Nemzetközi kereskedelempolitika: Protekcionizmus vs. szabadkereskedelem NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 10-1
Előzetes A szabad-kereskedelem mellett szóló érvek A szabad-kereskedelem ellen szóló érvek Politikai modellek Nemzetközi kereskedelempolitikai egyezmények és a WTO 10-2
Érvek az szk mellett Az fő érv az szk mellet az, hogy a termelők és a fogyasztók általa az erőforrásokat a leghatékonyabb módon osztják el (amennyiben a kormány nem torzítja el a piaci árakat más eszközökkel) Egy kis ország nemzeti jóléte az szk által a legmagasabb Korlátozott kereskedelem mellett (protekcionizmus), a fogyasztók többet fizetnek a termékekért és túl keveset fogyasztanak belőlük, míg a vállalatok túl sokat termelnek 10-3
Hatékonyságbeli veszteségek (kékkel) 10-4
Érvek az szk mellett (folyt.) Mivel a vámdíjak már a legtöbb országban alacsonyak, így a becsült haszon a szabad kereskedelemből ezen országok esetében csak töredékét jelentenék a GDP-nek. A világ egészét tekintve, a protekcionizmus ma már kevesebb mint a GDP 1%-ába kerül. Ha áttérnénk a teljes szk-ra, az abból származó haszon némileg kisebb lenne a fejlett gazdaságokban (pl. USA és Európa); míg a szegényebb, fejlődő országokban némileg több. 10-5
A világszintű szk felé való elmozdulás előnyei országonként (GDP %-a) 10-6
Az szk melletti érvek (folyt.) A szabadkereskedelem lehetővé teszi, hogy a vállalatok és az iparágak előnyre tegyenek szert a méretgazdaságosságból. A védett piac korlátozza a belső méretgazdaságosságból származó nyereséget Gátolja az iparágak koncentrációját Túl sok vállalat lép be a védett iparágba. A cégek termelési volumene hatékonytalanná válik. 10-7
Az szk melletti érvek (folyt.) Az szk versenyt és fejlődési lehetőséget biztosít (dinamikus előnyök) Azzal, hogy a vállalkozóknak ösztönzést nyújt új export lehetőségek feltárására vagy az importokkal való versenyzésre, az szk több lehetőséget jelent a tanulásra és a fejlődésre. 10-8
Az szk melletti érvek (folyt.) Az szk elkerüli a járadékvadászat okozta erőforráshiányt Idő és más erőforrások szentelése a kereskedelmi kiválságok elnyerésére és az abból való profitálásra. A lobbizás által a szervezetek nem hoznak létre új értéket, hanem a meglévőkből akarnak többet kisajátítani maguknak. 10-9
Az szk melletti érvek (folyt.) A legfőbb politikai érv az szk mellett az, hogy ez a legkönnyebben megvalósítható szabályrendszer; annak ellenére, hogy hogy léteznek jobb alapelvek is adott szituációkban. Azonban bármely más szabályrendszer könnyen manipulálható különböző érdekcsoportok által és végső soron csökkenő nemzeti jóléthez vezet. 10-10
Az szk elleni érvek (folyt.) Egy nagy ország számára a vámok az importált termékek árcsökkenését jelentik a világpiacon, amely a cserearányok erősödését mozdítja elő Ez a haszon meghaladhatja a termelési és fogyasztási torzulások által okozott veszteségeket. Az alacsony vám egy nagy országnak növeli a nemzeti jólétét. Azonban egy bizonyos nagyságú vámtételnél, a nemzeti jólét csökkenni fog, amint a gazdaság hatékonysági vesztesége meghaladja a cserearány erősödését. 10-11
Optimális vám 10-12
Az szk elleni érvek (folyt.) Az a vámtétel, amely teljesen ellehetetleníti a behozatalt, az országot rosszabb helyzetbe sodorja. Azonban a t 0 vámtétel maximalizálja a nemzet jólétét: optimális vám. 10-13
