Atermőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak
At termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, l amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, ö kert, rét, legelő lő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként t tartanak t nyilván;
Egyéb fogalmak Földbirtok: a föld használatának lehetősége, illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A földbirtoklás megvalósulhat tulajdoni és bérleti formában egyaránt. Gazdaság: elszámolási, termelési egység. Szervezeti-jogi keret, független a tulajdonviszonyoktól.
Egyéb fogalmak Üzem: olyan önálló technikai-gazdasági egység, amely egységes üzemvezetés alatt áll és mezőgazdasági terméket állít elő. agrárstatisztikai üzemi kritériumok; tesztüzemi rendszer üzemi kritériumai; agrártámogatással g kapcsolatos üzemfogalom
Atermőföld mint erőforrás Mezőgazdasági termelés alapja és eszköze. Természetes termőképesség (éghajlati, domborzati viszonyok, talaj) és az emberi tevékenység szerepe. Közvetlen termelőeszköz jelleg, közvetett termelőeszköz jelleg. Hozamok - jövedelem - földár összefüggés.
Atermőföld mint erőforrás Megújítható erőforrás; Elpusztíthatatlan; Helyhez kötött; Vagyonmegőrző képesség - nem amortizálódik el.
A földi létet veszélyeztető globális problémák A Föld lakóinak száma exponenciálisan növekszik A népesség növekedésével szűkül a mezőgazdasági tevékenység számára rendelkezésre álló terület A lakosság növekedésével az ipari termelés is exponenciálisan nő (az ipari termelés erőforrásainak többsége nem újra előállítható) kibocsátás növelése gyengébb területek művelése intenzifikálás A környezetszennyezés y exponenciálisan növekszik
A földár meghatározása Összkínálata állandó, általában nem növekszik magasabb ár megajánlásával, á l és nemcsökkenthető tő alacsony bérleti díj következtében. árat meghatározza: adott földterületen milyen termékek termelhetők milyen mennyiségi összefüggés szerint alakul az egyes termékek marginális hozama, illetve átlag- és határhatékonysága.
Egy hektárra jutó csíraszám és a kukoricatermés közötti elméleti összefüggést mutató tótermelési függvény 16 KUKORICATERMÉS, t/ha 14 Összhozam görbe 12 10 8 Az összhozam növekvő ütemben Az összhozam csökkenő 6 emelkedik ütemben emelkedik Az összhozam csökken 4 2 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 ezer csíraszám / hektár
TERMELÉSI FÜGGVÉNY AZ ÁTLAGHOZAM ÉS A MARGINÁLIS HOZAM GÖRBÉKKEL 15 Ku ukoricaterm més t/ha 12,5 10 7,5 5 2,5 0 Összhozam ÖH III. tartomány I. tartomány II. tartomány Kukoricate ermés kg 750 625 500 375 250 125 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Átlaghozam ÁH Marginális hozam MH 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Ezer csiraszám/hektér
Csökkenő hozadék -olyan termelési függvényt jellemez, amelynél az input változó minden további növelése végső ő soron az output t csökkenését ét eredményezi -vagyis azonos ráfordítási egységek, inputok outputjai csökkenő méretűek -megmutatja, hogy az output növekedési üteme hol kezd lassulnilni -csökkenő hozadék felső korlátot is szab a termelésnek
A földhasználat jogi keretei Tulajdonosi földhasználat; Haszonbérlet; Egyéb formák (szívességi használat, részesművelés, felesbérlet)
A földbérlet néhány előnye Hatékony méreten történő gazdálkodás valósítható meg, jelentősebb tőkének a földbe történő befektetése nélkül, Könnyebben megvalósítható egy hatékony méretű és elhelyezkedésű üzem kialakítása, mint tulajdonon keresztül (ti. az alacsony mobilitás miatt), Elősegíti a termelési tényezők optimális felhasználási arányainak kialakulását,
A földtulajdon előnyei A földdel való rendelkezés csak ebben a formában lehet teljes. Hosszú távú döntéseknek inkább kedvez, mint a földbérleti pozíció. Kiszámíthatóbb jövedelem - kevésbé ingadozó, mint haszonbérlet esetén. Biztonságos vagyonmegőrzési forma.
