ZENTA KÖZSÉG FEJLESZTÉSI TERVE (2007-2013)

ZENTA KÖZSÉG FEJLESZTÉSI TERVE (2007-2013)

TARTALOM 2 A KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉNEK BEVEZETŐJE 5 I. A FEJLŐDÉSHEZ VALÓ ÚJ HOZZÁÁLLÁS VOJVODINA CESS 6 II. MÓDSZERTAN 8 1. A fejlesztési terv kidolgozásának elvei 8 2. A fejlesztési terv kidolgozásának szereplői 9 3. A fejlesztési terv szakaszai 9 III. HELYZETELEMZÉS 13 1. ZENTA KÖZSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 13 1.1. Zenta község fekvése 13 1.2. Zenta község nagysága 13 1.3. Zenta község települései 14 1.4. Zenta község természeti jellemzői 14 2. HUMÁN ERŐFORRÁSOK 15 2.1. A lakosság számának az alakulása 15 2.2. A lakosság struktúrája 18 2.2.1. A lakosság kor és nem szerinti struktúrája 18 2.2.2. A lakosság képzettség szerinti struktúrája 19 2.2.3. A lakosság etnikai struktúrája 20 2.3. Háztartások és lakások 21 2.4. A munkaképes (aktív) lakosság 22 2.5. A foglalkoztatott lakosság struktúrája 23 2.6. A munkanélküli lakosság nem és képzési profil szerint 25 2.7. A munka elvesztésének valószínűsége, mint a várt változások következménye (magánosítás és hasonlók) 26 3. GAZDASÁG 27 3. 1. A GAZDASÁG ÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATI ÉS - VÁLLALKOZÁSI SZEKTOR 27 3.1.1. A gazdaság általános áttekintése 27 3.1.2. Társadalmi termék és gazdaságszerkezet 27 3.1.3. A gazdaság szerkezete nagyság és tevékenységek szerint 30 3.1.4. Foglalkoztatottság 34 3.2. AGRÁRKOMPLEXUM 36 3.2.1. Zenta község agrárkomplexumának elemzése a 2000-től 2005-ig terjedő időszakban 36 3.2.2. Vajdasággal való komparatív elemzés 44 3.2.3. Korlátozások és problémák 45 3.2.4. Lehetséges fejlődési irányzatok 45 3.3. IDEGENFORGALOM 47 3.3.1. Zenta község idegenforgalmi fejlődésének irányai 47 3.3.2. Hajózási turizmus 49 3.3.3. A helyzet kihasználása az átutazó-turizmus fejlesztésére 50 3.3.4. Vadászturizmus 51 3.3.5. Rendezvényturizmus 51 3.3.5.1. Művelődési rendezvények 55 3.3.6. A művelődési javak Zenta község idegenforgalmi kínálatának részeként 58-2 -

3.3.6.1. A kulturális turizmus fejlesztési alapja 59 3.3.7. A turizmus receptív alapja 61 3.3.8. Turistaforgalom 61 3.3.9. A turizmus helyzete és távlatai Zenta községben 63 3.3.10. Záró értékelés 65 4. INFRASTRUKTÚRA 67 4.1 KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA 67 4.1.1 Közúti közlekedés 67 4.1.2. Vasúti közlekedés 69 4.1.3. Vízi forgalom 70 4.2. ELEKTROMOS- ÉS HŐENERGIA 72 4.3. TÁVKÖZLÉSI INFRASTRUKTÚRA 72 4.4. KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA MINT A KÖRNYEZETVÉDELMI ÁLLAPOT TÉNYEZŐJE 74 4.4.1. Vízvezeték és szennyvízcsatorna 74 4.4.2. Hővezeték - Központi fűtés 76 4.4.3. Gázvezeték 76 4.4.4. Az utcák kiépítettsége 77 4.4.5. A zöld közterületek állapota 77 4.4.6. Légkörnyezet légszennyezettség 78 4.4.7. A szennyezettségek forrásai 78 4.4.7.1. Ipar 78 4.4.7.2. Közlekedés 79 4.4.7.3. Szilárd fűtőanyag használata a háztartásokban 79 4.4.7.4. Levegőszennyezés 79 4.4.8. Zaj és rezgés 80 4.4.9. A felszíni és felszín alatti vizek minősége 81 4.4.9.1. Felszín alatti vizek - a lakosság vízellátása és az ivóvíz minősége 81 4.4.9.2. A szennyvíz minősége 82 4.4.9.3. A felszíni vizek minősége 82 4.4.10. Szemétkezelés 83 4.4.11. Természeti értékek és ritkaságok 84 4.4.12. A Községi Képviselő-testület szerepe a környezetvédelmi problémák megoldásában 85 4.4.13. Civil szervezetek környezetvédelmi szervezői szerepkörben 86 5. A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS MUTATÓI 87 5.1. OKTATÁS 87 5.1.1. "Snežana - Hófehérke" Óvoda 87 5.1.2. Általános iskolák 87 5.1.2.1. Iskola: Emlékiskola, Zenta 87 5.1.2.2. Iskola: Thurzó Lajos, Zenta 88 5.1.2.3. Iskola: November 11., Zenta 89 5.1.2.4. Iskola: Csokonai Vitéz Mihály, Felsőhegy 89 5.1.2.5. Iskola: Tömörkény István, Tornyos 90 5.1.2.6. Általános zeneiskola Stevan Mokranjac Zenta 90 5.1.3. Középiskolák 90 5.1.3.1. Egészségügyi Középiskola 90-3 -

