SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT PROGRAMJA 2010
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...3 2. Logopédiai szakszolgálat...3 2.1. Logopédiai szakszolgálat célja...3 2.2. A szakszolgálat feladata...6 2.2.1 A beszédhibák javításának kiemelt szempontjai...6 a) Pöszeség...6 b) Megkésett és akadályozott beszédfejlődés...8 c) Dadogás...10 d) Hadarás...11 e) Orrhangzós beszéd...13 f) Diszlexia, diszgráfia prevenció, reedukáció...13 g) Diszkalkulia...16 h) Enyhe hallássérülés...17 3. Gyógytestnevelés szakszolgálat...18 3.1. A szolgálat célja...18 3.2. Iskolai gyógytestnevelés célja...18 3.3. Gyógytestnevelés feladatai...18 3.4. Csoportok szervezése...19 3.5. Értékelés...19 3.6. Betegségtípusok...19 3.7. A gyógytestnevelés tantervi követelménye elváltozások szerint...20 4. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke...28 4.1. Logopédia...28 4.2. Gyógytestnevelés...29 2
1. Bevezető Engem ne emeljen a magasba senki, ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ha nem csak hallani, de érteni akar, hogy közel legyen a szívdobogásunk. Birtalan Ferenc: Míg megnövök A szülő és a pedagógus nevelő munkáját valamint a nevelési oktatási intézmény feladatainak ellátását segíti egységes pedagógiai szakszolgálatunk. Intézményünk a szakszolgálat keretei között logopédiai és gyógytestnevelés ellátást nyújt a rászoruló gyerekeknek. A sérülések jellegéből fakadóan ennek szükségszerűsége nagyobb, mint a nem gyógypedagógiai intézményekben. A szakszolgálat tagjai logopédusok és gyógytestnevelők a szakorvosokkal, iskolaorvossal együttműködve elvégzik az intézmény tanulóinak teljes körű szűrését, ami alapján besorolják a leginkább rászoruló gyermekeket a csoportokba. Célunk az oktató nevelőmunka megtámogatása, tanulóink teljes személyiségfejlődésének megsegítése, valamint a speciális feladatok ellátása a szakma szabályai szerint. Igényes szakmai munkával igyekszünk a sérüléseket korrigálni testi és lelki területen egyaránt. Kiegyensúlyozott, nyugodt gyermekek nevelésére törekszünk, amelyhez mind szakmai, mind technikai feltételeink adottak. 2. Logopédia Szakszolgálat 2.1. A logopédiai szakszolgálat célja Lehet, hogy elfelejtik, mit mondtál nekik, de soha nem fogják elfelejteni, hogy hogyan érezték magukat szavaidtól. Carl William Buehuer Az intézményünkben oktatott-nevelt beszédfogyatékos gyermekek logopédiai megsegítése. A gyermekekkel foglalkozó szakemberek, szülők felvilágosítása a beszédhibák és a másodlagos tünetek megelőzése érdekében. A beszédjavítás alapelvei A személyiség egészére irányuló hatás elve 3
A beszédben, összhangban vannak a pszichikai és a fiziológiai tényezők. A személyiség és a beszédműködés kölcsönhatását differenciált funkcionális összefüggésrendszerben kell vizsgálni, amelyben egyaránt érvényesül a beszédmotiváltság, továbbá a beszéd tartalmi kidolgozásának folyamata. A beszédre késztetés motívumai: * ösztönző, szabályozó tényezők (érdeklődés, közlési vágy, szociális késztetés ) ellenszabályozó, negatív tényezők (gátlások, félelem, szorongás, patofiziológiai eltérések) a felsorolt tényezőket erősítő vagy gyengítő tényezők (családi, iskolai, társadalmi környezet, hangulati tényezők, idegrendszeri terhelhetőség/ állapot) A tudatosság és tervszerűség elve A beszédkorrekció menetének kialakításában és megvalósításában érvényesül leginkább. Ehhez nélkülözhetetlen: a beszéd jelen állapotának felmérése a beszédszervek organikus állapotának figyelembe vétele a prognosztikai lehetőségek helyes megítélése a beszédhibás egyén életkori és pszichikai sajátosságainak elemzése Központi eleme: a legközelebbi fejlődési zóna helyes felmérése a helytelen mozgáselemek rögzülésének megakadályozása alkalmazása annak a tudásnak, hogy az automatizálódás arányában tehermentesülnek a beszédműködést magasabb szinten szabályozó agyi központok, s válnak egyre alkalmasabbá a bonyolultabb beszédregulációra. A módszerek célszerű alkalmazásának elve A direkt és indirekt módszerek célszerű alkalmazásának elve megkívánja, hogy a különböző feltételek és tényezők szem előtt tartásával válasszuk meg őket. Néhány kiemelt tényező: A beszédhibás életkora pszichikai sajátosságai, beállítódása intelligenciája, értelmi képességei beszédhibájának típusa és súlyossága a korrekció szakasza A beszédfejlődés szakaszai figyelembevételének elve Az egyéni kezelési terv kidolgozása előtt vizsgálni kell, hogy 4
