Módosítási javaslatok a Munka Törvénykönyvéhez az ILO javaslatai alapján ÁLTALÁNOS MEGJEGYEZÉSEK AZ ILO ÉSZREVÉTELEKBEN 1. Az ILO megjegyzi, hogy az ILO észrevételek hiánya a Memorandumban nem említett -ok esetében nem értelmezhet úgy, hogy azok összhangban vannak az ILO egyezményekkel. 2. A Memorandumban szerepl észrevételek nem tekinthet ek az ILO hivatalos felülvizsgálati testületei döntésének. 3. Az észrevételek az angol nyelv fordításon alapulnak. 4. Az ILO rámutat arra, hogy egy ilyen törvénynél fontos a társadalom széleskör támogatása a szociális párbeszéd eljáráson keresztül, ezért felhívja a Kormányt és a szociális partnereket, hogy folytassanak konstruktív párbeszédet a munkajog reformjáról. 5. Az ILO ezért további értékelését javasolja a tervezett változtatásoknak, különösen az ILO egyezményekkel valóteljes összhangba hozásuk érdekében. 6. Az ILO a különösen az észrevételek következ pontjaiban hívja fel a figyelmet az ILO egyezményekkel való teljes összhang hiányára és ezért az ezzel összefügg rendelkezések módosítására: 10-16, 20, 21, 23,25, 26,27, 29, 31,32,.33, 35, 38. I. EGYÉNI MUNKAVISZONYT ÉRINT ILO ÉSZREVÉTELEK Bevezet rendelkezések 1. Az ILO észrevételek 10. pontja az ILO diszkrimináció-ellenes egyezményeivel ellentétesnek találta a munkavállalók véleményszabadságának korlátozására vonatkozó rendelkezést, s ezért javasolja a 9. (2) bekezdésének teljes eltörlését, mert az nincs összhangban az ILO 111. sz. egyezményével. 2. Az ILO ugyancsak elfogadhatatlannak tartja (11. pont) a munkavállalóknak a személyiségi jogaikról való lemondásának túlságosan tág lehet ségét, különösen annak kapcsán, hogy a Javaslat 43. -a megengedi a munkavállalók hátrányára történ eltérést is a jogszabályi rendelkezésekt l. Kifogásolja az ILO azt is, hogy a Javaslat nem határozza meg a személyiségi jogokat. Ezért az ILO javasolja: a munkavállalók személyiségi jogainak pontos, világos meghatározását, vagy az err l jelenleg rendelkez 9. teljes elhagyását. 3. Az ILO az észrevételei 12. pontjában nem tartja megfelel nek, hogy a Javaslat 10. - ban szabályozott alkalmassági vizsgálat túlságosan tág (általában a munkaviszonyhoz mért) terjedelmét és javasolja annak kizárólag a konkrét munkakörhöz való igazítását. (12.pont)
4. Az ILO sz knek találja a diszkrimináció tilalmáról és az egyenl bánásmódról szóló 12. -t, s ezért felhívja a jogalkotót annak az ILO 111. sz. egyezményével való teljes összhangba hozására. (13.pont) Munkaviszony 5.) A munkaszerz dést l eltér munkavégzési helyen történ foglalkoztatás korlátainál az 53. b) és c) pontjai vonatkozzanak egyértelm en a férfi munkavállalókra is. (14. pont) 6.) A Javaslat 51. (5) bekezdése, 55. c) pontja és 302. c) pontja nincs összhangban az ILO 111. egyezményével, mert a kötelez orvosi vizsgálatból nem zárja ki a terhességi tesztet, aminek az elrendelése diszkriminatív. Ezt a törvénynek kifejezetten ki kell zárnia a kötelez orvosi vizsgálat lehet ségéb l. (ILO 14. pont) 7.) A Javaslat 65. (3) bekezdése nem tartalmaz a szülést, illetve az azt követ gyermekgondozást követ en további védelmi id szakot a munkáltató munkaviszonyt megszüntet intézkedésével szemben, holott az anyasági védelemre vonatkozó és Magyarország által ratifikált 183. sz. egyezmény 8. szakasza ezt kifejezetten el írja (felmondási tilalom). Azt is tartalmaznia kell a törvénynek, hogy ezekben az esetekben nem szüntethet meg a munkaviszony a terhességre vagy a gyermekszülésre tekintettel (16. pont) 8.) A munkaviszony megszüntetése (17-19. pontok): - Az ILO javasolja csoportos