Az EU birtokpolitikai szabályozása Letelepedés szabadsága Tőke szabad áramlása Diszkrimináció tilalma NINCS EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS
A földtulajdon és földhaszonbérlet szabályozása az EU tagállamaiban Szigorú törvényi szabályozást alkalmazó országok (pl. Dánia, Olaszország, Franciaország) Liberális szabályozást követő országok (pl. Nagy-Britannia, Görögország, Németország, Luxemburg)
http://www.unimiskolc.hu/~agrarjog/kapitalista.doc
A földtulajdon szabályozása Megszerezhető birtokméret korlátozása - minimális, maximális méret, üzemtípustól tól függő ő mérethatárok; tá Egy gazdálkodó által működtetett üzemek számának korlátozása; Nem mezőgazdasági foglalkozásúak, nem helyi lakosok, tőkés társaságok birtokszerzésének akadályozása; Örökösödési törvények; Kötelező és támogatott birtokrendezés
A földbérlet szabályozása az EU tagállamokban A földbérlet időtartama - általában minimum, de lehet maximum is; Bérleti díj - felek megállapodása, vagy hatósági ellenőrzés-jóváhagyás, módosítás; Bérbeadó felmondási jogának a korlátozása; Bérlő beruházásainak a megtérítése; Alhaszonbérletbe adás; Elővásárlási jog biztosítása; Bérleti jogviszony örökléseöklé
A földterület megoszlása az EU régi tagállamaiban Ország Össz- Mg-i Belföldi Egyéb Terület Erdőterület Terület Vizek Terület km 2 km 2 % Km 2 % km 2 % km 2 % Belgium 30.518 6.200 20 13.661 45 269 1 10.387 34 Dánia 43.094 4174 4.174 10 27.209209 63 700 6 11.015 26 Németország 356.970 107.410 1 30 173.443 49 7.798 2 68.320 19 Görögország 131.957 65.130 1 49 54.629 39 3.119 2 12.079 9 Spanyolország 2 504.877 163.913 33 301.264 60 5.805 1 33.895 7 Franciaország 549.087 168.740 31 300.599 55 6.676 1 73.072 13 Írország 70.285 6.061 9 44.071 63 1.391 2 18.762 27 Olaszország 301.323 98.570 1 33 167.432 56 7.200 2 28.121 9 Luxemburg 2.568 890 35 1.270 49 11 0 398 16 Hollandia 41.526 3.840 9 19.808 48 3.420 8 14.458 35 Ausztria 83.858 38.770 46 34.489 41 1.110 1 9.489 11 Portugália 91.905905 32.380380 35 39.729 43 441 1 19.335 21 Finnország 338.150 230.030 1 68 21.606 6 33.350 10 52.964 16 Svédország 449.964 280.070 62 30.640 7 39.035 9 100.219 22 EK 244.101 24.700 1 10 158.524 65 3.277 1 57.600 24 EU-15 3240183 1230875 38 1385375 43 113802 4 510133 16 Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe
https://www.cia.gov/library/publications/theworld-factbook/fields/2097.html
Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/ Ország 1970-71 1975 1979-80 1985 1989-90 1995 1997 Belgium 8,4 10,6 12,3 14,1 15,8 18,8 20,6 Dánia 20,3 22,4 23,8 30,7 34,2 39,6 42,6 Volt NSZK 11,8 18,8 14,4 16,0 18,6 21,7 - Németország // 39,6 // // 26,1 30,33 32,1 Görögország 3,4.. 3,6 4,3 4,3 4,5 4,3 Spanyolország...... 13,8 1 15,4 19,7 21,2 Franciaország 18,9 22,4 23,3 27,0 26,0 28,2 41,7 Írország.. 22,3 22,6 22,7 26,0 28,2 29,4 Olaszország 6,0 6,2 5,6 5,6 5,6 5,9 6,4 Luxemburg 17,8 21,9 25,2 28,6 32,1 39,7 42,5 Hollandia 11,6 12,8 13,7 14,9 16,11 17,77 18,6 Ausztria.......... 15,4 16,3 Portugália.... 4,3 5,2 1 6,7 8,7 9,2 Finnország.......... 21,7 23,7 Svédország.......... 34,4 34,7 Egyesült 54,2 58,7 63,7 65,1 67,9 70,1 69,3 Királyság EU-12 13,33 1 15,0 - EU-15 17,2 18,4 Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997, 2000) for EU Cestat Database for Central Europe
Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/ Az EU átlag mögött igen eltérő átlagos birtokméretek állnak! Az átlagos birtokméretek folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak az országok többségében. Nem tapasztalható a birtokméret területén az országok között kiegyenlítődés. A farmok átlagos méretének növekedése arra utal, hogy a gazdaságok száma csökkendő tendenciát mutat.
