Tartalomjegyzék 2005. 1 szám Tartalomjegyzék Párbeszéd Jogharmonizáció Jogszabályváltozások Uniós hírek, aktualitások A hónap jogharmonizációs kérdése: különbségtétel az egyes fogyasztói csoportok között a víz- és csatornadíj tekintetében Tanácsi rendelet az útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzõirõl, biometrikus elemeirõl Módosult az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet Bizottsági határozat a fiatal kutyák és macskák harmadik országokból a Közösségbe irányuló nem kereskedelmi célú mozgásáról (2004/839/EK bizottsági határozat) Kihirdették a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt Megjelent a többcélú kistérségi társulások normatív támogatásáról szóló kormányrendelet Tájékoztató a Határ Menti Együttmûködés Európai Csoportja (EGCC) aktuális kérdéseirõl Hírek Bruxinfo hírek Események, képzések Érdekességek PROGRAMOK Sikeres pályázatírók és projektmenedzserek Felváltva közlekedhetnek Rómában a páros és páratlan rendszámú autók Tájékoztató Támogatások, Pályázatok Áttekintés az EU társfinanszírozású támogatások felhasználásáról Összefoglaló a Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 2004 évi eredményeirõl PHARE CBC pályázati felhívás Kormányrendelet az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés programok végrehajtásának részletes szabályairól 1
Párbeszéd Tisztelt Olvasóink! A BM Önkormányzati EU Információs Központ elkészítette a 2005. évi kommunikációs tervét, amelynek legfontosabb részleteit megismertetjük Önökkel. A Központ feladata a továbbiakban sem a kampány-jellegû kommunikáció, hanem a folyamatos szakmai tájékoztatás. Uniós tagállamként a helyi önkormányzatoknak a közösségi jogszabályokat is alkalmazniuk kell mind az államigazgatási mind az önkormányzati hatósági ügyintézés és a helyi rendeletalkotás során. Erre való tekintettel a tájékoztató tevékenységben fokozott figyelmet kell szentelni a közösségi jogszabályok helyes alkalmazásának és helyi szintû érvényesítésének elõsegítésére. A Magyarország részére nyitva álló uniós pénzügyi források eredményes felhasználása attól is függ, hogy a helyi önkormányzatok hogyan tudnak élni az uniós pályázati lehetõségekkel. Erre való tekintettel prioritást élvezõ feladat, hogy a helyi önkormányzatok minden uniós pályázatról, támogatási lehetõségrõl mihamarabb értesüljenek, és megfelelõ segítséget kapjanak az elõkészítéshez és megvalósításhoz. A jövõben az eddigieknél szorosabb kapcsolatot építünk ki az operatív programok irányító hatóságaival és a közremûködõ szervezetekkel a teljes körû, pontos és gyors tájékoztatás biztosítása céljából. Az EU kohéziós politikájában kiemelt figyelmet szentel a határon átnyúló együttmûködéseknek, melyhez megfelelõ pénzügyi eszközöket is társít. Erre való tekintettel megerõsítjük a helyi önkormányzatok határokon átnyúló nemzetközi együttmûködését, a projektekhez kapcsolódó nemzetközi partnerkeresést segítõ tevékenységünket. A Központ a jövõben segítséget nyújt továbbá a határon túli magyar önkormányzatok integrációs felkészítéséhez is. Tudatosítani kívánjuk, hogy a közösségi jogszabályok és politikák érvényesítésében kiemelt szerepet játszanak a helyi önkormányzatok. Arra való tekintettel, hogy a helyi önkormányzatok a lakossághoz legközelebb álló közigazgatási szerv, az uniós politikák lakossággal történõ elfogadtatásában fontos feladataik vannak. Ehhez kíván a Központ segítséget nyújtani lakossági uniós híreivel. A rendelkezésünkre álló eszközök nem változtak: továbbra is legfontosabb a naponta frissülõ honlapunk. Emellett továbbra is havonta jelentetjük meg elektronikus hírlevelünket és annak lakossági híreket tartalmazó mellékletét. A Dokumentációs Központban elérhetõk az uniós témájú legfontosabb könyvek és folyóiratok. Itt nyílik lehetõség az Unió internetes oldalain való böngészésre, valamint hozzáférést biztosítunk a Bruxinfo adatbázisához is. A helyi önkormányzatok munkájának megkönnyítése érdekében továbbra is részt veszünk kiadványok, segédanyagok szerkesztésében. Az idén is biztosítjuk a helyi önkormányzatok számára Módszertani segédanyag 2005. évi felülvizsgált változatát. A tájékoztatás mellett fokozott figyelmet szentelünk a visszacsatolásra, a helyi önkormányzatok véleményének megismerésére és javaslataira. Kérjük a helyi önkormányzatokat, hogy a jövõben is segítsék munkánkat olyan pozitív és negatív példákkal, sikeres projektek bemutatásával, amelyek más önkormányzatok számára is hasznos lehetnek. Várjuk megkeresésüket. Szerkesztõk 2
Jogharmonizáció A hónap jogharmonizációs kérdése: különbségtétel az egyes fogyasztói csoportok között a víz- és csatornadíj tekintetében Az Önkormányzati EU Információs Központhoz december hónapban több kérdés érkezett arra vonatkozóan, hogy a helyi önkormányzat rendeletében megállapíthat-e eltérõ vízdíj tételeket az egyes fogyasztói csoportok tekintetében. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Központ megkeresésére az alábbi tájékoztatást adta: Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. -a a legmagasabb árak megállapítását teszi lehetõvé az árhatóságok, azaz az önkormányzatok és a KvVM számára. Az Európai Unió Víz Keretirányelve elõírja, hogy a víz- és csatornadíjak meghatározása során a tagállamoknak figyelembe kell venni a vízi szolgáltatások költségei visszatérülésének elvét, beleértve a környezeti és a vízkészletek védelmével összefüggõ költségeket is, különösen a szennyezõ fizet elvet. A tagállamoknak 2010-re biztosítaniuk kell, hogy a vízzel kapcsolatos árpolitika a készletek hatékony használatára ösztönözze a vízhasználókat, és ezen keresztül járuljon hozzá ezen irányelv környezeti célkitûzéseinek teljesüléséhez, valamint hogy a különbözõ vízhasználatok megfelelõ módon járuljanak hozzá a vízi szolgáltatások költségeinek megtérítéséhez, legalább ipari, mezõgazdasági és háztartási bontásban. A tagállamok ennek során tekintettel lehetnek a költség-visszatérítés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira, továbbá az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati jellemzõire. Az EU Víz Keretirányelve tehát nem tiltja a különbözõ díjak alkalmazását a különféle fogyasztói csoportok esetében. Magyarországon a legtöbb esetben azért tér el a lakossági és közületi fogyasztók által fizetendõ ár, mert mûködik egy központi költségvetésbõl finanszírozott kompenzációs rendszer. A Belügyminisztérium fejezetében szereplõ elõirányzat azon települések támogatására szolgál, ahol az ivóvíz-, illetve csatornaszolgáltatás díja magasabb egy adott, minden évben külön meghatározott küszöbértéknél. Mivel ez a támogatás csak a lakossági fogyasztókat illeti meg, a nem lakossági fogyasztók a pályázaton támogatást nyerõ önkormányzatok területén magasabb, nem támogatott azaz a szolgáltatás valós ráfordításainak megfelelõ díjat fizetnek. A szaktárca álláspontja szerint az árhatóságok a díjtámogatás felhasználása nélkül is dönthetnek úgy, hogy a lakossági fogyasztók számára szociális megfontolásokból alacsonyabb víz- és csatornadíjakat állapítanak meg, mint a közületi fogyasztók számára. Mindezt alátámasztják a 2004 decemberében elfogadott KvVM rendeletek, amelyek eltérõ díjtételeket állapítanak meg a lakossági és közületi fogyasztók számára (pl. 23/2004. (XII.16.) KvVM rendelet az állami tulajdonú vízmûveket mûködtetõ vízmûtársaságok által felszámítható ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb díjairól). A Pénzügyminisztérium szintén e tárgyban készített véleményében kifejtette, hogy a hálózatos infrastrukturális szolgáltatások körében egyre inkább többtényezõs díjrendszereket alkalmaznak. Ez egyrészrõl jobban kifejezi a szolgáltatás valós költségeit, másrészrõl a felhasználók számára is racionálisabb magatartást tesz lehetõvé. A víz- és csatornaszolgáltatás körében terjedõben van a kéttényezõs díj: a szolgáltatás folyamatos rendelkezésre állásának költségeire nyújt fedezetet az ún. alapdíj, a fogyasztás mennyiségéhez igazodó díjban térülnek meg az azzal kapcsolatos (jórészt változó) költségek. 3
