AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

DR. KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR * AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE ** Doktori kutatásom témája az A Magyar egészségügyi rendszer igazgatását meghatározó jogszabályok vizsgálata közpénzügyi aspektusból. Ezen kutatási területbe szervesen illeszkedő témát választottam értekezésem tárgyának, nevezetesen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogállásának és szervezetének vizsgálatát. A hazai egészségbiztosítási rendszer vizsgálata során nem spórolhatjuk meg a központi igazgatási szervek bemutatását, még akkor sem, ha azok ismertetése a közigazgatási jog sajátosságának megfelelően meglehetősen száraz. Nem lehet megkerülni ezen általános ismertetést, hiszen az elengedhetetlen a további érdemi vizsgálódás szempontjából. A vizsgált terület további elemzésének fontosságát hangsúlyozza Dózsa Csaba is mikor kijelenti, hogy A hazai egészségügy megreformálásának egyik kulcsfontosságú eszköze az egységes egészségbiztosítási rendszer modernizációja. Ez jelenti a forrásteremtés hatékonyságának növelését, a jogosultsági viszonyok és a társadalombiztosítási alapcsomag egyértelművé tételét, az allokációs hatékonyság javítását. A másik fontos terület a közigazgatás modernizálása, a nyugat-európai országokban terjedő új közszolgálati menedzsment által nyújtott és sok helyütt kipróbált eszközök, melyek lehetőséget biztosítanak az OEP számára is, hogy szervezetét és működését modernizálja, hatékonyabbá tegye. 1 * II. évf. levelező tagozatos doktorandusz, ME ÁJK, Pénzügyi Jogi Tanszék, Témavezető: Dr. Nagy Zoltán PhD egyetemi docens. ** A tanulmány a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 1 Dózsa Csaba, Dérer István, Takács Erika, Bodnár Viktória: Az OEP szolgáltatásvásárlói és biztosítói szerepének erősítése a működés korszerűsítésének lehetőségei, http://medecon.hu/publikaciok.html letöltés időpontja: 2012. október 30. 18:12

194 KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR Értekezésem célja, hogy bemutassam a hazai egészségbiztosítás rendszerének hatályos jogszabályok alapján működő igazgatási rendszerét. Ennek megfelelően nem kívánom minősíteni az igazgatási rendszer hatékonyságát, átláthatóságát. Természetesen ezen értekezés kiinduló pontját képezi további az igazgatási rendszer reformjával, modernizációjával kapcsolatos kutatásaimnak. A fenti okfejtésnek megfelelően kizárólag az OEP működését közvetlenül meghatározó jogszabályokat használtam fel munkám során. Kizárólag leíró módszertani eszközöket használva. A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy az OEP egy rendkívül hierarchizált szigorúan szabályozott igazgatási szerv, melynek működését közvetlenül 70 jogszabály határozza. Ezeken felül további 90 belső működési szabályzattal is rendelkezik. Megállapítható, hogy az OEP a hazai egészségbiztosítás rendszerében elfoglalt kiemelt helyének megfelelő részletességű szabályozottsággal rendelkezik. Működése hatékonyságának és szervezete modernizációjának vizsgálata későbbi kutatás tárgyát kell képeznie. Bevezetés Az 1984-től működő Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1993-ban kettévált az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra 2 és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságra. 3 Az OEP-et az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány hozta létre 1991. december 28- án. Tevékenységét 1993. június 12-én kezdte meg. A Kormány egészségbiztosítási szervként ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik az OEP központi szervét jelöli ki. Alapító jogszabálya az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint igazgatási szerveik létrehozásáról és ezzel összefüggő egyéb intézkedésekről szóló 91/1993. (VI.9.) Korm. rendelet. 4 Az OEP központi hivatal, az egészségbiztosításért felelős miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. Az OEP önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Költségvetését a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében kell meghatározni. 2 Továbbiakban: OEP 3 Továbbiakban: ONYF 4 Magyar Közlöny. 1993. 74.sz. jún.9.

AZ OEP JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE 195 Alaptevékenységének, feladatainak forrása az Egészségbiztosítási Alap 5 költségvetésében az 5. Egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok elnevezésű költségvetési címen belül az 51. Központi hivatali szerv, 52. Igazgatási szervek, valamint az 53. Központi kezelésű előirányzatok elnevezésű alcímek kiadási és bevételi költségvetési előirányzatai. Feladatait központi szerve és területi igazgatási szervei útján látja el. A központi szerv a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. I. Az OEP jogállása Az OEP közjogi jogállását tekintve központi hivatal, székhelye Budapest. Az OEP-et az egészségbiztosításért felelős emberi erőforrás miniszter irányítja. Az OEP a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. Az OEP költségvetési jogállását tekintve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az OEP-et főigazgató vezeti. A főigazgatót a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Az egyéb munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja. A főigazgatóhelyetteseket a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogköröket a főigazgató gyakorolja. Az OEP más alkalmazottai felett a főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört, amelyet szervezeti és működési szabályzatban külön törvényben foglaltak figyelembevételével teljesen vagy részben átruházhat. I.1. Az OEP feladata- és hatásköre I.1.1. Központi hivatalként ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében: Végzi az E. Alap kezelésével ideértve a finanszírozással és az ártámogatás-elszámolással kapcsolatos feladatokat, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat. Részt vesz az E. Alap költ- 5 Továbbiakban: E. Alap

