1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a

1

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán... 5 2.2. A Minőségfejlesztési Program bemutatása... 6 2.2.1. A Minőségfejlesztési Programhoz kapcsolódó dokumentumok... 10 2.2.2. A Minőségfejlesztési Program megvalósítására hivatott testületek... 10 2.2.3. Az intézmény működésének folyamatai és azok kölcsönhatása... 11 2.2.4. A Minőségbiztosítási rendszer működésének eredményei és hátráltató tényezői.. 11 3. INTÉZMÉNYI SZINTŰ VEZETÉS ÉS SZERVEZET... 13 3.1. A Főiskola szervezeti felépítése... 13 3.1.2. A Főiskola szakoktatási szervezete... 14 3.1.3. A főiskola gazdasági és igazgatási szervezete... 17 3.1.4. A főiskola által fenntartott közoktatási intézmények... 18 3.2. Vezetés és stratégiaalkotás... 18 3.2.1. Döntéshozó, tanácsadó szervek... 18 3.2.2. Döntési rendszer... 23 3.2.3. A hallgató szerepe és részvétele a döntéshozási folyamatban... 25 3.2.4. Az irányítási folyamatok bemutatása... 26 3.2.5. Stratégiaalkotás a főiskolán... 27 3.2.6. A döntések kommunikációja, az intézményi és a vezetői információs rendszer... 27 3.2.7. A döntések nyomon követése... 28 3.2.8. Pénzügyi, gazdálkodási és forráselosztási rendszer... 29 4. A SZEMÉLYI KIVÁLASZTÁS RENDSZERE... 31 4.1. Humánerőforrás gazdálkodás... 31 4.2. Az oktatók kiválasztása és az előléptetések rendszere... 35 4.3. Az oktatók munkájának elismerése... 41 5. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE... 42 5.1. Helyi együttműködések... 42 5.2. Regionális és országos együttműködések... 44 5.3. Nemzetközi kapcsolatok... 45 6. OKTATÁSVEZETÉS- ÉS FEJLESZTÉS... 50 6. 1. A Főiskola oktatási tevékenységének bemutatása... 50 6.1.1. A képzési szerkezet ismertetése... 50 2

6.1.3. A hallgatói szolgáltatások rendszere... 55 6.1.4. Az oktatást segítő infrastruktúra és adminisztráció... 57 6.1.5. Az élethosszig tartó tanulás intézményi szolgáltató rendszere... 58 6.1.6. Oktatási szolgáltató funkciók külső érdeklődők számára... 59 6.2. Az oktatással kapcsolatos folyamatok bemutatása... 61 6.2.1. A képzési folyamatok tervezése és fejlesztése... 61 6.2.2. A képzési programok működésének nyomon követése... 62 6.2.3. A hallgatók tájékoztatásának rendszere... 63 6.2.3.1. A leendő hallgatók tájékoztatása... 63 6.2.32. A képzésben résztvevő hallgatók tájékoztatása... 64 6.2.4. A hallgatók teljesítményértékelésének módja... 65 6.2.5. A tehetséggondozás formái... 66 6.2.6. Az oktatási adminisztráció működtetése... 69 6.2.8. Az oktatási tevékenység megítélése... 70 7. KUTATÁSVEZETÉS- ÉS FEJLESZTÉS... 71 7.1. A főiskolán folyó kutatási és művészeti alkotó tevékenység... 71 7.2. Tudományos és fejlesztési eredmények... 73 7.3. A Tánctudományi Kutatóközpont... 75 8. SWOT ANALÍZIS... 76 9. MELLÉKLETEK... 79 3

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE A Magyar Táncművészeti Főiskola legfontosabb célja, szakmai feladata, hogy olyan sokoldalúan képzett táncművészeket, táncpedagógusokat, koreográfusokat és elméleti szakembereket képezzen, akik az egyetemes és a nemzeti kultúra, ezen belül elsősorban a táncművészet értékeinek birtokában, magas fokú mesterségbeli tudásuk alapján alkalmasak a hazai és a nemzetközi táncéletben az előadóművészi, oktató és alkotó tevékenységre. A táncművészet valamennyi művészeti irányzattal harmonikusan együttműködik, képes az elmúlt századok technikai vívmányait sikeresen alkalmazni, elért eredményeit beépíteni a táncelőadásokba, azaz készen áll a megújulásra, folyamatosan fejlődik. A táncpedagógus képzés feladata, hogy a táncművészet oktatását önálló hivatásként választó hallgatóknak biztosítsa a szükséges, magas szintű ismeretek elsajátítását, egyéniségük szabad kifejlődését, a felelős értelmiségivé válás lehetőségét. A táncpedagógia legújabb ismeretei és gyakorlati változásai képzésünkben prioritást élveznek, így a változó világban a legfrissebb, legmodernebb tudásanyaggal oktatunk, kiváló pedagógusok és művészek közreműködésével. A hazai metodikai módszert szem előtt tartva, a világ számos országából összegyűjtött tananyaggal és személyes tapasztalattal kiegészített oktatási rendszer szerint képzett művészeink, alkotóink és pedagógusaink Európa, és a nagyvilág számtalan együttesében és iskolájában bizonyítják folyamatosan, hogy a magyar táncművészképzés magas szinten képes megfelelni a legigényesebb elvárásoknak is. Célunk, hogy az oktatás kiválósága révén a hazai és nemzetközi táncéletben elért irányadó pozíciónk a jövőben is fennmaradjon, tovább erősödjön. Képzési kínálatunk folyamatos megújításával, az alapképzési szakok mellett a mesterszakok beindításával valamint pedagógus-, és szakirányú továbbképzéseink által hallgatóinknak korszerű tudást, piacképes diplomát kívánunk nyújtani. Stratégiai célunk a tánctudomány művelése terén alkotó szellemi-kutató műhely létrehozása, a tánctudományok akadémiai elismerésének kivívása, doktori iskola alapítása és mindezeken keresztül az egyetemi rang elérése. Céljaink teljesítéséhez kiválóan felkészült, sok esetben több évtizedes tapasztalattal rendelkező mesterek, elméleti szakemberek és oktatók nyújtanak segítséget. A Magyar Táncművészeti Főiskola küldetése részének tekinti, hogy a folyamatosan bővülő, a munkaerőpiac rövid- és hosszabb távú igényrendszeréhez rugalmasan alkalmazkodó képzési kínálatával járuljon hozzá az európai, - mindenekelőtt a magyarországi - táncegyüttesek és táncművészképző (oktatási) intézmények szakemberigényének kielégítéséhez. képzési kínálata fogja át a szakmai életút egészét: az alapképzéstől a mesterképzésen keresztül a szakirányú továbbképzésekig és a doktori képzésig. a helyzetéből és lehetőségeiből adódó korlátokat figyelembe véve törekedjen arra, hogy a főiskolán folyó kutatómunka a tánctudomány művelőinek körében nemzetközi mértékben is ismert legyen. 4

