Dél-budai regionális Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Projekt VÍZJOGI LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ Műszaki leírás Budakeszi Munkácsy Meggyes utca Készült: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal megbízásából Generáltervező: FŐVÁROSI MÉRNÖKI TERVEZŐ ZRT. 1024 Budapest, Lövőház u. 37. Altervező: PÉCSI MÉLYÉPÍTŐ IRODA KFT. 7624 Pécs, Budai Nagy Antal u. 1. 2007. MÁRCIUS 1/17
1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A PROJEKT ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 4 1.2. A PROJEKT RÖVID ISMERTETÉSE, EDDIGI ELŐKÉSZÜLETEI... 4 1.3. A CSATORNAHÁLÓZAT FEJLESZTÉS KERETÉBEN ELKÉSZÜLŐ TERVEK... 5 1.4. A VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE... 6 1.5. A PROJEKT TOVÁBBI TERV ÉS ELŐKÉSZÍTÉSI FÁZISAI... 6 2. TERVEZÉSI TERÜLET ISMERTETETÉSE... 7 2.1. TERVEZÉSI TERÜLET ISMERTETÉSE... 7 2.2. DOMBORZATI VISZONYOK... 7 2.3. ELLÁTANDÓ EGYSÉGEK... 7 3. TERVEZÉSI ALAPADATOK... 7 3.1. GEODÉZIAI ADATSZOLGÁLTATÁS, FELMÉRÉSEK... 7 3.2. TALAJMECHANIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS... 8 3.3. MEGLÉVŐ KÖZMŰVEK, ADATSZOLGÁLTATÁS... 8 3.4. EGYEZTETÉSEK... 8 4. A TERVEZETT HÁLÓZAT ISMERTETÉSE... 9 4.1. SZENNYVÍZELVEZETŐ HÁLÓZAT... 9 4.2. EGYEDI MŰTÁRGYAK, EGYÉB LÉTESÍTMÉNYEK... 9 4.3. KIVÁLTÁSOK...9 5. A TERVEZETT ÁTEMELŐ TELEPEK... 9 5.1. ÁTEMELŐ TELEP ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 9 6. BETARTANDÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK... 9 6.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK... 9 6.2. FÖLDMUNKÁK, MUNKAÁROK KIALAKÍTÁSA... 10 6.3. GRAVITÁCIÓS CSATORNÁK... 11 6.4. NYOMOTT RENDSZEREK... 12 6.5. BEKÖTÉSEK...13 6.6. KÖZMŰ KIVÁLTÁSOK, VEZETÉKEK VÉDELME... 13 6.7. HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁK... 15 7. A KIVITELEZÉS MEGKEZDÉSE ELŐTT ELKÉSZÍTENDŐ TERVEK... 15 7.1. TENDER TERVEK, ÉPÍTÉSI TERVEK,... 15 7.2. KÖZMŰ KERESZTEZÉSEK, KIVÁLTÁSOK TERVEI... 15 7.3. FORGALOMTECHNIKAI TERVEK... 15 2/17
8. KIVITELEZÉSI ELŐÍRÁSOK... 16 8.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK... 16 8.2. MUNKAÁROK ÉS MUNKAGÖDÖR VÉDELME, VÍZTELENÍTÉS... 16 9. ÜZEMBE HELYEZÉS (NYOMÁSPRÓBA, VÍZTARTÁSI PRÓBA)... 16 10. KÖRNYEZETVÉDELEM... 17 3/17
1. BEVEZETÉS 1.1. A projekt általános ismertetése Magyarország EU-s csatlakozásával elfogadta az EU-s környezetvédelmi követelményeket, és egyben kötelezettséget vállalt, hogy ütemezetten felzárkózik az előírásoknak megfelelően. Ennek keretében Magyarországnak több nagyszabású környezetvédelmi beruházást kell elvégeznie az elkövetkező időszakban. Az EU a felzárkózás segítése érdekében pénzügyileg támogatja ezeket a nagyszabású beruházásokat pénzügyi csatlakozási alapok révén. A Dél-budai regionális szennyvíz program c. projekt az EU-s támogatásra számot tartó beruházások közé lett sorolva, és ezáltal a 2007. évi kezdésre ütemezett nagyprojektek előkészítésének költségvetési támogatásáról szóló 1067/2005 (VI. 30) Korm. határozattal a előkészítés támogatásban is részesült. A projekten belül valósul meg a Dél-budai szennyvíztisztító telep és a telephez kapcsolódó területek, (Budapest XXI ker., XXII ker., Budaörs, Érd, Diósd, Tárnok), valamint ehhez kapcsolódva önálló egységként Budakeszi szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási feladatai. Az eddigi előkészítések alapján a program megvalósításához szükséges pénzügyi források egy részét a EU-s forrás (Kohéziós Alap) fogja biztosítani. Jelen vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció ennek keretében, Budapest Főváros Önkormányzatának - mint az érintett települések gesztora - megbízásából készült el. 1.2. A projekt rövid ismertetése, eddigi előkészületei A Dél-Budai regionális szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási projekt megvalósításának alapvető célja a térség EU-os felzárkózásának felgyorsítása a környezetvédelem területén. Ennek érdekében azon feladatokat kell elvégezni, amelyek hatására a meglévő állapotnak megfelelően biztosíthatók az EU direktívákban megfogalmazott követelmények teljesülése. Ezen feladatok elvégzéséhez lehet támogatást szerezni, ami elengedhetetlen feltétele a projekt végrehajthatóságának. A felzárkózás keretében nem lehet és nem is szabad olyan projekt elemeket szerepeltetni, amely nem a felzárkózást, hanem a távlati területfejlesztéseket irányozzák elő (pl.: elő-közművesítés). A program keretében a teljes körűség jegyében az ágazat minden eleme fejlesztésre kerül. A területi hálózatfejlesztések során ellátásra kerülnek a jelenlegi csatornázatlan lakott területek, valamint a szennyvíztisztító telep áthelyezésével és a kapacitás fejlesztésével hosszútávon megoldásra kerül a Budakeszin keletkező szennyvizek EU-os követelményeknek megfelelő kezelése. Az előkészületek 2000-ben kezdődtek, amikor a város elkészítette a hosszú távú fejlesztéseire vonatkozó elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentációját. A terv minden olyan terült csatornázását tartalmazta, amely a távlati fejlesztések figyelembe vételével becsatornázandóak. 4/17
