Magyar nyelv és irodalom tanterve

Magyar nyelv és irodalom tanterve 2004. Készítette: Deák Judit

Magyar nyelv és irodalom 7 12/13. évfolyam Részletes tanterv évfolyamokra lebontva Évi óraszám:129,5 Belép tevékenységformák 7. évfolyam 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédm fajok kommunikációs technikáinak megfigyelése. Gyakorlatok ezek alkalmazására, els sorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek megfigyelése. A szóbeliség sajátosságinak érvényesítése különféle szóbeli szövegtípusokban, kommunikációs helyzetekben. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenít nem nyelvi kifejez eszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi m vekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejez el adása: az érzelmek visszaadása, a szerepl k közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hanger, dallam, beszédtempó, szünettartás). Filmen l 2. Olvasás, írott szöveg megértése Kisebb terjedelm irodalmi m vek, köznapi szövegek tartalmának önálló összefoglalása néma olvasás után. Ismert tartalmú szövegek tolmácsolása kifejez szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle m fajú és rendeltetés (szépirodalmi, ismeretterjeszt, értekez ) m vek szerkezetének, bels összefüggéseinek és jelentésének feltárása. A szövegelemz eljárások b vítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi m vek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltér álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelen és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között. Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése irodalmi és köznapi szövegekben. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Biztonság az egyszer mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kett spont, pontosvessz értelmez szerepének ismerete és helyes használatuk. A tulajdonnevek és a bel lük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása. Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben.

Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvel megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kisel adáshoz önálló vázlat készítése. Érvelés írásban irodalmi m vek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz ill nyelvi, stilisztikai eszközök megfelel kiválasztásával, összehangolásával. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílush visszaadása epikus formában. 4. A tanulási képesség fejlesztése Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képz m vészeti ábrázolások, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) felkutatása megadott témához. Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életér l, egy korszakról, eseményr l korabeli dokumentumok, irodalmi m vek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján. Érvek, bizonyító erej példák gy jtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveib l is. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvr l Az egyszer mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az els dleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifejez eszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. Mondatátalakítás rokon- és ellentétes értelm mondatokkal szóban és írásban. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógy jtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). Ismeretek az irodalmi élet legf bb szerepl ir l, fórumairól. Beszámoló epikus és drámai m vekr l, tévéjátékokról: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szerepl k, a f h s(ök), a mellékszerepl (k), a m kezdete és befejezése bemutatásával; a szerepl k önálló jellemzése. Az irodalmi m fajoknak mint a m nemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott m vek esetében. Az olvasott m vek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerz, m faj, téma. A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelm epikai m vekben. Tér- és id viszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a m ben megjelen tartalmakkal. Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képz m vészet alkotásai között a

más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári gy jt munka felhasználásával. Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával. Különböz szerel - és embertípusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követ en. 7. Az ítél képesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenít nem nyelvi kifejez eszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi m vekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése. Az olvasott irodalmi m vekben megjelen szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert valóság egyszer bb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. MAGYAR NYELV Témakörök Magán- és közéleti kommunikáció Az egyszer mondat Tartalmak A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és m fajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kisel adás. A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszer mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. A szóalkotási módok A szóösszetétel: az alá- és a mellérendel összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerez összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel). Helyesírási ismeretek Az egyszer mondat helyesírása (vessz, gondolatjel, zárójel, kett spont, pontosvessz ). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek b vítése: a tanult idegen személynevek, a többelem földrajzi nevek, intézménynevek és a bel lük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása. Könyv- és könyvtárhasználat A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai. Fogalmak Mondatfajták: kijelent, felkiáltó, kérd, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; t - és b vített mondat, hiányos szerkezet mondat; a mondat els dleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelz fajtái és kifejez eszközei; az alanyállítmányi viszony; alárendel és mellérendel szintagma. Szóösszetétel, alárendel összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelz s összetétel; mellérendel összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéss rít összetételek; mozaikszavak. Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kisel adás. Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás.

IRODALOM Témakörök Ritmus, kép, kifejezésmód líra alapformái (dal elégia, óda, epigramma) A kisepika m faji változatai: novella, elbeszélés anekdota A regény változatai Egy drámai m feldolgozása Irodalom és kulturális élet a reformkorban Tánc és dráma Tartalmak Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a m faji sajátosságok, a versformák változatai. Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböz korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemz i. Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások m veiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek). Legalább egy dráma (vígjáték, színm ) feldolgozása, lehet ség szerint megtekintése, a szöveg és az el adás összehasonlítása. A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemz i. Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerz k és m vek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában. Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával. Memoriterek Teljes m vek és részletek el adása (a feldolgozott m vekb l hat-nyolc vers, egy-egy tizenöthúsz soros próza és drámarészlet. Fogalmak Anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költ i levél, ars poetica; líra szerkezet; értekez próza; vígjáték, színm, jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendez i utasítás; komikum, humor, helyzetkomikum, jellemkomikum, paródia; pentameter, disztichon, versláb. Szerz k és m vek Arany János: Szondi két apródja és még egy m ve; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Jókai Mór: A k szív ember fiai vagy egy-két részlet A k szív ember fiaiból és még egy m, például A nagyenyedi két f zfa, Az új földesúr vagy más m ; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: Szent Péter eserny je és egy novella; Pet fi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két m ; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy m.

