar Köztársaság Alkotmánya 54. (1)) A nemi erkölcs az általános erkölcs egyik fontos része, mely történelmileg változó, ezért nem tekinthető öröktörvényűnek. A nemi vágy alapvető biológiai ösztön, így korlátok közé szorítása, megváltoztatása nehezen megoldható. Merényi Kálmán véleménye szerint a nemi erkölcs olyan magatartási szabályok összessége, melyeket egy adott társadalom, meghatározott időszakban, bizonyos körülmények között, a férfi és a nő nemi kapcsolatának alapjául elfogad. 8 E meghatározás alapján is érthetővé válik, hogy a nemi erkölcs ellen többféleképpen lehet vétkezni, azt az adott társadalom és kor határozza meg, illetve annak jogszabályai, melyek szintén kapcsolódnak az erkölcsi normákhoz. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények okait konkrétan nem lehet meghatározni, bizonyosan vannak öröklött, genetikailag meghatározott, mikrokörnyezeti, gazdasági, kulturális és társadalmi okai. Befolyásoló az iskolai végzettség, szakképzettség, az elkövető családi állapota és családi, illetve vagyoni helyzete, lakáskörülménye, valamint az alkoholfogyasztás mértéke. Az erőszakosan elkövetett bűncselekmények alapvető jellemzője az agresszió. Az agressziós (támadó jellegű) cselekmények tetteseinek többsége amorális és szexuálpszichopata (nincs bűntudata, vágyait követi), gyengeelméjű, potenciazavarban szenvedő. Előfordulhat, hogy a sértett viselkedésével, magtartásával olyan szituációt hoz létre, mely bíztatóan hat az elkövetőre és megteremti a lehetőséget a cselekmény megvalósítására. Azonban az áldozat kiválasztásakor a külsőnek, a megjelenésnek kevés jelentősége van. Az elkövető olyan valakit keres, aki sérülékeny, legyőzhető és elérhető. 8 Merényi Kálmán, 1987. 27.

13 A nemi bűncselekmények gyakoriságát befolyásolhatja a szexuális kultúra, szexuális műveltség is. Magyarországon a szexualitás évszázadokon keresztül tabu volt, szégyenletes dolognak számított, ezért így nem alakulhatott ki kellő mértékben kultúrája. Feszültség forrása lehet, ha a szexuális kultúra hiányában az ember szexuális viselkedése nem felel meg az egyéni és társadalmi érdekeknek. Ferdíthetik a szexuális műveltséget a tömegkommunikációban megjelenő pornográf tartalmú művek (irodalom, film), mivel a média hozzájárul az erkölcsi normák kialakításához, befolyásolja a személyiségfejlődést. Utaltam már az erkölcs és a jogi szabályozás összefüggésére és, hogy mennyire nehéz behatárolni a nemi erkölcs elleni vétségeket. A keleti népek (Babilónia, Asszíria, Héber jog) törvényei már szabályozták. Jelentős változást az Egyházjog hozott, mivel minden nemi erkölcstelenséget bűnnek minősített. Enyhülés és felfogásbeli változás csak a XVII. századtól figyelhető meg, az 1800-as években a nemi élet szabadságát, s az erkölcsi érzést durván sértő támadásokat büntették. A XX. század fejlődő országaiban nincs nagy eltérés a nemi erkölcs elleni bűntettek jogi szabályozásában. A magyar jogrendszerben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) szabályozza mindazon bűncselekményeket, melyek megsértik a társadalom által meghatározott nemi jellegű normákat, a nemi szabadságot. A Btk. jelenlegi meghatározása alapján a nemi erkölcs elleni bűncselekmények a következők: a) erőszakos közösülés (197. ), b) szemérem elleni erőszak (198. ), c) természet elleni fajtalanság (109. ), d) természet elleni erőszakos fajtalanság (200. ), e) megrontás (201. ), f) vérfertőzés (203. ), g) üzletszerű kéjelgés elősegítése (205. ), h) kitartottság (206. ), i) kerítés (207. ), j) szeméremsértés (208. ), melyek három csoportba oszthatók: - nemi szabadságot támadók (a, b, d, i),