Az szk elleni érvek (folyt.) Az az exportadó (negatív exporttámogatás), amely teljesen megtiltja a kivitelt, az országot rosszabb helyzetbe sodorja. Azonban létezhet egy olyan export adókulcs, amely maximalizálja a nemzeti jólétet a cserearány javulása által. Egy nagy ország esetén az exporttámogatás csökkenti a cserearányt; míg az exportadó növeli a cserearányt és a jólétet. Az exportadó növelheti az export árakat a világpiacon, ezzel a cserearányt növelve belföld számára. 10-14
Ellenérv Olyan országok számára mint az USA vagy Kína, az importvám és/vagy exportadó javíthatja a nemzeti jólétet, viszont más országok kárára. De ez az érv figyelmen kívül hagyja annak valószínűségét, hogy más országok visszavághatnak a nagy országoknak és kereskedelmi korlátozásokat vezethetnek be ellenük. 10-15
Ellenérvek (folyt.) Az újszülött-iparág (infant-industry) érv szerint, egy ideiglenes vám azért lehet indokolt, mert csökkenti a behozatalt amíg a gyerekcipőben járó hazai ipar megtanulja előállítani az adott terméket alacsony költséggel. Végül, a hazai ipar képes lesz felvenni a versenyt vámok segítsége nélkül is.
Ellenérv Az újszüött-iparág elméletének problémái: Nem mindig jó, ha ma olyan iparágak felé próbálunk nyitni ma, amelynek a jövőben lesz komparatív előnye. A gyártás védelmezése semmi előnyt nem jelent, hacsak a védelem maga nem segíti az ipart versenyképessé válni. A tény,hogy egy iparág felépítése költséges és időigényes, nem indokolja a kormány beavatkozását, hacsak nincs a beföldi piaccal valamilyen működésbeli probléma (market failure).
A kereskedelem politikai modelljei Hogyan határozható meg a kereskedelempolitika? Tény, hogy a kormányzási modellek a politikai sikert maximalizálják a nemzeti jólét helyett... 1. Medián szavazó elv 2. Kollektív cselekvés elve 3. A közös cselekvés és a medián szavazó elv szempontjainak ötvözése 10-18
Medián szavazó A medián szavazó elmélet azt feltételezi, hogy a demokratikus politikai pártok az ideológiai spektrum közepén alló szavazót célozzák meg (medián szavazó). Tegyük fel, hogy egy vámtétel szintje politikai kérdés. Sorakoztassuk fel az összes szavazót a szerint, hogy mekkora vámtételt részesítenének előnyben, kezdve azokkal, akik az alacsony díjakat támogatják. 10-19
Medián szavazó (folyt.) A modell feltevései: 1. Két versengő párt. 2. Mindkét fél célja a többségi szavazattal történő megválasztás. Milyen politikákat ígérnek a felek a szavazóknak? Mindkét fél ugyanazt a vámtarifát választja, hogy kedvezzenek a medián szavazónat (a spektrum közepén álló szavazónak), annak érdekében, hogy megszerezzék a legtöbb szimpatizánst. 10-20
Politikai verseny 10-21
Medián szavazó (folyt.) A mediánszavazó elméletből az következik, hogy a kétpártrendszernek az alapján kellene elrendelnie a kereskedelempolitikát, hogy mennyi szavazót elégít ki ezzel az irányelvvel. Elvileg olyan politikát kellene választaniuk, amely kevés szavazónak okoz veszteséget (az importtal versenyző termelőknek), de a társadalom többségének (fogyasztóknak) hasznot jelent. Azonban a kereskedelempolitika gyakorlata nem ezt az elméletet követi. 10-22
Kollektív cselekvés A politika gyakran a kollektív cselekvés problémájaként jellemezhető: Bár az szk a fogyasztók összességét annak támogatására ösztönzi, egyenként véve az egyéneket nem ösztönzi fellépésre, mert a haszon egyenként nem jelentős. Azok a döntések, amelyek nagy veszteséget rónak a társadalom mint egész nyakába, de kicsit az egyénre, a általában nem néznek szembe jelentős ellenzéssel. Persze a sok kicsit sokra megy, így egy idő után a fogyasztóknál is betelhet a pohár. 10-23