A továbbhaladás feltételei Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvet szabályait követve) a mindennapi élet egyszer bb, a korosztály által is átlátható problémáiról, olvasmányokról. Udvarias együttm ködés feln tt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szövegh folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle m fajú és rendeltetés (szépirodalmi, ismeretterjeszt, értekez ) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a f - és mellékszerepl k jellemzése. A szépirodalmi m vekben megjelen helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszer bb összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszer mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelel alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során el forduló tulajdonnevek, a bel lük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelel alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi m vekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemz beszélgetésekben. Évi óraszám: 129,5 8. évfolyam Belép tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A beszédpartnerek különböz kommunikációs helyzetekben megjelen érzelmi viszonyulásainak, eltér álláspontjának ismertetése rövid szóbeli összefoglalásban. Saját álláspont kialakítása a beszélget partner(-ek) álláspontjával szemben. A másik szempontjait figyelembe vev, személyiségét, véleményét tiszteletben tartó érvelés technikáinak megfigyelése, ennek megfelel érvrendszer és magatartásforma kialakítása közös munkával egy-egy megadott szituációban. Szituációs vagy szerepjátékok különféle irodalmi és köznapi szóbeli kommunikációs helyzetekhez kapcsolódóan A részvétel, a saját megnyilvánulás értékelése szituációs gyakorlatokban. Gyakorlatok a nyelvváltozatok szókészletének tudatos használatára a különféle kommunikációs helyzetekben, a nyelvi illemnek megfelel en.

2. Olvasás, írott szöveg megértése Különféle sajtótermékek értelmez felolvasása, jelentésének kibontása, hatáskelt eszközeinek azonosítása, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közl m fajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, megfogalmazása tanári irányítással és / vagy csoportmunkával. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) A helyesírás értelemtükröztet szerepének felhasználása különféle írásbeli m fajokban. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvet hivatalos iratainak (kérd ív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és - nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata önálló fogalmazásban. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kisel adás tartása irodalmi m vekr l, filmalkotásokról különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függ idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. 4. A tanulási képesség fejlesztése Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gy jtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjeszt könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszer bb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelel módjával. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gy jtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegy jtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. A tanult m vek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek b vítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvr l Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szint megnevezése. A magyar nyelv legf bb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. Gyakorlatok a szórend megváltoztatásával a jelentés formálására. A magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítása megadott szempontok alapján. A sz kebb és tágabb környezetben megjelen nyelvváltozatok (dialektusok, réteg- és csoportnyelvi sajátosságok) megfigyelése, gy jtése Példák keresése a nyelvhelyesség kérdéseiben. Alapvet nyelvhelyességi hibák, hibatípusok megnevezése, felismerése idegen és saját szövegben. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata Vizsgálódás a népszer irodalom m fajaiban: a lekt r, a krimi hatáskelt eszközeinek megismerése. Népszer epikus m fajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelen tipikus helyzetek és jellemek szempontjából.

Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. Különféle olvasók véleményének, attit djének fölismerése az elemzett m vekben. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása. A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése. A m vészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. A megismert m fajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. Korokhoz köt d ismétl d témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi m vekben és értekez prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi m fogadtatásának ismerete a saját korában, jelent sége az utókor szemében. Párhuzamok keresése a Nyugat els nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képz m vészet között más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgy jtés felhasználásával. Tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Az olvasott m vek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más m vészeti ágak közti összefüggésekre. Hasonló témájú, azonos m fajú m vek összehasonlítása. Néhány alapvet irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társm vészetek eszköztárának bevonásával. Irodalmi m vekben, filmekben megjelen emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. A m vészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott m höz köt d kifejezésmód néhány jellemz jének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. 7. Az ítél képesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Irodalmi és filmszerepl k jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. Egymástól lényegesen különböz esztétikai normákhoz kapcsolódó m vek összehasonlítása. Egy-két korszak a saját kortól, eltér m vészi és nem m vészi szépségeszményének bemutatása. A személyes, egyéni ízlés szerepének bemutatása egy-egy alkotás, jelenség megítélésében, választott példákon (kritikák, csoportos feldolgozás, vita) keresztül. Konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségb l adódó különbségek, ezekb l fakadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és gyakorlása m alkotások és mindennapi szövegm fajok kapcsán.

MAGYAR NYELV Témakörök Tartalmak A Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, els sorban a tömegkommunikáció befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegm faja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. Az összetett mondat Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendel és a mellérendel mondat fajtái. A szórend alapvet kérdései az egyszer és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya. A tanult leíró A nyelvi szintek. A nyelvi szintekr l tanultak rendszerezése: a mondat nyelvtani fogalmak szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejez eszközei; a rendszerezése szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszer szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök. Helyesírási ismeretek A magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja. Kitekintés a magyar nyelv életére Szövegm fajok és kifejezési formájuk Könyv- és könyvtárhasználat Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemz i. A mindennapi élet néhány alapvet hivatalos irata: a nyugta, kérd ív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli m fajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Az idézés módja: egyenes és függ idézet. A paródia kifejez eszközei. A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gy jtött adatokról. Fogalmak Összetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), f mondat, mellékmondat; utalószó, köt szó, a mellérendel mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtet ; az alárendel mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelz i alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat. Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. A magyar nyelv szórendje. Egyenes és függ idézet.