Az előkészületek folytatásaként az EU-os csatlakozási pénzügyi alapok megjelenésével nyílt lehetőség a program további előkészítésére. Ennek kapcsán viszont az akkori követelmények alapján Budakeszi mint önálló település nem érte el a pályázati szerepléshez szükséges nagyságot, így mint közös környezeti egység kapcsolódott a Dél-budai szvtt területeit magába foglaló projekthez. A Dél-Budai területekre vonatkozó ISPA pályázati dokumentáció (Főmterv Rt. Tsz.: 21.01.023) első változata, ennek alapján már kiegészült az agglomerációs csatlakozó területekkel. Az előkészítés során a programban résztvevők számára továbbra is felmerült az a kérdés, hogy külön, vagy közös szerepvállalással vegyenek részt a fejlesztésben. Ezért az előkészítések tekintetében a Dél-budai szvtt-hez közvetlenül kapcsolódó területek (Budapest XXI. ker., XXII. ker., Érd, Diósd, Tárnok, Budaörs) és Budakeszi, Százhalombatta tervezési feladatai egyszerre készülnek el lehetőséget adva akár az együttes, akár a külön-külön történő megvalósításra, pályázat benyújtásra. Az előkészítés keretében 2004-ben még további két dokumentáció készült el a döntéshozók számára. A program Projekterve (Főmterv Rt. Tsz.: 21.04.030), ami a program időbeni ütemezését és az elvégzendő előkészítő és tervezési feladatok feltárását tartalmazza, valamint a Stratégiai elemzés felülvizsgálata (Főmterv Rt. Tsz.: 21.04.069), ami az előkészítés során eltelt két év szakmai változásait és ennek pénzügyi következményeit tárta fel. A program előkészítése mint látható már hosszú időre nyúlik vissza. Az előkészítés keretében készültek el azon koncepció, és tanulmány tervek, amelyek feladata volt a program lehatárolása, szükséges döntések előkészítése. Jelen tervezési fázis közvetlen előzményeként az alábbi elvi vízjogi létesítés engedélyezési tervek készültek el 2004-ben. A tervek elvi vízjogi engedéllyel rendelkeznek. Budakeszi város szennyvízelvezetés fejlesztése Budakeszi, Makkosmária, Nagyszénászúg elvi vízjogi engedélyezési terv 2001. június, Ben-For, Tsz.: 3-4/2001 Budakeszi város szennyvízelvezetés fejlesztése elvi vízjogi engedélyezési terv korszerűsítése 2004. október, Ben-For. Tsz:2-8/2004 A figyelembevett városrendezési tervek: Budakeszi Város helyi építési szabályzat Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő testületének 51/2004. rendelete 1.3. A csatornahálózat fejlesztés keretében elkészülő tervek A projekten belül a tervezés és engedélyeztetés alapvetően két részre lett felosztva. A vállalkozásba adás szempontjából azon feladatok esetében ahol FIDIC piros könyves tenderezési eljárás lesz lefolytatva a kedvezményezett Önkormányzatok (Beruházó), készíti el 5/17
és szolgáltatja az engedélyezési és kiviteli terveket a Vállalkozó számára. Ide tartoznak a program hálózat fejlesztésével kapcsolatos tervezési feladatai. Ahol a tendereztetés FIDIC sárga könyves eljárás alapján történik, ott a nyertes Vállalkozó feladata lesz az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése az elvi engedélyben és a tendertervben foglaltak betartásával. Ide tartoznak a szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos feladatok. Jelen tervezési dokumentáció a hálózati fejlesztéseket tartalmazza. Az érintett tervezési területeken a hálózati elemekre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyezési tervek elkészítése egyszerre történik. Az áttekinthetőség és kezelhetőség érdekében a tervezési feladat a közigazgatási határokat, illetve azon belül a részvízgyűjtő területeket figyelembe véve az alábbi bontásban készültek el: L Budakeszi L-I csop. Budakeszi, Makkosmária L-II csop. Budakeszi, Nagyszénászug L-III csop. Budakeszi, Külterületi vezetékek L-IV csop. Budakeszi, Munkácsy Meggyes utca Jelen dokumentáció a(z): L-IV csoport - Budakeszi, Munkácsy Meggyes utca tervezési terület vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációját tartalmazza. 1.4. A vízjogi engedélyezési terv felépítése A vízjogi létesítési engedélyezési tervek a A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint készültek el, és annak 2. sz. mellékletében megfogalmazottakat tartalmazzák. A dokumentáció tartalmi és formai felépítése továbbá egyeztetésre került a Megrendelővel, és az területileg érintett Üzemeltetővel. A tárgyi tervdokumentáció célja és feladata a Vízjogi létesítési engedély megszerzése a tárgyi beruházáshoz. Az Európai Uniós projektek esetében a kivitelező kiválasztása FIDIC piros könyv alapján történik. A FIDIC piros könyves tenderkiírásnak megfelelően jelen dokumentáció nem tartalmaz és tartalmazhat olyan részlet megoldásokat kivitelezési előírásokat, amelyek beépítésre kerülő anyagtól, típustól függenek, valamint olyan részleteket, amelyek a leendő kivitelezővel történő egyeztetés alapján a választott építéstechnológia, eseteleges kivitelezést megelőző feltárások ismeretében határozhatók meg tender illetve kiviteli terv szinten. 