MLBKT XIII. KONGRESSZUS 2005. NOVEMBER 16-18. Teljesítmény értékelés az ellátási láncban Költséghatékonyság mérés az ellátási láncban (Mol Rt. Logisztika)
MOL csoport TKD LOGISZTIKA
Logisztikai feladatok Másodlagos disztribúció ELOSZTÓ TELEPEK VEVŐK TÖLTŐ- ÁLLOMÁSOK FINOMÍTÓK FINOMÍTÓI TELEPEK Elsődleges disztribúció SPECIÁLIS VEVŐK Ellátási Lánc Menedzsment integráció
A MOL Csoport TKD LOGISZTIKA Alapanyag TKD Technológia és Projekt Menedzsment Beszerzés Finomítás Ellátási Lánc Menedzsment Logisztika Értékesítés Elsődleges szállítás Szállítmányozás Telepüzemeltetés Fuvarszerveszés Minőségellenőrzés Regionális koordináció Karbantartás
A telephálózat logisztikai sajátosságai a Mol Rt. Logisztika ellátási láncban Logisztikai központ Jövedéki termékek fogadása, tárolása, elosztása Saját töltőállomások (Mol-Slovnaft) A telephálózat ellátása döntő részben csővezetéken történik. Értékesítési helyszínek Nemzetközi töltőállomások (Shell, OMV, Agip, ESSO, JET) Szegmens vevők (Ipar, közlekedés, mezőgazdaság, költségvetés, vegyipar stb.) Export (régió)
Telep Finomító Termékvezeték
Hálózati költségösszetevők Elsődleges disztribúció Telepek Másodlagos disztribúció Áruellátási költség Üzemeltetési költség Áruellátási költség A sémából az következik, hogy minden, földrajzilag eltérő helyen lévő végfelhasználónak más és más költségekkel lehet biztosítani az igényelt üzemanyagot.
Az elsődleges disztribúció eszközei Minden szállítási mód jelentős költségtényezője a termeléstől (finomítótól) való távolság. Telep Költségek (árutonna / km) >> > Csővezeték: költségeit döntően a csővezetéket működtető szervezet (esetünkben a Mol Csoport Logisztika Elsődleges Szállítás ) működési költségei határozzák meg. Uszály: költségeit a töltést végző szervezet (Mol Csoport Logisztika Elsődleges Szállítás és Telepüzemeltetés) költségei és folyami szállítási cégek fuvartarifái határozzák meg. Vasút: költségeit a töltést végző szervezet (Mol Csoport Logisztika Elsődleges Szállítás és Telepüzemeltetés) költségei ÉS a vasúti társaságok szállítási tarifái valamint a piaci kocsibérleti díjak határozzák meg.
Az elosztó telepek költségei elsődleges és másodlagos költségekből tevődnek össze. Az elsődleges költségek főbb összetevői Energia, víz Anyag jellegű Bérleti Személyi jellegű Karbantartási Telekommunikációs Környezetvédelmi Ezen szegmensen belül a két legnagyobb tétel a személyi jellegű ráfordítások, valamint a karbantartási költségek. Ezen a téren jelentős javulás csak új beruházások indításával érhető el, amennyiben kimerítettük a szervezeti/szervezési tartalékokat (automatizálás növelése, megbízhatóbb működés, rendszerintegráció).
A másodlagos költségek a vállalat integrált működéséből adódó visszaosztott költségek (HR szolgáltatás, minőség-ellenőrzés, könyvelés/számvitel, IT szolgáltatások, egyéb integrált irányító és szolgáltató szervezetek költségei.) A jelenlegi hálózat költségei széles határok között mozognak. Másodlagos disztribúció költségei Megvalósítható minden eddig említett szállítóeszközzel (speciális vevőknek), de döntő részben közúton, tankautóval történik. Az eddigi szállítási módok közül a legköltségesebb! Jelenleg mind a magyar (MOLTRANS), mind a szlovák (SLOVNAFT-TRANS) leányvállalatunk km-től függő sávos tarifát alkalmaz.
OPTIMALIZÁLÁS FOLYAMATA Az ellátási költségek, üzemeltetési költségek, másodlagos disztribúció költségei valamint a vevőstruktúra és úthálózat alapján a PARAGON FASTNET software segítségével meghatározható egy adott földrajzi területre a költségszempontból optimális nagykereskedelmi hálózat. A software megjelöli az egyes telepek ellátási körzetének földrajzi határait, azaz azt a területet, amelyben a vizsgált telepnek költségelőnye van a többiekkel szemben. A Mol Rt. már az előző időszakokban is jelentősen karcsúsította a megörökölt telephálózatát. Az elavult eszközparkkal, magas létszámmal működő, alacsony forgalmat bonyolító telepek megszűntek. A konkurens piaci szereplők hiánya miatt ezek a döntések nem jártak érdemi üzleti kockázattal.
