A HALASTAVI AGRÁR- KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATT MOGATÁSOK HELYZETE ÉS S JÖVŐBENI J LEHETŐSÉGEI MAGAS TERMÉSZETI ÉRTÉKŰ VIZES ÉLŐHELYEK MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE CÉLPROGRAM Halgazdálkodás természetvédelmi területeken Workshop Sáregres-Rétimajor, 2008. július 12.
BEVEZETÉS A tógazdaságok, mint vizesélőhelyek területén fellelhető gazdag növény-, emlős-, hüllő-, kétéltű és madárfauna, valamint a vonuló madárfajok sokasága egyedülálló természeti értéket jelent Magyarországnak és Európának, és ennek a változatos élővilágnak a fenntartása össztársadalmi érdek. A magyar tógazdaságok vízrajzi adottságainak változatossága az élő környezet magas diverzitását eredményezte, így a területre a rendkívül gazdag biodiverzitás, illetve a tájképi elemek sokszínűsége jellemző. Ezen értékek fennmaradásához nagymértékben hozzájárult, hogy tógazdasági haltermelésünk környezetterhelése rendkívül alacsony szintű.
A CÉLPROGRAM CÉLKITŰZÉSEI: 1. A biodiverzitás megőrzése és növelése; 2. A területen élő és táplálkozó kiemelten védett állatfajok populációjának védelme, növelése, valamint élőhelyének megőrzése, fejlesztése; 3. Az alacsony környezeti terhelés megőrzése; 4. Az ökológiai hálózat alapelemeinek megőrzése, bővítése
JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEK: A legkisebb támogatható terület 1 ha és a legkisebb támogatható parcella mérete 0,3 ha; A terület halastó művelési ágként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban; A terület érvényes vízjogi működési engedéllyel rendelkező, üzemelő halastó kell, hogy legyen (halastó: az a műszaki létesítményekkel körülvett (zsilip, gát) vagy természetes határvonalakkal rendelkező halgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi funkciókat ellátó terület, amelynek paramétereit érvényes vízjogi engedélyben rögzítették); A terület más jogcímen (nádasok kezelése) AKG támogatásban nem részesül; A terület náddal és/vagy sással benőtt része nem haladhatja meg a teljes tóterület 30%-át.
A PROGRAM ELŐÍRÁSAI: ALAPSZINT 1. Feltöltés leeresztés: korlátozás nélkül a mindenkori vízviszonyok figyelembe vételével. 2. Kihelyezés a kihelyezés nagyságrendjében a tógazda gazdasági érdekeinek megfelelően dönt. 3. Vízszintingadozás nincs korlátozva. 4. Madárriasztás a jogszabályokban rögzítettek kivételével minden időszakban korlátozás nélkül. 5. Szerves és műtrágya használata a környezetterhelésről szóló jogszabályi határokon belül nem korlátozott. 6. A tavak benőttségét nád, sás, vízi növényzet a gazdálkodó érdekei határozzák meg. ALAP SZINT Miután a gazdálkodást semmilyen korlátozással nem befolyásoltuk, ezek a területek támogatásra nem tarthatnak igényt.
A PROGRAM ELŐÍRÁSAI: 1. SZINT A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken NEM választható. 1. A halastavakat a tavaszi lehalászású és az ivadéknevelő tavak kivételével legkésőbb április 30.-ig fel kell tölteni. 2. A halastavak népesítése az összes halfajra vonatkoztatva nem haladhatja meg az 400 kg/ha/év mértéket és nem lehet kevesebb, mint 100 kg/ha/év [1]. 3. A területen élő és táplálkozó madárfajok riasztása csak korlátozottan végezhető (15%-os idő és 20%-os területi korlát [2]), azt a kötelezően elkészítendő madárriasztási tervben konkrétan is meg kell jeleníteni. 4. Őszi lehalászású tavakon április 30. és június 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t. 5. Műtrágya alkalmazása tilos. 6. A természetes hozam javítására legfeljebb 10 t/ha/év istállótrágya használható. 7. A tavak nádszegély területének 90%-a learatható a december 1. február 28. közötti időszakban, így a nádas területének 10%-a nem kerülhet learatásra. 8. A víz leeresztésének megkezdése előtti 30. naptól trágyázni nem szabad. [1] Kivéve a zsenge és előnevelt ivadék, valamint az anyaállomány kihelyezését [2] A madárriasztási korlátozás területkijelölését (20%) mely mindig az adott tóegység szintjén értelmezendő - a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal egyeztetve tógazdaságok üzemeltetői teszik meg.