1.5. A projekt további terv és előkészítési fázisai A projekt megvalósítása EU-os pályázati forrás felhasználással valósul meg. Ennek következtében a Vízjogi létesítési engedélyben szereplő műszaki tartalomnak és az engedélyekben megfogalmazott előírásoknak megfelelően készül el a KA (Kohéziós Alap) 6/17
pályázati dokumentáció, valamint a kiviteli szintű tenderterv. A tender terv a részletmegoldások tekintetében ismételten egyeztetni kell az Üzemeltető szervezettel. A kivitelezés megkezdése előtt a nyertes Vállalkozó feladata az építéshez, kivitelezéshez tartozó technológiai tervek, valamint a megvalósulási tervek elkészítése. A kész létesítmény átadását követően és üzembe helyezéshez meg kell kérni a vízjogi üzemeltetési engedélyt. 2. TERVEZÉSI TERÜLET ISMERTETETÉSE 2.1. Tervezési terület ismertetése A Meggyes Munkácsy utcák Budakeszi DK-i részén lévő lakóterületi, közművesített utcák, melyek szennyvízcsatornával is ellátottak. A tervezési területhez hozzátartozik a Táncsics utca is, mely a helyi buszpályaudvar É-i határán található. A tervezési terület a Meggyes utca É-i részén, a körforgalmú csomópont alatt határolható le. A Munkácsy úttól D-re egy burkolt vízelvezető árok halad, mely a Pátyi út keresztezésével csatlakozik a Budakeszi árokhoz. A Meggyes úttól Ny-ra a rendezési terv lakóterületet jelöl, a telekkialakítás megtörtént, de a beépítés még nem kezdődött el. Az utcák a Pátyi út és É-on a körforgalmi csomópont között városi gyűjtőút funkciót is betöltenek. Az utcákban valamennyi közmű megtalálható, a buszpályaudvar csapadékvizét zárt csapadékcsatornával vezetik el. 2.2. Domborzati viszonyok Budakeszi a Budai hegységhez tartozó János hegy délnyugati lejtőjén helyezkedik el. Déli irányból egy löszös felszínű völgy övezi, enyhén tagolt domborzattal. A tervezésbe bevont utcák D-i, DK-i lejtésűek, a Munkácsy utca K-i vége kivételével, ahol egy kis emelkedő található. 2.3. Ellátandó egységek Az utcákban húzódó D 300 mm átmérőjű meglévő csatornák városi gyűjtő szerepét töltik be. A csatornákban, különösen csapadékos időben a szennyvíz visszaduzzad és kiöntések is előfordulnak. A csatornák állaga, a KESZÍVÍZ Kft. adatszolgáltatása szerint nem megfelelő, ezért a meglévő szennyvízcsatornák átépítése szükséges. 3. TERVEZÉSI ALAPADATOK 3.1. Geodéziai adatszolgáltatás, felmérések A tervezés helyszíni felmérésen alapuló alaptérkép felhasználásával történt. A részletes felmérés során, mind helyszínrajzilag, mind magasságilag bemérésre kerültek a meglévő tereptárgyak, valamint a jellegzetes terep pontok. A felmérések 2006. június - december között történtek, és ezt az állapotot rögzítették. 7/17
A tervezés során a Tervező helyszíni bejárással pontosította a térképi állományokat, és ezen bejárások alkalmával egyeztette előzetesen az ingatlanok bekötésének elhelyezhetőségét. A tervezéshez és az engedélyezés megkezdésének időpontjában beszerzésre kerültek az illetékes földhivataltól a nyilvántartásuk szerinti hivatalos helyszínrajzok szintén digitális formában, EOV rendszerben, mely alapján egyértelműen, a naprakész állapotnak megfelelően lehet azonosítani az érintett ingatlanokat, és ennek alapján a tulajdon határokat. 3.2. Talajmechanikai adatszolgáltatás A tervezéshez a talajmechanikai adatok részben a területen elvégzett vizsgálatok és ismeretek, részben a tervezési fázisnak megfelelően elvégzett talajmechanikai feltárások alapján lettek figyelembe véve. A projekt előkészítése során további részletes talajmechanika feltárások készülnek a megadott nyomvonalaknak megfelelően a tendertervek készítésekor. A pályázó az alkalmazott építési technológiáját ennek alapján köteles meghatározni. A terület földtani viszonyai szerint Budakeszi a Budai hegység területéhez tartozik, mely igen összetett geológiai felépítésű. Alapja triászkori dolomit és mészkő, melyre dachsteini mészkő, illetve különböző márgás üledékek rakódtak. A tervezési területen az alapképződményt eocén budai márga alkotja, mely bevágásokban a felszínre is bukkanhat. A márgát változó vastagságú, a márgánál fiatalabb üledékek borítják. A csatorna építésnél talajvízzel várhatóan nem kell számolni. 