PÁZMÁNDI MARIETTA Messziről magasra, de milyen módon? 1 Az Arany János Tehetséggondozó Program vizsgálata Jelen szövegben az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJTP-t) érintő kutatásomat foglalom össze. Az AJTP egy középiskolai tehetséggondozó program, melyet hátrányos helyzetű diákok számára hoztak létre. A Program olyan középiskolákban működik, melyek elit intézményeknek számítanak. Elit alatt azon középiskolákra gondolok, melyek nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra, és ezt alátámasztja többek között az OKTV-n induló diákok száma, a résztvevők eredményei, illetve milyen arányban folytatják felsőoktatási intézményben tanulmányaikat a diákok. Fontos kérdéssé válik egy elit gimnáziumban, hogyan viszonyulnak a hátrányos helyzetű diákokhoz más tagozatos diákok és tanáraik egyaránt. Az általam felmért gimnázium AJTP-s tagozatvezetőjével készített interjúm során kiderült, előfordulnak olyan települések, ahol nem hallottak a Programról, így feltételezésem egy másik ponttal egészült ki. Hipotézisem szerint a Programban résztvevő diákokkal szembeni negatív megítélés a későbbiekben meghatározó a Program működésének szempontjából, illetve az is meghatározó tényező, hogy az AJTP nem elég széles körben ismert. A hipotézisek empirikus vizsgálata előtt azonban lényeges ismertetni az Arany János Tehetséggondozó Programot. 1. Az Arany János Tehetséggondozó Programról Az AJTP az egész országot lefedve olyan intézménypárokban valósul meg, melyek helyi fejlesztésű, közös programot alakítva pályáztak. Maga a képzés 5 évfo lyamos, mely oktatási és nevelési tevékenységből egyaránt áll. A nevelési tevékenység nem csupán az iskola falain belül, hanem azon túl is megvalósul, hiszen minden tanulónak kötelező a kollégiumi bentlakás. Így képes párosítani az egymással ellentmondó két pedagógiai nézetet: 1 A pécsi Leőwey Klára Gimnázium egykori igazgatója, Dr. Szolcsányi Jánosné, létrehozott egy díjat a gimnázium Arany János Tehetséggondozó Programjában végzett diákjai részére. A Messziről magasra -díjat azon diákoknak adják át, akik legjobban azonosulnak a program megálmodott és deklarált céljaival, valamint úgy gyarapították műveltségüket és belső értékeiket, hogy közben hűek maradtak gyökereikhez. A díj részletesebb leírását lásd a Debreceni Akadémiai Bizottság cikkében, mely elérhető a http://www.dab.hu/digitalcity/entity/entitynews.jsp?dom=aaaagvpy&hir=aaabbbbp&efm=aaaapmt Y&prt=AAAAGRJV&egd=AAAANXBE oldalon. 2014. június 19. 1
az ún. elitista mely primer feladatként a tehetséggondozást tekinti és a szociális funkciókat hangsúlyozó szemléletet. (Fehérvári Liskó, 2006a, 63) A tehetségek azonosításhoz a Renzulli-féle modell a legelfogadottabb. A modell szerint a tehetségnek négy összetevője van: átlagot meghaladó általános képességek, átlagon felüli speciális képességek, kreativitás és a feladat iránti elkötelezettség (Balogh, 2007). Az AJTP elméleti hátterében ennek a definíciónak Mönks által továbbfejlesztett változata áll. 2 A kiegészített változat szerint a tehetség kibontakozásához szükséges a megfelelő szociális környezet a család, az iskola és a kortársak által (Kerekes, 2013). A 9. évfolyam a hátránykompenzációt, az általános iskolai ismeretek azo nos szintre hozását, az intenzív idegennyelvi, informatikai, valamint a tanulás-módszertani és/vagy kommunikációs tudás bővítését, az önismeret és