A Pénzügyminisztérium véleményében szintén kitér az ártörvény önkormányzati rendeletalkotásra felhatalmazást adó szabályaira és megállapítja, hogy a törvény nem korlátozza az ármegállapítót a díjrendszer belsõ struktúrájának formálásában. Mint megjegyzi, az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás vonatkozásában nincs olyan törvényi rendelkezés, ami a díjkialakítás elveit a hulladékszállításhoz hasonlóan közelebbrõl is meghatározná. A különbségtétel jogellenessége tehát csak akkor állapítható meg, ha az eltérõ díjmegállapításnak nincs alkotmányos indoka. A minisztérium szerint e tekintetben a Ft/m3 árak összevetésénél ellenõrizni kellene, hogy az eltérés a víz- és csatornadíj támogatásából adódik-e. Azt is vizsgálni kellene, hogy az adott településen új ipari nagyfogyasztó belépésével olyan kapacitásbõvítés igénye lépett-e fel, amelynek terheit az önkormányzat megalapozottan nem hárította át a többi igénybevevõre. Összességében a díjak megállapítása tekintetében a Pénzügyminisztérium az alábbiakra hívja fel az önkormányzatok figyelmét: a helyi körülmények figyelembevétele mellett pontosan határozzák meg az adott díjhoz, díjakhoz tartozó áralkalmazási feltételeket, célszerû, ha a ráfordítások elemzésébõl kiindulva differenciált díjakat alkalmaznak attól függõen, hogy a vevõ milyen kapacitásokat köt le, idõszakosan vagy folyamatosan veszi igénybe a szolgáltatást, stb. Miután a Módszertani Segédanyag felülvizsgálata folyamatban van, a víz- és csatornadíj differenciált megállapítására vonatkozó javaslatok a szaktárcák idézett véleményének megfelelõen módosításra kerülnek. A nemzetközi gyakorlat tekintetében egyébiránt megállapítható, hogy a többtényezõs díjrendszert több államban is alkalmazzák. Finnországban pl. minden fogyasztóra nézve egységes díjat állapítanak meg a vízügyi szolgáltatás tekintetében. A díj azonban három elembõl tevõdik össze: csatlakozási díj, fogyasztási díj és egy állandóként meghatározott összegû díj. A legfontosabb díjelem a fogyasztási díj, a víz és szennyvíz fogyasztásáért összesen fizetendõ díj 2,5 euró/m3, amely magában foglalja a 22 %- os Áfa-t. A csatlakozási és fix díjjal együtt a teljes összeg: 3 euró/ m3. A díj megfizetése közvetlenül a szolgáltató részére történik, amennyiben a szolgáltató önkormányzati közmû, akkor sem jelenik meg a bevétel az önkormányzat költségvetésében. Készítette: dr. Zöld-Nagy Viktória, Önkormányzati EU Információs Központ Tanácsi rendelet az útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzõirõl, biometrikus elemeirõl A Tanács 2004. december 13-án alkotta meg a tagállamokra teljes egészében kötelezõ és közvetlenül alkalmazandó 2252/2004/EK rendeletét a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzõire és biometrikus elemeire vonatkozó elõírásokról, amely értelmében az útlevelekbe és úti okmányokba biometrikus azonosítókat kell beilleszteni annak érdekében, hogy az okmány és annak valódi birtokosa között megbízható kapcsolat jöjjön létre. Már 2000. október 17-én a tagállamok kormányai Tanács keretében ülésezõ képviselõinek állásfoglalása minimum biztonsági követelményeket vezetett be az útlevelek tekintetében. Ezen állásfoglalás közösségi intézkedéssel történõ felülvizsgálata történt meg annak érdekében, hogy az útlevelekre és úti okmányokra vonatkozó fokozott, harmonizált biztonsági elõírások elérésével azok meghamisítással szembeni védelme biztosított legyen. 4
A rendeletet a tagállamok által az állampolgáraik részére kiállított személyazonosító igazolványokra, illetve a 12 hónapra vagy annál rövidebb idõtartamra kiadott, ideiglenes útlevelekre és úti okmányokra nem kell alkalmazni. A rendelet meghatározza, hogy a Bizottságnak szabályozási eljárás keretében további mûszaki elõírásokat kell megállapítania. A tagállamok kötelezettsége viszont, hogy kijelöljenek egy, az útlevelek és úti okmányok nyomtatásáért felelõs szervet. Fontos kitétel továbbá, hogy azon személyek, akik számára útlevelet vagy úti okmányt állítottak ki, jogosultak arra, hogy ellenõrizzék az abban tárolt személyes adatokat és szükség esetén azok helyesbítését vagy törlését kérjék. A rendelet azt is meghatározza, hogy az okmányokban található biometrikus jellemzõk kizárólag az okmány valódiságának és a birtokos személyazonosságának ellenõrzésére használhatók fel. A rendelet és annak alkalmazása tekintettel a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményre, illetve a Dánia helyzetérõl szóló jegyzõkönyvre Nagy-Britannia, Írország és Dánia számára nem kötelezõ. A schengeni vívmányok végrehajtására vonatkozó külön megállapodások alapján azonban Izland, Norvégia és Svájc területére a rendelet hatálya kiterjed. A rendelet 2005. január 18-án lépett hatályba, a tagállamoknak azonban a Bizottság már említett intézkedéseinek elfogadását követõen, az arckép tekintetében legkésõbb 18 hónap elteltével, az ujjlenyomatok tekintetében legkésõbb 36 hónap elteltével kell alkalmazni. Készítette: dr. Zöld-Nagy Viktória, Önkormányzati EU Információs Központ Jogszabályváltozások Módosult az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet A Tanács 2223/2004/EK rendeletével módosította a vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó szabályokat annyiban, hogy a 2004. május 1-jét megelõzõen uniós tagállamokra irányadó közösségi hozzájárulási arányt kiterjesztette az új tagállamokra is. A vidékfejlesztési támogatásról szóló rendelet 2003-ban történt módosítása értelmében az agrárkörnyezetvédelmi intézkedések esetében a közösségi pénzügyi hozzájárulás az 1. célkitûzés alá tartozó térségek esetében 85 %, az egyéb térségekben legfeljebb 60 % lehet, - mindez azonban csak a módosítás idõpontjában uniós tagállamokra vonatkozott. A 2004. május 1-jén csatlakozott országok számára a 2003-ban történt módosítás ugyanis különleges pénzügyi rendelkezéseket állapított meg, amelynek megfelelõen az új tagállamok esetén az agrárkörnyezetvédelmi intézkedések finanszírozása során a közösségi pénzügyi hozzájárulás az 1. célkitûzés alá tartozó térségek esetében csak 80 % lehetett. Az említett rendelet mondta ki ugyanakkor, hogy a Közösség 2004. április 30-án meglévõ tagállamai és a 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamok közötti bánásmódbeli különbségek elkerülése érdekében a csatlakozás idõpontjától számítva az új tagállamokra alkalmazandó pénzügyi hozzájárulási arányt össze kell hangolni a régi tagállamokra alkalmazandó aránnyal. 5
A csatlakozást követõen továbbá az is nyilvánvalóvá vált, hogy az új tagállamokban (mint pl. Szlovákiában) is vannak olyan térségek, amelyek kívül esnek az 1. és 2. célkitûzésen, márpedig a 1257/1999/EK rendelet említett módosítása értelmében az ilyen területekre megállapított közösségi hozzájárulási arányok nem voltak alkalmazhatók az új tagállamokra (a szabályozás során ugyanis abból indult ki a Közösség, hogy nem lesz ilyen terület). Mindezekre tekintettel tehát az 1257/1999/EK rendeletnek a vidékfejlesztési program alá tartozó intézkedésekhez nyújtott közösségi hozzájárulás arányára vonatkozó rendelkezéseinek hatályát az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamokra is ki kellett terjeszteni. Az új szabályozás a rendelet hatályba lépésének napjától kezdõdõen (2004. december 25.) közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban, így az új tagállamok esetén is a közösségi hozzájárulás mértéke az 1. célkitûzés alá tartozó területen 85 %, egyéb területeken pedig 60 % lehet. Készítette: dr. Zöld-Nagy Viktória, Önkormányzati EU Információs Központ Bizottsági határozat a fiatal kutyák és macskák harmadik országokból a Közösségbe irányuló nem kereskedelmi célú mozgásáról (2004/839/EK bizottsági határozat) A határozat értelmében a tagállamok akkor engedélyezhetik harmadik országokból (Svédország, Írország és Nagy-Britannia kivételével minden más, nem uniós tagállam) a veszettség ellen be nem oltott három hónaposnál fiatalabb kutyák és macskák területükre történõ belépését, ha annak feltételei legalább a kedvtelésbõl tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekrõl szóló 92/65/EGK tanácsi irányelvben, valamint az azt módosító 998/2003/EK parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feltételekkel megegyeznek. Ennek megfelelõen az említett állatok belépése a Közösség területére