3.3. Meglévő közművek, adatszolgáltatás A tervezéshez a meglévő közművek adatait az egyes szakági közműszolgáltatók adatszolgáltatásai alapján ábrázoltuk, valamint a helyszínen fellelhető közművekre vonatkozó adatok alapján pontosítottuk. Tekintettel a nyilvántartások esetleges hiányosságaira, pontatlanságaira a szolgáltatott adatokért a tervező nem vállal felelőséget. A kivitelezéskor a szakági közműszolgáltatók nyilatkozatában foglaltak szerint kell eljárni, illetve az érintett közműszolgáltatókat a munkaterület átadásakor meg kell hívni és a kivitelezéskor a kapcsolatot folyamatosan fenn kell tartani! Az adatbeszerzések alapján az alábbi közművek és szolgáltatók találhatók tervezési területen: - Ivóvízellátás Fővárosi Vízművek - Szennyvízelvezetés KESZIVÍZ Kft. - Csapadékcsatorna Budakeszi Gamesz - Gázvezeték TIGÁZ Rt. - Elektromos kábelek ELMŰ Rt. - Távközlési kábelek Magyar Telecom Rt. (T-Com) 3.4. Egyeztetések A tervezés során folyamatos egyeztetés történt az érintett Önkormányzatokkal és az üzemeltető szervezetekkel, és egyéb érintettekkel. Az egyeztetésekről készült emlékeztetőket a Műszaki leírás melléklete tartalmazza. - Emlékeztető 2007-04-27 8/17
4. A TERVEZETT HÁLÓZAT ISMERTETÉSE 4.1. Szennyvízelvezető hálózat A meglévő csatorna a Munkácsy utca K-i végének domborzati viszonyai miatt egy szakaszon kis lejtésű. Így a tervezés során azt a megoldást kerestük, amivel a gyűjtő kedvezőbb lejtéssel alakítható ki. Ezért a Vásárhelyi Pál utcától a Munkácsy úti gyűjtőt, a patakon keresztül vezetve a Fűzfa utcába helyeztük, ahol egy önkormányzati telken, és egy bontásra ítélt épületen keresztül átvezetve, a patak ismételt keresztezésével vittük vissza a Táncsics Mihály utcába. A tervezett csatorna a Meggyes, Munkácsy, Fűzfa és Táncsics utcákban közvetlenül a meglévő szennyvízcsatorna mellé fektetendő, hogy a meglévő bekötések a legegyszerűbben átköthetők legyenek. A Munkácsi Mihály utca K-i végén a tervezett csatorna a terepviszonyoknak megfelelően megfordul Ny-i irányba, és a Vásárhelyi Pál utca sarkán köt vissza az új gyűjtőcsatornára. A tervezett csatorna a Fő utca Kert utca meglévő, D 400 mm átmérőjű, KG-PVC anyagú csatornába köt, érintve a buszpályaudvar burkolatának É-i részét is. Csatlakozási pont a Fő utca út alatti átvezetésének Ny-i aknája. A tervezett csatorna legnagyobb lejtése 19, az alsó szakaszon a lejtés 5, fektetési mélysége 2 3 m között változik, a patakkeresztezés előtt éri el a 3,8 m-t. A vezetékfektetés végig burkolatbontást igényel. A meglévő burkolat aszfaltbeton. A tervezett vízi létesítmény fő adatait az L-IV / PM-I-04 Vizilétesítmények jegyzéke című dokumentáció tartalmazza. 4.2. Egyedi műtárgyak, egyéb létesítmények A burkolt patakmedreket a gravitációs csatorna a meder alatt keresztezi, melyeket a burkolat megbontása nélkül, védőcső átsajtolásával javasoljuk megépíteni. 4.3. Kiváltások A meglévő közműveket, a rendelkezésünkre álló közműadatok szerint nem kell kiváltani. 5. A TERVEZETT ÁTEMELŐ TELEPEK 5.1. Átemelő telep általános ismertetése Átemelő telep építése nem szükséges. 6. BETARTANDÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 6.1. Általános előírások 9/17
A tervezést során betartottuk az érvényben lévő nemzeti és EU-os szabványok előírásait, továbbá több egyeztetés történt a leendő üzemeltetővel illetve a közutak kezelőivel, amely alapján a betartandó műszaki követelmények pontosításra kerültek. A kiviteli tervek elkészítésekor illetve a kivitelezés alatt jelen fejezetben és a Vízjogi létesítési engedélyben rögzítetteket be kell tartani és ennek keretein belül kell a létesítményt megvalósítani. A figyelembe veendő előírások körét azonban valamennyi érvényes magyar előírás összessége jelenti, és nem korlátozódik csupán a Dokumentációban szerepelőkre. Bár a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény szerint a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, ettől eltérni csak az alkalmazott műszaki megoldás igazolása mellett lehet, illetve vannak olyan műszaki tartalmú jogszabályok, amelyek - illetve a magukba foglalt nemzeti szabványok - betartása kötelező érvényű. Olyan esetekben, amikor az előírások vagy a hivatkozott szabványok kikötései különféle minőségi szinteket jelentenek, vagy a választás lehetőségét nyújtják, a hatósági előírásokat, illetve az üzemeltetővel történt egyeztetésen meghatározottakat kell figyelembe venni. Általánosan betartandó szabványok: MSZ EN 476:2001 MSZ EN 1610:2001 Gravitációs rendszerű szennyvízelvezető csatornák és vezetékek szerkezeti elemeinek általános követelményei Szennyvízelvezető vezetékek és csatornák fektetése és vizsgálata 6.2. Földmunkák, munkaárok kialakítása A kivitelezés megkezdése előtt a talajmechanikai feltárásokat szükség szerint olyan részletességgel kell kiegészíteni, amely a kivitelezés követelményeinek megfelel. A megvalósítás során a vizsgálatok szerinti és a tényleges