A Mol Rt. A MOL jelenlegi Rt. jelenlegi telepei és az az 1993-2005 1993-2005 időszakban bezárt telepek Sátoraljaújhely Mosonmagyaróvár Csorna Győr Komárom Tata Szécsény Salgótarján Füzesabony Miskolc Tiszaújváros Polgár Nyíregyháza Nyírbogdány Csepel Bp. Gyömrői u. Veszprémvarsány Százhalombatta Ócsa Vép Székesfehérvár Cegléd Szajol Sümeg Dunaújváros Kecskemét Zalaegerszeg I. telep Szentes Simontornya Marcali Kalocsa Nagykanizsa Kistelek Kaposvár Dombóvár Tolna-Mözs Algyő Bonyhád Baja Pécs Barcs Orosháza Szeghalom Békéscsaba Ebes Bezárás időpontja: 1993 1994 1995 1996 1999 2000 2004 2005 Meglévő telep Termékvezeték
A jelenlegi gravitációs rendszer
A rendszer összköltségeket is generál együtt és mindhárom költségnemben külön-külön is. A fentieken túlmenően a rendszer drasztikusabb változtatások modellezésére is alkalmas. Változatlan volumenű ellátást feltételezve eliminálhatók a rendszerből egyes telepek külön-külön is, valamint csoportonként is. Ezeknél a verzióknál azokkal érdemes tovább foglalkozni és elemezni, ahol az összes hálózati költség csökken. Ezen belül is érdemes részletesen megvizsgálni az egyes költségnemek változásait és nagyságát. A telepszám csökkenéssel arányosan csökkennek az áruellátási és műdökési költségek, ugyanakkor a másodlagos disztribúció költsége növekszik.
Egy ilyen elemzés eredményét mutatja a következő grafikon Az elemzés eredménye 0-200 V221 V1 V22 V331 V2 V332 V33 V3 V44 V77 V4 V5-207 -209-400 Költség megtakarítás (M HUF) -600-800 -1000-1200 -1400-493 -643-694 -783-786 -971-1076 -1093-1285 -1600-1596 -1800 A vizsgált verziótól függően összhálózati szinten akár 20% költségmegtakarítás is elérhető!
Az EU csatlakozást követően további új lehetőségek adódtak a vizsgálatok kiterjesztésére Magyarországot és Szlovákiát egy logisztikai egységként kezelve (korlátozás nélküli határátmenettel) a gazdaságos (költségoptimumot biztosító) szállítási határok módosulnak. Erre példa a következő ábra:
Regionális gravitáció
Logisztikai Veszélyek! Az üzemanyag forgalmazás területén jelentős szezonalítás tapasztalható, a csúcsidőszakokban a hálózat minden elemét jelentős felszültségek terhelik.! A telepszám csökkentésével növeljük a közútra terelt forgalom arányát, amely a jelenlegi útviszonyok mellett nem kívánatos.! Csúcsszezonban a leányvállalataink rendelkezésére álló közúti szállítóeszköz flotta mellé alvállalkozók bevonása is szükséges, amelyek szolgáltatási színvonala eltérő.! A megnövekedett közúti szállítási távolságok miatt csökken a szállítások időbeni pontossága.! A 2005. május 1-i EU csatlakozás még nem a határok teljes átjárhatóságát jelenti, főleg nem jövedéki termékek szállításakor. Még egy kis idő el fog telni addig, amíg a két ország eltérő törvénykezési, szabályozási feltételei kiegyenlítődnek.
Kereskedelem politikai veszélyek! Az üzemanyag forgalmazás az államilag nem szabályozott üzleti körbe tartozik, így a verseny szabad, a konkurens társaságok fokozódó aktivitásával mindenütt számolni kell.! Az ellátási háló ritkításával megnőnek a szállítási távolságok, amely növeli a másodlagos disztribúció költségeit.! Érvényesíthető-e a többletköltség a vevők felé ütemezett szállításoknál? (amikor a Mol Rt. gondoskodik a szállítóeszközről)! Azon vevők, amelyek maguk gondoskodnak a szállítóeszközről, hajlandóak-e megtenni nagyobb távolságot, hogy a Mol Rt. termékét vegyék meg? Rugalmas árszerkezettel a fentiek kompenzálhatók, de ez az eredeti állapotot tekintve bevétel csökkenést, üzleti veszteséget okoz. Egy hálózatra vonatkozó döntés megalapozásához a fenti kockázatok részletes azonosítása és elemzése szükséges az egyéb soft jellegű információk számbavételével együtt. A döntéshozók komoly kihívása ezek üzleti szempontból optimális kezelése.
Összefoglalás Előadásomban bemutattam azt a módszertant, amellyel a MOL csoport megbízhatóan modellezi költségoldalról az üzemanyag logisztika disztribúciós folyamatait. A modell alkalmas a költséghatékonyság mérésére, valamint a hálózati feltételek módosításával a költségoptimum meghatározására. A tényleges döntés meghozatalánál figyelembe kell venni A költségalapú elemzés eredményeit A kereskedelmi / üzleti kockázatokat A kapacitáskorlátokkal összefüggő fejlesztési igényeket A fentiek alapján a megkezdett hálózati konverzióval ténylegesen 8 % költségmegtakarítást prognosztizálunk. Köszönöm a figyelmet!