Magyar katonák a nemzetközi béketámogató műveletekben (1895-2000)

Dr. Isaszegi János vezérőrnagy: Magyar katonák a nemzetközi béketámogató műveletekben (1895-2000) Budapest, 2008. január

2 A békeműveletek történelmi előzménye, jogi háttere: A második évezred utolsó évtizedeiben, a hidegháború megszűntével, számos olyan új biztonsági kihívás, kockázat jelent meg a világon és szűkebben Európában, aminek kezelésére addig csak részben, vagy egyáltalán nem voltak felkészülve az államok. Ezek közül is csak néhány az, ami katonai erővel rendezhető. A haderő nem háborús célú feladatokra történő alkalmazása az utóbbi évtizedben jelentősen felértékelődött, a feladatok száma megnőtt. A nem háborús katonai műveleteknek egyik fontos összetevője a béketámogató műveletek. A világ békéjének és biztonságának szavatolásában fontos szerep hárul az ENSZ, EBESZ, illetve más regionális szervezetek tevékenységére. Alapvetően az ENSZ Alapokmány biztosítja a jogi lehetőségét annak, hogy végső esetben akár erővel is fel lehessen lépni a világ békéjét és biztonságát veszélyeztetők ellen. Ennek egyik eszköze a béketámogató műveletek, amely gyűjtő fogalma a következő műveleti típusoknak: Konfliktus-megelőzés; Béketeremtés; Békefenntartás; Békekikényszerítés; Békeépítés; Humanitárius műveletek. A béketámogató műveletek definíciórendszeréről beszélve, szükséges annak az alapdokumentumnak az idevágó részeit ismertetni, amely a nemzetközi életben a legnagyobb legitimitással bíró jogforrás és amihez a világon eddig a legtöbb ország csatlakozott és természetesen magáénak vall: ez az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya. 1 Az Alapokmány tisztán és világosan megfogalmazza az ENSZ létrejöttének okait: Mi, az Egyesült Nemzetek népei elhatározván azt, hogy megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdított kimondhatatlan szenvedést az emberiségre, újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett Az alapokmány 1. fejezetének 1. cikkelye a nemzetközi béke és biztonság megőrzését, a viták békés rendezését, az emberi és kisebbségi jogok szavatolását, a népek egyenjogúságának biztosítását teszi a szervezet alapvető céljává. Bár a békefenntartást nem említi konkrét formában az Alapokmány, a 29. cikkely lehetőséget biztosít: a Biztonsági Tanács olyan kisegítő szervezeteket létesíthet, amelyeket feladatainak elvégzéséhez szükségesnek tart. A viszályok békés rendezését részletezi a VI. fejezet, törekszik arra, hogy a vitában érintett felek maguk próbálják megoldani azt, szükség esetén az ENSZ segítségével. A MAGYAR TÖRTÉNELMI MÚLT A BÉKETEREMTÉSBEN: (az első missziók) Az Osztrák-Magyar Monarchia katonái részt vettek 1897-ben Krétán, a görög-török fegyverszüneti egyezmény betartatására létrehozott ún. "Hathatalmi 1 Charter of The United Nations (United Nations, New York, 1993)

3 kontingens"-ben (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia); 1900-ban a Pekingi Boxer-felkelés leverésére létrehozott többnemzetiségű haderőben, majd annak felszámolását követően az ún. boxer jegyzőkönyv alapján a helyszínen maradva, már a mai értelemben vett békefenntartást hajtottak végre; 1803-1909 között a balkáni válság (Macedonia, Montenegró, Koszovó) rendezésében; 1913-1914 között az úgynevezett Szkutári-válság (Albánia, Szerbia. Montenegró) megoldásában; Az I. világháború után katonáink nem vettek részt békefenntartásban egészen 1973-ig. Magyarország 1973-ban a Dél-Vietnámban felállított nemzetközi felügyelő bizottságban (ICCS-Vietnam) vállalt ismét aktív szerepet. Feladatuk volt a szemben álló felek közötti tűzszünet ellenőrzése, amelyben három váltásban 1973.01.27-től 1975.05.01-ig 750 katona (főképpen tisztek) teljesítettek szolgálatot. Itt kezdte békefenntartói karrierjét ENSZ színekben Bali József vezérőrnagy is (jelenleg a HM védelempolitikai szakállamtitkára), aki utolsó missziójában 1999. 03. 01 2000. 03. 01. között az UNMOGIP vezetője lett Kashmirban. Az ENSZ először bízott meg ilyen magas beosztású magyar tábornokot azzal, hogy megfigyelői missziót vezessen. Ez a tény minősítette legjobban Magyarország addigi missziós tevékenységét. A béketámogató műveletekben való részvételünk 1988-tól kezdve gyorsult fel, amikor is részt vettünk az iráni-iraki békeszerződésben foglaltak elősegítésében és betartásának ellenőrzésében. Ebben a misszióban kizárólag fegyvernélküli tisztek vettek részt megfigyelői minőségben. Majd ezt követően egymás után kaptuk a felkéréseket a különböző békefenntartó műveletekben való részvételre, amelyeket a táblázatok tartalmaznak. A részvételünk ezek után már csak a lehetőségeink (személyi, anyagi) függvényében változtak. Befejezett ENSZ-mandátumú békemissziók a Magyar Honvédség részvételével MISSZIÓ MANDÁTUM/FELADAT IDŐ UNIMOG ENSZ Irán - Irak Katonai Megfigyelő Csoport HMT Szaud-Arábia Magyar Egészségügyi Csoport UNOSGI ENSZ Főtitkár Tűzszünet ellenőrzése. A harcokban megsebesültek szakorvosi ellátása. Tanácsadói feladatok. 1988-1991 1991.01-05 1991 - F ő 4 9 3 7 3

4 Irodája Irakban és Iránban UNSCOM ENSZ Különleges Bizottság Irodája UNFICYP ENSZ Ciprusi Békefenntartó Erők UNOMUR ENSZ Uganda Ruandai Megfigyelő Misszió ONUMOZ ENSZ Mozambiki Misszió UNMOT ENSZ Tadzsikisztáni Mozambiki Misszió UNAVEM II ENSZ.Angolai Felügyelő Misszió UNAVEM III ENSZ.Angolai Felügyelő Misszió MONUA ENSZ Angolai Megfigyelő Misszió AFOR Közegészségügyi és Járványügyi Felderítő és Ellenőrző orvos csoport Irak atom- vegyi-, biológiai fegyvereinek megsemmisítése. Tűzszünet ellenőrzése a törökök és a ciprioták között Határ ellenőrzése, a tűzszünet felügyelete, lefegyverzés végrehajtása. Tűzszünet ellenőrzése, stabilizálódás elősegítése. Ideiglenes tűzszünet ellenőrzése a határon. Békeszerződés felügyelete, választások ellenőrzése. Lusakai Egyezmény felügyelete, jószolgálati feladatok. Állami adminisztráció kiterjesztése újjáépítés, stb. Közegészségügyi és járványügyi feladatok végzéáse a menekültek körében. 1992 1992-1999 1993-1994 1993-1994 1993-1994 1994-1995 1991-1994 1994-1997 1997-1999 1999. áprszep t. 3 4 4 4 0 1 6 3 KATONAI MEGFIGYELŐ MISSZIÓK A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELÉVEL MISSZIÓ MANDÁTUM IDŐ Az Öböl háború után a 1991- demilitarizált övezet től Misszió megfigyelése. Tűzszünet ellenőrzése 1994- Grúzia és Abházia től között UNIKOM ENSZ Irak-Kuvaiti Megfigyelő UNOMIG ENSZ Grúziai Megfigyelő Misszió