IRODALOM Témakörök Az irodalom határterületén a népszer irodalom m fajai Az irodalom nagy témáiból A Nyugat els nemzedékének irodalmából A dráma világa Kortárs irodalom kortárs írók és olvasók Tánc és dráma Tartalmak Változatos témájú irodalmi m vek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszer, illetve lekt r irodalom hatáskelt eszközei és értékelésük. Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatér nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréb l (ifjúkor és feln tt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.). Irodalmi és kulturális élet a Nyugat els korszakában. Szépirodalmi alkotások a Nyugat els nemzedékének íróitól. Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása, megtekintése. Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet. Improvizáció közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján. Memoriterek Teljes m vek, m részletek szövegh fölidézése (négy-öt vers feldolgozott m vekb l, egy-egy 15-20 soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelel n szóban és írásban, a forrás megjelölése. Fogalmak Népszer irodalom: lekt r, ponyva; epikai szerkezet, drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szatíra, fantasztikum, szimbólum. Szerz k és m vek Ady Endre: Párisban járt az sz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers; Babits Mihály, egy-két m ve; József Attila: Ringató és még két vers, köztük egy választhatóan A Dunánál, Elégia, Leveg t!; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezs egy-két m ve; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és egy novellája; Tamási Áron: Ábel a rengetegben (a regény felépítése és egy részlete); négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos és mások m veib l egy-egy; a világirodalom egy-két alkotása. A továbbhaladás feltételei A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglév eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelel használatuk. Tájékozottság az alapvet tömegkommunikációs m fajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.

A szöveg ért befogadását biztosító olvasás, különféle m fajú szövegek kifejez felolvasása, memoriterek elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszint íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott m vekr l, olvasmányélményekr l, színházi el adásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelel stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert m fajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszer en a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott m vekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század els és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott m vek elhelyezése a korban. A népszer irodalom néhány gyakori m fajának ismerete, hatáskelt eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szint megnevezése, elemzése egyszer bb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemz inek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetér l, helyér l a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi el adás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A továbbhaladás feltételei c. részben megfogalmazottak nem a minimum követelményt tartalmazzák, semmiképpen sem azonosak az elégséges/elégtelen határok megvonásával. E részlet célja els sorban a legf bb képzési feladatoknak, a fejlesztés csomópontjainak a megnevezése az évi anyagban. Tájékoztatásul szolgálhat arra, hogy amíg az osztály ezeket a követelményeket nem tudja teljesíteni, addig a szabadon tervezhet 20%-os keret terhére ne új anyagot tervezzen a szaktanár, hanem ezeket gyakoroltassa akár az egész osztállyal, akár differenciáltan az elmaradt tanulókkal. A teljesítmények értékelésében fontos szempont a fogalmak ismeretének fokozatos, az életkori teljesít képességhez szabott megkövetelése. Az 5 6. évfolyamon a nyelvtani és irodalmi fogalmak fölismerése a követelmény, a 7 8. évfolyamon már a megnevezésük fogalmi magyarázat (definíció) formájában, valamint az ismeretek önálló alkalmazása feleletben, írásbeli munkákban és a saját munkája fokozatos önkontrollja. A tanulói teljesítmény értékelésének legf bb szempontja a szövegértésben és szövegalkotásban (beleértve az olvasási és íráskészséget, az írásbeli munkák helyesírását is) az évfolyamon megkövetelhet szint elérése, a tanultak önálló biztonságos felhasználása az irodalmi és az ismeretterjeszt m vek feldolgozásában, az irodalmi és a személyes élmény megfogalmazásában; gyakorlati írás- és beszédkészség a mindennapi élet és a tanulmányok változatos kommunikációs helyzeteiben. Az eddig bevált feladattípusok mind alkalmazhatók a részképességek értékelésére, de a tudás évfolyamonkénti mérésére els sorban olyan írásbeli és szóbeli komplex feladatok alkalmasak, amelyek a kerettanterv legf bb törekvéseivel összhangban a tanult ismeretanyag visszaadásán túl lehet séget adnak a nyelvi kreativitás, a személyes élmény és vélemény megnyilvánulására is. A 8. évfolyamon elvárható legalább egy téma, résztéma adatgy jtésen (könyvtári búvárkodáson) alapuló önálló kidolgozása szabadon választott vagy adott témában és/vagy m fajban (beszámoló, olvasónapló, kisel adás, el re elkészített hozzászólás, m sorrészlet stb.).