Kollektív cselekvés (folyt.) Azonban, a szabad kereskedelemben jelentős veszteséget (mint például munkanélküliség) elszenvedő csoportok minden egyes tagja erős ösztönzést érez, hogy, számára kedvező politikát javasoljon. Ebben az esetben, a korlátozott kereskedelem támogatásához szükséges idő és pénz kevesebb, mint a munkanélküliség költségei 10-24
A politika szerepe Amíg a politikusok általában a medián szavazó elv szerinti népszerű politikát folytatnak, nekik is szükségük van pénzügyi támogatásra a kampányok lebonyolítására. Ezeket a támogatásokat kiváltképp azok a vállalati csoportok adják, akiknek nincs egységes kollektív cselekvési problémájuk (könnyedén lépnek fel közösen) és készek saját érdeküket érvényesíteni. A kereskedelempolitikai korlátozások modellje azt próbálja mérni, hogy mekkora a trade-off a választópolgárok jólétének csökkenése és a kampány hozzájárulások mértékének növekedése közt. A trade-off azt jelenti, hogy amíg az egyik tényező javul (fogyasztói jólét), addig a másik romlik (pl. kampánytámogatások). 10-25
Mely iparágak állnak védelem alatt? Mezőgazdaság: Az Egyesült Államokban, Európában és Japánban a gazdák a választók csupán kis százalékát teszik ki, mégis bőséges támogatásokat kapnak és jelentős gazdasági védelmet élveznek. Példák: az Európai Unió közös agrárpolitikája, Japán 1000%-os, az importált rizsre kivetett vámja, vagy az amerikai cukor kvóta. 10-26
Mely iparágak állnak védelem alatt? (folyt.) Ruházati cikkek: textilipar (szövet gyártás) és ruházati ipar (ruházati termékek készítése) 2005-ig a textil- és ruházati exportőrök kvóta engedélyei az Egyesült Államok és sok egyéb ország között megkötött Nemzetközi Textilegyezményben (MFA-ban) voltak meghatározva. Az MFA fokozatos megszüntetésével drasztikusan csökkentek az USA protekcionizmusra fordított költségei: 2001-ben még 14,1 milliárd Dollár volt (ebből 11,8 milliárd textilipar és ruházati ipar). 2013-ban a tervezett összeg már csupán 4,6 milliárd Dollár volt. 10-27
Nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalások Az 1930-as évek elején jellemző ugrásszerű emelkedés után, az USA vámtételei az 1930-as évek közepétől kezdődően lényegesen csökkentek, egészen 1998-ig. 1944 óta nemzetközi tárgyalások eredményeként a legtöbb vám- és egyéb gazdasági korlátozás mértékét csökkentették. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 1947-ben ideiglenes nemzetközi egyezményként jött létre. 1995-ben ennek helyébe lépett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). 10-28
Az USA vámtételeinek alakulása (%) Vámtételek (%) 10-29
Nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalások (folyt.) A többoldalú tárgyalások segítenek elkerülni az országok közötti kereskedelmi háborúkat, ahol az egyes országok gazdasági korlátozásokat rendelnek el egymással szemben. Egy kereskedelmi háború eredménye az lehetne, hogy az egyes országok védő intézkedéseket vezetnek be, figyelmen kívül hagyva azt, hogy más országok mit tesznek. Minden ország bevezethetne gazdasági korlátozásokat, akkor is, ha valójában az országok érdeke a szabadkereskedelem kialakítása lenne. Az országoknak olyan megegyezésre van szükségük, mely meg tud akadályozni egy lehetséges kereskedelmi háborút, vagy az egymással szembeni protekcionizmust. 10-30