5 OSCE MTG EBESZ Grúziai Tényfeltáró Misszió Grúz-oszét konfliktus rendezésében való részvétel. 1992- től OSCE MTB EBESZ Bosznia- Hercegovinai Misszió OSCE MNK EBESZ Hegyi - Karabah-i Misszió UNMIK ENSZ Hivatal Koszovóban MINURSO ENSZ Nyugat-Szaharai Misszió CSECSENFÖLDI MISSZIÓ EBESZ Megfigyelő Misszió Választások, emberi jogok demokratizálodás, stabilizáció ellenőrzése, elősegítése. Információ gyűjtés, megfigyelés, kapcsolattartás. ENSZ KFOR összekötő hivatal Katonai Megfigyelők Határmegfigyelés 1996- tól 1995- től 1999. auguszt us tól 2000.m ájus tól 2000. február tól A Magyar Honvédség szerepvállalása a béketámogató műveletekben 1. A Magyar Honvédség részvétele az AFOR béketámogató műveletben Az AFOR a koszovói menekültek ellátására és védelmére létrehozott erő. A koszovói jugoszláv-albán tagköztársasági konfliktus következményeként tízezrek menekültek el a régióból a szomszédos országokba (Albánia, Macedónia). Az így kialakult kritikus helyzetben elengedhetetlen volt valamilyen szintű humanitárius-egészségügyi segítségnyújtás. Az ENSZ felkérésére a NATO Macedóniába települt erői látták el ezt a feladatot, melynek keretén belül a Magyar Honvédség is szerepet vállalt. Az AFOR-ban az OGY 29/1999 (IV.14.) számú határozata alapján egy 35 főből álló Közegészségügyi- Járványügyi Felderítő és Elemző Csoport (KJFECS) került kiküldésre 1999 április 27-én. Az orvosi csoport feladatai a következők voltak: - fertőtlenítés; - az ivóvíz és élelmiszerek ellenőrzése; - járványügyi megelőzés; - különböző laboratóriumi vizsgálatok, végzése. A KJFECS először Hamalaj-ban, a spanyol kórházzal együtt települt, majd Dures-be díszlokált át. A kint eltöltött időszak alatt a magyar orvosi csoport kiemelkedő munkát végzett, melynek eredménye, hogy az AFOR Főorvosának közegészségügyi helyettesévé a KJFECS parancsnokát, Dr. Kopcsó István orvos alezredest nevezték ki. A misszió 1999. szeptember 02-án befejeződött.

6 2. A IFOR/SFOR csapatok mandátuma az ENSZ Alapokmány VII. fejezete alapján került meghatározásra, az erő alkalmazása jogának a NATO-nak történő delegálásával, amelyből következik, hogy ez egy NATO vezetésű béketeremtő/békefenntartó művelet. A NATO ekkor alkalmazta a gyakorlatban először a "Többnemzetiségű Összhaderőnemi Alkalmi Kötelék (CJTF)" stratégiai elképzelését. Ez az a misszió, amelyben Magyarország mint jövendőbeli NATO tag először vett részt NATO irányítás alatt. A daytoni béke-megállapodásban rögzített feladatok megvalósítása érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlése két ízben (112/1995. és 114/1996.) hozott határozatot hazánk IFOR tevékenységével kapcsolatosan. Ezek lejártakor kisebb változtatásokkal és rövid átmenet után az SFOR tevékenységre az Országgyűlés a 109/1996. számú határozatával adott felhatalmazást a misszióban való további részvételünkre. 1998 első negyedévben a Magyar Köztársaság Országgyűlése a 18/1998. (III.6.) határozatával az előző feltételekkel meghosszabbította az SFOR-tevékenységre vonatkozó határozatát. Az SFOR Magyar Műszaki Kontingens 2002. májusban fejezte be feladatait a misszióban, s váltására az MH KRK Katonai Rendfenntartó Kontingens került kitelepítésre Szarajevóba. A határozatoknak megfelelően Magyarország három alapvető területen működött közre az IFOR, és jelenleg is közreműködik az SFOR misszióban: - Átvonulás biztosítása: (az ország területét, illetve légterét a Bosznia- Hercegovina területére való kijutás céljából igénybevevő nemzetek számára). Az eltelt időszakban a határállomásainkon az IFOR/SFORmisszió alatt több százezer személy, valamint harc- és gépjármű, több tízezer repülőgép illetve helikopter és néhány ezer vasúti szerelvény be- és kilépése került rögzítésre. - Befogadó nemzeti támogatás: (a hazánkban átmenetileg állomásozó IFOR szervezetek számára). - A Magyar Köztársaság - földrajzi fekvésénél (a tevékenységi körzet közelsége) és infrastrukturális lehetőségeinél (objektumok, közlekedési, távközlési kapacitások, stb.) fogva - kedvező feltételeket tudott biztosítani a békeműveletekben résztvevő nemzetek számára a mozgásokhoz, a szállításokhoz és a logisztikai szervezeteik hazánk területén történő ideiglenes állomásoztatásához (US Nemzet Ellátó Elem, valamint Pécsen, az Északi-Lengyel dandár Ellátó Csoport). - Csapathozzájárulás: (a hadszíntéren való tevékenységhez egy korlátozott létszámú műszaki kontingens biztosításával valósult meg). Az MH MMK kontingens megalakítása 1995. december 19-én kezdődött meg Ercsi helyőrségben, önkéntes jelentkezés alapján. Több hetes felkészítés után 1996. február 02-án, a Magyar Műszaki Kontingens (MMK) az IFOR alárendeltségébe került és megkezdte munkáját 462 fővel. A kontingens létszáma a megváltozott hadszíntéri követelményeknek megfelelően 1998-ban 205 főre, 2001. december 01-től 155 főre csökkent. A Magyar Honvédség emellett jelentős szerepet vállalt törzstisztekkel az SFOR Főparancsnokság munkájában is, célirányosan a műszaki főnökség tevékenységében. A háborús bűnösök felkutatására létrehozott SFOR szövetséges hírszerző zászlóalj állományában is találhatók voltak magyar törzstisztek és tiszthelyettesek.

