26. Vizes párna (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A képen látható szőrmohafaj párnája a Kárpátok egyik irtásrétjét borítja. 1. A Növényismeret könyv alapján keressük meg a mohák törzsének jellemzőit! Kb. hány faj tartozik ebbe a növénytörzsbe?.. 2. Ebből hány faj él hazánkban? 3. Miben különbözik a képen látható apró levélkék fölépítése a zárvatermők leveleitől?... 4. Mit jelent a sporogónium kifejezés?... 5. Honnan kapta a nevét ez a növénynemzetség?... 6. Milyen ph-jú (kémhatású) talajon tenyésznek a szőrmoha fajok? 7. Miért előnyös a mohapárna szerveződési formája a vízgazdálkodás szempontjából:...... a szaporodás szempontjából:...... - 70 -
27. Nem az, aminek látszik (G) A fényképen a napraforgó virágzatának részletét látjuk. 1. Kerssük meg a Növényismeret könyv határozó részében, hogy mely növénycsalád tagja!. 2. Hány faj tartozik ebbe a növéncsaládba a Földön?.... 3. Hány faj él ebből hazánkban?. 4. Milyen virágtípusok figyelhetők meg a fényképen? Rajzoljuk le vázlatosan a virágzat és a két virágtípus szerkezetét! Segítenek az alaktani bélyegeket bemutató táblák: 95-99. old. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból! A FAJ NEVE és származási helye T W R N Z 6. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről, a talaj kémhatásával szembeni igényéről és zavarástűréséről megtudtunk!. - 71 -
28. Az álcázás nagy mesterei (G) A képen egy fokozottan védett hazai növény virágai láthatóak, melyek egy kis rovart utánoznak. 1. A Növényismeret könyv Védett növények fejezet alapján ismerjük föl a fajt (illetve nemzetséget)! 2. Ez a növény a kosborfélék családjába tartozik. A zárvatermők melyik osztályának tagjai a kosborfélék?.. 3. Körülbelül hány faj tartozik ebbe a növénycsaládba?.. 4. Ebből hány faj őshonos Magyarországon? 5. Mit jelent az epifiton kifejezés?. A képen látható növény nem véletlenül hasonlít rovarokra. Szaporodásmódja különleges: a nőstény rovarok utánzásával megtéveszti a hímeket, még csalogató illatanyagokat is termel. A virágport tartalmazó kis csomagot (pollináriumot) a megtévesztett hím rovarok juttatják egyik virágról a másikra. 6. Milyen típusú ökológiai kölcsönhatásnak nevezhető ezen növény és a megtévesztett rovarok kapcsolata?... 7. A kosborfélék így a képen látható faj is szoros kölcsönhatásban élnek gombafonalakkal, melyek szinte átszövik testüket, értékes anyagokat juttatva egymásnak. Milyen típusú ökológiai kölcsönhatás ez? Milyen más növényfajokról tudunk, melyek gombafonalakkal élnek hasonló kapcsolatban? 8. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból! A FAJ NEVE T W R N Z 9. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről, a talaj kémhatásával szembeni igényéről és zavarástűréséről megtudtunk!. - 72 -
29. Nád víz nélkül (G) A fényképen egy erdei tarvágás helyén kialakuló gyomtársulást, és annak gyepalkotó faját, a siskanádat látjuk. 1. Keressük meg a Növényismeret könyv határozó részében a fajt! Melyik növénycsaládba tartozik? A növénycsalád általános jellemzése alapján válaszoljunk a kérdésekre! 2. Hány faj tartozik ebbe a családba?.. 3. Ebből hány él Magyarországon?. 4. Milyen jellegzetes (más növénycsaládokra nem jellemző) tulajdonságai vannak az e családba tartozó fajoknak? Írjunk két jellegzetességet!.......... 5. A könyv Társuláshatározó része segítségével adjuk meg a képen látható társulás nevét! 6. A Társuláshatározóban szereplő fajok és az Adatbázis segítségével töltsük ki az alábbi táblázatot! Adjuk meg a T,W,R, és Z értékek átlagait és ennek alapján jellemezzük az e társulásban élő jellemző fajokat! (Ha az Adatbázisban nem szerepel adat vagy 0 az érték, az átlagszámításnál ne vegyük figyelembe! Köztes értéknél számoljunk az alacsonyabb értékkel.) A fajok neve T W R N Z siskanád ÁTLAG 7. Tűrőképesség szempontjából miben tér el a siskanád a kísérő fajoktól? Milyen élőhelyen készülhetett a fénykép? Hol várható, hogy a kísérő fajok között tömegesen jelenjen meg az erdei szamóca és a deréce?...... - 73 -
30. Sziklalakók (G) A képen a sziklai ternye virágzó példánya látható. 1. A Növényismeret könyv határozó részében keressük meg, hogy melyik rendszertani egységbe (családba) tartozik ez a faj! A növénycsalád általános jellemzése alapján válaszoljunk a kérdésekre! 2. Hány faj tartozik ebbe a családba?.. 3. Ebből hány él Magyarországon?.. 4. Milyen jellegzetes (más növénycsaládokra nem jellemző) tulajdonságai vannak az e családba tartozó fajoknak? Írjunk két jellegzetességet! Mellette a határozókulcs és az alaktani bélyegeket bemutató tábla (95-99.o.) alapján nevezzük meg a termését és rajzoljuk le termésének alakját, fölépítését!. 5. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból! A FAJ NEVE T W R N Z 6. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről, a talaj kémhatásával szembeni igényéről és zavarástűréséről megtudtunk!...... 7. Melyik, az Adatbázisban is szereplő jellemzőben tér el egymástól a mészkő és a szilikát alapkőzet?... 8. A fénykép, az Adatbázis adatai és a társuláshatározó segítségével adjuk meg, hogy melyik növénytársulást láthatjuk a képen! Milyen más fajok társaságában bukkanhatunk rá?....... - 74 -
31. Olyan mint a selymes haj (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A fényképen egy jellegzetes egyszikű növénynemzetség egy faját láthatjuk. 1. A Növényismeret könyv Védett növények fejezete alapján azonosítsuk a nemzetséget!.. 2. Hány magyarországi faj tartozik ebbe a nemzetségbe? Közülük melyik nem lehet a képen látható faj, ha a toklászszálkája tollas? 3. Melyik növénycsaládba tartoznak ezek a fajok?.. A növénycsalád általános jellemzése alapján válaszoljunk a kérdésekre! 4. Hány faj tartozik ebbe a családba?... 5. Ebből hány él Magyarországon?.. 6. Milyen jellegzetes (más növénycsaládokra nem jellemző) tulajdonságai vannak az e családba tartozó fajoknak? Írjunk két jellegzetességet!.... 7. A virágzat mely része alkotja a képen is látható jellegzetes tollakat? Mi ezek feladata (funkciója)? Az alsó üres téglalapba rajzoljuk be egyetlen toll szerkezetét a határozókönyvi rész rajza alapján! - 75 -
