NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 8/2007.(II.13.) KGY r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. -ának (2) bekezdése, 10. -ának (1) bekezdése, 25. (3) bekezdése, 26. - a, 32. -ának (1) és (3) bekezdése, 37/D. (5) bekezdése, 37/H., 38. (1) bekezdés c) pontja, valamint (9) bekezdése, 43/B. (1) és (3) bekezdése 45. (1) bekezdése, 46. (1) bekezdése, 47. (1) bekezdése és 50. (3) bekezdésének felhatalmazása alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: I. Rész Általános rendelkezések A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat anyagi teljesítő képességére figyelemmel a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. A rendelet hatálya 2. (1) a.) A rendelet hatálya - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező aa) magyar állampolgárokra, ab) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, ac) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, ad) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre;
b) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre. (2) A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. a) tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, ahol a személy- lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. b) lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él. (3) A rendelet hatálya a 4. (2) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (4) A rendelet hatálya kiterjed a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) az Szt. 32/B. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (1) E rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett 3. aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) függetlenül attól, hogy az adómentes vagy adóköteles, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély, az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 20 százalékával. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék,
egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. -a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B -ának (4)-(5) bekezdésének szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlanjármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;
f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; g) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; h) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; i) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy; j) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; k) fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol ka) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik; kb) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9, kc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, kd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,
ke) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy az ka)-kb) alpontok szerinti arányszám további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül; l) közcélú munka: olyan állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátása, mely nem minősül közmunkának, illetve közhasznú munkának; m) közhasznú munka: ma) a lakosságot vagy a Várost érintő közfeladat ellátása, mb) az önkormányzat által önként vállalt, vagy a későbbiekben vállalandó, a lakosságot, illetőleg a Várost érintő feladat ellátása, mc) közhasznú tevékenység folytatása; n) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló a közhasznú szervezetről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 26. c) pontjában meghatározott tevékenységek; o) közmunka: az Országgyűlés vagy a Kormány által meghatározott célok megvalósítására irányuló közmunkaprogramok keretében megvalósuló foglalkoztatás; p) szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás: pa) rendszeres szociális segély pb) lakásfenntartási támogatás pc) méltányossági jogkörben megállapított ápolási díj pd) temetési segély r) szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátás: ra) lakásfenntartási támogatás rb) átmeneti segély rc) temetési segély rd köztemetés re) közgyógyellátás rf ) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság II. Rész Eljárási rendelkezések 4. (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére átmeneti segélyt állapít meg, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (3) Az ellátások megállapítása iránti kérelmeket év közben folyamatosan az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájánál (a továbbiakban: Iroda) kell benyújtani. (4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. a) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak jövedelmüket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kiadott igazolással és a kérelem benyújtását megelőző háromhavi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával kötelesek igazolni. b) Az alkalmi munkából származó jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző háromhavi nettó átlag jövedelmére vonatkozó nyilatkozatával és az alkalmi munkavállalói könyv bemutatásával kell igazolniuk. c) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal kötelesek igazolni. d) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó háromhavi szelvényét, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani. (5) Ha az Iroda hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (4) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezésre kerül. (6) Az e rendelet hatálya alá tartozó ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az Irodát. (7) A kérelem és az esetleges jogorvoslat benyújtására elektronikus úton nincs lehetőség. (8) Az eljárásra, a nyilvántartás vezetésére, a kérelmezők személyes adatainak kezelésére az Szt. 18-24., 52. és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