196 KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR ségvetésének tervezésében és a zárszámadás elkészítésében. Ellátja az E. Alap részletes előirányzatainak megállapításával kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat. Végzi a nem egészségbiztosítás keretében igénybe vehető ellátásokkal kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat. Lefolytatja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával, az egészségügyi technológiák befogadásával kapcsolatos eljárásokat. Vezeti továbbá a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról szóló egységes nyilvántartást. Lefolytatja a jogszabályokban előirt jogorvoslati, egyedi engedélyezési, illetve méltányossági eljárásokat. Véleményezi a kötelező egészségbiztosítással kapcsolatos jogszabályok tervezetét, valamint javaslatot tesz ezen jogszabályok módosítására, új jogszabály megalkotására. Részt vesz az egészségbiztosítást érintő folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciók kidolgozásában. Feladatkörében közreműködik a társadalombiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, kapcsolatot tart fenn a kijelölt illetékes teherviselővel, illetve szervekkel, végzi az uniós tagságból adódó koordinációs feladatokat, továbbá részt vesz az uniós szakbizottságok, illetőleg a nemzetközi szervezetek szakmai munkájában. Külön jogszabályban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét. Gondoskodik az egészségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatásról, és az igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről, az egészségbiztosítási ágazat vezetőinek és ügyintézőinek képzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról, ideértve az egészségbiztosítási kifizetőhelyek ügyintézőinek képzését is. Ellátja továbbá mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat hatáskörébe utal. Az OEP elbírálja a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervei által hozott döntések elleni fellebbezéseket, végzi az E. Alap kezelésével ideértve a finanszírozással és az ártámogatás-elszámolással kapcsolatos feladatokat, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat.

AZ OEP JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE 197 Részt vesz az E. Alap költségvetésének tervezésében és a zárszámadás elkészítésében, ellátja az E. Alap részletes előirányzatainak megállapításával kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat. Irányítja, működteti és fejleszti az egészségbiztosítás feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, valamint azok szükség szerinti részletezettségben történő közzétételéről. Lefolytatja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával, a gyógyászati ellátások, az egészségügyi technológiák befogadásával kapcsolatos eljárásokat. Végzi a nem az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető ellátásokkal kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat. Lefolytatja a jogszabályokban előírt egyedi engedélyezési, illetve méltányossági eljárásokat. A külön jogszabályban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét. Irányítja, működteti és fejleszti az egészségbiztosítás feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszereket. Gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, valamint azok szükség szerinti részletezettségű közzétételéről. Ellátja a megtérítési eljárásokkal kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat, TAJ-t képez, szerződést köt. A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatásvolumen rendszer koncepcióját kialakítja, működteti, a szerződéseket megköti. Szerződést köt az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására, gyógyászati ellátás nyújtására és az ehhez kapcsolódó ártámogatás elszámolására, folyósítására, a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére. Az orvossal gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója részére támogatással történő rendelésére, az orvossal egészségügyi szakellátás igénybevételéhez szükséges beutalásra. Ellenőrzi e szerződések teljesítését. Ellátja az E. Alap ellátási és működési vagyonával ideértve a vagyongazdálkodással, ezen belül nyilvántartással, üzemeltetéssel, felújítással, beruházással, beszerzéssel, szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat.

198 KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR I.1.2. Az OEP központi szerve a területi igazgatási szervek vonatkozásában irányítja, szervezi és ellenőrzi: Irányítja, felügyeli, szervezi és ellenőrzi az E. Alapra vonatkozó gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, a baleseti táppénz, az utazási költségtérítés és a külföldön felmerült gyógykezelés, valamint az ezzel összefüggő utazás költségének elbírálását, ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok, mint foglalkoztatók és mint kifizetőhelyek felügyeletét. Elbírálja az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek által hozott hatósági döntések elleni fellebbezéseket. Az OEP főigazgatója által kiadott normatív utasításban meghatározza az OEP és az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek feladatellátása során követendő belső eljárási rendet, és gondoskodik az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek egységes jogalkalmazási gyakorlatának biztosításáról. Megállapítja az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek E. Alappal kapcsolatos feladatai ellátásához kötődő rendszeres és eseti adatszolgáltatások rendjét, teljesítésének határidőit, tartalmi és formai követelményeit. II. Az OEP szervezete és vezetése A központi szerv szervezete 6 Az OEP egyes tevékenység-területeit a főigazgató, illetve főigazgatóhelyettesek koordinálják, felügyelik. A tevékenység-területek több szakterületet foglalnak magukban, melyekkel kapcsolatos feladatokat önálló szervezeti egységek látnak el, fognak össze. A központi szerv szervezeti egységei: II.1. Állandó feladatok ellátására létrehozott önálló szervezeti egységek: a) főosztály: meghatározott alaptevékenység, illetve ahhoz kapcsolódó funkcionális tevékenység vagy központosított szolgáltatás ellátására kialakított önálló szervezeti egység, a feladat megosztásának megfelelően osztályokra tagozódhat 6 Az OEP központi szerve szervezeti felépítésének ábráját 2. sz. függelék tartalmazza.