a beszédfejlődés szakaszai milyen összefüggésben vannak más életkori sajátosságokkal és szakaszokkal (mozgásfejlődéssel, viselkedési szabályrendszer kialakulásával) hogyan érvényesülnek, és miben jelentkeznek a beszédfejlődési szakaszokon belül az egyéni sajátosságok, mivel ezek messzemenően befolyásolják a módszerek megválasztását. Az analizátorok foglalkoztatottságának elve A lehetőségekhez képest fel kell használni a beszéd percepciójában számba vehető összes analizátort: hallási látási kinesztéziás- propioceptív összetevők A transzferhatások tudatos kihasználásának elve A logopédiában előforduló transzferhatás formák: szűk átvitel rokon funkciók esetén azonos vagy hasonló elemek megkönnyítik két készség elsajátítását (pl. valamely hanggal kialakított zönge segíti egy másik hang zöngéjének kialakítását) általános átvitel egy területen gyakorolt készség más területen is jelentkezik negatív átvitel alapja a homogén gátlás, ezért: a beszédhangok kialakítását a több képzési sajátosságban is eltérő hangokkal kezdjük, majd fokozatosság elve alapján az egyre hasonlóbbakat a hibás hang javításakor kerülni kell a torz ejtésre emlékeztető elemeket reprodukciós gátlás akkor lép fel, ha új környezetben alkalmaztatjuk a kialakított hangokat Az egyéni és a közösségi (csoportos) foglalkozások változatos alkalmazásának elve A csoportra irányuló munka során meg kell találni az egyénre szabott és alkalmazott korrekciós programok végrehajtásának módját is. A kompenzáció elve A beszédműködés organikus alapjait és a beszédműködést, mint funkciók közötti összefüggést, egymásra épülő és egymást befolyásoló hatását figyelembe kell venni. 5
Számolni kell a kompenzáció lehetőségével, amelyek megléte esetén a funkciók alkalmazkodnak a hibás organikus struktúrákhoz. Terápiás területek típusai pöszeség megkésett, akadályozott beszédfejlődés (diszfázia) diszlexia, diszgráfia prevenció diszlexia, diszgráfia reedukáció diszkalkúlia prevenció diszkalkúlia reedukáció dadogás hadarás orrhangzós beszéd halmozott beszédhibák 2.2. A szakszolgálat feladata Általában Beszédterápia, melynek során az egyéni és csoportos logopédiai foglalkozások keretében biztosítja a beszédfogyatékosság felszámolása, a komplex kommunikáció fejlesztése. A hagyományos logopédiai feladatokon kívül a részképesség-fejlesztő módszerek beépítése. Konkrétan az intézménybe felvételt nyert új tanulók szűrése logopédiai vizsgálatok elvégzése kiegészítő vizsgálatok elvégeztetése: orr-fül-gégészeti pszichológiai pszichiátriai terápiás órák beállítása (prevenciós és korrekciós munka) felvilágosító munka logopédusok továbbképzésének megszervezése A beszédjavítás tevékenységi formái * egyéni * csoportos * egyéni és csoportos 2.2.1. A beszédhibák javításának kiemelt szempontjai a) Pöszeség (diszlália) 6
Az artikulációs bázis lassabb ütemű vagy helytelen fejlődése következtében fellépő hangcserék (paralális), hangkihagyások (alália), hangtorzítások (diszlália) jelentkezése a beszédfolyamatban, melynek hátterében a motoros kivitelezés, illetve az akusztikus észlelés zavara állhat. * az adott nyelvközösség artikulációs normáinak helyreállítása a gyermek képességeihez igazítva Feladatok: * célirányos vizsgálatok elvégzése * célirányos vizsgálatok elvégeztetése ( foniátriai, neurológiai) * artikuláció javítása * hallási diszkriminációs képesség fejlesztése Centrális diszlália (organikus hátterű) Feladatok: * beszédhiba-javítás * diszlexia, diszgráfia prevenció egyidejű beindítása Dizartria (súlyos beszédmegértési és kiejtési probléma) A beszédműködésben részt vevő izmok munkájának koordinációs zavarai, amelyek nem teszik lehetővé a beszélő számára, hogy tagolni tudja beszédét (pl. szavak szótagokra bontása) Jellemzője még: csökkent reflexaktivitás normálistól eltérő izomtónus a mozgások sima lefutásának hiánya Célok: * a fonációs és artikulációs izomzat aktivizálása * a beszédmozgások koordinálása * a verbális és nem verbális kommunikáció fejlesztése * a következményesen fellépő személyiségzavarok enyhítése Feladatok: * a vizsgálatok eredményeinek gondos összevetése * a légzés, a fonáció és artikuláció összhangjának kialakítása * kiejtés javítása * beszédpercepciós gyakorlatok * kognitív funkciók fejlesztése * mozgásfejlesztés * a mimika, a gesztus felhasználása a kommunikáció erősítésében * szókincs bővítése * segítők bevonása az együttes munkába 7