14 - ifjúság egészséges nemi fejlődését veszélyeztetők, sértők (c, e, f, i), - a nemi kapcsolatok társadalmi rendje elleniek (f, g, h, i, j). E bűncselekmény-típusoknál szerte a világon nagy a látencia (az esetek nagy száma rejtve marad), a statisztikai adatok (lásd Táblázatok) eltérnek a valóságban elkövetett bűntettek számától. Az abszolút számok nem adnak felvilágosítást a jelenség tényleges alakulásáról. Ennek vélhető oka a sértett félelme az elkövetőtől, vagy lakókörnyezete, kortársai megbélyegzésétől, illetve a családtagok félnek a család titkainak nyilvánosságra kerülésétől, és attól, hogy az együttélés feltételei visszavonhatatlanul megváltoznak. A feljelentés és bejelentés körülményei is jelenleg hátráltató tényezőként hatnak. A személyi bizonyítékok beszerzése problematikus, mivel gyakran a szűkebb környezet asszisztál a bűncselekményhez. Dolgozatom témája olyan bűncselekményekre terjed ki, melyek fiatalkorúak sérelmére elkövethetők. Így különösen azok történelmi kialakulásával, leírásával, jellemzőivel foglalkozom bővebben. Azonban nem tartanám teljesnek a téma kifejtését, ha a többi nemi erkölcs elleni bűncselekményről elfelejtkeznék, ezért röviden ismertetem azok tartalmát is. Hazánkban jelentősen a felszabadulás után változtak a büntetőjogi szabályok. Rózsa János szerint a szexuális bűncselekmény a bűnözésen mint tömegjelenségen belül a különös kategóriájával jelölhető. 9 Ez azt jelenti, hogy különbözik az általános bűnözéstől, de nem választható el a társadalmi élet egyéb jelenségeitől, a szociális, a kulturális, a gazdasági és a politikai viszonyoktól sem. 1. ERŐSZAKOS KÖZÖSÜLÉS A nyilvánosság számára a legismertebb nemi bűntett, melyet a hétköznapokban megerőszakolásnak neveznek. 9 Rózsa János dr. 1977. 31.

15 Az első megmaradt emlékek Szent István király korából származnak. II. dekrétuma rendelkezik a paráznaságról, nemi erőszakról. Az utóbbit csupán a házasság kikényszerítésére szolgáló eszköznek tekintették. II. Lajos 1522. (budai) dekrétuma az egyház elleni, és a nőkön elkövetett erőszak büntetéséről szól. Az 1700-as évektől az erőszakos nemi közösülés csak 14 éven felüli sértettnél lehetett, tekintet nélkül annak erkölcsiségére, az elkövető rangjára, valamint a kettőjük közötti társadalmi különbségekre. A büntetés halál volt. 1712-ben önálló büntetőjogi javaslatot tárgyalt meg az országgyűlés, a magyar Praxis Criminalis-t. Ha valaki leányt, szüzet, özvegyet vagy férjes nőt közösülésre kényszerít, az erőszakos meggyalázás cselekményét követi el és kard általi halállal büntetendő. 10 II. József büntető törvénykönyve, a Sanctio Criminalis Josehpina (1787) az erőszakos nemi közösülés elkövetőjét szigorított börtönnel és kényszermunkával büntette, ezenkívül a sértett kártérítési igényét is előterjeszthette. Az első magyar büntetőtörvénykönyv-tervezet 1795-ben jelent meg. A szemérem elleni bűncselekményeket részben a polgárok javait, vagyonát és szabadságát veszélyeztető, részben pedig az erkölcsök megrontására irányuló bűntettek között szabályozta. Új vonásként jelent meg, hogy a nemi erőszak passzív alanya lehet nem tisztességes nő, szajha, valamint férfi is. Az 1843. évi büntetőtörvénykönyv-javaslat a reformkor eszméit foglalja magába, a legsúlyosabb bűncselekménynek tekintette az erőszakos nemi közösködést. Az első magyar büntető törvénykönyv, a Csemegi-kódex (1878. évi V. törvény) a szemérem elleni bűntetteket és vétségeket részletesen szabályozta. Az erőszakos nemi közösülés passzív alanya csak nő lehetett, tekintet nélkül korára, családi állapotára, erkölcsi magatartására. A bűncselekmény büntetése 10 évig terjedhető fegyház volt. A jelenleg is hatályos Btk. (1978. évi IV. törvény) apróbb módosításokon ment keresztül, melyek csak kis részben érintik a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket. Az 1993. évi XVII. törvény a szigorítás felé mozdult el, új minősített eseteket konstruált, a kiszabható büntetéseket megemelte. Az 1997. évi LXXIII. törvény már a házasságon belüli szexuális erőszakot is bünteti, utólagos házasságkötés esetén megszűnt a büntetés korlátlan enyhítése. 10 Merényi Kálmán 1987. 118.