7 Hídépítés a misszióban. Az MMK katonáinak munkáját dicsérte több száz feladat megkezdése és befejezése. A legjelentősebb munkák közé tartózik 32 híd tervezésében, javításában, építésében és működtetésében való részvétel, amely során kiemelésre került a mostari "Öreghíd" elemei a Neretva folyóból, 65 km hosszú vasútvonalat, közutakat állítottak helyre, tereprendezési, hó- és jégmentesítési munkálatokat végeztek. Az IFOR/SFOR Békés Arca Barátságos Arca program keretében a táborhely melletti Okucani és más közeli települések vezetőivel és lakosaival való jó kapcsolattartás, hírnevünk továbbvitele érdekében a kontingens személyi állománya több mint tíz különböző nagyságú és jellegű önként vállalt feladatot hajtott végre (hídépítés, templomtorony helyreállítás, stb). A kontingens parancsnoksága és ennek megfelelően a teljes személyi állománya az első kiérkezéstől kezdve nagy jelentőséget tulajdonít a környezetével való harmonikus kapcsolatok kialakításra. Ezt a törekvést segítette a kontingens alaprendeltetése is, hiszen építeni mindig népszerűbb, mint más előjelű feladatokban részt venni. Ez nem jelentheti azt, hogy az általuk végzett munka könnyű, csupán azt, hogy az ilyen tevékenységet a helyi lakosság és a különböző civil szervezetek lényegesen kedvezőbben fogadják, mivel közvetlenül érzik annak hatását, a segítőkészséget. 3. A Magyar Honvédség szerepvállalása a KFOR békefenntartó műveletben A koszovói válság rendezéséhez, amelyet nem békeszerződés, hanem csak Katonai Technikai Megállapodás (Military Technical Agreement) alapozott meg, a Magyar Köztársaság - az Országgyűlés 54/1999. és az 55/1999. számú határozatai alapján - befogadó nemzeti támogatás-, valamint csapatok biztosításával járult, illetve járul hozzá, a következők szerint: Befogadó Nemzeti Támogatás: A Magyar Köztársaság a továbbiakban is a Szövetségesek rendelkezésére bocsátja a magyar légteret a felvonuláshoz, a műveletek előkészítéséhez és

8 végrehajtásához, a szükséges repülőtereket, mint át-, ki- és berakó körleteket, közúti-, vasúti mozgások biztosítását, nemzetgazdasági erőforrások szabad kapacitásait, az MH alárendeltségébe tartozó egészségügyi létesítményeket, valamint az utókezelési, pihentetési és regenerálási lehetőségeket. A légtérhasználat térítésmentesen, a földi kiszolgálás a nemzetközi egyezmények alapján térítés ellenében vehető igénybe. Csapathozzájárulás: A koszovói béketámogató műveletek elősegítése érdekében 55/1999. (VI. 16.) OGY határozatban foglaltak szerint a Magyar Honvédség keretén belül ideiglenes katonai szervezet Magyar Honvédség Őr- és Biztosító Zászlóalj (továbbiakban: MH ÖBZ) került megalakításra, felkészítésre és kiküldésre. A MH ÖBZ hadműveleti irányítás át-alárendelése a NATO KFOR Főparancsnoksághoz 1999. július 27-én 00. 00-kor történt meg. A zászlóalj a feladatait a koszovói béketámogató műveletre kiküldött NATO erők (a továbbiakban: KFOR) kötelékében, annak irányítási, vezetési rendszerében, Koszovó területén teljesíti. Az ÖBZ feladata: a KFOR erők főparancsnokságának közvetlen biztosítása, valamint őrzés-védelmi feladatok ellátása, járőrözés, személyek, szállítmányok kísérése, rendezvények biztosítása, ellenőrző áteresztő pontok (továbbiakban: EÁP) felállítása és működtetése. Őrhely a misszióban Ugyancsak a MH ÖBZ-n belül működik a MH Megelőző Orvosi Laboratórium (MEL), melynek létszáma 10 fő. A MEL fő feladatai bakteriológiai, szerológiai, járványügyi és egyéb egészségügyi feladatok végzése. Működési és felelősségi területük kiterjed egész Koszovó területére. A MEL állománya 2000 második felében kezdte meg a felkészülést, majd 2001. február 15-től került a KFOR Főparancsnokság alárendeltségébe és kezdte meg feladatvégzését. 4. OSCE (BiH) (Bosznia-Hercegovina/Sarajevo) EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet)

9 Bosznia-Hercegovina missziója A Bosznia és Hercegovina Általános Munkakeret Egyezménye Dayton, Ohio 1995. november 1-21 Béke Egyezmény, és az 1995. december 8 Minisztertanács 5. Budapesti találkozója alapján hozta létre az EBESZ Állandó Tanácsa. A misszió fő feladata az 1997-es törvényhatósági választások előkészítése és lebonyolítása, valamint összhangban a békeszerződés 3. mellékletében foglaltakkal segítségnyújtás a megszilárdulási időszakot lezáró állandó választási bizottság létrehozásában. Ezt a feladatukat teljesítették, mert 2001-ben elfogadtatták a választási törvényt, mely alapján önállóan is képesek törvényhatósági választások előkészítésére és lebonyolítására, ezért az EBESZ további feladata a megfigyelés. Feladataik közé tartozik, hogy segítsék: - a demokrácia építését és legyenek aktívak az emberi jogok előmozdításában és a közhivatalok bürokratikus túlkapásait ellenőrző személyen (Ombudspersons) keresztül figyelje megvalósulását; - a többnemzetiségű szerb és föderációs (horvát, bosnyák) hadseregének demokratikus átalakítását. Példák és ötletek adásával, szemináriumok levezetésével, nyitott égbolt ellenőrző repülésekkel segítik, hogy egy pártatlan parancsnok vezetésével létrehozásra kerüljön egy európaihoz hasonló demokratikus hadsereg, mely folyamatért a misszió egyetlen katonai területe - a régió stabilizálási osztálya felel; A misszió vezetője koordinálja a közeli hivatalvezetővel a tevékenységet, és jelentést tesz legalább minden második hónapban az Állandó Tanácsnak; A misszió munkájában 2 tisztünk vesz részt 1996. december 04-től, akik munkáját nagy megelégedéssel fogadják. 5. OSCE AGTC Grúz-Csecsen határmegfigyelő misszió (EBESZ Grúziai tényfeltáró misszió része) A misszió történelmi előzménye, hogy Oroszország azzal vádolta Grúziát, hogy menedéket, kiképző bázist és egészségügyi ellátást biztosít csecsen szakadárok részére, határai nyitottak, és ellenőrizetlenek. Grúz kérésre az EBESZ Állandó Tanácsa a Csecsen-földi határmegfigyelő misszióját 1999. december 15-én (grúziai területen) 20 fővel az EBESZ Grúziai tényfeltáró misszió részeként, az egyik magyar békefenntartó katonánk irányításával - hozta létre. A határmegfigyelők létszámát 2000. márciustól további 22 fővel (a csecsen területen) növelték, így összesen 42 fővel 23 nemzet bevonásával hajtják végre a határellenőrzési feladataikat.