személyiség fejlesztését szolgálja. Hogy melyik intézményben melyik tevékenységre szánnak több energiát, az a középiskolák sajátosságaitól függ. A 10-13. évfolyamokon az adott iskola pedagógiai programjának megfelelő négy évfolyamos középiskolai képzés folyik, ami kiegészül az úgynevezett Arany János-i blokk speciális feladataival (pl. önismeret óra, tanulásmódszertan). A Program a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul. Az utolsó év befejezésekor a diákok megfelelő motiváció és tudás esetében nyelvvizsgával, B-kategóriás jogosítvánnyal valamint ECDLbizonyítvánnyal gyarapodhatnak. Mindezt úgy tehetik meg, hogy az anyagi terhek nem nyomják őket, mivel azokat átvállalja a Program. Az első AJTP-s évfolyamot 2000 őszén indították el. Ekkor még csak a dolgozatomban vizsgált Arany János Tehetséggondozó Program létezett, melynek célja a kistelepülési hátrányok kompenzálása, azonban pár év múlva további programokat hoztak létre. Az Arany János Kollégiumi Programot, valamint az Arany János Kollégiumi és Szakiskolai Programot. Fontos megjegyezni, az Arany János Tehetséggondozó Program olyan hátrányos helyzetű tehetséges diákoknak szól, akik felsőoktatási intézményben szeretnék folytatni tanulmányaikat, míg a másik két program inkább esélyegyenlőségi és hátránykiegyenlítő célt szolgál. 2 http://www.fovpi.hu/data/cms64447/ajtp_ervin_hirlev_szept.pdf utoljára letöltve: 2014. június 19. 2
2. Kutatás Kutatásom során kvantitatív módszereket használtam. Kérdőívezés által felmértem, mennyire ismert az Arany János Tehetséggondozó Program a Baranya megyei általános iskolák körében. Szintén kérdőívezés által felmértem, hogy valóban fennáll-e az előítélet az AJTP-s diákokkal szemben. 2.1. AZ AJTP ismertsége Nézzük először a Program ismertségéről szóló eredményeket! Az előzetes előítéletvizsgálatot a már említett Leőwey Klára Gimnáziumban végeztem. Ekkor a tagozatvezetőjétől tudtam meg, hogy a Program nem elég széles körben ismert. Így a Program ismertségét a baranyai általános iskolai igazgatók körében mértem fel. A kérdőívet úgy állítottam össze, hogy kezdetben a bevezető, nyílt kérdések által, a kitöltő ismeretéről kapjak információt. Majd ahogy egyre inkább elmélyül a kérdőív kitöltésében a válaszoló, annál konkrétabb kérdésekre adott választ. Tehát az, hogy vizsgálódásom tárgya az Arany János tehetséggondozó Program, csak az utolsó egységben vált nyilvánvalóvá a kitöltő számára. Internetes kereséseim után 96 nyilvánosan közzétett, érvényes baranyai iskola, illetve iskolaigazgató e-mail címére küldtem el online kérdőívemet, melyből a három buzdító levél, valamint a tankerületi vezetők bevonása által mindösszesen 23 kérdőívet töltöttek ki. Kérdőívem alapjaiban véve a tehetséges, de hátrányos helyzetű diákok lehetőségeit mérte fel. A zárt kérdésre adott válasz szerint minden kitöltő ismeri az Arany János Tehetséggondozó Programot, azonban a nyílt kérdések felé haladva kiderül, hogy mit takar az ismeret. 3