Nyelvi el készít ( 9. évfolyam) 9. ÉVFOLYAM 74 óra I. Bevezetés A kilencedik (el készít ) évfolyam tanterve szakít a középiskolai irodalomoktatásban megszokott irodalomtörténeti-kronologikus szemlélet hagyományával, mivel az év els dleges feladatának nem az irodalmi kánon id arányos részletének elsajátítását tekinti. Célja a következ évek irodalomtanításának megalapozása, az ért befogadáshoz szükséges készségek fejlesztése, a szövegértés-értelmezés, a m elemzés szempontjainak és technikáinak minél b ségesebb megismertetése. Célként fogalmazzuk meg a kötelez tananyagként kijelölt m vek olvasásán túl is fennmaradó olvasási igény és motiváció er sítését, az olvasási szokások kedvez irányú befolyásolását; az ért -értelmez attit d kialakításán túl az önálló véleményalkotás- és megfogalmazás igényének és képességének fejlesztését. Mindezeken túl az irodalmi m vek elemzését-értelmezését nem öncélú tevékenységnek, hanem a személyiségfejlesztést, az önmegismerést-megértést, a közvetlen és a tágabb környezetben való eligazodást segít -támogató eszköznek tekintjük. A tanév anyaga tematikusan egymás mellé rendezett egységekb l (modulokból) áll. Ezekben olyan, a magyar és a világirodalom különböz korszakaiból származó szépirodalmi szövegeket dolgozunk fel, amelyek - irodalmi-esztétikai értékükön túl - számíthatnak az adott korosztály érdekl désére. A feldolgozás általában kett s célt szolgál. Az els : valamely társadalmi-etikai problémának, jelenségnek megvitatása, a m vek tartalmi elemzésének eredményeként kialakítható tanulságok vagy pusztán gondolatok, vélemények megfogalmazása. A másik cél esztétikai jelleg : valamely poétikai-m fajelméleti probléma feldolgozása a készségfejlesztés eszközeivel (m elemzés-m értelmezés, szövegértés, szövegfeldolgozás, verstani-prozódiai jelenségek megfigyelése stb.). A modulok felépítése e kett s célt követi. Olyan - változatos m fajú - tartalmitematikai szempontból egymáshoz kapcsolódó (így egymást er sít ) irodalmi szövegekb l állnak, amelyek egyben valamely sajátos esztétikai kérdésre is ráirányítják a figyelmet. A modulokban feltüntetett m vek feldolgozása - az id keret sz kösségéb l és a szóba jöhet anyag b ségéb l adódó feszültséget is tekintetbe véve - részben ajánlott; ez lehet séget teremt az ezekben az osztályokban tanító kollégák számára, hogy - a f irányelvek szem el tt tartásával - saját személyiségük és az osztály igényei, adottságai szerint valamelyest alakíthassák a tananyagot. Emellett - a m vek közös tanórai feldolgozásán túl - lehet ség van egyes szövegek tanórán kívüli, egyéni vagy csoportos vállalásra épül, változatos munkaformákban, a tanárral egyeztetett szempontok alapján történ feldolgozására is. A modulokat nem tekintjük véglegesnek: a kés bbiekben - több tapasztalat birtokában - alakíthatók, s t, egyes modulok kiiktatása, más tartalmakkal való felcserélése is elképzelhet. II. Belép tevékenységek 1.Szóbeli kifejez készség; A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése

Az olvasott szövegek értelmezése; saját vélemény megfogalmazása Beszélgetés, vita Érvek-ellenérvek mérlegelése, érvek felsorakoztatása, csoportosítása Szóbeli beszámoló, kisel adás, el re elkészített hozzászólás (választható tevékenység) 2.Olvasás, szövegértés Az olvasott szépirodalmi szövegek jelentésrétegeinek feltárása, történet (cselekmény) és téma ("üzenet") elkülönítése, az értelmezés igényének kialakítása tanári irányítással és önálló elemzéssel (közösen egyeztetett szempontok alapján) vagy csoportmunkában 3. Szövegalkotás írásban Az írásm vek makroszerkezeti elemei Bekezdés, tételmondat Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és - nyilvánítás Ismertetés, könyvajánlás írása, kisel adás tartása irodalmi m vekr l (választható tevékenység) 4. A tanulási készség fejlesztése Különféle témákhoz kapcsolódó ismeretek, érvek, példák önálló gy jtése A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjeszt könyv, folyóirat), elektromos információhordozóinak használata Hivatkozás a forrásra A tanult m vek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek b vítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben 5. Esztétikai-irodalomelméleti ismeretek Az epikus - lírai - drámai m vek megkülönböztetése A m faji ismeretek elmélyítése, b vítése Irodalmi m vekben megjelen emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyok, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása A m vészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése A adott m höz köt d kifejezésmód néhány jellemz jének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak pontos használatával Az évfolyamon elvárható - epikus és lírai m vek mellett - legalább egy dráma közös feldolgozása. Memoriter: kb. 150 sor verses vagy prózai szöveg Az év folyamán két iskolai dolgozatot (értekez fogalmazást) és három nagyobb terjedelm házi feladatot íratunk. III.A továbbhaladás feltételei A tanuló olvassa el a kijelölt m veket; képes legyen az olvasott szövegek megértésére, adott szempontok alapján gondolatainak, véleményének mind szóbeli, mind írásbeli megfogalmazására a tanult irodalomelméleti fogalmak használatával; tudjon szépirodalmi szövegeket m nemekbe sorolni!