AZ OEP JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE 199 b) önálló osztály: abban az esetben alakítható ki, ha az adott feladat jellege külön szervezetet igényel, de a feladat nagyságrendje nem indokolja a főosztályi szervezet létrehozását, vezetője főosztályvezető-helyettesi besorolású, az önálló osztályvezető helyettese osztályvezető besorolású, c) osztály: a főosztályi szervezetben feladat-megosztással kialakított szervezeti egység. A főosztály szervezeti tagozódását, a főosztályon belüli egységek munkamegosztását ügyrendjük tartalmazza, amelyet az OEP Szervezeti és Működési Szabályzata szerint készítenek el a mindenkori feladatokhoz igazodóan. A főosztály, önálló osztály ügyrendjét a felügyeletet ellátó főigazgató-helyettes egyetértésével a főigazgató hagyja jóvá. A főosztályok, önálló osztályok feladatuk végrehajtásáról évente beszámolót készítenek. II.2. Eseti feladatok elvégzésére létrehozható szervezeti egységek: a) projekt: a projektszervezetre vonatkozó, annak általános működéséről szóló külön főigazgatói utasítás szerint kiemelt, egyedi feladat elvégzésére b) team: több szakma együttműködését igénylő előkészítő és véleményező feladatokra c) bizottság: vezetői döntések előkészítésére, javaslatok, állásfoglalások kialakítására, véleményezési feladatokra. Az eseti feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egységek működését, hatáskörét saját főigazgató által jóváhagyott eljárási rendjük szabályozza. II.3. Az OEP vezetése II.3.1. Főigazgató Az OEP központi szervét egyszemélyi felelős vezetőként a főigazgató közvetlenül vezeti.

200 KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR II.3.2. A főigazgató feladata és hatásköre Vezeti és képviseli az OEP-et, meghatározza annak szervezeti, működési és eljárási rendjét. Elkészíti az OEP Szervezeti és Működési Szabályzatát, és azt az egészségbiztosításért felelős miniszternek jóváhagyásra benyújtja. Biztosítja az egészségbiztosítással összefüggő feladatok végrehajtásához szükséges feltételrendszert. Jóváhagyja a főosztályok, az önálló osztályok ügyrendjét, kiadja a főigazgatói szabályzatokat, egyéb szervezetszabályozó eszközöket. Közreműködik az egészségbiztosítási stratégia elkészítésében, ellátja az ezzel összefüggő feladatokat, elkészíti az OEP munkatervét, azt az egészségbiztosításért felelős miniszterhez elfogadásra benyújtja, továbbá jóváhagyja a belső ellenőrzés stratégiai ellenőrzési tervét, éves ellenőrzési tervét és éves ellenőrzési jelentését; az éves ellenőrzési tervet és az éves ellenőrzési jelentést megküldi a fejezetet irányító költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője részére. Ellátja az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek vonatkozásában az ellátott feladatok szakmai irányítását, illetve gondoskodik ezen szervek feletti törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekben történő közreműködésről. Felügyeleti, ellenőrzési és kontrolling feladatok meghatározza a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét. Kialakítja, működteti és fejleszti a belső kontrollrendszert és az ennek keretén belül működő belső ellenőrzést, elvégzi az ehhez szükséges szabályozási feladatokat, a jogszabályban előírt nyilatkozatban értékeli az OEP belső kontrollrendszerének minőségét. Felügyeli a hatósági, továbbá a felügyeleti, költségvetési és szakmai ellenőrzési rendszert, elvégzi az ehhez szükséges szabályozási feladatokat. Ellenőrzi az OEP részére a jogszabályok által előírt feladatok végrehajtását, működteti az ágazatban a vezetői információs és a minőségbiztosítási rendszert. Költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos feladatok keretében felelős az egészségbiztosítási ágazat költségvetési tervjavaslatának elkészítéséért, a jóváhagyott költségvetés végrehajtásáért, továbbá az éves zárszámadási javaslat elkészítéséért. Beszámol az egészségbiztosításért felelős miniszternek az E. Alapból teljesített időarányos kiadásokról, a tervezett bevételek időarányos teljesüléséről, továbbá az ágazati feladatok végrehajtásáról. Felügyeli az E. Alap vagyongazdálkodási tevékenységét, amelynek keretében biztosítja és felügyeli az E. Alaphoz tartozó vagyon működtetését, irányítja és felügyeli az E. Alap ellátási vagyonával kapcsolatos vagyongazdálkodási,

