A linearitás jelentősége a városok fejlődésében a Duna, mint kiemelt fejlesztési és fejlődési lehetőség Budapesten FÖLDI ZSUZSAZ Ph.D. (tudományos munkatárs, osztályvezető), KÉTI, Budapesti i Osztály MÉLYEBBRE HATOLNI, BIZTONSÁGOSABBAN ÉPÍTKEZNI ÚJ UTAK A FÖLDTUDOMÁNYBAN Budapest, 2010. december 15.
A linearitás jelenléte a városfejlődésben Városfejlődés kiinduló pontjai és vezető vonalai Geológiai törésvonal(ak) erőforrások, veszélyforrások Tengerpartok kikötők Folyók átkelők Földrajzi egységek (hegyvidék, síkság) találkozása vásárvonal Hadiutak pihenőhelyek később (belső tervezett gerincút hálózat sugárutak, boulevard-ok) FOLYÓK: a linearitása meghatározó DE nem determinál nehezen, de alakítható Veszélyt jelent (árvizek) Erőforrást jelent (nyersanyag, tisztítóanyag) Mozgási irányt jelent (kereskedelem) Folyó = LEHETŐSÉG és KIHÍVÁS = FEJLŐDÉS! 2
Buda és Pest térképe 1854 (J. Haeuffler) (Forrás: Bácskai, Gyáni, Kubinyi, 2000) 3
Kör és a sugárút terve (1872) (Forrás: Bácskai, Gyáni, Kubinyi, 2000) 4
Miért oly aktuális a 21. század elején DUNA Budapest és várostérsége vonatkozásában? Belső tényezők: Identitáskeresés önazonosítás Funkció és formaváltás: új lehetőségek a városépítészetben (ingatlanfejlesztésben?) Lehetőségek kihasználásának tetszetős és botrányos megnyilvánulásai Külső tényezők: Közép- európai identitáskeresés önazonosítás Duna reneszánsz Duna Régió EU prioritások között (Duna Stratégia) - Magyar társelnökség 2011. Együttműködések és verseny a pozíciókért a Duna völgyben 5
A gondolat íve: A folyó és a várostérség viszonyának változása, a fejlődés vonatkozásában Kapcsolat intenzitása 1. A Duna dinamizáló hatásának érvényesülési feltétele Budapesten: globális és makro regionális kontextus; országos politikai, gazdasági, társadalmi struktúra, Sokoldalú, intenzív kapcsolat (mennyiségi és minőségi vonatkozásban) Imázs (város folyó) 3. 4. Vizionált jövő 2. 1900 1945 Fokozatosan egyoldalúvá váló kapcsolat elszegényedő minőségi jellemzők 1990 2010 Poszt-modern város struktúra és belső viszonyrendszer 6
1. Történelmi perspektíva a harmonikus (?) együttélés korszaka A Duna mint dinamizáló tényező a városfejlődésben (1856 szabadon hajózható nemzetközi vízi út!) organikus térségi kapcsolatok közepette, kapitalista gazdaság kiépülése, innovativitás, (kedvező geopolitikai kontextus a folyó dinamizáló erejének érvényesülését meghatározó tényező) Gazdasági funkciók szempontjából kiemelt zóna Közlekedési folyosó Szállítás, kereskedelem (kikötők, átrakodók, közraktárak, piacok) a településközpontok közvetlen közelében - a folyó mentén Szállítási csomópontok vízi út vasút út viszonylatban Feldolgozóipar: A víz mint nyersanyag termeléshez, tisztításhoz, hűtéshez (élelmiszeripar, textilipar, bőrgyár, gázgyárak) Árvízvédelmi művek védművek kiépítése, mint a fejlődés feltétele 7
1. Történelmi perspektíva a harmonikus (?) együttélés korszaka Reprezentatív köz- és lakóépületek Magyar Tudományos Akadémia (1862-65) Fővámház (ma Corvinus Egyetem) (1870-74) Parlament épülete (1885-1904) Igényes közterületek Társasági élet rekreációs zóna helyszíne séta, fürdőzés központban és a perifériákon is Stratégiai fontosságú pontok (Gellért-hegy, Várhegy) védelem, reprezentatív épületkomplexumok 8
Buda látképe 1885 (Bruck L.) (Forrás: Bácskai, Gyáni, Kubinyi, 2000) 9
2. A folyó kihasználása és alulhasznosítása (az elidegenedés korszaka) Ipari termelés, mint prioritás (pl. Csepel Művek); Infrastrukturális és szolgáltatói hiányosságok: lakossági és ipari szennyvíz mennyiségének növekedése, szennyvíztisztítók alacsony kapacitása; környezetvédelmi előírások rendszeres, következmények nélküli megszegése; 10
2. A folyó kihasználása és alulhasznosítása (az elidegenedés korszaka) A nemzetközi kapcsolatok, együttműködések korlátozott volta, az egyéni/mikro-közösségi kezdeményezések ellehetetlenülése, valamint a működő piacgazdaság és/vagy következetes állami tervezés-finanszírozás híján: a Duna nem dinamizáló tényező ebben az időben (a modern korban ez a szerep máshol is korlátozott!) Csak kisebb részben imázs formáló tényező (a turisztikai vonatkozású hirdetésekben mint látványelem szerepel) A vízpart, mint turisztikai, szabadidős zóna (elhanyagolt háttérinfrastruktúra, szennyezettség, alulfinanszírozottság); Vízi közlekedés háttérbe szorulása, majd teljes kivonása a tömegközlekedésből Felhagyott iparterületek alulhasznosított, illetve használaton kívüli zónák; 11
