FENNTARTHATÓSÁGI TERV Üllı 2009-2010
1. POLGÁRMESTERI KÖSZÖNTİ... 4 2. BEVEZETÉS... 5 3. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉSI ALAPELV ÉRTELMEZÉSE... 7 3.1. A legfıbb általános stratégiai célkitőzések... 7 3.2. A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése... 9 3.3. Országos Területfejlesztési Koncepció... 10 3.5. Az EU konform környezetszabályozás hazai feltételrendszere... 12 3.6. Úniós finanszírozási programok... 12 3.7. Egyéb források... 13 3.8. A lokális fenntarthatóság értelmezése... 13 4. ÜLLİ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA BEMUTATÁSA... 14 4.1. Szervezeti felépítés... 15 4.1.1. Irodák... 15 4.1.2. Intézmények... 16 4.1.3. A Képviselı-testület tagjai... 17 4.2. Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala kapcsolatai... 21 4.2.1. Közszolgáltatók... 21 4.2.2. Civil szervezetek... 22 4.2.3. Egyházak... 23 4.2.4. Gazdasági társaságok... 23 4.2.5. Vállalkozók... 23 5. STRATÉGIAI CÉLKITŐZÉSEK... 24 5.1. Stratégiai és jogi keretek... 24 6. GAZDASÁGI EREDMÉNYEK... 26 6.1. Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala gazdasági teljesítménye... 26 6.1.1. Pénzügyi helyzet... 26 6.1.2. Közvetett gazdasági hatások... 27 7. KÖRNYEZETVÉDELEM... 28 7.1. Levegıtisztaság védelem... 30 7.2. Vízminıség védelem... 30 7.3. Szennyvíztisztítás, kezelés... 31 7.4. Talajminıség védelem... 31 7.5. Élıvilág és természetvédelem... 32 7.6. Környezetegészségügy... 33 7.7. Hulladékgazdálkodás... 33 7.8. Zaj- és rezgésterhelés... 35 7.9. Energiagazdálkodás... 35 7.10. Környezetbiztonság... 36 7.11. Természeti katasztrófák... 36 7.12. A környezeti állapot javítására tett intézkedések... 36 2
8. FELELİSSÉG A TÁRSADALOM IRÁNT... 38 8.1. Alkalmazottak... 38 8.2. Szociális juttatások, szakszervezet... 40 8.3. Munkahelyi környezet és egészségvédelem... 41 8.4. Szabályozott mőködés... 42 8.5. Hivatali kommunikáció... 42 8.6. Képzés, tudatformálás... 42 8.7. Karriermenedzsment... 43 8.8. Teljesítmények elismerése... 43 8.9. Ügyfelek... 45 8.10. Beszállítók... 45 8.11. Partnerek... 46 9. GRI INDIKÁTOR-INDEXEK... 47 3
1. POLGÁRMESTERI KÖSZÖNTİ Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy elolvassa Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala ét. A Tervet azzal a céllal írtuk meg, hogy egyrészt bemutassuk a Polgármesteri Hivatalt, másrészt hasznos és fontos információk és szolgáltatások közzététele révén erısítsük a polgármesteri hivatal ügyfélbarát, szolgáltató jellegét. A elolvasása során megismerkedhet a Hivatal jelenével, értékeivel, az elért eredményekkel, mindennapi munkájával. Tájékozódhat gazdaságunkról, önkormányzati feladatainkról, a képviselı testületrıl, a szervezeti felépítésünkrıl, közszolgáltatóinkról, valamint mindazon eseményekrıl, érdekességekrıl, amelyek mindennapi életünkkel kapcsolatosak. Megtalálhatóak lesznek Üllı Város Önkormányzatának mőködésére vonatkozó adatok, a Polgármesteri Hivatal tevékenységére, feladatrendszerére vonatkozó információs anyagok, megismerhetı az alkalmazottak munkahelyi környezete, a szociális és egészségügyi helyzet, a képzési és támogatási rendszer. Bízom abban, hogy a Terv hozzájárul ahhoz, hogy az érdeklıdık mindig a legaktuálisabb képet kapják a Polgármesteri Hivatalról, a mindennapi ügyfélszolgálati munkáról. Megismerjék mindazokat a lehetıségeket, amelyeket a Hivatal nyújtani tud. Akár az itt dolgozni szándékozóknak, akár azoknak, akik jogorvoslatot, tanácsot, bármilyen segítséget keresnek nálunk. Polgármesterként ígérhetem, hogy a folyamatos fejlesztés, felülvizsgálat és rendszeres adatfrissítés eredményeképpen a méltóképpen fogja bemutatni Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalát. Kissné Szabó Katalin polgármester 4
2. BEVEZETÉS A elkészítéséhez a Global Reporting Initiative által kiadott, világszerte ismert és elfogadott G3 verziójú útmutatót és annak mellékleteit vettük figyelembe. A Terv tartalmának és szerkezetének kialakításánál a G3 útmutató mellett az önkormányzati ágazat sajátosságait és a jelentés iránt érdeklıdı érintettek szempontjait tekintettük irányadónak. A G3 Útmutató legfrissebb verziója szerinti fenntarthatósági jelentéstételek világszerte fokozódó ütemben növekednek és a szervezetek mind nagyobb hányada alkalmazza a GRI útmutatóját. 2009-ben a jelentéstevık 37 %-a jelentett a keretrendszer elvárásai szerint, a G3 útmutatót mindeddig több mint 3 400 fenntarthatósági-társadalmi felelısségvállalási jelentéshez használták. Az Útmutató egyrészt a jelentéstétel alapelveire, másrészt az adatközlésre vonatkozóan ad iránymutatást. A standard adatközlés révén értelmezhetıvé és könnyen átláthatóvá válik a szervezet fenntarthatósághoz való viszonyulása, kulcsfontosságú hatásai, azok tendenciája, csakúgy, mint a felmerülı kockázatok és lehetıségek. A GRI elvárása, hogy a jelentéstevı szervezet nyújtson tájékoztatást a társaságnál érvényesülı menedzsment megközelítésrıl adott kérdéskör vonatkozásában. A standard adatközlés és menedzsment megközelítés mellett a teljesítményindikátorok segítik a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítmény bemutatását. A G3 útmutató három alkalmazási szintet (A, B, C) különít el, amelyek azt jelölik, hogy a fenntarthatósági jelentés illetve terv milyen mértékben felel meg az Útmutató elıírásainak, illetve ezen felül + jelet kap a külsı szervezet által tanúsított jelentés. Az alkalmazási szint az egyértelmővé teszi, hogy a jelentés a Keretrendszer mely elemeit használta. Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala e a B alkalmazási szintnek felel meg. A Hivatal a Tervet nem tanúsíttatja. A Tervben szereplı adatok a Polgármesteri Hivatal irányítási, nyilvántartási, statisztikai rendszereibıl, adatbázisaiból származnak. Az adatgyőjtési, mérési módszereket az önkormányzati szakterület nemzetközi standardjai és a magyarországi adatszolgáltatási szabályok határozzák meg. A ben a GRI dokumentumai alapján B szinten mutatjuk be, hogy milyen módon kapcsolódik egymáshoz a fenntartható fejlıdés három dimenziója a gazdasági fejlıdés, a felelısséggel vállalt környezetvédelem és a társadalmi szerepvállalás. A gazdasági eredményekrıl szóló információkat a Számviteli Törvény alapján állítottuk össze. Reméljük, hogy a jelen hitelesen mutatja be Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának a gazdasági stabilitás, az elkötelezett környezettudatosság, valamint a társadalmi felelısség összhangjának megteremtésére irányuló törekvéseit. 5
A tartalmára vonatkozó kérdésekkel Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala kereshetı meg: 2225 Üllı, Templom tér 3. Tel: (29) 320-011 Fax: (29) 521-930 Internet: www.ullo.hu E-mail: titkarsag@ullo.hu A et készítette: Both és Tsai Mérnökiroda Kft. 1061 Budapest, Paulay Ede u. 10. Tel: +36-30-949-2198 Fax: (1) 484-0894 Internet: www. bothestsai. mindenkilapja. hu E-mail: andrea.both@vipmail.hu Kiss Leizer Géza Károly MSC okl. környezetmérnök környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakmérnök szakértı (eng.sz.:okvf-f-sz-058/2004) felülvizsgáló (eng.sz.: F-664/2006) Tel: +36-30-222-8062 A fotókat készítette: Kiss Leizer Tamás A 100 %-ban újrahasznosított papírból készült. 6
3. A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉSI ALAPELV ÉRTELMEZÉSE A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely biztosítani tudja szükségleteinket anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı generációinak ugyanezen törekvéseit. A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégia szerint a fenntartható fejlıdés a tágan értelmezett életminıség javulását szolgálja, amely nem szőkíthetı le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minıségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erıforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidıt és a biztonságot is. Mai társadalmunkban az elsıbbséget élvezı fogyasztás és erıforrás felhasználás abszolút mértékben való csökkentése mellett kell biztosítanunk a magunk, s a jövı generációi számára az élet minıségét és fenntartható fejlıdését. A megvalósulás feltétele, hogy az egész emberiség a Föld környezeti eltartó képességének megfelelıen éljen. 3.1. A legfıbb általános stratégiai célkitőzések a gazdasági növekedés függetlenítése az erıforrás- és energiafelhasználás mértékétıl a természeti erıforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elısegítı gazdasági fejlıdéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlıséggel az anyagáramlási körfolyamatok bezárása, a gazdaság nyílt láncainak zárása, visszacsatolása a természet és társadalom konfliktusának enyhítése csak annyi vehetı el a környezettıl, amennyit a természetes folyamatok képesek újratermelni a társadalomban uralkodó viszonyok újraértelmezése A fogyasztói- emberi- társadalmi magatartás megváltoztatása a legfontosabb, ugyanis felerısödtek azok a társadalmi-gazdasági folyamatok, melyek a fogyasztás növelésének elsıdlegességét, sokszor kizárólagosságát tették az életminıség fokmérıjévé. Egyharmadnyival nagyobb bolygóra lenne szükségünk ahhoz, hogy tartósan ne a jövı elıl vegyük el a Föld erıforrásait. Most is súlyos környezeti válsággal nézünk szembe, ennek okai végsı soron az emberi tevékenységben keresendık. A XX. század közepe óta a Föld népessége mintegy 2,6-szorosára, a világ GDP-je pedig 9-szeresére növekedett. E számokhoz képest a világkereskedelem ugyanezen idıszakban közel 200-szorosára nıtt. 7