létszámcsökkentése esetén a munkáltató m ködésével összefügg ok meghatározását (pl. gazdasági, technológia, strukturálás vagy hasonló természet okok), valamint esetén alkalmazandó kiválasztási szempontok pontosítását (pl. szakképzettség, a munkaviszony hossza, családi körülmények, a sérülékenyebb munkavállalói csoportokhoz tartozás, új munkahely találásának nehézségei, stsb.) magában a jogszabály szövegében. - Javasolja továbbá sok ország jogával összhangban olyan rendelkezés bevezetését, amely a csoportos létszámcsökkentés miatt elküldött munkavállalók esetében valamennyi ideig nem teszi lehet vé a munkáltató számára új munkavállalók felvételét, illetve ezt követ en valamennyi ideig, ha újból vesz fel munkavállalót a cég, akkor legyen köteles els bbséget adni a csoportos létszámleépítéssel elküldött munkavállalók számára, ha vissza kívánnak jönni. - Kifogásolja az ILO a munkáltató jogellenes munkaviszony megszüntetése estén fizetend egységes 12 havi kártérítési összeget is, s javasolja, hogy ez az összeg legyen differenciált olyan szempontokra figyelemmel, mint pl. a munkaviszony hossza, az életkor, a felmondási ok, új munkavállalás lehet sége, karrier kilátások, a munkavállaló személyes körülményei, családi állapota, vagy éppen a munkáltató jellege és munkavállalóinak száma, vagy az érintett munkavállaló szakszervezeti tisztsége. 9.) Szülési szabadság és gyermeknevelési szabadság (20-24.pontok): pontosításokat javasol az ILO és a diszkriminációmentesség egyértelm be érvényesítését a szövegekben. 10.) Tanulmányi szabadság. Az ILO rámutat arra, hogy a Javaslat nincs összhangban a Magyarország által ratifikált 140. sz. egyezménnyel a fizetett tanulmányi szabadságról, s ennek keretében a a szakszervezeti tisztségvisel k számára kötelez en biztosítandó képzésr l is. (25. pont.) Javaslatunk: a Javaslatba épüljenek vissza a hatályos Mt-nek a tanulmányi szabadságra és a szakszervezeti tisztségvisel ket és tagokat megillet képzésre vonatkozó rendelkezések. 10.) Munkabérek: - Az ILO rámutat arra, hogy a Javaslatnak egyértelm en tartalmaznia kell az egyenl érték munkáért egyenl bér követelményét is az ILO 100. sz. egyezménnyel összhangban. (26. pont)
- A többféle minimálbér megállapíthatóságnál az ILO hiányolja a diszkrimináció tilalmára utalást, különösen a n k által dominált munkákra vonatkozóan (27. pont). 11. Kártérítés: Az ILO a hatályos Mt. szövegének fenntartását javasolja a Javaslattal szemben a munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek miatti kártérítés esetén. Felhívja a figyelmet az ILO a kártérítés kifejezés pontosítására, valamint arra, hogy a munkáltató által fizetett kártérítés és a kárnak a társadalombiztosítás által fizetett része kiegészíti egymást üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén. (28-29.pontok) II. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ JAVASLATOK A szakszervezeti tisztségvisel k munkajogi védelme és munkaid -kedvezménye 1. (ILO R. 31. pont): Új 271. (5) bekezdés: Az (1)-(4) bekezdés megsértése esetén a munkáltató a 83. - ban írt következményeken túl köteles a munkavállaló számára köteles a jogsértés mértékével arányosan 12-24 havi távolléti díjának megfelel összeg kárpótlást fizetni. 