FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil: 06-70/ 775-17-73 BM: 39-530 E-mail cím: frsz@frsz.hu Szám: FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET F Ő T I T K Á R Á N A K 3/2015. (II. 13.) számú T Á J É K O Z T A T Ó J A az új szolgálati törvény tervezetével kapcsolatos BÉT szakértői ülésről A Belügyminisztérium 2015. február 12-én ismételten BÉT szakértői ülést tartott a július 1- jével hatályba lépő új szolgálati törvény tervezetével kapcsolatban. Az ülést Zsinka András személyügyi helyettes államtitkár úr vezette, továbbá a minisztérium részéről jelen voltak még: Kovácsné dr. Szekér Enikő főosztályvezető asszony, valamint a BM Személyügyi Főosztályától dr. Bognár László úr is. Szakszervezetünket az ülésen Dávid Tibor főtitkár-helyettes úr képviselte. Zsinka András úr tájékoztatása szerint az általunk eddig látott és véleményezett anyag továbbra is csupán szakmai munkaanyag, melynek minisztériumi előkészítő munkálatai a hét végével befejeződnek. Helyettes államtitkár úr elmondása szerint még számos kérdés eldöntetlen. Így most sem kaptunk választ arra, hogy milyen összegű lesz a rendészeti illetményalap, melyre az egész új illetményrendszer épül. Elképzelhető, hogy maradni fog a jelenlegi 38.650 Ft-os összeg, de a 40.000 Ft is ismételten elhangzott. Változatlanul az a véleményünk, hogy ezen Ft-összegekkel évekig helyben fog járni az állomány! A 30 % (alapfeladatokat ellátó tiszti, tiszthelyettesi állomány), 25 % (nem alapfeladatokat ellátó tisztek, tiszthelyettesek), illetve 15 %-os (vezetői állomány) illetményemelés az elképzelések szerint a végrehajtói állomány 24.000 Ft-os kiegészítő juttatásával együtt számított illetményre vetítve fog megvalósulni. A besorolásról és illetmény-változásról részletes írásbeli munkáltatói tájékoztatást fog kapni minden hivatásos, ami tételesen rögzíteni fogja mind a korábbi rendszeres juttatás mind pedig az újonnan hatályos rendszeres juttatás elemeit, a besorolást, és a várható előresorolás időpontját, stb., vagyis egy lapon látni fogja mindenki, hogy mi miként változik. Zsinka András úr tájékoztatása szerint az új életpálya másik két pillérének megvalósulását pedig a 1846/2014. (XII. 30.) Korm. határozat garantálja.
2 A jubileumi jutalom jövője is bizonytalan, bár a jogintézményt alapjaiban (ténylegesen betöltött évek után adott juttatásként) a tárca álláspontja szerint is fenn kellene tartani. A jelenlegi beosztások új besorolása sem vált érdemben ismertté, vagyis, hogy az új A-tól E-ig tartó besorolási osztályok közül ki hova fog kerülni, de az szinte biztos, hogy a besorolási osztály tükrözni fogja a szervezeti hovatartozást, ami jelenleg az illetménykiegészítés %-os mértékében mérhető. Nem született még döntés a tekintetben, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál a jövőben is fennmaradhatnak-e a szakszervezetek. Természetesen elfogadhatatlannak tartjuk az érdekképviselet működésének betiltását bármely szervezetnél/munkáltatónál! Változtatások várhatók a tulajdonjog (vagyontárgyak, bankkártya szolgálatba vitelének megtiltása), valamint a külföldre utazás korábbi Hszt. tervezetekben ismertté vált korlátozása (szolgálat érdekében megtiltható) tekintetében. A BM tájékoztatása szerint a tulajdonjog korlátozásával kapcsolatos szabályok egzaktabb módon kerülnek megfogalmazásra, illetve az országos parancsnokok határozhatják majd meg, hogy az adott fegyveres szerven belül hol és miként indokolt szigorításokat alkalmazni. A külföldre utazás tekintetében pedig a hatályos szabályokhoz hasonlóan csupán bejelentési kötelezettség kerül előírásra. A BM képviselőinek tájékoztatása szerint az új Hszt. szövegszerű tervezetével kapcsolatban tett szakmai és szakszervezeti észrevételek, javaslatok közül sokat befogadtak és beépítettek a munkaanyagba, így pl. a külföldre utazás, illetve a tulajdonjog korlátozásával kapcsolatos rendelkezéseket érintőeket, amik tekintetében a fentiekben már leírt változtatásokra kerül sor. Hasonló korrekció várható a hivatásos állományúak internetes vélemény-nyilvánításával kapcsolatos szabályozás tekintetében. A BM tájékoztatása