A nemzetközi szakirodalomban a következı súlyos megállapításokat teszik: Olyan világban élünk, ahol a munkakorú népesség 30 %-a nem kap munkát, ahol 1,2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, ahol 1 milliárd felnıtt nem tud írni-olvasni, ahol 900 millió ember rendszeresen éhezik, ahol 100 millió hajléktalan él, ahol évente 3 millió gyermek hal meg a védıoltások hiánya miatt, és ahol évente 9 millió ember hal éhen Ugyanakkor a globális katonai ráfordítások 1046 Mrd dollár 2 %-ának megfelelı összeg, évi 20 milliárd dollár elég lenne, hogy a világon mindenki alapfokú oktatásban és egészségügyi szolgáltatásban, biztonságos ivóvízben és megfelelı táplálékban részesüljön. 8
3.2. A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése A Tanács céljainak elérése érdekében feladatokat állított fel saját maga számára, amelyek közül elsıként a társadalomnak szóló jelentés létrehozását jelölte meg. Néhány megállapításuk a teljesség igénye nélkül is nagyon kemény, szókimondó, rendkívül figyelemfelkeltı. A világ népessége évente 80 millióval növekszik. A gazdasági növekedés ellenére, egyre nı a jövedelmi különbség, a gazdag és szegény országok illetve emberek között. A megtermelt javak és szolgáltatások 96 %-át a népesség 5 %-a fogyasztja el. Miközben a gazdasági teljesítmény megduplázódott, a Föld ökoszisztémáinak 60 %-a leromlott, és a Kiotói Egyezmény bázisévéhez (1990) képest 40 %-kal nıtt a szén-dioxidkibocsátás. Tanúi lehetünk a Föld kevés gazdagjának anyagi jólétét, a világ tömegeinek tengıdését biztosító, de a népesség nagyságát, sıt gyarapodását is életre hívó erıforrások fogyatkozásának. Nem kizárt, hogy világszinten hamarosan elérjük a környezet maradandó károsítása nélkül kinyerhetı vízmennyiség maximumát. A növekedés lehetısége a környezet eltartó képességének függvénye, egy véges világban nem lehet végtelenül növekedni. A szegénység felszámolása elengedhetetlen, mert a szegénység eleve rossz környezeti viszonyokat feltételez. A világ már most meghaladta ökológiai kapacitásának kereteit, az elhatározások legtöbbjének valóra váltásában a nemzetközi erıfeszítések csıdöt mondtak. A szőkös természeti javak elvétele nem a társadalmi szükségletek kielégítését szolgálja, hanem a fogyasztás bármi áron történı növekedését, amelynek végsı célja a befektetett tıke hozamának maximálása. Az anyagi javak megszerzéséért folytatott verseny erodálja az egyetemes társadalmi értékeket és az együttmőködés erkölcsét. A környezeti problémák megelızése a fejlıdés menetének helyes megválasztásában rejlik. Alapvetı változtatásokra van szükség a jövı érdekében. 9
3.3. Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció 1998-as elfogadása óta eltelt idıszak tapasztalatai és a megváltozott körülmények az EU tagság, a változó közösségi politikák, új társadalmigazdasági kihívások, forradalmi változások az európai térben, a fejlesztéspolitikák területi szemléletének erısödése - alapján szükségessé vált az ország területpolitikájának megújítása, és ennek érdekében a korábbi koncepcióra támaszkodva új Országos Területfejlesztési Koncepció megalkotása. Az EU legfontosabb területfejlesztési politikai dokumentuma, az ESDP 1 is ajánlja, hogy a tagállamok rendelkezzenek érvényes területfejlesztési stratégiával és az azt megjelenítı legitim dokumentummal. A területfejlesztési politika céljainak elérését hat pillér szolgálja: I. a nem csak országos szinten jelen lévı klasszikus területfejlesztési beavatkozások, II. a területileg integrált szakpolitikák, III. a területrendezés, IV. a különbözı területi szintek - különösen a regionális szint - fejlesztései (regionális politikák), V. a vidékfejlesztés, valamint VI. a városfejlesztés. Az új Országos Területfejlesztési Koncepció (97/2005. (XII. 25.) OGY határozat) kiemeli, hogy a Közép-Magyarországi Régió stratégiai célja, hogy a minıség elvein nyugvó, élhetı, az itt élık számára egészséges lakó- és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítı, kreatív térség legyen. Nemzetközi vezetı szerepe a Kárpát-medence fı szervezı erejét jelenti. A tudásalapú emberi erıforrás- és gazdaságfejlesztés az üzleti szolgáltatásokra, a kutatás-fejlesztésre, a kulturális és szabadidı gazdaságra koncentrál. 10
3.4. Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyarországon az Országos Területfejlesztési Koncepció elsı elfogadása óta eltelt idıszak tapasztalatai és a megváltozott körülmények - EU tagság, a változó közösségi politikák, új társadalmigazdasági kihívások, forradalmi változások az európai térben, a fejlesztéspolitikák területi szemléletének erısödése - alapján szükségessé vált az ország területpolitikájának megújítása, és ennek érdekében a korábbi koncepcióra támaszkodva új Országos Területfejlesztési Koncepció megalkotása. Az EU legfontosabb területfejlesztési politikai dokumentuma, az ESDP is ajánlja, hogy a tagállamok rendelkezzenek érvényes területfejlesztési stratégiával és az azt megjelenítı legitim dokumentummal. A területfejlesztési politika céljainak elérését hat pillér szolgálja: a nem csak országos szinten jelen lévı klasszikus területfejlesztési beavatkozások, a területileg integrált szakpolitikák, a területrendezés, a különbözı területi szintek - különösen a regionális szint - fejlesztései regionális politikák, a vidékfejlesztés, valamint a városfejlesztés. 11
3.5. Az EU konform környezetszabályozás hazai feltételrendszere Környezetileg káros támogatások (KKT-k) és adórendszerek leépítése az energiaiparban, a mezıgazdaságban és a közlekedésben Versenyképességi hatásvizsgálatok-szektorhatások figyelemmel kísérése Az EU adekvát információs rendszer fejlesztése, a környezeti monitoring és gazdasági értékelési rendszerek tükrében A társadalmi szintő fogadókészség javítása, mely megnyilvánul a partneri viszony, civil szervezetek, lokális és regionális dimenziók erısítésében, valamint a kutatásképzés-fejlesztés terén Magyarország 2007. és 2013. között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a 2007-2013 közötti Európai Uniós költségvetési tervezési idıszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a környezet fenntartható használata horizontális céljának végrehajtását szolgáló operatív programja. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a Közép-Magyarországi Régió fejlesztésére, a többi tervezési és statisztika régióhoz hasonlóan, a Régió által decentralizáltan felhasználható forrást különít el Közép -Magyarországi Operatív Program, KMOP néven, melynek uniós hozzájárulása meghaladja az 1,7 milliárd eurót. Mindegyik operatív program esetében az uniós hozzájárulás saját forrással, önerıvel egészül ki. 3.6. Úniós finanszírozási programok Az Európai Unió Környezetvédelmi Politikája végrehajtásának eszköze 2007. és 2013. között a LIFE + Program. A program által támogatható célok az alábbiak: 12
Természetvédelem és biodiverzitás megőrzése, Környezetvédelmi politika és irányítás, Információ és kommunikáció. A hétéves időszakra a program teljes költségvetése 2,1 milliárd euró. Megújuló energiák hasznosításának támogatására hozták létre az Intelligent Energy for Europe programot, amely a korábbi SAVE, ALTENER és STEER kezdeményezések összeolvasztásával jött létre. A program céljai: Energia hatékonyság és az energiaforrások ésszerű használatának elősegítése, Új és megújuló energiaforrások felhasználásának, illetve az energiaforrások diverzifikációjának támogatása, Az energia hatékonyság, illetve új és megújuló energiaforrások felhasználásának szélesítése a közlekedési ágazatban. Közteherviselés 3.7. Egyéb források Számos környezetvédelmi és energetikai, illetve energia hatékonysági beruházás üzleti alapon is megtérül. Jelenleg elıkészítés alatt áll egy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtott hitelkeret, mely a hazai önkormányzatok energia hatékonysági beruházásait finanszírozza. A tervezett program elnevezése: MFFEE: Municipal Finance Facility Energy Efficiency. 3.8. A lokális fenntarthatóság értelmezése a hosszú távú fenntarthatósági elvek a helyi programokban bontakoznak ki a helyi munkaerı foglalkoztatása, a helyi igények kielégítése, a kisebb napi ingázási idı és az ezzel társuló környezetszennyezés csökkenése a helyi önkormányzatok meghatározó szerepe a helyi hatóságok, gazdasági és társadalmi szervezetek részvétele természet-gazdaság-társadalom hármasa Local Agenda 21 szerinti összhang megteremtése regionális szinten helyi kisregionális szint egyre felértékelıdı szerepe XXI századi otthonlét az igények egyre jobban és biztosítottabban kielégíthetık lokális szinten globalizáció és lokalizáció nem ellentétei, hanem elıfeltételei egymásnak Nagyobb döntési szabadságot, kompetenciát, egyben felelısséget kell adni a helyi döntéshozásnak, hogy a döntések helyben, a közösség részvételével, a közösség számára átlátható, érthetı fenntartható és végrehajtható módon születhessenek. 13
4. ÜLLİ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA BEMUTATÁSA Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Cím: 2225 Üllı, Templom tér 3. E-mail cím: ulloph@monornet.hu Telefon: 29/320-011; 29/320-965 Fax: 29/521-930 14
4.1. Szervezeti felépítés 4.1.1. Irodák Jegyzıi Iroda: 8 fı- 7 nı, 1 férfi Hatósági Iroda: 11 fı, mind nı Pénzügyi Iroda: 7 fı, mind nı Építéshatósági Iroda: 4 fı- 3 férfi, 1 nı Önkormányzati és Városüzemeltetési Iroda: 15 fı- 8 nı, 7 férfi Ügyfélszolgálat: 2 nı 15