10 A két különálló csoport mandátuma kiterjedt a grúz-csecsen határ levegőben és szárazföldön végrehajtott ellenőrzésére egyaránt. A Hivatalvezető az Orosz Föderáció képviselőivel való kapcsolattartásra is felhatalmazta a csoportokat. A misszió munkájában 2 magyar tiszt vesz részt, akik igen nehéz és veszélyes körülmények körülmények között teljesítik feladataikat. 6. MAGYAROK AZ ENSZ MISSZIÓKBAN: 6.1. MINURSO (az ENSZ missziója a népszavazásért Nyugat- Szaharában) Az Afrika észak-nyugati partvidékén fekvő Nyugat-Szahara, amelyet Spanyolország 1884-ben kolonizált izolált, gyakorlatilag teljesen sivatagból álló, 226.000 négyzetkilométernyi terület Marokkó függetlenné válásáig (1956) nem került a figyelem középpontjába. Ezt követően Marokkó, valamint Algéria és Mauritánia is magáénak követelte a terület feletti uralmat. A spanyol hatóságok 1974-ben népszámlálást végeztek a területen, ezt követően azonban a marokkói hatóságok által szervezett, mintegy 300.000 fős fegyvertelen tömeg bevonulása, az un. Zöld Menet után gyakorlatilag átengedte a fennhatóságot részben Marokkó, részben Mauritánia számára. Ugyanakkor az aktivizálódó nyugat-szaharai nacionalista mozgalom (POLISARIO) szintén harcot indított a terület megszerzéséért, Algériából támogatva sikeresen megtámadta Mauritániát, amely 1979-ben lemondott igényeiről a térségben. Ezt követően elkeseredett háborút folytatott Marokkóval. A marokkói hadsereg hihetetlen költséggel felépített egy védelmi vonalat lövészárkokkal, megerősített támpontokkal, aknazárakkal és csapdákkal és ezzel megszilárdította uralmát Nyugat-Szahara mintegy 80%-a felett. Függetlenül a terület sivárságától van egy magyarázat a terület birtoklási igényére és ez a foszfor. A Marokkói Királyság a világ legnagyobb exportőre ebből az ásványi anyagból és adott esetben - a kitermelés ütemének változtatásával - meghatározhatja a piacon az aktuális vételárat. A többfrontos háború 1991-ig tartott, s ekkor az ENSZ bevonásával tárgyalások kezdődtek a békekötésről és a terület hovatartozását eldöntő népszámlálásról és referendumról. Az ENSZ BT 690. számú (1991) határozata döntött a MINURSO misszió megalakításáról. A misszió mandátuma az első időszakban alapvetően a tűzszünet ellenőrzésére, a marokkói csapatok csökkentésére és a szembenálló felek csapatainak szétválasztására, valamint a háborús tevékenységek kiújulásának megakadályozására korlátozódott. Később kibővült a politikai foglyok szabadon bocsátása és a hadifogoly-cserék ellenőrzése, továbbá a referendum előkészítése érdekében végzett - azonosítási és regisztrációs - tevékenység segítése feladataival.

11 A MINURSO misszióba a Magyar Honvédség 2000-től delegál katonai megfigyelőket. A misszió főhadiszállása Laayoune-ban van. Alárendeltségében az északi szektorparancsnokság Smara-ban 5 Team Site-al, illetve a déli szektorparancsnokság Dakhla-ban 4 Team Site-al végzi a mandátumban meghatározott feladatait. Az összekötő csoport Tindouf-ban települ és tart kapcsolatot az algériai vezetéssel és a POLISARIO-val. A katonai megfigyelők a rendkívül ingerszegény környezet miatt kellő pszichikai nyomás alatt dolgoznak a misszióban. Az éghajlati viszonyok szélsőségesek, a helyi közlekedés teljesen egyedi szabályok alapján és rendkívül rossz műszaki állapotú gépjárművekkel történik. Külön próbát jelent katonáink számára a sivatagi körülmények közötti vezetés elsajátítása, hiszen úttalan utakon, gyakorlatilag tájékozódási pontok nélkül - alapvetően GPS koordinátákra támaszkodva - kell, nem kis távolságokon közlekedni. Mint valamennyi missziós területen, itt is rengeteg aknát telepítettek a harcoló felek a sivatagban. Ezek a homokviharok során felszínre kerülnek, illetve a már megjelölt robbanó eszközök ismét jeltelenné válhatnak, megnehezítve ezzel az ellenük való védekezést. Függetlenül attól, hogy a Magyar Honvédség állományából kiküldött katonai megfigyelők számára fokozott próbatételt jelent az ilyen mostoha körülmények között végzett tevékenység, a misszióból hazatérő tisztjeink egyévi munkáját minősítő, misszió parancsnoki zárójelentés eddig valamennyi megfigyelőnknél azzal zárult, hogy további ENSZ missziókba vezénylését javaslom, ami egyenértékű azzal, hogy a nemzetközi feladatvállalásunkkal messzemenően elégedettek. 6.2. UNIKOM (az ENSZ Iraq-Kuwait-i megfigyelő missziója) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 687. és 689/1991. számú határozataival alapított misszió, az Iraq-Kuwait közötti háború lezárását követően meghozott korlátozó rendszabályok betartásának ellenőrzésére. Az UNIKOM tevékenységét a műveleti területen 1991 április 13-án kezdte, s napjainkban is működik. A misszió mandátuma, hogy fegyvertelen megfigyelőkkel ellenőrizze az Iraq és Kuwait határán kialakított fegyvermentes övezetet, amely kiterjedése szárazföldön 200, a Khwar Abd-Allah viziútján pedig 40 km. A DMZ Kuwait területén 5 km, Iraq területén 10 km széles és a vízi út kivételével elektromos kerítéssel és árokrendszerrel van elválasztva. A 32 nemzet által delegált 194 katonai megfigyelő faladata, hogy megfigyelje és lehetőség szerint elhárítsa a tűzszünet megsértésére irányuló cselekedeteket. Továbbá, megfigyelni és jelenteni a fegyverek jelenlétét a DMZ-ben (kivéve az iraqi és kuwaiti rendőrök oldalfegyverét), repülési tilalom megsértését, katonai személyek jelenlétét és illegális határátlépést (akár polgári személyek által is) mindkét irányban.