IV.Témakörök, szerz k, m vek 1. 1. Hétköznapi és m vészi kommunikáció - a szépirodalmi szövegek olvasása (kb. 10 óra) Örkény - egypercesek (Mi mindent kell tudni?; Ballada a költészet hatalmáról; Leltár; Matematika; Információ; Egy szoba, vályogfal, zsúpfedél; Visszatért a földre a magyar holdrakéta stb.) Karinthy Frigyes: A cirkusz Vörösmarty: El szó Pet fi: Feltámadott a tenger Ady: Harc a nagyúrral; A fekete zongora József Attila: Tiszta szívvel 2. Beavatás - nevel dési történetek (kb. 14 óra) Gilgames Kosztolányi Dezs : A kulcs Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Salinger: Zabhegyez Emile Ajar: El ttem az élet Kertész Imre: Sorstalanság Dino Buzatti: A colombre Radnóti Miklós: Mint a bika József Attila: Lassan, t n dve 3. A sziget (kb. 10 óra) Defoe: Robinson Verne: Kétévi vakáció Golding: A legyek ura Stevenson: A kincses sziget Shakespeare: A vihar 4. Változatok a szerelemre (kb. 25 óra) Rigócskám, rigócskám (XVII. századi virágének) Shakespeare: LXXV. szonett Balassi Bálint: Az szerelmének örök és maradandó voltáról; Júliát hasonlítja a szerelemhez; Hogy Júliára talála Vörösmarty: Ábránd Pet fi: Szeptember végén; Minek nevezzelek? Ady: Tüzes seb vagyok; Lédával a bálban Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú Juhász Gyula: Milyen volt?; Anna örök Kaffka Margit: Litánia József Attila: Klárisok; Flóra Nagy László: Himnusz minden id ben

Orpheus és Eurydice Trisztán és Izolda Shakespeare: Rómeó és Júlia; Szentivánéji álom Victor Hugo: A párizsi Notre Dame Stendhal: A pármai kolostor Jókai: Egy magyar nábob; Kárpáthy Zoltán Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival; Szent Péter eserny je Gárdonyi: A láthatatlan ember Déry Tibor: Szerelem Kádár Kata Arany: Tetemre hívás 4. Népszer irodalom - sikerkönyvek hatáselemei (kb. 7 óra) Rowling: Harry Potter Tolkien: A gy r k ura Rejt Jen : Piszkos Fred, a kapitány Agathe Christie: Tíz kicsi néger Év eleji ismerkedésre, az olvasottság és a szóbeli kifejez készség felmérésére, valamint dolgozatok írására és javítására : kb. 8 óra

Anyanyelvi beszédkultúra és helyesírási ismeretek 9. évfolyam, évi 37 óra Bevezetés Az anyanyelvi beszédkultúra és helyesírási ismeretek tantárgy els dleges célja a szóbeli kommunikáció fejlesztése és tudatossá tétele. Ennek el segítésére a diákok megismerkednek a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi eszközrendszerével, a szövegalkotás szabályaival és technikáival, a formális vita szabályrendszerével és a szövegalkotás szabályaival és technikáival. Emellett célul t zzük ki a helyesírási készség fejlesztését, a helyesírási ismeretek elmélyítését. A tantárgy középpontjában a gyakorlat áll. A szóbeli kifejez készség fejlesztése során az elméleti ismeretek elsajátítása és b vítése induktív módon, játékok, gyakorlatok és feladatok megoldása és megbeszélése során történik. A helyesírási készség hatékony fejlesztéséhez a tudatosság magasabb szintje szükséges; ehhez elengedhetetlen a gyakorlat elmélyültebb elméleti megalapozása. Általános célok A szóbeli készségek elsajátításával diákjaink képessé válnak arra, hogy hitelesen ki tudják fejezni magukat, és képviselni tudjanak számukra fontos személyes és közéleti ügyeket. Az Európai Unióhoz való csatlakozással gyermekeinknek az összeurópai munkaer piacon is versenyképesnek kell lenniük; ehhez elengedhetetlen a kommunikációs készségek er sítése. A kommunikációs képzésnek er s személyiségfejleszt hatása van, mivel növeli az érzékenységet és a tudatosságot a kommunikációban, er síti az önbizalmat. Fontos, hogy diákjaink tiszteljék az eltér véleményt, érezzék a távolságot a személyiség és az általa képviselt álláspont között. Ugyanakkor a kommunikációs technikákkal való visszaélés kivédéséhez meg kell ismerniük ezeket a technikákat és módszereket A nem szépirodalmi szövegfajtákban való nagyobb jártasság megszerzése is célunk egy olyan tantárgy segítségével, amely a szóbeli kommunikációt állítja a középpontba. A szövegalkotási készség fejlettsége összefügg a rendszeres és kritikai gondolkodás képességével, ezen keresztül az emberi autonómia fokával.

Mindezeken túl fontos, hogy diákjaink írásban is képesek legyenek a helyesírási ismeretek tudatos alkalmazásával gondolataikat nagyobb biztonsággal megfogalmazni. Részletes célok A tanulók legyenek képesek elfogadni beszélget társaik szempontjait, véleményét; ismerjék és tartsák be a társas kommunikáció szabályait; ismerjék meg a kommunikáció és a metakommunikáció különböz formáit, és legyen módjuk ezek gyakorlására; szokják meg és ezáltal viseljék egyre könnyebben és felel sségteljesebben a nyilvánosságot; legyenek képesek véleményük, álláspontjuk kialakítására és pontos, árnyalt tolmácsolására különféle stílusokban; ismerjék. helyesen és a helyükön használják a kommunikáció különböz m fajait (magyarázat, bizonyítás, érvelés, kommentár, fejtegetés, esszé, összehasonlítás stb,) legyenek képesek memoriterek szövegh és tudatosan komponált el adására; legyenek képesek élénk és tudatos bels kép-alkotásra és ennek megismertetésére; a vizualitás felé elmozduló kultúrában is maradjon meg a szöveggel való kapcsolatuk; legyenek hitelesek véleményük képviselésében; legyenek képesek a számukra szükséges információk összegy jtésére, értékelésére és rendszerezésére; jussanak el a helyesírási készség magasabb, tudatosabb szintjére! Követelmények A beszédhelyzet kommunikatív összetev inek pontos felismerése; rugalmas nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerhez, a témához A szóhasználat, az intonáció és a gesztusok megfelel együttes alkalmazása ill. értelmezése A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása A beszédpartnerrel való együttm ködés; érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítása; az eltér vélemény tisztelete Különféle beszédm fajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése Együttm ködés csoportos beszélgetés fenntartásában; képesség kommunikációs zavarok felismerésére és korrigálására; a manipulációs szándékok felismerése A mondatfonetikai eszközök biztonságos használata A szövegformálás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelel en; önkontroll és szövegjavítás; Képesség élmények, bels képek meg rzésére és felidézésére, alkotott világok kialakítására