A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%) Ország 1970-71 71 1975 1979-80 1985 1989-90 90 1995 1997 1997 ezer db % % % % % % ezer db Belgium 184,0-24,95-16,66-15,04-13,09-16,48-2,7 67,2 Dánia 146,0-9,39-7,26-24,7-12,02-15,38-4,2 63,2 Németország 1074,6-15,52-6,39-12,84-11,74-13,27-2,9 534,4 Görögország 1046,3.. -4,54 1-4,74-10,67-8,98 +1,2 821,4 Spanyolország.......... -19,83 2-2,8 1208,3 Franciaország 1587,6-17,17-4,55-15,81-12,62-20,45-3,8 679,8 Írország.... -1,98 3-1,48-22,53-10,0909-1,8 147,8 Olaszország 2849,9-6,52 +6,31-1,11-4,88-6,85-3,4 2315,2 Luxemburg 7,6-18,43-16,13 * -15,39-9,10-20,00-3,2 3,0 Hollandia 184,6-11,92-8,55-8,61-8,17-9,30-2,4 107,9 Ausztria............ -2,7 27 210,11 Portugália........ -22,19 4-24,44-3,8 416,7 Finnország............ -4,8 91,4 Svédország............ +0,4 89,6 Egyesült 326,7-11,12-4,2 428 +6 6,29-14,86-3,5 35-0,3 03 233,22 K irályság EU 15-2,6 Ezer gazdaság EU-12........ 7993 6930-6490 EU-15.......... 7370-6989 Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997 és 2000) for EU Cestat Database for Central Europe
A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%) A gazdaságok száma csökkenést mutat. pl. Belgiumban 25 év alatt 116 ezer farm szüntette be a tevékenységét. Az 1-5 hektár közötti farmok száma 80 %-kal csökkent ez idő alatt. A farmok számának csökkenése= mezőgazdaságból élők számának folyamatos csökkenése, erőteljes birtokkoncentráció.
Az európai farmok megoszlása területhasználat szerint 5 ha alatt 5-10 ha 10-50 ha 50 ha felett Olaszország 78,1 10,4 9,8 1,6 Portugália 76,8 11,6 9,6 2,2 Görögország 75,0 15,0 9,5 0,5 Spanyolország 55,3 16,6 20,5 7,6 Ausztria 39,4 18,8 38,2 3,6 Belgium 33,5 14,4 43,9 8,3 Hollandia 33,0 15,9 44,8 6,3 Németország 31,7 14,9 40,8 12,6 Franciaország 27,3 95 9,5 36,2 27,0 Luxemburg 24,2 9,1 30,4 36,3 Egyesült Királyság 13,7 12,6 39,5 34,2 Svédország 12,4 17,5 49,2 20,9 Finnország 10,5 17,7 64,9 6,7 Írország 9,6 13,4 63,9 13,1 Dánia 3,0 16,6 55,6 24,8 EU-15 1995 56,8 13,2 22,22 78 7,8 Magyarország 2000 65,8 15,7 15,9 2,6
Információ források Az elsődleges (primer) információs rendszerekhez tartoznak a nagy adatgyűjtő rendszerek. Elemei: az agrárstatisztika amely az EUROSTAT által koordinálva nyújt statisztikai információkat a FADN (Farm Accountancy Data Network), vagy Tesztüzemi rendszer, amelynek feladata a gazdaságok pénzügyi folyamatainak, jövedelemhelyzetének nyomon követése a Piaci Információs Rendszer, amely egyrészt kielégíti a brüsszeli apparátus információs igényeit, másrészt tájékoztatja a termelőket a piaci folyamatokról az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer, amely a támogatások elnyerését, é a kifizetések k elszámolást, lá ellenőrzését ő é végzi. A másodlagos (szekunder) információs rendszerek információikat főleg a primer rendszerek adatbázisaiból nyerik, azokat feldolgozzák. (Ilyen például a mezőgazdasági számlák rendszere.) Céljuk egy-egy "szűkebb" terület speciális információigényének kielégítése.