AZ OEP JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE 201 vagyonkezelési feladatokat, előterjeszti a tulajdonosi jogokat gyakorló egészségbiztosításért felelős miniszternek a vagyonnal kapcsolatos OEP feladatkörébe tartozó döntés-előkészítő anyagokat, szerződéseket. Az E. Alap éves költségvetésében az e célra megjelölt előirányzat terhére elbírálja a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók egyszeri, kamatmentes finanszírozási előleg igényét. Szakmai feladatok irányítása, felügyelete keretében részt vesz a társadalombiztosítási jogszabályok előkészítésében, továbbá véleményezi a közigazgatási egyeztetésre érkező egyéb jogszabály-tervezeteket, felügyeli és irányítja az OEP jogi tevékenységével kapcsolatos feladatokat, működteti a jogszabályban biztosított jogorvoslati rendszert, gyakorolja a méltányossági jogkört, amelyet meghatározott esetekben írásban főigazgató-helyettesre, főosztályvezetőre, területi igazgatóra átruházhat. Felügyeli és irányítja az OEP humánpolitikai tevékenységét, felügyeli és irányítja az adatvédelmi feladatok ellátását, felügyeli és irányítja a balesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel összefüggő megtérítési ügyek intézésének országos koordinációját. Felügyeli és irányítja a beruházási és üzemeltetési feladatok ellátását, felügyeli és irányítja az OEP beszerzési és közbeszerzési tevékenységét, felügyeli és irányítja az OEP épületbiztonsági, tűzvédelmi, munkavédelmi és katasztrófavédelmi feladatainak ellátását. Felügyeli és irányítja az OEP informatikai biztonsági feladatait, felügyeli és irányítja az ágazat különböző biztonsági feladatait, felelős az állampolgárok tájékoztatásával, panaszaik, közérdekű bejelentéseik kivizsgálásával összefüggő feladatok ellátásáért. Felügyeli és irányítja az OEP kommunikációs tevékenységét, felügyeli a transzparencia irányelvek érvényesülését, felelős az egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzéséről és forgalmazásáról szóló rendelet szerinti beszerzési eljárások lefolytatásáért, határozatot hoz a beszerzési eljárás lezárásáról, a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek E. Alapból társadalombiztosítási támogatásba történő befogadási eljárásaival kapcsolatos feladatok ellátására létrehozza és működteti az Egészségügyi Technológiai-értékelő Bizottságot. Meghatározza a gyógyászati ellátások közfinanszírozás alapjául elfogadott árkialakítására vonatkozó ártárgyalások rendjét.

202 KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR Felelős a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatok ellátásáért és a nemzetközi kapcsolatok gondozásáért, felügyeli a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz elbírálásával, a táppénzhozzájárulás fizetési kötelezettség megállapításával, az utazási költségtérítéssel, valamint a donáció során felmerült költségtérítésre való jogosultság elbírálásával, folyósításával kapcsolatos szakigazgatási feladatok ellátását. Felügyeli a méltányossági jogkörben engedélyezhető egyszeri segélyezési ügyek előkészítésének és elbírálásának rendjét, felügyeli az OEP nyilvántartási és szakigazgatási tevékenységével kapcsolatos feladatokat, felügyeli a közvetlen felügyelete alá vont szervezeti egységeket, Titkárságát és az egyéb egyedi munkakört ellátókat, akiket rendszeresen beszámoltat és ellenőriz, ellátja továbbá mindazon feladatokat, amelyeket a tevékenységére vonatkozó jogszabályok számára előírnak. II.3.3. Közvetlenül a főigazgató alá tartozó önálló szervezeti egységek Általános Igazgatási főosztály Jogi főosztály Humánpolitikai főosztály Beszerzési, Üzemeltetési, és Vagyongazdálkodási főosztály Sajtó és tájékoztatási főosztály Projektigazgatási főosztály Belső ellenőrzési főosztály Adatvédelmi önálló osztály II.3.4. Főigazgatói Tanács A Főigazgatói Tanács a főigazgató döntés előkészítő testülete. Feladata az írásbeli illetve szóbeli előterjesztések megvitatása, stratégiai és koncepcionális kérdések áttekintése, feladatok egyeztetése, javaslattétel a döntéshozatalhoz. A Főigazgatói Tanács heti rendszerességgel ülésezik, melyet a főigazgató vezet és hív össze. Főigazgatói Tanács értekezletének résztvevői: Főigazgató Főigazgató helyettesek Jogi Főosztály, Ártámogatási Főosztály, Beszerzési, Üzemeltetési, és Vagyongazdálkodási Főosztály, Általános Finanszírozási Főosztály, valamint az Általános Igazgatási Főosztály vezetője a főigazgató által meghívottak