Képesség az önálló véleményalkotásra és nyilvánításra; az önismeret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése A helyesírás alapelveinek, szabályainak tudatos - a legfontosabbak készség szint - alkalmazása Tanterv A különféle készségek csak folyamatos gyakorlással fejleszthet k, így a tanév során folyamatosan a két terület (szóbeli kommunikáció, helyesírás) anyagát párhuzamosan sajátíttatjuk el. A tantárgyat heti 1 órában (évi 37 óra), csoportbontásban (max. 15 20 f ) tanítjuk. I. Beszédképzés, kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra (kb.8 óra) 1.Lazítás és koncentráció A lazítás és koncentrálás játékai Csoportkohéziós játékok 2. Kommunikáció és metakommunikáció Bevezet gyakorlatok A közlésfolyamat tényez i 3. Beszédtechnika Légzés Ritmusgyakorlatok Hangadás Beszédhangok képzése Kiejtés 4. Testbeszéd; testünk részvétele a kommunikációban Megjelenés Testtartás A tér felismerése és használata A gesztusok Mimika A tekintet 5. A beszéd zenei eszközei Hangszín Hangterjedelem Hangmagasság

Hangsúly Hanglejtés Hanger Szünetek, tördelés Beszédtempó 6. Társas kommunikáció különféle szituációkban 7. Szerepvállalás nyilvánosság el tt A szerepbe lépés A szónoki szerep A hitelesség A hallgatói szerep II. Bevezetés a szövegértés és a szövegalkotás folyamatába (kb.8 óra) 1. Szövegtan Vázlatkészítés Szövegkohézió 2.Szövegértés; szövegm vek vizsgálata, elemzése Klasszikus szövegek, beszédek elemzése 3.A szövegalkotás gyakorlata Témakiválasztás A beszéd körülményei Anyaggy jtés - elrendezés Az anyag elrendezése - a beszéd szerkezete Bevezetés; a kezdés technikái Kidolgozás; a gondolatmenet felépítése; tárgyalás Befejezés; a lezárás technikái 4. Szemléltet eszközök használata Vizuális illusztráció (képek, térképek, grafikonok, táblázatok) beszerkesztése Power pointos prezentáció készítése - írásvetít használata III. Disputa (kb. 7 óra) 1. Bevezetés A disputáról általában Értékek és elvek 2.A Karl Popper formátumú vita A vita elemei - a tétel A vita elemei - az érv A vita elemei - a definíció A csapatok felkészülése a vitára Bíráskodás 3.Konszenzust keres viták IV. Helyesírás (kb. 8 óra)

1. Helyesírásunk rendszere 2. Helyesírásunk alapelvei A kiejtés szerinti írásmód A szóelemzés szerinti írásmód A hagyományos írásmód Az egyszer sít írásmód 3. Helyesírásunk szabályai A különírás és az egybeírás A kezd bet Az idegen szavak helyesírása Az elválasztás Az írásjelek A rövidítések és a mozaikszók helyesírása A számok helyesírása Nyilvános szóbeli vizsga (6 óra - szükség esetén délutáni órákkal kiegészítve) A vizsga anyaga: Az els félévben prózai és verses szöveg el adása, amely során a vizsgázó tudatosan és célszer en használja a kommunikáció és a metakommunikáció minden általa megismert elemét. A vizsgát csoportos megbeszélés követi, melyben a hallgatóság értékeli a választott megoldást, a vizsgázó pedig megindokolja, miért a választott kommunikációs elemekb l építette fel munkáját. A második félévben vázlat alapján el adott kisel adás szabadon választott témáról, melyben a vizsgázó egyaránt számot ad szövegszerkesztésbeli és kommunikációs ismereteir l; formális disputában való részvétel, amely során a diákok felhasználják a vitáról szerzett ismereteiket. A vizsga mindkét részét csoportos megbeszélés és értékelés zárja. Értékelés Az értékelés alapja: a vizsgán nyújtott teljesítmény, az elméleti tudás; az órákon való aktív részvétel; valamint a helyesírási ismeretek tudatos, a legfontosabbak készség szint alkalmazása. Tankönyv és egyéb segédlet A tantárgy beszédkultúra részének tanításához felhasználható a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyar munkaközössége által összeállított digitális tananyag és az ezekhez készített módszertani és elméleti útmutató; Antalné Szabó Ágnes - Rátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció - tankönyv és munkafüzet a 9-10. évfolyam számára; valamint Montágh Imrének a témához kapcsolódó munkái (pl.: Figyelem és fegyelem). A