Az SFH az egyes növények egy hektár területére, té illetve az egyes állatcsoportok egy darabjára számolt bruttó termelési érték és a termeléssel közvetlenül kapcsolatba hozható ráfordítások különbözete, három egymást követő év számtani átlaga alapján. Az átlagolással mérsékelhető egy adott év szélsőséges SFH értéke, biztosítva ezzel a normativitást. Az üzemtipológiai módszer váltásának megfelelően a tesztüzemi rendszer alsó megfigyelési küszöbe 2010- től Magyarországon a korábbi 2 európai méretegységről (EUME) 4000 standard termelési értékre (STE) változott.
SFH és STÉ közötti különbségek Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) Standard Termelési Érték (STÉ) Ágazatok jövedelemtermelő képességét fejezi ki. SFH=Termelési érték közvetlen változó költség Tartalmazza a közvetlen támogatásokat. Az SFH együtthatók 3 egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek meghatározásra. Az üzemméretet európai méretegységben (EUME) fejezi ki. A tevékenységi irány meghatározásánál nem veszik figyelembe a mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli, ún. egyéb jövedelemtermelő tevékenységeket. Ágazatok kibocsátását fejezi ki. STÉ=Termelési érték közvetlen támogatások Nem tartalmaz semmilyen közvetlen és egyéb támogatást. Az STÉ együtthatók 5 egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek meghatározásra. Az üzemméretet közvetlenül euróban fejezi ki. A tevékenységi irány meghatározásánál figyelembe veszik az egyéb jövedelemtermelő tevékenységeket (gépi bérmunka, élelmiszerfeldolgozás stb.). Forrás: Nagy Attila GAK TSzk
A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban (1995) EU-15 Egyesült Királyság Svédország Finnország Portugália Ausztria Hollandia Luxemburg Olaszország Írország Franciaország Spanyolország Görögország Németország Dánia Belgium 0 10 20 30 40 50 60 70 80 % Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján
A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban A kisebb üzemméret nem kedvez a főfoglakozásként folytatható mezőgazdasági termelésnek. Ilyen körülmények között az agrártevékenység csak más bevételi forrás mellett végezhető.
A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban Az európai gazdáknak csupán 8%-a fiatalabb 35 évesnél, 28%-uk idősebb 65 évesnél. Különösen jellemző az idős korosztály a déli területeken: Olaszország, Görögország, g Portugália, Spanyolország esetében a gazdálkodók 1/3-a 65 év feletti.
Magyarország birtokviszonyai
A művelési ágak területének változása Magyarországon Művelési ág 1970 1980 1989 1991 1994 1999 1999 ezer ha ezer ha ezer ha ezer ha ezer ha ezer ha % Szántó 5046 4734 4712 4714 4716 4708 50,6 Kert 146 291 339 341 107 108 12 1,2 Gyümölcsös 172 138 94 94 92 96 1,0 Szőlő 229 167 140 136 131 127 1,4 Gyep 1281 1294 1197 1173 1148 1147 12,3 Mezőgazdasági terület 6875 6179 6483 6459 6179 6186 66,5 Erdő 1470 1610 1688 1701 1766 1775 19,11 Nádas és halastó 56 63 67 66 68 74 0,8 Termőterület 8400 8327 8237 8225 8028 8035 86,4 Művelés alól kivont terület 903 976 1066 1078 1275 1268 13,6 Összesen 9303 9303 9303 9303 9303 9303 100 Forrás: Laczka 1996, KSH 1999.
2008: Az ország 9303 ezer hektár területéből téből 7768 ezer hektár (83,5%) termőterület volt. A termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve kismértékben, de folyamatosan csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. A termőterületen t belül 5790 ezer hektár mezőgazdasági, 1884 ezer hektár erdőterület volt. Az ország os területéből eüeébő a mezőgazdasági terület e 62,2,, az erdő 20,2%-ot foglalt el. Előbbi arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony. A 4503 ezer hektár szántóterület t 48,4%-os 4% aránya még kiemelkedőbb az európai országok közül.
A szántóterület 2008-ban 4503 ezer hektárt, az ország területéből 48%-ot (a mezőgazdasági területből pedig 78%-ot) foglalt el. Ebből 4418 ezer hektárt (98%-ot) hasznosított a mezőgazdaság.