12 A mandátumban meghatározott feladatok végrehajtását a fegyvermentes övezetben végrehajtott járőrözéssel - földön, vízen és levegőben - valósítják meg. A járőr és megfigyelő pontok (POB-ik) a határ mindkét oldalán telepített bázisokon, 7-8 katonai megfigyelővel és 3-3db terepjáró gépkocsival ellátva, az Északi, illetve a Déli Szektorparancsnokság alárendeltségében, az Umm Qasrban települt Parancsnokság irányítása alatt működnek. A katonai megfigyelők tevékenységét és működésük mindenoldalú biztosítását, így fegyveres védelmét is különböző alegységek végzik. Ezek: - 775 fős lövész zászlóalj Bangladesből; - 34 fős logisztikai egység Ausztriából; - 50 fős műszaki egység Argentínából; - 35 fős helikopter üzemeltető egység Bangladesből; - 14 fős egészségügyi biztosító csoport Németországból és - í238 fős nemzetközi, illetve helyi kiszolgáló csoport. A Magyar Honvédség részvétele a misszióban a megalakításától kezdve folyamatos. Jelenleg 6 fő teljesít szolgálatot, melyből 1 fő a Katonai Rendőri parancsnoki beosztást tölti be, külön nemzeti felkérés alapján. Az eddigiek folyamán a misszióban szolgálatot teljesítő magyar tisztek elöljáróik és társaik megbecsülésével teljesítették és teljesítik a nemzetközi békefenntartásban vállalt szolgálatukat. Ezt igazolja az a tény is, hogy évről-évre, minden váltás során az állomány nagyobb része vezető beosztásokat tölt be a misszió szervezetében. Az UNIKOM misszió magyar kontingensében 2001-ig nem volt személyi veszteségünk. Sajnos ez a szerencsés sorozat ez évben megszakadt. Igaz, hogy nem a misszió területén, hanem Magyarországon töltött szabadsága alatt, tragikus hirtelenséggel hunyt el Balázs Péter mk. őrnagy (halálával egy időben előléptetve alezredessé). Valószínűleg nem tudott alkalmazkodni a nagymértékben változó éghajlati és egyéb körülményekhez és olyan súlyos károsodás érte, hogy még az időbeni és intenzív orvosi ellátás sem volt segítség. A misszió 2003.februárjában befejeződött. 6.3. UNMIK (az ENSZ ideiglenes közigazgatási missziója Koszovóban) Az UNMIK misszió 1999-ben, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján került megalakításra a háború sújtotta Koszovóban azzal a céllal, hogy az ENSZ irányítása alatt működő polgári közigazgatással lehetővé tegyék Koszovó valódi önrendelkezésének megvalósulását. A misszió feladatait a következőkben határozták meg: - megteremteni az alapvető polgári közigazgatás működését; - biztosítani a valódi önrendelkezés és önkormányzás megvalósítását Kosovóban;

13 - előmozdítani a politikai folyamatokat Koszovó státuszának meghatározásához; - koordinálni a humanitárius és katasztrófa elhárítás nemzetközi szervezetei tevékenységét; - támogatni az infrastruktúra fontosabb elemeinek újjáépítését; - helyreállítani a rendet és törvényességet; - biztosítani az emberi jogokat; - elősegíteni a kitelepített személyek és menekültek szabad és biztonságos visszatérését a koszovói otthonukba. Ezeket a feladatokat, mint az egészségügy és oktatás, banki szolgáltatás és pénzügyi tevékenység, posta és távközlés, valamint a rend és törvényesség helyreállítása csak a koszovói vezetőkkel és emberekkel szorosan együttműködve lehet és kell végezni. A kitűzött célokat az UNMIK jelenlegi vezetése az alábbi pillérekre támaszkodva kívánja megvalósítani: - a rendőrség és igazságszolgáltatás közvetlen ENSZ irányítás alatti működtetése; - a polgári közigazgatás közvetlen ENSZ irányítása; - a demokrácia intézményrendszerének kiépítése az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet irányításával; - az újjáépítés és a gazdaság fejlesztése az Európai Unió vezetésével. A misszió vezetője, mint az ENSZ Főtitkár koszovói különmegbízottja a legmagasabb szintű polgári vezető Koszovóban és a vezetésével végzett munka meghatározza Kosovó jövőbeni státuszát. Az UNMIK misszió, eltérően a többi fegyveres vagy fegyvertelen katonai megfigyelő missziótól béketámogató műveleti tevékenységét alapvetően civil irányítás és többnyire nem katonai szervezetek (UNHCR, OSCE, RED CROSS stb. nemzetközi és helyi civil szervezetek) közötti együttműködésével végzi. Az ilyen összetételű munkakapcsolat természetes is, hisz a feladat jellege is eltérő. A misszió a katonai szervezetekhez, jelen esetben a NATO vezette KFOR-hoz a misszió tényleges katonai vonalát jelentő UNMIK Katonai Összekötő Komponensén keresztül kapcsolódik. Az általunk ENSZ Katonai Összekötő Hivatalnak ismert szervezet, amelybe a Magyar Honvédség évente 1 főt delegál, 1 fő tábornoki rendfokozatú vezetővel és 7 Team be (4-5fő) szervezett 38 fő katonai megfigyelővel valósítja meg a KFOR és az UNMIK civil adminisztráció együttműködését Koszovóban. 6.4. UNOMIG (az ENSZ katonai megfigyelő misszió Grúziában) Az UNOMIG missziót az 1992. augusztus 12-én kirobbant grúz és abház polgárháború békés rendezése céljából hozták létre az ENSZ BT 858/1993. számú határozata alapján. A szembenálló felek Oroszország és az ENSZ javaslatára 1993. július 27-én aláírták a Fegyverszüneti és Csapatkivonási Egyezményt, illetve 1994. Május 14-

14 én a Moszkvai Egyezményt. Ez utóbbi alapján létre hoztak egy 12 km-es biztonsági zónát, valamint egy 12 km-es fegyvermentes övezetet az Inguri határfolyó partján. A biztonsági zónát a Független Államok békefenntartó csapatai ellenőrzik, míg az ENSZ megfigyelők mindkét zónát felügyelik és végzik a misszió mandátumában meghatározott feladatokat, amelyek: - tűzszüneti egyezmény betartása; - fegyvermentes övezetre és a nehézfegyverekre vonatkozó korlátozó rendszabályok betartása; - a fegyveres csapatmozgások (katona személyek megjelenésének) megfigyelése és jelentése a biztonsági zónában; - rendszeres őrjáratozással ellenőrizni a Kodori Völgyben történő csapatmozgásokat; - részt venni a különböző egyezmények megsértésének kivizsgálásában, az egyéb humanitárius szervezetek (Vörös Kereszt, Orvosok Határok Nélkül) működésének segítésében és a menekültek repatriálásában. A misszióban 23 ország részvételével 102 fő katonai megfigyelő dolgozik. Ez a létszám a misszió megalakításától kezdve többször változott, függően a térségben kialakult helyzettől és annak nemzetközi megítélésétől. Az UNOMIG misszió parancsnoksága Sukhumiban, kettő szektorparancsnoksága Gali (Abházia), illetve Zugdidi (Grúzia) területén helyezkedik el. A szektorokban a megfigyelők 7 fős csoportban (Team Base) dolgoznak a felelősségi körzetükben. Ezen csoportok elhelyezése az idők során több alkalommal változott. A veszélyeztetettség függvényében a kihelyezett csoportokat a biztonsági zóna különböző pontjairól betelepítik a szektor-parancsnokságokra és csak járőrözéssel ellenőrzik a részükre kijelölt területet. A Kodori Völgyben korábban telepített megfigyelő bázist megszüntették, és jelenleg légi és földi járőrözéssel végeznek ellenőrzést abban a körzetben. A magyar kontingens létszáma jelenleg 7 fő. Ebbe a misszióba - a többi nemzettől eltérően - csak oroszul jól beszélő tiszteket küldünk ki, így a magyar kontingens tagjai különösen jól képesek megoldani az esetenként diplomáciai jellegű feladatokat is. Megfigyelőink folyamatosan, a nemzetközi kollektíva elismerésével teljesítik feladataikat. Évről-évre, számos kiemelt beosztás és kulcspozíció betöltése bizonyítja a Magyar Honvédség eredményes béketámogató műveleti tevékenységét. Az UNIKOM misszióban a megfigyelők élete nem nevezhető unalmas - nak. A misszió megalakítása óta számos esemény miatt kellett a biztonsági intézkedéseket szigorítani. Az Inguri határfolyó mentén kialakított aknamezőkről a vízállás változása miatt elmozduló aknákon túl, esetenként új telepítésű aknák okoztak baleseteket. Sajnos a magyar kontingens állományába tartozó megfigyelő is részese volt egy ilyen esetnek, amikor 1997-ben harckocsi-elhárító aknára futott a járőr gépkocsija. A baleset következtében a gépkocsit vezető bangladesi megfigyelő az életét vesztette, míg a magyar megfigyelő és a helyi tolmács kisebb