helyesírás tanításához szintén az Antalné Szabó Ágnes és Raátz Judit által írt, tankönyvet és munkafüzetet ajánljuk. A színvonalas oktatáshoz elengedhetetlen egy megfelel en tágas, mozgatható bútorokkal berendezett tér, melyben a diákoknak elegend tér áll rendelkezésükre a mozgáshoz. Szükség van továbbá technikai eszközökre (magnó, CD-lejátszó, videolejátszó és televízió, esetleg videokamera) és különféle szemléltet eszközökre és forrásanyagokra (lexikonok, m vészeti albumok, zenem vek, ismeretterjeszt anyagok stb.); valamint Internet-hozzáférésre és számítógépre. HHT AJTP el készít ( 9. évfolyam) A hátrányos helyzet tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának tantervi sajátosságai: A magyar nyelv és irodalom tanítása az alapozó évfolyamon egymást átható folyamat, tevékenység- és problémacentrikus. A feltárt hiányosságok ismeretében, akár egyénre szabottan, a magyar nyelv és irodalom tantárgy sajátosságait figyelembe vev módszerekkel a felzárkózás biztosítása a feladat. Az el készít évfolyam célkit zése az általános iskolában tanultak elmélyítése; a hiányok pótlása, az új élethelyzetbe, iskolatípusba, közösségbe került tanulók beilleszkedésének el segítése; a kommunikációs képességek fejlesztése az iskolai és mindennapi élethelyzetekben; a szövegolvasás, szövegértés fejlesztése; tanulási technikák kialakítása. A nyelvi kifejez készség állandó fejlesztését szem el tt tartva nem csupán a hagyományos feldolgozó jelleg munkaformákat szükséges el nybe részesíteni, hanem a tanulók önálló szövegalkotási képességének kondícionálását és az önkifejezés formáinak szélesítését is. Hozzá kell segíteni a tanulókat ahhoz, hogy ismereteiket a kell szinten tudják alkalmazni, kreativitásuk fejl djön. Kiemelt célok és feladatok irodalomból: Az általános iskolai irodalmi anyag ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása. Az egyéni képességek kibontakoztatásának segítése. A kreativitás és szocializáltság egyidej, dinamikus fejlesztése, önállóság, aktivitás, tolerancia, empátia kialakítása. A m vészi szövegek olvasása és önálló értelmezése iránti igény kialakítása. A nyelvi-irodalmi kreativitás sokoldalú fejlesztése. Az irodalmi képességek fejlesztése: az olvasottság, az el adói, a szövegalkotó és m értelmez képesség fejlesztése. Az irodalmi m vek középpontba helyezésével segíteni a tanulók elemz készségét, er síteni problémaérzékenységüket, pozitív irányba befolyásolni személyiségüket. A helyi sajátosságok, jellegzetességek / irodalmi emlékhelyek, a környék kiemelked irodalmi személyiségei / megismertetése. Kiemelt célok és feladatok nyelvtanból:

Az általános iskolában elsajátított leíró nyelvtani ismeretek ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása. Az írás és helyesírás készségének kiemelt fejlesztése, csoportbontásban is. A kulturált szóbeli és írásbeli kifejez képesség kialakítása a helyes kommunikációs formák érdekében. Az anyanyelv írásbeliség normáit figyelembe véve helyes szövegalkotási készség er sítése; képzelet, önkifejezés, egyéni stílus bátorítása. A kifejezés, a megértés, a beszédkészség fejlesztése / pl. a szókincs gyarapításával /. Általános fejlesztési követelmények: A tanuló törekedjen irodalomelméleti és leíró nyelvtani ismereteinek egységbe szervezésére; aktívan vegyen részt az ismeretek közös felidézésében. Legyen képes korábban tanult ismereteit szintetizálni. Tudja a már tanult szakszókincset pontosan használni. Törekedjen a kommunikációs helyzetnek megfelel stílus használatára. Sajátítsa el a személyiségének megfelel árnyalt önkifejezés technikáit a különböz kommunikációs szinteken. Legyen képes alkalmazni anyanyelvi és kommunikációs ismereteit a szövegolvasás és szövegértés, valamint a szóbeli és írásbeli megnyilatkozás minden területén. Az anyanyelv sajátosságainak ismeretében legyen képes kontrasztív szemléletre a tanult idegen nyelvek vonatkozásában. Tudja értékelni a nyelvben megjelen új jelenségeket ( pozitív nyelvm velés). Ismerje meg a jegyzet- és vázlatkészítés módszereit. Ismerje meg az elektronikus információhordozókat is. Gyakorolja az önálló szövegalkotást. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása. Ellen rzés, értékelés, min sítés: Céljai: Következtetés az eredményekb l a tanítás és tanulás hatékonyságára. Felmérése, hogy mely követelmények teljesítésében értek el a tanulók kiemelked, iletve mely területeken gyenge teljesítményt. A tanulók teljesítményének viszonyítása korábbi teljesítményeikhez. Módjai: Els sorban szóbeli értékelés, közvetlen tanári megfigyelés, egymás értékelése, a tanulók hozzásegítése a helyes önértékeléshez. Feladatsorok, szóneli és írásbeli beszámolók, kisel adások, memoriterek. Belép tevékenységformák 1. Kulturált nyelvi magatartás Eligazodás az alapvet kisközösségi beszédhelyzetekben. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére, saját álláspont kialakítása.