5.1.3.2. Közgazdasági kereskedelmi Iskola 92 5.1.3.3. Gimnázium 92 5.1.3.4. Tehetséggondozó Gimnázium 92 5.1.4. Főiskolák és egyetemek 93 5.1.4.1. Kertészeti Kar 93 5.1.4.2. Ipari menedzsment műszaki főiskola 93 5.2. MŰVELŐDÉS 93 5.3. EGÉSZSÉGÜGYI- ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM 95 5.4. SPORT 97 5.5. CIVIL SZERVEZETEK 97 IV. ZENTA KÖZSÉG SZEKTOR- ÉS SWOT-ELEMZÉSE 99 V. ZENTA KÖZSÉG VÍZIÓJA 110 VI. STRATÉGIAI ÉS PRIORITÁSI CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK 110 VII. ZENTA KÖZSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KIDOLGOZÁSÁNAK RÉSZVEVŐI 136 VIII. MELLÉKLETEK 138 IX. ZENTA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÁLTAL ELFOGADOTT MUNKATESTÜLETI JAVASLATOK 154 VÉGZÉS ZENTA KÖZSÉG 2007-2013 ÉVI FEJLESZTÉSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL 155-4 -

POLGÁRMESTERI BEVEZETŐ Aki ismeri Zentát és a Zenta környékieket, az tudja rólunk, hogy lokálpatriotizmusunk messze földön híres. Kiváltságlevelünk már több mint 500 éves, a város első írásos említésének, Zyntharew létezésének pedig hamarosan a 800 éves jubileumát ünnepeljük. Az 1697-es zentai csatát, Savoyai Jenő hatalmas győzelmét megsínylette, de túlélte a város. Főleg ennek az ütközetnek köszönhető, hogy Zentát jegyzi a világtörténelem. A dicső múlttól talán még fontosabb az élhető jelen és a tervezhető és kiszámítható jövő. Újkori város- és falufejlődési történelmünknek két csúcspontja volt: a XIX. század vége és a XX. század eleje, valamint a XX. század 60-as éveitől a 80-as évek végéig tartó időszak. A mai Zenta arculatát ezek az időszakok határozzák meg. Középtávú tervünknek a XXI. század kihívásainak és a helyi elvárásoknak kell megfelelnie. Jelenleg Zenta a Tisza mente egyik legjelentősebb oktatási, művelődési és egészségügyi központja. A 2007-től 2013-ig szóló fejlesztési tervvel ezen területek további fejlesztése mellett még más ágazatok további erősödését tűztük ki célul. A legfontosabb, hogy zentaiságunkat megőrizve, a helyi sajátságokra vigyázva, a környezet szennyezését kerülve úgy fejlődjünk tovább, oly módon fejlesszük gazdasági potenciálunkat, hogy az itthon maradást szolgáljuk, és hazavonzzuk a kilencvenes évek gazdasági/politikai kényszer-elvándorlóit. A polgárosodás fontos eleme a tudatos közösségfejlesztés és a tervezés. A középtávú terv célja a község jövőjének felvázolása és felvállalása. Nem titkolt elvárás, hogy önbecsülésünket és önértékelésünket javítsuk, és megfeleljünk az európai uniós szabványoknak. A tőke nem oda megy, ahova hívják, hanem ahol helyet csinálnak neki, és fialhat. Csináljunk tehát helyet! Külön köszönetet mondok mindazoknak, akik részt vettek a tervezésben. Bízom benne, hogy mindannyiunk fejlődését és épülését szolgálja a terv, csak ehhez legyen meg a közös akarat! Juhász Attila ZENTA KÖZSÉG POLGÁRMESTERE 2006 novembere - 5 -

