A vizsgafeladat ismertetése: Táncmű elemzése a megadott kritériumok szerint, valamint egy szabadon választott mű elemzése. A vizsgázó átlátja a tánc, a zene és a színház kapcsolatát, valamint a táncművészetnek a többi művészeti ághoz való viszonyát, egymásra gyakorolt hatását. Objektíven vizsgálja az adott táncműveket, és önálló értékítélettel alkot véleményt. A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek. A második részben található a tanári példány, mely az értékelést segíti. A tételsor a 37/2013. (V. 28.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/57
1.A. La Sylphide (August Bournonville) 1.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 3/57
2.A. Pas de Quatre (Jules Perrot) 2.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 4/57
3.A. Giselle (Jules Perrot) 3.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 5/57
4.A. Don Quijote (Marius Petipa) 4.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 6/57
5.A. Csipkerózsika (Marius Petipa) 5.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 7/57
6.A. Diótörő (Vaszilij Vajnonnen) 6.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 8/57
7.A. Chopiniana (Mihail Fokin) 7.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 9/57
8.A. Petruska (Mihail Fokin) 8.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 10/57
9.A. Párizs lángjai (Vaszilij Vajnonnen) 9.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 11/57
10.A. Szerenád (George Balanchine) 10.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 12/57
11.A. Opus 5 - Öt tétel vonósnégyesre (Maurice Béjárt) 11.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 13/57
12.A. Coppélia (Harangozó Gyula) 12.B. Egy szabadon választott darab elemzése. 14/57
13.A. A rosszul őrzött lány (Sir Frederick Ashton) 13.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 15/57
14.A. Ékkövek (George Balanchine) 14.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 16/57
15.A. A makrancos hölgy (John Cranko) 15.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 17/57
16.A. Sylvia (Seregi László) 16.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 18/57
17.A. Mayerling (Sir Kenneth MacMillan) 17.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 19/57
18.A. In the Middle, Somewhat Elevated (William Forsythe) 18.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 20/57
19.A. Rómeó és Júlia (Seregi László) 19.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 21/57
20.A. A hattyúk tava (Matthew Bourne) 20.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 22/57
AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI Tanári példány 1.A. La Sylphide (August Bournonville) Kulcsszavak, fogalmak: Darab címe: La Sylphide, koreografálta: August Bournonville, a Dán Királyi Balett együttes számára. Zeneszerző: Herman Severin Løvenskiold, ősbemutató: Koppenhágában, 1836. november 28-án (Magyar Állami Operaház 1973. január 28.) Romantikus balett 2 felvonásban, főszereplők: James Ruben, a skót farmer, Sylphide, a villi - az erdő szelleme, Gurn, James barátja, Effie, James kedvese, öreg Madge, a falu boszorkánya, Effie anyja, egy idős asszony, koszorúslányok, násznép, boszorkányok. I. felvonás: James és Effie, fiatal pár, akik esküvőjük megünneplésére készülnek. Többször látjuk Sylphide-et, aki szerelmet vall Jamesnek, amivel megzavarja a 23/57
fiatalember lelki békéjét és elvonja a figyelmét. A boszorkány, Madge jóslatai után a vitától menekülve James követi Sylphide-et. II. felvonás: az elkészült bájitalba selyemsálat márt Madge. Jamesnek átadja a varázssálat mondván, ha Sylphide vállára teszi, az elveszíti a szárnyacskáit, és soha többé nem repül el, ám Sylphide lelke elszáll, és teste erőtlenül földre zuhan. Sylphide-et a többi villi (tündér) elviszi. Az összetört James látja a boldog falunépét, amint az új ifjú pár, Effie és Gurn szerelmét ünneplik. A sors beteljesedett. Látványelemek: füst, süllyesztő, tűzhely és fotel, amelyekben eltűnik Sylphide, színpadtechnika segítségével elért röptetés. A romantika reakció a felvilágosodás racionális szemléletére, hőse nyughatatlan, elvágyódik a kalandos illúziók világába, és hisz az örök szerelemben. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 1.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 24/57