biztosítsa a meglévő, valamint a felsőoktatási törvény rendelkezéseinek és a MAB elvárásainak megfelelően a későbbiekben kialakítandó szakok hallgatói számára a szakmai szellemi irányítást, az elméleti képzés és a gyakorlati oktatás hátterét szolgáló infrastruktúrát. biztosítsa a hallgatók számára az egyéni érdeklődésnek megfelelő képzés lehetőségét, segítse elő a tudományos igényű kreatív művészi szemlélet fejlesztését, a korszerű oktatásfejlesztési koncepciónak megfelelően minden lehetőséget adjon meg a szabad tantárgyválasztásra. a főiskola szervezeti és oktatási fejlesztésének elképzeléseihez kapcsolódva a kölcsönösség elve alapján együttműködjön a szakterületén munkálkodó intézményekkel, egyetemekkel és kutatóhelyekkel, a hazai művészeti felsőoktatás érdekeit szem előtt tartva segítse a felsőoktatás rendszerének hatékony és a reális társadalmi igényeknek és nemzetközi elvárásoknak megfelelő fejlesztését. szakmai kapcsolatrendszere alapján vállalja a táncművészet területén a ráháruló szakmai érdekképviseleti feladatok ellátását, szellemi és anyagi kapacitásaival elősegítse a táncművészet fejlődését, társadalmi elismertségét. vállalja a külhoni magyarok táncművészeti képzéséből ráháruló feladatokat, segítse a főiskolán tanuló külföldi hallgatók magas színvonalú szakmai képzését, fejlessze nemzetközi kapcsolatait a külföldi társintézményekkel, kutatóintézetekkel, kezdeményezze multilaterális oktatási és kutatási programok megvalósítását. minden eszközzel ösztönözze és segítse a főiskola oktatóit a tudományos fokozat megszerzésében és a szakmai szerepvállalásban a táncművészeti közéleti tevékenységében. 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán Az önértékelés során vizsgált 2001-2009-es időszak alatt a főiskola életében jelentős változások következtek be mind a képzési rendszer, mind a szervezeti kérdések tekintetében. Ezeket részben az új felsőoktatási törvény (a továbbiakban: Ftv.) rendelkezései és a bolognai folyamat által meghatározott feladatok, részben pedig intézményi specialitások indokolták. Jóllehet a főiskola csak 2007 szeptembere óta rendelkezik deklarált minőségfejlesztési programmal, ezt megelőzően is létezett a főiskola működését jellemző intézményi minőségügyi gyakorlat, melynek céljai azóta sem változtak: az oktatási/képzési színvonal fenntartása és növelése, az oktatás/képzés területén végrehajtott változtatások törvényességének, szakszerűségének, ellenőrizhetőségének biztosítása, a főiskolán folytatott kutatások eredményes, magas színvonalú végzése, a főiskola partnerei körében (hallgatók, oktatók, kutatók, egyéb dolgozók, a kikerülő hallgatók leendő alkalmazói, szakmai partnereink és megbízóink) az elégedettség fokozása, az igények minél teljesebb kielégítése. A 2007 előtti minőségügyi gyakorlat legfőbb elemi a következők voltak: (1) a képzési programok működésének tervezése: művészeti terv készítése tanévenként, a szakirányok indításának ütemezése, a felvételi vizsgák tervezése, a (záró)vizsgák tervezése, a képzési programok céljainak megvalósítása érdekében pályázati tevékenység tervezése, az oktatói feladatok folyamatos ellátása érdekében humánpolitikai tervezés, külföldi vendégoktatók meghívásának ütemezése stb. 5

(2) a képzési programok működési folyamatainak figyelemmel kísérése: a képzés szakmai tartalmának figyelemmel kísérése, a hallgatók tudásának félévenkénti bizottsági értékelése, a végzős évfolyam vizsgateljesítményének kibővített vizsgabizottság általi értékelése, tehetséggondozás, a versenyek, az azt megelőző megnézések és a szakmai gyakorlat eredményei által kapott visszajelzések beépítése az oktatási folyamatba, tantárgyfejlesztés, a hallgatók véleményének meghallgatása, a partnerkapcsolatok ápolása, új kapcsolatok kiépítése. (3) belső kommunikáció: a képzésről kapott információk továbbítása az érintetteknek, az információk beépítése az oktatási folyamatba. (4) a képzési folyamatok értékelése, a hibák kezelése: a kiadott oklevelek minősítésének vizsgálata, a végzett hallgatók elhelyezkedésének vizsgálata, a felhasználói visszajelzések vizsgálata, a minőségmutatók mérése és értékelése, a hibákat helyesbítő tevékenységek. Az elmúlt nyolc évet vizsgálva megállapítható, hogy a főiskola minőségügyi gyakorlata segítségével a főbb stratégiai célok szinte maradéktalanul megvalósultak: a bolognai irányelveknek megfelelő képzés megvalósítása; a képzési kínálat három új BA és két új MA szakkal való bővítése; az oktatás feltételrendszerének anyagi lehetőségeinkhez mért számottevő javítása (új campus); a tananyagok, oktatási módszerek és a tanulmányi nyilvántartás korszerűsítése (saját kiadványok, NEPTUN elektronikus tanulmányi rendszer bevezetése); a tankönyv- és jegyzetellátás feltételeinek javítása; a nemzetközi kapcsolatok bővítése; a főiskolai oktatói állomány fiatalítása, az arra érdemes kollégák szakmai karrierjét elősegítő tanulmányok, pályázatok, és kinevezések támogatása. 2.2. A Minőségfejlesztési Program bemutatása Az Ftv. a felsőoktatási intézmény kötelezettségeként határozza meg a minőségfejlesztési program készítését. Az intézményi minőségfejlesztési programnak tartalmaznia kell az intézmény minőségpolitikáját és minőségirányítási rendszerét. A minőségirányítási rendszerben meg kell határozni az intézmény működési folyamatait, ennek keretén belül a tervezési, vezetési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehajtását. Erre a jogi kötelezettségre, valamint a főiskola hagyományaira és a magyar táncművészet meghatározójaként a magyar felsőoktatásban betöltött különleges jelentőségére figyelemmel a főiskola szenátusa 2007 november 7-én elfogadta az intézmény Minőségfejlesztési Programját. Ennek megfelelően a főiskola minőségpolitikáját és minőségügyi koncepcióját az MTF küldetésnyilatkozata és minőségfejlesztési programja együttesen határozza meg. 6