akkor engedélyezhetõ, ha útlevél kíséri õket és születésük óta a fertõzésnek valószínûleg kitett vadon élõ állatokkal való érintkezés nélkül születési helyükön tartózkodtak, vagy anyjuk kíséri õket, akitõl még mindig függnek. Ezen állatok másik tagállamba történõ további mozgását azonban meg kell tiltani, kivéve, ha rendelkezik legalább egy ellenanyagegységet tartalmazó hatástalan védõoltással (WHO-szabvány) elvégzett érvényes veszettség elleni védõoltást adott esetben ismételt védõoltást igazoló útlevéllel, amelyet az illetékes hatóság által arra felhatalmazott állatorvos állított ki. A határozat 2004. december 11-én lépett hatályba, címzettjei a tagállamok. Készítette: dr. Zöld-Nagy Viktória, Önkormányzati EU Információs Központ Kihirdették a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt Magyarország európai uniós tagsága számos jogosultság megszerzése mellett nem kevés kötelezettség teljesítésével is jár; mely kötelezettségek természetesen érintik a közigazgatás mûködését. Bár a közösségi jog a közigazgatás szervezetére vonatkozó egységes, általános szabályozást nem alkotott, mégis elmondható, hogy mára kikristályosodtak az Unió, illetve a tagországokon belüli közigazgatásban alkalmazandó alapelvek. Az Európai Unió követelményeinek, az ügyfelek jogai érvényre juttatásának, a rájuk háruló eljárási terhek csökkentésének, illetve a közigazgatási hatósági eljárásban az ügyek gyors és egyszerû intézésének szem elõtt tartásával az Országgyûlés megalkotta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.). 6
A Ket. 2005. november 1-jén lép hatályba, kivéve a bírósági felülvizsgálat kezdeményezését [109. (2)], a közigazgatási végrehajtó szolgálatot [131. (1)], továbbá a fõvárosi végrehajtó szolgálatot [146. (1)] szabályozó bekezdéseket. A törvény hatályba lépésével egyidejûleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban Áe.) és a módosításáról szóló 1997. évi XIV. törvény hatályukat vesztik. Mivel egy új, komplex, és tartalmában az Áe-nél jóval összetettebb törvényrõl van szó, az alábbiakban csupán néhány újdonságra szeretnénk felhívni a figyelmet. Az új törvény I. Fejezete számos új eljárási alapelvet tartalmaz, melyek jogok és kötelezettségek formájában érintik egyrészt az eljáró hatóságot, másrészt az ügyfeleket (hatáskörrel való visszaélés tilalma, tisztességes ügyintézéshez való jog, a jogszabályokban meghatározott határidõben hozott döntéshez való jog). E fejezet tartalmazza a hatósági eljárásban való jogutódlásra, illetve az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket is. A II. Fejezet 18. (1) bekezdése a hatáskör, illetékesség szabályozása mellett kitér a joghatóság témakörére: Magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet ügyfél hatósági ügyében amennyiben az Unió jogi aktusa, törvény, vagy nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el. Az Áe-tõl eltérõen az új törvény a megkeresés fogalma helyett a belföldi jogsegély illetve a nemzetközi jogsegély fogalmaival operál, és szabályozza azokat részletekbe menõen. A III. Fejezet az elsõfokú eljárás témakörét taglalja. A hatósági eljárás (az ügyfél kérelme, illetve a hivatalból történõ megindítás mellett) az új szabályozás szerint más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra is megindulhat. Ezzel összefüggésben kitér a Ket. azon esetekre, amikor a hatóság köteles hivatalból indítani az ügyet (jogszabály, bíróság kötelezése). Fontos rendelkezés, hogy hivatalból indult eljárásról az ügyfelet, illetve kérelemre indult eljárásban az ellenérdekû ügyfeleket 5 napon belül értesíteni kell (a határidõ a kérelem beérkezésétõl számít). Új jogintézményként szerepel a törvényben a hatósági közvetítõ. A 41. (1) szerint ha jogszabály lehetõvé teszi, a nagy számú ügyfelet érintõ eljárásban a hatóság lehetõleg az ügy tárgyához igazodó felsõfokú végzettségû hatósági közvetítõt vehet igénybe. A hatósági közvetítõ egyebek mellett tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályi rendelkezésekrõl, közvetít a hatóság és az ügyfelek között, közbenjár annak érdekében, hogy szakszerû tájékoztatást kapjanak az ügyfelek az eljárás során. A Ket. tartalmazza a tárgyalás mellett a közmeghallgatás intézményét. A 63. (1) szerint a hatóság közmeghallgatást tart, ha ezt jogszabály elõírja, vagy a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja. A IV. Fejezet a hatóság döntéseire vonatkozó szabályozást taglalja. A korábbi szabályozással ellentétben a hatóság döntése nem pusztán határozati formát ölthet: a határozat mellett megjelenik a végzés. A kettõ közötti különbségre a 71. (1) bekezdés világít rá: a hatóság..az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendõ egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés). Szintén az újdonságok közé sorolható a hatósági szerzõdés, melynek lényegét a 76. (1) bekezdése tartalmazza. Eszerint ha jogszabály lehetõvé teszi, az elsõ fokon eljáró hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is elõnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerzõdést köthet. A módosítást bármelyik fél kezdeményezheti, a 7
szerzõdésre pedig a Ket-ben található különös szabályok mellett a Polgári Törvénykönyv szerzõdésekre vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. A VII. Fejezet a jogorvoslatok témakörét öleli át. A 97. (2) az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások közé sorolja: a fellebbezési eljárást, a bírósági felülvizsgálatot, az újrafelvételi eljárást ( ha az ügyfélnek a jogerõs határozattal lezárt ügyben a határozat jogerõre emelkedését követõen jutott tudomására a határozat meghozatala elõtt már meglévõ, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték ), a méltányossági eljárást ( az ügyfél a jogerõs határozatot hozó hatóságtól a nem jogszabálysértõ határozat módosítását vagy visszavonását kérheti, ha annak végrehajtása számára a határozat meghozatala után bekövetkezett okból méltánytalanul súlyos hátrányt okoz, és a végrehajtási eljárásban méltányosság nem gyakorolható. ). Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, a felügyeleti eljárás keretében, az Alkotmánybíróság határozata alapján, illetve ügyészi óvás alapján. A VIII. Fejezet a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, a IX. Fejezet az eljárási költségek, a X. Fejezet pedig az elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás témaköreit érinti. A 160. (1) szerint törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérõ rendelkezése hiányában a hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi. A rendelkezések szerint kérelem elektronikus aláírással is beadható, kapcsolatfelvétel pedig meghatározott esetekben (kérelem mellékleteinek benyújtása, hiánypótlási felhívás, idézés.) elektronikusan is történhet. Összességében megállapítható, hogy a decemberben kihirdetett törvény - egyes eljárási terhek hatóságra történõ áthárításával alapvetõen megkönnyíti az ügyfelek dolgát, számos ún. ügyfélbarát intézkedést tartalmaz. Mindezek mellett a törvény megteremti azokat a feltételeket, melyek segítségével az Unió közigazgatásra vonatkozó követelményei (hatékonyság, jogszerûség) érvényesülhetnek. Készítette: dr. Horváth Katalin Önkormányzati EU Információs Központ Megjelent a többcélú kistérségi társulások normatív támogatásáról szóló kormányrendelet A Magyar Közlöny 2005. évi 7. számában megjelent a Kormány 5/2005. (I.19.) Korm. rendelete a többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív mûködési támogatásáról. A többcélú kistérségi társulások normatív mûködési támogatást igényelhetnek a Társulás által ellátott közoktatási, szociális, gyermekjóléti, belsõ ellenõrzési 8