2.A. Pas de Quatre (Jules Perrot) Kulcsszavak, fogalmak: Koreográfus: Jules Perrot, zene: Cesare Pugni, ősbemutató: 1845. július 12, London. A romantikus balett kultúrájának csúcspontját jelenti. A kor négy leghíresebb balerinája számára lett megalkotva ez a divertissement: Marie Taglioni, Carlotta Grisi, Fanni Cerrito és Lucille Grahn. Nem cselekményes balett, a balett célja a négy balerina bemutatkozását szolgálta. Több részből áll, amelyekben egymás után bemutatkoznak a balerinák, a legfiatalabbtól legidősebbig, egyéniségüket tükröző, személyre szabott, könnyed, finom és légies lépésanyaggal. A nyitó jelenetet és a finálét közösen táncolták. A darab nélkülözi a díszletet, jellemzője a gyors lábmunka, a pozíciók kecses változásai, valamint elegáns és folyamatos karmozdulatok. Közel száz évvel később, 1941-ben, a balett eredeti változata felújításra került Anton Dolin koreográfus által. Számos balettegyüttes azóta is repertoáron tartja a Pas de Quatre-t. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 2.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 25/57
3.A. Giselle (Jules Perrot) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: Giselle, koreográfus: Jules Perrot, zeneszerző: Adolph Adam, ősbemutató: 1841. április 28., Párizs. (Magyar Állami Operaház, koreográfus: L. Lavrovszkíj 1958. február 16.) Romantikus balett 2 felvonásban; főszereplők Giselle, Albert herceg, Hilarion erdész, Myrtha, a villik királynője, a falu népe, a hercegi udvartartás és a villik. A romantikus balett stílusának megfelelő spicc-cipős technikával, hosszú tütükben és ruhákban, eredetileg még nem túl magas láb- és kartartásokkal előadott mű, a színpadtechnikai elevációt is alkalmazza (II. felvonás, temető). Az I. felvonás Giselle szülői háza udvarán játszódik, ebben a falusi környezetben bontakozik ki a történet. Albert beleszeret a lányba (miközben hercegi rangjához illő menyasszonya van), természetesen nem fedheti fel előtte kilétét, ám Hilarion leleplezi. A felvonás a szívbeteg Giselle halálához vezető drámai, őrülési jelenetben csúcsosodik ki. 26/57
A II. felvonás egy ingoványos tó partján zajlik, Giselle sírjánál, a helyi temetőben, ahol a földöntúli lények találkozhatnak a valósággal. Ide látogat el Albert is, hogy megnyugvást, megtisztulást, reményt kapjon. A balett a beteljesületlen szerelemről szól Giselle és Albert herceg között. Az alapkonfliktust a parasztlány Giselle és az Albert herceg közti társadalmi különbség okozza. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 3.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 27/57
4.A. Don Quijote (Marius Petipa) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: Don Quijote, M. de Cervantes regénye alapján, koreografálta: Marius Petipa, zene: Ludwig Minkus, bemutató: moszkvai Bolsoj Színházban, 1869. december 26-án. (Ősbemutató: 1740-ben Franz Hilverding feldolgozásában, Bécsben. J. G. Noverre 1768-ban készítette el. Magyar Állami Operaház 1997. szeptember 20-án M. Petipa nyomán ifj. Harangozó Gyula, Pongor Ildikó és Fajth Blanka munkájaként került bemutatásra.) Marius Petipa 4 felvonásos, 8 képes alapművét azóta sok helyütt feldolgozták többféle verzióban (2 felvonás, 3 felvonás). Az érett romantikus balettkorszak alkotása, szerepek: Don Quijote, Sancho Panza, Kitri, Basil, Espada, Mercedes, két barátnő, Driádok királynője, Ámor, Lorenzó, cigányok, a spanyol kisváros lakói. A darab első részében Kitrit apja, szerelme Basil helyett a gazdag Gamache-hoz adná feleségül, valamint megismerhetjük a város többi lakóját. Kitri és Basil szerelmi történetét jelképesen követhetjük Don Quijote síkján, aki az álomvilágában létező 28/57