2. (ILO R. 32. pont): A 273. (1) bekezdése a következ képpen módosuljon: A közvetlen fels bb szakszervezeti szerv el zetes egyetértése szükséges a (2) bekezdésben meghatározottak szerint megjelölt és választott tisztséget betölt munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történ megszüntetéséhez vagy és a munkáltató 53. szerinti intézkedéséhez. A 273. (2) bekezdése a következ képpen módosuljon: A kollektív szerz déskötésre jogosult szakszervezet (276. (2) bekezdés) a 236. (2) bekezdésben foglaltak szerint önállónak min sül telephelyén, ha a munkavállalók megel naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma a. az ezer a háromszáz f t nem haladja meg, egy f t b. a kétezer az ötszáz t nem haladja meg, két f t c. a négyezer hétszázötven f t nem haladja meg, három f t d. a négyezer hétszázötven t meghaladja, négy f t e. minden további kétszázötven f t meghaladó munkavállaló esetén további egy-egy t, jelölhet meg. A 273. egészüljön ki új (5) bekezdéssel a következ k szerint: A munkáltató a tisztségvisel vel szemben a 273. (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseken túlmen en sem alkalmazhat a tisztség betöltése miatt más megkülönböztetést. Új 273. (6) bekezdés is szükséges: A fenti védelem a tisztségvisel t a tisztségre való megválasztásának id pontjától kezd en a tisztségének ideje alatt, továbbá a tisztség megsz nését l számított további egy évig illeti meg. A tisztség megsz nése után a védelem csak akkor áll fenn, ha a munkavállaló a tisztséget legalább hat hónapig betöltötte.
Új 273. (5) bekezdés: A 273. (1) bekezdésének megsértése esetén a munkáltató munkaviszonyt megszüntet intézkedése jogellenes, az 53. -ba tartozó és más hátrányos intézkedés esetén pedig érvénytelen, amely jogkövetkezményeken túl a munkáltató további 12-36 havi távolléti díjnak megfelel kárpótlást is köteles fizetni a munkavállalónak a jogsértés súlyától függ en. 1. A 274. (1) bekezdéshez további új mondat kerüljön: Rendkívül indokolt esetben a munkaid -kedvezmény igénybevételét ennél rövidebb id vel is be lehet jelenteni, ennek id tartama azonban, a munkáltatóval való megegyezés kivételével, nem lehet kevesebb 24 óránál. A 274. (2) bekezdése a következ képpen módosuljon: A munkaid -kedvezményt pénzben megváltani, kollektív szerz dés eltér rendelkezésének hiányában, nem lehet. A kollektív szerz dés (ILO R. 33. 34. és 36. pontok) 2. A 268. (1) bekezdését módosítani szükséges a következ k szerint: Az üzemi megállapodás a XII. fejezetben meghatározottak kivételével szabályozhatja a 277. (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat. Ilyen tartalmú megállapodás megkötésének feltétele, hogy a munkáltató nem tartozik kollektív szerz dés hatálya az, vagy a munkáltatónál kollektív szerz dés kötésére jogosult szakszervezet nincs. 3. A 276. (2) bekezdést ki kell egészíteni a következ mondattal: A szakszervezetek akkor is jogosultak kollektív szerz dés együttes kötésére, ha tagjaik száma együttesen éri el a kollektív szerz dés hatálya alá tarozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. 4. A 276. -t új (7) bekezdéssel kell kiegészíteni: Amennyiben a szakszervezetek taglétszáma együttesen sem éri el a 276. (2) bekezdésben meghatározott mértéket, akkor a szakszervezet, illetve szakszervezetek akkor jogosultak kollektív szerz dés kötésére, ha annak tervezetét a munkavállalók többsége támogatja. Az erre irányuló szavazás akkor érvényes, ha azon a munkavállalók több mint ötven százaléka részt vett. 5. A 277. (2) bekezdését célszer a következ mondattal kiegészíteni: Üzemi megállapodás, a munkaid -beosztásra vonatkozó szabályok kivételével, a jogszabályi rendelkezésekt l a munkavállalókra nézve kedvez tlen irányba nem térhet el. Tájékoztatási és konzultációs jogok (ILO R. 35. pont) 6. Csoportos létszámcsökkentes, munkajogi jogutódlás és a nagyobb munkáltatói csoportot érint munkáltatói intézkedések el tt az üzemi tanács mellett, vagy ennek hiányában a szakszervezettel is konzultálnia kell a munkáltatónak. (Az ILO és a vonatkozó EU irányelvek alapján is), amennyiben m ködik szakszervezet a munkáltatónál. (Ennek megfelel en a Javaslat 38. (2) bekezdését és a 72. (1)