és mozgókönyvtári feladatok alapján A Társulások támogatási igényüket a Belügyminisztérium által e célra rendszeresített igénylési adatlapon nyújthatják be, amennyiben a rendeletben foglalt követelményeknek megfelelnek, 2005. február 15-ig. Az igénylési adatlapot a Magyar Államkincstár területileg illetékes Megyei Területi Igazgatóságaihoz kell benyújtani. A Társulások normatív mûködési támogatását a belügyminiszter és a pénzügyminiszter 2005. február 22-ig meghatározza és együttes rendeletben közzéteszi. A rendelet részletesen szabályozza azokat a közszolgáltatási feladatokat, amelyek vállalásával a többcélú kistérségi társulások jogosultak a vissza nem térítendõ támogatásra. A Társulásnak a rendeletben meghatározott feltételek szerint kell ellátnia a közoktatási, a szociális és/vagy gyermekjóléti feladatokat. A támogatásban részesíthetõ feladatok köre a 2004. évhez képest szûkült, fõként a várhatóan nagyobb számú pályázat miatt. Így még nagyobb hangsúlyt kapnak a legfontosabb - közoktatási, szociális és egészségügyi - feladatok. Emellett megmaradt a lakosságot "közelrõl" érintõ mozgókönyvtári rendszer, a kistérségi ügyintézés támogatása, továbbá a hatékonyság szempontjából indokolt belsõ ellenõrzés támogatása. A rendeletet 2005. január 19-én hirdették ki, s a kihirdetést követõ 8. napon lépett hatályba. Készítette: Stenger Hajnalka, BM Önkormányzati EU Információs Központ Tájékoztató a Határ Menti Együttmûködés Európai Csoportja (EGCC) aktuális kérdéseirõl A European Grouping of Cross-border Co-operation, az EGCC Bizottsági napirendre tûzése azt bizonyítja, hogy a határokon átívelõ együttmûködés változatlanul fontos szerepet tölt be az Unióban. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy eddig nem sikerült minden szempontból hatékony rendszert kidolgozni ennek elõsegítésére. A bõvítés nyomán, az Unión belül minden eddiginél nagyobbak a regionális fejlettségbeli különbségek az új tagállamokban a határok szerepe megváltozott és diverzifikálódott. Az új közösségi jogszabály szabadon választható struktúrát biztosít a határon átnyúló együttmûködésekért felelõs európai testületek létrehozásakor a létezõ akadályok leküzdéséhez. A jogszabály-tervezet szerint az EGCC nemcsak az uniós közös finanszírozású határon átnyúló együttmûködéssel kapcsolatos projekteket valósíthatja meg, hanem saját kezdeményezéseit is az Unió pénzügyi beavatkozása nélkül. Az EGCC várhatóan január 1-jén lép hatályba, addig az egyes munkacsoportokban folyik a jogi elõkészítõ munka. A Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete által hozzánk eljuttatott, az EGCC napirendre tûzése tárgyában tett tájékoztató anyagát, honlapunk tanulmányok rovatának alábbi linkjére kattintva érhetik el olvasóink. http://web.bm.hu/belugy/hir2002.nsf/euakt/93d14b8261e0b9bac1256f94002a8f08?opendocument Forrás: Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete 9
Uniós hírek, aktualitások Hírek Megállapodás a szelektív hulladékgyûjtés fejlesztésérõl Hét önkormányzati szövetség több évre szóló, nagy jelentõségû együttmûködési megállapodást írt alá a szelektív hulladékgyûjtés fejlesztése érdekében az ÖKO - Pannon Kht - val, Magyarország legnagyobb, hulladékhasznosítást koordináló szervezetével. Az eseménynek a BM Duna Palota adott otthont és azon részt vett dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter is, aki védnökséget vállalt az együttmûködés felett. Az ÖKO - Pannon Kht. rendszerében 2004-ben egy lakos átlagosan 8 kg csomagolási hulladékot gyûjtött szelektíven. A Kht. várakozása szerint ez az adat 2005-ben eléri majd a 9-10 kg/fõ/év mennyiséget. Ez az adat és tendencia bíztatónak mondható, azonban Magyarországnak sokat kell még fejlõdnie ahhoz, hogy elérje az Európai Unió átlagát. " mondta dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter A témáról szóló bõvebb tájékoztató anyag a Belügyminisztérium honlapján az alábbi linken érhetõ el: http://www.bm.hu/web/portal.nsf/aktualis/027d623eb191ad20c1256f9000293bc2 A TÖOSZ segíti a regionális fejlesztést A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) a jövõben segíti a regionális ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter munkáját. Kolber István elsõsorban a konferenciaturizmus, a panelprogram és a bérlakásügy területén számít támogatásra. Együttmûködési megállapodást írt alá a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével (TÖOSZ) Kolber István regionális ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter. A keretmegállapodás értelmében a legnagyobb magyarországi önkormányzati szövetség a jövõben segíteni fogja a miniszter és a helyhatóságok közötti kapcsolatok kiépítését. Dióssy László, a TÖOSZ elnöke szerint a tárca nélküli miniszter tervei, elképzelései nehezen jutnak el az önkormányzatokhoz, pedig hatáskörei mind a lakásépítés, mind a turizmus, mind a területfejlesztés terén közelrõl érintik a települések helyzetét. Kolber István hangoztatta, hogy munkája során mindenekelõtt a konferenciaturizmus, a panelprogrammal egybekötött település-rehabilitáció, valamint a bérlakásügy területén számít az önkormányzatok közremûködésére. A TÖOSZ elnökségi ülésén felszólaló Bujdosó Sándor, a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelõs helyettes államtitkára elmondta: december 31-ig 118 többcélú kistérségi társulás alakult meg az országban, ezek közül 90-be valamennyi, a kistérséghez tartozó település belépett, csak 10
területfejlesztési célra 39 társulás alakult. A helyettes államtitkár a szaktárca fontos idei feladatának nevezte a kistérségi társulások stabilizálását, mûködésük biztosítását. MTI Az Európai Régiók Gyûlése (Assembly of the European Regions, AER) szeretné, ha a kohéziót a regionális versenyképesség szolgálatába lehetne állítani Az AER regionális politikáért felelõs bizottságának elnöke, Otto Hoes, január 21-én Brüsszelben találkozott Danuta Hübner európai biztossal. Hoes hangsúlyozta az AER javaslatait az Unió 2007-2013 közti költségvetési idõszakára és az új kohéziós politikára vonatkozóan. Az AER korábban egy sajtóközleményben adta hírül, hogy álláspontja szerint a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítani a bizonyos speciális helyzetû területekre, így például a városi zónákra, valamint az új Kettes Célkitûzést (Objective 2) maguknak a régióknak kellene meghatározniuk az elõkészületi szakaszban. Az AER szerint alapvetõ fontosságú, hogy a kohézió és a többi európai politika nem mondanak ellent egymásnak, így el lehetett kerülni például az elõkészületi szakaszban lévõ, regionális repülõterek létesítésérõl szóló direktívák esetében, hogy azok inkoherenssé váljanak. Az AER fontosnak tartja még kihangsúlyozni, hogy álláspontja szerint a Bizottság jelenlegi, 2007-2013 közötti költségvetési idõszakra vonatkozó javaslata a minimum, amennyiben a cél a kohéziós politika hitelének megõrzése. További információ: http://www.a-e-r.org/ Forrás: Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete EMAS az önkormányzatoknál Az EU tagállamai közül az Egyesült Királyság volt az elsõ, ahol az önkormányzatok körében is megkezdték az EMAS, közösségi ökomenedzsment és auditálási rendszer (Eco-Management and Audit Scheme) alkalmazását. A közelmúltban, több országban is megkezdõdött a rendszer önkormányzatoknál történõ alkalmazása, így több skandináv országban, Görögországban és Szlovákiában is. Magyarországon ez idáig egyedül Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában mûködik (ISO 14001, és EMAS szerint is) auditált, tanúsított környezetirányítási rendszer. A rendszerrõl és hazai önkormányzatok körében történõ alkalmazásának tapasztalatairól Csizmadia János, Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédelmi Osztályának vezetõje írt tanulmányt, melyet megtalálnak Honlapunkon a Tanulmányok/Honlapon elérhetõ dokumentumok között, vagy ha közvetlenül a http://web.b-m.hu/web/euik.nsf/web_71/c63553f80352e44bc1256f970039ebd0?opendocument linkre kattintanak. Forrás Önkormányzati EU Információs Központ Önkormányzati Garanciaalap Amint ismeretes, a 2004-2006. közötti költségvetési idõszakban a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kiírt, illetve kiírandó pályázatok egyik fõ célcsoportját a helyi önkormányzatok képezik. Az uniós források igénybevételének alapvetõ feltétele azonban, hogy az önkormányzatok rendelkezzenek a 11