Dulcíneát keresi és küzd érte. A darab végére Kitri és Basil szerelme beteljesül, Don Quijote a nemes segítő lovag Sancho Panza hű szolgájával dicsőségben távozik az esküvői ünnepségről. A darabban a spanyol kultúra jellemzőivel találkozunk (matadorok, torreádor, muletták, jelmezek, legyezők, stb.). A darab híres jelenete Don Quijote harca az óriásnak vélt szélmalommal. A táncok mellett inkább a pantomimjátékok viszik előre a cselekményt. A Don Quijote balett megszületésekor M. Petipa nem kívánt társadalmi bírálatot megfogalmazni, csupán Cervantes regénye ihlette, és főleg a nagyon magas szintű technikai tudást követelő balett-, valamint a vérbő karakterszámok elkészítése érdekelte. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 4.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 29/57
5.A. Csipkerózsika (Marius Petipa) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: Csipkerózsika, koreográfus és szövegíró: Marius Petipa, zeneszerző: P. I. Csajkovszkij, ősbemutató: 1890. január 3-án, a szentpétervári Mariinszkij Színházban. (Magyar Állami Operaház 1967. május 4., 1991. április 6.) Klasszikus balettprológ és 3 felvonás, főszereplők: Auróra, Király, Királynő, Désiré herceg, Orgonatündér, Carabosse, a gonosz tündér, tündérek, Florine hercegnő és Kékmadár, ékkövek, Cica, Csizmás Kandúr, Piroska és a farkas, szörnyek, az Orgonatündér kísérete, udvarhölgyek, udvaroncok, dadák, nereidák. A történet a klasszikus mesét dolgozza fel, amelynek fő motívuma a boldogság beteljesülésének vágya, a királyfi felébreszti álmából Csipkerózsikát, a szerelem legyőzi a gonosz erőt. Csajkovszkij zenéje önmagában remekmű. A díszletek és jelmezek is a klasszikus balett briliáns tánctechnika fényességét és pompáját szolgálják és hangsúlyozzák. Jellemző divertissement betéttel. 3 felvonásban láthatjuk a pompát, a királyi, arisztokratikus közeget, a megingathatatlan hatalom demonstrációját, valamint a sors jóra fordíthatóságába vetett hit, a pozitív gondolkodás erejét. 5.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 30/57
6.A. Diótörő (Vaszilij Vajnonnen) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: Diótörő, koreográfia: Marius Petipa és Lev Ivanov, később V. I. Vajnonen, szövegkönyvíró: Marius Petipa, E. T. A. Hoffmann meséje nyomán, zeneszerző: P. I. Csajkovszkij, ősbemutató: 1892. december 18-án a szentpétervári Mariinszkij Színházban. V. I. Vajnonen koreográfiájában 1934. április 18-án. (Magyar Állami Operaház 1950. február 16.) Mesebalett 3 felvonásban. Főszereplők: Marika, Feri, Drosselmeyer, Lujzi, Misi, Dada, Diótörő, Egérkirály, Mária hercegnő, Diótörő herceg, szülők, gyerekek, Cukorország népe, hópelyhek, babák, katonák, egerek. A mese középpontjában Marika áll, aki karácsonyi meglepetésül egy diótörő babát kap Drosselmeyer keresztapjától. Egy csatáról álmodik, melyet Diótörő az ólomkatonákkal vív az Egérkirály és hadserege ellen. Marika segít a csatában, és a kivívott győzelem után a diótörő baba herceggé változik. Marikával a birodalmába utaznak, útközben egy erdőben megpihennek, ahol hulló hópelyhek tánca lepi meg 31/57
őket. Végül, megérkezésük után megünnepelik őket, hosszú, parádés divertissementnal. Reggel, amikor Marika felébred az izgalmas álomból, odafut a diótörő babához, magához öleli, és ha az álomnak vége is, a baba mégiscsak az övé. Jellegzetesen eredeti részek: a hópelyhek tánca: fehér balettkép, amelyben színpadtechnikai lehetőség az igazinak tűnő hóesés látványának alkalmazása, de hasonló szcenikai bravúr a dióhéj csónak utazása a vízen. A klasszikus balettra jellemző népek tánca blokkot tartalmaz. A történet a 19. században játszódik, az alkotás idején, nagypolgári családi környezetben, ahol a polgári élet szokásaiba nyerünk betekintést. A vizsgázó a saját véleményét ismerteti. 6.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 32/57