III. Rész Pénzbeli ellátások Rendszeres szociális segély 5. A rendszeres szociális segélyre az Szt. valamint a végrehajtási rendeletei mindenkor hatályos rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 6. (1) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatás közhasznú tevékenység, közcélú munka, közmunka- időtartama legalább harminc munkanap, melyet a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság (továbbiakban: foglalkoztató) 4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22. útján biztosítja. A foglalkoztató a foglalkoztatás érdekében az Önkormányzat és az önkormányzat által létesített intézmények szabad álláshelyeit is igénybe veheti, továbbá kihasználhatja a közhasznú és a kiemelten közhasznú civil szervezetek nyújtotta lehetőségeket is. (2) A nem foglalkoztatott személy akkor köteles a felajánlott munkát elfogadni, ha a) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének, vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt. 25. -a (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel, és b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, c) a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. -a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időtartam felét nem haladja meg és várható havi keresete legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri. 7. (1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a) a HUMAN-NET Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány Nyíregyháza, Váci M. u. 41. fenntartásában működő Városi Családsegítő Szolgálatnál (továbbiakban: Szolgálat) Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. nyilvántartásba veteti magát, és a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik, továbbá teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. b) A beilleszkedést segítő programok típusai:
ba) a nem foglalkoztatott személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok, bb) mentálhigiénés életmódot formáló programok, bc) foglalkoztathatóságot javító integrált programok, bd) csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok, c) a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja, d) a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételére jelentkezik és az elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal kötött szerződés szerint együttműködik. (2) Az együttműködés teljesítése érdekében a nem foglalkoztatott személy köteles a jogosultságot megállapító határozatával, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a munkaügyi központot és a Szolgálatot felkeresni. (3) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy házastársa vagy élettársa a rendszeres szociális segély nem foglalkoztatottakra irányadó jogosultsági feltételeinek megfelel, az együttműködésre kijelölt szervvel maga is együttműködhet. 8. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, ha neki felróható okból: a) a kötelező határozattal nem jelenik meg annak kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül -beleértve a jogosultság felülvizsgálatát- a foglalkoztatónál; b) a segélyt megállapító határozatával -beleértve a jogosultság felülvizsgálatátkézhezvételét követő 15 napon belül nyilvántartásba vétele céljából nem jelenik meg a Szolgálatnál, valamint munkaügyi központnál; c) a Szolgálattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget; d) akadályoztatása okát az előírt határidőben nem jelenti, vagy hitelt érdemlően igazolni nem tudja. (2) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a nem foglalkoztatott személy számára felróható okból: a) a rendszeres szociális segély felülvizsgálatában nem működik közre, b) a számára megfelelő képzést/átképzést, munkalehetőséget nem kezdi meg, vagy azt indokolatlanul megszakítja, c) a számára felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el,
d) ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. (3) Ha a nem foglalkoztatott személy az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét megszegi, a megszegést követő hónap 1. napjától 6 hónapon keresztül a segély összegét 75 %-os mértékben kell folyósítani. (4) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy 2 éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. (5) A nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti megszüntetési eseteket - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a rendszeres szociális segélyre való jogosultsági feltételek egyébként fennállnak. 9. (1) A kérelem benyújtásától számított 10 munkanapon belül meg kell vizsgálni a jogosultság jövedelmi és vagyoni feltételeit, és ezek fennállása esetén az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának biztosítására meg kell keresni a foglalkoztatót. (2) A foglalkoztató a megkeresés megérkezésétől számított 5 munkanapon belül köteles megvizsgálni a kérelmező foglalkoztatásának lehetőségét és amennyiben a feltételeknek megfelelő foglalkoztatást biztosítani tudja a kérelmezőt a munka felajánlásáról, a munkakör, a munkaidő, a munkavégzés helye, a foglalkoztatás kezdő-és befejező időpontja és a munkabér megjelölése mellett haladéktalanul értesíti. A foglalkoztató a munkaviszony létesítéséről, meghosszabbításáról, illetve a megszüntetéséről szóló tájékoztatást 5 munkanapon belül köteles megküldeni az Irodának. (3) A nem foglalkoztatott személy a kötelező határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles a foglalkoztatónál foglalkoztatása érdekében megjelenni. (4) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozat csak a kérelmező együttműködési kötelezettségének teljesítését követően hozható meg, illetve a kérelmet csak az együttműködési kötelezettség felróható megszegése esetén lehet elutasítani. (5) A Szolgálat a külön jogszabályban meghatározott feladatain túl 15 munkanapon belül írásban tájékoztatja az Irodát a nem foglalkoztatott személy nyilvántartásba vételéről, a kapcsolat felvételi megállapodás megkötéséről, valamint az együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettség megszegéséről.