A program készítése során mindvégig szem előtt tartottuk a főiskola kialakult működési és minőségbiztosítási gyakorlatát és eljárásait. A program céljai a következők: 1. meghatározni a főiskola jövőképéhez illeszkedő, egyben a jövőkép elérését támogató minőségfejlesztési tevékenység alapértékeit, 2. kitűzni és meghatározott időtávon felvázolni a főiskola minőségfejlesztési céljait (továbbá a célok elérését szolgáló vállalásokat, a várható eredményeket), 3. megadni a minőségügyi fogalmak azon értelmezését, amely értelemben használjuk ezeket, illetve kijelölni a minőségbiztosítás terjedelmét, hatókörét, 4. felvázolni a minőségfejlesztés eszközrendszerét, 5. lefektetni azokat az alapelveket, amelyeket tiszteletben kell tartani a minőségfejlesztéssel kapcsolatos valamennyi előkészítő-, tervező-, megvalósító-, értékelő és egyéb tevékenység során, 6. rögzíteni a főiskola minőségfejlesztési tevékenységének szervezeti, hatásköri kereteit, személyi és anyagi feltételeit, 7. felvázolni a főiskola (1-6. pontokban írtakból következő) minőségbiztosítási rendszerét, 8. meghatározni a főiskola (1-7. pontokban írtakból következő) minőségbiztosítási programját. A főiskola minőségirányítási rendszerének működtetéséért a rektor felelős; kialakítása, fenntartása, szakmai hatékonyságának biztosítása a főtitkár feladata. A főtitkár hatásköre a főiskolán működtetett minőségirányítási rendszer teljes körű felügyelete és a minőségirányítási rendszer működésével kapcsolatos javító intézkedések kezdeményezése, végrehajtása. A minőségirányítási rendszer kialakítása 2006 decemberében kezdődött el intézményünkben az alábbi felépítés szerint: 1. az intézmény bemutatása, küldetésnyilatkozata Az intézmény bemutatása tükrözi azokat a hagyományokat és eredményeket, amelyek kiemelkedő jelentőségűek a hazai táncművész- és táncpedagógus képzés területén. A küldetésnyilatkozatban megfogalmazott célok összhangban állnak hagyományainkkal és eredményeinkkel, valamint megfogalmazzák az európai, illetve nemzetközi jelentőségű szakmai és tudományos törekvéseinket, amelyek eléréséhez a főiskola hozzárendeli képzési programját és módszereit. 2. az intézmény működésének folyamatai, kölcsönhatásuk A Magyar Táncművészeti Főiskola sajátos folyamatokkal rendelkezik. Ezen folyamatok egyrészt az oktatással szorosan összhangban álló tevékenységeket jelentik, másrészt mindazon támogató folyamatokat, amelyek lehetővé teszik a hatékonyságot, valamint az eredményességet a képzési folyamatokon belül. A Minőségfejlesztési Program rögzíti a folyamatok legfontosabb összefüggéseit és meghatározza az egyes folyamatokon belül viselt döntési és végrehajtási felelősségeket. 7

3. a főiskola minőségfejlesztési programjának készítése, közzététele, értékelése A Főiskola minőségfejlesztési programjának készítésében a Rektor, a Gazdasági főigazgató, a Főtitkár és a Művészeti menedzser vettek részt. A Minőségfejlesztési program elkészítése a Külső, valamint a főiskola már meglévő aktuális és érvényes belső alapdokumentumaival való összhang megteremtésével indult: a Főtitkár a minőségirányításért felelős szakember segítségével a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok, valamint az SzMSz alapján a minőségirányítási rendszerek kialakításánál irányadó elvárásoknak és tapasztalatoknak megfelelően rögzítette a dokumentummal kapcsolatos követelményeket. A kialakított struktúrának megfelelően több konzultáció közbeiktatásával készültek el a dokumentum fő fejezetei. A Minőségfejlesztési programot a Szenátus, valamint a benne rögzített folyamat-felelősök áttekintették, kiegészítették, a végleges tartalmat a Szenátus hagyta jóvá. A minőségfejlesztési programot rendszeres időközönként (kb. 1,5-2 évente) a Szenátus, valamint a folyamat-felelősök áttekintik és a dokumentumban meghatározott szabályok szerint a folyamatokat, valamint azok eredményeit (a főiskola képzési, valamint művészeti eredményeit) értékelik, majd meghatározzák a fejlesztésekkel kapcsolatos szükséges tennivalókat. 4. a vezetőség felelősségi köre A főiskola vezetőségének kötelezettsége, hogy megfelelően fogalmazza meg a felsőoktatási törvényből, valamint a hallgatók igényeiből fakadó célokat. Felelősségük, hogy megfelelő anyagi és emberi erőforrásokat rendeljenek az elérendő célokhoz, valamint egyértelmű és határozott szabályokat hozzanak létre az intézményben viselt felelősségek és feladatok tekintetében. A vezetőség felelőssége, hogy rendszeres időközönként áttekintse a folyamatokat, mérje azok eredményességét, elemezze az eredményeket, és újabb (magasabb szintű) célkitűzéseket fogalmazzon meg az intézmény számára. 5. gazdálkodás az erőforrásokkal A főiskola gondoskodik folyamataiban és belső szabályozottságaiban azokról a feladatokról és felelősségekről, amelyek az emberi erőforrás, az intézményi - oktatási infrastruktúra irányításával kapcsolatosak. 6. az intézmény működtetése Főiskolánk az intézmény működtetése során a korábbi szabályozási területeken túlmenően a beszerzés folyamatainak szabályait meghatározta. A beszerzési folyamatokban különös hangsúlyt kap a közbeszerzési törvény, valamint az intézményünkön belül érvényes kötelezettségvállalásokra vonatkozó szabályzat. A beszerzések során általános szabály, hogy minden terméket vagy szolgáltatást ellenőrzés alá kell vonni, hogy azok intézményünk igényeinek minden tekintetben eleget tegyenek. 8

7. partnerkapcsolatok irányítása A főiskola célkitűzéseinek maradéktalan teljesítéséhez azonosítania kell partnereinket és a tevékenységünkben érdekelt feleket. Figyelemmel kell kísérnünk a jelenlegi és leendő hallgatóink, és valamennyi érdekelt fél (pl. a munkaerőpiaci szereplők, finanszírozó szervek) igényeit. A főiskola a hallgatókkal és a külső intézményekkel kapcsolatos megállapodásait szabályzatokban illetve szerződésekben rögzíti. A szabályzatok és szerződések teljesítését folyamatosan nyomon követjük, a szabályzatok és szerződések módosításaiból fakadó megváltozott feltételeket pedig ellenőrizzük. 8. szolgáltatási folyamatok Intézményünk a szolgáltatási folyamatok szabályozását rögzítette a Minőségfejlesztési programjában. A szolgáltatási folyamatokat a felelős vezetők megtervezik és fejlesztik. A képzési folyamatok, a képzési struktúra (szak, szakirány, tanterv, tantárgy) fejlesztése az intézmény kijelölt felelőseinek feladata. A Minőségfejlesztési program az oktatási folyamatok előkészítését és végrehajtását folyamatszemléletű megközelítésben kezeli. A szolgáltatási folyamatok egyik legfontosabb visszacsatoló eleme a képzési folyamatok értékelése, hiszen a következő időszak tervezésénél a Szenátus döntése ezen információkra épül. A Magyar Táncművészeti Főiskola képzésen kívüli legfontosabb alaptevékenységei közé tartozik a művészeti alkotótevékenységgel és a kutatással kapcsolatos folyamatok meghatározása. 9. mérés, elemzés és fejlesztés A Minőségfejlesztési program valamint a minőségirányítási rendszer egyik kulcsfolyamata a visszacsatolással kapcsolatos feladatok és felelősségek meghatározása. A Visszacsatolásokat azokra a minőséggel kapcsolatos mért és elemzett mutatókra és adatokra építjük, amelyek a legjobban leképezik az intézményünk és folyamataink megfelelőségével kapcsolatos információkat (pl. a folyamatok és az érintettek érdekében tett észrevételek, beavatkozások stb.). Ezen folyamatok során kell gondoskodni a feltárt nem megfelelőségek javításáról, helyesbítéséről, valamint a megelőző intézkedések meghatározásáról, véghezviteléről és az intézkedések hatékonyságának méréséről. 9

2.2.1. A Minőségfejlesztési Programhoz kapcsolódó dokumentumok Az alábbi ábra a Minőségfejlesztési Programhoz kapcsolódó dokumentumokat és azok programmal való összefüggését, valamint a megvalósulás fokát szemlélteti. 2007 őszétől az itt felsorolt programok és tervek jelentik a minőségbiztosítás alapját, de ezt megelőzően is léteztek azonos funkciót betöltő dokumentumok. 2.2.2. A Minőségfejlesztési Program megvalósítására hivatott testületek Az említett testületek mellett természetesen komoly szerepe van a szervezeti egység vezetőknek is a minőség biztosításában, a problémák feltárásában és megoldásában. 10