2. A folyó kihasználása és alulhasznosítása (ma is látható eredmény ) XI. kerület Duna-part Forrás: saját fotók 12
3. Változó funkciók változó formák: a közelmúlt és a jelen mechanizmusai és az eredmények (az új dinamizmus korszaka) Globalizációs hatások, analóg trendek a gazdaság, a társadalom és ezzel a várostérség belső strukturális átalakulása Hagyományos ipari tevékenység hanyatlása (élelmiszeripar, textil ipar, raktárbázisok kivonulása) A szállításhoz kapcsolódó szolgáltatások és bázisaik kivonulása Új kezdeményezések (megaprojektek) a közszféra kezdeményezései (megvalósult és megvalósulatlan) Az üzleti és lakásfunkció terjeszkedése: igény a minőségi fejlesztésekre minőségi környezetben Felerősödik a minőségi életterek iránti szükséglet POST-MODERN értékek térnyerése Felszabaduló és használaton kívüli folyóparti területek Koncentrált területigény a Duna és a Duna-part felértékelődése a teljes várostérségben FUNKCIÓVÁLTÁS Formaváltás A TÉRHASZNÁLAT ÚJ MINŐSÉGE 13
3. Változó funkciók változó formák: Mi ölt testet napjaink Duna-partján a budapesti várostérségben? CET Post-modern értékek menti kreativitás (elég egy projekt a világ építészeti térképére való felkerüléshez? ) Globális uniformizmus Neo-liberális profitmaximalizálás Budapest Meghatározó infrastrukturális fejlesztések (szennyvíztisztító) Lokális fejlesztési kényszer stratégiailag megalapozatlan, összehangolatlan, projekt-alapú beavatkozások Várostérségi szinten (Budapest Duna-parti kerületei és a városrégió települései) a Dunához kapcsolódóan összehangolatlan fejlesztések zajlanak - London Budapestnek csak az általános feltételekbe van beleszólása, a kszt-k kialakítása a kerületek hatásköre (ebben gyakran a ingatlanfejlesztők diktáltak és diktálnak)! 14
3. Változó funkciók változó formák: (az új dinamizmus korszaka) Új víziók és a valóság : Állami beruházások (felsőoktatás), meg nem valósult nagyvonalú tervek pl. világkiállítás, olimpia PPP projektek Magán ingatlanfejlesztési kezdeményezések: (barna és zöldmezős beruházások) Irodafunkció (jó példák is!) Lakófunkció (Fél)-köz park fejlesztések Dilemma: Duna-part megközelíthetősége (közlekedés vs. zöldfelület fejlesztés) 15
3. Változó funkciók változó formák: az átalakulás területi dimenziói 1. Városközpont (beállt terület viszonylag fix, beépült); cél: a közlekedési viszonyok javítása a rakparton, a meglévő közterületek fejlesztése 2. A központhoz közeli funkcióváltó folyóparti szakaszok = a fejlesztés jelenlegi fókusza, változatos preferenciák és fejlesztési prioritások az alábbiak szerint: Központtól való távolság elérhetőség (távolság és úthálózat, tömegközlekedés, hidak) Eredeti funkció (barna és/vagy zöldmezős területek Építészeti és egyéb adottságok (pl. gát) 3. A periférikus területek a jövő felértékelődő projekthelyszínei (lehetőség a stratégiai megalapozottságra) 4. Alközponti rendszerek (városrégió alközpontjai) 16
É Vegyes funkció: felsőokta tás, K+F (Infopark) 3. Változó funkciók változó formák: A központhoz közeli funkcióváltó folyóparti szakaszok (dél) Városközpont Buda Pest D u n a Vegyes funkció: lakó, üzleti (barnamezős) Kulturális, üzleti Rehabilitáció További barnamezős fejlesztések Lágymányosi híd (1995) Kopaszi gát És tovább 17
3. Változó funkciók változó formák: A központhoz közeli funkcióváltó folyóparti szakaszok (dél) XI. kerület IX. kerület (2005) IX. kerület (2010) Dinamika-hordozó (1995): 495 m 18
4. Duna víziók (kerületek víziója, út a mega és megább -projektek felé) Dinamika-hordozó: szabad barnamező (elég 2008 után is?) Forrás: www.csepelsziget.hu/wordpress/?p=1413 19
4. Duna víziók Ötletek: Problémák: összehangolatlanság (párhuzamos fejlesztések észak-dél, kerületek) egymás ellenében történő önazonosítás, vélt és valós előnyszerzés, következetlenség (útfejlesztés vs. zöldfelület), kiszolgáltatottság (önkormányzatok) Dilemmák (toronyházak helye): A VISZONYRENDSZEREK (AKTOROK ÉS TERÜLETI SZINTEK) JOGSZABÁLYI RENDEZÉSE ÉS ANNAK ÉRVÉNYESÍTÉSE! 20
4. Duna víziók (Budapesti városrégió rész az egészben) Új Duna Régió - Duna Stratégia (2011 magyar EU elnökség feladatainak egyike) Duna Partnerségi Hálózat ( koordináló és érdekkifejező fórum ) Duna Főutca Stratégia (Esztergomtól Dunaújvárosig) Ennek központi része: az Urbánus Duna Funkciók: közösség, kultúra, szabadidő, turizmus Közösségi tervezés alapelveit követi a tervezési metódus Forrás: Metropoly (Duna Programiroda) 21
Köszönöm a figyelmet! E-mail: foldi@rkkmta.hu 22