Ápolási díj 10. (1) Az önkormányzat ápolási díjat állapít meg annak a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át. (2) Az ápolási díj megállapítása során az Szt. 41.-43. -ban foglaltakat az ellátás megállapítására hatáskörrel rendelkező megfelelően alkalmazza. 11. (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) az Szt. 41. (1) bekezdésében foglalt esetben 100%-a, aa) halmozottan fogyatékos személyt ápoló egyedülálló esetén 200 %-a, b) az Szt. 43/A. (1) bekezdésében foglalt esetben 130%-a, c) az Szt. 43/B. (1) bekezdésében foglalt esetben 80%-a. (2) Halmozottan fogyatékos az a személy, akinek az Szt. 41. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van. (3) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. 12. (1) Az ápoló személy kötelezettségeinek teljesítését az Iroda a Szociális Gondozási Központ (továbbiakban: Központ) útján szükség szerint ellenőrzi. (2) Ha az ellenőrzés megállapításai szerint az ápoló a kötelezettségeit nem teljesíti, így különösen, ha megállapítható, hogy: a) az ápoló az ápolt önálló életvitelének fenntartását az ápolt személy hozzájárulása nélkül nem a lakásán, lakókörnyezetében biztosítja, vagy b) az ápoló az ellátást nem az ápolt személy fizikai, mentális, szociális szükséglete, életkora, élethelyzete és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosítja a Központ javaslatára az ellátás megszüntethető.
(3) Ha az ellátás megszüntetésére kellő alap nincs, de a javaslatban foglalt tényállás a valóságnak megfelel, úgy az ápolót a magatartása felróhatóságáról tájékoztatni kell, azzal, hogy ismételt eset az ellátás megszüntetését vonja maga után. A tájékoztatást tartalmazó határozatot az ápolt személlyel is közölni kell. (4) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható ha a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja; b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. Átmeneti segély 13. (1) Az önkormányzat alkalmanként- legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60%-ának erejéig terjedő összegű-átmeneti segélyt állapít meg a) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén annak 150 %-át; b) nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgató részére, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át; c) a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül a közgyógyellátásra jogosultságtól függetlenülgyógyszertámogatásként azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át. (2) Átmeneti segély évente legfeljebb három alkalommal, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben tanévenként, félévente egy alkalommal adható. Az egy naptári évben adható összeg felső határa nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át. (3) Az átmeneti segély rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a segély alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható. (4) Az önkormányzat rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pl.: haláleset, elemi csapás, bűncselekmény okozta a megélhetést veszélyeztető kár/ az összes körülményekhez igazodó mértékű átmeneti segélyt nyújthat.