Minősítés: * Tünetmentes A gyermek spontán beszéde tiszta és nyelvileg is helyes. * Lényegesen javult A kijavítandó hangok 80-90%-a kialakított, rögzített és automatizált. A beszéd grammatikai rendszere helyreállított. * Részben javult kialakított, rögzített és részben automatizált a javítandó hangok 40-50%-a a nyelvileg helyes beszéd kialakítása folyamatban van * Keveset javult kialakított, rögzített és részben automatizált a javítandó hangok 21-30%-a vagy az automatizálódás nagyon lassú ütemű * Nem javult A gyermek beszédében felvételi állapotához képest nincs változás. b) Megkésett és akadályozott beszédfejlődés (diszfázia) Az expresszív beszéd időbeli, morfológiai-grammatikai (szintaktikai), fonológiai eltérése. Jellemzője: Csökkent beszédkészség (már gagyogásuk is sivár, környezetük beszédére alig reagálnak) az expresszív és a receptív beszéd diszkrepanciája (Beszédértésük elmaradott, de mégis magasabb szinten áll, mit beszédkészségük.) diszgrammatizmus általános pöszeség beszédgyengeség (szűk szókincs, mondat-, és beszédértési nehézségek) a gondolkodás, az emlékezet, a mozgás, a figyelem elmaradása Luchsinger szindróma (megkésett beszédfejlődés általános pöszeség dadogás/hadarás diszlexia/diszkalkúlia/diszgráfia Célok: * a nyelv jelölő funkciójának kialakítása * a verbális kommunikáció kiépítése * a beszédkedv felkeltése * a szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése Feladatok: * vizsgálat (ideggyógyászati, foniátriai,) * a beszédfejlesztés szakaszainak didaktikai megtervezése * mozgásfejlesztés * gondolkodás 8
* figyelem * a beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése * mondatformák gyakorlása * hallási differenciálás * emlékezet * verbális kommunikáció * szókincsbővítés fejlesztése * diszlexia kialakulásának megelőzése * számfogalom kialakítása * színek megismertetése, megnevezése * családi együttműködés kialakítása Minősítés: * Tünetmentes szókincse életkorának megfelel verbális kommunikációra korának, illetve intelligenciájának megfelelően képes egyszerű eseményt 4-5 mondatban elmond nyelvtanilag megfelelően közöl nincs beszédgátlás az elemi artikulációs mozgásokat tudja, utánzásukra képes részleges pösze diszlexia veszélyeztetettség további beszédjavítása a megfelelő terápiás program szerint folytatandó * Lényegesen javult általános pösze vagy dadogó szókincse korának megfelelő önálló mondatokat alkot grammatikai hibákkal a beszéddel kapcsolatban időnként negativisztikus nagymozgások kielégítőek artikulációs mozgások akaratlagos szabályozásában enyhe nehézségei lehetnek diszlexia veszélyeztetett * Részben javult logopédiai előkészítésre és a logopédiai foglalkozásokra alkalmas általános pösze vagy dadogó beszéde alig érthető zöngés mássalhangzókat nem képez aktív szókincse nem felel meg életkorának a bonyolultabb nyelvi viszonyításokat hiányosan érti meg rag nélküli mondatalkotás beszédfeladatokkal szemben gyakran elutasító figyelme labilis inkoordinált finommotorika nagymozgások fejlesztésre szorulnak 9
d) Dadogás * Keveset javult továbbra is csak az akadályozott beszédfejlődésűek logopédiai előkészítő csoportjában foglalkoztatható beszédre irányuló figyelme már kialakulóban van beszédszintje jóval alatta marad életkori szintjének a beszédmegértésben a fogalmak differenciálása megkezdődött együttműködése változó a nagy- és finommozgások egyaránt bizonytalanok, inkoordináltak * Nem javult további logopédiai előkészítésre van szüksége beszéde nem indult meg figyelme a foglalkozásokon alig köthető le mozgása, magatartása lényegesen elmarad az életkori átlagtól A dadogás összetett beszédkórkép, melyben a személyiség a környezet a tünetek oly módon szintetizálódnak, hogy patológiai szempontból egymást erősítik. A különböző fajták élettani hadarással párosuló dizartriás diszpatikus hisztériás traumás részben tüneti részben patogenetikai részben prognosztikai szempontból térnek el egymástól A folyamatos verbális kommunikáció és az önmagát elfogadó személyiség kialakítása, a másodlagos tünetek megszüntetése. Team: orvos, pszichológus, logopédus Feladatok: okok, kórelőzmények feltárása team munka (gyermekgyógyász, ideggyógyász, pszichológus, esetenként genetikus) egyéniesített logopédiai terápia összeállítása a test, s ezen belül elsősorban a beszédszervek izomzatának lazítása 10
a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése, javítása a beszédszervi mozgások koordinációja a beszédkészség fejlesztése a pszichoterápiás hatások érvényesítése a mimika és a gesztikuláció görcseinek oldása, teljesebb kommunikációt eredményező motiváció megteremtése önértékelés fejlesztése a dadogó és környezete közötti pozitív kapcsolatok kialakulásának segítése utógondozás Minősítés: * Tünetmentes folyamatos gördülékeny helyes ritmusú alakilag, tartalmilag ép beszéd izomtónus megfelelő együttmozgás nincs * Lényegesen javult a gyermek számára biztonságos környezetben tünetmentesen, jól beszél az együttmozgások megszűntek beszédfélelme oldódott * Részben javult tudatosan képes az ellazulás szabályozására az együttmozgások csak ritkán jelentkeznek tanult versekben, kötött beszélgetésekben megakadásai nincsenek a tónusok klónussá enyhültek * Keveset javult az izmok tónusa feszes, görcsös az együttmozgások gyakorisága csökkent a vegetatív tünetek ritkábban jelentkeznek * Nem javult ellazulásra képtelen az együttmozgások megmaradtak d) Hadarás Alaptünetei: a kórosan felgyorsult beszédtempó a hangzók elhagyása hangátvetések, felcserélések agrammatizmus 11