32. A parlagfű I. (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Az ürömlevelű parlagfű igen változatos méretű növény, vannak példányai, amelyek virágzó állapotban mindössze arasznyi magasak, míg mások elérik az embermagasságot is. A legkisebbek kivételével példányai néhány centiméterrel a talaj felett elágaznak. Levelei kétszeresen szárnyaltak, fonákukon tompán, színükön sötétzöldek, ritkásan szőrösek, megdörzsölve jellegzetes, de nem kellemetlen szagot árasztanak... Egyazon növényen külön hímivarú (porzós) és nőivarú (termős) virágok fejlődnek. Zöldessárga, néhány milliméteres porzós virágzataiban 8-22 virág található. A korongszerű, bókoló porzós fészkek 1-24 cm hosszú füzérekbe tömörülnek. A termős virágok a porzós virágzati fürtök alján és az alsóbb levelek hónaljában találhatók. A termős fészkekből egy-egy levél hónaljában átlagosan 4-5 található. A termőt hatfogú burok veszi körül, amely az érett kaszatterméssel együtt hullik le a növényről. A porzós füzérekben centiméterenként 7-8 fészekvirágzat található, egyenként átlagosan 15 virággal. Minden virágnak 5 porzója van, és minden porzó a pollenszemek százait termeli. Egy 165 cm magas példányon például 239 virágzati fürtöt számoltunk, ami hozzávetőlegesen 12 ezer virágzatot, azaz kb. 200 ezer porzós virágot jelent! Keressétek ki a Növényismeret c. könyvben a parlagfű fotóját és leírását! Soroljátok be a növényt a szövegrészlet és a Növényismeret alapján! 1. A hajtásos növényeknek melyik törzsébe, osztályába és családjába tartozik a parlagfű? Törzs: Osztály:.... Család:... 2. Keressetek a szövegből olyan kifejezést, amelynek alapján a törzs egyértelműen megállapítható!... 3. Mit állíthatunk a szöveg alapján a növény virágairól? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) egyivarúak B) kétivarúak C) egylakiak D) kétlakiak 4. Mit állíthatunk az egész növényről? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) egyivarú B) kétivarú C) egylaki D) kétlaki 5. Állapítsátok meg a leírás alapján, hogy mi porozza a parlagfű virágait? A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) rovarok B) szél C) víz D) ember E) csigák - 76 -
1. Keressetek két tényt a szövegből, amiből megállapítható, hogy mi porozza be a virágokat!...... 7. Állapítsátok meg a Növényismeret alapján, hogy honnan származik a növény! 8. Mi a parlagfű egészségtani jelentősége?...... - 77 -
33. A parlagfű II. (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Mára hazánk Európa talán legparlagfüvesebb országa, ahogy elhagyjuk Magyarországot, hamarosan csökkennek allergiás tüneteink. Ezt sokan annak tulajdonítják, hogy szomszédaink jobban odafigyelnek a parlagfűre, vagyis hatékonyabban irtják. Valójában a környező országok adottságai a növény számára kevésbé kedvezők. A parlagfű a meleg nyarú területeken díszlik a legjobban. Földrajzi szélességünkön 500 méter tengerszint feletti magasságban már igen ritka A Mediterránum rendkívül aszályos, szinte csapadékmentes, forró nyara szintén kevésbé kedvező számára, mint a mi kontinentális éghajlatunk Terjedésének valószínűleg kedvez a melegedő éghajlat és a légkör emelkedő széndioxid-koncentrációja. Kísérletek ugyanis azt mutatják, hogy laboratóriumban megemelt szén-dioxid-szint mellett nevelt példányain több pollen és mag termett, mint az azonos körülmények között, de a jelenlegi légköri szén-dioxid-szinten élő kontrollnövényeken. Legjobban a laza, savanyú homokon érzi magát, de szinte bármilyen bolygatott talajon megél. Csírázásához és növekedéséhez nyílt, szabad talajfelszínre van szüksége, a természetközeli vegetáció zárt, összefüggő növényállományaiban nem életképes. Utak és vasutak mentén, települések belterületén, építkezések környékén, gyomos szántókon, parlagterületeken tömeges lehet, de rétek, legelők és árokpartok felszakadozó gyepjében is megjelenik. A vizsgálatok szerint allelopatikus hatása van: kivonata gátolja növényi versenytársai magjának kicsírázását. A szöveg alapján állapítsd meg a parlagfű környezeti igényeit! 1. Hőmérséklet:. 2. Csapadék:.. 3. Tengerszint feletti magasság:.... 4. Talaj:.. Az előzők alapján gyakori-e a parlagfű az alábbi helyeken? 5. A Mátra erdeiben: 6. Az Alföld kukoricaültetvényeiben: 7. Üres telkeken:. 8. Hogyan hat az autós közlekedés a parlagfű terjedésére? A helyes válaszok betűjelét írd a négyzetekbe! A) Akadályozza, mert az autók letapossák az utakat B) Akadályozza, mert a kipufogógázban lévő szén-dioxid gátolja a csírázást C) Segíti, mert az utak mentén nyíló tövek magjait széthordják az autók kerekei D) Segíti, mert az autók által széthordott magok az útszéleken kiváló élőhelyet találnak E) Nem befolyásolja, mert az autók nem az élő környezet részei Hogyan hat egymásra a parlagfű és a környező növényzet az alábbi helyeken? 9. Zárt tölgyesben: 10. Árokpartokon:. - 78 -