Arra a kérdésre, hogy melyik Arany János Programról hallott a kitöltő, a következő eredmények érkeztek vissza: minden válaszoló hallott az AJTP-ről, 78%-uk az Arany János Kollégiumi Programról és 52%-uk a Kollégiumi- Szakiskolai Programról. Ahogy logikailag várható, a válaszolók kisebb része járt további információ után az interneten. Az ajtp.hu-t a válaszadók 52%-a, az ajkp.hu-t 39%, az ajkszp.hu-t 13% látogatta meg. A kérdőív első oldalán nem akartam befolyásolni felkínált válaszlehetőségekkel a válaszolókat, így kérdésemben az érdekelt, milyen hátrányos helyzetű diákoknak szóló tehetséggondozó programokat ismernek az igazgatók. A kérdést valószínűleg pontosítani kellett volna, mivel a válaszok által elsősorban nem arra a kérdésre kaptam adatokat, hogy milyen intézményesült tehetséggondozó formát ismernek a megkérdezettek. A válaszokban magas azon válaszok aránya, melyek hátrányos helyzetű diákok számára folyósított ösztöndíjakat takarnak (pl. Macika ösztöndíj különböző fajtái), vagy egyéb módon csökkentik a diákok szociális körülményeiből adódó hátrányait. Így a válaszok összesítésére kategóriákat állítottam fel. A kategóriák és a hozzájuk tartozó válaszadási arányok az alábbi táblázatban tekinthetők meg. Mivel egy válaszoló több lehetőséget is beírhatott, összesen 55 választ kaptam. Mielőtt kitérnék a konkrét adatokra, fontos megjegyezni, ennél a kérdésnél egyértelműen kiderül, mennyire ismert az AJTP. Legmagasabb százalékos arányt képezik 35,1%-kal a hátrányos helyzetűek részére létrehozott ösztöndíjak. Ide soroltam például a már említett MACIKA típusú ösztöndíjakat. A második legnagyobb százalékarányt 21,6%-kal a tehetséggondozó programok hátrányos helyzetűeknek csoport érte el. Tulajdonképpen ez a kategória adja meg az általam feltenni kívánt kérdésre a választ, mely a hátrányos helyzetű diákoknak létrehozott tehetséggondozó programokat jelenti. Sajnálatos tény, hogy az AJTP-n kívül csak egyetlen olyan lehetőséget írtak le, amely mindkét feltételnek megfelel. A 4
mindenki számára elérhető csoport (19,6%) azért kapta a nevét, mert nem csupán a hátrányos helyzetűeknek hozták létre az adott programokat, hanem minden általános iskolába járó diák fejlesztheti általa képességeit, pl. szakkörök, és az Integrációs Pedagógiai Rendszer révén 3. A következő csoport 11,7%-kal az Arany János Programok együttesen. Fontosnak tartottam külön kategorizálni az AJTP-től, hiszen az AJP-ben három program is szerepel, melyek közül kettő nem tehetséggondozó, hanem esélyegyenlítő szerepet vállal. Esélyegyenlítő kategóriába (10%) egyértelműen a hátrányokkal küzdő diákok lehetőségeit javító programokat soroltam. Ösztöndíjak Csoport Tehetséggondozó programok hátrányos helyzetűeknek Mindenki számára elérhető Támogatói rendszerek válaszok- MACIKA féle ösztöndíjak, Czinka Panna Vidékfejlesztő Roma Fiatalok Ösztöndíjprogram Csoportba tartozó válaszok százalékos értéke 35,1% AJTP, Csányi alapítvány 21,6% helyi intézményi tehetséggondozó programok pl. szakkörök, Paletta, IPR 19,6% Arany János Programok AJP 11,7% Esélyegyenlőségi programok AJKSZP, AJKP, Apolló, H2O 10% Nem is mer ilyet 2% Összesen 100% Tehát az eredményeket áttekintve elmondható, hogy minden kitöltő hallott az AJTPről, azonban kevés azok száma, akik ténylegesen ismerik a Program céljait, és különbséget tesznek az Arany János Programok fajtái között. Az Arany János Programok vizsgálatával kiderült, az iskolavezetőkben és ebből következően a közvéleményben is egy hiányos, nem a valóságot ábrázoló kép alakult ki tehetséggondozás és esélyteremtés lehetőségei terén. 2.2. Előítéletesség-vizsgálat Az AJTP-s és más tagozatos diákok közötti kapcsolatot szintén kvantitatív adatfelvétel által vizsgáltam meg. Online, önkitöltős kérdőívekre a pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanulói válaszoltak. 3 Ha a tanárokat továbbképzik, megfelelő körülmények között a tanórák minősége is változik, mely szintén minden általános iskolába járó diák számára hasznos, felzárkóztató és tehetségfejlesztő. 5