Célok: az egyéni sajátosságnak megfelelő lassított beszédtempó kialakítása a beszéd prozódiai elemeinek helyes használata a beszéd és a gondolkodás egységének megteremtése Feladatok: a beszédhiba tudatosítása a hallási figyelem fejlesztése a figyelem és az összpontosítás képességének és a verbális emlékezetnek a fejlesztése a beszédszervi mozgások fejlesztése a beszédtempó lassítása a normális tempójú és ritmusú beszéd automatizálása a helyes beszédszünetek kitartására irányuló figyelem kialakítása a beszéd prozódiai elemeinek tudatosítása az állandó önkontroll kiépítése és fejlesztése Minősítés: * Tünetmentes az egyén képes az anyanyelv ritmusára és teljesítésére, az erre vonatkozó készségek kialakultak * Lényegesen javult a beszédre már a helyes ritmusú tempó és folyamatosság jellemző az önkontroll kialakult * Részben javult képes a csökkentett tempójú és ritmusú beszédre a beszéd és gondolkodás kapcsolata megvalósul a közlés során a beszédhiba tudatosult a légzést a mondanivalónak megfelelően szabályozza * Keveset javult az artikulációs torzítások megszűnőben vannak a szavak egymásba folynak a beszéd tartalmilag összefüggéstelen agrammatizmus jellemzi * Nem javult a beszéd üteme gyors a ritmus teljesen felborult a szavak összefolynak a beszéd tartalmilag összefüggéstelen agrammatizmus 12
e) Orrhangzós beszéd A beszéd kórosan megváltozott orrhangzós színezetét jelenti. Formái: zárt nyílt kevert Célok: a kóros nazális rezonancia megszüntetése, a tiszta artikuláció és a ritmikus, érthető beszéd kialakítása a másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése Feladatok: logopédiai és kiegészítő vizsgálatok a hangminőség fejlesztése az anatómiai-élettani viszonyok romlásának megakadályozása a beszédhangok fejlesztése, rögzítése, automatizálása szakorvosi ellátás biztosítása hallásnevelés team: orr-fül-gége szakorvos, pszichológus, logopédus Minősítés: * Tünetmentes az élettani nazális rezonancia helyreállt és folyamatos érthető beszéd jött létre * Lényegesen javult beszéde érthetőség szempontjából jó kóros nazalitás csak 4-5 hangnál figyelhető meg * Részben javult az organikus viszonyokhoz képest kialakult a megfelelő légzés a hallási differenciálókészség is kiépült * Keveset javult beszédlégzésnél a kilégzés általában még az orron keresztül történik * Nem javult beszéde változatlan f) Diszlexia, diszgráfia prevenció, reedukáció Az olvasás, írás, helyesírás zavarai szorosan összetartoznak, melynek alapja, hogy olyan képességek fejletlenségére vonatkoznak, amelyek az írott szókép felismeréséhez a szókép 13
elemei közötti kapcsolatok percepciójához, illetve a szókép írott megjelenítéséhez szükségesek. Az artikulációs, a vizuális és akusztikus bázishármas kapcsolatának hiánya következtében az olvasás, írás és helyesírás zavart szenved. Az írás zavarai nem az írás külalakjára, hanem a szótest felépítésére vonatkoznak. Az iskolai teljesítményzavarok specifikus fejlődési rendellenességein belül meghatározott olvasási zavar (diszlexia) az írás zavara (diszgráfia) Célok: kialakítani a gyermekekben intellektusának és osztályfokának megfelelő olvasás és írás jártasságot, készséget az írás-olvasás eszközzé tétele a diszlexiás, diszgráfiás gyermekek számára a másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése Feladatok: pontos diagnózis felállítása motiváció felkeltése, ébrentartása testséma kialakítása téri, idői orientáció vizuális-auditív percepció vizuális-auditív emlékezet verbális kommunikáció (szókincsbővítés, mondatalkotás) fejlesztése szerialitási hibák javítása grafomotoros fejlesztés szükség esetén az olvasás, írás készségének újra tanítása és / vagy fejlesztése kompenzációs technikák megismerése, gyakoroltatása (pl. szövegszerkesztő) team: logopédus, pszichológus, pszichiáter, fejlesztő pedagógus Minősítés diszlexia prevenció esetén: * Lényegesen javult a gyermek az általános iskola 1. osztályában valószínűleg megfelelően fog haladni a szülők figyelmét fel kell hívni arra, hogy az esetlegesen fellépő problémák esetén újra jelentkezzenek jobb-balt megfelelően differenciál a nyelv grammatikai elemeit megfelelően használja soralkotásban biztos a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat megkülönbözteti a hangokat a szavakban felismeri (diszkrimináció) hanganalízisre és szintézisre is képes a hosszú és rövid magánhangzókat időtartam szerint megkülönbözteti íráselemeket ismer és ír egyenként és kettes, hármas összevonásban is megfelelően tájékozódik a hármas vonalközben 14