Együttm ködés a beszédpartnerekkel, emberi közlések egyre pontosabb felfogása, kódolása a mindennapi élethelyzetekben. Képesség önellen rzésre a kommunikációs magatartásban. 2. Szövegértés, szövegalkotás Az életkornak megfelel szint ért olvasás. Az olvasott szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése. Kreatív szövegalkotás. 3. Tanulási képesség Az ismeretek b vítése önálló kutatómunkával. Többféle forrásból gy jtött anyag válogatása, feldolgozása, írásbeli, szóbeli beszámoló készítése. 4. A magyar nyelv rendszerének ismerete A tanult nyelvtani, hangtani, alaktani, helyesírási ismeretek magasabb szintre emelése, alkalmazása a különféle írásbeli feladatokban. Az önkontroll további er sítése: fogalmazásaik önálló helyesírási, nyelvhelyességi javítása, a helyesírási szótár használata. 5. Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai Tájékozódás az irodalom kronológiájában, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Irodalomelméleti ismeretek rendszerezése, m nemek, m fajok sajátosságainak ismerete; témák, motívumok felismerése irodalmi m vekben. A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. Megjegyzés: A megjelenített tevékenységformák szerepelnek az általános iskolai kerettantervben is, az el készít évfolyamon az osztály szintjéhez igazítva els sorban a készségek szintre hozására és a képességfejlesztésre kell a hangsúlyt helyezni. MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK Év eleji felmérés TARTALMAK A tanulók leíró nyelvtani ismereteinek, helyesírási, fogalmazási, szövegalkotási készségeinek felmérése feladatlap kitöltésével. Nyelvi ismeretek Az általános iskolában elsajátított nyelvi ismeretek ismétlése, rendszerezése. Hangtan: beszédhangok, hangképzés, magán- és mássalhangzótörvények A szavak jelentése és szerkezete: a szófajok rendszere, szóalkotási módok. Alapvet ismeretek a szóképzés és a jelentés kapcsolatáról. Rokon és ellentétes értelm, többjelentés szavak. Mondattan: a mondat fogalma, fajtái. Az egyszer mondat szerkezete, a mondatrészek és szintagmák. Az összetett mondat szerkezete, fajtái. A mondat és a szöveg viszonya. Minden fejezetnél a fogalmak átismétlése, az elemzés gyakorlása szóbeli és

írásbeli feladatok megoldásával történik. Szemléltetés: nyelvtani táblázatok, különböz m fajú szövegek, Értelmez kéziszótár, Szinonimaszótár, Helyesírási szótár. Helyesírás Szövegalkotás, szövegelemzés Kommunikációs gyakorlatok, nyelvhelyesség Ismétlés, rendszerezés, ellen rzés A magyar helyesírás rendszerének áttekintése. A magyar helyesírás alapelveinek áttekintése, a leíró nyelvtani témakörökhöz kapcsolódó helyesírási problémák átismétlése. Gyakorló feladatok és tollbamondási szövegek íratása. Szemléltetés: Helyesírási szótár, A magyar helyesírás szabályai 11. kiadás, Helyesírási gyakorlókönyvek, Gyakorlómondatok, szövegek. Szövegszerkesztés különféle közlésformákban: elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelés, ismertetés, tömörítés. A szóbeli és írásbeli közlésmód nyelvi kifejezési formáinak azonossága és különbsége. A szövegelemz eljárások b vítése bonyolultabb irodalmi, ismeretterjeszt és publicisztikai m vek értelmezésére; szó szerinti értelmez és kreatív olvasat, kérdések, állítások észrevétetése, el feltevések alkalmazása. Ismeretek a véleményalkotás-és nyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli m fajáról az olvasmányokhoz kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Stílusgyakorlatok különféle hangnemben. Anyaggy jtés önálló és csoportos munkában, fogalmazások készítése. Szemléltetés: különböz szövegtípusok Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben: kapcsolat felvétele, véleménynyilvánítás, udvariassági formák. Kisközösségi kommunikáció: vita, egyéni álláspont kifejtése. A magán- és a közéleti kommunikáció /megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, köszöntés, kisel adás /. A tömegkommunikáció / els sorban a befogadó oldaláról /. Eszközei, hatása, alapvet m fajai. Szemléltetés: különböz szövegtípusok, film, televíziós adás. Folyamatosan: a diákok szóbeli és írásbeli teljesítményének értékelése és min sítése szóban és érdemjeggyel. Feladatlapok. Témazáró felmér k. Módjai: közvetlen tanári megfigyelés szóbeli értékeléssel. Szóbeli és írásbeli gyakorlatok. Szövegelemzési és szerkesztési feladatok értékelése, osztályozása. Szóbeli beszámolók, kisel adások értékelése. Ellen rz feladatlap írása. A továbbhaladás feltételei: Az általános iskolában tanult leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése alapján az elsajátított hangtani, szó és alaktani, mondattani jelenségek fogalmi szint megnevezése; elemzés egyszer bb esetekben. A tanult leíró nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek kell biztonságú alkalmazása a szövegek értelmezésében, szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Szövegelemz eljárások alkalmazása különböz típusú szövegekben.