7.A. Chopiniana (Mihail Fokin) Kulcsszavak, fogalmak: Koreográfia: Mihail Fokin, zene: Frederik Chopin Ősbemutató: 1907. február 10. Szentpéterváron, a Mariinszkij Színházban A Magyar Állami Operaházban 1965. április 6. Balett 1 felvonásban. Az eredeti változat 5, erősen lengyeles karakterű számból áll: A-dúr polonéz, Asz dúr nocturne, D-dúr mazurka, Cisz-moll keringő, valamint Asz-dúr tarantella. 1908. március 8-án Fokin új változatott mutatott be a Mariinszkij Színházban, amit a Taglioni-korszak romantikus balettje iránti tiszteletből állított színpadra. Az új változat részei: A-dúr polonéz, Asz-dúr nocturne, Gesz-dúr keringő, D-dúr mazurka, A-dúr prelúde, Cisz-moll keringő és Esz-dúr keringő. 33/57
Az eredeti változatot lengyel nemzeti viseletben táncolták, a későbbit a romantikus balettre jellemző fehér, hosszú szoknyában, virágkoszorúkkal a hajban, valamint kis szárnyacskákkal a derékon. Cselekmény nélküli darab, a zenei részek hangulatát adja vissza. Ürügy: az egyetlen férfi szereplő, a költő álmodozása. Mozdulatanyaga: tiszta klasszika, romantikus stílusjegyekkel. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 7.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 34/57
8.A. Petruska (Mihail Fokin) Kulcsszavak, fogalmak: Koreográfus: Mihail Fokin, zene: Igor F. Sztravinszkij, szövegkönyv és színpadkép: Alexandre Benois, ősbemutató: 1911. június 13., Theatre du Chatelet, Párizs. Gyagilev Orosz Balettje mutatta be, a főszerepekben: V. Nyizsinszkij, T. Karszavina, A. Orlov és E. Cecchetti. Szereplők: a balerina, Petruska - harlekin, a Mór, a varázsló, utcai táncosnők, cigánylányok, gazdag kereskedő, medvetáncoltató, tisztek, katonák, urak, hölgyek, mutatványosok, gyermekek. Burleszk 4 képben. A cselekmény az Admiralitás terén zajlik, Szentpéterváron. Egy mutatványos bemutatja a három bábuját, melyek külön jeleneteket adnak elő. Amikor visszazárja őket a ketrecükbe, Petruska bevallja szerelmét a balerinának. Ő Petruskát elutasítja, amire a szomorú harlekin még jobban összeomlik. A Mór 35/57
közeledését a balerina elfogadja, Petruska dühében rájuk tör. Másnap a piaci előadás ideje alatt tovább folytatódik a vita, mire a Mór kardjával megöli Petruskát. A darab végén kiderül, hogy Petruska halhatatlan és a bábszínház tetején újra megjelenik. Ez a mű Gyagilev Orosz Balettjének egyik legsikeresebb darabja, amelyet Fokin később más együtteseknek is betanított. Számos együttes világszerte, az eredeti koreográfiát a mai napig repertoáron tartja, megtartva a tipikus orosz temperamentumot és népviseletet. 8.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 36/57
9.A. Párizs lángjai (Vaszilij Vajnonnen) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: Párizs lángjai, szövegkönyvíró: Nyikolaj Volkov és Vladimir Dimitrij, koreográfus: Vaszilij Vajnonnen, zeneszerző: Borisz Aszafjev, ősbemutató: 1932. november 7., Leningrádban, a Kirov Balett előadásában. 1950. június 14-én a Magyar Állami Operaház bemutatja, díszlet: Oláh Gusztáv, jelmez: Márk Tivadar. Klasszikus balett 4 felvonásban, 5 képben, szereplők: felkelők és arisztokraták. A balett a francia forradalom idején játszódik. A marseille-i forradalmárok, élükön az ifjú Philippe-pel és szerelmével, Jeanne-nal Párizs felé vonulnak a felkelők csapatával. Miközben XVI. Lajos és Marie Antoinette csillogó udvari ünnepet ülnek, megzavarja őket a forrongás híre. A forradalom mozgalmas történéseinek ábrázolását személyes szálakkal erősíti a romantikus cselekmény. A Párizs lángjai a proletkult irányzatát képviselő darab, amely a forradalmi pátoszt jeleníti meg. Vajnonnen ötvözi a csiszolt klasszikus stílust a karaktertánccal, az udvari zenét a népszerű dalokkal, erődemonstrációra pedig óriási 37/57