pályázáshoz szükséges anyagi eszközökkel, mely kritérium teljesítése számos önkormányzatnak okoz problémát. A 2005-ös évben a tavalyi évhez hasonlóan - a BM Önerõ Alap nyújt támogatást az önrész meghatározott százalékának biztosításával (a támogatás részletes szabályait kormány-rendelet tartalmazza, mely várhatóan februárban jelenik meg). Tekintettel azonban arra, hogy nem csupán az önrész elõteremtése, hanem a biztosítékadási kötelezettség is nehézséget jelent a helyi önkormányzatok számára, e kötelezettség teljesítésének enyhítésére többek között a Belügyminisztérium kezdeményezésére a Nemzeti Fejlesztési Hivatal megkezdte az ún. Önkormányzati Garancia-alap létrehozásának szakmai elõkészítését. A garancia-alapra vonatkozó kormányzati döntésrõl az Önkormányzati EU Információs Központ azonnal értesíti a helyi önkormányzatokat. Forrás: Stratégiai (NFT) Koordinációs Iroda Bruxinfo hírek Horizontális politikák érvényesítése a pályázatoknál Sokan hagyják figyelmen kívül, hogy minden uniós pályázatnál, legyen szó gazdasági versenyképességrõl, vagy regionális fejlesztésrõl, kötelezõ elem az esélyegyenlõség és a környezeti fenntarthatóság teljesítése. Fõként az EU által támogatott projektek esetében elengedhetetlen azokról a követelményekrõl beszélni, amelyeket minden esetben érvényesíteni kell. Ezeket a szempontokat hazánkban jelenleg nehezen tudják értelmezni, illetve végrehajtani a projektek alkalmazásakor, pedig az úgynevezett horizontális politikák érvényesítése nélkül egyre kevésbé számíthatunk arra, hogy tervünk támogatást nyerhet olvasható az [origo] összeállításában (január 20.). Horizontális elvek alatt az Európai Bizottság a fenntartható fejlõdés és az esélyegyenlõség következetes érvényesítését érti, melyet az általa is támogatott fejlesztések esetében alapvetõ követelményként fogalmazott meg. Az elvek érvényesítése komoly kihívást jelent projekt szinten. A különbözõ projektek az infrastruktúra-, humánerõforrás- és vállalkozásfejlesztési kategóriák valamelyikébe sorolhatók. A vállalkozásfejlesztési projektek keretein belül jelentõs azon tevékenységek köre, melyek a környezetvédelmi kategóriába tartoznak. A hulladékgazdálkodás, a hulladékkeletkezés és -megelõzés, a hulladékhasznosítás módja mellett ide sorolandó a szállítás, de az ártalmatlanítás módszere is. (Ez utóbbi a természetbe hulladékként visszakerülõ anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkentésére irányul.) Infrastruktúra-fejlesztési projektek esetében a közlekedés, logisztika, szállítás, mobilitás igényének mód szerinti megoszlása, a tömegközlekedés fejlesztése sorolható ide. Mindig a szállítási igény mérséklésére, a tömegközlekedés elõnyben részesítésére kell törekedni. Az esélyegyenlõség érvényesítésére is kellõ hangsúlyt kell fektetni. Humánerõforrás-fejlesztési projekt esetében meg kell tudnunk fogalmazni, hogy elképzelésünk valóban biztosítja-e, hogy a képzési- és munkalehetõségek eljussanak a hátrányos helyzetû csoportokhoz. Az EU ajánlásai alapján a projektek a következõ három kategória egyikébe sorolhatók: 1) Fenntartható fejlõdés szempontjából pozitív. A fenntartható fejlõdés megteremtése magas prioritást élvez a projekten belül. Legfõbb cél az esélyegyenlõség biztosítása, s a projekt a nõket és a hátrányos helyzetû csoportokat akik képesek befolyásolni a fenntartható fejlõdés elérését kiemelten kezeli. Jó példa a fentiekre, ha a projekt a kisgyermekes anyák munkaerõpiaci visszatérését támogatja. 12
2) Fenntartható fejlõdés orientált. A fenntartható fejlõdés ez esetben közepes prioritást élvez. A projekt figyelembe veszi például a nõk, férfiak és a hátrányos helyzetû csoportok különbözõ igényeit. Számos ösztönzõ is van a programban, mely elõsegíti az esélyegyenlõség megteremtését. Esélyegyenlõség orientált lehet egy tömegközlekedési-fejlesztési projekt, amely kedvez a saját közlekedési eszközzel nem rendelkezõ hátrányos helyzetûeknek. 3) Fenntartható fejlõdés szempontjából semleges/negatív. Az ilyen projektben csak minimálisan vagy egyáltalán nincs jelen a fenntartható fejlõdés. 2005 Magyarország zöld éve A környezetvédelemi célokra lehívható uniós támogatások esetében nem fenyegeti Magyarországot az a veszély, hogy 2006-ig ne tudná lekötni a rendelkezésre álló forrásokat idézte a Népszava (január 19.) Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter szavait. Hozzátette: éppen az okoz problémát, hogy túl sok jó projektjavaslat készül a rendelkezésre álló uniós forrásokat meghaladó támogatásigénnyel. Tátrai Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a Strukturális Alapok terhére igényelhetõ támogatásokra már most 2-3-szoros a megfelelõen kidolgozott pályázatok többletigénye a rendelkezésre álló mintegy 20 milliárd forintos keretnél. A legnépszerûbbek a szennyvízkezeléssel összefüggõ pályázatok. 2005 Magyarország zöld éve - jelentette ki Persányi. Hozzátette: 171 milliárd forint az idei összes fejlesztési forrás. A zöldtárca vezetõje elmondta, 2005-ben három területen kíván áttörést elérni. Az országnak égetõ szüksége van arra, hogy a hulladék mennyisége csökkenjen, ugyanis évente mintegy 23 millió köbméter települési hulladék keletkezik. Ennek megvalósulásához el kell terjednie a szelektív hulladékgyûjtésnek, a tárca ehhez egységes színés jelrendszert ad közre - fogalmazott. Elérendõ célként említette, a biztonságos környezet megteremtését. Ezt szolgálja a többi közt a Vásárhelyi-terv. A miniszter harmadik legfõbb célként a barátságos környezet megvalósítását nevezte meg. Hangsúlyozta, azt szeretné elérni, hogy a nemzeti parkok legyenek a nemzet parkjai, vagyis 2005-ben a szolgáltatások bõvítése a legfõbb feladat. Közben a Népszabadság (január 18.) arról cikkezett, hogy Hollandiát, Belgiumot, Luxemburgot és Finnországot az Európai Bíróság elé idézte, Írország, Svédország és Dánia ellen pedig szabálysértési eljárást indított az Európai Bizottság az uniós környezetvédelmi szabályok megsértése miatt. Az EU végrehajtó testülete szerint az érintett tagállamok nem iktattak törvénykezésükbe fontos uniós elõírásokat, ezért komoly szankciókra számíthatnak. Hollandia az ipari szennyezõ anyagok kibocsátásáról, a vízvédelemrõl és a hulladékok tárolásáról szóló szabályok esetében sem vette át teljes egészében az uniós elõírásokat, Belgium és Luxemburg pedig többszöri figyelmeztetés ellenére sem alkalmazta az uniós vízvédelmi elõírások mindegyikét. Írországot nyolc különbözõ szabály megszegéséért vonja felelõsségre a brüsszeli testület, de ezekért egyelõre még nem perelte be a bíróságnál, csak a hiányosságok mielõbbi kiküszöbölésére szólította fel. Finnországot azért idézte az Európai Bíróság elé a Bizottság, mert a máshol védett farkasok esetében korlátozás nélkül ad ki vadászengedélyeket. Svédországhoz a kormoránok és a varjak vadászásának engedélyezése miatt intézett utolsó figyelmeztetést Brüsszel. Dániát is bírósági eljárás fenyegeti, ha a mostani utolsó figyelmeztetés nyomán nem tesz lépéseket a baromfi- és sertéstenyészetek szennyezése ellen kidolgozott uniós szabályok betartatására. 13
Új Interreg-programok indultak Kilenc új, határokon átívelõ régióközi támogatási programot indított útjára csütörtökön Danuta Hübner regionális biztos. Magyarország háromból részesedik, ezekre összesen 95,8 millió eurót ad az EU. A Magyarország, Szlovákia és Ukrajna közötti határ menti régióközi együttmûködést 27,8 millió euróval támogatja az EU, ebbõl 23,8 millió euró származik a tagállamok közti belsõ határokon átívelõ projekteket pénzelõ Interreg alapból, 4 millió pedig a FÁK-országok számára létrehozott Tacis-ból. A magyar-szlovák-ukrán program célja a határ menti térségek gazdasági és szociális integrációjának segítése különféle infrastruktúra-fejlesztési beruházásokkal és a helyi kezdeményezések felkarolásával. A Magyarország és Románia, valamint Magyarország és Szerbia közös határszakaszainak régióközi fejlesztését szolgáló programot 42 millió euróval támogatja az Unió, amibõl 23,9 millió származik az Interreg-alapból, 15 millió a Románia számára elkülönített Phare-forrásokból, 3 millió pedig a balkáni országok segélyezését célzó Cards-ból. Ennek a programnak a célja a határ menti térségekben élõ közösségek és gazdasági szereplõk egymáshoz közelebb hozása, illetve a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlõdéshez való hozzájárulás. A program két prioritása a határ menti régiók térségi, fizikai és infrastrukturális integritásának erõsítése és az együttmûködési kezdeményezések támogatása. A