2.2.3. Az intézmény működésének folyamatai és azok kölcsönhatása 2.2.4. A Minőségbiztosítási rendszer működésének eredményei és hátráltató tényezői Egy éves előkészítő munka eredményeképpen 2007 novemberében fogadta el a szenátus a felsőoktatási törvénynek megfelelő minőségfejlesztési programot, melyben az intézményvezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési és fogyasztóvédelmi feladatokat, továbbá az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét szabályozta a főiskola. A programban meghatározott területeken azóta folyamatosan folyik a munka: 1) a 2007/2008. és a 2008/2009. tanévre vonatkozóan is elkészült a főiskola egységes éves operatív terve, 2) a 2007/2008. és a 2008/2009. tanévre vonatkozóan is elkészült az összes szervezeti egység egyedi operatív terve, valamint a főiskola képzési terve. Ezek a tervek havi bontásban részletezik az intézményfejlesztési tervben is rögzített elvégzendő feladatokat a határidő megjelölésével, és az év végi beszámoló alapjául szolgálnak majd. 11

További előrelépés, hogy 3) a szervezeti egységek vezetői begyűjtötték az oktatók/más foglalkoztatottak szakmai életrajzait, és elkészítették a szervezeti egységre vonatkozó humánpolitikai és továbbképzési terveket. Az oktatók szakmai életrajzai nyilvánosak, azok a főiskola weboldalán megtekinthetőek. Ugyancsak a minőségfejlesztési programnak köszönhető, hogy 4) a 2007/2008-as tanév I. szemeszterében első alkalommal (azóta pedig minden félévben) véleményezték oktatóinkat a hallgatók; 5) a szenátus 2007. november 7-én megválasztotta az 5 tagú minőségfejlesztési bizottságot, melynek tagja a Művészeti Tanács és a Tudományos Tanács elnöke, a művészeti és képzési rektorhelyettes, a Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet igazgatója, valamint a Pedagógusképző tanszék egyetemi tanára; 6) a minőségfejlesztési bizottság 2008. március 14-én meghatározta a főiskola minőségmutatóit, és megkezdte a mutatók javítását célzó intézkedési terv kidolgozását. A leírtakból kitűnik, hogy a főiskola vezetése elkötelezett a minőségi oktatást és működést biztosító rendszer iránt, és az új keretek között még komolyabban veszi a minőségbiztosítást, ám több nehézséggel kell szembenéznünk. A program működtetésének kiforratlansága A felsőoktatási törvényben megfogalmazott elvek szerint felépített minőségbiztosítási rendszerünk működtetése 2007-ben kezdődött, tehát ebben az új formában egyelőre csak 1,5 éves múltra tekint vissza. A programban előírt eljárások egy része a korábbi gyakorlatot követi (a vizsgabizottságok értékelő tevékenysége, stratégiai tervezés, a képzési programok tervezése és nyomon követése, vezetői beszámolás, vezetői értékelés stb.), más része azonban merőben új (az alkalmazottak vezetéssel kapcsolatos véleményének kikérése és értékelése, a volt hallgatók véleményének formális begyűjtése), így időt igényel azok bevezetése, tudatosítása és kommunikálása a munkatársak, illetve érintettek felé. Forráshiány További nehézség, hogy a minőségbiztosítási rendszer működtetésére elkülönített forrás nem áll rendelkezésünkre, így professzionális minőségügyi szervezeti egység (csoport, vagy iroda) felállítására nincsen mód. A minőségbiztosítással kapcsolatos adminisztratív és egyéb teendők munkatársaink számára többletfeladatként jelentkeznek, ami sok esetben nehezíti azok határidőre történő végrehajtását. Aktuális helyzet Végül, de nem utolsó sorban befolyásolja a rendszer működtetését a főiskolát immár két éve jellemző vezető hiány. Rektor hiányában csak a legégetőbb személyi és stratégiai döntések születnek meg, ami az elmúlt időszak minőségügyi értékelésénél torzító hatású lehet. Belföldi ekvivalens intézmény hiánya Magyarországon nincsen olyan azonos profilú táncművészeti képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmény, amelynek minőségbiztosítási rendszere (pl.: a speciális ellenőrzési formák tekintetében) összehasonlítási alapul szolgálhat számunkra. 12

3. INTÉZMÉNYI SZINTŰ VEZETÉS ÉS SZERVEZET 3.1. A Főiskola szervezeti felépítése A Magyar Táncművészeti Főiskola az egyszemélyi felelősség, és a szakmai tagolás elve alapján felépített szervezeti egységek rendszeréből áll. Tekintettel arra, hogy az 1983-ban főiskolai rangot kapott intézmény szervezeti struktúrája az 1950-ben létrehozott jogelőd Állami Balett Intézet intézményi rendszerét követte a szervezeti felépítés 1983-tól napjainkig jelentős változásokon ment keresztül. Az optimális szervezeti felépítés kialakítása során meghatározó tényezők voltak: a) az állami kulturális szerepvállalás új igényei a rendszerváltozást követően, b) az 1993-as felsőoktatási törvény rendelkezései, c) az indított új szakok által meghatározott új feladatok, d) az adminisztrációs feladatok megnövekedett mértéke, e) optimális feladatmegosztás, f) jól elhatárolható hatáskörök, g) a 2005-ös új felsőoktatási törvény oktatási és funkcionális szervezeti egységekre vonatkozó rendelkezései, h) a bolognai folyamat által meghatározott új képzési rendszer feladatainak ellátása. A fenti tényezők figyelembevételével megtörtént a szervezeti struktúra újragondolása, melynek eredményeként 2006 májusában megszületett a főiskola új Szervezeti és Működési Szabályzata. Az új alább részletezett szervezeti felépítés megfelel a feladatok megnövekedett mértékének, valamint a 2005-ös felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezéseinek, és terveink szerint a közeljövőben nem szorul számottevő módosításra. 3.1.1. Az intézmény tagolásának elvei 1. Az intézményben oktatási szervezeti egységként két intézet és az intézeteken belül tanszékek működnek: Táncművészképző Intézet: - Klasszikus Balett és Moderntánc Tanszék, - Néptánc- Színházi tánc Tanszék, - Zenei- és Zeneelméleti Tanszék; Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet: - Koreográfusképző Tanszék, - Pedagógusképző Tanszék, - Elméleti Tanszék. 2. Az intézményben szolgáltató szervezeti egységként központi audiovizuális stúdió, raktárak (jelmez- és kelléktár, cipőraktár), színház (művészeti gyakorlóhely), táncszakmai kondicionáló és rehabilitáló egység, központi könyvtár (nyilvános tudományos közgyűjtemény) és - közoktatási intézményként - kollégium működnek. 13