I. A FEJLŐDÉSHEZ VALÓ ÚJ HOZZÁÁLLÁS Az Európai Unió alapvető céljainak egyike az egész területén a szociális és gazdasági kohézió erősítésével a kiegyensúlyozott fejlődés serkentése. Az EU tagállamai jelentős figyelmet fordítanak a regionális politika fejlesztésére, valamint a végrehajtását szolgáló intézményekre. Az EU regionális politikájának pénzeszközei azon felismerés következményeként keletkeztek, hogy az egységes piac megteremtése nem elegendő eszköz az EU határain belüli regionális fejlődésbeli különbségek áthidalására. Ahhoz, hogy biztosítsa a regionális politika pozitív hatását, az Európai Unió egy bizonyos operatív elvet dolgozott ki, éspedig a partnerség, fejlődéstervezés és póteszközök elvét. Az EU által finanszírozott projektumokat nemzeti forrásokból kell társ-finanszírozni. Ily módon az európai alapok kiegészülnek, ahelyett, hogy a hazai beruházás helyettesítőivé válnának. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az EU-eszközöknek pozitív hatása csak akkor lehet, ha hozzáadják, nem pedig a nemzeti költségek helyett adják azokat. A prioritások felállításánál kihagyhatatlan a helyi és regionális hatalom részvétele. A helyi partnerség igénybevételének elve hozzájárul az Európa lentről kép kialakításához, illetve az Uniónak a polgárokhoz való közelítéséhez. Az országok képessége, hogy víziót alkossanak a hosszú távú és fenntartható fejlődésről, és hogy ezen vízióra építsék a prioritásos fejlesztési programokat, közvetlenül kihat a haszon mértékére, amelyet ezen országok élvezhetnek az EU-alapoknál. A fejlődés tervezésének elve alatt az Európai Unió azon szándéka értendő, hogy minden specifikus projektum, amelyet támogatni kíván, a helyi közösség szükségleteit fejezze ki. Minden, az EU által támogatott projektumnak egy hosszú távú fejlesztési program része kell hogy legyen, amelyet az a régió vagy állam dolgozott ki, amely applikálja az EU-alapok eszközeit. A régió kiegyensúlyozott fejlődése elérésének és a regionális fejlődésben az egyenlőtlenségek csökkentésének egyedüli módja a lentről felfelé ( bottom up ) való hozzáállás. Az ilyen megközelítés megköveteli a regionális és helyi hatalom közötti új viszonyok kiépítését és olyan lépések megtételét, amelyek egészen biztosan növelik az EU-segélyek hatását. A lentről felfelé hozzáállás feltételezi, hogy a fejlődés a helyi közösség céljai, jellemzői, jelzői és tapasztalatai alapján lett kezdeményezve. A változást az elfogadott tapasztalatok általános elve helyett a helyi érdekek definiálják. Az EU által Szerbiának szánt eszközök használatának alapvető előfeltétele a 2007-2013-ig terjedő időszakban a többéves fejlesztési tervek és fejlesztési programok regionális és helyi szinten való megléte, valamint az intézményes infrastruktúra megteremtése, amelyet fejlesztési központok és ügynökségek sűrű hálózata kell hogy alkosson. A régió vagy község stratégiai fejlesztési terve egy középtávú vagy hosszú távú dokumentum az adott térség fejlődési irányzatairól demográfiai, közgazdasági és területrendezési értelemben véve. A régió fejlődési kulcsterületeinek és fejlődési irányainak a meghatározását általában SWOT-elemzés útján kell végezni, amely világosan bemutatja a régió erős (Strengths) és gyenge (Weaknesses) oldalait, azonban a környezet lehetőségeink (Opportunities) és veszélyeinek (Threats) az elemzését is. A SWOT-elemzés alapvető célja az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek beazonosítása és kritikus felülvizsgálata, amelyeknek a helyi közösség ki van téve, hogy megkapjuk a kiinduló alapot a helyi közösség stratégiai céljainak meghatározásához és a realizáció ütemének megállapításához. Stratégiai tervezéssel megállapításra kerülnek a prioritások és a stratégia reális alkalmazása, és az ezen folyamatban felhasznált idő és eszközök igazolják rendeltetésüket. A stratégiai tervezés megköveteli a problémákhoz való innovatív és kooperatív hozzáállást, amelyekkel a helyi hatalom szembesül, megkövetelve, hogy ezen problémák megoldásába - 6 -

bekapcsolódjon minden szektor, a hatalom minden szintje, a tudományos és fejlesztési intézmények helyi szinten és a civil szektor egyéb képviselői. Zenta község, mint sok más község Szerbiában, nagy problémákkal szembesül, amelyek a több évtizedes elszegényedés, eszközhiány és a fejlődéshez való tervszerű hozzáállás hiányának a következményei. A fejletlen infrastruktúra, a nagyfokú migráció, a visszavetett gazdaság és hasonlók Zenta község jellemzői, amelyek nagyban hozzájárultak a fejlődés stagnálásához. Tekintettel a fejlesztési stratégiai dokumentumok jelentőségére a fejlődés beindítása és a külső eszközök vonzása tekintetében, Zenta község igénybe vette a Vajdaság - CESS Stratégiai Közgazdasági Kutatások Központját Zenta község fejlesztési tervének (2007-2013) kidolgozásában. Ezen dokumentum kidolgozása a stratégiai dokumentumok alkalmazásának fontosságáról alkotott tudat meglétének mutatója a helyi fejlődésben, amely hozzá fog járulni a községben az intézményes és szervezési kapacitások szintjének, illetve azoknak a helyi közösségeken belüli kihasználtsági szintjének emeléséhez. Zenta község fejlesztési tervének a kidolgozása az első lépés, amelynek meg kell teremtenie az előfeltételeit a helyi közösség hatékony, sikeres és folyamatos fejlődésének egy olyan folyamat által, amely lehetővé teszi a község polgárainak, hogy a kiválasztott képviselők által maguk tervezzék a saját helyi közösségük jövőjét és részt vegyenek a helyi fejlesztés projektumának megvalósításában. A helyi hatalom ilyen módon fejezi ki felelősségét a polgárok iránt. Zenta község fejlesztéséhez való integrált hozzáálláson a három fejlődési alapszegmentum közötti fenntartható (egyenletes, harmonizált) fejlődés értendő, éspedig: - a humán erőforrások előmozdítása, - a gazdaság fejlesztése és - az infrastruktúra fejlesztése. Az ilyen fejlesztési koncepció az, amelyet Zenta község a környezete számára elfogadhatónak tart, mert egyedül ez fog megfelelő választ adni a nagyszámú kihívásra, amelyekkel a község szembesül. Az előttünk levő dokumentum Zenta község fejlődésének hosszú távú kivetítése. Az összes megállapított cél és intézkedés Zenta község víziójának megvalósítására irányul. - 7 -