tömegjeleneteket használ (a francia forradalom idejét idéző jelmezeket, fegyvereket, zászlókat, trikolort). Az ünnepélyen táncolt pas de deux-t világszerte a nagyra becsült virtuóz kettősök között tartják számon. Oroszország forradalma után, a Szovjetunió kialakulása idejében született a koreográfia, demonstrációként, miszerint a hazáját szerető nép akarata képes leszámolni a gonosz arisztokráciával, és kezébe venni saját sorsát, ahogyan azt a szocialista szemlélet diktálta. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 9.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 38/57
10.A. Szerenád (George Balanchine) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: Serenade, koreográfus: George Balanchine, zene: P. I. Csajkovszkij, ősbemutató: 1934. június 10. School of American Ballet, a NYCB bemutatója: 1935. március 1., New York, USA. (Magyar Állami Operaház 1977. december 10. és 1997. november 15.) Szimfonikus balett 1 felvonásban. Ez volt az első vizsgaelőadás a School of American Ballet-ben. Kék színű jelmezekben, kék színű háttér előtt táncolják. Eredetileg Balanchine színpadi gyakorlatnak készítette a koreográfiát és számtalan váratlan eseményt - melyek próbák közben megtörténtek - beépített a darabba (ha valaki elesett vagy elkésett a próbáról, jelenetként bekerült a műbe). Nem cselekményes (szimfonikus) balett. Több átdolgozás után állandó formáját 4 rész képzi: Szonatína, Keringő, Orosz Tánc és az Elegy. A darabban ötvözi a romantikus Giselle-ből származó motívumokat a grúz khoru népi tánc elemeivel, melyek hatással voltak az alkotóra. 39/57
A Szerenád Balanchine első Amerikában bemutatott koreográfiája. A gyagilevi korszak után Balanchine új stílust teremtett, a szimfonikus balettet. A New York City Ballet együttes repertoárját ez a mai napig jellemzi. A darab bemutatására nagy létszámú együttesek alkalmasak. A vizsgázó a saját véleményét ismerteti. 10.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 40/57
11.A. Opus 5 - Öt tétel vonósnégyesre (Maurice Béjárt) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: Opus 5 (Öt tétel vonósnégyesre), koreográfia: Maurice Béjárt, zene: Anton Weber, ősbemutató: Théatre de la Monnaie-ban 1966. március 25-én, a Magyar Állami Operaházban 1973. december 21-én. Pas de deux, szereplők: a Leány a Fiú. Béjart a koreográfiájával, az együvé tartozó emberpár belső nyugtalanságának a folyamatait mutatta meg. Béjart a klasszikus balett elemeit ötvözi a rá jellemző, Béjart-féle modern pózokkal. A tánc nem absztrakt, minden mozdulatnak egyenes értelme van. A közös pózokban tökéletesen ábrázolja a két ember folyamatos találkozását és távolodását és ezzel kapcsolatos lelki állapotát. Az öt tétel megállás nélkül követi egymást, és amikor a zene szünetel, az a koreográfia belső történését nem szakítja meg. Tiszta, lecsupaszított formák. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 11.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 41/57
12.A. Coppélia (Harangozó Gyula) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: Coppélia, szövegkönyvírói Charles Louis Nuitter és Arthur Saint Leon, ősbemutató: 1870. május 25., Párizs. A magyarországi bemutató koreográfusa Harangozó Gyula, zeneszerző: Leo Delibes, díszlettervező: Oláh Gusztáv. Bemutató ideje: 1953. április 24., Budapest. Balett 3 felvonásban, főszerepek: Swanilda, Franz, Coppélius, Coppélia baba és a városka lakói. A történet egy kisvárosban zajlik Galícia határán az 1800-as években. Az I. felvonás a városka utcáján játszódik, az emberkerülő, öreges babakészítő, Coppélius háza előtt, ahol a fiatalok táncversenyre készülnek, és a legények a ház ablakában ülő Coppélia figyelmét próbálják felkelteni. A II. felvonás Coppélius házában zajlik, ahol számtalan babafigura elevenedik meg, miután a belopakodó lányok elindítják azokat. Coppélius rajtakapja a lányokat, Swanilda pedig beöltözik Coppélia ruhájába. A megérkező Franz, abban a hitben, hogy Coppéliát látja, udvarol a babának, Coppélius örömére. Swanilda leleplezi magát, Franz haragjában tör-zúz. 42/57