16 Az erőszakos közösülést a Btk. a 197. -ában szabályozza. Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy a nő védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 11 Súlyosbító körülmény, ha a sértett 12 év alatti, vagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, illetve ha a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek. Orsi 12 esetében az ítélkezési gyakorlat szerint az azonos alkalommal, ugyanazon sértett sérelmére megvalósított szemérem elleni erőszak és erőszakos közösülés megvalósulásakor csak az erőszakos közösülés állapítható meg, mivel a szemérem elleni erőszakot az magában foglalja. A bíróság súlyosbító körülmény figyelembevételével hozta meg ítéletét. A bűntett jogi tárgya a nő nemi szabadsága, az ifjúság egészséges nemi fejlődése. Paszszív alanya lehet az elkövetőtől eltérő nemű élő férfi és nő, életkortól függetlenül. A közösülés büntetőjogi szempontból akkor befejezett, ha a férfi nemi szervét közösülési szándékkal a nő nemi szervéhez érinti és fordítva. Az elkövető a közösülés érdekében gyakran alkalmaz agresszív, erőszakos jellegű cselekményeket. Ágnes példáját említve nemcsak az agresszió, hanem az alkoholos befolyásoltság is jelen volt. A lányt erőszakkal fogták le, kitartó védekezése nem ért el eredményeket. Az agresszió mellett a fenyegetettségnek is nagy hatása van. A bírói gyakorlat nagy hangsúlyt fektet a fenyegetett helyzet pontos leírására, kellő körültekintéssel jár el ez ügyben. Anitára géppisztolyt szegeztek, mely a lánynak egyértelműen azt fejezte ki, hogy élete veszélyben van, ha nem egyezik bele a közösülésbe. Anita esetében azonban enyhítő körülmények is jelen voltak. A sértett olyan helyzet kialakulásához járult hozzá, melyben a vádlott akadálytalanul érvényesíthette akaratát vele szemben és így nemi szabadságát sértő cselekményt követhetett el. Anita könnyelmű, meggondolatlan magatartásával segített a bűntett kialakulásában. A környéket nem ismerte, előtte nem járt ott soha, tudhatta, hogy laktanyába este, engedély nélkül nem lehet bemenni. 11 Btk. 197. (1) 12 A továbbiakban előforduló nevekhez tartozó esetleírások a jogesetek mellékletben találhatók meg.