- 8 - II. MÓDSZERTAN A fenntartható fejlődés a tranzícióban levő országokban a stratégiai fejlesztési tervek hiányával, valamint a pénzügyi és emberi erőforrásokhoz való hozzáférés korlátoltságával korlátozott, amelyek a szükséges projektumok implementálásához elengedhetetlenek. A fejlesztési terveknek hatékony befolyása csak azokban a községekben lesz, ahol megvannak a pontosan megfogalmazott ötletek, amelyek számot viselnek a régió prioritásairól és összehangolják azokat az elérhető erőforrásokkal. A stratégiatervezés lényege helyi kapacitások kiépítése a jövőbeli állapotok előmozdítása érdekében, valamint minden lakos életminőségének a javítása a községben. Az minden helyi szereplőnek lehetővé teszi, hogy közösen dolgozzanak a közösség kulcsproblémáinak a beazonosításán, de az alapvető fejlődési irányzatokon és kompetitív (versenyző) előnyökön is. A stratégiai tervezés úgyszintén értékes eszköz a beruházási klíma és üzletviteli környezet előmozdításában, és ezzel együtt az új munkahelyek versenyképességének és megteremtésének az erősítésében. A stratégia meghatározása bizonyos stratégiai intézkedéseket követel, amelyek majd biztosítják az elérhető erőforrások optimális felhasználását, valamint az egyenkénti intézkedések szinergiáját és kiegészítő hatását. Ez magában foglalja a lehetséges opciók elemzését és a prioritások megállapítását. 1. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK ELVEI A földrajzi, gazdasági, szociális és közigazgatási tényezők, amelyek egymáshoz kapcsolódnak, különösen lényegesek a stratégiatervezés folyamatában. A stratégia kidolgozásában és implementálásában a partnerség kulcsfontosságú a fenntarthatóság szempontjából és szükséges a változó gazdasági környezetben. A stratégia kidolgozása konszenzust követel a helyi közösség elvárásait illetően, és ezzel összhangban minden releváns stakeholder (a helyi hatalom, intézmények, üzletviteli társulások, gazdasági kamarák, vállalatok, kormányon kívüli szervezetek képviselői) meg lett szólítva, hogy vegyen részt a folyamatban. A stratégia kidolgozása folyamatának áttekinthetősége alatt értendő, hogy a folyamat minden szakaszában való döntéshozatalt széleskörű közvita előz meg, az eredmények pedig hozzáférhetőek a nyilvánosság számára. Maga a stratégia a vízió, hosszú távú stratégiai célok és középtávú prioritások (vagy specifikus célok) kombinációja. A stratégia kidolgozása egy szakadatlan folyamat, a definiált stratégiai dokumentumot pedig folyamatosan felügyelni, elemezni és pótolni kell. A projektumok meghatározásának az alapját képezi, amelyeknek az implementálása hozzájárul a helyi közösség gazdasági fejlődéséhez és felkészíti azt a jövőbeli stratégiai tervezésre. A sikeres stratégia jellemzői: - partnerség és participatív hozzáállás, - a nyilvános konszenzus és a hatékonyság magas foka, - nagyszámú stakeholder részvétele a közélet minden területéről, - a tudat arról, hogy egy záró szakasz minősége kihat a következő szakasz sikerességére, - a folyamat egységes koordinálása. Zenta község fejlesztési terve kidolgozásának módszertana a helyi közösség fejlődése fenntartható tervezésének elvén, valamint a sikeres gyakorlati példákon alapszik. Ez az alábbi néhány elven alapul: - a probléma megoldásához való integrált hozzáállás, - pontosan meghatározott fejlesztési vízió, - minden mérvadó tényező részvétele a határozatok meghozatalában, - csapatmunka a stratégia megfogalmazásában és implementálásában.

2. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK SZEREPLŐI A fejlesztés stratégiai tervezésének folyamata feltételezi minden fejlesztési szereplő bekapcsolódását: 1. a határozathozókat; 2. az intézmények / szervezetek megválasztott képviselőit (stakeholders), amelyek mérvadóak a fejlesztési folyamatban; 3. különféle területek szakembereit. 3. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK SZAKASZAI A stratégia kiépítése alatt több, egymás között kapcsolódó szakaszok és lépések kiépítése értendő, amelyeknek a koordinálása elengedhetetlen, az aktivitások egymás átfedésének elkerülése céljából. Zenta község fejlesztési terve kidolgozásának szakaszai (2007-2013) Szerződés Zenta község fejlesztési tervének kidolgozásáról (2007-2013) Létrejött a Vajdaság - CESS Stratégiai Közgazdasági Kutatások Központja és Zenta község között I. szakasz: Bevezető összejövetel II. szakasz: Munkacsoportok alakítása III. szakasz: Helyzetelemzés IV. szakasz: SWOT-elemzés - A község földrajzi helyzete - Demográfia - Gazdaság és KKV-szektor - Agrárkomplexum - Idegenforgalom - Infrastruktúra - Művelődés, oktatás, egészségügy, sport, civil szervezetek V. szakasz : Zenta község víziója VI. szakasz: Stratégiai, prioritási célok és intézkedések VII. szakasz: Akciótervek ZENTA KÖZSÉG FEJLESZTÉSE 0. szakasz - Bevezető összejövetel A stratégiai tervezés folyamata a jól átgondolt bevezető összejövetel megszervezésével és megtartásával kezdődik. Az összejövetel célja Zenta község minden szektora releváns képviselőjének az összehívása, hogy bemutatásra kerüljön a fejlesztési terv kidolgozásának módszertana. Ezen szakasz eredménye minden jelenlevő személynek a módszertannal és az aktivitások tervével való megismertetése és munkacsoportok megalakítása kell hogy legyen. Az első összejövetelen, amelynek megtartására Zenta község Községi Képviselőtestületében került sor, 43 személy vett részt, majdnem minden szektorból. Az összejövetelen prezentáció megtartására került sor a stratégiai tervezés lényegéről, jelentőségéről és módszertanáról és megállapodás született, hogy a helyzet- és SWOT-elemzés kidolgozásának szükségleteire 11 munkacsoport fog alakulni. - 9 -