* Részben javult a diszlexia prevenció javasolt beiskolázás esetén ajánlatos a diszlexia reedukáció beállítása a téri tájékozódásban és a névutók használatánál néha téveszt * Keveset javult a diszlexia prevenció szükséges olvasás és/vagy írás alóli felmentése indokolt téveszti a jobb-bal irányt téveszti a névutókat a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat nem mindig képes megkülönböztetni a szavak hallási analizálása nem alakult ki * Nem javult a diszlexia prevenció továbbra is szükséges, lehetőleg intenzív módon olvasás és/vagy írás alóli felmentése indokolt Minősítés diszlexia-reedukáció esetén: * Tünetmentes az összes betűt következetesen differenciálja olvasásban, írásban egyaránt a szöveget néma olvasással és kérdésre fel tudja dolgozni hangos olvasáskor értelemszerűen hangsúlyoz az olvasás és írás iránti érdeklődése kellően motiválható a legalapvetőbb nyelvtani szabályokat helyesen alkalmazza * Lényegesen javult a tanult betűket következetesen differenciálja olvasásban, írásban egyaránt érti a legegyszerűbb nyelvtani kategóriákat rövid fogalmazást össze tud állítani tollbamondás után bővített mondatot tud írni * Részben javult betűtévesztéseinek egy része megszűnt legalább öt betűs szavakat szótagolva összeolvas a szavak nyomtatott formájáról képes írott alakra átírni Keveset javult o két-hárombetűs szavakat kezd szóképesen olvasni o az egyjegyű betűket önállóan, a kétjegyűeket segítséggel felismeri, írja o a rövid olvasott mondatot segítséggel értelmezi * Nem javult betűtévesztései súlyosak és összetettek tollbamondás utáni írásra a tévesztéseken túl szócsonkítások jellemzők 15
g) Diszkalkulia A diszkalkulia számolási zavar, mely a tanulási zavar egyik típusa. A gyermek intelligenciaszintje alapján az elvárhatónál lényegesen alacsonyabb teljesítményt nyújt a matematika, illetve a számolás területén. Jellemzője a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének; a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló számjegyek azonosításának nehézsége jellemző. Célok: kialakítani a gyermekekben az intellektusának és osztályfokának megfelelő matematikai jártasságot a másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése Feladatok: lényegében megegyeznek a diszlexia, diszgráfia esetében leírtakkal továbbá: matematikai nyelv tudatosítása relációk nyelvi megalapozása számfogalmak kialakítása, bővítése alapműveletek fogalmi kialakítása Minősítés diszkalkulia reedukáció esetén Tünetmentes o szám- és mennyiségfogalma stabilan kialakult o osztályfokának megfelelő számkörben a négy alapműveletet segítség nélkül végzi o szöveges feladatot értelmez, számtannyelven lejegyez és megold Lényegesen javult o szám- és mennyiségfogalma kialakult o osztályfokának megfelelő számkörben a négy alapműveletet segítséggel végzi o szöveges feladatot értelmez, segítséggel számtannyelven lejegyez és megold Részben javult o szám- és mennyiségfogalma bizonytalan o nem az osztályfokának megfelelő számkörben végzi a négy alapműveletet o sok egyéni megsegítést és segédeszközt igényel Keveset javult o Globális mennyiség felismerése alakulóban o számjegy- számkép- mennyiség egyeztetése megfelelő 16
o páros- páratlan számokat megkülönböztet o számszomszédokat segítséggel megnevez o sorba számlálás növekvő /csökkenő sorban -ujjnyitással megfelelő ritmusban történik o alapvető matematikai fogalmakat értelmez. (több-kevesebb-egyenlő) Nem javult o szám- és mennyiségfogalma kialakulatlan o az osztályfokának megfelelő számkörben nem tud tájékozódni o sok egyéni megsegítést és segédeszközt igényel h) Enyhe hallássérülés A hallási fogyatékosok beszédjavításánál figyelembe kell venni, hogy a hallás zavarai nemcsak a beszédszenzórium területén mutatkoznak meg, hanem felismerhetők a beszédmotoriumban is. A hallás zavarainak több formája lehetséges: kvantitatív zavarok kvalitatív zavarok olyan zavarok, melyek az ingerküszöb megemelkedésében, mind a megkülönböztetési képességben megnyilvánulnak a kérgi süketség Célok: a sérülés mértékétől függő minél tisztább artikuláció elérése, jó beszédérthetőség és a környezettel való megfelelő kommunikációs szint elérése másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése Feladatok: a beszéd logopédiai szempontú vizsgálata (szakorvosi, logopédiai) hallásnevelés, hallásfejlesztő és nevelő módszerek helyes alkalmazása, kihasználva a korszerű eszközök (nagyothalló készülékek) alkalmazásában rejlő lehetőségeket beszédmegértés fejlesztése verbális kommunikáció fejlesztése beszédtechnikai gyakorlatok, a beszédhangok kialakítását megkönnyítő taktiliskinesztéziás érzékeltetés számtalan formájának alkalmazása beszédtechnikai gyakorlatok segítségével a helyes beszédritmus, tempó és artikuláció kialakítása a beszéd fonológiai oldalának fejlesztésével egyidejűleg a mondattanilag tagolt, a közlés és a valóság összefüggéseit is visszatükröző fogalmi gondolkodás fejlesztése a munka sikerességének megítélésében a legjelentősebb szempont a beszéd érthetősége, a környezettel való minél jobb kommunikáció team: szakorvos, logopédus, pszichológus 17