AZ OEP JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE 203 II.3.5. Főigazgató-helyettesek A főigazgató-helyetteseket a főigazgató javaslatára az egészségbiztosításért felelős miniszter nevezi ki, illetve menti fel, az egyéb munkáltatói jogköröket a főigazgató gyakorolja. Az OEP szakmai tevékenység-területeit négy főigazgató-helyettes felügyeli, irányítja, koordinálja. Elnevezésük: egészségügyi főigazgató-helyettes, közgazdasági főigazgató-helyettes, informatikai főigazgató-helyettes, Stratégiai és szakigazgatási főigazgató-helyettes II.3.6. A főigazgató-helyettesek általános feladat- és hatásköre: Irányítja, felügyeli, ellenőrzi és rendszeresen beszámoltatja a felügyelete alá rendelt szervezeti egységeket és Titkárságát. Kialakítja az OEP Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott, a felügyelete alá rendelt szervezeti egységek ügyrendjét, és azokat jóváhagyásra a főigazgató részére előterjeszti. Biztosítja a jogszabályoknak megfelelő egységes jogalkalmazási gyakorlatot. A vezetői értekezletre, határidőre elkészíti a szakterületét érintő előterjesztéseket, javaslatokat, tájékoztatókat, együttműködik a szakterületekkel. Közreműködik az éves költségvetési javaslat és a zárszámadás elkészítésében, a költségvetés végrehajtásában, a munka- és ellenőrzési tervek elkészítésében, közreműködik továbbá a közigazgatási egyeztetésre érkező egészségbiztosítást érintő, továbbá az egyéb jogszabálytervezetek szakterületi véleményezésében. Felügyeli a REP-ek szakirányú tevékenységét, részt vesz az OEP vezetői értekezletének munkájában, tájékoztatást ad és beszámol a végzett feladatokról, ellátja továbbá mindazon feladatokat, amelyekkel a főigazgató megbízza. Távolléte, illetve akadályoztatása esetén amennyiben a főigazgató ettől eltérően nem rendelkezik a helyettesítést a felügyelete alá rendelt szakterületek vonatkozásában az általa kijelölt főosztályvezető látja el meghatározott jogkörrel.

204 KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR II.3.7. Egészségügyi főigazgató-helyettes feladata: Közreműködik az egészségbiztosítási stratégia elkészítésében, ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Irányítja, felügyeli a Népegészségügyi Program megvalósításából az E. Alapra háruló feladatokat. Irányítja, felügyeli a természetbeni egészségügyi ellátások, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz, a gyógyászati ellátások és az anyatej támogatásának szakmai feladatait, szakmailag irányítja az egészségügyi szolgáltatások integrált teljesítmény-elszámolási rendszerének tervezését, kidolgozását, működését. Szakmailag irányítja az egészségügyi szakterület működését támogató értékelő, elemző informatikai alkalmazások fejlesztését, az adattárház tudásközpont jellegű működését. Felügyeli és működteti az egészségbiztosítás természetbeni-ellátó rendszer speciális szakmai ellenőrzési rendszerét. Biztosítja az egészségügyi szolgáltatások egészségbiztosítási finanszírozásával kapcsolatos adatgyűjtési és elemzési feladatot ellátó információs rendszer működtetését. Irányítja és felügyeli a keresőképtelenség elbírálás ellenőrzését végző országos felülvéleményező főorvosi hálózatot. Felügyeli az OEP egészségügyi szakértői feladatainak elvégzését, közvetlenül felügyeli a transzparencia irányelvek érvényesítésével, az Egészségügyi Technológiai-értékelő Bizottság működtetésével összefüggő adminisztratív tevékenységet, felügyeli a méltányossági jogkörben engedélyezhető természetbeni ellátások, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos ügyek előkészítésének és elbírálásának rendjét. Irányítja és felügyeli az egészségügyi technológiák befogadásának felülvizsgálatát és a díjkalkuláció rendszerét, irányítja a kétoldalú szociális egyezményekben foglaltak végrehajtását Felügyeli a kétoldalú állam-, és kormányközi nemzetközi szociális biztonsági egyezmények előkészítését, felügyeli az elszámolási és finanszírozási, továbbá a magyar állampolgárok külföldi gyógykezelésével kapcsolatos feladatokat. Közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek: Általános Finanszírozási Főosztály Speciális Finanszírozási Főosztály Ártámogatási Főosztály Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály Területi hivatalok