bekezdését, valamint a 260., a 262., a 270. és a 289. -t az alábbi 9-16. pontok szerint kell módosítani.) 7. A 38. (2) bekezdését a következ k szerint kell módosítani: Amennyiben az átadó munkáltatónál a 236. (1) bekezdésében meghatározott munkavállalói létszám hiányában képviselettel rendelkez szakszervezet, üzemi tanács vagy üzemi megbízott nem m ködik és üzemi megbízott megválasztására sem kerül sor, az átadó, vagy.. 8. A 72. (1) bekezdését módosítani kell: A munkáltató, ha csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkez szakszervezettel tárgyalni köteles. A 72. (2) bekezdését ki kell egészíteni a következ utolsó mondattal a az a)-f) pont felsorolása után: Üzemi tanács és szakszervezet hiányában a jelen bekezdésben felsoroltakról a munkavállalók választott képvisel jét kell tájékoztatni. A munkavállalók képvisel jének megválasztása akkor érvényes, ha a választáson a munkavállalók több mint fele részt vett. A munkavállalók képvisel je a legtöbb szavazatot kapott munkavállaló lesz. A választás lebonyolítása a munkáltató feladata. A 72. (3) bekezdése módosuljon a következ k szerint: A munkáltató tárgyalási kötelezettsége a megállapodás megkötéséig, ennek hiányában legalább a tárgyalás megkezdését követ tizenöt napig a csoportos létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók létszámának megfelel id pontig áll fenn. Ennek alapján a tárgyalás id tartama, hacsak a felek máshogy nem állapodnak meg, 30 érintett munkavállalóig a tárgyalás megkezdését követ 60 nap, 31 és 100 f között 120 nap, 100 érintett munkavállaló felett 180 nap. 9. A 260. (1) bekezdésének jelenlegi szövegét teljes egészében törölni kell, s helyébe új szöveg kerüljön a következ k szerint.: Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok munkáltatónál képviselettel rendelkez szakszervezetet illetik meg. A 38. (2) bekezdésében, a 72. (1) bekezdésében és a jelen (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog csak a munkáltatónál képviselettel rendelkez szakszervezetet illeti meg. 10. A 270. új (3) bekezdéssel egészüljön ki: A munkáltató a döntése el tt legalább tizenöt nappal köteles kikérni a szakszervezet véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érint munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetér l. A szakszervezet a vélemény meghozatalához legkés bb a tizenötödik napon konzultációt kezdeményezhet. A munkáltató a konzultáció ideje alatt, de hacsak a felek másként énem állapodnak meg - legalább 30 napig nem hozhatja meg az intézkedést. 11. A 262. jelenlegi (3) bekezdése helyébe a következ új szöveg kerüljön: Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogok, amennyiben a munkáltatónál m ködik képviselettel rendelkez szakszervezet, a szakszervezetet illetik meg. 12. A 265. (1) bekezdését a következ kkel kell kiegészíteni: A munkáltató személyében bekövetkez változás esetén az átadó és az átvev munkáltató legkés bb a változást megel en az érintett munkavállalók számától függ en megfelel id ben tizenöt