talajjellemzők és/vagy talajvízszintek (talajvízminőségek) között tapasztalt eltérések esetén a szükséges módosításokat el kell végezni. A munkaárkot a Csatorna munkaárok mintakeresztszelvény című tervrajzon szerepeltetettek betartásával kell kialakítani. A munkaárok fenékszintjét úgy kell meghatározni, hogy az alsó ágyazati réteg vastagságával legyen mélyebben a tervezett folyásfenékhez képest. Az alsó ágyazati réteg vastagsága: - Minimum 100 mm normális talajviszonyok mellett A csatorna felső ágyazati réteg vastagságát (a beágyazási szöget) az alkalmazott csőanyag szilárdsági követelményeinek megfelelően kell kialakítani, amit statikai méretezéssel kell ellenőrizni. - Általános esetben a 90º-os beágyazási szögnek megfelelő ágyazati kialakítást lehet alkalmazni. A típus 10/17
- Csőre ható egyedi igénybevétel esetén 120º-os beágyazási szögnek megfelelő ágyazati kialakítást kell alkalmazni. B típus A munkaárokban a földvisszatöltést réteges tömörítés mellett az alábbi tömörítési értékek betartásával kell elvégezni: - Ágyazati réteg: Trγ = 90 % - Csőzóna és csőzóna felett: Trγ = 85 % - Pályaszerkezet alatt 50 cm vastagságban: Trγ = 90 % Visszatöltésre felhasználható anyagok: Ágyazati anyagok: Jól tömöríthető szemszerkezetű, éles kavicsokat nem tartalmazó homokos kavics. Helyszíni talajok: Az újra felhasználható helyszíni anyagok feleljenek meg a tervezési előírásokban megkívánt tömöríthetőségi követelményeknek, legyenek mentesek minden csőkárosító anyagtól. (pl. fagyökér, szemét, szerves anyag, 75 mm-nél nagyobb rögök, hó és jég) Nem használhatók földvisszatöltésre a nem tömöríthető talajok, a 30 cm-nél nagyobb rögök, valamint fagyott talajok. 6.3. Gravitációs csatornák A gravitációs csatornák elemei a csővezetékek és aknák, melyeknek beépített állapotban meg kell felelniük a tervezett hidraulikai, üzembiztonsági, állékonysági és alakváltozási követelményeknek. A csatornahálózat kialakításánál be kell tartani a KesziVíz Kft. előírásait, attól eltérni csak az Üzemeltető hozzájárulásával lehet. A gravitációs csatornahálózat helyszínrajzi kialakításánál a csatorna nyomvonalát egyértelműen meg kell határozni és dokumentálni. A közművezetékek között be kell tartani a szabványban előírt védőtávolságokat. Azokon a kritikus helyeken, ahol a szabvány szerinti védőtávolság nem biztosítható, a védelemről kell gondoskodni, illetve a nyomvonalat úgy kell kialakítani, változtatni, hogy elegendő hely álljon rendelkezésre a későbbi időben szükséges munkálatok elvégzésére, a nyílt feltárásos építéssel számolva. Amennyiben a közcsatorna építés miatt közműkiváltásra kerül sor, a keresztezés feltételeit pontosan tisztázni kell az érintett üzemeltetővel, és ennek alapján a kiváltás terveit külön kell elkészíteni a kivitelezés megkezdése előtt. A keresztező közművezetékeknek egymástól független szerkezetként kell megépíteni. A keresztező közművezetékek közül a közcsatorna vezetékeket kell mélyebbre helyezni. A kereszteződéseknél biztosítani kell, hogy a keresztező más közművezetékekből a közcsatorna üzemére káros anyag a csatornába ne kerülhessen. A csatornaaknák közötti szakasz egyenes nyomvonalú és lejtése váltás nélküli. Két csatorna találkozásánál a fogadó és becsatlakozó csatorna által bezárt szög 90º-nál akkor lehet kisebb, ha a két csatorna folyási iránya azonos. A csomópontokban, aknákban a csatornák folyás irányai nem ütközhetnek, nem lehetnek ellentétes irányúak. 11/17
A gravitációs csatornák hossz-szelvényi kialakításánál általános követelmény, hogy az elvezetett víz mennyiségének ismeretében olyan lejtést kell tervezni, amely mellett a csatornában nem keletkezik lerakódás, öntisztulóan üzemel, továbbá a csatornában károsodások, kimosások nem jöhessenek létre. Az öntisztítás folytonosságának feltétele, hogy legalább 3 cm-es úsztatási mélység mellett 0,4 m/s vízsebesség alakuljon ki. Ezt a feltételt Ø40 cm-nél kisebb csatornák esetében nem kell figyelembe venni. Amennyiben a meglévő adottságok miatt nem teljesíthetők ezek a feltételek azt egyedileg kell az Üzemeltetővel egyeztetni. Ezen túlmenően a csatornák megengedett legnagyobb esése Ø40 cm-nél kisebb szennyvízcsatornák esetében 5 és 110 közötti legyen. Ettől eltérni csak egyedi megoldásként lehet, az Üzemeltető jóváhagyásával. 3 -nél kisebb lejtésű csatorna semmilyen körülmények között sem építhető. A KesziVíz Kft. működési területén alap irányelv, hogy Ø20cm-nél kisebb közcsatorna nem építhető! Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben, - egyedi elbírálással kiadott előzetes hozzájárulással lehet. A házi bekötővezetékek, valamint a függőleges ejtőcsövek névleges mérete 150 mm lehet. A házi bekötővezeték szelvénye legalább egy járatos mérettel kisebb legyen, mint a befogadó törzscsatorna. A csatornarendszer anyaga statikailag szilárd, korrózióálló, vízzáró, kopásálló, ütésálló, kedvező súrlódási feltételeket biztosító, tisztítási, mosási műveleteknek ellenállónak kell lenni. Az esetleges altalajmozgásokra szerkezete ne károsodjon, érintett helyeken kóboráramra semleges legalább 50 évig rendeltetésszerűen használható legyen. Az alkalmazott csőanyag általános esetben 200-400 mm gerincvezeték esetén MSZ EN 1401-1 szerint gyártott PVC-U anyagú, legalább SN4 gyűrűmerevségű (SDR41) hagyományos (tömör, homogén) falszerkezetű, sima belső felületű tokos-gumigyűrűs illesztésű csatornacső és rendserében hozzá tartozó idomok. A beépített csövek átmérő torzulása 5%-nál nem lehet nagyobb. Egyedi, az általános építési körülményektől eltérő esetben a műszaki követelménynek megfelelő csőanyagot kell alkalmazni, beépíteni. A 90 és 110 közötti lejtésű csatornák kőagyag csőből építendők. A tisztító aknák alsó minimum 1,0 métere a munkakamra, ennek belső átmérője 1,0 m. E fölött 0,8 m belső átmérő is megengedett, míg a kibúvó nyílás (excentrikus szűkítővel) 0,6 m. A teljes akna (munkakamra, felszálló rész, szűkítők) cementhabarcs vakolattal, a munkakamra vakolata vízzáró kivitelben készüljön. Az aknák, aknafenekek előregyártottak kell legyenek, aknák fenekén a betorkoló csővezeték átmérőjével azonos átmérőjű félkör alakú künetet kell kiképezni. Az aknába való lejutás biztosítására az aknákban műanyaggal bevont aknahágcsót kell beépíteni. A gravitációs csatorna tisztító aknái a közúti teherbírásra méretezett beton anyagúak lehetnek az akna műanyag vagy korrózióálló béléssel. Az akna anyagának meg kell felelnie a beépítés helyén várható földnyomásnak és járműterhelésnek, továbbá az őt érő vegyi hatásoknak. A fedlap anyaga gömbgrafitos öntöttvas, - a forgalom okozta függőleges és vízszintes terhek elviselésére alkalmas bűzelzárós kivitelű, átmérője 600 mm. Az aknafedlapnak billegés mentesnek, az MSZ-EN 124 szerinti kialakításúnak kell lennie. Teherbírása tekintetében közúton MSZ-EN 124 szerinti I kategóriájúnak kell lennie, egyéb helyeken C 250 osztálynak kell megfelelni. 6.4. Nyomott rendszerek A tervezési területen nem épül nyomás alatti hálózat. 12/17
6.5. Bekötések Általános elvként meghatározható, hogy a tervezési területen minden önálló ingatlannak legalább egy önálló csatlakozást kell biztosítani. A gravitációs bekötések esetén a telekhatáron belül 1 m-re minimum D 400-as tisztítónyílást kell elhelyezni. Abban az esetben, ha ipari, közületi intézményről van szó, mászható aknát kell kialakítani a szennyvíz kibocsátások mérhetősége, ellenőrizhetősége érdekében. Bekötéseket közvetlenül csőre, vagy aknára lehet kötni, merőleges kialakítással a gerinccsatornára. Közvetlenül csőre csatlakozásnál az idomot 45 o -ba kell befordítani. Nagy mélységben vezetett valamint feltárás nélküli fektetési módnál a bekötést aknára kell kötni. A házi bekötések nem lehetnek egymással szemben, a bekötés átadó aknája, és törzscsatorna közötti távolság nem lehet 30 m-nél hosszabb, lejtésük 10-30 között változhat. Ha a bekötés hossza 30 m-t meghaladja, akna építendő be. Bekötővezetékhez 200 mm átmérőig felhasználható a DIN 19534 szerinti falvastagsággal bíró csövek is fel lehet használni. Jelen tervdokumentációban a tervező a bekötések helye a helyszíni bejárás illetve ahol ez lehetséges volt a tulajdonossal történő egyeztetések alapján lett meghatározva. Ettől függetlenül a kivitelezéskor a bekötések helye a helyszíni adottságok következtében még változhat az általános követelmények betartása mellett. A kivitelezést megelőzően a bekötések helyét pontosítani kell az érintettekkel. 6.6. Közmű kiváltások, vezetékek védelme A megvalósítandó létesítmények azáltal, hogy azokat közterületen kell megvalósítani, kapcsolatban vannak a területen meglévő már üzemelő egyéb közművekkel. A meglévő utca szélességi és közmű adottságok következtében számítani kell a meglévő közművek kiváltására. Mivel a közmű szolgáltatók által megadott adatszolgáltatások bizonytalanságot hordoznak magukban, ezért a kivitelezés megkezdését megelőzően ismételten meg kell keresni az illetékes közművállalatokat, és egyeztetést kell lefolytatni az esetleges érintettség megállapítása érdekében. Ezen túlmenően helyszíni közműfeltárásokat kell végezni a meglévő közművek nyomvonalának pontosítása, illetve a közműmentes építési nyomvonal megállapítása céljából. Továbbá előzetesen fel kell tárni minden olyan jelentős keresztező közművet, amelynek mélységi elhelyezkedése befolyásolhatja a tervezett csatorna magassági vonalvezetését. Azok a helyek, ahol az adatszolgáltatások alapján közműkiváltások várhatók a részletes helyszínrajzon bejelölésre kerültek, valamint külön kiváltási terv készül rá. Amennyiben a feltárások alapján a meglévő közművek elhelyezkedésének tekintetében jelentős eltérés mutatkozik, és ez befolyásolja a tervezett csatorna helyszínrajzi és magassági nyomvonalvezetését, ki kell váltani az útban lévő vezetéket, vagy módosítani kell a terveket. A tervezett műtárgyak, építmények munkagödrének közműmentesítése előtt a Kivitelező feladata a közmű kezelő szakfelügyeletének biztosítása. 13/17