4.1.2. Intézmények Árpád Fejedelem Általános Iskola 1992 szeptemberében alakult meg az önkormányzati fenntartású zeneiskola Pechtolné Kis Melinda alapító igazgató vezetésével. Korábban, a Monori Zeneiskola Kihelyezett Tagozataként, már folyt zeneoktatás a városban, mintegy a zenetagozatos általános iskolai oktatás-nevelés hangszeres kiegészítéseként 20 növendékkel. Jelenlegi nevét 1994-ben vette fel az iskola. Az intézmény épületét évekig bérelte az önkormányzat a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól, melyet 2002. évben sikerült megszerezni, azóta az épület az önkormányzat tulajdonát képezi. A település egyetlen általános iskolája, amelynek tanulólétszáma 837, a pedagógus állománya 61 fı, a nevelı, oktató munkát segítık és egyéb munkakörben dolgozók száma 26 fı. Az iskola 42 tanteremmel, 1 tornateremmel, 1 tornaszobával, ebédlıvel, fızıkonyhával, könyvtárral illetve 4 kislégterő tanteremmel rendelkezik. Az iskolában emelt szintő zenei (ének) oktatás, speciális tagozat és egyéni foglalkozás van. Harmónia Zeneiskola Vargha Gyula Városi Könyvtár A könyvtár a 60-as évek elején egy kis alapterülető mindössze 66 m2 épületben kezdte meg mőködését, ahol a könyvtárállomány igen zsúfoltan, egymás tetejére rakva fért csak el, így áttekinthetetlen volt a látogatók számára. 1978-ban történt egy nagyobb mértékő változás, amikor a régi iskolaépületbıl felújítással könyvesházat hoztak létre. A könyvtár épületében felnıtt- és gyermekrészleg, valamint klubhelyiség került kialakításra. Üllı Város Humán Szolgáltató Központ és Nevelési Tanácsadó A település szociális intézménye, amely biztosítja a családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, házi szociális gondozás, nevelési tanácsadás valamint a bölcsıde feladatainak ellátását. Az intézmény több településre kiterjedıen látja el társulás formájában a családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, házi szociális gondozás feladatait. 16
4.1.3. A Képviselı-testület tagjai Név Tisztségek, fogadóórák Egyéni választókerüle t Kompenzáció s lista Jelölı szervezet(ek) Polgármester Kissné Szabó Katalin Fogadóóra: minden szerdán:9.00-12.00-ig Alpolgármester Kovács István Fogadóóra: minden hétfın:13.00-17.00-ig Lokálpatrióták Egyesülete Alpolgármester 10 FIDESZ- ÖSZÜ Bácskai József Egészségügyi és Szociális Bizottság tagja MSZP Ellenbacher András 17
Sport és Ifjúsági, valamint Egészségügyi és Szociális Bizottság tagja 02 FIDESZ- ÖSZÜ Fazekas Violetta Adrienn Fehér András Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja 03 FIDESZ- ÖSZÜ Hajdu Róbert Sport és Ifjúsági, valamint Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja MSZP dr. Hrutkáné Molnár Mónika Egészségügyi és Szociális, valamint Oktatási és Közmővelıdési Bizottság tagja Id. Jónás József Pénzügyi Bizottság elnöke, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja 06 FIDESZ- ÖSZÜ 18
Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Pénzügyi Bizottság, és Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja 05 FIDESZÖSZÜ Kántor József Oktatási és Közmővelıdési Bizottság elnöke, Pénzügyi Bizottság tagja 04 MIÉP Kondás Imre Rendvédelmi Ügyrendi Bizottság elnöke Polgári Kör Laza István Rendvédelmi és Ügyrendi Bizottság tagja 08 Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 07 FIDESZÖSZÜ Miczkó József Kiss Tibor Oktatási és Közmővelıdési Bizottság tagja Fidesz Üllıi Polgári Kör Együttmőködé s Üllıért Pesti Imre Városfejlesztési és Környezetvédelmi, valamint Pénzügyi Bizottság tagja 09 FIDESZÖSZÜ 19
Udvardi Mátyás Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, Sport és Ifjúsági Bizottság tagja 01 FIDESZ- ÖSZÜ Varga Norbert Zubor György tanácsnok Együttmőködé s Üllıért 20
4.2. Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala kapcsolatai 4.2.1. Közszolgáltatók Egészségügy Felnıtt háziorvosi rendelések fogászati ellátások - foglalkozás-egészségügy gyermekrendelések gyógyszertárak- monori szakrendelı vecsési szakrendelı - ügyeletek Gázszolgáltatás A Tigáz Csoport földgázelosztási és gázszolgáltatási tevékenységet végez Magyarország területének egyharmadán. A hajdúszoboszlói székhelyő Tigáz Zrt. méretét tekintve a legjelentısebb magyar gázszolgáltató társaság, mely Üllı városát is ellátja földgázzal. Posta Elérhetıség: 2225 Üllı Malom utca 14/a Szemétszállítás Saubermacher Magyarország Kft. 6000 Kecskemét, Strázsa u. 7. A Saubermacher-csoport több évtizedes múltra visszatekintı szereplıje a közép-európai hulladékgazdálkodási piacnak. Dinamikus fejlıdése révén ma már kilenc országban több mint 40 érdekeltséggel rendelkezik 21
és nyújt környezetbarát szolgáltatásokat. Az 1991-ben alapított Saubermacher-Magyarország Kft. fogja össze a magyarországi cégcsoportot. A tizenegy vállalat telephelyei révén az ország legtöbb régióját lefedi és széles szolgáltatási palettát kínál. Telefon UPC Magyarország Elektromos áram Az ELMŐ Nyrt. megbízható áramszolgáltatással, versenyképes árakkal és minıségi kiszolgálással a fogyasztók megbízható partnere kíván lenni a településen. Víz, szennyvíz A Gyál és Vidéke Vízügyi Kft. 1993. január 1-én alakult meg négy önkormányzat részvételével. A négy önkormányzat Gyál, Vecsés, Maglód és Mende a Pest megyei Víz és Csatornamő Vállalat megszőnésével tudta a Kft.-t megalakítani. Jelenleg Gyál, Vecsés, Maglód, Üllı és Péteri önkormányzatai tagjai a GYÁVIV Kft.-nek. 4.2.2. Civil szervezetek Üllıi Általános Ipartestület: az Üllın mőködı vállalkozókat győjti egybe. Érdekképviseletként is mőködik, rendezvények szervezésében is részt vesznek, jó kapcsolatot ápolnak az Önkormányzattal. Civil Központ: regionális jelentıségő szervezet, ellátja a mozgáskorlátozottak, csökkent munkaképességőek érdekvédelmét és munkalehetıséggel, szállítással, eszközökkel segíti mindennapi életüket. Továbbá ebben a szegmensben minden kínálkozó pályázati lehetıséget megcéloznak. Üllın saját irodával, szolgáltatóházzal rendelkeznek. Minden év ıszén megszervezik Üllın a Civil Napot. Szemünk Fénye Nagycsaládosok Üllıi Egyesülete: a nagycsaládosok érdekvédelmét látja el és lehetıség szerint segélyekkel enyhít mindennapi gondjaikon, továbbá különféle rendezvényeken is képviseltetik magukat. Adorján Endre Önkéntes Tőzoltó Egyesület: példamutató egyesület, a hivatásos tőzoltósággal nagyon jól együttmőködnek, kiváló felszereltségüknek a környékbeli tőzeseteknél, viharkárok elhárításánál, katasztrófavédelmi feladatoknál, baleseti mentéseknél veszik nagy hasznát. Külön gondot fordítanak az utánpótlás nevelésre, egészen az általános iskolás kortól. Versenyeket, vetélkedıket rendeznek minden korosztály számára. Már hagyománnyá vált eseménynek számít a kétévenként megrendezett Tőzoltóviadal, amelyet az üllıi Dóra majorban szoktak megrendezni és igen jelentıs a külföldi tőzoltócsapatok részvétele is. Üllıi Sportegyesület és Üllıi Diák-Sportegyesület: már hosszú ideje tevékenykednek az üllıi sportért és a Városi Sportcsarnok 2008-as átadását követıen még pezsgıbb lett a sportélet. 22
Vöröskereszt Üllıi Szervezete: aktív szervezet, amely véradásokat és életmódjavító eseményeket is szervez. Mecénás Mővészeti Klub: Üllı kulturális életét igyekszik színesíteni, felkutatja az Üllın tevékenykedı mővésztehetségeket, kézmőves tehetségeket. Kiállításokat és kulturális rendezvényeket szervez. Üllıi Harmónia Zeneiskola Szülıi Egyesülete: a Zeneiskola életében, a koncertek szervezésében aktívan közremőködnek, sıt a Zeneiskola épületének bıvítésében, felújításában is aktív segítséget nyújtottak. 4.2.3. Egyházak Üllın a római katolikus egyháznak és a református egyháznak van temploma és a közössége is, mely ezeknek az egyházaknak a legkiterjedtebb. A felekezeti megoszlás szerint a város 11.181 fıs lakosságának kb. 60 %-a katolikus, kb 35 %-a református, továbbá néhány százaléka evangélikus. 4.2.4. Gazdasági társaságok Üllı Város Önkormányzatának kizárólag saját tulajdonú cége az Üllıi Városüzemeltetı és Környezetvédelmi Kft. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok mőködésének átláthatóbbá tételérıl szóló 17/2009. (VIII.29.) Kormány rendelet rendelkezik a köztulajdonban álló gazdasági társaságok mőködésének átláthatóbbá tételérıl. A rendelet szerint az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv, vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik, a rendeletben meghatározott adatokat közzéteszi. 4.2.5. Vállalkozók Adatfeldolgozás, adótanácsadás, autókereskedés, biztonságtechnika, fogászat, stb 23
5. STRATÉGIAI CÉLKITŐZÉSEK 5.1. Stratégiai és jogi keretek Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának intézményi hátterét adó szervezetek közül a legfontosabbak: Európai Bizottság / Környezetvédelmi Főigazgatóság (Environment DG): a 36 fıigazgatóság közül ez foglalkozik a környezetvédelmi szabályozás elıkészítésével. Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency) Feladata az idıszerőű, célzott, következetes és megbízható környezeti információval kapcsolatos tájékoztatás. Tájékoztatása révén az EU és a tagországok és 2001 óta Magyarország is olyan jól informált döntéseket hozhatnak, amelyek a környezet állapotát javítják. A környezetvédelem szabályozását széles alapokra kell helyezni, mert a potenciálisan bekövetkezı következmények nagyon súlyosak lehetnek, ugyanakkor a szabályozás hatása nem látható pontosan elıre, hiszen az egyes környezeti elemekkel kapcsolatos minden beavatkozás hatással van a többire is. A környezetvédelmi jogág viszonylag fiatal az EU-n belül, a szabályozás tárgykörének bıvülése az Egységes Európai Okmány 1986 óta gyorsult fel. Jelenleg kb. 300 közösségi szintő jogszabály, fıleg irányelvek vannak hatályban. Az irányelvek átvételének, a tagállamok jogrendszerébe való beillesztésének folyamata az implementáció nem zökkenımentes, amit sokszor a környezeti jog sajátosságaiból (multiszektoriális megközelítés, célcsoportok, hatóságok nagy száma, megosztott felelısség filozófiája) adódik. Ezért a szabályok betartása, érvényesülése nem érhetı el a hatóságok tevékenysége nélkül. A tagállamok környezeti jogalkotása is párhuzamosan fejlődött az uniós szabályozással, és ezért az utóbbi idıben nıtt a koherencia. A csatlakozást megelızı években Magyarország szinte teljes egészében harmonizálta környezetvédelmi joganyagát az uniós szabályokhoz. A fenntarthatóság szempontjából legfontosabb uniós irányelvek: hulladék keretirányelv (75/442/EGK) a levegı minıségi keretirányelv (96/62/EK) a hulladéklerakókról szóló irányelv (99/31/EK) 24