A PROGRAM ELŐÍRÁSAI: 2. SZINT A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken CSAK ez választható. 1. Az 1. szintű előírások alkalmazása, kivéve, ha attól szigorúbb kerül alább megfogalmazásra. 2. A halastavak kihelyezése az összes halfajra vonatkoztatottan nem haladhatja meg az 350 kg/ha/év mértéket és nem lehet kevesebb, mint 100 kg/ha/év[1]. 3. A halastóterület minimum 5%-át[2] mely az 1. szint 3. pontjában megjelölt 20%-os madárriasztási korlátozás alá eső területen túlmenően értelmezendő - kíméleti területnek kell nyilvánítani, ahol mindennemű madárriasztás tilos. Április 30. június 31. között a halastavi költő és fészkelő telepek 100 m-es sugarú körzetében - mely adott esetben a kíméleti zóna területére is vonatkozik, - mindennemű riasztás (madár, hüllő, kétéltű, emlős) tilos. Az e pontban említett területeken és időszakon kívül madárriasztás, csak a területileg illetékes természetvédelmi hatóság által jóváhagyott módon lehetséges. [1] Kivéve a zsenge és előnevelt ivadék kihelyezését [2] A kíméleti zóna területkijelölését (5%) mely mindig az adott tóegység szintjén értelmezendő - a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal egyeztetve tógazdaságok üzemeltetői teszik meg.
A PROGRAM ELŐÍRÁSAI: 2. SZINT A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken CSAK ez választható. 4. A természetes hozam javítására legfeljebb 5 t/ha/év szervestrágya alkalmazható. 5. A vidra szaporodási helyének 50 m-es körzetében tilos a parti és vízi környezet bármilyen zavarása bolygatása. A téli tápláló és lecsapoló csatornákon nem helyezhető el olyan műszaki zár/kerítés/hosszú földalatti csőszakasz, amely akadályozza a vidra közlekedését és táplálkozását. 6. A halastavak nádszegélyének aratása december 1. február 28. között csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott módon végezhető. A nádterület 30%-a nem kerülhet learatásra. 7. A halastavakat elválasztó gátak vagy összekötő csatornák hosszának 20%-a kíméleti terület, ahol a gépjármű és a szervezett közlekedés tilos.
KALKULÁCIÓS ALAPOK: A vízszint ingadozás korlátozása a vízpótlás miatt plusz költségeket ró a haltermelőkre; A vízi madarak és a vidra jelenléte miatt van hozamkiesés,mely egyaránt magában foglalja az elfogyasztott és a sebzés miatt elpusztult halmennyiséget; A madárriasztás korlátozása növeli a tavakon táplálkozó védett és védendő vízi madarak jelenlévő mennyiségét, mely hozamkieséséhez vezet közvetlenül az elfogyasztott halmennyiségen és közvetve az elfogyasztott haltakarmányokon keresztül; A műtrágyázás tilalma csökkenti a gazdálkodás intenzitását, és ennek részleges kiváltása szervestrágyával a megnövekedett logisztikai- és fajlagos anyagköltségeken keresztül költségnövekedést okoz, mindamellett a szervestrágyázás hatékonysága ( just in time kijuttatás és hasznosulás) elmarad a műtrágyázás hatékonyságától, ami a természetes hozam csökkenésén keresztül hozam, ill. bevételkiesését eredményez, ami csökkenti az elérhető jövedelmet; A nádaratás időbeli és térbeli korlátozása közvetlen bevételkiesését jelent a gazdálkodóknak; Az alacsonyabb kihelyezéshez alacsonyabb közvetlen termelési költségek (pl. takarmányozási költség, ivadék költsége, stb.) társulnak;
Nem kerülhet versenyhátr trányba az a termelő,, aki vagy az 1. szint, vagy a 2. szint előírásainak betartását vállalja, vagyis a támogatt mogatásnak kompenzálnia kell a kieső jövedelmet!