15 sérülésekkel - szinte hihetetlen szerencsével a gépkocsiból kirepülve, túlélte a balesetet. Több alkalommal ejtették túszul a misszió tagjait, fosztották ki a feltartóztatott járőrt, illetve gyalogsági lőfegyverrel lőtték az ENSZ gépkocsijait. Ezen történések tetőpontja a 2001. október 08-án történt katasztrófa volt. Amikor is a Kodori Völgybe járőrözésre induló helikoptert - a völgybe beszivárgott, mindeddig ismeretlen összetételű fegyveres csapat - földről indított rakéta találat érte és fedélzetén 6 fő megfigyelő és 3 fő személyzet az életét vesztette. A 6 fős nemzetközi csoport egyike a misszió parancsnok helyettese, Dr. Török László ezredes volt, akit az ENSZ külön felkérésére delegált a Magyar Honvédség a misszióba. A szolgálati feladat ellátása közben elszenvedett tragédiáját hősi halálnak minősítették és - halála után - dandártábornokká léptettek elő. 6.5. A Magyar Honvédség részvétele az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Erőiben (UNFICYP) A Missziót 1964-ben, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1964/186 számú (1964. március 04.) határozata alapján alapították. Az ENSZ nyolcadik békefenntartó missziójaként került létrehozásra és jelenleg s negyedik legrégebbi békefenntartó művelet a világon. Ciprus 1960-ban vált függetlenné és a megalakuló új állam olyan alkotmányt hozott létre, amely egyaránt képviseli a Görög Ciprióta és a Török Ciprióta közösség érdekeit. Ciprus, Görögország, Törökország és az Egyesült Királyság egyezményben garantálták az alkotmány alapelveit, valamint Ciprus területi integritását és szuverenitását. Alkotmányos válság sorozatot követően - 1963. decemberében - nemzetiségek közötti erőszakos cselekmények vették kezdetüket. Miután a béke visszaállítására tett összes erőfeszítés kudarcot vallott, az ENSZ Biztonsági Tanácsa hatályba léptette 186-os (1964.) számú határozatát, amely békefenntartó erők (UNFICYP) alkalmazását írja elő. A 186-os számú határozat a következő mandátumot határozza meg az UNFICYP számára: - a harcok kiújulásának megakadályozása; - a törvényes rend helyreállítása és fenntartása; - a normális viszonyok helyreállításának elősegítése. A Biztonsági Tanács mandátumának végrehajtásában Magyarország 12 különböző nemzet 1230 katonájával, 35 civil rendőrrel és 245 helyi-, valamint nemzetközi civil alkalmazottal karöltve vesz részt. Feladatának maradéktalan teljesítése érdekében, a Magyar Honvédség egy 84 fős nemzeti kontingenst állomásoztat Cipruson. Az ENSZ UNFICYP misszióban történő magyar szerepvállalás 1993. augusztusában kezdődött 4 katonai megfigyelővel. Az itt szerzett tapasztalatok hatására a Magyar Köztársaság 1995. novemberében egy 29 fős szakasszal - az osztrák (4.) szektorban, az osztrák vezető nemzeti szerep megtartása mellett - növelte részvételét a misszióban. A szakasz, az 1. század 1. szakaszának felelősségi területét vette át és feladatait egy közös magyar osztrák századon

16 belül teljesítette. A szakasz központi tábora az un. Észak Ciprusi Török Köztársaság területén Louroujina/Akingilar faluban települt. A személyi állomány szakaszban szolgáló részén túlmenően, a Magyar Kontingens beosztásokat kapott az UNFICYP parancsnokságon és a magyar osztrák békefenntartó zászlóalj törzsében. Minőségi változást hozott 1997. szeptembere, amikor a magyar kontingens századerővé bővült és 107 fős összlétszámmal átvette a 4.-es szektor 1.századának teljes felelősségi körzetét illetve törzstiszti és kulcsfontosságú tiszthelyettesi beosztásokat kapott a Nicosiai Főparancsnokságon és a Famagustai Zászlóaljparancsnokságon. A többnemzetiségű békefenntartó zászlóalj életében az 1997. szeptemberi állományváltás más szempontból is jelentős változást hozott. A 4 szektor személyi állománya kiegészült 1 szlovén békefenntartó rajjal. Az UNFICYP békefenntartó misszió kezdete óta Ciprusi kontingensét folyamatosan fenntartó Ausztria 2000. szeptemberében bejelentette kivonulási szándékát. A bejelentést követően Szlovénia is jelezte az ENSZ részére, hogy az osztrák kivonulás után nem kíván békefenntartó csapatokkal hozzájárulni az UNFICYP munkájához. A 4. szektorban megüresedett helyeket 2001. júniusa óta Szlovákia békefenntartói töltik be a magyar szlovák békefenntartó zászlóalj keretein belül. A szlovák kontingens létszáma 239 fő, a magyar kontingensé 84 fő. Az UNFICYP Magyar Kontingens a szigetet két részre osztó ütköző övezet (Buffer Zone) keleti, 4-es szektorában teljesít szolgálatot, a kétnemzetiségű, Magyar Szlovák békefenntartó zászlóalj kötelékében. A kontingens gerincét adó békefenntartó század az ütköző övezet mintegy 70 km-es szakaszát tartja ellenőrzése alatt. A kontingens személyi állománya számos felállítási helyen tevékenykedik. A 121-fős kontingens megfigyelőpontokon, járőrbázisokon, központi táborokban, parancsnokságokon és különböző szintű törzsekben teljesít szolgálatot a fővárosban és attól keletre. A kontingens a következő városok és táborok körzetében teljesít szolgálatot: Az UNFICYP 1. század parancsnoksága Athienou-ban