víz keretirányelv (280/2004/EK) a környezeti zajról szóló irányelv (2002/49/EC) az integrált szennyezés-megelızés és ellenırzés irányelv IPPC direktíva (96/61/EEC) a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (97/11/EC) a környezeti információhoz jutás szabadságáról szóló irányelv (90/313/EGK) élıhely (habitats) direktíva (92/43/EEC). A legfontosabb nemzetközi egyezmények, amelyekhez az Európai Unió is csatlakozott: CITES (Washingtoni Egyezmény) ENSZ (Biodiverzitás Egyezménye Bécsi egyezmény (ózonréteg védelme) Báseli Egyezmény (veszélyes anyagok szállítása országhatárokon keresztül) Espoo-i egyezmény (környezetvédelmi hatásvizsgálatról) Aarhusi egyezmény (a környezetvédelmi információk nyilvánosságáról és a társadalmi részvételről). Az EU-taggá válás Magyarország számára további új feladatokat és lehetıségeket jelent, így többek között: Az EU környezetpolitikájának hazai megismertetése Intézményfejlesztés Beruházási programok A környezeti jelentések rendszerének fejlesztése A lakosság környezeti tudatosságának növelése A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása A NATURA 2000 hálózat fejlesztése Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttmőködésébe Az EU 6. Környezeti Akcióprogramjának (KAP) hazai megvalósítása Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel (2002- ben csatlakozott Magyarország az ügynökséghez). Üllı Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörő nyilvánosság ellenırzése mellett intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. 25
6. GAZDASÁGI EREDMÉNYEK 6.1. Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala gazdasági teljesítménye 6.1.1. Pénzügyi helyzet Bevételek összesen: 2,3 milliárd Ft Kintlévıség összesen: 142 millió Ft Mérleg: 5,5 milliárd Ft 26
6.1.2. Közvetett gazdasági hatások Az önkormányzat tevékenységének közvetett gazdasági hatásai a közfeladatok ellátásában nyilvánulnak meg: (1) Az önkormányzat feladatai melyeket a közszolgáltatások körében végez: a.) település-rendezés és település-fejlesztés, b.) az épített és természeti környezet védelme, c.) lakásgazdálkodás, d.) a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás, e.) a köztemetı fenntartása, f.) a helyi közutak és közterületek fenntartása, g.) a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása, h.) gondoskodás a helyi tızvédelemrıl és közbiztonság helyi feladatairól, i.) közremőködés az energia-szolgáltatásban, j.) közremőködés a foglalkoztatás megoldásában, k.) gondoskodás az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, l.) a közösségi tér biztosítása, a közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység és sport támogatása, m.) a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása, n.) az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban az önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei, anyagi lehetıségeitıl függıen mely feladatot milyen mértékben és módon lát el. (3) Az önkormányzat gondoskodik: az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, az egészségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és köztemetı fenntartásáról, a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésérıl. 27
Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 7. KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet, gazdaság és társadalom szorosan összefonódó, egymástól kölcsönösen függı, komplex rendszert alkot, melynek változása kihat a rendszer egészére. A települések európai szintő felzárkózásának is egyik meghatározó kihívása, hogyan tudják az életés a környezetminıség javítását a gazdasági fejlıdéssel összeegyeztetni. Az elmúlt évtized gazdaságipolitikai változásainak következtében a települések környezeti, természeti állapota javult. A pozitív tendenciák nem vezethetık vissza csak a környezeti szempontokat figyelembevevı fejlesztési törekvések eredményeire. E változások részben az állam, a megye, a kistérségek de leginkább a települések céltudatos és összehangolt fejlesztéseinek eredményei, részben pedig az elmúlt idıszak jelentıs gazdasági-társadalmi átalakulásának, közte a gazdaság szerkezetváltásának kényszerő következményei. 28
Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala kiemelt felelısséggel kezeli a tevékenységéhez szorosan kapcsolódó környezetvédelmi feladatokat. Gazdasági döntéseinek elválaszthatatlan része a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele, a fı hangsúlyt mindig a megelızésre helyezi. A Hivatal alaptevékenysége szerint nem tartozik a kiemelten környezetet terhelık közé, a környezetvédelmi szempontok érvényesítése mind a saját üzemeltetésben, mind az ügyfelekkel szemben kiemelt fontosságú. Számos kezdeményezést indított az Önkormányzat Hivatala annak érdekében, hogy a mőködés során az üvegházhatásért felelıs gázkibocsátás csökkenjen. A környezetvédelmi tevékenység folyamatos javítása érdekében, a hivatal mőködésének jelentıs környezeti tényezıit figyelembe véve az alábbi célokat és elıirányzatokat fogalmazta meg a 2005-ben elkészíttetett és elfogadott Környezetvédelmi Program: Vízbázis védelmének kialakítása tekintetében a települést ellátó vízbázist nem fenyegeti sem mezıgazdasági, sem ipari szennyezés veszélye, Hulladéklerakó ügyének rendezése, rekultiválása, Közterület-fenntartás színvonalának javítása rendben tartása, Utak, járdák karbantartása felújítása, Csapadékvíz-elvezetı-, szikkasztó árkok rendszeres karbantartása, esetleges bıvítése pl. Gyöngyvirág téri árok befedése Az Önkormányzat fejlesztési elképzelései, környezetvédelmi, természetvédelmi szempontokat érvényesítı programjai szerint Üllı közlekedési helyzetébıl, illetve a fıvárosi dél-keleti agglomerációs helyzetébıl adódóan elsısorban a kereskedelmi, gazdasági és a kertvárosias lakóterületi fejlesztéseket helyezi elıtérbe. A következı években az Önkormányzat energiafelhasználásánál, beszerzéseinél fenntarthatósági és környezeti szempontok figyelembevételével és a települési civil és környezetvédı szervezetek észrevételeinek beépítésével alakítja ki fejlesztési elképzeléseit. A 2009-es évben figyelembe vett környezeti indikátorok: Ártalmatlanításra kerülı hulladék mennyisége: 10 t/év, a Hivatal a következı években ennek mértékét csökkenteni kívánja évi 9 tonnára. Teljes vízfelhasználás: 107 m 3 /év, a Hivatal a következı években ennek mértékét csökkenteni kívánja 100 m 3 /év -re. Teljes energiafelhasználás: 11683 kwh/év, a következı években a Hivatal ennek mértékét tartani kívánja ugyanezen a szinten, hiszen egyre több energiatakarékos eszközt használ, de a közeljövıben irodáinak száma bıvülni fog. Teljes gázfogyasztás: 4771 m 3 /év, a következı években a Hivatal ennek mértékét tartani kívánja ugyanezen a szinten. 29
7.1. Levegıtisztaság védelem Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala többször módosított 9/2004.(III.20) Ö.K. rendelete szerint Üllı város teljes közigazgatási területén a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglaltak szerint kell betartani a légszennyezettség egészségügyi határértékeit. A kibocsátási határértékeket a rendelet 5. sz. melléklete szerint állapítják meg. A Hivatal tevékenysége kismértékû levegıszennyezéssel jár. Közvetlen szennyezéssel járó tevékenységek a főtés; a logisztikai tevékenységbõl (áruszállítás, anyagmozgatás) és a szolgálati utakból származó emissziók. Közvetetten a felhasznált villamos energia elıállítása során erımővi oldalon fellépı kibocsátásokat is figyelembe kell venni. Befolyásolható hatásnak a Hivatal mőködésével, elsısorban a főtéssel, hőtéssel klimatizációval valamint a közlekedéssel közvetlenül összefüggı tényezõk tekinthetık. 7.2. Vízminıség védelem A vízgazdálkodás a környezetgazdálkodás meghatározó részterülete. A közös területeket érintı problémák miatt a Hivatal felvette a kapcsolatot a vízmővekkel, a térség önkormányzataival. Gyömrı szennyvíztisztító telepének bıvítési munkálataiban véleménnyilvánító jogkörrel Üllı is részt vesz. A felszíni vizeket érintı mederváltoztatások, meliorációs munkák, egyéb mőszaki beavatkozások során a település önkormányzatának a vízügyi hatóságokkal történı együttmőködése rendszeres. A terület érzékeny vízbázisnak tekinthetı. Az ivóvíz kivétellel a rétegvizek közvetlenül szolgálják az ivóvízellátást. A településen a Gyál és Vidéke Vízügyi Kft teljesen kiépített, vezetékes hálózatban biztosítja az ivóvízellátást. Az önkormányzat hivatala és intézményei tevékenysége során fogyasztott vízmennyiség elsısorban a dolgozók és ügyfelek higiénés, szociális igényeinek biztosítását szolgálja. 30