17 A tényállás felderítésében kellő körültekintéssel kell lenni, mivel a szexuális bűncselekménynél a szubjektív elemek nagyobb szerepet játszanak, mint általában. Előfordulhat, hogy vagy a terhelt, vagy a sértett állításait tartják inkább hitelérdemlőnek, s az indokoltnál több vagy kevesebb bizalmat előlegeznek az eljárásban résztvevők egyikének-másikának. 13 Ezért a bírák próbálnak kimondottan a bizonyított tényekre és bizonyítékokra támaszkodni. A feljelentések között előfordul, hogy a vád valójában megalapozatlan vagy hamis. Kati édesanyja feljelentést tett, de később (időben) kiderült, hogy nem történt erőszak. A hamis vád megfigyelhető válásoknál is, mikor a férjet gyanúsítják erőszakos közösülés bűntettével, amit vagy a feleség, vagy (ha van) gyermek sérelmére követett el. Főleg az anyagi haszonszerzés az ilyen bejelentések célja, vagy a gyermek-elhelyezési vita megkönnyebbítése a cél. Van, hogy a gyereket betanítják, mit kell mondania, de szerencsére kiderülnek ezek az esetek az ellentmondások, vagy a szakértői vélemények révén. Nehéz ítéletet hozni, ha nincs, vagy nem elegendő a bizonyíték, vagy mint Ildikó esetében, a vádlott meg sem szólalt az eljárás során. A bizonyítási eljárásban nagy szerepe van a technikának, mivel így Ildikó hajszálát tudták azonosítani a vádlott autójában talált hajszállal. Végül kiemelném, hogy az erőszakos közösülés jellemzője az erőszak, a nemi szabadság megsértése, ami nem maradhat következmény nélkül. 2. SZEMÉREM ELLENI ERŐSZAK A Csemegi-kódex használja először a szemérem elleni erőszak kifejezést. Az elkövető szándéka nem a közösülésre, hanem valamely fajtalan cselekmény elkövetésére irányul, büntetése öt évig terjedhető fegyház volt. A hatályos Btk. módosításaként az 1993. évi XVII. törvény bevezette a többek általi elkövetést, és szigorította a büntetéseket. A szemérem elleni erőszakot a Btk. 198. -a szabályozza. Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek 13 Rózsa János dr. 1977. 263.

18 eltűrésére kényszerít, vagy másnál a védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 14 Súlyosbító körülmény a sértett 12 év alatti kora, vagy ha a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, vagy gyógykezelése alatt áll, vagy ha a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen fajtalankodnak. A cselekvés tárgya a nemi életnek a férfit és a nőt egyaránt megillető szabadsága és az ifjúság egészséges nemi fejlődése is, ha a bűncselekmény sértettje fiatalkorú. A bűntettet csak ellenkező nemű sérelmére lehet elkövetni. Az elkövető szándéka a fajtalanságra és nem a közösülésre irányul. Fajtalanság szexuális indíték és szemérmet sértő jelleg esetén állapítható meg. Büntetőjogi értelemben a fajtalanság nem korlátozódik sem a közösülést utánzó cselekményekre, sem pedig általánosságban a szexuális ösztön rendellenes (perverz) megnyilvánulásaira, hanem a közösülés kivételével minden olyan szeméremsértő cselekményt felölel, amely a nemi vágy felkeltésére, vagy kielégítésére szolgál. 15 Az alany erkölcsisége és életkora közömbös a bűncselekmény megállapításánál. Befejezett a bűntett, ha fajtalanság, vagy annak eltűrése valósul meg, illetve a passzív alany testének közvetlen, fizikai érintésével is befejezettnek minősülhet. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A szemérem elleni erőszak megnyilvánulási formái dr. Rózsa János írása alapján a következők: a.) a sértett külső nemi szerveinek fogdosása, simogatása, b.) a belső nemi szervek, a vulva, a vagina, a clitoris ujjal dörzsölése, hüvelybe felnyúlás, c.) a nemi szervek csókolgatása (cunnilingus), d.) a férfi hímtagnak a sértettel fogdosása, simogatása, e.) a hímtagnak a sértett szájába vezetése (fellatio), f.) a hímtagnak a sértett combjai közé vagy külső nemi szerveihez nyomogatása, dörzsölése. 16 Ez utóbbi a leggyakoribb elkövetési forma. 14 Btk. 198. (1) 15 Merényi Kálmán 1987. 37. 16 Rózsa János dr. 1977. 325.