Magyarország, Szlovénia és Horvátország közti határokon átívelõ együttmûködést 26 millió euróval segíti az EU, ebbõl 20 millió származik az Interregbõl, 6 millió pedig a Cards-ból. Ennek a programnak a fõ célja a régiók gazdasági és szociális integrálása. A támogatásra kiválasztandó projektek a gazdasági és szociális kohézió erõsítését, a lakosság életszínvonalának fenntartható módon való növelését, valamint a regionális fejlõdés elõtt a határok megléte miatt tornyosuló akadályok leküzdését szolgálják. A többi hat, most elindított program a következõ határszakaszokon átnyúló régióközi együttmûködést támogatja: Lengyelország és Szlovákia között; Lengyelország és Csehország között; Csehország és Szlovákia között; Lengyelország, Belarusz és Ukrajna között; Lengyelország, Litvánia és a kalinyingrádi terület (Oroszország) között; Olaszország és Málta között. A kilenc programra összesen 260 millió eurót költ az Unió, további 76 milliót adnak az érintett országok a projektek társfinanszírozása formájában. Megfigyelõk szerint a programok lebonyolításának egyik nehézségét az okozhatja majd, hogy nagyon eltérõek a pénzfelhasználás szabályai az Interreg, a Phare, a Tacis és a Cards program esetében. EU-s pénzek dunántúli városoknak Három közép-dunántúli város jelentõs EU-s forrásokhoz jutott a közelmúltban: a pénzt olyan fejlesztésekre fordítják, amelyek vonzóbbá teszik a települést. Egyre nagyobb mértékben részesül hazánk az Európai Unió különbözõ, fejlesztéseket segítõ forrásaiból. Az viszont még ritkaságszámba megy, hogy történelmi értékeink megmentéséhez, egész városrészek, várak rekonstrukciójához, kulturális és turisztikai hasznosításukhoz 90 százaléknál is nagyobb arányban járuljon hozzá az EU. Mint a Népszabadság (január 25.) rámutat: a Közép- Dunántúlon az elmúlt napokban három ilyen jellegû támogatási szerzõdést is aláírtak. 14
Balatonfüreden az EU 379 milliós támogatásával kezdõdhet el a mûemlékekben gazdag reformkori város rehabilitációja - a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) keretében. Az önkormányzat 2,5 százaléknyi saját forrást tesz hozzá ahhoz a pénzhez, amelybõl két utca és két épület újul meg, továbbá megépül az új szabadtéri színpad. A két önkormányzati tulajdonban levõ épületben kulturális és képzõmûvészeti kiállítások befogadására alkalmas helyszíneket alakítanak ki. A programban kap helyet a Balatoni Borok Háza. A város vezetõi úgy vélik: a mind vonzóbbá váló környezetben felgyorsulnak majd a magánberuházások is. A tervek szerint elsõsorban a gyógy- és egészségturizmushoz kapcsolódó szállodafejlesztésekre kerül sor, csaknem ötmilliárd forintos ráfordítással. Esztergom patinás fõtere, a Széchenyi tér is döntõen az EU - mintegy 600 millió forintos - támogatásával újul meg. Az ennek elnyeréséhez szükséges 30 milliós önrészbõl a Belügyminisztérium 18 milliót magára vállalt, így az önkormányzatnak kétszázaléknyi részesedéssel kellett megterhelnie költségvetését. A veszprémi vár egyik legértékesebb épülete a Dubniczay-palota. Rekonstrukciójával, illetve hasznosításának gondolatával hosszú évek óta foglalkozik a város önkormányzata, számos terv született már, de pénz híján egyik sem valósult meg. Most azonban a palota megújításához és egy világhírû mûgyûjtemény itteni elhelyezéséhez 750 millió forintot biztosít pályázati forrásából az EU, valamint - 32 millió forint erejéig - az önrészt magára vállaló állam. A XVIII. századi barokk épület rekonstrukciója várhatóan a jövõ év közepére fejezõdik be. Események, képzések PROGRAMOK 2005. február 03. 10. 00 15. 00 Gondolkodó a közigazgatásban c. sorozatban, szabálysértési eljárás új önkormányzati feladatai 2005 ben címmel konzultációval bõvített szakmai konferenciát tartanak Budapesten. Helyszín Hotel Platánus; IX. kerület, Könyves Kálmán krt. 44. (A Népligetnél) Info: Detári Krisztina: Rodin Kft, Telefon: 430-1204, Telefax: 368-3645, E-mail: mailto:info@rodin.hu 2005. február 22. 9. 00-15.00 2005. február 23. 10. 00-15. 00 4. KIBOCSÁTÁS - KERESKEDELMI KONFERENCIA: A konferenciasorozat következõ állomása az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer Nemzeti Kiosztási Tervének aktualitásainak megvitatására. Helyszín: Budapest Marriott Hotel 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 4. Info: Kovács Tímea: wbpr Hungária Kft, Telefon: 485-02-10, Telefax: 485-02-11, E- mail: mailto:konferencia@wbpr.hu Közigazgatási Eljárási Törvény: Eladás és vita az ETK Önkormányzati Klub nyílt klubnapján a Gundel étteremben. Kötetlen ebéd az elõadókkal. Helyszín: 1146 Budapest, Állatkerti út 2. Info: Eperjesi Rózsa: 06-30-211-2460, Miskolczi Tamás 222-40-43, E-mail: onkormanyzat@etk-rt.hu 2005. február 23. - 25. Pályázatíró tréning nemzetközi kulturális pályázatokhoz: A KultúrPont Iroda tanfolyama az ELTE-n a Zenei Tanszéken, Múzeum krt. 4/a. Info: Muzsik Szilvia, KultúrPont Iroda, Telefon: 413-7573, Telefax: 413-7574, E- mail: 15
2005. január 17- március 2. mailto:palyazatiro@kulturpont.hu Letölthetõ dokumentum: http://www.kulturpont.hu/pit.php A Tempus Közalapítvány 2005-ben is újraindítja tanácsadással egybekötött projektfejlesztõ és pályázatkészítõ képzését! A PROJEKTMENEDZSMENT LÉPÉSRÕL LÉPÉSRE (6 NAPOS, 60 TANÓRÁS, AKKREDITÁLT FELNÕTTKÉPZÉSI PROGRAM) Info: Dimák Dávid, 1134 Budapest, Váci út 37.,7. emelet.(duna Office Center) Telefon: 236-5050, Telefax: 239-1329, E-mail: mailto:info@tpf.hu K Ü L F Ö L D 2005. március 6-11; június 19-24; október 9-14; november 27 - december 2. WORKING WITH THE EU ( Munka az EU-ban) címmel: 6 napos intenzív programok (európai közügyekrõl és az EU intézményeinek munkájáról) Info: European Training Institute, 66, Av. Adolphe Lacombié B-1030 Brussels Belgium, Telefon:32 (0)2 737 77 46, Fax: 32 (0)2 732 75 25, E-mail: info@eutraning.be Honlap: http://www.eutrainning.be/ Sikeres pályázatírók és projektmenedzserek A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Szervezeti Tanulások Központja (TAK) 2005. februártól újra elindítja az EuróPa pályázatíró és projektmenedzser tréningjét, idéntõl már akkreditált formában. A kurzus azért is fontos, mert a magyar EU-s pályázatok több, mint 40 százaléka formai hibák miatt vérzik el. A TAK a Kar és a régió gazdasági szereplõi közötti tudásátvitelt szolgálja, az általános értelemben vett üzleti menedzsmenthez kapcsolható területeken konzultációs, illetve képzés-koordináló központként mûködik, valamint információs, koordinatív és adminisztrációs szerepet tölt be mindebben. Tavaly négy 60 órás tanfolyamot szerveztek, amelyeket az év során összesen 227 résztvevõ végzett el. A tanfolyamok végén a hallgatók által kitöltött értékelõ ív 5-ös skáláján 4.62 pontra értékelték a képzést. A program szakmai koordinátora Dr. Kovács Katalin, Pécs városának ISPA projekt vezetõje. Az idei februári képzés alatt szintén nagy hangsúlyt kap a gyakorlatorientáltság és az interaktív jelleg. Az elméletben elsajátított ismeretek esettanulmányokkal egészülnek ki, és lehetõség nyílik saját pályázat kidolgozására is. Mindehhez konzultációs lehetõség biztosított. A tanfolyam célja, hogy a résztvevõk megismerkedjenek az uniós pályázati lehetõségekkel, rátaláljanak a szervezetüknek leginkább megfelelõ pályázati forrásra, képesek legyenek sikeresen és eredményesen megírni azt. A két hónapos, heti egyszeri elfoglaltsággal járó kurzus felkészítést ad arra is, hogyan számoljanak el a támogatás összegével, és hogyan zárják le sikeresen a vállalt projektet. A képzést írásbeli vizsga zárja, amelynek sikeres megírása esetén a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara magyar és angol nyelvû oklevelet állít ki. A támogatás elnyerése utáni akadályok, a projekt megvalósítása során fellépõ problémák megoldásában a Szervezeti Tanulások Központjának következõ tanfolyama nyújt segítséget, amely tavasszal indul elõször az uniós projektek megvalósítása témakörében. Ezen tréning célja a projektmegvalósításhoz kapcsolódó összes tevékenységre (megvalósítás kezdeteire, biztonságos 16