34. A parlagfű III. (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A növény hazánk mintegy 6 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területéből jelenleg kb. 5 millió hektáron megtalálható. Emellett településeken, utak és vasútvonalak mentén, réteken, legelőkön is előfordul. 1 hektár = 10.000 m 2 1. Számold ki, hogy ha 5 m 2 -enként csak 1 példánnyal számolunk (ennél biztosan több van), akkor a mezőgazdasági területeken hány egyed található! 2. Ha Magyarország összes lakosa (kb. 10 millió fő) részt venne az irtásban, hány tövet kellene egy embernek kiirtania a mezőgazdasági területekről? Sokan úgy vélik, ha egy évben az összes parlagfű példányt elpusztítanánk, akkor a problémát egyszer s mindenkorra megoldanánk. 3. Megvalósítható-e a növény irtásával a parlagfűmentes Magyarország?... Ráadásul tömeges csírázása miatt márciustól legalább júliusig évente többször is át kellene fésülni az ország minden területét! Ha a parlagfüvet lekaszálják, a növény az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből háromnégy oldalhajtást nevel, és néhány hét múlva szinte változatlan intenzitással virágzik Terméseinek egy része a talajban több évtizeden keresztül megőrzi csíraképességét. Hatékony visszaszorításához példányait az ország teljes területén legalább 40 évig minden évben termésérés előtt el kellene távolítani egészen addig, míg a talaj magkészlete ki nem merül. 4. Gyűjtsd ki a szövegből azt a további három okot, ami miatt nehezíti a gyom irtását! A).. B).. C). A parlagfű egy-egy példánya mindössze 4-7 hónapig él, azaz életformáját tekintve egyéves növény. Tömeges csírázása a március és április közötti időszakra esik, de kisebb számban egészen őszig tart Virágzása júliusban kezdődik, tömegesen augusztus közepétől szeptember elejéig nyílik A később csírázott példányoknak kevesebb idejük van, ezért kisebb termetűre nőnek, a július végén kicsírázott növény alig több mint egy hónap múlva már virágzik. Az ennél később csírázott növények már nem jutnak el a termésérlelésig, amely rendesen szeptember és november között van. Maga a növény az első fagyok idején elpusztul. - 79 -
5. Állapítsd meg a szöveg alapján, hogy az évnek melyik szakában lehet legerősebb pollenallergiás tünetekre számítani! A helyes válasz betűjelét írd a négyzetbe! A) március és április között B) Júliustól szeptember elejéig C) Szeptember és november között D) Március és november között E) Egész évben 6. Az allergiás tünetek kialakulásának megelőzésére mikor érdemes a példányokat begyűjteni, kaszálni? A) Virágzás előtt B) Termésérés előtt C) Augusztusban D) Szeptembertől novemberig E) Télen Az ellene való védekezést nehezíti, hogy gyomirtó szerekkel csak hatleveles állapotáig, mintegy 10 cm-es magasságig kehet hatékonyan irtani, ráadásul bizonyos vegyszerekkel szemben rezisztenssé (ellenállóvá) vált. A leghatásosabb megoldást a biológiai védekezéstől várhatjuk Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében 1995-ben kezdődtek el az ilyen irányú kutatások, amely során több, a parlagfüvet fertőző gombafajt azonosítottak. Az Élet és Tudomány 2004. évi 39. számában pedig a biológiai védekezés egy újabb lehetséges módjáról, két parlagfűevő bogár meghonosításáról olvashattunk. 7. Fogalmazd meg, hogy mi a biológiai védekezés lényege!. Hasonlítsd össze általában, a táblázat segítségével a biológiai védekezést a vegyszeres védekezéssel! Vegyszeres védekezés Biológiai védekezés Szelektivitása 8. 9. Hatása a tápláléklánc többi tagjára 10. 11. 12. Összefoglalva fogalmazd meg néhány mondatban, hogy hogyan érdemes védekezni a parlagfű ellen? Mit tehet az ember a saját telkén? Érdemes-e nagy, begyűjtő kampányokat indítani? Mikor érdemes kaszálni? Mi lehet a hosszabb távú megoldás? - 80 -
III. Amiről a növények mesélnek Összefoglalás 35. Rend a lelke mindennek (E) Az élővilág leginkább elfogadott ötregnumos (öt világot alkotó) beosztása szerint ezekben a feladatokban két regnum a gombák és a növények néhány csoportjával és képviselőjével ismerkedtünk meg. Összegezzük rendszertani ismereteinket a Növényismeret könyv beosztása szerint! Az alább felsorolt rendszertani kategóriák nevét írjuk a megfelelő helyre az üres négyzetekbe! Ezután a családneveket saját jegyzeteink alapján töltsük ki, végül a megismert fajokat írjuk be a Példafajok feliratú négyzetekbe! Egyszikűek; Kétszikűek; Mohák; Harasztok; Nyitvatermők; Zsurlók; Páfrányok; Zárvatermők GOMBÁK REGNUMA Példafajok: NÖVÉNYEK REGNUMA. TÖRZSE (nem hajtásos). TÖRZSE (hajtásos, de nem virágos) TÖRZSE (virágos, termésük van) TÖRZSE (virágos, magjuk van, termésük nincs) OSZTÁLYA (örvös levélállásúak) OSZTÁLYA.. OSZTÁLYA (csésze+párta). OSZTÁLYA Példafaj: Példafaj: Példafaj: ládj Példafaj: családja Példafaj: Példafaj:. ládj Példafaj:. ládj. ládj Példafaj: Példafaj:. ládj. ládj Példafaj: Példafaj: - 81 -. ládj. ládj Példafaj:
36. Szerves vagy szervetlen szénforrást használ? (E) 1. A megismert fajok Készítsünk közösen egy sorszámozott fajlistát a feladatokban szereplő fajokból! Ezek a fajok életmód (szénforrás) szempontjából, származási helyük és ökológiai igényeik szempontjából is különbözőek. Csoportosítsuk őket először szénforrásuk alapján! Írd a megfelelő sorszámú fajokat a halmazábra megfelelő helyére! Autotrófok Heterotrófok Élősködők 2. Tudsz-e, olyan élőlényt mondani a korábbi tanulmányaid alapján, amely az autotróf és a heterotróf halmaz közös metszetébe kerülhet? - 82 -
37. Ki, hol él? (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A megismert fajok más-más életközösségre (társulásra, élőhelyre) jellemzőek. Az alábbi táblázatot töltsük ki úgy, hogy mindegyik társuláshoz írunk néhány jellemző fajt! Fás életközösségek (társulások) Fátlan életközösségek (társulások) Égerligetek Cserestölgyesek Akácosok Sziki gyepek Lebegő hínár Sztyepprétek Gyomtársulások Sziklagyepek - 83 -