AZ OEP JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE 205 II.3.8. Közgazdasági főigazgató-helyettes feladata: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 18. (5) bekezdésében meghatározott gazdasági vezetői feladatokat a közgazdasági főigazgató-helyettes látja el. Közreműködik az egészségbiztosítás stratégiájának kialakításában, koordinálja az egészségbiztosításra ható közgazdasági összefüggések folyamatos vizsgálatát. Irányítja az E. Alap éves költségvetési törvényjavaslatának és zárszámadásának munkálatait, folyamatosan figyelemmel kíséri az E. Alap bevételei és kiadásai alakulását, irányítja az OEP központi szerve gazdálkodását. Felügyeli a pénzforgalom tervezését és lebonyolítását, a számviteli feladatok ellátását, a központosított illetmény-számfejtési és a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátását, az OEP Központi Szerve belső kontrollrendszerének kialakítását, működtetését; a rendszer OEP területi igazgatási szerveire történő kiterjesztését. Felügyeli továbbá a vezetői igényekhez igazodó, az OEP működéséről szóló vezetői információs rendszer kialakítását, működtetését, folyamatos fejlesztését, az OEP humánpolitikai tevékenységét, a beruházási és üzemeltetési feladatok ellátását, felügyeli és irányítja az OEP épületbiztonsági, tűzvédelmi, munkavédelmi és katasztrófa-védelmi feladatainak ellátását. Elemzéseket végez, részt vesz az egészségügy finanszírozás és a pénzbeli ellátás szakterületeken controlling rendszer kialakításában. Irányítja az OEP beszerzési és közbeszerzési tevékenységét valamint biztosítja és felügyeli az E. Alaphoz tartozó vagyon működtetését, felügyeli és irányítja az E. Alap ellátási vagyonával kapcsolatos vagyongazdálkodási, vagyonkezelési, döntés-előkészítési feladatokat. Felelős a statisztikai törvényből az OEP- re háruló feladatok, továbbá az OEP statisztikai tájékoztató, elemző tevékenységének ellátásáért. Közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek: Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály Ellátási Pénzügyi és Számviteli Főosztály

206 KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR II.3.9. Informatikai főigazgató-helyettes feladata: A kormányzati informatikai stratégiával összhangban javaslatot tesz és kidolgozza az OEP belső és külső informatikai stratégiáját, azt továbbfejleszti, megvalósulását ellenőrzi. Elkészíti az egységes ágazati informatikai rendszer kialakításának tervét, annak létrehozásában közreműködik a társintézményekkel, irányítja és felügyeli az egészségbiztosítási ágazat informatikai feladatainak ellátását, koordinálja az OEP informatikai rendszereinek fejlesztési programját. Informatikával kapcsolatos kérdésekben kapcsolatot tart az ágazati társintézményekkel, az egészségügyi ellátók és szervezők képviselőivel, az egészségügyi versenyszféra delegáltjaival. Felügyeli a kiemelt projektek vezetőit, a projektek tevékenységét, irányítja az egészségbiztosítási ágazat számítástechnikai és távközlési eszközeinek beszerzését, koordinálja az eszközpark karbantartását, irányítja az OEP informatikai biztonsági feladatait. Felügyeli és irányítja az egészségbiztosításban használt szakmai Kódrendszerek és finanszírozási paraméterek karbantartását. Képviseli az egészségbiztosítási ágazatot a közigazgatási informatikai testületekben. Ellátja irányítási, végrehajtási és ellenőrzési feladatait. A vezetői értekezletekre, határidőre összefoglalja a szakterületet érintő egységes informatikai előterjesztéseket, javaslatokat, tájékoztatókat, ellátja az OEP információbiztonsági feladatait a folyamatos monitorozás, a tervezett és az ad hoc ellenőrzések révén, elkészíti az informatikai szakterület költségvetését, közreműködik az éves költségvetési javaslat és zárszámadás elkészítésében. Az informatikai szakterület álláspontját tükrözően véleményezi a közigazgatási egyeztetésre érkező jogszabálytervezeteket, összefogja az informatikai szakterület beszerzésekkel kapcsolatos feladatait. Közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek: Informatikai Biztonsági Önálló Osztály Informatikai Szolgáltatási Főosztály Informatikai Fejlesztési Főosztály Informatikai Üzemeltetési Főosztály

AZ OEP JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE 207 II.3.10. Stratégiai és szakigazgatási főigazgató-helyettes feladata: Közreműködik az egészségbiztosítási és az intézményi stratégia elkészítésében, ellátja az ezzel összefüggő, feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat, közreműködik az egyes szakterületi stratégiai feladatok előkészítésében. Felügyeli a kétoldalú állam- és kormányközi nemzetközi szociális biztonsági egyezmények előkészítését, felügyeli a kétoldalú szociális egyezményekben foglaltak végrehajtását, felügyeli a nemzetközi elszámolási és finanszírozási, továbbá a magyar állampolgárok külföldi gyógykezelésével kapcsolatos feladatokat. Felügyeli továbbá a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz elbírálásával, a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapításával, az utazási költségtérítéssel, valamint a donáció során felmerült költségtérítésre való jogosultság elbírálásával kapcsolatos szakigazgatási feladatok ellátását. Felügyeli a méltányossági jogkörben engedélyezhető egyszeri segélyezési ügyek, valamint a méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások előkészítésének és elbírálásának rendjét, felügyeli a TAJ-jal rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával, a TAJ igazolásával és a hatósági igazolványok kiadásával összefüggő feladatok ellátását. Felügyeli a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartásával, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával összefüggő feladatokat, az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával összefüggő feladatokat a közhiteles jogviszony nyilvántartás biztosítása érdekében, felügyeli a szakigazgatási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat. Irányítja és felügyeli a közgyógyellátás rendszerének működetésével kapcsolatos feladatokat, felügyeli az országos várólista-nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátását. II.3.11. Közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek: Nemzetközi és Európai Uniós Főosztály Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztály Nyilvántartási és Szakigazgatási Főosztály Stratégiai Elemzési Főosztály