A kérdőív négy szakaszból áll: 1. részben a kitöltők azonosítóit kértem. 2. részben a teljesség igénye nélkül mértem fel, hogy milyen motívumok serkentik a diákok tanulási teljesítményét. Célom az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő diákok és a többi diákok közötti motivációs különbség feltárása volt. Úgy vélem, a negatív előítéletek, és a bevezetésben említett lenézés mögöttes oka az, hogy a közös (nyelvi és fakultációs) órákon nem látják elég motiváltnak az Arany János-os diákokat, illetve alacsonyabb teljesítményt mutatnak, mint a gimnáziumra jellemző átlag. 3. részben a diákok tehetségét mérem fel, melynek célja szintén az összehasonlítás. Ehhez Gagné tehetségprototípus-gyűjteményét használtam fel. Végül a 4. részben az AJTP-ről kérdeztem a diákokat. A gimnáziumi közösséget két csoportra osztottam a kérdőívezés során. Az Arany János-os tanulóknak többek között olyan kérdéseket tettem fel, mely azt vizsgálja, érte-e már hátrány őket a tagozatuk miatt. A többi tagozaton, akiket később általános tagozatosoknak is nevezek, az AJTP-s diákokhoz fűződő viszonyukat mértem fel. 145 diák válaszait értékeltem (79 AJTP-s és 66 nem AJTP-s diákot). Az AJTP-s diákok között szerepeltek első, harmadik és ötödik évfolyamosok. A többi tagozaton csak az első évfolyamon tartanak informatika órát, így csak ők tölthették ki a kérdőívet. Mivel 9. osztályban még kevesebb tapasztalattal rendelkeznek a gimnáziumi közösséget illetően, mint az idősebb diákok, az elemzés során összehasonlítottam az elsős gimnazistáktól kapott válaszokat (66 fő általános tagozatos és 25 fő AJTP-s), és külön vettem az idősebb AJTP-sek (54 fő) válaszait. A tanulással kapcsolatos attitűdök felmérése során összesen 9 állítást kellett osztályozniuk a diákoknak egytől ötig, attól függően, mennyire jellemző rájuk. Egyest jelölhettek, ha egyáltalán nem, ötöst, ha teljes mértékben jellemzi a kitöltőt az adott összetett mondat. Ezek az állítások a pozitív jövőképpel, elismeréssel, érdeklődéssel, szociális elvárással, és a kitartással kapcsolatosak. Ebben a szakaszban kapott eredmények nagyrészt azonosak, az összesített adatok szerint alig van eltérés az egyes osztályok között. A tehetséget felmérő szakaszban Gagné által összeállított tehetségprototípusokat használtam fel, hozzájuk fűzve a meghatározásokat is, ezáltal mindenkinek egyértelművé válik, melyik jellemző mit takar. A tehetségek aránya az osztályok között nagyjából megegyező. Ebben a tehetségtipológiában két ellenpólus is szerepel, mely az alulteljesítést méri fel. Az egyik a szikra a másik pedig a világító rakéta attribútum. Az előző azokat a diákokat jelöli, akik okosnak vélik magukat, de nem tanulnak, így gyakran rossz jegyeket 6