Technológiai célú vízfelhasználás nincs. A felhasználás ellenırzött minıségő vezetékes felszín alatti vízkészletekbıl történik. 7.3. Szennyvíztisztítás, kezelés Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával szerzıdött a DIMER Iszap és Szennyvízszippantó Kereskedelmi Korlátolt Felelısségő Társasággal, mely 1997-tıl mőködik folyamatosan. Ennek köszönhetıen település csatornázottsága a jelenlegi beépítettséget tekintve 100%-os. A város területén keletkezı szennyvizek kezelése a Gyál és Vidéke Vízügyi Kft. üzemeltetésében álló vecsési szennyvíztisztító telepen történik. A csatornahálózatra rá nem kötött ingatlanoknál keletkezı települési folyékony hulladék szintén a fenti telepre kerül beszállításra. A szennyvíziszap elszállítását az ASA gyáli lerakójába a VETÜSZ Kft. végzi. Az Üllırıl kilépı szennyvíz a településtıl a vecsési elıkezelı telepen keresztül a Dél-Pesti Szennyvíztisztítóig végig nyomott rendszeren távozik. A településen továbbra is üzemelnek egyedi szikkasztók, tárolók, melyek egy részérıl a települési folyékony hulladék tengelyen a Gyál és Vidéke Vízügyi Kft által Vecsés külterületén üzemeltetett szennyvíztisztító telepre kerül elszállításra. A szennyvíz okozta környezetszennyezés csökkentése, a környezeti állapot javítása érdekében a Hivatal irányításával a kezeletlenül, illetve nem megfelelıen kezelt szennyvizeket közcsatorna hálózattal győjtik össze és azt szennyvíztisztító telepen, megfelelıen megtisztítják. A belvízcsatornák állapotát jelentısen befolyásolja a bevezetett szennyvizek minısége. A szennyvízbefogadóként is üzemelı árkok karbantartottsága a Hivatal irányításával nem volt minden esetben kielégítı, mert nem áll rendelkezésre a megfelelı számú munkaerı, illetve a mindennapi közterület-fenntartási munkák elvonták a meglévı létszámot. A vízfogyasztás a településen jelentısen növekedhet, amely azután szennyvízként is jelentkezni fog. A környezetterhelés csökkentése érdekében az önkormányzat hivatala a már kiépített hálózatokra történı rácsatlakozásra kötelezi az érintett ingatlantulajdonosokat. Az ehhez szükséges jogi hátteret a település rendezési tervében megteremtették. Üllı településrendezési tervéhez tartozó helyi építési szabályzatban elıírták a szennyvízhálózatra való rácsatlakozási kötelezést és annak határidejét, a település jegyzıje felszólíthatja az érintett ingatlantulajdonosokat és kötelezheti a közhálózatra történı rácsatlakozásra. Ezekkel a szabályozásokkal kellı védelem nyújtható, így a szennyvízelhelyezés szempontjából a környezetterhelés sem növekszik. A szennyvíztisztításból származó megtisztított vizet és a keletkezı iszapot is a környezet veszélyeztetése nélkül hasznosítják, elhelyezik. Ennek biztosítására a szennyvíztisztító telepeken a tisztítás mértékét, a tisztító telepek tisztítási hatásfokát növelték, az iszapkezelést is megfelelıen végzik. 7.4. Talajminıség védelem Üllı területére nincsen üzemi genetikus talajtérkép, de a felvételezések során a növény- és talajvédelmi hálózat gondozásában készült olyan térkép, amely alapján megállapítható, hogy Üllı területén döntıen homoktalajok alakultak ki. 31
A városiasodás, az ipar térnyerése országszerte jelentıs területeken károsította a talajok minıségét, sok helyen degradálódás, szennyezés következett be. A negatív hatások azonban nem korlátozódtak a termıtalaj zónájára, hanem kiterjedtek a mélyebb földtani közegre, és annak különféle károsodásai folytán egyes esetekben az eredeti hasznosíthatóság csökkent. Üllı térségében a szennyezések a szabálytalan, megfelelı védelem nélküli hulladéktárolásból, az üzemek mőködésével elıforduló havária jellegő szennyezésekbıl, az alapanyagok, hulladékok helytelen kezelésébıl adódóan nem voltak jelentısek. A kijuttatható szerves trágya mennyisége Üllı város mezıgazdasági területein nem haladta meg a 170 kg/ha/év mennyiséget, mert a település a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet értelmében nitrátérzékeny területek közé sorolt. A település területén található két állattenyésztı telepen a keletkezı szerves trágya mennyisége összesen 2.855 t évente. Hígtrágya egyik gazdaságnál sem keletkezett. A szennyvíz helyi, szikkasztással történı talajba juttatása a területen még ma is jelentıs. A kommunális eredető szennyvíz magas nátrium-tartalma kedvezıtlenül befolyásolja a talaj szerkezetét és minıségét, szikesedéshez vezethet. A Kármentesítési Program részeként a Hivatal irányításával egyedi kármentesítési projektet hajtottak végre Üllın a Dóra-major területén, ennek eredményét folyamatosan monitorozták. 7.5. Élıvilág és természetvédelem Üllı város a Pesti hordalékkúp síkság nevő kistájhoz tartozó, természeti értékekben gazdag területen helyezkedik el. Élıhelyeit tekintve növénytársulások, biotópok, ökológiai folyosók jellemzik. A település külterülete ma is agrártájnak minısül, mindazon törvényszerőségek érvényesítésének igényével, ami az ilyen jellegő tájakat jellemzi. A védett természeti értékek állagvédelmérıl, fenntartásáról folyamatosan gondoskodik Üllı Önkormányzata, az ehhez szükséges anyagi eszközök az éves költségvetésekben biztosítottak. Vizsgálatokat is végeztek a településszerkezet élıhely teremtı és az élıvilág mozgását, megtelepedését és életlehetıségét meghatározó összefüggéseinek vonatkozásában. Elkészült a zöldfelületek, parkok, közterületek teljes körő katasztere. A felmérés alapján tervezhetıvé, és ütemezhetıvé vált a fenntartás és a felújítás a pénzügyi lehetıségek függvényében. A kedvezıbb élıhelyek, növénytársulások, életterek érdekében újabb zöldterületeket hoztak létre és a települést övezı erdık bıvítésére is sor került. 32
Természetvédelmi területté nyilvánították a következı értékes településrészeket: Gazdák erdeje kb. 1, 5 hektárnyi terület, a Fácános erdıtömb kb. 1 hektárnyi területe, Dóra majori kert idıs fákat tartalmazó kb. 2,5 hektáros területe. 7.6. Környezetegészségügy Megtörtént a legfontosabb környezetegészségügyi problémák áttekintése, a lakosság egészségi állapota nem jelentısen, de javult. Üllı Önkormányzata erıfeszítéseket tett az egészséget támogató környezet kialakításának elısegítésére; az egészséges életmód és életkörülmények kialakítására irányuló tevékenységek támogatására, a megoldási lehetıségek regionális és lokális szinteken történı áttekintésére; helyi környezetegészségügyi kezdeményezések felkarolására és támogatására. A környezet-egészségügy helyi szinten elvégzendı feladatai közt legfontosabb feladatokat is elvégezték, ezek a biológiai allergének, elsısorban a parlagfő elterjedésének csökkentése, valamint az egészségkárosító építıanyagok felhasználásának visszaszorítása és az ezekkel kapcsolatos tájékoztatás, koordinálás, tudatformálás voltak. 7.7. Hulladékgazdálkodás A környezeti politika területén az önkormányzat helye, szerepe és feladatai az EU-ban különösen fontosak, hiszen érintett a környezet-politikai programok elıkészítésében, végrehajtásában. Az önkormányzat döntéshozatali és jogalkotási hatáskörrel rendelkezik a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályozásban. 33
Az önkormányzati szakemberek a vonatkozó közösségi jogszabályok kötelezı hazai alkalmazásakor a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok, hatáskörök kijelölésében, az állampolgárok informálásában és a döntéshozatalba való bevonásában végztek jelentıs tevékenységet. Korunk nagy problémája a hulladékok mennyiségének hatalmas növekedése. Az élet minden területén állandóan keletkeznek olyan anyagok, amelyek adott helyen és idıben hasznavehetetlenek. Többet termelünk, ezért a termelési folyamatokban óhatatlanul több melléktermék, selejt, hulladék keletkezik. A nagyobb fogyasztással együtt jár, hogy a lakosság egyre több maradékot, szemetet, csomagolóanyagot dob ki. Emellett gyors ütemben korszerősítík a termelıberendezéseket, hamarabb selejteznek ki fizikailag még el nem használt gépeket, eszközöket. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény értelmében a hulladékgazdálkodás célja az, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzék, az elkerülhetetlenül keletkezı hulladék minél nagyobb hányadát szelektív győjtés és átmeneti tárolás után anyagában hasznosítsák, a nem hasznosítható hulladékot pedig oly módon ártalmatlanítsák, hogy az a környezetet a lehetı legkisebb mértékben terhelje. Az Önkormányzat feladatait, csökkentési céljait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatban kihirdetett, 2002. november 26- án elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), a 15/2003. KvVM rendeletben kihirdetett Közép-Magyarországi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve, valamint az elkészült és rendeletileg kihirdetett Helyi Hulladékgazdálkodási Terv írja elı. A fı célkitőzés a II. Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel, Budapest Fıváros Környezeti Programjával összhangban egy rendezettebb, tisztább kerület, valamint hatékonyabb és tudatosabb hulladékgazdálkodás, egy optimális stratégiát rögzítı új Hulladékgazdálkodási Terv és felülvizsgálat megalapozása és a szelektív hulladékgyőjtés szélesebb körő elterjesztése megvalósult. További célkitőzések: hulladékhierarchia, általános védelem és az önellátás, közelség elve. A hulladékgazdálkodás települési szinten elvégzendı feladatait Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a hulladékok keletkezésének csökkentésére irányuló iránymutatással, a forrásmegteremtı pályázati lehetıségek bemutatásával, a helyes környezettudatos magatartással, valamint az iskolai környezetvédelmi hulladékgazdálkodási oktatás érdekében kifejtett koordináló, tanácsadó, tájékoztató tevékenységgel látta el. A közszolgáltatás folyamatában a közszolgáltatás ellátására feljogosított közszolgáltató gyıjtıedényben, az ingatlanokon összegyőjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék rendszeres elszállítására; a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény mőködtetésére; a lakossági hulladékudvar, a lakossági szelektív hulladékgyőjtı rendszer mőködtetésére, az elıkezelı és hasznosító telep üzemeltetésére, karácsonyfa és zöldhulladék elszállítási és lomtalanítási akciók végrehajtására. A közterületek tisztán tartásáról, kezelésérıl az önkormányzat saját szervezete vagy vállalkozó útján gondoskodik. Terek, zöldfelületek, piactér, parkok, autóbusz megállók, a város belterületén lévı közutak tisztántartását az önkormányzat és a lakosság közösen végezte. Meg kell említeni az alapanyagok, elsısorban a papírfelhasználás jelentıs csökkentését, a kétoldali festéktakarékos nyomtatást, az elektronikai, mőanyag és papírhulladékok szelektív győjtését, amire a hivatal nagy gondot fordított és fordít. A papírhasználat környezeti terheinek mérséklését szolgálja, hogy az Éves Pénzügyi Jelentés és a Fenntarthatósági Jelentés is újrahasznosított papíron jelenik meg. Az elektronikus adatfeldolgozás fejlesztése folyamatosan mérsékli az irodai papírigényt, ezen belül egyre nagyobb teret nyer a rendelések elektronikus feladása. A hivatal munkatársai számára 34