38. Megférnek-e egymás mellett? IV. (E) A megismert fajok ökológiai igényeit szemléletesebbé tehetjük, és a különböző fajokat könnyebben összehasonlíthatjuk, ha az Adatbázisban szereplő mennyiségi jellemzőik közül kettőt-kettőt egy koordinátarendszer két tengelyeként ábrázolunk, s föltüntetjük a fajok megadott optimumértékeit. (Pontos mértékegységekről itt nem lehet szó, mivel az Adatbázis számai többnyire nem mérésen alapulnak, hanem terepi tapasztalatokat összegeznek.) Hasonlítsuk össze vízigényük (szárazságtűrésük) és nitrogénigényük szempontjából egy W/N ökológiai diagramban a megismert fajok közül az alábbiakat! A megadott koordinátarendszer megfelelő négyzetébe írjuk be a faj betűjelét! Az adott N értékre közömbös fajnál (0 érték) az oszlop minden tagjába írjuk be a betűjelet! N 5 4 3 2 1 Faj W N T Sziklai ternye 1 1 ZS Pozsgás zsázsa 2 1 Z Mezei zsurló 8 0 S Sulyom 11 4 H Hólyagos habszegfű 3 1 N Napraforgó 5 3 P Parlagfű 5 3 Á Homoki árvalányhaj 1 1 F Sárga (foltos) árvacsalán 6 2 V Veselke 9 2-1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 W Értékeljük eredményeinket! Hány jól elkülöníthető csoportba tudnánk sorolni ezt a 10 fajt, ha csak ezt a két ökológiai tényezőt vennénk figyelembe? Színezéssel is különítsük el az egyes csoportokat! A fentiek alapján mely fajokat kísérelnénk meg egymás közelébe telepíteni egy botanikus kertben? (Föltesszük, hogy egyéb igényeikhez megfelelően alkalmazkodtunk.). - 84 -
39. Ki, milyen kémhatást szeret? (E) A megismert fajok ökológiai igényeit szemléletesebbé tehetjük, és a különböző fajokat könnyebben összehasonlíthatjuk, ha az Adatbázisban szereplő mennyiségi jellemzőik közül kettőt-kettőt egy koordinátarendszer két tengelyeként ábrázolunk, s föltüntetjük a fajok megadott optimumértékeit. (Pontos mértékegységekről itt nem lehet szó, mivel az Adatbázis számai többnyire nem mérésen alapulnak, hanem terepi tapasztalatokat összegeznek.) Hasonlítsuk össze vízigényük (szárazságtűrésük) és ph-igényük szempontjából egy W/R ökológiai diagramban a megismert fajok közül az alábbiakat! A megadott koordinátarendszer megfelelő négyzetébe írjuk be a faj betűjelét! Az adott R értékre közömbös fajnál (0 érték) az oszlop minden tagjába írjuk be a betűjelet! R 5 4 3 2 1 Faj W R T Sziklai ternye 1 3 ZS Pozsgás zsázsa 2 5 Z Mezei zsurló 8 0 S Sulyom 11 4 H Hólyagos habszegfű 3 4 N Napraforgó 5 4 P Parlagfű 5 4 Á Homoki árvalányhaj 1 5 F Sárga (foltos) árvacsalán 6 4 V Veselke 9 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 W Értékeljük eredményeinket! Hány jól elkülöníthető csoportba tudnánk sorolni ezt a 10 fajt, ha csak ezt a két ökológiai tényezőt vesszük figyelembe? Színezéssel is különítsük el az egyes csoportokat! A fentiek alapján mely fajokat kísérelnénk meg egymás közelébe telepíteni egy botanikus kertben? (Föltesszük, hogy egyéb igényeikhez megfelelően alkalmazkodtunk.). - 85 -
40. Tűri-e a zavarást? (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A megismert fajok ökológiai igényeit szemléletesebbé tehetjük, és a különböző fajokat könnyebben összehasonlíthatjuk, ha az Adatbázisban szereplő mennyiségi jellemzőik közül kettőt-kettőt egy koordinátarendszer két tengelyeként ábrázolunk, s föltüntetjük a fajok megadott optimumértékeit. (Pontos mértékegységekről itt nem lehet szó, mivel az Adatbázis számai többnyire nem mérésen alapulnak, hanem terepi tapasztalatokat összegeznek.) Hasonlítsuk össze degradációtűrésük és ph-igényük szempontjából egy Z/R ökológiai diagramban a megismert fajok közül az alábbiakat! A megadott koordinátarendszer megfelelő négyzetébe írjuk be a faj betűjelét! Az adott Z értékre közömbös vagy ismeretlen fajnál (- érték) az oszlop minden tagjába írjuk be a betűjelet! R 5 4 3 2 1 1 2 3 4 5 Z Értékeljük eredményeinket! Faj Z R T Sziklai ternye ZS Pozsgás zsázsa Z Mezei zsurló S Sulyom H Hólyagos habszegfű N Napraforgó P Parlagfű Á Homoki árvalányhaj F Sárga (foltos) árvacsalán V Veselke Hány jól elkülöníthető csoportba tudnánk sorolni ezt a 10 fajt, ha csak ezt a két ökológiai tényezőt vesszük figyelembe? Színezéssel is különítsük el az egyes csoportokat! A fentiek alapján mely fajokat kísérelnénk meg egymás közelébe telepíteni egy botanikus kertben? (Föltesszük, hogy egyéb igényeikhez megfelelően alkalmazkodtunk.) - 86 -
IV. Terepi megfigyelések, mérések 41. A gyepek mintázata (G) A fenti ábrák egy nyílt gyep mintázatát mutatják 1m²-es, illetve 0,25 m²-es mintaterületen. A sötétebb szürke foltok az egyszikű növények alkotta foltokat, a világosabb szürkék pedig a kétszikű fajok alkotta foltokat mutatják, a fehér alapszínű helyeken nincs növényzet. A négyzetháló egy négyzete 0,01 m², azaz 10x10 cm. 1. Becsüld meg a növényzet borítását (a teljes mintaterületnek hány %-át borítja növényzet?), valamint az egyszikűek és a kétszikűek borítási %-ait, majd számítsd ki a borítási területeket is. A becslésedet írd be az alábbi táblázatba! Növényzet Egyszikűek Kétszikűek Borítás % Borítás m² 2. Mérd meg az egyes az egyszikűek és a kétszikűek alkotta foltok nagyságát. A mérés egységeként a négyzethálót használd! Ahol nem a teljes kis négyzetet borítja az adott növényzet ott becsüld meg, hogy hányad részét teszi ki! Számításaidat írd le az üresen hagyott helyre! Az eredményeket az alábbi táblázatban add meg! Növényzet Egyszikűek Kétszikűek Borítás (négyzet száma) Borítás % Borítás m² - 87 -