19 Renáta esetében édesapja megfogta ugyan a mellét, de ez önmagában nem szemérem elleni erőszak, mivel közvetlen fenyegetés nem történt, és az erőszak mértéke nem volt elháríthatatlan. A szemérem elleni erőszak elkövetői, a fajtalankodásban kielégülést keresők zöme leginkább a prepubertás korúak ellen támadnak. 3. TERMÉSZET ELLENI FAJTALANSÁG A természet elleni fajtalanságot (szodómia, bestialitás) először az 1712-es büntetőjogi javaslat tartalmazza, a Praxis Criminalis 15. -a szerint: Szodómia embernek emberrel való természetellenes fajtalansága, a testi bűnök legborzasztóbbika, amikor férfi férfival, vagy nő nővel közösül, büntetése kard általi halál. Bestialitás embernek állattal való közösülése, az elkövető ember és az állat máglyán haljanak meg, hamvaikat szórják a szelekbe vagy a vízbe. 17 Az 1843. évi javaslat három évig terjedő rabsággal sújtotta a természet elleni közösködés elkövetőjét. Szokolay István 1848-ból származó írása szerint ezen bűntett a testi kéjnek természet-elleni kielégítésében áll. A bűntett eredménye: az elmebeli tehetséget eltompítja, az emléket elgyengíti, butaságot idéz elő, a testi erőt elfogyasztja... az erkölcsi érzelmek elfojtatnak, az emberi nem terjesztése feltartatik, a tenyésző erő hasztalan elpazaroltatik... 18 Az 1961. évi V. törvény mellőzte az embernek állattal véghezvitt fajtalanságának megállapítását. A cselekmények erőszakos változatát büntette csupán, valamint azt, amikor az elkövető 20. életévét már betöltötte, a sértett életkora viszont 14 és 20 év között volt. Az 1997. évi LXXIII. törvény az elkövető életkorát 18 évre leszállította, a bűncselekmény passzív alanya csak azonos nemű 18 év alatti lehet. A hatályos Btk. 199. szerint Az a 18. életévét betöltött személy, aki ennél fiatalabb, azonos nemű személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 17 Merényi Kálmán 1987. 118. 18 Nánási László dr. 1994. 73.

20 A bűncselekmény jogi tárgya a nemi élet szabadsága, az ifjúság egészséges irányú szexuális fejlődése. Passzív alanya lehet férfi és nő, a tettessel azonos nemű 14 és 18 év közötti élő személy. Ezek megvalósulásakor bűntett akkor is, ha a sértett homoszexuális hajlamú. A cselekmény csak szándékosan követhető el. A sértett akkor sem büntethető, ha ő volt a kezdeményező. A serdülő- és ifjúkor a nemi ösztönök kialakulásának, rögzülésének időszaka. Az ilyen korban lévő személyeket érő szexuális atrocitások a nemi ösztönök elferdülésének, a homoszexualitás kialakulásának veszélyével jár. (Lásd IV. fejezet.) Ezért is látták fontosnak a jogalkotók a szabályozást. Minősített esetként értékelik és magasabb büntetési tétellel szankcionálják azt, ha az elkövető olyan sértett sérelmére követi el a bűncselekményt, aki a nevelése, gondozása, felügyelete alatt áll. 4. TERMÉSZET ELLENI ERŐSZAKOS FAJTALANSÁG A Csemegi-kódexben külön utaltak rá és bűntettnek minősült, ha a homoszexuális cselekményt erőszakkal vagy fenyegetéssel követték el, büntetése öt évig terjedhető börtön volt. Az 1997. évi LXIII. törvény szigorította a büntetéseket. A Btk. a 200. -ban szabályozza a természet elleni erőszakos fajtalanság bűntettét. Aki azonos nemű személyt erőszakkal, avagy az élet, vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát használja fel fajtalanságra, bűntettet követ el és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 19 A súlyosbító körülmények megegyeznek a szemérem elleni erőszaknál leírtakkal. A cselekmény jogi tárgya a nemi szabadság, fiatalkorú sértettek ellen irányuló támadás esetén az ifjúság egészséges fejlődése. A cselekmény passzív alanya a fajtalanságot kifejtővel azonos nemű személy, életkorára tekintet nélkül. A bűncselekmény szintén csak szándékosan valósítható meg. 19 Btk. 200 (1)