irányelvek kiadása történt a nyomtatásban az energia és festékfelhasználás mérséklésére, a tájékozódásban a papír alapú újságok helyett interneten elérhetõ hírfelületek használatára. 7.8. Zaj- és rezgésterhelés Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában a hivatal területén a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól; 93/2007. (XII. 18.) KVVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenırzésének módjáról; 8/2002 (III. 22.) KÖM - EÜM sz. rendelet szerint üzemi létesítményektıl származó zaj terhelési határértékei teljesülnek. A közúti közlekedés okozta zajterhelés a legnagyobb a belterületi tranzit utakon, ezek közül is elsısorban a 4. sz. fıúton. A település közúti és vasúti forgalma zavaró zajhatással jár. A vasút Üllı belterületén megy, a 4.sz. fıútvonal szintén. Lakossági panaszbejelentések elsısorban a légi közlekedéssel kapcsolatban érkeznek a Polgári Légiközlekedési Hatósághoz. 7.9. Energiagazdálkodás Az önkormányzat mőködéséhez háromféle energiát használ fel: Elektromos energiát a világításhoz, elektromos gépek, berendezések üzemeltetéséhez, fosszilis energiát főtési célra és üzemanyagot a gépjármővek üzemeltetéséhez. Az önkormányzati hivatal energiaköltségeinek túlnyomó részét a főtésre, világításra gépek üzemeltetésére használt villamos energia felhasználás teszi ki. Az optimális intézményhálózat energiagazdálkodási szempontból is a legmegfelelıbb. A földgáz hatékony felhasználása a korszerő főtıberendezések, vezérlés és automatikus szabályozás alkalmazásával biztosított. Mennyiségét jelentısen befolyásolja az épületek karbantartása és 35
hıszigetelése. Az intézmények esetében a fajlagos energiamutatók alapján meghatározták azt a prioritási listát, melynek alapján az egyes intézmények főtési rendszerének felújítását végre kell hajtani. További lehetıségként elıirányozták az egyes intézmények építési szabályoknak és hıtechnikai szabványoknak megfelelı korszerősítését. A program fontos eleme az energiafelhasználás csökkentése, a hivatalra kiterjedı főtés-felújítási program keretében klímaberendezéseket, programozható termosztátokat, korszerő kazánokat szereltek be, továbbá a fényforrásokat fokozatosan energiatakarékos izzókra cserélik. Az elektromos energiafogyasztást saját ellenırzés alatt tartják, egyre több egységet vonnak be központi irányítás, ellenırzés alá. Fokozottan ügyelnek arra, hogy a munkatársakban tudatosítsák az erıforrástakarékosság, és az energiafogyasztás csökkentésének fontosságát, felhívják figyelmüket arra, hogy a számítógépek haználaton kívül legyenek teljesen kikapcsolt állapotban. A villany lekapcsolására és az irodai gépek használaton kívüli teljes kikapcsolására figyelmeztetõ matricák bevezetésének lehetısége is felmerült. 7.10. Környezetbiztonság Üllın a jellemzıen nagyobb környezeti kockázatú ipari létesítmények a vegyipar, nehézipar, fémipar, energiaipar száma nem jelentıs. A nagyobbrészt könnyőipari és kereskedelmi létesítmények mellett azonban ez a néhány létesítmény is jelentıs hatással lehet. A lehetséges környezeti hatások felméréséhez Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala elkészítette a város területén veszélyes anyaggal kapcsolatos tevékenységet végzı intézmények listáját. 7.11. Természeti katasztrófák A természeti katasztrófák és rendkívüli események, a földrengések és a nagyobb árvizek, belvizek, vihar, szárazság, tőz események elhárításához a Polgármesteri Hivatal rendelkezik katasztrófa elhárítási intézkedési tervvel és szorosan együttmőködik a helyi polgári, településvédelmi, rendıri és civil szervezetekkel. 7.12. A környezeti állapot javítására tett intézkedések Az Önkormányzat Képviselıtestülete az elmúlt két évben nagyon sok intézkedést tett, elsısorban a város közterületeinek otthonosabbá, kényelmesebbé tétele érdekében, továbbá a város intézményeinek fejlesztése érdekében. Az intézmények fejlesztéséhez hozzátartozik a jelenlegi Polgármesteri Hivatalban dolgozók munkakörülményeinek javítása is. 36
Az egyes dolgozók körülményeit tekintve ez a számítástechnikai eszközök és szoftverek beszerzését jelentette 2009-ben. Abban az évben 3 millió Ft-ot fordított az Önkormányzat számítástechnikai fejlesztésre, amelyen belül szinte minden eddig képcsöves monitort szemkímélı LCD monitorra cseréltek. Továbbá a számítógépek egy részét is az addiginál energiatakarékosabb egységekre cserélték. 2010- ben további 3 millió Ft-ot költött az Önkormányzat a még elmaradt eszközök cseréjére. A számítástechnikai fejlesztéshez sorolható még egy új, nagyobb teljesítményő, de energiatakarékos fénymásoló beszerzése is, 1,9 millió Ft értékben. Üllı Város Polgármesteri Hivatala 2006 óta térinformatikai rendszerrel is rendelkezik, amely tartalmazza a kataszteri térképállományt és 2010-re az Önkormányzat betervezte a digitális közmőtérképek beszerzését is 1,2 millió Ft értékben. A 2010-ben indult fejlesztésekhez tartozik, hogy Üllı Városa indult egy több száz millió Ft értékő támogatást nyújtó, városközpont-rehabilitációt célzó pályázaton, amelynek egyik projekt eleme egy új városháza építése. Az új városháza lehetıvé tenné, hogy a Polgármesteri Hivatal jelenleg orvosi rendelıben helyet foglaló irodái önálló, hivatali rendbe szervezhetı egységek legyenek, továbbá a jelenleg házasságkötı teremként és tárgyalóként is funkcionáló terem helyett ezek a tevékenységek külön helyet kaphassanak. A Polgármesteri Hivatalon kívül esı, de a település önkormányzatának életét befolyásoló fejlesztés még az új, Kisfaludy téri óvoda létesítése. A 3 csoportos (75 fıs), 173,5 millió Ft beruházási értékő óvoda átadása 2010. augusztus 19-én történt meg. Ez egy idıre kisegíti a már túlterheltté vált 4 tagóvodát. 2010-ben a másik legjelentısebb beruházás az 500 m3-es víztorony építése a Sport téren. A fejlesztés takarékosabbá és biztonságosabbá teszi a település ivóvízellátását. A víztorony lehetıvé teszi, hogy a jelenleg nyomásfokozó szivattyúkkal, összességében jelentıs elektromos energia felhasználásával a lakossághoz juttatott víz a toronyból energiatakarékosan, gravitációs úton is eljusson a fogyasztókhoz. A tornyot az éjszakai, olcsóbb árammal mőködı szivattyúk feltöltik, majd a napi vízfogyasztástól függıen, a meghatározott szintig elfogyott vizet a torony automatikája a következı feltöltéssel pótolja. A víztorony üzembe helyezését követıen a vízellátás biztonsága is növekedett, ugyanis tartós áramszünet a nyomásfokozó szivattyúk mőködésének kiesése esetén a torony másfél-két napig is ellátja a települést ivóvízzel. A beruházás nettó értéke 101 millió Ft. Fentieken túl Üllı Város Önkormányzata a 2009-es és 2010-es évben összesen 132 millió Ft-ot költött út és járda felújításra és pályázott P+R parkolók kivitelezésére 5 millió Ft önrésszel. Anyagot biztosított a lakossági járdaépítésekhez és csapadékvíz szikkasztó árkok kiépítéséhez 2,5 millió Ft értékben. Játszótéri és óvodai eszközök beszerzésére 2010-ben 43 millió Ft-ot 37
biztosított. Végül az Önkormányzat több millió forintot fordít évente az illegális hulladéklerakás megszüntetésére és a további lerakások megakadályozása érdekében évente akár több alkalommal is szervez elektronikus hulladékgyőjtést. 8. FELELİSSÉG A TÁRSADALOM IRÁNT A Polgármesteri Hivatal alapvetı célja, értékeinek megırzése, a kellemes, befogadó légkör megteremtése, a kölcsönös felelısségen alapuló együttmőködés, a személyes odafigyelés, amely munkatársai egzisztenciájának és teljesítményének méltányos elismerését biztosítja. A Polgármesteri Hivatal hosszútávú célja, hogy ne csak kiszolgálja, hanem formálja is ügyfelei és partnerei igényeit, szokásait. A Polgármesteri Hivatal társadalmi felelısségvállalása részeként folyamatos párbeszédet folytat az ügyfelekkel és a hatóságokkal, valamint a civil társadalom különbözı képviselıivel, hogy felmérje a vele szemben támasztott igényeket, tevékenységének társadalmi hatásait. A társadalmi felelısségvállalás a vezetés szemléletmódjában egyaránt magába foglalja a saját dolgozókért érzett felelısséget, valamint a társadalom problémáinak megoldásában való részvételt. 8.1. Alkalmazottak A gazdasági eredményesség a hatékonyság növelését és a folyamatos modernizációt kívánja meg, ami óhatatlanul hat a hivatali kultúrára, a munkahelyi légkörre. Az alkalmazotti létszám nagymértékben meghatározza a humánerıforrás-politika fókuszait és lehetıségeit. A Hivatal teljes mértékben biztosítja az esélyegyenlıséget a munkaerı kiválasztásakor, illetve az alkalmazás idıtartama alatt. Mindeddig nem történt hátrányos megkülönböztetést alkalmazó eset, a Hivatal mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a jövıben se forduljon elı. Az akadálymentesség feltételei részben biztosítottak. A Polgármesteri Hivatal alkalmazottai Munkaidı szerinti megoszlás Munkaidı szerinti megoszlás Teljes munkaidıs Teljes munkaidıs Részmunkaidıs Részmunkaidıs Kor szerinti Kor szerinti megoszlás 40 év megoszlás 40 év alatt alatt Kor szerinti Kor szerinti megoszlás 40 év megoszlás 40 év felett felett Munkaidı szerinti megoszlás Kor szerinti megoszlás 38