208 KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR II.3.12. Főosztályvezető, önálló osztályvezető feladata és hatásköre: Az OEP vezető állású köztisztviselője, a főigazgató nevezi ki, menti fel, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, amelynek tételes felsorolását a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza. Az önálló szervezeti egység felelős vezetője, aki felügyeli, irányítja, ellenőrzi a szakterületéhez és illetékességi körébe tartozó feladatok ellátását. Gondoskodik a szervezeti egységnek az SzMSz, illetve a főigazgató által jóváhagyott ügyrend szerinti működéséről, a jogszabályok által meghatározott feladatok végrehajtásáról, ellenőrzi a végrehajtás szabályszerűségét, az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkavégzése során biztosítja az egységes követelményrend szerinti feladatellátást. Javaslatot tesz a főosztály beosztott vezetőinek kinevezésére, felmentésére, továbbá a főosztály, önálló osztály feladatai végrehajtását támogató szakértők, szaktanácsadók szerződtetésére, a felügyeletét ellátó vezető útján főigazgatói jóváhagyásra benyújtja a szervezeti egység ügyrendjét. Rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik a felügyeletet ellátó vezetőnek a feladatok végrehajtásáról, továbbá a felügyeletet ellátó vezető rendelkezése szerint beszámolási kötelezettséggel tartozik meghatározott személynek vagy szervezetnek minden olyan esetben és tartalommal, amely szükséges az OEP számára előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséhez. Felelős szakterületét illetően az országosan egységes gyakorlat kialakításáért és biztosításáért, javaslatot tesz a felügyeletét ellátó vezetőnek új szervezeti egység létrehozására és megszüntetésére, a szakmai tevékenységét érintő kérdésekben a megoldásra, a főosztályvezetői értekezlet napirendjére, az OEP humánstratégiai, szakmai képzési és továbbképzési terve kialakításához, az OEP PR tervére, az egészségbiztosítási ágazatot érintő jogszabályok alkotására, módosításra, hatályon kívül helyezésére Részt vesz az OEP központi szerve vezetői értekezletein és beszámol a szervezet tevékenységéről, véleményezi a jogszabály és belső szabályzat tervezeteket, előterjeszti a működés és ügyviteli kérdések szabályozására készült tervezeteket.

AZ OEP JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE 209 Felelős a szervezeti egység adatvédelmi feladatainak ellátásáért, együttműködési és egyeztetési kötelezettsége van a többi szervezeti egység vezetőjével. A hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során folyamatos kapcsolatot tart az igazgatási szervek vezetőivel, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel felettes vezetői megbízzák. III. OEP tevékenységét meghatározó jogszabályok jegyzéke 1. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban Ebtv.), valamint a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet, 2. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.),valamint a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet, 3. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.), valamint a végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban Tnyr.), 4. a magánnyugdíjról és a magánnynyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, 5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormány- és miniszteri rendeletek, 6. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény, 7. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban Ámr.), 8. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet, 9. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,

210 KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR 10. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, 11. a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, 12. a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény, 13. az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény, 14. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet, a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII.27.) PM rendelet, 15. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, 16. a cégnyilvánosságról, a bírósági végrehajtásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, 17. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, 18. kétoldalú szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezmények, 19. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló Közösségi rendelet (1408/71 EGK rendelet), és annak végrehajtási rendelete (574/72 EGK rendelet), 20. 859/2003 EK rendelet az 1408/71 EGK rendelet és a 574/72 EGK rendelet kiterjesztéséről, 21. 1/2003. (I.21.) ESzCsM rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről, 22. 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről, 23. 11/2002. (III.26.) EüM rendelet az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, 24. 112/2000. (VI.29.) Korm. rendelet a Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság feladat- és hatásköréről, valamint működési rendjéről,