A kamatmentes kölcsön formájában nyújtható átmeneti segély 14. (1) Ha a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet hátrányai más módon nem küszöbölhetők ki különösen indokolt esetben- az átmeneti segély kamatmentes kölcsönszerződés alapján is nyújtható. (2) A kamatmentes kölcsön legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa erejéig és legfeljebb 24 havi törlesztésre nyújtható. (3) Kamatmentes kölcsön csak annak a megfelelő készfizető kezest állító személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladja, de nem éri el annak 200 %-át, egyedül élő esetén meghaladja annak 150%-át, de nem éri el annak 200%-át. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában megfelelő készfizető kezes az egy háztartásban élő közeli hozzátartozó és hozzátartozó kivételével- az a határozatlan időre szóló munkaviszonyban álló vagy rendszeres pénzellátásban részesülő tizennyolcadik életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át meghaladja. Nem tekinthető megfelelő készfizető kezesnek az a személy, aki a korábban vele kötött kamatmentes kölcsönszerződést megszegte. (5) A kamatmentes kölcsönszerződés megszűnését követő hat hónapon belül újabb kamatmentes kölcsön nem igényelhető, illetve a kölcsönszerződést megszegő adós részére újabb kölcsön a szerződésszegéstől számított két éven belül nem folyósítható. (6) Az átmeneti segélynek kamatmentes kölcsön formájában való nyújtására az e célra elkülönített éves pénzügyi előirányzat 30 %-át és a befizetett törlesztő részletek összegét lehet felhasználni. Temetési segély 15. (1) Az önkormányzat temetési segélyt állapít meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek a) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül;
b) aki a biztosító társaságtól az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át meghaladó mértékű temetési hozzájárulást kapott. (3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-nál. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat által meghatározott összeg. (4) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás mértéke nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, az önkormányzat annak összegéig kiegészíti. IV. Rész Természetben nyújtott szociális ellátások Lakásfenntartási támogatás 16. (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a) az Szt-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás); b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek; c) a rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás). 17. (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. (2) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2007. évben 425 Ft. A 2007. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény - a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg. (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azon személy esetében, akinél az Szt. 55/A. (3) bekezdése szerint előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben,- a szolgáltató üzletszabályzatára is figyelemmel- a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. (5) E rendelet egyéb feltételeinek hiányában meg kell szüntetni a 16. (4) bekezdése alapján jogosult támogatását, ha részére az adósságcsökkentési támogatás folyósítását megszüntették. (6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3- J-0,5 NYM NYM x 0,15, ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(8) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. Helyi lakásfenntartási támogatás 18. (1) Az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nyújt annak a személynek, aki legalább 3 hónapja a kérelemben megjelölt lakásban lakik és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és az e rendelet szerinti lakhatással kapcsolatos költségei meghaladják a háztartás összjövedelmének 20 %-át, feltéve hogy lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkezik. (2) A támogatás önálló ellátásként, illetve a normatív támogatás kiegészítéseként is nyújtható. 19. (1) A támogatás megállapítása szempontjából Nyíregyháza városban elismert lakásnagyság a) A háztartásban élő személyek száma A lakás nagysága 1 45 nm 2 55 nm 3 65 nm 4 75 nm 5 80 nm 5+ n fő +6 nm de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (2) A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 600 Ft. (3) A 2007. évet követően az elismert havi költség mértékét az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg. 20. (1) A támogatás havi összege az elismert havi költség és a (2) bekezdés szerinti támogatás mértékének szorzata, de legkevesebb 2500 Ft. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (2) A normatív támogatást kiegészítő támogatás havi összege legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított összeg és a normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatásra tekintettel megállapított támogatás összegének különbözete. (3) A támogatás mértéke
egy főre jutó jövedelem az támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori elismert költség %-ban legkisebb összege %-ában 0-60 18 60-110 16 110-140 14 140-170 12 170-200 10 21. (1) A támogatás méltányossági jogkörben is megállapítható, ha a háztartás egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj összegének 200 %-át legfeljebb 15 %-kal haladja meg, függetlenül a lakhatással kapcsolatos költségszinttől. (2) Az (1) bekezdés esetén a támogatás akkor állapítható meg, ha a) a kérelmező 70 éven felüli egyedülélő személy, vagy b) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy rokkant vagy súlyosan fogyatékos, vagy c) olyan család, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak, vagy d) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy munkanélküli, vagy e) a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő, vagy f) ha a háztartásban élő gyermek más helységben felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, vagy g) a kérelmezőnek pénzintézeti lakáscélú hitel tartozása van. (3) Különös méltánylást érdemlő esetben a támogatás mértéke a táblázatban foglaltaknál magasabb legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-ig terjedő összegben is megállapítható. 22. (1) A támogatást kérőnek a lakáshasználata jogcímét hitelt érdemlő módon az alábbiak szerint kell igazolni a) a lakbért, illetve az albérleti díjat a lakásbérleti vagy albérleti szerződés egyszerű másolatával, b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét a szerződés egyszerű másolatával és a befizetés utolsó bizonylatával,
c) a közüzemi díjakat a közüzemi szolgáltatók által kiállított a fogyasztói/ügyfél azonosító számot tartalmazó számlák (utolsó három hónap) egyszerű másolatával, ennek hiányában a szolgáltató által kiállított igazolással. (3) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (4) A megállapított támogatást a közszolgáltatókhoz, illetőleg a bérbeadóhoz utólag, minden hónap 5. napjáig kell átutalni. Kivételt képez a fűtési költség (szén, fa, olaj), a bérleti, albérleti díjhoz nyújtott, illetve előfizetéses gáz-vagy áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez nyújtott lakásfenntartási támogatás, melyet ide nem értve az önkormányzati bérlakások bérletét a kérelmező részére kell folyósítani. 23. (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Köztemetés 24. (1) Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén a polgármester - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy hozzájárul a polgármester az elhunyt eltemettetéséről hamvasztás útján gondoskodik. (3) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni. (4) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (5) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.