42. Négyzetről négyzetre (G) Az ábra egy 50x50 cm-es mintavételi négyzetben talált növényzeti foltokat mutatja. A sötétebb szürke a kétszikű, míg a világosabb az egyszikű növények elhelyezkedését mutatja. Becsüld meg a növényzet borítását! A táblázat kitöltésével határozd meg a borítási értékeket! Kisnégyzetenként becsüld meg, hogy hány százalékát borítja egyszikű, kétszikű, illetve talaj-kőzet. A táblázat első oszlopa a négyzetrács négyzeteinek sorszámát adja a bal felső saroktól kezdve, az első szám a sort, a második az oszlopot jelzi. Egyszikűek becsült borítása:, kétszikűek becsült borítása: Négyzet száma Egyszikű borítás(%) Kétszikű borítás(%) Talaj-kőzet borítás(%) 1.1 50 0 50 1.2 1.3 1.4 1.5 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 A borítási értékek összege Az összeg és a kisnégyzetek számának (25) hányadosa Az alsó sor értékei megadják az 50x50 cm-es mintában a borítási értékeket %-ban. Hasonlítsd össze az eredményedet a becsült értékkel! - 88 -
43. A kvadrátozás technikája (G) Készítsetek mérést terepen (egyszerűbb először nyílt gyepet választani)! A mérés elvégzéséhez a következő eszköz elkészítése szükséges: 10x10 betonvas hálóból vágjunk ki, úgy egy 1mx1m-es darabot, hogy a sarkokon maradjon egy 10 cm-es láb, amit a haló síkjára derékszögben hajlítsunk le. (a terepi használathoz, a könnyebb hordozhatósághoz lehet a keret 50x50 cm. Ez esetben, ha nagyobb részt akarunk vizsgálni, akkor többször egymás mellett kell a mérést elvégezni. Helyezzétek a fémhálót a gyepre és a hálóban látható foltokat rajzoljátok le négyzethálós papírra. Csak a növénnyel borított és a növénnyel nem borított foltokat rajzoljátok le (esetleg az egyszikű és kétszikű foltokat külön-külön). Becsüljétek meg a borításokat. Készítsetek táblázatot, amelyben feltüntetitek a kisnégyzetekben becsült borítási értékeket. (Ez utóbbi esetben dolgozhattok párban is. Az egyikőtök végzi a becslést, a másik tölti ki a táblázatot) A táblázat oszlopai lehetnek: a, egyszerűen növény, talaj-kőzet b, élőnövény, elhalt növény (avar), talaj-kőzet c, egyszikű, kétszikű, talaj-kőzet - 89 -
44. Gyep- és lombkoronaszint borítás mérése (G) (GLOBE tanári kézikönyv alapján módosítva) A borítási értékek meghatározására általában a becsléses módszert használják a botanikában, amely pontossága a becslést végző személyétől sokban függ. A GLOBE program biológiai megfigyeléseinek egyik protokolja méréses módszert ajánl, sőt a műszer elkészítését is leírja. Az általa javasolt műszer, a denziométer egy 4 cm átmérőjű, 7,5 cm hosszú cső, amelynek egyik végén egy célkereszt található, míg a másikon egy súly (anyacsavar) van felfüggesztve. Az ábra alapján az eszközt könnyen elkészíthetjük, nem kell a méretekhez szorosan ragaszkodni. A cső lehet egy WC papír guriga belső keményebb papírcsöve (ez általában 4,5 cm átmérőjű és 9,5 cm hosszú), vagy ha tartósabb műszert kívánunk készíteni akkor egy PVC cső darabja. Ezek után már csak ragasztó- vagy szigetelőszalagra, vékony madzagra vagy fonálra és egy súlyra erre a célra megfelel egy anyacsavar van szükségünk. Az eszköz használata nagyon egyszerű: a felfüggesztett súly és a célkereszt segítségével függőlegesen tartjuk a csövet és átnézünk rajta, majd a feltett kérdés alapján feljegyezzük amit látunk. A denziométer alkalmas a gyepszint vagy lombkorona szint borítási értékének megmérésére. A mérés eredménye annál pontosabb minél több ponton mértünk. Célszerű a méréseket egy kijelölt mintaterületen egyenes vonalban lépésenként elvégezni, és a megfigyeléseket feljegyezni. A legegyszerűbb kérdés lehet, gyepszint esetén, hogy a cső látóterének egy részében (érdemes nem az egész látóteret használni) mit látunk élő növényt, avart (száraz, elhalt növényt) vagy a talajt. Egy botra erősítve a denziométert standardizálhatjuk a látott terület nagyságát, a botot letámasztva mindig ugyanakkora területet látunk 4,5 cm átmérő, 9 cm hossz esetén, ha a cső alsó pereme a felszíntől 78 cm magasságban van, akkor a rajta keresztül látott terület 100 cm². Felsőbb évfolyamok tanulótól már a következők feljegyzését kérhetjük: a látótérben milyen százalékos megoszlásban látunk talajt, avart, egyszikű, illetve kétszikű növényt (a célkereszt négy egyenlő részre osztja a látóteret, ez segít a százalékok becslésében). A tanulók jó fajismerete esetében fel lehet jegyezni a látott fajokat is. A denziométer szemünk elé emelve, felfelé nézve is használhatjuk a lombkorona borításának, zártságának mérésére is. A feljegyezendő adatok lehetnek egyszerűen az ég és a lomb, de kérdezhetjük a fafajokat is. A látótér szűkítését egy szívószál csőbe való beragasztásával oldhatjuk meg, vagy itt is segítheti a látótérben látottak %-os becslését a célkereszt. Ha erdőben haladva lépésenként a lombkoronát és az aljnövényzetet is nézzük, akkor felfedezhetjük a lombkorona és az aljnövényzet borításának összefüggéseit is. Feladatok: 1. feladat (F): Alakítsatok párokat, majd menjetek ki a kertbe, a parkba vagy a természetbe. Egy egyenes vonal mentén haladva 20-50 lépést jegyezzétek fel a denziométeren keresztül látottakat. Egyszerűbb esetben növény, talaj-kőzet vagy talaj, elhalt növény (avar), élő növény, illetve lomb, ég szinten. A táblázat alapján számítsátok ki a vizsgált gyep-, lombkorona szint borítási értékeit. 2. feladat(g): Alakítsatok párokat és azonos növényzetben mérjetek páronként, majd a párok adataiból készítsetek grafikont. Számítsatok átlagot és azt is ábrázoljátok. - 90 -
3. feladat (E) Végezzetek párokban erdőben mérést, úgy hogy lépésenként feljegyzitek a lombkorona szint borításait (ég, lomb), és a gyepszint borításait is (növény, avar, talaj) 20-30 lépésen keresztül! Készítsetek diagramot, úgy, hogy 1 méréssor (1 lépés) adjon egy oszlopot - 91 -