40 40 35 35 30 30 25 25 20 20 15 15 10 10 5 5 0 0 Polgármester Alpolgármester Köztisztviselı Közalkalmazott Polgármester Alpolgármester Köztisztviselı Közalkalmazott Nemek szerinti megoszlás Nı Nı Férfi Férfi A helyi munkavállalók alkalmazásában a Hivatal jogosulatlan elınyt nem biztosít a helyi lakosoknak, ugyanakkor minden eszközeivel segíti azt, hogy a képzett munkavállalók helyben jussanak álláslehetıséghez, ezzel megelızve a képzett munkaerı elvándorlását. A kisgyermekes anyák munkába való visszatérését a Hivatal támogatja, a kölcsönösség elvét alkalmazva törekszik a rugalmasságra a családi élet és a munka összeegyeztethetısége érdekében. 18 éven aluli gyermekeket nevelı nıi munkatársak is dolgoznak, amelybıl néhány fı hivatali állományban gyermekét nevelve otthon tartózkodik. A munkavállalók kor és nem szerinti megoszlása is tükrözi a Polgármesteri Hivatalnál alkalmazott esélyegyenlıség elveinek megvalósulását. A munkavállalók nagyobb része nı, számuk a szellemi alkalmazottak között a legmagasabb, a vezetés minden szintjén van nıi alkalmazott. A Polgármesteri Hivatal elkötelezettje a Magyar Köztársaság Alkotmányában megfogalmazott bármely megkülönböztetés, a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel tilalmának. Nem tartja hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegébıl vagy természetébıl egyértelmően következı megkülönböztetést. Munkatársait a foglalkoztatás minden elemében úgy kezeli, hogy kizárólag a munka követelményeinek megfelelı képességeik érvényesüljenek. Üllı Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala magára nézve kötelezınek ismeri el az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából és a világ munkaadóira vonatkozó irányelvekbıl eredı feladatokat és felelısséget. Ennek keretében figyelmet fordít az emberi jogokat és az azok alkalmazásával összefüggı szervezeti politikákat és eljárásokat ismertetı alkalmazotti képzésekre. Nemek szerinti megoszlás a különbözô beosztásokban (fı) 2010 Vezetıi szintek Nık Férfiak Legfelsı szintő vezetı 2 0 Felsı szintő vezetı 3 2 Középszintő vezetı 4 1 Alsószintő vezetı 0 0 39
Férfiak Férfiak Nık Nık Legfelsı szintő vezetı Legfelsı szintő vezetı Felsı szintő vezetı Felsı szintő vezetı Középszintő vezetı Középszintő vezetı Alsószintő vezetı Alsószintő vezetı Legfelsı szintő vezetı Legfelsı szintő vezetı Felsı szintő vezetı Felsı szintő vezetı Középszintő vezetı Középszintő vezetı Alsószintő vezetı Alsószintő vezetı 8.2. Szociális juttatások, szakszervezet A szociális érzékenység mind a társadalmi szerepvállalásban, mind a Hivatal munkavállalóinak nyújtott különbözı támogatásokban megnyilvánul. A Hivatal munkatársai széles körő juttatásokbann részesültek. Az elmúlt évhez képest a javadalmazási rendszerben nem történtek alapvetı változtatások, azonban a teljesítményértékelésre még nagyobb hangsúly került azáltal, hogy már nem csak a jutalomnál, de a béremelésnél is fontos szerepet kap. A juttatási rendszer két fı csoportra bontható. Az általános juttatások a Hivatal esetében kiterjednek a kötelezı és idıszakonként szervezett egészségügyi szőrésekre, szociális segélyekre, lakás- és személyi kölcsönökre. A munkatársak részére biztosított a havi melegétkezési utalvány és az üdülési csekk. A Hivatal munkatársai számára választható juttatások közé tartozik az egészségpénztári hozzájárulás, önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjtámogatás, élet- és megtakarítási biztosítások, üdülési hozzájárulás, oktatási támogatás, lakáscélú támogatás, helyi tömegközlekedés bérlet támogatása. A kisgyermekesek választhatnak beiskolázási támogatást is. 2009-ben nem volt általános béremelés. A Polgármesteri Hivatal dolgozói közül sokan tagjai a munkavállalók érdekeit képviselı Önkormányzati Szakszervezetnek, melynek további nyugdíjas tagjai is vannak. Az év folyamán az Önkormányzati Szakszervezet rendszeresen ad szociális támogatást. A 2009-tıl 2010-ig terjedı idıszakban összesen közel 43.200.000 millió forintot költött el a Hivatal különbözı civil szervezetek, intézmények és alapítványok támogatására. 40
8.3. Munkahelyi környezet és egészségvédelem A Polgármesteri Hivatal humánpolitikájában fontos szempont a munkahelyi esélyegyenlıség, az egyenlı bánásmód megteremtése, biztosítása, ezért biztonságos munkakörnyezetet teremt. A Hivatal kötelezettséget vállalt, hogy a foglalkoztatás során megelızi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerı-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzık meghatározására, az áthelyezésre, a munkaviszony megszüntetésére és egyéb, a foglalkoztatással összefüggı intézkedésekre. A munkavégzéshez szükséges védıfelszerelés, a rendszeres orvosi vizsgálat és munkavédelmi oktatások segítik a munkahelyi megbetegedések megelızését. A zajjal terhelt munkakörökben minden esetben biztosított a védõfelszerelés. A hiányzási tendenciákban kedvezı folyamatok mutatkoznak, a betegség miatti hiányzások száma minden visszavezethetı ok esetében csökkent. Az egészség megırzését és a betegségek kezelését segítı eszközök: Rendszeres menedzserszőrés vezetı beosztású munkatársaknak Rendszeres, kihelyezett tüdıszőrési lehetõség. Élet- és balesetbiztosítás illeszkedve a munkatársak munkaköréhez és feladataihoz. Tájékoztató a járványos és allargén betegségek terjedésérıl, a megelızés lehetıségeirıl, a tünetekrıl és a veszélyekrıl. Az Országos Vérellátó Szolgálat szervezésében a Hivatal munkatársai 2010-ben 4 alkalommal adtak vért a Közösségi Házban, összesen 16 egység vért adva életmentı mőtétekhez. A Hivatal minden munkatársa részére biztosítja az elızetes és idıszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot. A központi rendelıben foglalkozásegészségügyi orvosi vizsgálat mellett szakellátások igénybevételére is van lehetısége a munkavállalóknak. A vizsgálatok 41
alapján számos egészségügyi problémát korán fel lehet ismerni. A munkaegészségügyi szolgáltatásokon túl szemészet, nıgyógyászat, reumatológia, belgyógyászat, bırgyógyászat, fül-orr-gégészeti szakrendelések elérhetıek a rendelıben. 8.4. Szabályozott mőködés A Polgármesteri Hivatal mindent megtesz annak érdekében, hogy mőködése során maradéktalanul betartsa a jogszabályi rendelkezéseket, ezért jellemzıje a szabályozott és belsõ szabályzatoknak megfelelı mőködés. A munkavállalók elégedettsége a munkafeltételekkel, valamint a közvetlen felettesekkel való kapcsolat terén a legmagasabb. A munkatársak számára továbbra is a biztonságos, kellemes munkakörnyezet, a világos felelısségi hatáskörök, a belsõ igényeket kielégítı munka, illetve a juttatások a munkahelyi elégedettség legfontosabb területei. E téren elégedettségük más vizsgált szempontokhoz viszonyítva jellemzıen átlagos, illetve jó értékelést kapott az egyértelmő felelısség a vizsgált szempontok között. A munkahelyi bizalmi kapcsolat kialakításának alapvetı feltétele a nyílt kommunikáció. A nyitott ajtók politikáját folytatva a Hivatal munkatársai közvetlenül fordulhatnak észrevételeikkel, problémáikkal közvetlen és közvetett feletteseikhez. 8.5. Hivatali kommunikáció A korrekt tájékoztatás a hivatali kommunikáció fontos jellemzıje. A munkatársak a tények és összefüggéseik ismeretében eredményesen tevékenykedtek. Az intranet hálózat a kommunikáció egyik alapeszköze, amelyen széleskörő információ érhetı el, megtalálhatóak a Hivatalt és a dolgozókat érintı hírek, a munkavégzést meghatározó jogszabályok, szabályzatok, illetve a feladatellátást megkönnyítı adatok. A teljes terjedelmében megismerhetı lesz. A munkavállalók képviseletét biztosító szervekkel az együttmőködı kapcsolat jellemzı, a munkavállalókat érintı kérdésekben, érdekükben természetes a kölcsönös tájékoztatás. A munkatársak közül sok tagja van az önkormányzati szakszervezetnek, a szervezet tevékenysége a jogszabályi elıírásoknak és a szociális kapcsolatok ápolásának megfelelı. 8.6. Képzés, tudatformálás A Polgármesteri Hivatal munkatársainak szakmai fejlıdése kiemelten kezelt, a képzés az éves oktatási terv alapján valósul meg. A köztisztviselık, illetve a vezetık esetében, sajnos az elmúlt év megszorító intézkedéseinek egyike a költséges készségfejlesztési tréning elhalasztása volt. Ugyanakkor az iskolarendszerő és a nyelvi képzésekben, valamint a szakmai szemináriumokon való tanulás biztosított volt. A fizikai állományt elsısorban a jogszabályilag elıírt, illetve a szabványok követelményeinek teljesítéséhez szükséges oktatások érintik. A képzések a mindenkori igényekhez igazítottak, így változó, hogy az adott évben melyik munkavállalói kategória részesült több képzésben. A Hivatal támogatja az idegen nyelvet tanulókat, a köztisztviselık tudományos irányú továbbképzését, valamint nagy jelentıséget tulajdonít az informatikai ismeretek széles körő 42