szerint számos ponton garanciális elemként bekerült a beleegyezéshez kötöttség, de konkrét példák nem kerültek megemlítésre. Fizetési fokozatban nem lehet majd senkit visszasorolni, viszont a képzési feltétel teljesüléséig nincs mód a további előmenetelre. Szakszervezetünk korábban és változatlanul nem ért egyet azzal, hogy a fizetési fokozatban való előlépést bármilyen plusz feltételhez kössenek. A fizetési fokozat ugyanis a beosztásban töltött idő elismerése, ami minden egyéb feltételtől független kellene hogy legyen. Az adott rendvédelmi szervnél más jogállásban (pl. közalkalmazott) eltöltött idők bizonyos jogosultságok (pl. besorolás) szempontjából be fognak számítani, de pl. a nyugdíj előtti rendelkezési állományhoz megkívánt szolgálati időbe nem. A lecivilesített státuszokon való továbbfoglalkoztatás 5 éves időkorlátja a BM tájékoztatása szerint csak az új Hszt. hatálybalépése utáni civilesítések tekintetében kerül majd alkalmazásra. Ugyancsak az újonnan bekerülőket fogja érinteni a könnyített szolgálatba helyezettek 10 %-os illetménycsökkenése. Természetesen ezt a jövőre nézve is változatlanul elfogadhatatlannak tartjuk! A vezénylés jogintézménye ketté lesz bontva. Lesz az úgynevezett átrendelés ami az eredeti beosztás melletti más szervezeti egységhez vagy helyiségbe vezénylést jelenti, és tartama évente 4 hónap lehet. Emellett lesz lehetőség a szervezeti egységen belüli évi max. 30
3 munkanapig tartó úgynevezett ideiglenes átrendelésre. De hogy ezeknél, vagy valamelyiknél megjelenik-e a fentebb említett beleegyezési garancia, azt nem tudni, és itt merül fel a jelentősége annak, hogy mi értendő szervezeti egység alatt, amit majd a kormány határozhat meg! A klasszikus érdekképviseleti jogosultságok a rendvédelmi kartól egyértelműen a szakszervezetekhez kerültek áttelepítésre a BM véleménye szerint. A teljesítményértékelés alapján járó pénzbeli elismerés a tervek szerint március illetve szeptember hónapokban kerülhet majd kifizetésre. Kezdeményeztük az ülésen, hogy a napokban nagy port kavart, a rendőr képmásának védelmét eltörlő kúria döntés által előidézett, a kollégák szempontjából sérelmes helyzet rendezésére az új Hszt.-be kerüljenek lerögzítésre a szükséges garanciális védelmi szabályok! A BM képviselői azonban ezt azzal hárították el, hogy bár a jogalkotási kényszert ők is érzik, de erre szerintük nem a Hszt.-ben kell intézkedni. De hogy akkor hol és kinek, és ennek érdekében a tárca mit tett, vagy szándékozik tenni, azt nem tudtuk meg! Ellenvéleményünk és ellenérveink ellenére nem változtatnak a túlóra jogintézményének gyökeres és hátrányos (mind az éves óraszám plafon emelkedik, mind pedig eltörlik a pénzbeli megváltást) átalakítási koncepcióján. Ugyancsak a kormánytisztviselői jogszabályokhoz igazítás indokával nem fogadta be a tárca a felmentési idő, a végkielégítés, illetve a pótszabadság mértékének felemelésére tett javaslatainkat sem. A tárca képviselőinek tájékoztatása szerint számos szabályozási terület pedig a végrehajtási rendeletek szintjén kerül majd szabályozásra, mint pl. a különböző munkáltatói jogkörök, illetve a szervezeti egység és az állományilletékes parancsnok fogalmának konkrét tartalommal való megtöltése. Ezt a BM az egyes rendvédelmi szervek eltérő sajátosságaival indokolta. A tárca magyarázatát nem tudjuk elfogadni, egyrészt mert a hatályos Hszt. 18 éves fennállása alatt szerintünk a hivatkozott fogalmak törvényi meghatározása sehol nem okozott zavart, másrészt a törvényi szintnél alacsonyabb jogi szabályozás még kevésbé garantálja a jogbiztonságot! Összefoglalva: ezzel a beszélgetéssel lezárult a minisztérium által szakmai egyeztetésnek nevezett folyamat. A Belügyminisztérium február 16-án beterjeszti a törvény-tervezet a kormánynak, majd annak jóváhagyása után várhatóan február végén benyújtják azt az Országgyűlésnek is. Az FRSZ megítélése szerint valódi egyeztetésre nem került sor, mivel a minisztérium számos információt visszatartott. Nem közölték például, hogy: - mennyi lesz az illetményalap, - miként alakul majd az egyes beosztások besorolása, - milyen összegű pótlékokkal számoltak, - milyen eredményre vezettek a próbaszámítások,