A kereskedelmi hadviselés problémája A kereskedelmi hadviselés problémája Szabadkereskedelem Protekcionizmus Szabadkereskedelem Protekcionizmus 10-31
Nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalások (folyt.) Ebben a példában egyénileg jobban járna az az ország, amelyik élne a protekcionizmus eszközével (20 > 10), de ha mindketten a szabadkereskedelmet választanák, mindketten jól járnának (10 > -5). Ha Japán és az Egyesült Államok létrehozna egy szabadkereskedelemről szóló kötelező érvényű egyezményt, mindkét ország elkerülhetné a protekcionizmus csábítását és mindkét ország jobban járna. Vagy, ha már veszteség érte őket, mindkét ország megegyezhet a szabadkereskedelem visszaállításában. 10-32
Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 1947-ben, 23 ország közreműködésével hosszas tárgyalások kezdődtek, melynek eredményeképpen megszületett az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT. Eredetileg ideiglenes megállapodásnak szánták. 1995-ben létrejött a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). Az intézményesített szervezet felelős a többoldalú kereskedelmi tárgyalások lefolytatásáért és a tárgyalások rendjének fenntartásáért, a viták elrendezéséért. 10-33
Kereskedelmi Világszervezet A Kereskedelmi Világszervezet a tárgyalások során legalább háromféleképpen kezeli a kereskedelmi korlátozásokat: 1. Vám mértékének csökkentése a többoldalú tárgyalások eredményeképpen 2. Vám mértékének megkötése: az országok egyezményekben maximalizálják a vám maximális mértékét 10-34
Kereskedelmi Világszervezet (folyt.) 3. Nem tarifális kereskedelmi akadályok folyamatos leépítése: kvóták és exportszubvenciók vámmá alakítása, hiszen a védővámok mértéke átláthatóbb és az ezekről folyó tárgyalások egyszerűbben lefolytathatóak. A mezőgazdasági exportszubvenciók kivételt képeznek A hullámzó importból adódó piaci zavarok esetén is kivételt lehet tenni 10-35
Kereskedelmi Világszervezet (folyt.) A Kereskedelmi Világszervezet számos egyezményen alapszik: Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT): áruforgalom Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény (GATS): ide tartozik a szolgáltatások kereskedelme (pl.: biztosítás, tanácsadás, jogi szolgáltatások, banki szolgáltatások) Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzatairól szóló Megállapodás: a nemzetközi tulajdonjogokra terjed ki (pl. szabadalmak és szerzői jogok) 10-36
Kereskedelmi Világszervezet (folyt.) A vitarendezési eljárás: egy hivatalos eljárás, melyben az országok kereskedelmi vita esetén a WTO szakértői testületéhez fordulhatnak A testület döntést hoz arról, hogy a tagországok megsértették-e a megkötött egyezményeket, vagy sem Azon országgal szemben, amely elutasítja a testület határozatát, a többi WTO tagállam import korlátozással léphet fel. 10-37
Kereskedelmi Világszervezet (folyt.) A GATT többoldalú tárgyalások uruguay-i fordulója (ratifikálva 1994-ben): Megállapodtak, hogy minden, a korábbi Nemzetközi Textilegyezményben meghatározott textil- és ruházati ipari termékeket érintő mennyiségi korlátozást (kvóták) eltörölnek 2005-ig. A Kínából érkező importra ideiglenesen újra vámot kellett kivetni a kínai ruházati exportban bekövetkező hullámzás következtében, amikor a Nemzetközi Textilegyezmény lejárt. 10-38