3. Az intézmény működtetési feladatainak ellátásához gazdasági funkcionális szervezeti egységként gazdasági hivatalt, igazgatási szervezeti egységként rektori hivatalt, műszaki szolgáltató funkcionális szervezeti egységként műszaki osztályt működtet. A Magyar Táncművészeti Főiskola belső ellenőrzési feladatot ellátó funkcionális szervezeti egységként belső ellenőrt foglalkoztat. Az intézmény szervezeti felépítését, tagolását, az egyes oktatási - tudományos - kutatási, szolgáltató és funkcionális szervezeti egységeket és működésük rendjét részletesen a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az intézmény vezetését, a vezetők megbízását, illetve felmentését, valamint hatáskörüket az Ftv. és az SzMSz határozza meg. A főiskola gazdasági és igazgatási szervezete jól elkülöníthető a főiskola szakoktatási és közoktatási szervezetétől. A gazdasági és igazgatási szervezet, valamint a közoktatás szervezete a kétszintű vezetési modellen és az áttekinthetőségen alapul. A szakoktatási szervezet háromszintű vezetői modell alapján működik. 3.1.2. A Főiskola szakoktatási szervezete A főiskola szakoktatási szervezetének két pillére a Táncművészképző Intézet és a Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet. A két intézet a profiljának megfelelő szakokon nyújt szakképzettséget, különböző szakirányokon. Az intézetek operatív vezetését a két intézetigazgató látja el. Az intézetigazgatók közvetlenül a rektor alá rendelten működnek. Az intézetek a tanszékvezetők által irányított tanszékekre tagolódnak. 14

A rektor-intézetigazgató-tanszékvezető kapcsolatrendszer testesíti meg a háromszintű vezetői modellt, mely a szakmai feladatok ellátása során optimális. Ebben a rendszerben az adott döntés kizárólag a szakmailag közvetlenül érintettek bevonásával és a szükségesnél nem magasabb szinten születik. Mindemellett természetesen biztosított, hogy az eltérő profillal működő két intézet igazgatói és a tanszékvezetők folyamatos tájékoztatásban részesülnek az egész főiskolát érintő kérdéseket illetően. A tanszékek egyrészt felelősek a szakterületükhöz tartozó képzési, művészeti- és tudományos kutatási feladatok ellátásáért, másrészt a főiskolán a képzés, a művészi- és tudományos kutatómunka a tanszékeken, mint oktatási-szervezeti egységekben folyik. A Táncművészképző Intézet keretében működik a Klasszikus Balett és Moderntánc Tanszék, a Néptánc és Színházi tánc Tanszék, valamint a Zenei és Zeneelméleti Tanszék. A Klasszikus Balett Tanszék helyzete a kezdetektől fogva meghatározó volt főiskolánkon, hiszen főtanszékként a többi tanszéknél világosabb és egyértelműbb képzési stratégiát követett, ráadásul már korábban elindította a balett módszertan megújítását célzó kutatásokat, és ennek első eredményeit tankönyv formájában is publikálta. A balett tanszék több évtizedes dominanciája és szakmai szilárdsága ilyen értelemben megkönnyítette a többi tanszék helyzetét, akik saját stratégiájuk kidolgozásához viszonyítási pontként használhatták. A Klasszikus Balett Tanszék 2006-ban egyesült a Moderntánc tanszékkel abból a célból, hogy a moderntánc - mint a táncművészképzés új szakirányának - képzési stratégiáját és működését biztos alapokra helyezze. A moderntánc képzés önálló szakirányként történő megindulását követően a módszertani fejlesztés első szakaszának sikeres lezárulásával napirendre kerülhet a moderntánc tanszék újbóli önálló megszervezése. Ennek előfeltételeként 2009 januárjától a tanszék keretein belül működik a moderntánc oktatókból álló tanszéki csoport. A Néptánc és Színházi tánc Tanszék - mely a korábbi Néptánc tanszék utóda - ezzel a megnevezéssel ugyancsak 2006-ban alakult újjá. A színházi tánc tanszéki elnevezésben történő feltüntetésének indoka kettős: egyrészt a néptánc-színházi táncművész szak főiskolai szakká fejlesztése a korábbi néptánc tanszék gondozásában már megtörtént, így joggal várható, hogy a tanszék elnevezésében is megjelenjen. Az elnevezés módosítását másrészt a főiskola azon célja is indokolja, mely szerint a 2009/2010. tanévben önálló színházi tánc szakirányon is elindul a képzés főiskolánkon. A Zenei és Zeneelméleti Tanszék ezzel a megnevezéssel szintén 2006-ban alakult. A Tanszék célja alapvetően a táncoktatáshoz nélkülözhetetlen zenei kíséretet biztosító zongorakísérő művésztanárok (korrepetitorok) munkáját koordinálása. Másrészt a jelenleg az Elméleti tanszékhez tartozó zeneelméleti oktatók tevékenységét kívánja perspektivikusan magában foglalni. Az intézetek karrá fejlesztésének folyamatában eldöntendő, hogy a zeneelméleti oktatók a tantárgyak jellegéből adódóan a művészképzéshez vagy a pedagógusképzéshez kapcsolódnak-e, és ennek megfelelően szükséges a tanszék elnevezésének és személyi állományának meghatározása. 15

A Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézetben működik a Koreográfusképző Tanszék, a Pedagógusképző Tanszék, valamint az Elméleti Tanszék. A Koreográfusképző Tanszék célja olyan koreográfusok, alkotóművészek képzése, akik képesek eredeti és személyes hangvételű táncművészeti alkotások megtervezésére és gyakorlati megvalósítására, alkotói elképzeléseik személyes megértetésére és elfogadtatására, valamint az előadóművészekkel való kreatív együttműködésre. A koreográfusképzés mellett a tanszék kiemelten foglalkozik a más szakokon (táncművész, táncpedagógus, táncos és próbavezető) tanulók koreográfiai ismereteinek bővítésével, hiszen mind a táncművészek, mint a gyakorló pedagógusok esetében elengedhetetlen, hogy színvonalas gyakorlatokat, vizsgaelőadásokat állítsanak össze saját maguk, illetve tanítványaik számára. A Pedagógusképző Tanszék alapfeladata a kifutó táncpedagógus főiskolai szak, valamint a táncos és próbavezető alapszak pedagógiai és szakmódszertani irányításának összehangolása. A tanszék látja el a bolognai rendszerben átalakult, a pedagógia és pszichológia területére tartozó tantárgyak oktatását, és nagy figyelmet szentel a szabadon választható elméleti és gyakorlati kurzusok igény szerinti bővítésére, a legújabb módszertani elvek átadásával pedig a képzés színvonalának emelésére. A tanszék törekszik a táncos - és próbavezető képzés tartalmi és minőségi fejlesztésére és folyamatos felülvizsgálatára pedagógiai, pszichológiai és művészetpedagógiai szempontból. A Pedagógusképző Tanszék az általános pedagogikum oktatásán túl módszertani kutatást végez a Klasszikus Balett és a Moderntánc Tanszék, valamint a Néptánc és Színházi Tánc Tanszék együttműködésével. Az Elméleti Tanszék a hallgatók elméleti képzéséért felelős a művész- és pedagógusképzésben egyaránt. Feladata a hallgatók szakmai műveltségének megalapozása, továbbá felkészítésük a zene- és táncművek, képzőművészeti alkotások értő befogadására és elemzésére, az önálló véleményalkotásra és tájékozódásra a művészetek világában. A tanszék tanárai a különböző művészetelméleti (tánc, zene, képzőművészet, irodalom, színház, film) ismeretek átadása mellett vallás- és művelődéstörténeti kurzusokat is tartanak és kutatás-módszertani jártasságot nyújtanak a hallgatóknak. A tanszék kiemelt feladata a tudományos diákköri munka irányítása, illetve a hallgatók bevonása a táncelméleti kutatásokba. A tanszéken oktató tanárok saját tudományos kutatásaik mellett részt vesznek az oktatásfejlesztésben, a tankönyvírásban, illetve a Tánctudományi Kutatóközpont munkájában. Az ismertetett tanszéki struktúra kialakítását, a tanszékek intézetek alá rendelését a bolognai folyamat által determinált változások, valamint az indítandó új szakok és szakirányok határozták meg. A főiskola oktatási szervezetéhez tartozik az egészségügyi és rehabilitációs csoport is, mely közvetlenül a Táncművészképző Intézet igazgató alá rendelt szervezeti egység. A csoport tevékenységét a honlapunkon is nyilvánosságra hozott szakmai protokoll szerint végzi. A főiskola stratégiai céljai között szerepel, hogy a meglévő intézeti struktúra felhasználásával és továbbfejlesztésével, a vonatkozó kormányrendelet által meghatározott tárgyi és személyi feltételeknek eleget téve művészképző és pedagógusképző karokat hozzon létre. Ez magában foglalja a tanszéki struktúra már említett felülvizsgálatát is. 16