Földbirtokmegoszlás az 1945-47-es földosztás után Birtoknagyság /ha/ A gazdaságok Száma Megoszlása Ezer hektár 1947. XII. 31- én Összes területe Megoszlása (%) Egy gazdaság átlagos területe (ha) -2,9 3,0-5,8 5,9-11,5 11,6-28,8, 28,9-57,6 58-115 116-575 576-1725 1726- Összesen 991 803* 388 093 175 364 71 054 14 855 5 522 4 028 503 91 1 651 313 60,1 23,5 10,6 4,3 0,9 0,3 03 0,3 0,0 0,0 100,0 1 661,4 1 960,66 1 613,5 1 363,2 749,3 413,3 780,9 459,8 297,5 9 299,5 17,9 21,11 17,3 14,7 8,1 4,4 84 8,4 4,9 3,2 100,0 1,7 51 5,1 9,2 19,2 50,5 74,8 193,99 913,8 3 268,1 5,6 Forrás: Laczka S.; A földterület és a földhasználat alakulása 1945 és 1994 között, 1996
Az elmúlt években Az ország összes földterületének 41%-át gazdasági szervezetek, 30%-át egyéni gazdálkodók használták 2008-ban. A fennmaradó 29% gazdaságra nem azonosítható íh terület, melynek kközel lfele nem mezőgazdasági hasznosítású volt. A földhasználat gazdálkodási formák szerinti összetétele az utóbbi években lényegében nem változott. tt
Magyarország birtokszerkezete Az egyéni gazdaságok földhasználatának változása 1994-2000. között (KSH 1994,ÁMÖ 2000) Birtokméret Egyéni gazdaságok Földterület Egy gazdaság átlagos területe 1994 2000 1994 2000 1994 2000 Száma % Száma % ha % ha % ha ha -1,0 978101 81,4 689185 71,9 231665 16,8 177752 6,8 0,2 0,2 1,1-5,0 173182 14,5 177328 18,5 378912 27,4 410398 15,7 2,2 2,3 51100 5,1-10,0 28723 24 2,4 42079 44 4,4 198303 143 14,3 303224 116 11,6 69 6,9 72 7,2 10,1-50,0 18922 1,6 42 846 4,4 359588 26,0 917514 35,1 19,0 21,4 50,1-2087 0,1 7093 0,7 214737 15,5 805112 30,8 102,9 113,5 Összesen 1 201 015 100,0 958 534 100,0 1 382 205 100,0 2 614 000 100,0 1,1 2,72 Forrás KSH 1994 és 2000 ÁMÖ
2007: mintegy 7400 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet, intézmény (nemzeti parkok, vízügyi szervek, MÁV, repülőterek, honvédség, egyházak stb.) működött, amelyek a földterület passzív használói voltak, tényleges mezőgazdasági tevékenységük elenyésző. A mezőgazdasági tevékenységet é folytató egyéni gazdaságok száma megközelítette a 619 ezret rajtuk kívül említésre méltó még a ház körüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben folytatott mezőgazdasági tevékenység is.
2005 óta mind a gazdasági szervezetek, mind az egyéni gazdaságok száma csökkent, előbbieké 6, utóbbiaké 12,5 százalékkal. Az összeírás évében a gazdasági szervezetek 76,5 százaléka használt mezőgazdasági földterületet, átlagos mezőgazdasági ő területük tük 386 hektár volt. A mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok (91,5 százalék) átlagosan 3,6 hektár mezőgazdasági területet műveltek. A gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe t 3, az egyéni gazdaságoké 13 százalékkal l növekedett.
A gazdasági szervezetek 27 százaléka, az egyéni gazdaságok háromnegyede használt 1 hektárnál kisebb mezőgazdasági területet összes mezőgazdasági területük 1, illetve 4 százalékán. Míg a gazdasági g szervezetek esetében a 300 hektárt meghaladó gazdaságméret volt a meghatározó, addig az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági ő területének 73 százalékát a 10 300 hektár méretű egyéni gazdaságok (a gazdaságok 6 százaléka) tették ki. A két gazdálkodási forma birtokszerkezetében alapvető változások 2005 óta nem következtek be
Figyelem! A magyar statisztika megközelítése miatt az is gazdaságnak számít, ami évente egy sertést hízlal csupán! Csak saját fogyasztásra termelt a gazdaságok 51,3% (363 ezer gazdaság) Saját fogyasztás és felesleg értékesítés 234 ezer gazdaság, 33,1% Elsősorban értékesítésre termel a gazdaságok 15,5%-a (109 ezer gazdaság) Szolgáltatást végez 707 gazdaság g 0,1%.