Közgyógyellátás 25. (1) Az Szt. 50.. (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl közgyógyellátásra jogosult az is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén 150%- át. (2) Közgyógyellátásra méltányossági alapon jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülélő esetén annak 250%-át nem haladja meg feltéve, hogy havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át meghaladja. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 26. (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal. (2) A szociális rászorultság igazolásáról a polgármester hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje legfeljebb 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható. (3) A szociálisan rászorult személyekről a jegyző nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít a társadalombiztosítási igazgatási szerv felé.
V. Rész A jogosulatlanul felvett ellátás jogkövetkezményei 27. (1) Az e rendeleten meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Ptk. 232. (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (3) Ha az önkormányzat a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és b) a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti. VI. Rész Hatásköri rendelkezések 28. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése e rendelet 10 -ában szabályozott ápolási díj, 12.-13. -aiban szabályozott átmeneti segély, 14. -ban szabályozott temetési segély és a 15.-22. -aiban szabályozott lakásfenntartási támogatás megállapítására biztosított hatáskörének gyakorlását átruházza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterére. Vegyes rendelkezések 29. (1) A jelen rendelet 2007. február 15. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben
nyújtott szociális ellátásokról szóló 30/2003. (VI. 26.) KGY rendelete, valamint az azt módosító 54/2003. (XI. 28.) KGY, 4/2004. (I. 29.) KGY, 19/2004. (VI. 24.) KGY, 17/2005. (IV. 28.) KGY, 31/2005.(IX. 29.) KGY, 6/2006. (II. 23.)KGY rendeletek hatályukat vesztik. Nyíregyháza, 2007. február 12. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző Jelen rendeletet 2007. február hó 13. napján kihirdetem. Nyíregyháza, 2007. február 13. Dr. Szemán Sándor jegyző
A szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2007. (II.13.) KGY rendelet Indokolása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2007.(II.13.) számú helyi önkormányzati rendeletéhez I. Általános indokolás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a szociális ellátás feltételeinek biztosítását az állam központi szervein kívül a helyi önkormányzatok feladataként állapítja meg, lehetővé téve, hogy az önkormányzat saját költségvetése terhére egyéb ellátásokat is megállapítson. A törvény felhatalmazza az önkormányzatot arra, hogy az egyes ellátások feltételeit, az igénylésre vonatkozó eljárási szabályokat a helyi sajátosságokat figyelembe véve rendeletében határozza meg. A rendelet-tervezet teljes körűen, részletesen tartalmazza az állampolgárok által igénybe vehető, szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások szabályait. Az adósságkezelési szolgáltatás és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályait az önkormányzat külön rendelete tartalmazza. II. Részletes indokolás 1. -hoz A rendelet tervezet célként a szociális biztonság megteremtését és megőrzését határozza meg, amelynek érdekében az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátásokat. 2. -hoz A rendelet a személyi hatályát hozzáigazítja az Szt rendelkezéseihez, figyelembe véve a az Szt. 2007. január 1-től hatályos rendelkezését, amely alapján az az önkormányzat jogosult a kérelem elbírálására és az eljárás lefolytatására, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakcíme van.