3.1.3. A főiskola gazdasági és igazgatási szervezete * A főiskola egyszemélyi felelős vezetője a rektor. A rektor munkáját segíti az általános rektorhelyettes, aki a rektor által átruházott hatáskörben ellátja az intézményi adminisztráció és a tanügyigazgatás általános felügyeletét, a főiskola által fenntartott közoktatási intézmények felügyeletét, gyakorolja a rektor egyes hatásköreit a hallgatói követelményrendszer alkalmazása során, valamint képviseleti és koordinációs feladatokat végez, a művészeti és képzési rektorhelyettes, aki felügyeletet gyakorol a főiskolán folyó valamennyi szakmai oktatási és képzési forma felett, és közvetlenül irányítja a Táncművészképző Intézet, valamint a Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet munkáját. A főiskola gazdálkodását, valamint a gazdasági szervezeti egységeket (gazdasági hivatal, raktárak, élelmezési csoport, műszaki osztály, központi gondnokság, karbantartási csoport) * A PR és marketing menedzser, valamint a nemzetközi kapcsolatok igazgatója munkakörök betöltetlenek. 17

felelősen irányító, a rektornak közvetlenül alárendelt magasabb vezető a gazdasági főigazgató. A főiskola igazgatási szervezeti egységeit (rektori hivatal, tanulmányi osztályok, könyvtár) felelősen irányító, a rektornak közvetlenül alárendelt magasabb vezető a főtitkár. A főiskola jogszerű működéséért a főtitkár felel. A művészeti menedzser, közvetlenül a rektornak alárendelten látják el szakterületük szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feladatait. A PR és marketing menedzser, valamint a nemzetközi kapcsolatok igazgatója munkakörök betöltetlenek. 3.1.4. A főiskola által fenntartott közoktatási intézmények Ugyancsak közvetlenül a rektor alá tartoznak az önálló munkáltatói jogkörrel rendelkező közoktatási intézményvezetők: a gimnázium igazgató és a kollégium igazgató. Az általuk vezetett intézmények részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek. Mivel az önértékelés a főiskoláról szól, a közoktatási intézményekkel a továbbiakban nem foglalkozunk. 3.2. Vezetés és stratégiaalkotás 3.2.1. Döntéshozó, tanácsadó szervek A Főiskola 2006-ban elfogadott új Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a főiskolai tradíciók alapján kialakította a főiskola irányításában közreműködő vezető testületek rendszerét (Szenátus, tanácsok, tanszéki -és rektori értekezletek). Az SzMSz lehetővé tette a vélemények eddiginél szélesebb körű megismerését (művészeti tanács, tudományos tanács, gazdasági tanács), illetve az intézményvezetés hatékony működését segítő szakbizottsági rendszer kialakítását. A testületek és bizottságok feladat- és hatáskörének megállapítása (döntési, véleményezési, javaslattételi stb. jog), illetve az adott vezetési szintre telepítése azt a célt szolgálta, hogy a főiskola működése során felmerülő feladatok megoldásában, a célkitűzések megvalósításában a szakmai szempontok mellett lehetőség legyen a főiskola érdekének érvényesítésére, valamint a főiskolai szervezeti egységek (intézet, tanszék) saját - a főiskola általános érdekeivel nem ellentétes - véleményének megjelenítésére. A főiskolai vezető testületek működésére vonatkozó vizsgálat során a Magyar Táncművészeti Főiskola alapvetően megkülönböztette egymástól a döntéshozó testületként működő Szenátust 18

és a véleményezésben, javaslattételben közreműködő tanácsokat, továbbá a szakbizottsági rendszert. A főiskolán a döntések részben egyéni vezetői, részben testületi döntések. A stratégiai jellegű testületi döntések meghozatala során négy szerv működése alapvető jelentőségű: a Szenátus, a Gazdasági Tanács, valamint a Művészeti Tanács és a Tudományos Tanács. Szenátus A Szenátus az új felsőoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően a Magyar Táncművészeti Főiskola legfőbb döntéshozó testülete. A korábbi 21 tagú főiskolai tanács helyett az új szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően egy viszonylag kis létszámú Szenátus került megválasztásra. A Szenátus dönt mindazon kérdésekben, amelyeket a felsőoktatási törvény a hatáskörébe utal. A Szenátus fogadja el a főiskola szabályzatait, az intézményfejlesztési tervet, a képzési programot, a főiskola költségvetését; dönt többek között fejlesztés indításáról, együttműködési megállapodás megkötéséről, a főiskola szervezetének átalakításáról, kutatási program elfogadásáról, az intézményi egységek munkájáról szóló beszámolók elfogadásáról. A Szenátusnak 15 tagja van. A testületnek hivatalból tagja a rektor. A rektor tagsági megbízatása a felsőoktatási törvényen alapul és a rektori munkakörhöz kapcsolódik. A Szenátus többi tagja választás vagy delegálás útján nyeri el mandátumát. Az oktatók és kutatók köréből 8 tag, az egyéb munkakörben foglalkoztatottak köréből 1 tag kerül megválasztásra. A szenátusi választáson választó és választható, aki az intézménynél közalkalmazotti vagy munkaviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be. A jelölés és a választás törvényességéért a főtitkár felel. A hallgatói önkormányzat (a továbbiakban: HÖK) 4 szenátusi tagot, a reprezentatív szakszervezet pedig 1 szenátusi tagot delegál a belső szabályzata által meghatározott eljárási rend szerint. A Szenátus tanácskozási jogú állandó meghívottai: a hivatalban lévő rektort megelőző rektor, a Gazdasági Tanács elnöke, a Művészeti Tanács elnöke, a Tudományos Tanács elnöke, a gazdasági főigazgató, a főtitkár, a gimnáziumi igazgató, a kollégiumi igazgató, a Közalkalmazotti Tanács képviselője, a Főiskolai Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának képviselője. Az új 15 tagú Szenátus mandátuma 2006. december 18-ától 4 évre szól. Kivételt képeznek a HÖK delegáltjai, akik mandátuma legfeljebb 2 évre szól. A Szenátus elnöke a rektor, titkára a főtitkár. A Szenátust az elnök hívja össze, a hatás- és döntési kör gyakorlásához szükséges alkalommal, de tanévenként legalább öt ízben. A Szenátus határozatait főszabály szerint nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Valamennyi szenátusi ülésről jegyzőkönyv készül. Az új felsőoktatási törvénynek megfelelő szervezeti felépítés kialakítását jelzi, hogy a 2006. évben a szenátus 81 határozatot hozott (ezek túlnyomó többsége szervezeti döntés), míg 2007-ben 70, 2008-ban pedig 59 döntés született. 19