Árak és bérleti díjak
Atermőföld ára és bére Bár a magyar termőföld ára a csatlakozással lassú emelkedésnek indult, még jóval az uniós átlag alatt van. 2006:Az EU-országokban a hektáronkénti átlagár 2-5 millió, nálunk viszont csak 350-450 ezer forint között mozog. A szakemberek változást jósolnak: a jó minőségű hazai földek ára 4-5 éven belül megközelíti az uniós átlagot. 2009:Jelentősen 30-40 százalékkal növekedett 2008- ban a termőföld ára a közvetítők tapasztalatai szerint Magyarországon, de az emelkedés még így is 10-20 százalékkal alacsonyabb a Nyugat-Európában tapasztalttól. Mára a hektáronkénti átlagár elérte a 700 ezer forintot
Az illetékhivatalok t l k nyilvántartásai tá i szerint évente 200-220 ezer hektár cserél gazdát. Általában jelentős eltérés tapasztalható az ország egyes régióiban kialakult árak között, Észak- Magyarországon és a Dél-Alföldön például 10-15 százalékkal l az országos átlag alatt mozog az ár, míg a Dél-Dunántúlon 30%-kal magasabb. Az átlagos minőségű szántó hektáronkénti ára is jee jelentős eltéréseket mutat, a legtöbbet az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon kell fizetni (350-900 ezer forintot), a legkevesebbet Észak-Magyarországon és a Dél- Alföldön (250-400 ezer forintot hektáronként).
2012-ben a mezőgazdasági termőföldárak a megelőző két év 6,0, majd 11,5%-os növekedése után átlagosan 12,8%-kal voltak magasabbak az előző ő évhez képest. Ezen belül a földhasználat során legjelentősebb művelési ág, a szántó ára 14,9%-kal nőtt, így 1 hektár szántóföld átlagára 2012-ben 670 400 forint volt. A föld árát át számos tényező ő befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltérhet. A legdrágább ább területek Tolna, Békés és Fejér megyében vannak, ahol a szántó hektáronkénti ára jóval 800 ezer forint fölött volt. A legolcsóbban Nógrád megyében lehetett szántóföldhöz jutni, ahol 1 hektár szántóföld átlagára kevesebb volt, mint az országos átlag fele.
Magyarország tavaly előtt ősszel jelezte Brüsszelben, hogy mivel még mindig nagy a különbség a termőföld hazai és régebbi tagállamokbeli árai között, a hétéves türelmi idő 2011-es lejárta után érvényesíteni szeretné a korlátozást további három évre. A hosszabbítást a lejárat évében, tehát 2011- ben kellett kezdeményezni, a lejárat előtt fél évvel.
Egy hektár földterület árai művelési áganként, 2009 2012, HUF Művelési ág 2009 2010 2011 2012 Szántó 491 200 519 300 583 700 670 400 Gyep 242 000 251 600 283 800 320 600 Szőlő 977 000 913 300 1 035 400 1 275 700 Gyümölcsös 663 700 721 200 729 100 873 300 Erdő 368 900 400 400 440 100 459 000 Forrás: KSH
A mezőgazdasági területek közel 60 százalékát haszonbérbe adják, jellemzően öt-tíz évre kötött szerződéssel. A hosszabb távú megállapodást adókedvezmény ösztönzi; ha öt évnél hosszabb időre szól a bérleti szerződés, nem kell a tulajdonosnak forrásadót fizetnie. A bérleti díjak egyébként a csatlakozást követően szintén csak kismértékben nőttek, ő aminek következményeként k ké - az AKI adatai szerint - az átlagos földbérleti díj hektáronként 18,8 ezer forint körül alakult, ez 3-6-szor alacsonyabb, mint az unió régi tagállamaiban.
Országos földbérleti díjak művelési ágak szerint, 2008 2011, HUF/ha Művelési ág 2009 2010 2011 2012 Szántó 24 600 25 900 28 900 32 800 Gyep 10 300 12 000 14 200 16 300 Szőlő 33 600 42 700 42 000 46 400 Gyümölcsös 30 000 32 000 34 500 37 800 Erdő 9 900 13 200 13 800 14 000