4 Az is csak a megbeszélések lezárása után egy nappal átküldött anyag alapján vált egyértelművé, hogy a közalkalmazottakat tiltakozásunkat figyelmen kívül hagyva ismét kihagyni tervezik az illetményemelésből. A tervek szerint a közalkalmazottak jogviszonya a betöltött munkakör jellege alapján 2015. július 01-jei hatállyal, a törvény erejénél fogva átalakulna: - fizikai dolgozók esetében munkajogviszonnyá, - a vezetői és érdemi döntés előkészítői munkakörben foglalkoztatottaké kormánytisztviselői kormányzati szolgálati jogviszonnyá, - az ügyviteli feladatokat ellátóké pedig kormányzati ügykezelői kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Az érintettek illetményét vagy munkabérét a tervezet szerint úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb a 2015. június 30-án megállapított illetménynél ideértve a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt is és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékok együttes összegénél. E szabály alól kivételt csak az az eset képezne, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a kinevezés, vagy a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. A jelenlegi illetmények megőrzését nem tudjuk pozitívumként értékelni, hiszen a közalkalmazottak illetményét több mint 10 éve tarja folyamatosan befagyasztva a kormányzat! Az átminősítésből kihagynák az egészségügyi és pedagógusi munkakört betöltőket, ők feltehetően továbbra is közalkalmazotti jogviszonyban látnák el feladataikat. Ezt az eljárást az FRSZ ugyancsak elfogadhatatlannak tartja, különösen az egészségügyi dolgozók vonatkozásában, mivel a jelenlegivel ellentétes megközelítést alkalmazva az egészségügyi ágazatban korábban végrehajtott illetményemelésekből őket éppen azzal az indokolással zárták ki, hogy nem a munkavégzés szerinti szakterületükhöz, hanem a rendőrségi munkavállalókhoz tartoznak. Most pedig ismét hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mert a közszolgálati életpályából is kirekesztenék őket. Végezetül a fentiekből az is következik, hogy a jelenleg munkaviszony keretében foglalkoztatottakat (például a fegyveres biztonsági őröket) tiltakozásunk ellenére, szintén kizárnák a közszolgálati életpályából. Ezzel a döntéssel a munkavégzés jellegét teljes mértékben figyelmen kívül hagyva, hosszabb távra konzerválnák azt az FRSZ számára teljességgel elfogadhatatlan állapotot, melyben a munkavállalókat a bérminimumnak megfelelő, vagy azt alig meghaladó illetményért alkalmaznák még az olyan, kormányzati propaganda szintjén kiemelt közfeladatnak mondott területen is, mint az illegális bevándorlás megfékezése. Mindezeken túl számtalan részletkérdésre nem kaptunk egyértelmű választ, így elmondhatjuk, hogy véleményezhettük ugyan a törvény-tervezet két változatát is, de a lényegi kérdésekről még sem tudjuk tagságunkat tájékoztatni. Bár a minisztérium mindkét alkalommal csupán néhány napot biztosított a terjedelmes joganyag tanulmányozására, számtalan javaslatot tettünk, tucatnyinál is több rendelkezést kifogásoltunk. Ezek többségét azonban hézagos információink szerint nem vették figyelembe. A mostani, harmadik egyeztetés előtt még a törvény-tervezet aktuális változatát sem bocsájtották rendelkezésünkre, így jelen tájékoztató is csak a minisztériumi tisztségviselők szóban közölt információin alapul.
5 Sajnálattal kell elkönyvelnünk, hogy a Belügyminisztérium nem tekintette valódi tárgyalópartnernek a rendvédelmi szakszervezetek, de még a kormányzat által kreált Magyar Rendvédelmi Kart sem. Mindezekből következik, hogy az új szolgálati törvény minden hibájáért és annak összes negatív következményéért a Belügyminisztériumot terheli a felelősség. A törvény elfogadásáig még hátralévő időben az FRSZ természetesen minden lehetséges eszközt igénybe fog venni a kárenyhítés és a leginkább hátrányos rendelkezések módosítása érdekében. Kollégáinkkal együtt, kíváncsian várjuk a törvény-tervezet végleges formáját, amit a kormánynak való előterjesztés előtt 4 nappal a minisztérium még nem tudott (vagy nem akart?) bemutatni nekünk. Pongó Géza főtitkár