Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Konzulensek: Sziebert János főiskolai docens Gödöllő, 2013. július 3. Kiss Péter folyószabályozási csoportvezető ÉMVIZIG 24/1
Mottó: A folyók, mint a Föld természetes alapelemei, az emberiség közös vagyonába tartoznak. Olyan tőke a folyó, amelynek hozadéka a mindenkori nemzedéket illeti meg, azzal a kötöttséggel, hogy gondoskodni kell a tőke hiánytalan örökölhetőségéről. (Dr. Orlóci István) 24/2
A Hernád teljes vízgyűjtője 5436 km 2 A Hernád teljes hossza 286,2 km, ebből közel 118 km a magyar szakasz hossza. A folyóhossz kb 1,8-szerese a 220 km völgyhossznak. 24/3
Mederanyag, mederminőség A hordalékmérések 1952-ben kezdődtek a gesztelyi, majd 1953-ban a perei és a hidasnémeti szelvényben. 24/4
Történeti áttekintés 1893-ban Hidasnémetiben megkezdődött a rendszeres napi vízállás észlelés. 1910-ben kezdődtek a Hernád-szabályozási munkák, 10 átmetszés és 16 partbiztosítás készült. 1928-1932. között vízrendezések a Hernád jobb oldali mellékvizein, mellékvizeket keresztező Bársonyos csatornán az első két bújtató. 1860-ban helyezték üzembe a hernádszurdoki fenékgátat 1903-ban üzembehelyezték a Gibárti vízerőművet és duzzasztót. 1906-ban üzembehelyezték a Felsődobszai vízerőművet és duzzasztót. 1943-ban kezdte üzemét a Hernád duzzasztott, Sajó folyóba átvezetett vizével működő üzemvíz csatornás kesznyéteni vízerőtelep. Az 1950-es években, mintegy 12 km hosszban épültek szabályozási művek, mederrendezések átmetszések. A Hernádon is csak középvizi szabályozás történt és a 70-es években még kb. 50 km folyószakasz szabályozását kellett megoldani. Tervezett szabályozások: a már betöltésezett szakaszokon és az árvízvédelmi töltések biztonsága, valamint az elfajult folyószakaszok tervszerű rendezésére, az árvizek gyorsabb levezetése érdekében is. 24/5
Történeti áttekintés 1959. évben a Hernád bal parti töltése Hernádnémeti vasútvonaltól Ócsanálos községig épült meg erősebb szelvényméretekkel. 1959-1960. évben a Hernád bal parti töltésnek Vizsoly-Gibárt községek közötti szakaszán az elégtelen méretű töltés a jelenlegi szelvényméretre elkészült. 1961-1962. évben a jelenlegi szelvényméretnek megfelelő töltéserősítés történt a Hernád jobb partján Garadna-Gibárt községek között. 1971-1972. évben kiépült a Hernád bal parti töltésének Hidasnémeti-Vizsoly községek közötti szakasza, korszerű szelvényméretekkel 2010. évben elkészültek Szentistvánbaksa, Nagykinizs, Hernádkércs és Felsődobsza nyílt ártéri települések védelmére szolgáló körtöltések. 24/6
A Hernád folyó öblözetei Árvízvédelmi öblözet száma, megnevezése területe (1%o) (km 2 ) Elsőrendű árvízvédelmi művek, fővédelmi vonalak hossza (km) Települési védvonal ak hossza (km) 2.10. sz. Takta Sajó 14,68-2,065 Hernád közi 2.11. sz. Hernádnémeti 3,48 5,075-2.19. sz. Ócsanálos 58,52 11,8 1,9 Hernádközi 2.12. sz. Nagykinizs 2,64-8,13 Felsődobszai 2.18. sz. Garadna 92,64 16,082 17,59 Ócsanálosi 2.13. sz. Gibárt 19,96 23,219 - Hidasnémeti 2.14. sz. Hidasnémeti 2,08 - - Zsujta 2.17. sz. Hernádszurdok 6,08 5,87 - Garadna 2.16. sz. Tornyosnémeti 8,9-2,86 2.15. sz. Abaújvári 2,44 - - 7
cm Jelentősebb árvizek Az 1989. 2004. közötti időszakban is előfordultak árvizek a Hernád folyón, de ezek jelentősége kisebb volt, mivel az LVN szintek nem változtak. 2005. május-júniusban LNV szintek nem változtak 530 LNV változások a Hernád folyó árvizei során 510 517 503 490 470 474 450 430 410 410 423 450 415 434 Hidasnémeti Gesztely 408 410 390 370 1970. 1989. 2004. 2006. 2010. 24/8
Jelentősebb árvizek A 2010. évi rendkívüli árvizek során a Hernád folyón történt események, beavatkozások 24/9