3. GYÓGYTESTNEVELÉS SZAKSZOLGÁLAT Ha még nem csináltál egy dolgot, próbálkozz meg vele háromszor. Először, hogy legyőzd a félelmedet. Másodszor, hogy megtanuld hogyan kell csinálni. Harmadszor, hogy kiderítsd, szereted-e csinálni. Virgil Thomson 3.1. A szakszolgálat célja: Gyógytestnevelés ellátás biztosítása A gyógytestnevelés - mint testnevelés- és sporttudományok egyik ága - rendszerbe foglalja azokat az ismereteket, amelyek az egészségi állapotnak a testnevelés és a sport eszközeivel, módszereivel való helyreállítását szolgálják. A gyógytestnevelés szakszolgálat célja azon tanulóink ellátása, akik betegségük vagy fizikai állapotuk gyengesége miatt lemaradtak, normál testnevelésen nem vehetnek részt, speciális ellátásra szorulnak. 3.2. Az iskolai gyógytestnevelés célja A gyógytestnevelés célja az iskola oktató-nevelő munkájával és az iskolai testnevelés céljával összhangban az, hogy sajátos eszközeivel elősegítse a gyógytestnevelésre utalt tanulók egészségszintjének emelését, a testi deformitások javításával, a szív és a keringési szervek munkaképességének növelésével alkalmassá téve a tanulókat az iskolai munkában és az életben adódó feladatok teljesítésére. Cél, hogy speciális javító terhelés mellett közelítsünk az egészséges gyerekek állapotához és a fizikai képzés normál színvonalához. 3.3. A gyógytestnevelés feladatai - Fejlessze készségeiket és speciális mozgásműveltségüket. - Az alap kondíció fejlesztése és fenntartása, magasabb szintre emelése. - A további romlás megakadályozása az izomfűző kialakítása. - A rendszeres mozgásigény felkeltése, a korrigáló egyéni gyakorlatok készséggé válása. - Önálló, tudatos munkára nevelés, felkészítés a későbbiek során végezhető rendszeres testmozgásra, sportolásra. - Az önfegyelem, önbizalom, akaraterő és bátorság növelése, a pszichés gátlások feloldása, a nehézségek leküzdése, a helyes testtartás kialakítása. - Sikerélmények biztosítása. - A testi munkához, terheléshez szoktatás. 18
3.4. Csoportok szervezése Általában korosztályonként vagy a diagnózisoknak megfelelően történik az ideális csoportösszeállítás. A normál testnevelési órákkal párhuzamosan vagy korcsoportonként alacsony létszámmal, figyelembe véve az előképzettséget és a terhelhetőséget, az értelmi képességeket. E szempontok alapján állítjuk össze a csoportokat. 3.5. Értékelés Iskolatípusok szerint különböző módon történik az értékelés. Értékeljük a tanulók munkáját szóban, írásban szövegesen és érdemjeggyel. Az értékelés formája mindig igazodik testnevelés érékeléséhez, az iskolatípushoz és az osztályfokhoz. A tanév folyamán a gyakorlatok elvégzésekor a pontosságot és a szép kivitelben történő végrehajtást osztályozzuk. Ezen kívül a tanulók együttműködését (tanárral, társaival), hozzáállását, önállóan és csoportban végzett munkáját, a foglalkozáson való aktív részvételét értékeljük. Az évi rendszeres szakorvosi ellenőrzés tükrözi a legjobban a tanulók munkáját. 3.6. Betegségtípusok A) MOZGÁSSZERVI ELVÁLTOZÁSOK Laposhát Kyphosis (domború hát) Lordosis (nyerges hát) Kypholordosis (fokozott hajlatú gerinc) Torticollis (ferde nyak) Mellkasi deformitások a.) Pectus excavatum (tölcsérmell) b.) Pectus carinatum (tyúkmell) Sprengler- féle deformitás (lapocka magas állása) Scheuermann-féle kyphosis Scoliosis (gerincferdülés) a.) Contracturával járó scoliosis (merev) b.) Contractura nélküli scoliosis (laza) Csípőizületi deformitás a.) Csípőficam b.) Perthes-kór Térd- és láb deformitások a.) Slatter-osgood-féle betegség b.) Lábboltozat-süllyedés c.) Dongaláb 19
B) BELGYÓGYÁSZATI ELVÁLTOZÁSOK Szívbetegségek Vegetatív dystonia-neurosis Hypertonia (magas vérnyomás) Obesitas-adipositas Asthma bronchiale Csökkentlátás Epilepszia 3.7. A gyógytestnevelés tantervi követelménye elváltozások szerint Mozgásszervi elváltozások LAPOS HÁT A hiányzó fiziológiás görbületek kialakítása. A merev gerincszakaszok és a gerinc kisizületei mozgékonyságának fokozása. Vitálkapacitás növelése. A hiányzó görbületi gerincszakasz erejének fokozása, a mély és felületes hátizmok erősítése (arányok kialakítása). Általános izomerősítés és edzés. Tartásjavítás, a mellkas nyílirányú tágítása. Tartásjavító gyakorlatok, légzőgyakorlatok különböző testhelyzetekben. Mellkasfejlesztés hason és hanyattfekvésben. Mell- és hasizomerősítés. Mellkasfejlesztő játékok, futások, dobások (két kézzel), egyszerű labdajátékok. Subaqualis torna. Gerinc rázkódásával járó merev szökdelések, ugrások. Fokozott törzshajlítások hátra. Nehéz terhek emelése, hordása. Hosszan tartó futások. Fejenállás, kézenállás. KYPHOSIS A háti szakasz merevségének és fokozott domborulatának megszüntetése 20