45. A csillagvirágok (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a következő kérdésekre. A válaszok megadásában segít a Növényismeret című könyv! A jácintfélék (Hyacinthaceae) családjába tartozó csillagvirágok többsége kora tavaszi virágzású, üde erdőkben előforduló növény. Több szempontból is eltér tőlük a száraz gyepek őszi csillagvirága (Scilla autumnalis). E mediterrán elterjedésű növény a Földközi-tenger medencéjében megszokott őszi csapadékmaximumot követően, augusztustól októberig nyílik. 10-30 centiméter magasságot elérő, karcsú évelő növény. Rendszerint 10-20 centiméteres virágzatot fejleszt; eleinte tömött, később fellazuló fürtben 10-30 virág fejlődik. Kékeslila lepelcimpái 3-5 milliméteresek, 6 porzója szintén kékeslila, ám az a lepelnél sötétebb. Virágait a megfigyelések szerint kétszárnyúak, például zengőlegyek porozzák meg.. A virágzás végéhez közeledve kezdenek fejlődni keskeny és 4-15 centiméter hosszú levelei, színük szűrkés, alakjuk félhengeres... védelem alatt áll, természetvédelmi értéke 5000 forint. Élet és Tudomány 2004/41 p. 1310 1. Miben tér el az őszi csillagvirág a többi csillagvirágtól? Töltsd ki a táblázatot a szöveg alapján! Miben van eltérés? Őszi csillagvirág A csillagvirágok többsége 2. Válassz ki a szövegből olyan tulajdonságokat, amelyek a csillagvirág egyszikűek közé tartozását mutatja! Válaszodat írd a pontozott vonalra!. 3. Keress a Növényismeret könyvben csillagvirág fajt! Írd a nevét a pontozott vonalra!. 4. Színezd be az alábbi időskálán pirossal az őszi csillagvirág, kékkel a Növényismeretben talált csillagvirágfaj virágzási idejét! Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. 5. Rajzold be a grafikonba a két csillagvirág magasságának megfelelő oszlopot! 35 30 25 20 cm 15 10 5 0 őszi csillagvirág ligeti csillagvirág legnagyobb magasság legkisebb magasság hegyi csillagvirág - 92 -
46. A sáfrányok (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a következő kérdésekre. A válaszok megadásában segít a Növényismeret című könyv! A sáfrányok dekoratív nemzetségének fajai javarészt a magashegységek lakói, legnagyobb állományaik alhavasi és havasi gyepekben, vagy hegyvidéki erdőkben élnek. Rendszerint onnan ereszkednek le alacsonyabb régiókba így hazánk területére is. A sáfrányok közös jellemzője a lepellevelek közül messze kinyúló, aranysárga bibe. Virágaik hamar elhervadnak, elvirágzás után is felismerhetjük őket még egy ideig, sötétzöld leveleik közepén vékony, fehér, hosszanti sáv húzódik. A hazai sáfrányfajok egyike a tarka sáfrány (Crocus reticulatus) több szempontból is különbözik a rokonaitól. alföldi vagy dombvidéki homoki tölgyesekben, homokpusztán, illetve ezek helyén kialakult gyepekben, esetleg telepített akácosokban él. Termőhelyi igénye is sugallja, hogy nem magashegyi növény, hanem a Földközi tenger keleti partvidékéről származik. Február végétől márciusig nyílik. Virágainak színe is nagyon elüt a nálunk előforduló rokonaiétól: a fehértől a kékesliláig változó alapszínű lepellevelek külső oldalán rendszerint barnás vagy feketéslila rajzolatot, csíkozottságot találunk. A hazai fajok közül ő a legapróbb és a legtörékenyebb felépítésű. Élet és Tudomány 2002/21 p. 670 1. Milyen tulajdonságairól lehet felismerni a sáfrányfajokat? Írd le őket a pontozott vonalra! 2. A szöveg alapján töltsd ki a sáfrányfajokat összehasonlító táblázatot! Miben van eltérés? Tarka sáfrány A sáfrányok többsége Származási hely Élőhely /társulás 3. A tarka sáfránynak milyen rokon faját találod meg a Növényismeret című könyvben? A faj nevét írd le a pontozott vonalra!.. 4. Egészítsd ki a következő mondatokat! A megfelelő kifejezéseket a számok melletti pontozott helyre írd be! Mindkét faj virágja (1.) nyílik. A (2.).. színe a tarka sáfránynál fehér vagy halvány liláskék, a másik fajnál ibolyáslila csúcsán sötétebb folttal. A lepelből mindkét faj virága esetén kiáll a (3.) - 93 -
47. Szent István király szegfűje (G) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd válaszolj a következő kérdésekre. A válaszok megadásában segít a Növényismeret című könyv! A fehér virágú, rojtos szirmú szegfűknek (Dianthus plumarius alakkör) több, egymáshoz hasonló, közeli rokon faját ismerjük. Sziklagyepekben és homokpusztákon fordulnak elő. Egyikük, az István király szegfűje (Dianthus regis-stephani) a Dunántúli-középhegység dolomitsziklagyepjeinek endemikus faja.. Májustól júniusig virágzik, de szórványosan még az ősz első felében is rábukkanhatunk virágaira. Szürkés, szúrós, érdes levelű tömött párnái közt erednek az arasznyi virágzó hajtások.- A kellemes illatú virágok szirmai körülbelül a felükig rojtosak. Élet és Tudomány 2002/33 p. 1054 endemikus = bennszülött 1. Keresd ki a Növényismeret című könyv határozó részében tárgyalt szegfűfajt. Hasonlítsd össze a két fajt, a hasonlóságokat és eltéréseket foglald táblázatba! Tulajdonság megnevezése Azonos Eltérő tulajdonság tulajdonság István király szegfűje... - 94 -
A növényi szövetek 48. Keresd a párját! (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Hozd összefüggésbe az alábbi, növényi szövetekkel kapcsolatos információkat! Keresd meg a két oszlopban az összetartozó információkat! Egy-egy mindkét oszlopból pár nélkül marad. Add meg, a pár hiányzó tagját! Pl. vékony sejtfalak az alapszövetben lehetővé teszi az anyagáramlást a sejt és környezete között 1. kambium működése a) a felesleges vagy káros anyagok elkülönítése 2. a sejtek külső felszínén kutikula, viaszréteg b) fehérjék, szénhidrátok, olajok tárolása képződése 3. vízszállító sejtek harántfalainak felszívódása c) a növényi test vastagodása 4. az alapszövet sejtjeinek megvastagodása d) a párolgás csökkentése 5. színtelen színtestek nagy száma az alap- e) a test megtartása, merevítése szövetben - 95 -