szereznek (Gyarmathy, 2006, 96-97). Az utóbbi diákokra az jellemző, hogy akkor dolgoznak rendesen, ha érdeklődőek a téma iránt. Összevonva a válaszkategóriákat, átláthatóbbak az eredmények, melyek a következőek: a kilencedikes AJTP-s diákok 19%-a, az általános tagozatos diákok 21%-a, míg a 11. és 13. évfolyamosok 42%-a hanyagolja el a tanórákra történő készülést, illetve akkor tanulnak, ha felkelti az érdeklődésüket a tananyag. A kilencedik évfolyamosok között ismételten nincs jelentős különbség, azonban az idősebb AJTP-sekre jellemző százalékos arányról elmondható, hogy nagyon magas. A tanulási motiváció vizsgálatánál nem kaptunk ilyen egyértelmű adatokat, itt azonban bebizonyosodott, lenézhetik a diákokat azért, mert tanórai keretek között keveset mutatnak meg tudásukból, esetleg tehetségükből. A kérdőív előítéletesség szakasza, ahogy már szó volt róla, két külön csoportra válik. Az általános tagozatos diákok részéről az előítéletesség elég visszafogott eredményeket mutat. Ennek egyik oka, hogy 9. osztályban még nincs megfelelő mennyiségű közös órájuk az Arany János-os diákokkal, ahhoz, hogy véleményt alkothassanak az AJTP-sekről. Sokan inkább üresen hagytak egy-egy válasz lehetőséget. Azon válaszolók száma, akik előítéletesek az AJTP-sekkel szemben elég alacsony, csak néhány főt jelent. Az Arany János-os diákok részéről az őket érintő előítéletesség mást mutat. Viszonylag magas azon válaszok száma, akik érzékelik a velük szembeni előítéletességet. Mint ahogy az előzetes felmérés is kimutatta, jelentős probléma a lenézés. A diákok 82%-a érezte már, hogy lenézik azért, mert Arany János Tehetséggondozó Programban vesz részt. A lenézés tanórán, folyosón haladva vagy terem-, illetve öltözőváltáskor érezhető, amikor szóbeli megnyilvánulással lecigányozzák a diákokat, vagy nonverbális jelekkel érzékeltetik az Arany János-osokkal szembeni előítéletességüket. 7
Tehát a kutatás eredménye szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő diákokkal szembeni negatív előítélet Gordon W. Allport fokozatossági modelljének az első szintjéig, a szóbeli előítéletességig jut el. Hipotézisem szempontjából ez éppen elegendő ahhoz, hogy az AJTP hírnevét megmásítsa, esetleg rombolja, és a későbbiekben negatív hatást érjen el: így kevesebb diák jelentkezik a Programba. Ebben az esetben, ha a mennyiség éppen elegendő, hogy elindítsanak egy osztályt, olyan diákok is bekerülhetnek, akik által csökkenhet a Program színvonala és spirál módjára egyre romlóbb tendenciát mutat. 3. Befejezésül Vizsgálatom során az egyik hipotézis kevésbé, a másik teljes mértékben beigazolódott. Az eredmények szerint az Arany János Tehetséggondozó Programot ismerik, de magas azok száma, akik nincsenek tisztában a tehetséggondozó programok és az esélyteremtő ösztöndíjak közötti különbséggel, ebből pedig az következik, hogy a diákok lehetőségeivel sem. Másrészt az előítéletesség valóban fennáll, mely, ha nem kezelik a pillanatnyi állapotot, az idő múlásával a Program megítélését, és ezáltal a jövőjét negatívan fogja befolyásolni. 4. Felhasznált irodalom: Allport, Gordon W.: Az előítélet, Gondolat, Budapest, 1977. Fehérvári Anikó Liskó Ilona: Az Arany János Program tanulói. In: Iskolakultúra, 2006/7-8, 63-75. dr. Gyarmathy Éva: A tehetség fogalma, összetevői, típusai és azonosítása, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2006. Internetes hivatkozások: Balogh László: Elméleti kiindulási pontok tehetséggondozó programokhoz, 2007. Elérhető:http://www.ajtp.hu/digitalcity/homepageWithFullMenu.jsp?dom=AAAANXBY&fm n=aaaarcsf&prt=aaaanxbf&bem=aaaavnxi&men=aaabgofr 2014. június 19. Kerekes Noémi: Tehetséges fiatalok motivációjáról és szocializációs, társas jellemzőiről, In: Vzdelávanie, výskum a metodológia, 2013, 361-371. Elérhető: http://www.irisro.org/pedagogia2013januar/index.html 2014. június 19. 8