nappal, tájékoztatja az üzemi tanácsot a változás...(a)-c)). A konzultáció id tartama, hacsak a felek másként nem állapodnak meg, 30 érintett munkavállalóig 30 nap, 31 és 100 munkavállaló között 60 nap, 100 munkavállaló felett 90 nap. A 265. új (6) bekezdéssel egészüljön ki: Az (1) (5) bekezdésben meghatározott jogok a munkáltatónál képviselettel rendelkez szakszervezetet illetik meg, az üzemi tanács e jogokat a munkáltatónál képviselettel rendelkez szakszervezet hányában gyakorolja. A tárgyalás során a szakszervezettel kötött megállapodás kollektív szerz désnek, míg az üzemi tanáccsal kötött megállapodás kollektív szerz déses megállapodásnak min sül. 13. A 289. (1) bekezdést ki kell egészíteni a következ képpen: A munkáltató, az üzemi tanács vagy a szakszervezet a tájékoztatásra vagy a konzultációra és a 72. (1) bekezdésében és a 265. (2) bekezdésében szabályozott tárgyalásra vonatkozó szabályok megsértése miatt, a jogsértés tudomásra jutásától számított öt napon belül bírósághoz fordulhat. 14. A 289. (1) bekezdését ki kell egészíteni a következ (3) bekezdéssel: A bíróság a munkáltatónak az üzemi tanács vagy a szakszervezet,valamint a 72. (1) bekezdésében meghatározott munkavállalók képvisel je, választás hiányában bármelyik munkavállaló véleménynyilvánításra, tájékoztatásra vagy konzultációra való jogának megsértésével hozott intézkedését érvényteleníti. Munkavállalói képvisel k (ILO R. 37. pont) 15. A 294. e) pontjában meghatározott fogalmat ki kell egészíteni a következ képpen: munkavállalói képvisel : a szakszervezeti képvisel, az üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, a gazdasági társaság felügyel bizottságának munkavállalói képvisel je
INDOKOLÁS 1. Szakszervezeti tagok védelme, tisztségvisel k védelme és munkaid -kedvezménye Az ILO szakmai észrevételeinek 31-32. pontjai foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Az ILO megállapította az új Munka Törvénykönyve tervezetér l, hogy annak e rendelkezései nincsenek teljesen összhangban a Magyarország által ratifikált 87., 98. és 135. sz. egyezményekkel, ezért azok módosítását ajánlja a következ k szerint. a. A Javaslatnak (a továbbiakban J.) a szakszervezeti tagok védelmér l rendelkez 271. -a nem tartalmaz e jog megsértése esetére szankciót, holott az ILO egyezményekb l következ en e jogok csak gyors eljárásban kiszabható visszatartó erej szankciók mellett garantálhatóak. A módosító indítvány ezért kárpótlás fizetését tartja indokoltnak a szakszervezeti tagsága miatt hátrányosan érintett munkavállalóval szemben, amelynek mértéke a javasolt 12-24 havi távolléti díjjnak megfelel összeg megfizetésével látszik arányban állónak és kell visszatartó er vel rendelkez nek. E szankcióval a védelmi rendelkezéseket ezért ki kell egészíteni. (Módosító indítványok MI - 1. pontja) b. A szakszervezeti tisztségvisel k védelme és munkaid -kedvezménye b/1. Az ILO észrevételek hiányolják a J-b l a szakszervezeti tisztségvisel k védelmi id szakának a tisztség megsz nését követ id re történ kiterjesztését, amelyet az ILO esetjoga szükségesnek tart a hatékony védelemhez. Ilyen továbbél id szakot a hatályos Munka Törvénykönyve is tartalmaz. A MI pótolja e hiányosságot, s a hatályos szabályozással egyez en ezt a további védelmet a tisztség megsz nése után egy évig tartja fenn, ha a tisztségvisel legalább hat hónapig betöltötte a tisztségét. A MI egyúttal pontosítja a J. szövegét is, amikor a bírói gyakorlattal összhangban - utal arra, hogy mett l kezd en áll fenn a védelem. Ez a kiegészítés a szakszervezet megalakulásának id pontjában fontos. b/2. A MI kiegészíti a védelmi szabályokat azzal, hogy a munkáltató a közvetlen fels bb szakszervezet egyetértését az intézkedése el tt köteles beszerezni. b/3. Az ILO rámutatott arra, hogy a tisztségvisel ket megillet munkajogi védelem