Gazdasági Tanács A Gazdasági Tanács a főiskola döntés-előkészítő és véleményező testülete. A Gazdasági Tanács hét tagból áll, a tagok mandátuma 2011. március 1-jéig szól. A Gazdasági Tanács üléseit szükség szerint tartja. Határozatképes a Tanács, ha ülésén tagjainak több mint 50 %-a személyesen jelen van. A határozathozatal nyílt szavazással történik, a többségi elv szerint. A Gazdasági Tanács tevékenységét a felsőoktatási törvényben és saját ügyrendjében foglaltak alapján látja el. A Gazdasági Tanács a Szenátussal együttműködik. A Gazdasági Tanács a Szenátus döntéseinek előkészítéseként véleményezi a főiskola a) intézményfejlesztési tervét, b) költségvetését és a számviteli rendelkezések szerinti beszámolóját, c) számviteli rendjét, d) fejlesztés indítását, e) gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzését, gazdálkodó szervezettel történő együttműködést, f) vagyonkezelésében és tulajdonában lévő ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését, g) a felsőoktatási törvényben meghatározott hitelfelvételét, h) együttműködési megállapodásának megkötését, i) szervezete, szervezeti egysége létesítését, átalakítását, megszüntetését. A Gazdasági Tanács döntés-előkészítő hatáskörben véleményezi mindazon tervezett kötelezettségvállalásokat, amelyek értéke az általános közbeszerzési eljárásokra aktuálisan irányadó szabályok szerint eléri, vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat. A Gazdasági Tanács fenntartói döntés előkészítéseként javasolhatja az intézmény vezetője részére e beosztása időtartamára illetménykiegészítés megállapítását [53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet]. A Szenátus dönt a gazdasági tanács Szenátus által delegált tagjainak választásáról. A Szenátus hatáskörébe tartozik továbbá a gazdasági tanács által benyújtott kérdések megvitatása. A szenátus tanácskozási jogú állandó meghívottja a Gazdasági Tanács elnöke, a Szenátus ülései a Gazdasági Tanács tagjai számára nyilvánosak. A Szenátus elnökének (a rektor) feladata a Szenátus és a Gazdasági Tanács együttműködésének koordinálása. Művészeti Tanács Az Művészeti Tanács (a továbbiakban: MT) a rektornak közvetlenül alárendelt tanácsadó testület. A rektor a Táncművészképző Intézet táncművész képzési stratégiájának kidolgozását, az éves művészeti terv előkészítését, az éves művészeti terv végrehajtásának koordinálását, a tehetséggondozás, minőségi oktatás intézeti lehetőségeinek feltárását, feladatainak 20

meghatározását és végrehajtásának ellenőrzését megbízólevéllel a Művészeti Tanácsra ruházhatja. Az MT a képzési ágán tanulók illetve foglalkoztatottak személyi körében javaslatot tesz a Szenátusnak köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről, valamint a címek és kitüntetések adományozásáról. A Művészeti Tanácsnak jelenleg 7 tagja van, a tagok mandátuma 2009-ben, illetve két tag mandátuma 2010-ben jár le. A tagok egyike az MT elnöke. Az intézményben működik egy úgynevezett kibővített Művészeti Tanács, melyben a rektor által meghívott vezető oktatók és külső tagok vesznek részt. A kibővített Művészeti Tanács a vizsgakoncertek és házi versenyek alkalmával a külső szakmai kontrollt biztosítja. A tagokat és az elnököt a Szenátus választja meg 3 évre, a főiskolai vagy egyetemi tanárok, docensek közül. A Művészeti Tanács szükség szerinti rendszerességgel ülésezik, ami a gyakorlatban legalább havi egy ülést jelent. A Művészeti Tanács ügyrendjét maga állapítja meg, és azt bemutatja a Rektornak. Tudományos Tanács A Tudományos Tanács a rektornak közvetlenül alárendelt tanácsadó testület. A Tudományos Tanács elkészíti a főiskola kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáját és irányítja annak megvalósítását, továbbá elkészíti az intézeti középtávú és éves tervet. A rektor a Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet képzési stratégiájának kidolgozását, a tehetséggondozás, minőségi oktatás intézeti lehetőségeinek feltárását, feladatainak meghatározását és végrehajtásának ellenőrzését megbízólevéllel a Tudományos Tanácsra ruházhatja. A Tudományos Tanács a képzési ágán tanulók illetve foglalkoztatottak személyi körében javaslatot tesz a Szenátusnak a köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről, valamint a címek és kitüntetések adományozásáról. A Tudományos Tanácsnak jelenleg 5 tagja van, két tag mandátuma 2009. október 3-ig, három tag mandátuma pedig 2009. május 26-ig szól. A tagok egyike a Tudományos Tanács elnöke. A tagokat és az elnököt a Szenátus választja meg 3 évre, a főiskolai vagy egyetemi tanárok, docensek, illetve a tudományos fokozattal rendelkező kutatók közül. A Tudományos Tanács szükség szerinti rendszerességgel ülésezik, ami a gyakorlatban évi 6-8 ülés jelent. A Tudományos Tanács ügyrendjét maga állapítja meg és azt bemutatja a Rektornak. 21

Szaktestületek (szakbizottságok) Tanulmányi bizottság A Tanulmányi Bizottság hattagú: egy elnökből, egy társelnökből, valamint négy tagból áll. A Tanulmányi Bizottság elnökét és két tagját a teljes munkaidejű, közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatók, kutatók, ügyvivő-szakértők közül, az intézetigazgatók javaslata alapján, társelnökét és hallgató tagjait a HÖK javaslata alapján a Szenátus választja meg, s ennek alapján a rektor bízza meg. A Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozik a tanulmányi- és vizsgaügyekkel kapcsolatos eljárási rend kialakítása és érvényesítése, valamint a tanulmányi ügyekhez kapcsolódó panaszok, bejelentések elbírálása. Fegyelmi testület A Szenátus oktatókból és hallgatókból álló fegyelmi testületet alakít. A fegyelmi testület 6 oktató és 3 hallgató tagból áll. A testület elnökét és 5 oktató tagját a Szenátus, 3 hallgató tagját pedig a Hallgatói Önkormányzat szabályzatában meghatározott módon választja meg. Az oktató beosztású tagok megbízása 3 évre, a hallgatói jogállású tagok megbízatása 1 évre szól. A fegyelmi jogkört első fokon a Fegyelmi Bizottság, másodfokon a rektor gyakorolja. A fegyelmi ügyekben elnökből és két tagból álló Fegyelmi Bizottság jár el. A Fegyelmi Bizottság elnökét és tagjait a fegyelmi testület elnöke jelöli ki a fegyelmi testület tagjai közül úgy, hogy a tagok egyike a Hallgatói Önkormányzat képviselője. Felvételi bizottság A Felvételi Bizottság felügyeletet gyakorol a vizsgáztató bizottságok, a vizsgadolgozatokat javító és felülvizsgáló bizottságok felett, jóváhagyja a felvételi követelményeket, jóváhagyja a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban közzétételre szánt szöveget, ellátja a szabályzatban előírt egyéb feladatait. A Felvételi Bizottság elnöke a Rektor, tagjai az intézetigazgatók, a tanszékvezetők, a főtitkár. A Felvételi Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét. Kreditátviteli bizottság A Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartozik a kreditegyenértékűség megállapítása. A Kreditátviteli Bizottság öt főből áll. Tagjait a főiskola közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatói közül a Tanulmányi Bizottság javaslatára a Rektor bízza meg. A Kreditátviteli Bizottság tagjainak megbízása három évre szól, és meghosszabbítható. 22