indításra, lebonyolításra, támogató hatóságnak való megfelelésre, különbözõ pályázói kötelezettségekre) való felkészítés. (Educatio Press) Postacim: 1146 Budapest, Szitakötõ u. 12.Telefon: 06 1 273 3376 Telefax: 06 1 273 3373, E-mail:mailto:edupress@edupress.hu, Web:http://www.edupress.hu/ Forrás: Pécs - Felsõoktatás, Közélet Érdekességek Felváltva közlekedhetnek Rómában a páros és páratlan rendszámú autók A növekvõ légszennyezés kordában tartása érdekében drasztikus intézkedésre szánta el magát Róma városa. Mától március végéig minden nap 9: 00 órától 12: 00 óráig, illetve 15: 00 órától 19: 00 óráig csak páros, illetve páratlan számra végzõdõ rendszámú autók közlekedhetnek a városban. Ma a páratlan rendszámú autók kezdik a sort. A robogókra és motorkerékpárokra nem vonatkozik a korlátozás. A rendelkezés megszegõi 68 eurós büntetésre számíthatnak. Vasárnap teljes forgalmi tilalomra is sor kerülhet. A tömegközlekedési eszközök sûrített menetrend szerint közlekednek. Az intézkedésre azért került sor, mert az elmúlt hetekben a légszennyezés szintje tartósan meghaladta a felsõ küszöbértékeket. Hasonló korlátozásokra lehet számítani Bolognában is. Forrás: Budapest Fõváros Brüsszeli Irodája Tájékoztató Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdésben (EKSz.) a négy alapszabadság megvalósítását tûzte ki célul: az áruk, szolgáltatások, munkaerõ, tõke szabad mozgásának biztosítását. E négy alapszabadság alapvetõ fontosságú a közös piac megvalósítása szempontjából. Mind az EKSz.-ben, mind pedig másodlagos jogforrásokban számos intézkedés került megvalósításra, amely ezen elvek érvényesülését biztosítja. Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásunk óta a közösségi jog belsõ jogrendszerünk integráns részét képezi, alkalmazása megkívánja a közösségi jogszabályok ismeretének kötelezettségét. Bár a figyelem elsõsorban a közösségi jog elsõdleges, illetve másodlagos forrásaira irányul, a közösségi jog egyéb forrásai között számon tartott, az Európai Bíróság által lefektetett általános jogelvek ugyanolyan fontossággal bírnak, megszegésük súlyos szankciót vonhat maga után. Az uniós alapelvek egyike, amely szorosan kapcsolódik a személyek és a szolgáltatások szabad áramlásnak biztosításához, az egyenlõ elbánás elve, diszkrimináció tilalma. Ezen elv számos másodlagos jogszabályban is megtalálható, amelyek elõírják, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak állampolgárait/ vállalkozóit minden uniós tagállamban egyenlõ elbánásban kell részesíteni az adott állam polgáraival, vállalkozóival. A fentiekben kiemelt elveket a helyi önkormányzatoknak is figyelembe kell venniük, és rendeletükben nem határozhatnak meg olyan feltételeket, amelyek akadályozzák e négy alapvetõ szabadságjog érvényesülését, figyelembe véve az EKSz.-ben biztosított kivételeket is, valamint a közösségi jog által elismert általános jogelveket. Arra való tekintettel, hogy a helyi önkormányzatok ügyfélszolgálati irodájuk révén közvetlen kapcsolatban vannak a lakossággal, számukra különféle közszolgáltatásokat nyújtanak, különös figyelemmel kell lenniük az egyenlõ elbánás elvére. 17
Az alábbi esetben a fentiekben hivatkozott alapelvek megsértésére került sor. A tényállás szerint egy helyi önkormányzat a csatornázási munkák összehangolására és elvégzésére víziközmû-társulatot alapított. A csatornázás díját a társulat részére érdekeltségi hozzájárulásként kell megfizetni. Egy évek óta Magyarországon élõ uniós tagállam polgára szintén a helyi víziközmû társulatnak fizet érdekeltségi hozzájárulást, amely azonban meghaladja a magyar állampolgárok által fizetendõ összeget. (A víziközmû-társulat alapszabálya szerint az éves érdekeltségi hozzájárulási díj fizetésénél, az állami támogatás igénybe vételénél elõnyösebb helyzetben vannak a lakástakarékpénztári tagsággal rendelkezõk). E gyakorlat indokolásaképpen az önkormányzat, illetve a víziközmûtársulat azzal a magyarázattal élt, hogy a lakástakarék-pénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvényben biztosított állami támogatást csak a devizabelföldieket illeti meg. A hatályos jogszabályok szerint devizabelföldinek minõsül az a személy, aki bevándorolt vagy letelepedett és rendelkezik személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolvánnyal. Az irányadó jogszabályok alapján [a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv, illetve e törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet] megállapítható, hogy a harmadik országból érkezõ személyek elõnyösebb helyzetben lehetnek, mint az EGT polgárai, mivel ez utóbbiak tartózkodási engedélyt és lakcímkártyát kaphatnak, melyeket azonban nem tekintik személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványnak. Így a hazánkban letelepedett uniós polgárok nem minõsülnek devizabelföldinek. A fentiek alapján elmondható, hogy az uniós polgárokkal szemben nem érvényesül az egyenlõ elbánás elve. Megállapítható azonban, hogy a felmerült jogsértés, illetve az egyenlõ elbánás elvének megsértéséért az önkormányzat nem vonható felelõsségre. A probléma megoldása várhatóan törvénymódosítás útján történik, az érintett tárcák már megkezdték az egyeztetést. A fent ismertetett eset bemutatása azt a célt szolgálja, hogy hasonló probléma felmerülése, ellentmondásos jogszabályok észlelése esetén az érintett önkormányzat feltétlenül jelezze azt akár az illetékes szervek, vagy az Önkormányzati EU Információs Központ felé. Magyarországon a Külügyminisztériumban mûködik a SOLVIT központ, amely belsõ piaci informális vitarendezési fórumként lehetõséget biztosít a fent ismertetett esethez hasonló problémák rugalmas, gyors orvoslásához. A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes. Elérhetõségek: Tel.: (061) 458-1144 E-mail: solvit@kum.hu Készítette: Dr. Horváth Katalin, Önkormányzati EU Információs Központ Támogatások, Pályázatok Áttekintés az EU társfinanszírozású támogatások felhasználásáról Véget ért az uniós fejlesztési források lehívására biztosított elsõ év, amely a beérkezett és feldolgozott pályázatok, valamint a közzétett statisztikák, elemzések alapján az elõzetes várakozásoknak megfelelõen, illetve egyes területeken azt meghaladóan alakult. 18
Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a 2004. év tekintetében Magyarország az újonnan csatlakozó országok közül az elsõ az uniós támogatások felhasználásában. Danuta Hübner regionális politikáért felelõs EU-biztos január 18-án tartott sajtótájékoztatóján Magyarországot külön példaként említette, mint a közösségi források iránt leginkább érdeklõdõ és azokra az egyik legnagyobb arányban pályázó országot. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal EMIR adatbázisának adatai szerint a 2004. évben több mint 16000 pályázat érkezett az egyes operatív programok kiírásaira. Döntõ többségükben a döntés elõkészítése elkezdõdött. Az igényelt támogatás összege meghaladja a 924 milliárd Ft-ot. A beérkezett pályázatok mintegy negyedét, 4670 db-ot az Irányító Hatóságok támogatandónak ítéltek, az általuk megítélt támogatás több mint 211 milliárd Ft. Összesen 1118 projektre kötöttek szerzõdést, 59 milliárd Ft értékben, amelybõl 5 milliárd Ft-ot már kifizettek a hatóságok. A legnagyobb érdeklõdés a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programot kísérte, több mint 9000 pályázat érkezett ezen kiírásokra. Népszerûek voltak az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program felhívásai is, melyekre 4036 pályázat érkezett. A Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program és a Regionális Operatív Program keretében meghirdetett támogatásokra közel azonos számú, mintegy másfélezer pályázatot nyújtottak be. A leszerzõdött projektek tekintetében a GVOP vezet: 1012 szerzõdést kötöttek meg. A legtöbb támogatást ezidáig HEFOP kiírásaira fizettek ki, mintegy 4,5 milliárd Ft-ot. Az önkormányzatokat leginkább érintõ ROP pályázatok közül az Irányító Hatóság eddig 110-et ítélt támogatandónak 2,15 milliárd Ft értékben. Összesen 53 projektre született meg a szerzõdés, amelyekkel 6 milliárd Ft támogatást kötöttek le. 2005 januárjáig 436 millió Ft-ot fizettek ki. A 2004-2006 közötti idõszakra rendelkezésre álló 675 milliárd Ft-os keret 31,35%-ára születtek meg a kötelezettségvállalások. Ez mintegy 211,5 milliárd Ft-ot jelent. Szerzõdéssel lekötöttek 8,77 5-ot, 59 milliárd Ft-ot. A támogatási igények és a megítélt támogatások megyék szerinti megoszlását az alábbi grafikon illusztrálja: Készítette: Stenger Hajnalka, Önkormányzati EU Információs Központ 19