AZ OEP JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE 211 25. 14/2007. (III.14.) EüM rendelet a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról, kölcsönzéséről, 26. 130/2004. (IV.29.) Korm. rendelet a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól, 27. 317/2006. (XII.23.) Korm. rendelet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról, 28. 134/1999. (VIII.31.) Korm. rendelet a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdő ellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról, 29. 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól, 30. 18/2000. (II.25.) Korm. rendelet a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről, 31. 19/1991. (XI.5.) NM rendelet a gyógyszerek rendelésének, kiadásának, felhasználásának ellenőrzéséről, 32. 19/1998. (VI.3.) NM rendelet a betegszállításról, 33. 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról, 34. 1997. évi LXVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről, 35. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 36. 1998. évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről, 37. 20/1991. (XI.5.) NM rendelet az orvosi bélyegzőkről, 38. 5/2006. (II.7.) EüM rendelet a mentésről, 39. 227/2003. (XII.13.) Korm. rendelet a külföldi gyógykezelésekkel kapcsolatos egyes kérdésekről,

212 KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR 40. 2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről, 41. 27/1992. (IX.26.) NM rendelet a betegek beutalásának szakmai rendjéről, 42. 27/1995. (VII.25.) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról, 43. 32/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet a törzskönyvezett gyógyszerek és különleges táplálkozási igényt kielégítő társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról, 44. 43/1999. (III.3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásnak részletes szabályairól, 45. 46/1997. (XII.17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe nem vehető ellátásokról, 46. 47/1997. (XII.17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében járó anyatejellátás feltételeiről, 47. 48/1997. (XII.17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető fogászati ellátásról, 48. 49/1997. (XII.17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról, 49. 5/2004. (XI.19.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából a társadalombiztosítás terhére igénybe vehető gyógyászati ellátásokról, 50. 23/2007. (V.18.) EüM rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhetőgyógyászati ellátások támogatásáról, 51. 62/1997. (XII.21.) NM rendelet az egészségügyi és a hozzájuk tartozó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről, 52. 8/2002. (X.4.) ESzCsM rendelet az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapját képező áráról, valamint a támogatás elszámolásának módjáról, 53. 89/1995. (VII.14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról, 54. 9/1993. (IV.2.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről, 55. 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról, 56. 4/2000. (II.25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről,

AZ OEP JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE 213 57. 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról, 58. 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról, 59. 20/1996. (VII.26.) NM rendelet az otthoni szakápolási tevékenységről, 60. 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről, 61. 20/1995. (VI.17.) NM rendelet az orvosi rehabilitáció keretében történő szanatóriumi ellátás rendjéről, 62. 27/1996. (VIII.28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról, 63. 50/1997. (XII.17.) NM rendelet a betegszállításra jogosító kúraszerű kezelésekről, 64. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 65. 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól, 66. 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról, 44/2004. (IV.28.) ESzCsM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról, 67. 51/1997. (XII.18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról, 68. 284/1997. (XII.23.) Korm. rendelet a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról, 69. 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről, 70. 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint gyógyszer-forgalmazás általános szabályairól.

214 KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR IV. Felhasznált jogszabályok jegyzéke A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban Ebtv.), valamint a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet, 12/2012. (IX. 20.) EMMI utasítás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szervezeti és működési szabályzatáról A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormány- és miniszteri rendeletek A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 1998. évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről.

V. Mellékletek AZ OEP JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE 215

216 KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR SUMMARY The status and organization of the National Health Insurance Fund My Ph.D. research topic is The examination of legal measures determining the administration of the Hungarian medical system from the aspect of public finance. As the topic of the current paper I chose to examine the status and organisation of the National Health Insurance Fund, which greatly fits to the above named research subject. When looking at the domestic health insurance system we could not neglect the introduction of the central administrative bodies, even if the review of those is rather dry to the nature of administrative law. A general overview is unequivocally crucial for any substantive examination. Indeed, Csaba Dózsa also emphasises the relevance of further examining this field when the author declares that one of the key tools of the reformation of the domestic medical system is the

AZ OEP JOGÁLLÁSA ÉS SZERVEZETE 217 modernisation of the standardised institution of health insurance. This means the improvement of the effectiveness of the source creation procedure, the clarification of the list of entitled and of the social insurance basic package, as well as the improvement of the allocation efficiency. An other relevant field is the modernisation of public administration, the tools provided by the new administration management spread in Western European nations and sampled in many places, which make it possible for the National Health Insurance Fund to modernise and make more efficient its organisation and operation. 1 The purpose of my paper is to introduce the domestic health insurance system's administrative system based on operative legal measures. On this ground, I do not intend to characterise the efficiency and transparency of the administrative system. This paper is certainly the starting point of my further research related to the reform and modernisation of the administrative system. According to the above reasoning, in the course of my work I have only used those legal measures that directly influence the operation of the National Health Insurance Fund (NHIF), exclusively relying on descriptive methods. As the result of the examination, it can be concluded that the National Health Insurance Fund is an extremely hierarchic, strictly regulated administrative body, the operation of which is determined by 72 legal measures. Apart from these, it also disposes of 90 internal operational regulations. It can be diagnosed that the NHIF regulated in detail according to its relevant position in the domestic health insurance system. The examination of its operation's effectiveness and its organisation's modernisation must be the subject of a separate, subsequent research.