A beruházás során megvalósítandó közmű és közműjellegű vezetékek építésével érintett területeken lévő többi közművet és közműjellegű vezetéket (víz-, gáz-, vezetékek, csapadékés szennyvízcsatornák, elektromos és távközlési kábelek, stb.) védeni kell. A feszültség alatt lévő légvezetékek, jelző és energiaellátó földkábelek biztonsági övezetében és közelében végzendő munkáknál szigorúan be kell tartani a 11/1984. (VIII. 22.) IpM. sz. rendelet munkavégzést tiltó és korlátozó, részletes és tételes balesetmegelőző előírásait. A közműkiváltásokat a kiváltandó közműre vonatkozó szakmai előírások betartásával kell elvégezni. Felhívjuk a kivitelező figyelmét, hogy a rajzokon feltüntetett közművek nyomvonala és mélysége csak tájékoztató jellegű, ezért a kivitelezést az összes meglévő közmű kézi feltárásával kell kezdeni az üzemeltetők szakfelügyelete mellett. Amennyiben a feltárás során olyan tervtől eltérő mélységű közműveket találnak, amely a tervezett csatorna magassági vonalvezetését befolyásolja, vagy a terven nem szereplő közművel, valamint villamos vagy távközlési földkábel jelzőszalaggal, vagy téglával találkoznak, a földkitermelést azonnal abba kell hagyni, és a tervezőt kötelesek értesíteni. A további földkitermelést csak a helyszíni szemle után, a tervező hozzájárulásával folytathatják. Az MSZ 7487 és MSZ 7048 szabványokban előírt védőtávolságok betartása kötelező. Kivitelezés során a meglévő közművek védelmét, alátámasztását, felfüggesztését szakszerűen el kell végezni. Gázvezeték keresztezése A kivitelezés megkezdése előtt a gázvezetéket a TIGÁZ Zrt. szakfelügyelete mellett kézi földmunkával fel kell tárni. Gépi földmunkát csak a vezeték feltárása után szabad végezni. A csatorna és gázvezeték között a minimális védőtávolság (palásttávolság) 1,0 m. Ha a tisztítóakna külső széle ezen belül közelíti meg a gázvezetéket, úgy az utóbbi közművet szaglóval ellátott, gáztömören lezárt, 3,0 m-es műanyag védőcsőbe kell helyezni. A gázvezeték utólagos védelmét TIGÁZ Zrt. szakfelügyelete mellett, gázhálózat kivitelezésére jogosult szakember végezheti el. Vízvezeték keresztezése A vízvezetéket szakfelügyelet mellett kézi földmunkával fel kell tárni. Vízvezeték keresztezésénél a csatornán 2-2 m-en belül kötés nem lehet. Párhuzamosan haladásnál esetenként az érintett hálózatot ki kell zárni. A szűkebb utcákban a közműfeltáráskor kiderülhet, hogy a meglévő vízvezetéket át kell építeni, hogy a szennyvízcsatorna is lefektethető legyen. A megbontott víz gerincvezeték és az új vezeték mosatását, fertőtlenítését el kell végezni. A szerelvények anyaga öntvény (P = 10 bar). Földkábel és optikai földkábel keresztezése A keresztezést és megközelítést a Hírközlés Felügyelet szakhatósági állásfoglalásában leírtak szerint kell kivitelezni. A kivitelezés megkezdése előtt a az érintett távközlési szolgáltatótól szakfelügyeletet kell kérni, különösen ügyelni kell az optikai kábel, az egyéb hírközlő kábelek védelmére. A földkábel érintettsége a kivitelezés időszakában fennállhat. Elektromos földkábel keresztezése A feszültség alatt lévő légvezeték, jelző és energiaellátó földkábelek biztonsági övezetében és közelében végzendő munkáknál szigorúan be kell tartani a 11/1984. (VIII.22.) IpM. sz. rendelet munkavégzést tiltó és korlátozó, részletes és tételes balesetmegelőző előírásait. Az 14/17
ELMŰ Zrt-től szakfelügyeletet kell kérni, a földkábelek nyomvonalát ki kell méretni. 0,4 kvos és 20 kv-os kábelkeresztezés és megközelítés fordulhat elő. A fogyasztói csatlakozó földkábelek nyomvonalát a helyszíni nyomok (oszlopcsatlakozás) és az érintett ingatlantulajdonosokkal történő leegyeztetés alapján kell feltárni a kivitelezés megkezdése előtt. 6.7. Helyreállítási munkák Az építési munkák során felbontott, pormentes burkolattal rendelkező útpályákat eredeti állapotuknak megfelelően kell helyreállítani. A közművezetékek építését követően a burkolatot a Kivitelezőnek a Kezelő vonatkozó előírásai alapján kell helyreállítania. Az építés során a pályaszerkezet mellett szabadon futó földműveket (padka, rézsű, árok, szegély) is az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani amennyiben ezek megsérülnek. Az építési munkák során elpusztult gyepet is az eredeti állapot szerint kell pótolni. A munkák során kivágott cserjék, fák és egyéb növények pótlására legalább a kivágott növényzet biomasszájának megfelelő mennyiségű növényzetet kell telepíteni az építési munkával érintett területen. 