I. szakasz - Munkacsoportok megalakítása A munkacsoportok tematikai csoportokként kerülnek megalakításra és a releváns szektorok, intézmények, szervezetek, valamint helyi szakértők meghatározott területeinek képviselői alkotják. Minden munkacsoportnak van koordinátora. Zenta község fejlesztési terve (2007-2013) kidolgozásának szükségleteire 11 munkacsoport alakult: - a demográfia területének munkacsoportja - A földrajz, topográfia és ökológia területének munkacsoportja - a gazdaság és KKV-szektor területének munkacsoportja - a mezőgazdaság területének munkacsoportja - az idegenforgalom területének munkacsoportja - az infrastruktúra területének munkacsoportja - művelődés, oktatás, egészségügy és szociális védelem, sport és civil szervezetek területének munkacsoportja. A munkacsoportok koordinátoraiként az Újvidéki Egyetem tanárai lettek jelölve. A munkacsoport tagjaitól az elvárások, hogy aktívan részt vegyenek a munkacsoport területére vonatkozó adatok begyűjtésében, amelyhez tartoznak. A tagok által a munkacsoport koordinátorainak szolgáltatott adatok minőségétől és mennyiségétől függ a mindent felölelő helyzet- és SWOT-elemzés minősége. II. szakasz - Helyzetelemzés A helyzetelemzésnek minőségi és mennyiségi választ kell adnia az alábbi kérdésekre: - Hol tartunk most? - Milyen a környezetünk, amelyben tevékenykedünk? - Melyek a képességeink? - Melyek a gyengeségeink? A helyzetelemzéshez akkor kell hozzálátni, amikor begyűjtésre került minden szükséges adat. Az a helyi közösség szintjén állapot-, illetve helyzetáttekintést nyújt, amely majd a stratégia megfogalmazásának alapját fogja képezni. A helyzetet különböző szegmentumok, szektorok és mellékszektorok szerint kell elemezni: - földrajzi helyzet - demográfia - ipar és a kis- és középvállalatok és -vállalkozók szektora, - agrárkomplexum - infrastruktúra - oktatás - egészségügy - művelődés - sport - civil szektor. A helyzetelemzés kidolgozásának folyamatába helyi szinten minden releváns intézmény képviselőjének be kell kapcsolódnia, azonban szükség szerint igénybe vehetőek külső konzultánsok is. A helyzetelemzés arra kell, hogy áttekintést lehessen nyerni a községben jelenlevő állapotokról, szembetűnjenek az összes területen domináló trendek, meghatározásra kerüljenek a fő indikátorok, amelyek kihatással bírnak ezen trendek alakítására és szembetűnjenek azok okai a helyi közösség szintjén, és meghatározásra kerüljenek a helyi közösségben élő emberek életminőségének előmozdítására vonatkozó ajánlások. - 10 -

III. szakasz - SWOT-elemzés A SWOT-elemzés célja, hogy beazonosítsa a környezeti kulcstényezőket, amelyek jelentősek a helyi közösség fejlődésében. SWOT-elemzés A SWOT-elemzés a leggyakrabban alkalmazott eszköz a helyi közösség komparatív előnyeinek a beazonosításában. Az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek beazonosítását és csoportosítását szolgálja. A SWOT az angol Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats szavak akronímája és alatta a releváns információk csoportosítása két fő kategóriába értendő: S - STRENGTHS - erősségek W - WEAKNESSES - gyengeségek BELSŐ TÉNYEZŐK O - OPPORTUNITIES - lehetőségek T - THREATS veszélyek KÜLSŐ TÉNYEZŐK Az erősségek azok a tényezők, amelyek a közösségnek vagy régiónak megadják annak komparatív előnyét és amelyek egy bizonyos térséget attraktív hellyé teszik az élethez és a munkához. A gyengeségek azok a tényezők és trendek, amelyek gátat vagy korlátot (társadalmi, fizikai, pénzügyi, közigazgatási, politikai, etnikai, hagyományos ) képeznek a gazdasági fejlődésben. A lehetőségek azok a körülmények, amelyek megkönnyítik vagy lehetővé teszik a kompetitív előnyök fejlődését. A fő téma, amellyel a lehetőségek foglalkoznak a trendek. A veszélyek kedvezőtlen trendek, amelyek a regionális versenyképesség elvesztéséhez vagy csökkenéséhez vezetnek. Minden egyes munkacsoport a saját szektorán belül részt vett a SWOT-elemzés kidolgozásában. A szektorok mellékszektorokra lettek felosztva, minden munkacsoport eredménye pedig a közös SWOT-elemzésben került bemutatásra. IV. szakasz - Vízió A vízió integrált képet nyújt a helyi közösség, illetve község kívánt jövőjéről, amely artikulálja az általános fejlődési célokat, lehetővé teszi a megvalósításuk következményeivel és az elengedhetetlenül szükséges lépésekkel való szembesülést. A vízió definíciója a község fejlődési potenciáljain alapul és csak az általános irányokra és elhatározásokra vonatkozik, amelyekből stratégiai és prioritási célok vonhatóak le. V. szakasz - Stratégiai, prioritási célok és intézkedések Hogy egy vízió elérhető legyen, és hogy a legjobb stratégiát lehessen realizálni, a célok definiálása szükséges és logikus lépés. Definiálásuk alkalmával tekintetbe kell venni minden rendelkezésre álló helyi (emberi és anyagi) erőforrást és azok optimális igénybevételének lehetőségét, és számot kell viselni arról, hogy azok kifejezzék a probléma súlyosságát és összhangban legyenek a község objektív lehetőségeivel, hogy azokat a meghatározott időbeli kereteken belül megvalósítsa. A célok, az általánossági fokozatuk tekintetében stratégiai és prioritási célokként definiálhatók. - 11 -