A III. felvonásban a fiatalok egymásra találnak. Az ipari forradalom hatására felmerülő problémának, az ember és gép közötti viszonynak a művészi és egyben mesés megfogalmazása, pygmalioni színezettel. Előadói nyelvezet: klasszikus balett- és karaktertáncok, valamint könnyed, tréfás pantomim jelenetek. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 12.B. Egy szabadon választott darab elemzése. 43/57
13.A. A rosszul őrzött lány (Sir Frederick Ashton) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: A rosszul őrzött lány, a szövegkönyvet Jean Dauberval nyomán írta és a koreográfiát készítette: Sir Frederick Ashton, zene: John Lanchbery, bemutató: Royal Ballet Company 1960. január 28-án Londonban, Magyar Állami Operaház: 1971. március 28. Balett 2 felvonásban, szerepek: Simone gazdag falusi özvegyasszony, Lise a lánya, Colas fiatal földműves, Lise udvarlója, Thomas jómódú szőlősgazda, Alain a szőlősgazda fia, a falu lakói, háziállatai. A gazdag és mohó Simone férjhez akarja adni lányát, Lise-t a szintén gazdag szőlősgazda fiához, az együgyű Alainhez. A meggazdagodás lehetőségének reményében nem veszi figyelembe Lise és Colas szerelmét, ragaszkodik a frigyhez. Lise és Colas barátai segítenek a két fiatalnak meggyőzni a szigorú Simone-t, hogy áldását adja a fiatalok kapcsolatára. Végül Simone megenyhül, és a szeretet legyőzi a nyereségvágyat. A darab jellegzetessége, hogy Simone anyó karakterfiguráját férfi táncos alakítja, jellemzően nagy sikerrel (Fapapucsos tánc). 44/57
A történet egy faluban játszódik, a 18. század végén, amikor a társadalmi hovatartozás fontos szerepet játszott az emberi viszonyokban. Az ősbemutató 1789-ben az akkori társadalmi szokásokat tükrözte. Realista képi fogalmazás, tiszta klasszikus balett-technika, művészi igényű karakterformálás. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 13.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 45/57
14.A. Ékkövek (George Balanchine) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: Jewels (Ékkövek), koreográfia: G. Balanchine, zene: G. Fauré, I. Sztravinszkij, P. I. Csajkovszkij, ősbemutató: New York City Ballet, 1967. április 13-án, New Yorkban. Balett 3 részben, szerepek: Smaragd, Rubin, Gyémánt. Absztrakt balett. Különálló, egész estét betöltő, 3 részes divertissement, melynek részei drágakövek után kapták az elnevezésüket. Mindegyik résznek más a zeneszerzője. Az első rész a romantikus balettnek hódol, a balerinák hosszú szoknyákban, szilfidként táncolnak a zöld erdők fái között. A második részt a Broadway dzsesszes hangulata inspirálta, a harmadik rész a szentpétervári klasszikus stílus, valamint Petipa emlékére készült. A jelmezeket az adott résznek megfelelő kövek díszítik a csillogásukkal stílusosan szolgálják a koreográfiát, az ékkövet imitálják. Minden tételnek megvannak a maga szólistái, így az estben sok táncos mutatkozhat be. 46/57
A nyitott amerikai kulturális légkörben, a 60-70-es években, amikor Balanchine nagy sikernek örvend, sikerrel fogadták az új, absztrakt (cselekmény nélküli, szimfonikus) balettelőadást. Az alkotó szándéka egy estén belül három különböző koreográfiai légkör, hangulat megteremtése volt. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 14.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 47/57
15.A. A makrancos hölgy (John Cranko) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: A makrancos hölgy (The Taming of the Shrew), szövegkönyv és koreográfia: John Cranko, zene: K. H. Stolze (D. Scarlatti nyomán), ősbemutató: Stuttgart Ballett, 1969. március 16-án, Stuttgartban. Balett 2 felvonásban, szerepek: Kata, Petruchio, Bianca, Lucentio, Baptista: Kata apja, Hortensio, Grumio, ismerősök, háznép, polgárok. A balett Shakespeare vígjátékának cselekményét követi, amelyet táncospantomimikus eszközökkel mond el. A szokásokhoz híven apja az elsőszülött lányát, az elviselhetetlen Katát férjhez akarja adni, hogy a második lányának is rendezhessen esküvőt. A Veronából érkező