Kereskedelmi Világszervezet (folyt.) 2001-ben a tárgyalások újabb fordulóját Dohában, Qatarban tartották, azonban nem született új egyezmény (felfüggesztették a tárgyalásokat). A protekcionizmus továbbra is megmaradó formái az agráriparban, textil- és ruházati iparban politikailag jól szervezettek voltak. 10-39
A szabadkereskedelemből származó potenciális nyereség százalékos megoszlása A szabadkereskedelemből származó potenciális nyereség százalékos megoszlása Az alábbi iparágak teljes liberalizációja: Gazdaságok Mezőgazdaság és élelmiszeripar Textil- és ruházati ipar Egyéb áruk Minden jószág Fejlett Fejlődő Összesen 10-40
A gazdag országok által alkalmazott agráripari szubvenciók károsak a szegény országok számára? A szubvenciók csökkentik a termékek világpiaci árát. Tekintve, hogy az importáló országok hasznot húznak az olcsóbb élelmiszerből, miért akarnák a szegény országok azt, hogy a gazdag országok megszüntessék az agráripari szubvencióikat? A szubvenciók ártanak azoknak a szegény országbeli farmereknek, akik versenyeznek a gazdag országokban élő farmerekkel 10-41
Preferenciális kereskedelmi megállapodások Preferenciális kereskedelmi megállapodások: országok közötti egyezmények az egymás közötti vámok csökkentéséről, azonban a többi ország felé a vámok továbbra is magasak maradnak. A Kereskedelmi Világszervezet tagállamai között a diszkriminációmentesség elve érvényesül: a legnagyobb kedvezmény elvén keresztül aki valamelyik szerződő félnek kedvezményes elbánást nyújt (alacsony vám), ugyanezt meg kell adnia a többi szerződő félnek is Kivételt tehető abban az esetben, ha ez az alacsony vám nulla 10-42
Preferenciális kereskedelmi megállapodások (folyt.) Két esetben lehet olyan preferenciális kereskedelmi megállapodás, ahol nincsenek vámtarifák, vagy értékük nulla közeli: 1. Szabadkereskedelmi övezet: a szerződő országok nem alkalmaznak vámokat, kereskedelmi korlátozásokat egymással szemben. Az övezet országai nem alkalmaznak egységes vámpolitikát az övezeten kívüli gazdaságokkal szemben. Példa: Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) 10-43
Preferenciális kereskedelmi megállapodások (folyt.) 2. Vámunió: A vámunió két ország/régió közötti teljes piaci liberalizációt és egységes külső vámokat jelent. Például az Európai Unió 10-44
Preferenciális kereskedelmi megállapodások (folyt.) Vajon a preferenciális kereskedelmi megállapodások minden esetben jó hatással vannak a nemzet jólétére? Nem, mert lehetséges, hogy a nemzeti jólét csökken egy preferenciális kereskedelmi megállapodás megkötése után. Hogyan? Egy ország a világpiacról származó olcsó import áru behozatalából származó vámbevételtől eleshet abban az esetben, ha egy tagállamból drága termékeket importál, vámbevétel nélkül. 10-45
Preferenciális kereskedelmi megállapodások (folyt.) A preferenciális kereskedelmi megállapodások növelik a nemzeti jólétet abban az esetben, ha kereskedelemteremtés történik a tagállamok között. Viszont abban az esetben, amikor egy kívül rekedt országgal folytatott kereskedelmi kapcsolat átterelődik egy vámmentességet élvező tagország felé, a nemzeti jólét nem feltétlenül emelkedik. Kereskedelemteremtés: Abban az esetben beszélhetünk kereskedelemteremtésről, amikor egy drága hazai termelő helyett a valóságosan olcsóbban termelő jut eladási lehetőségekhez. Kereskedelem-eltérítés: Abban az esetben beszélünk kereskedelem-eltérítésről, ha a tagállam egy övezeten kívüli ország olcsóbb áruja helyett egy övezeten belüli tagállamtól importál, hiszen a vámmentesség végett az olcsóbbá válik. 10-46