A Kreditátviteli Bizottságot úgy kell összeállítani, hogy tagjai közül legalább két oktató a Táncművészképző Intézethez tartozó tanszékek oktatói közül, legalább két oktató pedig a Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet oktatói közül kerüljön ki. Egyes speciális ügyekben külön bizottságok működnek, melyek lehetnek állandó bizottságok: mint a tankönyvkiadási lektori testület, a hallgatói véleményeket értékelő bizottság, a minőségfejlesztési bizottság, az esélyegyenlőségi bizottság; vagy ad hoc bizottságok, mint az új weboldalt előkészítő bizottság, vagy a doktori iskola megalapítását előkészítő bizottság. HÖK A Magyar Táncművészeti Főiskolán a hallgatói érdekek képviseletére a főiskola részeként hallgatói önkormányzat működik. A hallgatói önkormányzatnak minden hallgató tagja. A hallgatói önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az Ftv-ben szabályozott eljárásokban a hallgató képviseletében megbízás alapján a hallgatói önkormányzat is eljárhat. Az önkormányzat tevékenységét a következő szervek irányítják és ellenőrzik: a) Küldöttgyűlés, b) Választmány, c) Ellenőrző bizottság, d) Szaktestületek. Az önkormányzat irodával és a működéshez szükséges infrastruktúrával rendelkezik. A HÖK delegáltjai valamennyi bizottságban képviseltetik magukat. A szenátus ülésein a HÖK Választmány tagjai teljes jogú tagként vesznek részt. 3.2.2. Döntési rendszer A vezető testületek és az egyszemélyi felelős vezetők tevékenységét az SzMSz-ben meghatározott feladat- és hatáskörű funkcionális és szolgáltató szervezeti egységek segítik. A főiskola vezetési struktúráját a Szenátus - Rektor viszonyrendszer határozza meg. Bár a főiskolát a törvény meghatározása szerint a Szenátus és a rektor együttesen vezeti (mindenben, ami nem a Szenátus hatásköre a rektor dönt/dönthet), a testületi vezetésben komoly szerepet töltenek be a fent említett tanácsok. A rektort munkájában a rektorhelyettesek, speciális intézményi működési vonatkozásokban a gazdasági főigazgató és a főtitkár segítik. Véleményalkotással segítik a rektori döntéshozatalt a Rektori Értekezlet tagjai, azaz az intézeti, tanszéki és hivatali vezetők, valamint a közoktatási intézmények igazgatói, akik kiemelt feladatot látnak el az általuk irányított szervezeti egységek működtetésével kapcsolatban. A főiskola oktatási - kutatási tevékenységének irányítása, az általános és szakigazgatási, valamint gazdálkodási, műszaki, üzemeltetési feladatok ellátása a központi funkcionális szervezeti egységekben (hivatalok, osztályok) zajlik. A központi gazdálkodási, műszaki, üzemeltetési, informatikai feladatok ellátása a Gazdasági Hivatal keretében valósul meg. Az igazgatási szervezet egységes, ezért a működés összehangolása nem okoz problémát. 23

A főiskola hatékony működtetése érdekében rendszeresen elemezzük és szükség esetén felülvizsgáljuk a működést, ideértve az egyes szervezeti egységek feladatkörét, személyi állományát, a munkamegosztást. Időszakonként áttekintjük, hogy a főiskola igazgatási tevékenységének az SzMSz-ben szabályozott szervezetrendszere, illetve annak szakterületi tagozódása (általános, oktatási, tudományos stb.), az egyes szakterületek közötti feladat- és munkamegosztás kellő hatékonysággal szolgálja-e a rektor és a Szenátus szakmai irányító, döntéshozó tevékenységét a döntés-előkészítés, az adatszolgáltatás, és az információáramlás területén. Időszakonkénti belső ellenőrzés keretében megvizsgáljuk, hogy a főiskola szervezeti felépítéséhez igazodóan kialakított és tagolt főiskolai szakigazgatási szervezeti egységek (pl. gazdasági hivatal rektori hivatal tanulmányi osztályok) közötti munkamegosztás, a hatáskör telepítés, adatszolgáltatás és információáramlás kellően szolgálja-e a gyors és megalapozott döntéshozatalt, a hatáskör-telepítés biztosítja-e, hogy a döntések ott szülessenek, ahol ehhez a szükséges előfeltételek adottak (centralizáció - decentralizáció az egyes igazgatási ügytípusokban stb.). A személyi felelősséggel járó intézményi szintű döntéseket a rektor, a rektorhelyettes, a főtitkár és a gazdasági igazgató hozza meg. Saját munkaterületükön igazgatási jellegű, a napi munkarendet érintő döntéseket hoznak a tanszékvezetők, továbbá a rektori hivatalvezető és a gazdasági hivatalvezető. Ami a döntések tartalmi kérdéseit illeti, a főiskolán világos hatásköri megosztás érvényesül. A személyi döntések (kinevezés, felmentés, megbízás, nyugdíjazás, kitüntetési javaslat, fegyelmi eljárás) munkáltatói hatáskörben vannak, tehát a főiskola egészére nézve a rektornál, a közoktatási intézményekben azok igazgatóinál. A gazdasági jellegű döntések közvetlenül a gazdasági főigazgató hatáskörében, vagy - a gazdasági igazgató ellenjegyzésével - rektori hatáskörben vannak. Egyes pénzügyi előirányzatok felett (pl. tankönyv-jegyzetkiadás, könyvtári beszerzés, kutatástámogatás stb.), átruházott hatáskörben, szabályzatban rögzített módon, az adott pénzügyi keret erejéig, más vezetők is gyakorolnak rendelkezési jogot. Az adminisztrációval és oktatásszervezéssel kapcsolatos döntések a főtitkár, az intézetigazgató illetve az érintett tanszékvezetők hatáskörébe tartoznak. Az oktatással összefüggő tartalmi jellegű kérdésekben - tanszékvezetői konzultáció után - a rektor, illetve a szenátus dönt. Menedzsmentet segítő szervezet a Gazdasági Tanács, a Művészeti és a Tudományos Tanács, melyek meghatározott keretek között tanácsadó és véleményező tevékenységükkel segíti a vezetői döntések meghozatalát. A főiskola operatív döntés-előkészítő és döntéshozó testülete a rektori értekezlet, amely szükség szerint ülésezik. Állandó résztvevői a rektor, a főtitkár, a gazdasági igazgató, az intézetigazgatók, a tanszékvezetők, a gimnáziumigazgató, a kollégiumigazgató, a rektori hivatalvezető és a művészeti menedzser. Az értekezlet előkészíti a szenátusi határozatokat, megvitatja az aktuális igazgatási és szervezési kérdéseket, dönt intézményi feladatokról, programokról, konzultációs és tájékoztató fórum a résztvevők számára. Az értekezletről a főtitkár emlékeztetőt készít, ami tartalmazza a határozatokat, továbbá az elhangzott tájékoztatásokat és konzultációkat. 24