Petruchio nem gazdag, viszont nemes úr; beleegyezik a frigybe, s a templomban Kata akarata ellenére megpecsételik a kapcsolatukat. Petruchio házában a szófogadatlan Katát meg kell törni. Különböző szituációkban Petruchio úgy viselkedik, hogy Kata véleménye és magatartása fokozatosan megváltozik, szelídül, a végén pedig annyira megszereti urát, hogy engedelmes, hű, szerető feleségévé válik, mindenki nagy örömére. A 16. században, az olasz Padovában történik, amikor a szigorú társadalmi szabályok betartása alapelvárás volt. A darab tánctechnikai alapja a klasszikus balett, nyitottabb formában. A szabadabb koreográfiájú kettősök változatosak és előrébb viszik a cselekményt. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 15.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 48/57
16.A. Sylvia (Seregi László) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: Sylvia, az eredeti mű koreográfusa: Louis Mérante (ősbemutató: 1876. Párizs). A magyarországi bemutató szövegkönyvírója és koreográfusa: Seregi László, zene: Léo Delibes, bemutató: Magyar Állami Operaház, 1972. május 14-én. Klasszikus balett 2 felvonásban, főszerepek: Sylvia, Diana nimfája, a társulat fiatal balerinája, Amyntas, pásztor, a társulat fiatal táncosa, Orion, fekete vadász, igazgatóbalettmester, Diana, a vadászat istennője, Orion felesége, prímabalerina, Ámor, Kentaur, Inas, nimfák, faunok, a balett-társulat táncosnői és táncosai. A párizsi balett-társulatban játszódik, a 19. században. A szellemes, humorral teli táncjáték Sylvia és Amyntas balett-táncosok szerelméről szól, akik esküvőre készülnek, de magánéletükbe folyamatosan beleszól a szakmai élet: a gyakorlatok és 49/57
a próbák világa. Seregi László könnyed iróniával dolgozta át, egészítette ki az eredeti Sylvia történetét, bemutatva az emberi viszonyokat, a férfi és nő közötti vonzalmat, átszőve a tánclépéseket élvezetes színjátékkal. Degas ihlette jelmezekben a színpadon láthatók a balettművészek szakmai és magánéletének eseményei. A Sylviában szerepelni a balettművészek számára tánctechnikai, valamint színészi kihívás és jutalomjáték egyben. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 16.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 50/57
17.A. Mayerling (Sir Kenneth MacMillan) Kulcsszavak, fogalmak: Koreográfus: Sir Kenneth MacMillan, zene: Liszt Ferenc műveiből összeállította és hangszerelte: John Lanchbery, díszlet, jelmez és látvány: Nicholas Georgiadis, világítás: John B. Read, szövegkönyv: Gillian Freeman. Ősbemutató: 1978-ban Londonban, a Covent Gardenben, 2004. április 24-én a Magyar Állami Operaházban. Neoklasszikus balett 3 felvonásban, szerepek: Rudolf trónörökös, Vetsera Mária (Rudolf szerelme), Larisch grófnő, (Rudolf volt szerelme), Erzsébet császárné, Rudolf édesanyja, Stefánia hercegnő, (Rudolf felesége), Kasper Mici, (Rudolf szeretője), I. Ferenc József és szeretője. 51/57
Bécsben, a Hofburgban játszódó történetben Rudolf trónörökössel és a kényszerből elvett belga Stefánia hercegnővel ismerkedünk meg, valamint az egész család kusza szerelmi szálaival. Egy röpirat kapcsán kibontakozik Rudolf kormányellenes tevékenysége, valamint a súlyos vadászbaleset története. Rudolf és Vetsera Mária szerelme a terhelt idegzetű trónörökös gyilkos és öngyilkos tettével zárul. A történetet temetést ábrázoló prológus és epilógus keretezi. Szenvedélyes kettősök. Korhű jelmezek, tánchoz stilizálva. MacMillan az osztrák-magyar történelmi eseményeket dolgozza balettszínpadra az angol királyságban. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 17.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 52/57