Összefoglalás 1. Érvek a szabadkereskedelem mellett: A szabadkereskedelem lehetővé teszi, hogy a vásárlók és a termelők szabadon és hatékonyan, az árak eltorzulása nélkül allokálhassák (eloszthassák) az erőforrásaikat. Lehetővé teszi a méretgazdaságosságot. Növeli a versenyt és az innovációt. 2. Ellenérvek a szabadkereskedelemmel szemben: A kereskedelmi korlátozások lehetővé teszik a cserearány nyereséget. a kormányok számára, hogy a piaci kudarcokat kezeljék, ha ettől nincs megfelelőbb megoldás. 10-47
Összefoglalás (folyt.) 3. A kereskedelempolitika azon alapszik, hogy a politikusok az újraválasztásukra törekednek, melyhez támogatást a protekcionizmus által védett gazdasági szereplőktől remélnek, akik jobban szervezettek, mint a fogyasztók, akik emiatt vesztes helyzetbe kerülnek. 4. A legtöbb ország esetében a legvédettebb iparágak az agrár- és a ruházati ipar. 10-48
Összefoglalás (folyt.) 5. A többoldalú szabadkereskedelmi tárgyalások erősíthetik a szabadkereskedelem belföldi politikai támogatottságát és az országok közötti kereskedelmi háborúk elkerülését. 6. A WTO és elődei az elmúlt 50 év során jelentős mértékben hozzájárultak a vámok csökkentéséhez, ezen kívül a WTO vitarendezési eljárásainak köszönhetően a kereskedelmi viták békés elrendezésében is nagy szerepet játszott. 7. A preferenciális kereskedelmi egyezmények előnyösek kereskedelemteremtés esetén, de hátrányosak az olcsóbb termelőktől a drágábbakhoz történő kereskedelem-eltérítés esetén. 10-49
Házi feladat / 1 Az alábbiak közül melyik elfogadható érv a vám és az exporttámogatás mellett és melyik nem? Indokolja válaszát! Minél több olajat importál az USA, annál magasabb lesz az olaj ára a legközelebbi nagy olajhiány esetén. Az európai mezőgazdasági export nem csak a gazdáknak jelent magasabb jövedelmet, hanem mindazoknak is, akik termékeket és szolgáltatásokat adnak el a gazdáknak. A félvezetők jelentik a technológia nyersolaját. Ha egy ország nem gyárt maga is csipeket, akkor a többi iparág is, amely mikroelektornikát használ fel, hátrányt fog szenvedni. A fűrészáru ára 40%-kal esett és több száz faipari munkásnak kellett más munka után néznie. 10-50
Házi feladat /2 Tegyük fel, hogy Magyarország, amikor belépett az EU-ba rájött, hogy az autógyártás költsége hazánkban 20 ezer euró, miközben Németországban az 30 ezer euró. Tegyük fel azt is, hogy az EU-ban, amely vámunió, X% az autókra kivetett vám mértéke, valamint, hogy Japánban az autógyártás költsége Y euró. Mo. belépése az EU-ba kereskedelemet hozott létre, vagy torzította annak szerkezetét? Nézzük az alábbi szcenáriókat: X= 50%; Y= 18 ezer euró X= 100%; Y= 18 ezer euró X= 100%; Y= 12 ezer euró Milyen szempontokat kellene még figyelembe venni a pontosabb magyarázathoz? 10-51
Házi feladat /3 Az EU korlátozza egyes Kínából érkező áru importját, pl. a káros anyagokat tartalmazó gyerekjátékokat, azért, hogy megvédje az európai fogyasztókat. Néhány ember szerint ez kettős mércét jelent. Ha korlátozzuk a Kínából érkező importot ilyen alapon, akkor azzal miért nincs problémánk, hogy sok árut, amit Kínából importálunk nagyon alacsonyan fizetett munkások állítanak elő? Értékelje a fenti érvelést! 10-52