bıvítésének. A hagyományos képzési formák mellett az elektronikus oktatás (e-learning) már bevált gyakorlatként mőködik. A munkatársak szemléletének bıvítését célozza, hogy képzést terveztek számukra a fenntarthatóságról és a Hivatal ez irányú tevékenységérıl. A dolgozók iskolarendszerő tanulmányait tanulmányi szabadsággal és a tandíj 50 %-ának térítésével segítették, támogatási szerzıdéshez kötötten. 8.7. Karriermenedzsment A tehetséges munkatársak megtartása szükségessé teszi az egyéni fejlıdési lehetıségek megteremtését és a szakmai elırelépés biztosítását. Az összetartást alapozzák meg a közel egy idıben felvett fiatal munkatársak számára kialakított közös készségfejlesztı tréningek, amelyekrıl a munkatársak folyamatosan kedvezı visszajelzéseket adnak. A Polgármesteri Hivatal a munkakör gazdagításából fakadó fejlıdési lehetıséget minél teljesebben alkalmazza. A munkavállalók egy részét bevonva alkalmazták az elmúlt években rendszeres idıközönként a kompetenciaalapú teljesítményértékelést, melynek eredménye beépült az oktatási programba, segítve a személyes fejlıdést. 8.8. Teljesítmények elismerése A méltányos, teljesítménnyel arányban álló juttatási rendszer a humánerıforrás politika alappillére. Az egyenlıség elvét érvényesítve, azonos teljesítmény azonos bérrel honorált. A köztisztviselıi illetményalap és a közalkalmazotti bértábla jelenleg a 2008. januári szinten van befagyasztva, tehát továbbra is az akkori számítási szabályok érvényesek. A Hivatal munkavállalóinak bruttó átlagkeresete az elmúlt év vonatkozásában a nemzetgazdasági átlagra volt jellemzı. A legalacsonyabb beosztásban dolgozók alapbére is jóval meghaladja a minimálbért; az alkalmazott pótlékok mértéke a törvényben elıírtnak megfelel. ILLETMÉNYRENDSZER I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsıfokú iskolai végzettségő köztisztviselık) Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Közszolgálati jogviszony Szorzószám idıtartama (év) Gyakornok 1 0-1 3,1 Fogalmazó 2 1-2 3,2 3 2-3 3,3 Tanácsos 4 3-4 3,5 5 4-6 3,7 6 6-8 3,9 Vezetı-tanácsos 7 8-10 4,2 8 10-12 4,4 9 12-14 4.6 10 14-16 4,8 43
Fıtanácsos 11 16-19 5,1 12 19-22 5,2 13 22-25 5,3 Vezetı-fıtanácsos 14 25-29 5,6 15 29-33 5,7 16 33-37 5,8 17 37 év felett 6,0 II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségő köztisztviselık) Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Közszolgálati jogviszony Szorzószám idıtartama (év) Gyakornok 1 0-2 1,79 Elıadó 2 2-4 1,9 3 4-6 2,0 4 6-8 2,2 5 8-10 2,25 6 10-12 2,3 Fıelıadó 7 12-15 2,5 8 15-18 2,6 9 18-21 2,65 10 21-24 2,7 11 24-27 2,8 12 27-29 2,85 13 29-31 2,9 Fımunkatárs 14 31-33 3,3 15 33-35 4,0 16 35-37 4,2 17 37 év felett 4,4 III. BESOROLÁSI OSZTÁLY (ügykezelık) Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Közszolgálati jogviszony Szorzószám idıtartama (év) Ügykezelı 1 0-2 1,79 2 2-10 1,87 3 10-20 2,0 4 20-30 2,25 5 30-37 2,5 6 37 év felett 2,75 A dolgozói jövedelem egy meghatározott hányada elõre kitőzött célok teljesülésének függvénye. A célok meghatározását a munkavállalóval egyeztetve a közvetlen felettesek végzik, az értékelés havi, negyedéves, illetve éves gyakoriságú. Az alapbér az összes pénzbeli javadalmazáson belül legkevesebb 70 %-ot tesz ki. A teljesítményösztönzés részét képezik a Hivatal legfelsõbb vezetése számára adott egyéb juttatások. Hûségjutalom rendszer keretében a Hivatal ötévente anyagi elismeréssel is jutalmazza az itt töltött hosszú idıt. A munkavállalók széles körét érintõen a juttatási csomag részeként biztosított a személygépkocsi-használat és a mobiltelefon részleges magánhasználattal. 44
A Polgármesteri Hivatal a korrekt magatartást az esetleges elbocsátáskor is fontosnak tartja. Mindig törekszik a közös megegyezésre, amelynek keretében személyre szabottan biztosítja a kedvezıbb feltételeket. 8.9. Ügyfelek A Hivatal számára 2009-10-ben is az ügyfelek minél teljesebbkörő, figyelmes kiszolgálása volt a legfontosabb. A gazdasági válság hatására az ügyfelek is sok mindenre érzékenyebbek lettek. Ehhez a megváltozott magatartáshoz alkalmazkodott a Hivatal minden egyes tevékenységében, és az eredmények azt bizonyítják, hogy az ügyfelek elégedettek voltak a Polgármesteri Hivatal tevékenységével. A Hivatal ügyfelei visszaigazolják, hogy az Önkormányzati Hivatal mindennapi munkájában érvényesülı alapelvei és értékei az együttmőködést kedvezõbbé, hatékonyabbá teszik. Véleményük szerint jelentõs javulás tapasztalható az önkormányzati képviselıi és a hivatali ügyfélszolgálati együttmőködésben. A panaszkezelés válaszideje az év során folyamatosan csökkent, az elégedetlen ügyfelek átlagosan 14 nap alatt kaptak választ panaszukra. A panaszok kezelése egyre nagyobb arányban, a panasz benyújtásának helyszínén történt meg, ami lerövidítette a panaszkezelés átfutási idejét és növelte az ügyfél-elégedettséget. Az ügyféladatok biztonságos tárolására kiemelt figyelmet fordít a Hivatal, ennek köszönhetıen ügyféladatvesztés miatt nem érkezett panasz. Az ügyféli adatokhoz való jogtalan hozzáférés miatt az ügyfelek nem emeltek panaszt az elmúlt idıszakban. Az Önkormányzati Hivatal arra törekszik, hogy javítsa eljárásait, folyamatait, szolgáltatásait, s ezáltal tovább javítsa ügyfelei véleményét. A visszajelzések és panaszok nyomán megvizsgált területeken a Hivatal változtatásokat indított el a nagyobb ügyfélelégedettség megteremtése érdekében. 8.10. Beszállítók Üllı Város Önkormányzata az ügyfelek a széles beszállítói körrel rendelkezik, melyek kiválasztását szigorú minısítési és értékelési szempontrendszer szerint végzi, gazdaságossági és minıségi szempontok szerint. A kiválasztás során biztosított a teljes esélyegyenlıség. A helyi beszállítók szolgáltatási jellemzıi a gyorsabb és rugalmasabb szolgáltatások, alacsonyabb ár miatt részesülhetnek kedvezõbb elbírálásban, ugyanakkor több területen nincsenek jelen helyi beszállítók. Azonos feltételek, ajánlatok esetében beszerzési a folyamatokban a hazai beszállítók elõnye biztosított. A beszerzés központosított, a beszállítók számának célszerő keretek között tartásával. Az alaptevékenység kapcsán jelentıs számú beszállítótól van megrendelés. A Hivatal a beszállítókat értékelési renszerben vizsgálja, melynek eredményeként kockázati kategóriákba sorolja ıket. A besorolás folyamán figyelembe veszi a mőködtetett irányítási rendszereket, a vállalat iparági helyzetét, valamint a korábban említett kérdésekben nyújtott teljesítményét. A Hivatal partnerei betartják a környezetvédelmi törvények és szabályok rendelkezéseit, és nem alkalmaznak elavult, illetve a környezetre egyértelmően ártalmas technikát vagy módszereket. A partnerek ezen túl betartatják a környezetvédelmi szabályokat saját képviselıikkel, alvállalkozóikkal is. A Hivatal beszerzései során a jövıben is törekszik a környezetvédelmi szempontok elıtérbe helyezésére. A beszállítók jellemzıen korrekt és megbízható partnernek tartják a Polgármesteri Hivatalt, melynek célja ezen pozitív megítélés megırzése. A gazdasági válság a Hivatal 45
beszállítóit is hátrányosan érintette. A megváltozott helyzetben rugalmas együttmőködésre volt szükség, nem visszaélve a beszállítók kedvezıtlen helyzetével. 8.11. Partnerek Egyre fontosabbá válik, hogy a Hivatali értékek a beszállítókra is alkalmazhatók legyenek. Cél, hogy a hivatali és üzleti partnerek együttmőködjenek a Hivatal által támasztott munka-, emberjogi, környezetvédelmi, munkavédelmi és minıségügyi kérdésekben. Felismerve a partneri viszonyokból adódó jelentıs környezeti, gazdasági és társadalmi hatásokat, a Hivatal folyamatosan keresi a helyi partnerek közös feladatokba történı bevonásának lehetıségét. 46
9. GRI INDIKÁTOR-INDEXEK Index Gazdasági teljesítmény indikátorok Megfelelıség (Economic Performance Indicators) EC1 A keletkezett és felosztott közvetlen gazdasági érték Nincs adat EC2 Az éghajlatváltozásból eredı pénzügyi következmények Nincs adat EC3 Dolgozói juttatásokkal összefüggı kötelezettségek Nincs adat EC4 Az államtól kapott jelentıs pénzügyi támogatás Megfelelt EC5 Kezdı fizetések és minimálbér viszonya Megfelelt EC6 Beszállítók Megfelelt EC7 Helyiek alkalmazása, aránya a felsı vezetésben Megfelelt EC8 Közhasznú infrastrukturális befektetések és szolgáltatások Megfelelt EC9 Jelentıs közvetlen gazdasági hatások Megfelelt Index Környezeti teljesítmény indikátorok Megfelelıség (Environmental Performance Indicators) EN1 Felhasznált anyagok mennyisége Nincs adat EN2 Visszaforgatott anyagok aránya Nincs adat EN3 Közvetlen energiafelhasználás Megfelelt EN4 Közvetett energiafelhasználás Megfelelt EN5 Megtakarított energia mennyisége Nincs adat EN6 Megújuló energiaforrások, energiahatékony termékek Megfelelt EN7 Közvetett energiafelhasználás csökkentése Megfelelt EN8 Összes vízkivétel Megfelelt EN9 Vízkivétel által jelentısen érintett vízforrások Megfelelt EN10 Visszaforgatott és újrafelhasznált víz Nincs adat EN11 Védett területek Megfelelt EN12 Biodeverzitásra gyakorolt hatások Megfelelt EN13 Védett vagy helyreállított élıhelyek Megfelelt EN14 Biodiverzitásra gyakorolt hatások kezelése Megfelelt EN15 Hatások a védett fajok élıhelyeire Nincs adat EN16 Kibocsátott üvegházhatású gázok Nincs adat EN17 Egyéb közvetett módon kibocsátott üvegházhatású gázok Nincs adat 47