és munkaid -kedvezmény nem korlátozható a kollektív szerz dés kötésére jogosult szakszervezetek tisztségvisel ire, ezért az MI szövege az erre való utalást minden esetben eltörli. b/4. A Javaslat indokolatlanul korlátozza a felek szerz déskötési autonómiáját oly módon, hogy a munkaid -kedvezményt pénzben nem lehet megváltani. Ezért a MI ezt a szabályt úgy tartja fenn, hogy az csak a felek eltér megállapodásának hiányában irányadó. b/5. A munkaid -kedvezmény hatékony és megfelel felhasználását esetenként gátolhatja, ha azt mindig tíz nappal el bb kell bejelenteni. Ezért az MI úgy módosítja a rendelkezést, hogy rendkívüli esetben ett l el lehet térni. b/6. Az ILO észrevételeivel összhangban a tisztségvisel kre vonatkozó speciális
védelmi szabályok megsértése esetére is természetesen indokolt és szükséges a visszatartó erej szankciók kilátásba helyezése. Ezek a szankciók a munkaviszony megszüntetés esetén a jogviszony helyreállítása, egyéb egyoldalú hátrányos munkáltatói intézkedés esetén pedig annak érvénytelenítése. Emellett a munkáltató 12-36 havi átlagkeresetnek megfelel összeg kárpótlás fizetésére is kötelezhet a MI szerint a jogsértés súlyának megfelel en. b/7. Az ILO észrevételekkel összhangban a MI kiterjeszti a tisztségvisel k speciális védelmét a munkaviszonyt megszüntet és a más munkakörbe és munkahelyre vagy munkáltatóhoz történ egyoldalú munkáltatói intézkedésekre vonatkozó diszkriminációs tilalmat minden más diszkriminációra is. b/8. A MI tisztségvisel i védelem hatálya alá es tisztségvisel k számát a Javaslatban szerepl munkavállalói létszámokhoz képest életszer bben, a magyar munkáltatók valós méreteit figyelembe véve határozza meg. A Javaslat egyúttal indokolatlanul és a szakszervezet autonómiáját sért módon korlátozza a védend tisztségvisel k számát. 1. A kollektív szerz désre vonatkozó rendelkezések Az ILO észrevételeiben rámutatott arra, hogy az üzemi tanács létét és intézményét nem lehet felhasználni a szakszervezetek helyzetének aláásására, ha m ködi szakszervezet is a munkahelyen. Ezért üzemi tanács csak akkor jogosítható fel kollektív szerz dés kötésére, ha nem m ködik szakszervezet egy munkahelyen. Rámutatott arra is az ILO, hogy az a rendelkezés, amely szerint a kollektív szerz dés nemcsak a munkavállalókra kedvez bb, hanem kedvez tlen irányba is eltérhet, nem segíti el a kollektív alkut és a békés munkaügyi kapcsolatokat. Az ILO azt is hangsúlyozta, hogy ha több szakszervezet is eléri a Javaslat szerinti 10 %-os taglétszámot, egyik sem hagyható ki a kollektív tárgyalásokból. Ezen észrevételek figyelembe vételével a MI a következ ket javasolja: a. üzemi megállapodás csak akkor szabályozhasson munkaviszonyra vonatkozó kérdéseket, ha a munkáltatónál egyáltalán nem m ködik szakszervezet, vagy nem terjed ki rá kollektív szerz dés hatálya. b. Üzemi megállapodás a munkavállalók hátrányára ne térhessen el a jogszabályi rendelkezésekt l, ez alól csak az adott munkahelyen fontos munkaszervezési, munkaid -beosztási szabályok lehetnek kivételek. c. A munkáltatónál m köd szakszervezetek akkor is legyenek jogosultak kollektív szerz dés kötésére, ha esetleg külön-külön nem, de együttesen elérik a tíz százalékos taglétszámot. d. A MI fenntartja a hatályos Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését, összhangban a jelen a) pontban írtakkal is, hogy tíz százalékos taglétszámú szakszervezet hiányában is köthessen a szakszervezet, vagy szakszervezetek kollektív szerz dést, ha azt (annak szövegét) a munkavállalók többsége érvényes szavazással elfogadja.