49. Szövetszakértők (G) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ Alakítsatok négyfős csoportokat! A csoport minden tagja egy-egy növényi szövettípust kap: osztódószövet, alapszövet, szállítószövet, bőrszövet. A kiadott szakanyag segítségével jellemezzétek a szöveteket az alább szempontok alapján: a szövet felépítése a szövet elhelyezkedése feladata, működése jellemző mikroszkópos képe A csoportokban azonos szöveteket feldolgozók alkossanak egy csoportot, és közösen ellenőrizzék gyűjtőmunkájukat. Készítsenek összefüggő, rövid jellemzést a szövetekről. A beszámolóhoz használjanak írásvetítőfólia, vagy vetített kép szemléltetést. 50. Párosító játék (G) A 48. feladat alapján írja minden tanuló az összetartozó párokat két azonos méretű kártyalapra. A diákok által készített cédulákat használjuk kártyalapokként. A játék elején három-három kártyalapot osztunk mindenkinek. A kezdő játékos felfordít a talonból egy lapot és az asztalra helyezi. Akinél a párja van, felveszi, elviszi és a párjával együtt félreteszi. Minden játékosnak mindig három lap van a kezében. Miután a lapok elfogytak, megszámoljuk, ki hány párt talált, a nyertes az, akinek a legtöbb párja van. - 96 -
51. Szövetek - társasjáték Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A játék menete: Ajánlott négy játékos. Minden játékos másik szövettípus gazdája. A játékosok a bábukkal a startra állnak. A legnagyobbat dobó játékos kezd. (Egyező értékek esetén szétdobás következik.) A kezdő játékos dob, majd húz egy cédulát. Felolvassa a tartalmát, és kis gondolkodás után megmondja, mi a cédulához tartozó szövet nevét. Amennyiben a megoldása logikailag helyes, annyit léphet, amennyit dobott, és a kártyát magánál tartja. Abban az esetben, ha logikai hibát vét, nem léphet. Tartalmi pontatlanság esetén az információt ellenőrző játékos (aki annak a szövetnek a gazdája, melyhez a cédula tartalma közvetlenül kapcsolódik) segítőkérdést tesz fel, szükség esetén helyesbíti a megoldást. Amennyiben a játékos nem talál logikailag megfelelő megoldást, az ellenőrző játékos megpróbálja rávezetni a helyes megoldásra a saját ismeretei alapján Egyfajta kontrollt jelentenek a csoporttagok, illetve a tanár segítsége. Természetesen több jó megoldás is lehet a kapcsolódó információk megadásánál, és a megfogalmazás módja is eltérhet a megoldásban javasolttól. A játékszabályokat is módosítani lehet, pl. a tartalmilag hibás válaszokat egy idő után értékelhetjük kevesebb lépési lehetőséggel. Az nyer, aki a pályán legtovább ér (a játékosok egymást lekörözhetik). Holtverseny esetén az nyer, aki több információs kártyát gyűjtött. A játéknak ideális esetben akkor van vége, amikor minden cédula sorra került. Szükséges eszközök: 1 dobókocka A játékosok által készített, választott bábu (kis bábu, radír, papírgalacsin) 1 cédulacsomag (a kapcsolatba hozandó információkat tartalmazza, a diákok állítják össze az előfeladatként, vagy a mellékelt, sokszorosított, cédulákra vágott anyagot kapják meg a játék elején) A mellékelt játékpálya A mellékelt cédulák tartalmára támaszkodó, kész megoldólap Szükség esetén oldathatjuk A és B sorban is kettéválasztva a 10 feladatot. - 97 -
Első variáció: A kártyákat önállóan készítjük A) Pótold a hiányzó információkat! A sor 1. A légrés nyitása, zárása 2. Világosabb (tavaszi), tágabb üregű illetve sötétebb (őszi), szűkebb üregű csövekből álló pászta. Együttese az évgyűrű. 3. A növény csúcs irányú növekedése 4. 5. Szorosan, nagy felülettel kapcsolódó bőrszöveti sejtek Biztosítja a növény egész életen át tartó/vegetációs időn belüli növekedését (növény elnevezés jelentése) B sor 6. 7. (Táp)anyagfelvétel lehetősége a gyökér felületén A növényi test sérüléseinek gyógyulása, regenerálódás 8. Gyökérszőrök kialakulása 9. Kambium gyűrű kialakulása 10. A test megtartása, merevítése (felemelése a talajtól) B) Írj a növényi szövetek felépítésével és működésével összefüggésben kapcsolódó további három információ párt! - 98 -
Az önállóan készített kártyák tartalmi ellenőrzése A sor 1. 2. 3. Zárósejtek (turgorállapota) feszítettsége Világosabb (tavaszi), tágabb üregű, illetve sötétebb (őszi), szűkebb üregű csövekből álló pászta. Együttese az évgyűrű. Osztódó szövet a hajtás és gyökércsúcsban, szárközi osztódó szövet 4. Az osztódószövet 5. Szorosan, nagy felülettel kapcsolódó bőrszöveti sejtek A légrés nyitása, zárása A növény vízellátásának, működésintenzitásának változása A növény csúcs irányú növekedése Biztosítja a növény egész életen át tartó/vegetációs időn belüli növekedését (növény elnevezés jelentése) A növény testének védelme a külső hatásoktól. B sor 6. 7. A gyökér bőrszövetén a kutikula hiánya Egyes, állandósult szöveti sejtek visszanyerik osztódóképességüket (Táp)anyagfelvétel lehetősége a gyökér felületén A növényi test sérüléseinek gyógyulása, regenerálódás 8. Gyökérszőrök kialakulása Felületnövelés, a (táp) anyagfelvétel hatékonyabbá válása a gyökér felületén 9. Kambium gyűrű kialakulása Fatest, háncstest kialakulása a fásodó szárban 10. Az alapszövet sejtjeinek megvastagodása A test megtartása, merevítése (felemelése a talajtól) - 99 -
Második variáció: előre elkészített kártyák A cédulák tartalma a játékokhoz: Egyes cédulák kihagyhatók, illetve további cédulák is készíthetők. Osztódó szövet a hajtás és gyökércsúcsban, szárközi osztódó szövet A növény csúcs irányú növekedése Kambium sejtjeinek osztódása A növényi test vastagodása Egyes, állandósult szöveti sejtek visszanyerik osztódóképességüket A növényi test sérüléseinek gyógyulása, regenerálódás Osztódószövet Biztosítja a növény egész életen át tartó/vegetációs időn belüli növekedését (növény elnevezés jelentése) Szorosan, nagy felülettel kapcsolódó bőrszöveti sejtek Védelem Kutikula kialakulása, viaszréteg a bőrszöveti sejteken Védelem, a párolgás csökkentése - 100 -