A stratégiai célok globális, hosszú távú célok, míg a prioritási célok az általánosság valamivel alacsonyabb szintjén vannak, konkrétabbak és mérhetőek. A prioritási célok megvalósítása a stratégiai célok megvalósításához vezet és a fejlődést közelebb hozza a vízióhoz. A prioritási célok kiválasztásakor számot kell viselni azok tényleges stratégiai értékéről. Az intézkedések a prioritási célok megvalósításának eszközei. Azok a szakmai tudás és a helyi viszonyok ismerete kombinációjának eredményei. - 12 -

1.1. Zenta község fekvése 1. ZENTA KÖZSÉG ALAPVETŐ JELLEMZŐI III. HELYZETELEMZÉS Zenta község Bácska északkeleti részén, Vajdaság északi részén terül el és az Észak-bánáti Körzethez tartozik, annak ellenére hogy Bácskában található. Keletről Csóka községgel határos, ahol a természetes határt a Tisza folyó képezi. Nyugaton a Csík-ér jelenti a határt Topolyával, északon pedig Magyarkanizsa és Szabadka irányában, valamint délen Ada irányában mesterségesen lettek meghúzva a határok. Zentán van vasúti- és autóbusz-pályaudvar, valamint nemzetközi kikötő. Zenta a Szeged- Zenta-Újvidék és a Topolya-Zenta-Csóka-Nagykikinda regionális utak fontos kereszteződése marad. A vasúti forgalomnak a Horgos-Magyarkanizsa-Zenta-Becse-Újvidék vonalon történő megszüntetésével és az E75-ös autópálya kiépítésével, amelytől 38 kilométer választja el, Zenta az európai korridorokon kívül maradt. 1. 2. A község nagysága Zenta község területe 293,4 km 2 -el a Vajdasági területének csak az 1,4%-át teszi, és a 2002. évi 25568 lakosságszámmal a község részvétele a vajdasági népességben 1,3%-ot tett. Az átlagos népsűrűség egy négyzetkilométerenként 87 lakost tesz ami a vajdasági egy négyzetkilométerenkénti 94 lakosú átlag alatt van. Ezen jellemzők szerint Zenta község a kisebb községek soraiba tartozik. A területét tekintetve, a község a 45 vajdasági község között a 20. helyet foglalja el, a bácskai 22 község között Zenta a nagyságát tekintve a 13. helyen van és csak Szenttamás, Titel, Ada, Kishegyes, Temerin és Petrőc községektől kiterjedtebb (Jokić, 2004.) - 13 -

1. 3. A község települései A község lakossága öt településre, illetve hét helyi közösségre csoportosul. Egyedül Zenta településen van három helyi közösség elkülönítve: a Kertek, a Központ-Tópart és a Tiszapart- Alvég. A település átlagnagysága a 2002. évben 5114 lakost tett, és ha elvonatkoztatjuk Zenta várost a 20302 lakosával, a többi település átlagnagysága csak 1317 lakost tesz, ami érezhetően a vajdasági 4370 lakosú átlag alatti. 1. 4. A község természeti jellemzői A látszatra monoton síksági térségben három lépcsőzetesen elrendezett terület különíthető el. A legnagyobb egység, amelynek a magassági szintjei 93-111 méter között mozognak, Bácska keleti részének löszsíkságát képezi, és a község keleti oldalán terül el. Zenta város a löszterasz domborulatán épült, 83-84 méter magasságban. Az alluviális síkság a Tisza mentén terül el 10 km szélességben és 75-től 79 méter magasságban. Zentán mérsékelt kontinentális, csaknem igazi kontinentális éghajlat uralkodik, kevés sztyepp éghajlati elegyrésszel. Az év folyamán a nagy hőmérsékletingadozások, a kis mennyiségű üledék és annak az egyenlőtlen felosztása, a korai nyári záporok és a nagy trópusi hőségek jellemzik ezt a kis Tisza-menti térületet. A Tisza képezi a község hidrológiai vázát, és meg kell jegyezni még a két folyócskát is: a Csíkot és a Csanált. A kis szintkülönbségek megnehezítik a lecsapolást, így az esőzéseket követően kis pocsolyák és mocsarak keletkeznek. A számuk ma a lecsapolás és a kiszárítás következtében egyre alacsonyabb. Zenta község területén hat talajtípus különíthető el: az alluviális talaj, az alluviális deluviális hordalék, a mocsárréti fekete termőföld, a réti fekete termőföld, a szikes és a csernozjom. A legelterjedtebb a löszsíksági csernozjom. A község nyugati és központi részeit öleli fel. Az utóbbi két évszázadban az emberi tevékenykedés által a terület növényvilága megváltozott. A valamikori sztyeppi és mocsári vegetációt kultúrnövények váltották fel, így tehát ma a községnek több mint a 90%-a mezőgazdasági földterület, és csak az 1,5%-a erdősített. - 14 -