1. A munkavállalók képvisel inek tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga Az ILO észrevételek 35. pontja kifogásolja, hogy a Javaslat csoportos létszámcsökkentés, munkáltatói jogutódlás és a munkavállalók nagyobb csoportját érint munkáltatói intézkedések tervezete esetén nem jogosítja fel a szakszervezeteket a tájékoztatási és konzultációs joggal, hanem e jogokat csak az üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) gyakorolhatják. Az ILO szerint ez a szabályozás egyáltalán nem áll összhangban az ILO 87. és 98. sz. egyezményeivel, ezért azt mindenképpen módosítani kell és összhangba kell hozni a Magyarország által ratifikált egyezményekkel. a. A MI ennek megfelel en olyan módosítást javasol, amely a hatályos Munka Törvénykönyvével (Mt) is összhangban csoportos létszámcsökkentés esetén az üzemi tanácsot, ennek hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkez szakszervezetet, s mindkett hiányában a munkavállalók választott képvisel it jogosítja fel a tájékoztatási és a konzultáció (a Javaslat szövegében: tárgyalás) jogával. Munkáltatói jogutódlás esetében ugyancsak a hatályos Mt-vel összhangban a szakszervezetek jogaként határozza meg els helyen a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogot, s csak a munkáltatónál képviselettel rendelkez szakszervezetek hiányában élhet ezzel a joggal az üzemi tanács. Szakszervezet és üzemi tanács (üzemi megbízott) hiányában az érintett munkavállalókat illeti meg a tájékoztatáshoz való jog, konzultációs jog nélkül. b. A MI tájékoztatáshoz és konzultációhoz (tárgyaláshoz) való jogot a szakszervezetek közül a képviselettel rendelkez szakszervezet számára biztosítja, ahogyan a hatályos Mt is. c. A MI a munkavállalók képvisel inek tájékoztatáshoz és konzultációs joga gyakorlásához, az erre vonatkozó EU irányelvekkel összhangban nem korlátozza ezek id tartamát, hanem az irányelvekben meghatározott megfelel id fogalmát használja és értelmezi, annak mértékét igazítva a csoportos létszámleépítéssel, illetve munkajogi jogutódlással érintett munkavállalók létszámához, hiszen els sorban ez a körülmény befolyásolhatja a konzultáció szükséges id tartamát. Ennek figyelembe vétele nélkül nem lehet az id tartam megfelel, márpedig ez EU-s követelmény. A MI természetesen fenntartja azt a lehet séget, hogy a tárgyaló felek eltérhessenek együttesen a jogszabályban javasolt id tartamoktól. A MI a tájékoztatás és konzultáció együttes id tartamát az érintettek számához igazodóan határozza meg, csoportos létszámleépítésnél magasabb mértékben, mint jogutódlásnál, a következményeknek a munkavállalókra való kedvez tlenebb hatásához igazodóan. d. A MI az ILO észrevételekkel összhangban visszaállítja a hatályos Mt-t is figyelembe véve a szakszervezeteknek a munkavállalók nagyobb csoportját érint munkáltatói intézkedésekkel szembeni tájékoztatási és konzultációs jogot. e. A MI szabályozza a munkavállalók választott képvisel inek megválasztására vonatkozó, a Javaslatból hiányzó eljárást is, amelynek hiánya lényegében meghiúsíthatja e jog gyakorlását a munkavállalók részére szakszervezet és üzemi tanács hiányában. f. Meghatározza a MI a csoportos létszámleépítés és munkáltatói jogutódlás esetén a szakszervezettel és az üzemi tanáccsal kötend megállapodás jogi jellegét is. A munkavállalók választott képvisel ivel ilyen megállapodás nem köthet. g. A MI pótolja a Javaslatnak a tájékoztatási és konzultációs (tárgyalási) jogok
megsértése esetére vonatkozó szankció hiányát, hiszen enélkül a munkáltatók lényegében büntetlenül szeghetik meg e kötelezettségüket. A MI ezért kimondja, hogy e jogok megsértésével meghozott munkáltatói intézkedést érvénytelenítheti a bíróság. h. A tájékoztatási és konzultációs jogok megsértésével kapcsolatos eljárás rendelkezését kiegészíti a kés bbi viták elkerülése érdekében a tárgyalási jog megsértésével is, továbbá pontosítja az eljárás megindítására rendelkezésre álló határid kezd id pontját. 1. A munkavállalói képvisel k fogalma Az MI az ILO észrevételek 38. pontjával összhangban kiegészíti a munkavállalók képvisel inek meghatározására vonatkozó rendelkezést a szakszervezeti képvisel kkel. Budapest, 2011. november 14. Munkástanácsok Országos Szövetsége