Duzzasztó művek, erőművek Bőcsi Duzzasztómű A duzzasztómű küszöb szintje: 102,80 maf A maximális duzzasztási szint: 107,20 maf A duzzasztómű pillérek között a szabad nyílásszélesség: 3x11 m Az üzemvízcsatorna vízkivitele három nyílású, mozgatható acélszerkezetű elzárásokkal felszerelt vasbeton műtárgy, fevíz oldalon gerebbel és ülepítő térrel. Vízkiviteli küszöb: 104,0 maf Vízkiviteli zsilipnyílások szélessége: 3 x 4,3 m A vízkiviteli mű hossza: 28 24/10
Duzzasztó művek, erőművek Felsődobszai Duzzasztómű és Erőmű Hossza: 80m Gáttáblák: 2x9 m, 2x5,3 m 8x 5,3 m = 12 db Felvízi küszöbszint: 124,85 maf Alvízi küszöbszint: 123,65 maf Duzzasztási szint: 127,25 maf Erőmű főbb adatai: 2 db függőleges tengelyű Francis turbina 2 db Kaplan-Ganz turbina Esés: 3,4m 3,5m 24/11
Duzzasztó művek, erőművek Gibárti Duzzasztómű és Erőmű Engedélyezett duzzasztási vízszint: 134,65 maf A duzzasztómű szabad nyílásai : 2,00x13,50 m = 27,00 m Küszöbszintje: 131,92 maf Árapasztó főbb adatai: Árapasztó szabad nyílása: 4,00 x 3,00 m = 12m Küszöbszintje: 132,22 maf Árapasztó surrantó adatai: Hossza: 27,5m Esése:0,0704 Erőmű főbb adatai: 2 db vízszintes tengelyű Francis turbina Esés: 4,40 m 12
Duzzasztó művek, erőművek Hernádszurdoki fix gát Hernád folyó 93,225 fkm szelvényében, amely mintegy 2,21 m (150,21 maf) magas állandó duzzasztást hoz létre. 24/13
Keresztező létesítmények fkm Megnevezés 12,083 Bőcs közúti híd 13,290 villamos légvezeték 13,300 gázvezeték 14,733 Hernádnémeti vasúti híd 17,320 hírközlő kábel 21,369 szennyvízvezeték 21,680 kábeltévé 22,970 Gesztely alsó közúti híd 22,990 Gesztely alsó régi közúti híd 24,298 szennyvízvezeték 24,359 Gesztely felső közúti híd 24,420 hírközlő kábel 50,004 Hernádkércs közúti híd 59,046 Pere közúti híd 63,490 gázvezeték 65,500 hírközlő kábel 65,510 Gibárt közúti híd 65,900 villamos légvezeték 65,910 villamos légvezeték 66,000 villamos légvezeték 66,190 Gibárt duzzasztómű 80,386 Vizsoly régi közúti híd 80,700 Vizsoly közúti híd 96,630 Hidasnémeti vasúti híd 97,110 gázvezeték 97,155 Hidasnémeti régi közúti híd 97,200 Hidasnémeti közúti híd 24/14
A Hernád folyó ökológiai jellemzői Jellemző fafajok: fűz (Salix), nyár (Populus) és éger (Alnus) alkotta puhafa-liget (Salicetum albae-fragilis) Védett növények: a Hernád mentén 11 féle védett növény található Halak: 41 féle halfaj, ebből 12 védett Kagylók: 3 kagylófaj 24/15
A Víz Keretirányelv célkitűzései a Hernád víztestjein: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. 24/16
Hatások Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások Települési szennyező források Települési szennyvíz Kommunális hulladék Ipari szennyező források: Mezőgazdasági szennyező források: Balesetszerű szennyezések: 24/17
Hatások Természetes állapotot befolyásoló hidromorfológiai beavatkozások Keresztirányú műtárgyak (duzzasztók, fenéklépcsők, zsilipek) Folyószabályozás, mederrendezés, árvízvédelmi töltések Vízjárást módosító beavatkozások, vízkormányzás Meder és partrendezés, fenntartási tevékenységek A vízkészletek, vízhasználatok, szennyvízbevezetések vizsgálata Vízkészletek biztosítása 24/18
Intézkedések Vízgyűjtő gazdálkodási terv intézkedései a Hernád folyót érintően Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések Vízfolyások medrét érintő intézkedések Vízfolyások árterére, vagy hullámterére vonatkozó intézkedések A hidromorfológai viszonyokat jelentősen befolyásoló vízhasználatok módosítása Integrált folyógazdálkodás Általános célok Társadalmi-gazdasági célok Vízkészlet-gazdálkodás, vízigény, energiatermelés 24/19
A folyógazdálkodás lehetőségei a Hernád folyón A folyó természetes állapotának megőrzése A folyó hosszirányú átjárhatóságának biztosítása, partvédelem, medervándorlások Keresztirányú átjárhatóság biztosítása, mentett oldali területek, holtágak rehabilitációja, árvízi biztonság növelése Energiatermelés Egyeztetések A program kiterjesztése a vízgyűjtőre, határon túli egyeztetések 24/20
Tervezett erőművek a Hernád folyón 24/21
Medervándorlás 24/22
Partvonal változás 24/23
Köszönöm a figyelmet! 24/24