17 Az UNFICYP és ezen belül a Magyar Kontingens mandátumból adódó általános alapfeladata a béke és a békés légkör fenntartása, amelyben a ciprusi probléma tartós és igazságos megoldása megtalálható. A kontingens tagjainak napi feladatai: - járőrözés, megfigyelés; - a tűzszüneti egyezmény bármely fél részéről történő megsértésének jelentése, megszüntetése; - tömegdemonstrációk kezelése, a szembenálló felek közvetlen harcérintkezésének megakadályozása, közvetítés a felek között; - az ütközőzóban lakó kisebbségek védelme krízishelyzetben; - napi munkakapcsolat fenntartása a szembenálló felek képviselőivel és a helyi lakosság képviselőivel; - az ENSZ fennhatóságának érvényre juttatása az ütköző övezetben; - az ütköző övezeten belüli civil tevékenységek (földművelés, ipari tevékenység) ko-ordinálása; - humanitárius, jogi, egészségügyi, adminisztratív segítségnyújtás az elszigetelt kisebbségi csoportoknak; - interkommunális kapcsolatok ápolásában való segítségnyújtás (zarándokutak, bikommunális rendezvények) A missziós szolgálattal eltöltött évek során a Magyar Honvédségnek a misszióban résztvevő személyi állománya megtanulta a békefenntartó feladatok végrehajtásának alapvető technikáit (ellenőrző-áteresztő pont működtetése, járőrözés, tömeg-kezelés). A Cipruson szolgált törzstisztek lehetőséget kaptak a nemzetközi törzsmunka gyakorlati fogásainak elsajátítására, nyelvi felkészültségük megerősítésére. A tiszthelyettes állomány számára különösen fontos a Magyar Honvédségben korábban kialakult szolgálati rendtől eltérő, a tiszthelyettesek munkájára sokkal jobban támaszkodó önálló munkavégzés elsajátítása. A ciprusi békefenntartó misszióban való részvételünk kiváló alkalmat teremtett arra, hogy már a Magyar Honvédség NATO tagsága előttbékemissziós közös feladat-végrehajtással - bizonyítsuk leendő szövetségi partnereink számára katonai-szakmai felkészültségünket, kiképzettségünk magas színvonalát. A magyar békefenntartók elismerését jól tükrözi az a tény, hogy az eredeti 107 fős kontingenslétszám az elmúlt évek alatt 121 fősre bővült. A bővítések kivétel nélkül törzstiszti helyek, valamint kulcsbeosztású, vagy különleges képzettséget igénylő tiszthelyettesi beosztások voltak és az ENSZ felkérése alapján történtek. Az UNFICYP hadműveleti tiszti beosztást, 2002-től az osztrák tiszt szolgálati idejének lejártától a misszió vezetése Magyarország részére ajánlotta fel. 2. MAGYAROK AZ EBESZ MISSZIÓKBAN: 2.1. OSCE (BiH) (Bosznia-Hercegovina/Sarajevo) EBESZ Bosznia és Hercegovina-i misszió A Bosznia és Hercegovina Általános Munkakeret Egyezménye Dayton,

18 Ohio 1995. November 1-21 Béke Egyezmény, és az 1995. December 8 Minisztertanács 5. Budapesti találkozója alapján hozta létre az EBESZ Állandó Tanácsa. A misszió fő feladata az 1997-es törvényhatósági választások előkészítése és lebonyolítása, valamint összhangban a békeszerződés 3. mellékletében foglaltakkal segítségnyújtás a megszilárdulási időszakot lezáró állandó választási bizottság létrehozásában. Ezt a feladatukat teljesítették, mert 2001-ben elfogadtatták a választási törvényt, mely alapján önállóan is képesek törvényhatósági választások előkészítésére és lebonyolítására, ezért az EBESZ további feladata a megfigyelés. További feladataik közé tartozik, hogy segítsék: - a demokrácia építését és legyenek aktívak az emberi jogok előmozdításában és a közhivatalok bürokratikus túlkapásait ellenőrző személyen (Ombudspersons) keresztül figyelje megvalósulását; - a többnemzetiségű szerb és föderációs (horvát bosnyák) hadseregének demokratikus átalakítását. Példák és ötletek adásával, szemináriumok levezetésével, nyitott égbolt ellenőrző repülésekkel segítik, hogy egy pártatlan parancsnok vezetésével létrehozásra kerüljön egy európaihoz hasonló demokratikus hadsereg, mely folyamatért a misszió egyetlen katonai területe - a régió stabilizálási osztálya felel; A misszió vezetője koordinálja a közeli hivatalvezetővel a tevékenységet, és jelentést tesz legalább minden második hónapban az Állandó Tanácsnak; A misszió munkájában 2 tisztünk vesz részt 1996. december 04-től, akik munkáját nagy megelégedéssel fogadják. 2.2. OSCE AGTC Grúz-Csecsen határmegfigyelő misszió (EBESZ Grúziai tényfeltáró misszió része) Az Oroszország azzal vádolta Grúziát, hogy menedéket, kiképző bázist és egészségügyi ellátást biztosít csecsen szakadárok részére, határai nyitottak, és ellenőrizetlenek. Az EBESZ Állandó Tanácsa csecsen földi határmegfigyelő misszióját Grúz kérésre 1999. december 15-én (grúziai területen), 20 fővel az EBESZ Grúziai tényfeltáró misszió részeként, az egyik magyar békefenntartó katonánk irányításával - hozta létre. A határmegfigyelők létszámát 2000. márciustól további 22 fővel (a csecsen területen) növelték, így összesen 42 fővel 23 nemzet bevonásával hajtják végre a határellenőrzési feladataikat. A két különálló csoport mandátuma kiterjedt a grúz-csecsen határ levegőben és szárazföldön végrehajtott ellenőrzésére egyaránt. A Hivatalvezető az Orosz Föderáció képviselőivel való kapcsolattartásra is felhatalmazta a csoportokat.

19 Határmegfigyelők Grúziában. A misszió munkájában 2 magyar tiszt vesz részt, akik igen nehéz körülmények között teljesítik feladataikat. 2.3. OSCE Nagorno-Karabakh Mission EBESZ Hegyi Karabahi misszió 1994. decemberében (Budapesten) az örmény- azeri konfliktus kezelése céljából az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet csúcsértekezletén határoztak az ún. Minszki Folyamat Elnökségének felállításáról, amelynek fő feladatául - a politikai rendezést követően, béke megállapodás aláírása után - egy multinacionális békefenntartó erő telepítését jelölték meg. A Misszió felállítása: - 1995. március 23.-án az EBESZ soros elnöke mandátummal látta el a Minszki Folyamat Elnökségét. - Megalakult a békefenntartó erők telepítési tervével foglalkozó Magas Szintű Katonai Tervező Csoport Bécsben és megkezdte tevékenységét az EBESZ soros elnökének személyes képviselője (PR of CiO) a térségben. A Misszió mandátuma: A háborús konfliktus megállapodással történő lezárásának elősegítése tárgyalásai útján, a békefenntartó erők telepítéséhez szükséges politikai feltételek megteremtése. További feladata: tegye lehetővé a soros elnök számára az állandó és magas szintű kommunikációs csatorna fenntartását valamennyi féllel; Tájékozódjon a helyzet változásairól. Ismerje a sajtó és a helyi tárgyaló partnerek nézőpontját, figyelembe véve legyen készen rendszeres tájékoztatás végrehajtására. - Rendszeresen tájékoztassa a Minszki Csoport tagországait a misszió tevékenységéről az említett országok térségben működő nagykövetségein keresztül.