1. SZINT BK BN KN KCS A program előírásai: Agronómiai hatás Bevétel Kiesés Bevétel Növekedés Költség Növekedés Költség Csökkenés 1. Tófeltöltés NINCS 0 0 0 0 2. Telepítési felső határ (max.400 kg/ha) BK és KCS 73 225 0 0 51 640 3. Vízi madarak miatti hozamkiesés BK és KCS 27 775 0 0 10 010 4. Vízszintingadozás korlátozása KN 0 0 1 000 0 5. Műtrágyázás tilalma KN és KCS 0 0 13 000 18 800 6. Csak istállótrágya használata (max. 10 t/ha) BK 17 675 0 0 0 7. Nádaratás korlátozása (időbeli és területi) BK 1 200 0 0 0 8. Leeresztés előtti trágyázás tilalma NINCS 0 0 0 0 Összesen 119 875 0 14 000 80 450 Jövedelem kiesés (Ft/ha) -53 425 Kompenzáció (K 1 ) Javasolt kifizetés (Ft/ha) 53 000
2. SZINT BK BN KN KCS A program előírásai: Agronómiai hatás Bevétel Kiesés Bevétel Növekedés Költség Növekedés Költség Csökkenés 1. Az 1. szint előírásainak betartása BK és KN és KCS 119 875 0 7 500 80 450 2. Telepítési felső határ (max. 350 kg/ha) BK és KCS 63 125 0 0 48 000 3. Vízi madarak miatti hozamkiesés (1. szint felett) BK és KCS 18 685 0 0 6 734 4. Max 5 t/ha istállótrágya használata BK és KCS 15 655 0 0 6 500 5. Vidra miatti hozamkiesés BK és KCS 5 050 0 0 1 820 6. Nádaratás korlátozása (időbeli és területi) BK ÉS KCS 3 600 0 0 3 240 7. Gátakon/csatornákon 20% kíméleti terület kialakítása BK és KN 5 050 0 1 500 0 Összesen 231 040 0 9 000 146 744 Jövedelem kiesés (Ft/ha) -93 296 Kompenzáció (K 2 ) Javasolt kifizetés (Ft/ha) 93 000
Megnevezés ALAP SZINT 1. SZINT 2. SZINT ME HALGAZDÁLKODÁS Potenciális Bruttó Hozam (PBH) 1 260 1 114 772 kg/ha Bruttó Hozam (BH) 1 200 914 512 kg/ha Kihelyezés (K) 420 370 320 kg/ha Vízi madarak jelenléte miatti hozamkiesés (HK Madár ) 60 115 152 kg/ha Vidra jelenléte miatti hozamkiesés (HK Vidra ) 0 0 10 kg/ha Egyéb hozamkiesés (HK Egyéb ) 0 85 98 kg/ha Összes hozamkiesés (HK Összes ) 60 200 260 kg/ha Nettó Hozam (NH) 780 544 192 kg/ha Értékesítési Ár (ÉÁ) 505 505 505 Ft/kg Kompenzáció (támogatás) (K: K 0 ; K 1 ; K 2 ) 0 53 000 93 000 Ft/ha Nettó Termelési Érték (NTÉ 0 ) (támogatás nélkül) 393 900 274 569 96 814 Ft/ha Nettó Termelési Érték (NTÉ 1 ) (támogatással) 393 900 327 569 189 814 Ft/ha Bruttó Termelési Érték (BTÉ 0 ) (támogatás nélkül) 606 000 461 419 258 414 Ft/ha Bruttó Termelési Érték (BTÉ 1 ) (támogatással) 606 000 514 419 351 414 Ft/ha Kihelyezési anyag költsége (TK 1 ) 212 100 186 850 161 600 Ft/ha Termelési Költség kihelyezési anyag nélkül (TK 2 ) 325 000 258 550 120 806 Ft/ha Összes Termelési Költség (ÖTK) 537 100 445 400 282 406 Ft/ha Nettó Jövedelem kompenzáció nélkül (NJ 0 ) 68 900 16 018-23 992 Ft/ha Nettó Jövedelem kompenzációval (NJ 1 ) 68 900 69 018 69 008 Ft/ha TK 2 1 SZINT = TK 2 ALAPSZINT + KN 1SZINT - KCS 1SZINT TK 2 2 SZINT = TK 21 SZINT + KN 2 SZINT KCS 2 SZINT
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!