2. 1. A lakosság számának az alakulása 2. HUMÁN ERŐFORRÁSOK Zenta lakosainak a száma 1828-tól 2002-ig lassabban változott, mint a teljes vajdasági lakosság esetében. A 2002. évi népszámlálás adatai szerint Zenta lakosainak a száma mindössze 1,8-szor nagyobb mint 174 évvel ezelőtt (1. táblázat). Zenta községben legtöbb lakos 1971-ben élt, amikor 31.416 személy került összeírásra. Ettől az évtől kezdve kezdődik a szüntelen depopuláció, és 2002-ig Zenta község lakosainak a száma 5.848 személlyel vagy 18,6%-kal csökkent. Így Zenta község lakosainak a száma Vajdaság tartomány teljes lakosainak a számában a maximális 1971. évi 1,6%-ról a 2002. évi 1,3%- ra esett vissza. A három utolsó köztes népszámlálási időszakban a depopuláció gyorsulási irányzatot mutat, és az 1991-től 2002-ig terjedő időszak alapján ítélve, ha ez az irányzat így folytatódik, Zenta lakosainak a száma az elkövetkezendő 64 évben megfeleződik. Ez a lakosság minőségének az egyre komolyabb rosszabbodását és az elöregedett lakossággal és a meglévő infrastruktúra karbantartásával kapcsolatos problémák sorozatát fogja jelenteni. Már most is elmondhatjuk, hogy a demográfiai tényező komolyan limitálja Zenta szociológiai-gazdasági fejlődését. A háború utáni demográfiai fejlődés nem csak a helyi intézkedések eredménye, hanem a Tartomány társadalmi-gazdasági fejlődése is meghatározta, amelynek során kialakult a regionális gravitációs központok egy bizonyos elrendezése, amelyek vonzották a helyi lakosságot. Zenta város hosszú ideig volt a környező falusi lakosság elvándorlásának az első szakasza, azonban az utóbbi 30 évben az erősebb gravitációs központok mint Szabadka, Újvidék, és az újabb időkben pedig Szeged is hozzájárultak Zenta város és község demográfiai növekedésének limitálásához. 1. számú táblázat: Zenta község és Vajdaság tartomány demográfiai növekedése Éves növekedés Korábbi Későbbi Kétszereződési Szám Arány népszámlálás népszámlálás idő Köztes népszámlálás időszak Zenta község 1828-1836. 13.997 13.652-43 -0,3% 222 * év 1836-1850. 13.652 14.797 82 0,6% 120 év 1850-1857. 14.797 16.326 218 1,4% 49 év 1857-1869. 16.326 19.938 301 1,7% 42 év 1869-1880. 19.938 21.200 115 0,6% 124 év 1880-1890. 21.200 25.725 453 1,9% 36 év 1890-1900. 25.725 28.582 286 1,1% 66 év 1900-1910. 28.582 29.628 105 0,4% 193 év 1910-1921. 29.628 30.694 97 0,3% 216 év 1921-1931. 30.694 31.969 128 0,4% 170 év 1931-1948. 31.969 29.617-138 -0,4% 174 * év 1948-1953. 29.617 29.898 56 0,2% 367 év 1953-1961. 29.898 31.081 148 0,5% 143 év 1961-1971. 31.081 31.416 34 0,1% 647 év 1971-1981. 31.416 30.519-90 -0,3% 239 * év 1981-1991. 30.519 28.779-174 -0,6% 118 * év 1991-2002. 28.779 25.568-292 -1,1% 64 * év Vajdaság tartomány 1828-1836. 769.754 850.298 10.068 1,2% 56 év 1836-1850. 850.298 924.464 5.298 0,6% 116 év 1850-1857. 924.464 758.575-23.698-2,8% 25 * év 1857-1869. 758.575 1.152.468 32.824 3,5% 20 év 1869-1880. 1.152.468 1.179.230 2.433 0,2% 332 év 1880-1890. 1.179.230 1.332.635 15.341 1,2% 57 év - 15 -