20 - Segítse a Magas Szintű Tervező Csoport munkáját a térségben bekövetkezett változások (térségben tervezett aknamentesítések, szállítási és híradási lehetőségek) nyomon követésével. - Segítse a feleket a bizalomerősítő, humanitárius és más béke folyamatot gyorsító, bátorító, közvetlen kapcsolatok megvalósításában és fejlesztésében; - Tartson szoros kapcsolatot az ENSZ és más nemzetközi szervezetek térségben működő képviselőivel, különösen az ENSZ Menekültügyi Főbiztossággal (UNHCR), a Nemzetközi Vörös Kereszt (ICRC) küldöttségeivel. - Működjön együtt más nemzetközi szervezetekkel is (Világbank, Európai Bizottság, Nemzetközi Migrációs szervezet). A Misszióban tevékenykedő magyar katonák feladatai: - katonadiplomáciai, illetve civil diplomáciai tárgyalások lebonyolítása (érintett HM-ek és KÜM-ok illetékeseivel; - kapcsolattartás a régióban tevékenykedő nem-kormányzati szervezetekkel (ICRC, UNHCR, UNICEF, stb.); - ellenőrző megfigyelések megszervezése a frontvonalon a fegyverszüneti megállapodás betartása érdekében; - a Misszió vezetőjének első beosztottjaként Tbilisziben (HQ): folyamatos kapcsolattartás az EBESZ bécsi Titkárságával; - a Misszió pénz-, adminisztrációs-, kommunikációs-, és logisztikai ügyeinek intézése, a Misszió mindennapos életének koordinálása. A Misszió szervezeti felépítése: Élén az EBESZ soros elnökének személyes képviselője (PR of CiO) tevékenykedik. Munkáját 5 főből álló, nemzetközi csoport segíti: 1 fő Bakuban, 1 fő Jerevánban, 1 fő Sztyepanakert/Khankendi-ben, 2 fő Tbilisziben (HQ). A 6 fős misszióból 1 fő magyar. Rendkívül nehéz körülmények között teljesítik feladataikat, de az eddig itt szolgálatot teljesítő tisztjeink orosz-angol nyelvtudása révén nélkülözhetetlen tagjaivá váltak a missziónak. Részvételünk a Sínai-félszigeten állomásozó Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (Multinational Force and Observers) békefentartó misszió kötelékében Történelmi előzmények: 1948 Izrael tudomásul veszi a függetlenségi nyilatkozatban az ENSZ által kijelölt határokat. 1956 izraeli-egyiptomi háború során a Sínai-félsziget és a Gázai övezet is izraeli kézre került.

21 1956 a szuezi válság rendezéseként az ENSZ elrendelte az izraeli csapatok kivonását és a helyükre békefenntartó erők érkeztek. 1967 kivonták az ENSZ csapatokat, és július 5-én kitört a harmadik arab-izraeli háború. A háború következtében Izrael területe négyszeresére nőtt. 1967 Izraelhez tartozott a Golán-fennsík, keleten Júdea és Szamaria, délen pedig a Sínai-félsziget. 1967-1973 hat év fegyverszünet. 1973 kitört a jom kippuri háború melyet az USA és a volt Szovjetúnió segítségével fejeztek be. A fegyverszüneti egyezmény értelmében ütközőzónát hoztak létre Egyiptom és Izrael között a Sínai-félszigeten. 1978 Camp David-ben izraeli-egyiptomi béketárgyalások megkezdése. 1979 az USA közvetítéssel békeszerződést írtak alá. Az 1979-es camp davidi békeszerződés ellenőrzésére Egyiptom, Izrael és az Egyesült Államok 1981. augusztus 23-án független nemzetközi békefenntartó erőt hozott létre Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) néven. Az MFO közel 2000 fős létszáma 11 ország katonai kontingenséből, valamint két ország kiszolgáló személyzetéből tevődik össze. (Ausztrália, Kanada, Kolumbia, Fidzsi-szigetek, Franciaország, Olaszország, Új-Zéland, Norvégia, Magyarország, Uruguay, Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia és Egyiptom ). Főigazgatósága Rómában van. Az MFO feladata a Békeszerződésben létrehozott négy biztonsági zónára meghatározott katonai létszám és technikai eszköz korlátozások folyamatos ellenőrzése, a csapatmozgások megfigyelése és jelentése. Ennek végrehajtására a Sínai-félszigeten az MFO egy északi, egy déli tábort, valamint 13 ellenőrző pontot és 18 megfigyelő állást működtet folyamatos szolgálatban. Ezeket számos ideiglenes megfigyelő pont, felderítő járőr szolgálat és egy parti haditengerészeti egység egészíti ki. Magyarország 1995. szeptember 01-óta vesz részt az MFO kötelékében egy 41 fős közös katonai-rendőri kontingenssel. Jelenleg 26 katona és 15 rendőr teljesít szolgálatot 39 fő katonai rendésszel, 1 fő orvossal és 1 fő összekötő tiszttel.

22 Ellenőrző-áteresztő pont (MFO, Északi-tábor) A kontingens két tagja az MFO törzsében szolgál összekötő főtiszt, valamint orvos beosztásokban 39 fő alkotja az MFO magyar Katonai Rendész alegységét, amelyben közös rendészeti szolgálatot lát el a magyar járőr kolumbiai, fidzsi és amerikai járőrtársaival. Az MFO az első misszió, amelyben egységeink fegyveres békefenntartó misszió keretében kiemelt katonai rendészeti feladatokat teljesítenek. Az alegység felelős a katonai rend és fegyelem fenntartásáért az MFO teljes felelőségi körzetében. Feladataik közé tartozik a bűnügyi nyomozati munka, baleseti helyszínelés, járőrözés, fegyver-lőszer szállító gépjármű oszlopok biztosítása, közlekedésbiztonsági és sebesség ellenőrzés végrehajtása, az északi tábor kilépő forgalmának ellenőrzése, rendezvények biztosítása, valamint előre nem tervezhető rendészeti feladatok végzése. 27 fő a misszió Északi Táborában, El-Gorahban, 14 fő a Déli-Táborban, Sharm el- Sheikhben teljesít három váltásban szolgálatot, a hét minden napján, huszonnégy órában. Az elmúlt négy évben 164 fő végzett kiemelkedő, embert próbáló sivatagi szolgálatot az MFO-ban. A missziót több magas színtű delegáció is meglátogatta. Az MFO békefenntartó misszióban önként szolgálatot vállaló honvéd-és rendőr tisztjeink és tiszthelyetteseink olyan szakmai és nyelvi tapasztalatokra tettek és tesznek szert, amelyek elengedhetetlenül fontosak a NATO-val kapcsolatos és egyéb nemzetközi feladatok ellátása során is. Sajnos az évek során ezt a missziót sem kerülte el a balszerencse, ugyanis a Déli -táborban szolgálatot teljesítő két tiszthelyettesünk 1998-ban közlekedési baleset következtében életét vesztette. Emléküket az utódok a baleset helyszínén emléktábla és a táboron belül - a sivatagi körülmények ellenére - két emlékfa ültetésével és folyamatos gondozásával őrzik.