7. A KIVITELEZÉS MEGKEZDÉSE ELŐTT ELKÉSZÍTENDŐ TERVEK 7.1. Tender tervek, építési tervek, A kivitelezés megkezdése előtt kell elkészíteni a kivitelezéshez szükséges részletmegoldások terveit, illetve ekkor kell elvégezni a szivattyúk kiválasztásához szükséges hidraulikai méretezéseket, beépítésre kerülő gépkiválasztást, a bekötések helyeinek rögzítését, elkészíteni a dúcolási, víztelenítési és statikai terveket, stb. Az építési (műszaki megvalósítási, építési) terv olyan terviratok és tervrajzok összessége, amely minden, a megvalósításhoz szükséges és elégséges közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja a vízjogi létesítési engedélyben (és vízjogi létesítési engedélyezési tervben), és annak részét képező dokumentumokban részletezett követelmények teljesítését. Mindezek figyelembevételével a létesítmény egyértelműen megépíthető és üzembe helyezhető. 7.2. Közmű keresztezések, kiváltások tervei A vízjogi engedélyezési tervek készítése során elkészültek azon kiváltási tervrészletek, melyek a rendelkezésre álló adatszolgáltatások és helyszíni geodéziai felmérések alapján a csatorna elhelyezhetősége kapcsán biztosan kiváltásra kerülnek. Mindezek ellenére a kivitelezés megkezdése előtt a kivitelező a tervezési területen lévő közműhelyzetről kutatóárkok készítésével köteles meggyőződni. Ezek alapján az építés során felléphetnek olyan körülmények, melyek alapján adott közművezetéket ki kell váltani. Ezen szakaszokra a kivitelező köteles kiváltási tervet készíteni. 7.3. Forgalomtechnikai tervek A kivitelezés megkezdése előtt el kell készíteni a közutakat érintő építési munkákhoz a forgalomterelési (forgalomkorlátozási) terveket a közutakon végzett munkák elkorlátozási és 15/17
forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendeletben és közutakon folyó munkák elkorlátozásának és ideiglenes forgalomszabályozásának kézikönyvében (ÚT 2-1.119:1998 Útügyi Műszaki Előírás) foglaltak betartásával és azokat a közút kezelőjével jóvá kell hagyatni. 8. KIVITELEZÉSI ELŐÍRÁSOK 8.1. Általános követelmények A kivitelezési munkákat a befogadótól kell kezdeni. A befogadó feltárása után a szinteket ellenőrizni kell. Az új csatorna aknaközönként épül, ideiglenes elzárással és átemeléssel azokon a helyeken ahol a meglévő csatorna nyomvonalában épül új vezeték. A meglévő, de átépítésre kerülő közműveket az átépítés ideje alatt is ideiglenes megoldással biztosítani kell. Azokon a területeken, ahol a csatornaépítés során a közúti forgalom is érintve lesz a 3/2001. (I.31.) KöViM rendelet alapján kell eljárni. Az építési munkák során felbontott burkolattal rendelkező útpályákat a megrendelő és az üzemeltető előírásai szerint kell helyreállítani. 8.2. Munkaárok és munkagödör védelme, víztelenítés A függőleges munkaárkot 0,8 m mélység alatt zártsorú dúcolás védelme mellett kell kiemelni, a talajmechanikai szakvéleménynek megfelelően. Víztelenítésre várhatóan nem lesz szükség. 9. ÜZEMBE HELYEZÉS (NYOMÁSPRÓBA, VÍZTARTÁSI PRÓBA) A csővezetékek megépülése után, betakarása előtt el kell végezni: - A nyílt árkos geodéziai felmérést, - Gravitációs csatornák és műtárgyaik esetében a víztartási próbát, - Nyomóvezeték és műtárgyai esetében a nyomáspróbát. Az átemelők üzembe helyezést megelőzően próbaüzemet kell végezni, próbaüzemi előírás és ideiglenes kezelési utasítás alapján. A próbaüzem a készre szerelt létesítmény tisztavizes üzempróbáját, próbaüzemét is tartalmazza. A próbaüzem megtörténte után végleges kezelési utasítást kell készíteni. Az elkészült csatornaszakaszokon az átadás-átvétel előtt az alábbi szabványokban megfogalmazottak szerinti vizsgálatokat kell elvégezni: - MSZ EN 1610 Szennyvízelvezető vezetékek és csatornák fektetése és vizsgálata - MSZ 10-310:1986 Vízügyi létesítmények. Épületen kívüli nyomás alatti vízszállító csővezetékek - MSZ 10-311:1986 Vízügyi létesítmények. Zárt szelvényű gravitációs csatornák 16/17
10. KÖRNYEZETVÉDELEM Az építés során olyan technológiát kell alkalmazni, mely a környezetet nem veszélyezteti. A veszélyes hulladékok keletkezését, ártalmatlanítását, gyűjtését, tárolását a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet és vállalati előírások szabályozzák. A környék lakói, valamint az ott lévő kommunális, kulturális és idegenforgalmi létesítmények nyugalma érdekében kerülni kell a felesleges zajokat. A járművek, építőipari gépek csak a feltétlenül szükséges ideig működjenek. A 8/2002(III. 22.) KöM-EüM. együttes rendeletben előírt zajszintet ne lépje túl az építési tevékenység zaja a munkahely környezetében. Ha várhatóan túllépi, a környezetvédelmi hatóságtól kell zajkibocsátási határérték megállapítást kérni. 17/17