Szabályozott gázcsere, párologtatás Gázcserenyílások kialakulása Zárósejtek feszítettsége (turgorállapota) A légrés nyitása, zárása A gyökér bőrszövetén a kutikula hiánya (Táp)anyagfelvétel lehetősége a gyökér felületén Gyökérszőrök kialakulása Felületnövelés, a (táp) anyagfelvétel hatékonyabbá válása a gyökér felületén Vízszállító csövek kialakulása Gyorsabb anyagszállítás a farészen belül Kambium gyűrű kialakulása Fatest, háncstest kialakulása a fásodó szárban Világosabb (tavaszi), tágabb üregű illetve sötétebb (őszi), szűkebb üregű csövekből álló pászta. Együttese az évgyűrű. A növény vízellátásának, működésintenzitásának változása - 101 -
A háncstest külső elemeinek, valamint az elsődleges bőrszövetnek a felszakadozása, héjkéreg kialakulása A növényi szár, törzs vastagodása Vékony sejtfalak a valódi alapszövetben Anyagáramlás elősegítése a sejt és a környezete között Színtestekben gazdag sejtek kialakulása Intenzív fotoszintézis Színtelen színtestek nagy száma az alapszövetben Fehérjék, szénhidrátok, olajok tárolása Az alapszövet sejtjeinek megvastagodása A test megtartása, merevítése (felemelése a talajtól) Sejtüreg, zárványok kialakulása A felesleges vagy káros anyagok elkülönítése Harmadik variáció: minden kártya önállóan készül. - 102 -
- 103 - START
A gombák testfelépítése 52. Ismerkedés a gombákkal (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1. Rajzold le a csiperke termőtestét és írd mellé a legfontosabb részek nevét! 2. Csoportosítsd a gombákat életmódjuk, táplálkozásuk alapján! - vargánya - nagy őzlábgomba borélesztő gomba - szőlőperonoszpóra - gyilkos galóca - csiperke Életmód, táplálkozási mód Gombafaj neve 3. Egészítsd ki az alábbi szöveget az odaillő szavakkal! Valamennyi gomba (1.).. szaporodik. Egyes gombafajok fontos szerepet játszanak az elhalt élőlények maradványainak (2.)... Az ehető gombák (3.).., (4.).., (5.).. tartalmuk miatt jelentősek a táplálkozásban. 4. Miért kapott Nobel-díjat 1945-ben Fleming angol tudós? 5. Mi köze van a penicillinnek a gombákhoz? - 104 -
53. Rendszerezz és kísérletezz! (G). Az alábbi kifejezéseknek megfelelő számot helyezd el az élővilág adott országába! 1. autotróf 2. parazita 3. sejtfal Növények 4. spóra 5. klorofill 6. fototróf 7. heterotróf 8. szimbiota 9. szaprofita 10. korlátlan fonalas növekedésű 11. teleptest 12. kemotróf 13. maganyag 14. sejtmag 15. kevert n és 2n sejtek találhatók testének felépítésében Gombák Egysejtű eukarióták Prokarióták Állatok Kísérlet: vizsgáld meg fénymikroszkóp alatt a nedves lekváros kenyéren képződő penészbevonat kis részletét! Készíts róla rajzot! A gombák mely csoportjaiba sorolnád a látott fajt? A mikroszkóp nagyítása: Vizsgálat: Vizsgáld meg és hasonlítsd össze a csiperke, a vargánya, a csészegomba, az óriáspöfeteg és a taplógomba termőtestét! Jellemezd egy-egy szóval! A termőtest szerkezete csiperke vargánya csészegomba óriáspöfeteg taplógomba - 105 -
Kísérlet: Az élesztőgomba anyagcseréje élesztőgomba cukros vízben fenolftaleines NaOH-oldat A kísérleti berendezés összeállítása után egy órán át hagyd működni a rendszert és egészítsd ki az alábbi szöveget az odaillő szavakkal! A sütőélesztőt a 1. előállításához naponta használják. Nem képeznek (testfelépítés) 2.. Gyors szaporodásmódjuk 3. 4.. Az élesztők, ha elegendő O 2 és szerves anyag áll rendelkezésre 5. gázt képeznek. Írd le a képződő gáz nátrium-hidroxiddal lejátszódó kémiai reakcióját! A képződő 5. gáz milyen változást idéz elő a fenolftaleines nátriumhidroxid oldat színében? Miért? - 106 -
54. A gombákról mindent (E) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1. Helyezd el a halmazábra megfelelő helyére az alábbi kifejezéseket, információkat! 1. szaprofita 2. heterotrófia 3. hifa 4. kitines sejtfal 5. korlátlan növekedés 6. parazita 7. micélium 8. fonalas szerveződés 9. szimbióta 10. spóra testfelépítése A gombák szaporodása anyagcseréje 2. A gombák növekedésének milyen tulajdonságára utal a népnyelv boszorkánygyűrű elnevezése? 3. Jelöld az alábbi ábrán a gombák egyes fejlődési szakaszainak információtartalmát (haploid: n, diploid: 2n)! spóra sejtfonal / gombafonal spóratartó termőtest 4. Végezd el a gombák és baktériumok spóráinak összehasonlítását! Írd a számokkal jelölt tulajdonságokat a megfelelő oszlopba! Gombaspóra Bakteriospóra 1. Vastag sejtfallal körülvett 2. Szaporítósejt 3. Haploid sejt 4. Ivartalan úton alakul ki 5. A számbeli szaporodást szolgálja 6. Segíti a kedvezőtlen körülmények túlélését 5. Párválasztás Állítsd párba a gombafajokat és jellemzőiket! (Van amelyiknek több párja is van!) 1. csészegomba 2. gyilkos galóca 3. lisztharmat 4. peronoszpóra 5. bükkfatapló a) szaprofita b) üreges termőtestű c) penészgomba d) kemény termőtestű e) parazita - 107 -
55. Gombaküllem (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ A mellékelt ábra segítségével párosítsa a számokkal jelölt részeket és a részek neveit! Írja a négyzetekbe a részek betűjelét! 1. kalap 2. bocskor 3. gallér 4. tönk 5. spóratartó lemezek Válaszd ki az alábbi felsorolásból a mérgezőket! ízletes vargánya, légyölő galóca, közönséges rókagomba, nagy őzlábgomba, farkastinóru, mezei szegfűgomba 6.... 7.... Hogyan tudná megkülönböztetni a közönséges csiperkét és a gyilkos galócát? Írjon két tulajdonságot! 8.... 9.... Melyik populációk közötti kölcsönhatástípusra ismer az alábbi információk alapján? A gombafonalak a talajból a társnövény számára ásványi anyagokat és vizet vesznek fel, a saját életműködéseikhez szükséges kész szerves anyagokat a társnövénytől szerzik. A kölcsönhatás: 10.... - 108 -