Összefoglaló a Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 2004 évi eredményeirõl A 2004. év folyamán 18 pályázati felhívás jelent meg és öt központi program indult el a HEFOP keretében. Összesen 1574 pályázatot regisztráltak a közremûködõ szervezetek, amelyeknek közel 60%-át már el is bíráltak. A 2004-2006 közötti három éves idõszakban 191 milliárd forintból gazdálkodó operatív program a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben meghatározott célkitûzéseket szem elõtt tartva három fõ stratégia cél megvalósítását segíti elõ: a foglalkoztatási szint emelését; a munkaerõ versenyképességének javítását a munkaerõ-piaci igényeknek megfelelõ képzettség és tudásszint biztosításával és a társadalmi beilleszkedés elõsegítését. A 2004 februárban és márciusban meghirdetett pályázatok legtöbbjének szeptember végéig járt le a beadási határideje, novemberben pedig az utolsó pályázati ablak is lezárult. Az 2004. december 31-i állapot szerint a program keretében 1574 projekt érkezett be, amelybõl az elbíráltak száma 919. Ebbõl 170-et kellett formai okok miatt a tartalmi bírálata nélkül elutasítani. A szakmai értékelésre bocsátott pályázatokból az Irányító Hatóság 404-et támogatott, vagyis a pályázatok több mint fele kedvezõ elbírálásban részesült. A pályázataink iránt tehát igen nagy érdeklõdés mutatkozott, és a támogatási szerzõdéssel lekötött forrás aránya az öt operatív program közül itt a legmagasabb. A legtöbb esetben a pályázatok benyújtói az értékelési jelentések jóváhagyását követõen folyamatosan értesülnek a bírálatok eredményeirõl, és megkezdõdött a szerzõdéskötés folyamata, a nyertesek hamarosan kézhez kapják a támogatási szerzõdéseket. A formai és szakmai értékelések egyes pályázatoknál még nem fejezõdtek be, de várhatóan az év elsõ hónapjaiban itt is megszületik az eredmény. A támogatási döntésrõl szóló értesítést követõ idõszakban az Irányító Hatóság kiemelt jelentõséget tulajdonított a jogilag és formailag egyaránt megfelelõ támogatási szerzõdések összeállításának. A támogatási szerzõdés megkötését megelõzõen a kedvezményezettekkel egyeztetni kellett a költségvetés részleteit, a projektvégrehajtás nyomon követéséhez szükséges egyéb adatokat és ahol szükséges azokat javítani, pontosítani kellett. Több kiírás nyerteseinek projektindító megbeszéléseket szerveztek a közremûködõ szervezetek, ahol a nyertes pályázókat tájékoztatják a végrehajtás menetérõl, a jelentéstétel rendjérõl és egyéb fontos feladatról. A már szerzõdéskötés fázisában lévõ további pályázatok esetében is hamarosan sor kerül a rendezvényekre, amelyekre minden érintett meghívót kap a közremûködõ szervezettõl. A pályázatok értékelését követõen a források lekötésének függvényében, ahol lehetséges, sor kerül a pályázatok újbóli meghirdetésére, illetve néhány esetben új pályázatok kiírására. A pályázati dokumentációt az érintett szaktárcák és szervezetek képviselõibõl álló, az Irányító Hatóság által vezetett munkacsoportok állítják össze. Az Irányító Hatóság tervei szerint a pályázatok februártól kezdõdõen folyamatosan indulnak, és a beadási határidõk is rugalmasak lesznek. Ahol a források nagysága ezt lehetõvé teszi, a pályázatok a keret kimerüléséig folyamatosan beadhatók és a felhívásban közzétett értékelési idõpontokig beérkezett pályázatokat a közremûködõ szervezetek folyamatosan bírálják. A korábbi gyakorlattal ellentétben tehát idén gyorsabban jut el a pályázókhoz a formai és tartalmi értékelés eredménye. 20
Beérkezett pályázatok száma régiónként 193 117 548 117 246 205 149 Közép-Magyarország Észak-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Készítette: Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság PHARE CBC pályázati felhívás 2005. február 15-ig lehet pályázni a Határmenti együttmûködés az Üzleti infrastruktúra, innováció és humánerõforrás-fejlesztés a határ mentén címû PHARE programra, melynek általános célja regionális gazdasági növekedés elõsegítése az innovációs tevékenységek és a humánerõforrás gazdasági potenciáljának fejlesztésével. A végsõ célkitûzés a gazdasági kapcsolatok fejlesztése és konszolidálása a szlovák-magyar határmenti területeken. A támogatás jogosultjai lehetnek többek között non-profit szervezetek, helyi önkormányzatok, közintézmények az alábbi határmenti területeken (a határ túlsó oldalán lévõ partner bevonásával): - Gyõr-Moson Sopron, - Komárom-Esztergom, - Pest, - Nógrád, - Heves, - Borsod-Abaúj-Zemplén megyék. A jelen pályázati felhívás keretében odaítélhetõ összes tervezett támogatás 2.400.000 euró. A pályázati csomag a http://www.pharereg.hu/ weboldalon az alábbi linken keresztül érhetõ el: http://www.pharereg.hu/owa/vati/tfi.tfimenu?kod=33.6. 21
Kormányrendelet az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés programok végrehajtásának részletes szabályairól 2004 decemberében lépett hatályba az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés programok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 359/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 201. szám). E jogszabály tanulmányozása tekintettel arra, hogy jelentõs mértékben segíti az eljárás szabályainak értelmezését és áttekinthetõségét feltétlenül ajánlott azon önkormányzatok számára, akik az Európai Unió határain átnyúló, nemzetek közötti és interregionális együttmûködést támogató INTERREG programok valamely felhívására pályázni kívánnak. A jogszabály általános rendelkezései között - az értelmezõ rendelkezéseket követõen az INTERREG programok végrehajtásában résztvevõ, speciális feladatokat ellátó szervek (nemzeti hatóság, közremûködõ szervezet, INTERREG Nemzeti Bizottság) koordinációs, végrehajtási, döntéselõkészítõ és egyéb, a program végrehajtásával összefüggõ feladait, tevékenységét részletezi A rendelet második része a programok pénzügyi lebonyolítási és nyilvántartási rendjével kapcsolatos különös feladatokat szabályozza az egyes INTERREG programokra (IIIA, B, C) vonatkozóan. Az INTERREG IIIA program végrehajtási szabályait két külön fejezet rögzíti (I-II. Fejezet) aszerint, hogy Magyarország látja-e el az Irányító Hatósági feladatokat, avagy e funkciót nem tölti be. A III. fejezet foglalkozik a IIIB és C programok végrehajtási szabályaival, melyek (az INTERREG IIIA esetében rögzítettekkel párhuzamosan) érintik többek között a pénzügyi tervezés és kifizetési elõrejelzés, a bankszámlák, a források lehívása, a támogatás kifizetése, a könyvvezetés, költségigazolás, a szabálytalanság esetén követendõ eljárás témaköreit. A jogszabály harmadik része az INTERREG programok végrehajtásában résztvevõ szervek ellenõrzéssel összefüggõ feladatait rögzíti többek között a folyamatba épített ellenõrzés, a belsõ ellenõrzés, a rendszerellenõrzés, továbbá az Európai Bizottságnak történõ éves beszámolás tekintetében. Az INTERREG program keretében eddig megjelent pályázati felhívások: - Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 A pályázati felhívás tárgya: a felhívás 1. (Gazdasági és társadalmi kohézió és humán erõforrásfejlesztés) és 2. prioritásaiba (Fenntartható fejlõdés) tartozó intézkedésekhez illeszkedõ projektek finanszírozása (http://teir.vati.hu/tfi/4_interreg/aktualis_palyazatok/szlov_magy/bevezeto.htm). - INTERREG IIIB CADSES Társfinanszírozási Alap A pályázati felhívás célja többek között: területfejlesztési elképzelések és akciók, hatékony és fenntartható közlekedési hálózatok támogatása; tájvédelem, környezetvédelem. A beadási határidõ 2005. január 21-én lejárt. - Magyarország Ausztria közötti határon átnyúló INTERREG IIIA pályázati felhívása A pályázati felhívás tárgya: határon átnyúló gazdasági együttmûködés; az elérhetõség javítása; határon átnyúló együttmûködési struktúrák és hálózatok fejlesztése; emberi erõforrások fejlesztése; fenntartható térségi és környezeti fejlesztés (http://teir.vati.hu/tfi/4_interreg/aktualis_palyazatok/palyazatifelhivas.pdf). Készítette: dr. Horváth Katalin Önkormányzati EU Információs Központ 22
23