A gerinc, test és vállöv kiegyenesítése, a hátradőlt csípő helyreállítása. Lazító gyakorlatok. Mellizomzat nyújtó, mély és felületes hátizmokat erősítő gyakorlatok. Tartásjavítás, mellkasi és teljes légzés megtanítása. Subaqualis torna. Szökdelések, ugrások. Tartós függések. Guruló átfordulások. Kitartott törzshajlítások előre. Nehéz terhek emelése, hordása. LORDOSIS A túlzott ágyéki homorulat megszüntetése. A helyes tartás érzékeltetése, az előredőlés megszüntetése érdekében. A gyenge hasizomzat és farizomzat erősítése. Subaqualis torna. Hirtelen testhelyzet változtatások, törzscsavaró mozgások. Fokozott törzshajlítások hátra. KYPHOLORDOSIS A helyes testtartás kialakítása. Tartásjavító gyakorlatok kényszerítő helyzet alkalmazásával. Megegyezik a kyphosis és a lordosis gyakorlatanyagával. Ezen kívül lényeges a mély hátizom (amely nem terjed ki az ágyéki szakaszra) és a felületes hátizom erősítésére. Tartásjavító gyakorlatok, kényszerítő helyzet alkalmazásával. Subaqualis torna. 21
Magasról leugrások. Fokozott törzshajlítások előre, hátra. Gurulóátfordulások. Nehéz terhek emelése, hordása. TORTICOLLIS A megfeszült fejbiccentő izom fellazítása, a helyes fej, illetve testtartás kialakítása. A szimmetrikus fejtartás helyreállítása, a kétoldali izomegyensúly kialakítása. A nyak megvastagodott izomzatának fellazítása. A megfeszült fejbiccentő izom lazítása. Subaqualis torna. A nyakizomzat erőteljes nyújtása. Gurulóátfordulások. MELLKASI DEFORMITÁSOK: Pectus excavatum (tölcsérmell) A mellkas izomzatának erősítése. A mellkas tágítása, erőteljes légzőgyakorlatok. Tartásjavító gyakorlatok. A szegycsont bemélyedését fokozó gyakorlat. Pectus carinatum (tyúkmell) A mellkas tágítása. 22
A mellkas rugalmasságának fokozása. Az elégtelen légzéscsere javítása. A megrövidült mellizom nyújtása. A szegycsont kiemelését fokozó gyakorlat. SPRENGLER FÉLE DEFORMITÁS (LAPOCKA MAGAS ÁLLÁSA) A lapocka helyzetének javítása. Trapézizom-lazítás, a lapockát lefelé rögzítő izmok és a széles hátizom erősítése. Légzési gyakorlatok karmozgással összekötve. Subaqualis torna. Támasz- és függésgyakorlatok. SCHEUERMANN-FÉLE KYPHOSIS A háti szakasz merevségének és fokozott domborulatának megszüntetése. A kifotikus tartást korrigáló, lazító, nyújtó hatású törzsfeszítő gyakorlatok. Lazító gyakorlatok, párhuzamosan a hátizmok erősítésével, tehermentesített helyzetben. A mellizmok nyújtása, lazítása. Subaqualis torna. Szökdelések, ugrások, törzshajlítások előre, gurulóátfordulások előre, tarkóállás, fejállás, kézállás, hosszantartó állás, járás, futás, függések, mászás, nehéz terhek emelése, hordása. CONTRACTURÁVAL JÁRÓ SCOLIOSIS A helyes testtartás kialakítása. 23
A deformitások korrigálása. Az aszimmetrikus testtartás leküzdése. A légzés és keringés funkciójának javítása. A gerinc mobilizálása, lazítása, nyújtása. Mélyhátizom erősítés. Subaqualis torna. Szökdelés, ugrás, gurulóátfordulás, törzshajlítás hátra. CONTRACTURA NÉLKÜLI SCOLIOSIS A helyes testtartás kialakítása. Az egész törzs izomzatának általános erősítése, izomfűző kialakítása. A gerinc stabilizálását fokozó mély hátizmok erősítése. Subaqualis torna. Túlzott lazítás. CSÍPŐIZÜLETI DEFORMITÁSOK, CSÍPŐFICAM A csípő környéki izmok működési egyensúlyának helyreállítása. A csípő, a farizomzat, a hasizomzat erősítése. Szökdelések, ugrások, nehéz tárgyak emelése, hordása, elesés veszélyével járó mozgások, lendületes játékok, hirtelen mozdulatok, forgások. TÉRD- ÉS LÁBDEFORMITÁSOK LÁBBOLTOZAT-SÜLLYEDÉS A lábboltozat tartó izmok megerősítése. 24
A lábboltozat és lábszár izomzatának erősítése, elsősorban tehermentesített helyzetben. A helyes lábtartást beidegző gyakorlatok. Subaqualis torna. Hosszan tartó járások, nehéz terhek emelése. DONGALÁB A láb belső oldalán lévő zsugorodások lazítása, nyújtása. A láb izomzatának lazítása ülésben, fekvésben. A külső oldalon lévő szárkapocsizom erősítése, kifelé fordítás. Subaqualis torna. Lábujjállás, külső talpél terhelése, ugrások, szökdelések, törökülésben végzett gyakorlatok. BELGYÓGYÁSZATI ELVÁLTOZÁSOK SZÍVBETEGSÉGEK Az életkorra jellemző kondíció kialakítása, a mindennapi élethez szoktatás, helyes légzés és mozgás összehangolása. A kardiorespiratórikus rendszer működésének javítása, fejlesztése. Mozgáskoordináció javítása. Erőfejlesztés. Lazító, ernyesztő gyakorlatok. Mellkasfejlesztő, tartásjavító gyakorlatok. Lassú futások a szív és keringés fokozatos terhelésére. 25