18.A. In the Middle, Somewhat Elevated (William Forsythe) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: In the Middle, Somewhat Elevated, koreográfia: William Forsythe, zene: Thom Willems (1987), szcenika, jelmezek, fényterv: William Forsythe, ősbemutató: 1987. május 30-án, Párizsi Opera Balett. Balett 1 felvonásban. Téma és variációk, szabadon. A virtuóz koreográfia a klasszikus balett új felfogású, felszabadított alkalmazása, valamint a moderntánc ötvözete, a hagyományos balett szókincsének merész megújulása. Kihasználva az akadémikus virtuozitást, amely ma is a klasszikust jelenti, felgyorsítja és sűríti a tradicionális alakzatokat, elemeket. A nem-vertikális fordulatok, a gyors mozdulatok, a hirtelen változások váratlan erővel hatnak. A darab címe a színpad közepén felfüggesztett két kis cseresznyéhez kapcsolódik. Forsythe darabja azonnal elismerést nyert, mint kortárs remekmű, s azóta is szerepel a világ jelentős együtteseinek repertoárján. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 18.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 53/57
19.A. Rómeó és Júlia (Seregi László) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: Rómeó és Júlia, koreográfus: Seregi László, zene: Szergej Prokofjev, bemutató: Magyar Állami Operaház, 1985. május 25. Balett 3 felvonásban, szereplők: Júlia, Rómeó, Mercutio, Tybalt, Paris, Benvolio, Capulet, Capuletné, Montague, Júlia dadája, Lőrinc barát, Verona hercege, bohóc, a Capulet és Montague család szolgái, urak, hölgyek, nép. Rómeó és Júlia szerelmi drámája, amely a két nemesi család örökös harca miatt tragikusan végződik. A Shakespeare-mű és Prokofjev zenéje mellett Seregit Zeffirelli híres filmprodukciója ihlette meg a darab megkoreografálásában. Seregi, az alkotókhoz hűen (Shakespeare, Prokofjev, Zeffirelli), realista módon viszi színpadra a balettet. Egyetlen szürrealista szereplő van a darabban, Mab, a boszorkány, aki mindig megjósolja az eljövendőket. Mab szerepének lépésanyaga is eltér a darab többi táncaitól, expresszív módon ötvözi a modern balett lépésanyagát a klasszikus balettel, míg a mű többi része vagy a néptánc elemeire épül, vagy kizárólag a klasszikus balettre. Mívesen megalkotott, reneszánsz kort idéző, filmszerű dramaturgiával szerkesztett, a legkisebb részletekre is gondosan odafigyelő koreográfia született Seregi László révén. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 19.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 54/57
20.A. A hattyúk tava (Matthew Bourne) Kulcsszavak, fogalmak: A darab címe: Swan Lake (A hattyúk tava), szövegkönyv és koreográfia: Matthew Bourne, bemutató: 1995. november 9. a Sadler s Wells Theatre-ben, Londonban. Balett 4 felvonásban, szerepek: Herceg, anyakirálynő, udvarhölgyek, urak, katonák, Hattyú, hattyúk. M. Bourne A hattyúk tavában alapvetően megtartotta a klasszikus darab felépítését (4 felvonás, Csajkovszkij zenéje, alaptéma), de radikálisan átformálta a főmotívumot. Darabjában az elvágyódó magányos Hercegre fókuszál, aki keresi a szerelmet és biztonságot, nem az elvarázsolt szépséges hattyúra, aki megmentőjére vár. Ebben a darabban a Hattyú az erős, aki segít a hercegnek önállóvá válni. Az előadás megformálását többek között Alfred Hitchcock: Madarak című darabja ihlette. 55/57
A darab különlegessége a hattyúkat táncoló férfi táncosok. Bourne szerint a hattyú, mint madár nem a törékeny, vékony női alakban jelenik meg, hanem széttárt szárnyaival masculin, izmos, férfias erőt sugároz. Erre alapozta a szereposztás választását. Bourne a jelenkorban gondolta újra a témát, amelyben a generációs probléma, az anyáról való leválás a fő téma. Angliában született alkotásról beszélünk: egyfajta komment ez a brit királyi család életéhez. Bourne nem tagadja a hasonlóságot: az asszisztenseivel II. Ludwig, VII. Edward és VI. George életét tanulmányozták és nem feltétlenül az aktuális család életét. A táncnyelvezet alapvetően kortárstánc, de erős klasszikus balett-technikai tudással is rendelkező társulat által. A társulat neve: Adventuresin Motion Pictures. A vizsgázó a saját véleményét fejti ki. 20.B. Egy szabadon választott mű elemzése. 56/57
ÉRTÉKELÉS Sorszám Név Feladat sorszáma Osztályzat...... dátum aláírás 57/57