3. -hoz A tervezet az értelmező rendelkezések között foglalja össze azoknak a kifejezéseknek a tartalmát, amelyek segítséget nyújtanak az eljárásban résztvevő jogosultaknak és az eljáró igazgatási szerveknek is. A család kiadási szerkezethez igazodó fogyasztási egység fogalma kiemelten fontos, mivel az egy főre eső jövedelem helyett a családnagyság figyelembevételével történik 2006. évtől a rendszeres ellátások elbírálása és a támogatási összeg is e szerint kerül megállapításra. 4. -hoz Az eljárási rendelkezések pontosan meghatározzák az igények érvényesítésére vonatkozó szabályokat, utalva az elektronikus ügyintézésre és a személyes adatok védelmére is. 5-9. -hoz A rendszeres szociális segély szabályai közül kiemelést érdemel, hogy a segély nem fix összegű, hanem a jogosultsági jövedelemhatárig (ez a nyugdíjminimum 90%-a) egészíti ki a család tényleges jövedelmét. Ennek megfelelően a segély összege a legszegényebb családok esetében a legnagyobb, és a jövedelemhatárhoz közelítve csökken. A családi típusú segélyezés lényegéből következik, hogy egy család részére, egyidejűleg csak egy segély jár. A tervezet részletesen tartalmazza a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének megszegése és súlyos megszegése eseteit, valamint annak következményeit. Azokban a családokban, ahol a segélyre a házastársak/élettársak mindegyike külön-külön is jogosult lenne, szükséges, hogy a segélyezett mellett a másik potenciális fél is lehetőséget kapjon az együttműködésre, hiszen e nélkül a segélyben részesülő bármely okból történő kiesése esetén a család hosszabb időre elesik a segélytől és esetleg teljesen ellátatlan marad. Az önkormányzat foglalkoztatási kötelezettségének teljesítésében résztvevő szervekre vonatkozó rendelkezések is a tervezet részét képezik. 10-12. -hoz A törvényi kötelezettség mellett az önkormányzat támogatást nyújt a 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző személy részére és magasabb összegű támogatást állapít meg a halmozottan fogyatékos személyt ápoló egyedülálló személy részére. A tervezet a jogosultsági feltételeken kívül tartalmazza az ápolást végző személy kötelezettségének megszegése eseteit, annak ellenőrzésére és következményekre vonatkozó szabályokat.
13-14. -hoz A tervezet az átmenetileg, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdők részére átmeneti segély megállapítására és a rendkívüli méltánylásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. 15. -hoz A törvény felhatalmazása alapján a tervezet meghatározza a temetési segélyre jogosultság feltételeit meghatározva a segély összegének alsó és felső határát is. 16-23. -hoz A tervezet a törvény alapján kötelezően megállapítandó normatív és alanyi lakásfenntartási támogatás szabályain túl tartalmazza a helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseket, melyek igazodnak a normatív alapon járó támogatáshoz, valamint tartalmazza a méltányossági eseteket is. 24. -hoz A köztemetés szabályozása a törvény rendelkezéseihez igazodik, azzal kiegészítve, hogy az önkormányzat az eltemettetésre köteles személy hozzájárulása esetén hamvasztásos temetést biztosít. 25. -hoz A közgyógyellátás a szociálisan rászorultak részére az egészség megőrzésével és a betegséggel összefüggő kiadásokat kompenzálja. A tervezet a méltányossági jogkörben megállapított közgyógyellátás esetén a jövedelemhatárt és a gyógyszer költség mértékét úgy határozza meg, hogy azzal az igénylők nagyobb száma válik jogosulttá. 26. -hoz Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szabályozása a törvény rendelkezéseihez igazodik. 27. -hoz A tervezet a törvény rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítését, azzal, hogy csak a jogosulatlanul és rosszhiszeműen szociális ellátást igénybe vevőt kötelezi az ellátás megtérítésére. 28. -hoz A tervezet hatásköri szabályai azokra az ellátásokra vonatkoznak, melyeknél a törvény alapján a Közgyűlés a hatáskör címzettje.