Játékos és utánzó helyzetváltoztatások. Subaqualis torna. Hirtelen helyzetváltoztatások, függések, versengések, nagyobb erőkifejtést igénylő gyakorlatok, préseléssel járó hasonfekvésben végzett gyakorlatok, tartós fordított testhelyzet. VEGETATÍV DYSTONIA NEUROSIS A szervezet normális vegetatív egyensúlyának helyreállítása. Az alap állóképességek növelése, gazdaságos légzés kialakítása, relaxációs gyakorlatokkal a belső szervek működésének tudatos szabályozása. Szorongást oldó lazító gyakorlatok, a helyes légzés megtanítása. Subaqualis torna. Tartós fáradtságot okozó nagy megterhelés. Félelmet, szorongást kiváltó, magasban végzett gyakorlatok. HYPERTONIA A tudatos ellazítás, a keringési rendszer szabályozása, a szervezet edzettségi szintjének emelése. Relaxációs gyakorlatok elsajátítása, a gazdaságos mozgásritmus kialakítása. A feszültséget feloldó ernyesztő gyakorlatok, légzőgyakorlatok, relaxációs gyakorlatok, egyensúlygyakorlatok, játékok. Félelmet, szorongást előidéző, túlzottan lendületes, hirtelen helyzetváltoztatásokkal, préseléssel járó gyakorlatok. OBESITAS 26
A testsúly csökkentése, a pszichés sérülések feloldása, a mozgáskoordináció fejlesztése, az általános izomerősítés. A szív és keringési rendszer edzése, a légzőrendszer működésének javítása. A talpboltozatot erősítő feladatok, játékok, egyensúlygyakorlatok. Hosszantartó állások, hirtelen testhelyzet változtatások, tartós függések, préseléssel járó gyakorlatok ASTHMA BRONCHIALE A helyes légzés elsajátítása, és tudatosítása. A feszültség és görcskészség csökkentésére a relaxációs technika megtanítása. Légzőgyakorlatok, sok mozgással járó játékok, egyszerű szabadgyakorlatok, labdadobások. A helyes légzésritmus kialakítása Tartós légzésvisszatartó gyakorlatok, erős megterhelést, oxigénadósságot előidéző terhelések, gyors futások. Hosszú ideig tartó függések. CSÖKKENTLÁTÁS A látási és észlelőképesség javítása, a látáshibából adódó fejlődési hátrányok, rendellenességek (testi, lelki) csökkentése, ellensúlyozása. A gátlások oldása, önbizalom növelése. A perifériás látás fejlesztése, a centrális látást növelő játékos feladatok, mozgáskoordináció fejlesztése, mozgásbiztonságot kialakító feladatok, tartásjavítás. 27
A szem épségét veszélyeztető gyakorlatok, fordított testhelyzetek, leesés, elesés veszélyét magukba rejtő gyakorlatok. EPILEPSZIA A gyermek általános fizikai állapotának fejlesztése. A helyes légzéstechnika alkalmazása. A mozgás és légzés összehangolása, autogén tréning. A szív és keringési rendszer edzése, izomerősítés. Szorongást oldó lazítógyakorlatok, relaxálás. Kerülni kell az epilepsziás rohamot kiváltó, nagy megterhelést, félelmet, szorongást, magas szereken végzett gyakorlatokat. 4. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke 4.1. Logopédia A beszédhibák szűréséhez és terápiájához szükséges, általánosan használt eszközök a. artikulációs gyakorlatokhoz méretezett tükör b. egész testalakot befogadó tükör c. logopédiai könyvek, füzetek, tankönyvek, d. egyéb eszközök: logopédiai táska, képes beszédlottó, labdák, festékek, gyurma, korongok, pálcikák, lufik, kirakók, buborékfújó e. hangszerek: dobok, csörgők, xilofonok, triangulumok, cintányérok, f. fejlesztő társasjátékok g. magnó h. Vizsgáló eszközök: Logopédiai Kézikönyv tesztjei, Sindelar I. - II. program, Delacato mozgásfejlettség vizsgálat, GOH beszédhanghallást vizsgáló készülék és GMP diagnosztika, DIFER programcsomag i. Terápiás eljárások: Euritmia I., jelnyelv, Feuerstein fejlesztő füzetek 28
4.2 Gyógytestnevelés megfelelő tornaterem tanmedence nyomtatott nevelői segédletek módszertani kiadványok gyakorlatgyűjtemények játékgyűjtemények szakkönyvek, folyóiratok auditív információhordozók CD DVD TV A gyógytestnevelés tanításához szükséges: szerek: tornapad, bordásfal, svédszekrény, zsámoly, gyűrű, talajszőnyeg, mászókötél, KTK, polifoam szőnyeg -labdák: különböző méretű gumilabdák különböző méretű tömöttlabdák kosárlabda, röplabda, futball-labda, maroklabda, teniszlabda, ping-pong labda, szivacslabda,gimnasztikai labda, csörgőlabda, tüskelabda lufballon babzsák Speciális szerek: tornabot, gömbvégű bot, tornakarika, kézisúlyzók vérnyomásmérő, stopper, takaró Mozgásfejlesztő eszközök: trambulin, billenő deszka, body-roll henger, gördülő deszka, biztonságos lépések Kondicionáló eszközök: kerékpár, teremkerékpár, elliptikus tréner, lépcsőző gép, step- lépcső, futópad 29