1890-1900. 1.332.635 1.429.271 9.664 0,7% 99 év 1900-1910. 1.429.271 1.505.755 7.648 0,5% 133 év 1910-1921. 1.505.755 1.535.794 2.731 0,2% 386 év 1921-1931. 1.535.794 1.624.158 8.836 0,6% 124 év 1931-1948. 1.624.158 1.640.757 976 0,1% 1159 év 1948-1953. 1.640.757 1.699.545 11.758 0,7% 99 év 1953-1961. 1.699.545 1.854.965 19.427 1,1% 63 év 1961-1971. 1.854.965 1.952.533 9.757 0,5% 135 év 1971-1981. 1.952.533 2.034.772 8.224 0,4% 168 év 1981-1991. 2.034.772 2.013.889-2.088-0,1% 672 * év 1991-2002. ** 1.970.195 2.031.992 1.646 0,9% 77 év * A lakosság számának a megfeleződési ideje ** A 2002. évi népszámlálás módszere szerint Források: Ćurčić, 1996; Györe, 1992; Djurdjev, 2003; Hegedűs, Čobanović, 1991; Köztársasági Statisztikai Intézet, 2004. A község települései demográfiai fejlődésének a kísérését megnehezítik a terület gyakori közigazgatási változásai. Felsőhegy így az 1948. és az 1953. évi népszámlálásokban Zenta település részeként van kimutatva, míg Tornyos abban az időben Kevihez lett csatolva, amelynek összetételébe akkor kerültek azok a települések is, amelyek ma nem tartoznak ehhez a községhez. Végre, Vajdaság SZAT 21. számú (1978. évi) Hivatalos Lapjában Bogarast önálló településsé nyilvánították. Ezen település önállósulása változásokat idézett elő a hozzátartozó statisztikai körökben is, amelyek körülhatárolják a többi falut. Maga Bogaras öt statisztikai körrel rendelkezett, amelyek közül 1971-ben hárommal Felsőhegy település, kettővel pedig Tornyos rendelkezett. Ezzel egyidőben Felsőhegyhez hozzáadtak két statisztikai kört, körülbelül 300 tanyával, amelyekkel előzőleg Kevi település rendelkezett, Kevihez pedig hozzáadtak két népszámlálási kört, amelyekkel 1971-ben Tornyos község rendelkezett. Mindezen változások miatt, éspedig összehasonlítás céljából nem lehetett felhasználni az 1971-es népszámlálás publikált adatait, így az 1971-es évre a Zentai KKT Geodéta Hivatalának az adatai kerültek felhasználásra, amelyek az 1981. évi népszámlálási felosztás alapján lettek átszámítva, és mint ilyenek a 2. táblázatban zárójelben szerepelnek. 2. számú táblázat: Demográfiai változások Zenta község településeiben A A település neve népszámlálás Bogaras Felsőhegy Kevi Zenta Tornyos éve 1948. 568 1432 1840 23277 2500 1953. 626 1578 1697 23320 2677 1961. 515 1297 1438 25062 2769 1971. 506 (1015) 1277 (2850) 1447 (1778) 24723(23930) 3463 (1843) 1981. 1005 2536 1414 23690 1874 1991. 822 2167 1055 22827 1908 2002. 724 1889 887 20302 1766 ( ) Kiigazított adat Forrás: Köztársasági Statisztikai Intézet, 2004 d. Ezek a változások a meglehetősen homályos és nem definiált települési struktúra következményei, amelyek a múlt örökségei, és amelyeket számos tanya jellemez. Közülük néhány csoportosítva, szabályozva lett, így az önálló településekhez vezető kezdeteket és átmeneti formákat képviselik. Ilyenek: a Gáborfalu, Mazallófalu Bogaras Helyi Közösségben, Magyarsor és Buránysor Kevi Helyi Közösségben, Híressor és Szélsor Tornyos Helyi Közösségben, valamint Gombosfalu, Felsőhegyi Kolónia, Adahatár tanyacsoportja és Csillagfalu Felsőhegy Helyi Közösségben. Míg ezek közül néhányat egyesítettek az anyafalvakkal, néhányat területileg elválasztottak, majd eltávolítottak az anyarészektől, így a demográfiai fejlődés távlatai ezen kis falvak esetében különbözőek. - 16 -

A községben a legnagyobb település mindenképpen Zenta város, amelynek a lakossága a 2002. évi népszámlálás adatai szerint a község lakossága teljes számának a 79,4%-át tette. Ezzel szemben, a falvak, mint Kevi és Bogaras a vajdasági viszonylatokhoz képest kis településeknek számítanak. Felsőhegy az utóbbi időben a külvárosi, szuburbán település tulajdonságait mutatja, aminek kedvez a városhoz való területi közelsége, és amivel e település további demográfiai fejlődésének a távlata kötődik Zenta város fejlődéséhez. Minden települést hosszú távú depopuláció jellemez: Bogarast, Felsőhegyet és Kevit az 1971-es népszámlálás óta, míg Zentát és Tornyost az 1961-es népszámlálás óta. A depopuláció kezdetéhez viszonyítva a lakosok száma leginkább Kevi településen csökkent, ahol a lakosság több mint megfeleződött. A lakossági szám alakulásának összetevői Az utolsó népszámlálás adatai arra utalnak, hogy Zenta hagyományos emigrációs terület, és, hogy egyedül a magas természetes szaporulat, mint amilyen utoljára az 1961-től 1971-ig terjedő időszakban volt, képes biztosítani a lakosok számának a növekedését. Mivel a természetes szaporulat 1971 óta negatív, az az egyre növekvő kitelepüléssel kombinálva kihat a depopulációs folyamat felgyorsulására. Az 1991-től 2002-ig terjedő időszakban a halálozottaknak a szülöttek és a kitelepülteknek a betelepültek feletti többletének a hozzájárulása majdnem kiegyenlítődött, ez pedig nem csak a hagyományosan alacsony reprodukciós normáknak a következménye, hanem a lakosságnak a fertilis időszakban való egyre kisebb részvételének is (3. táblázat). 3. számú táblázat: A természetes szaporulat és a migráció hozzájárulása Zenta község települései lakosságszámának demográfiai növekedéséhez/csökkenéséhez Köztes Abszolút hozzájárulás Relatív hozzájárulás A település népszámlálási Természetes Migrációs Természetes Migrációs neve növekedés/csökkenés szaporulat szaldó szaporulat szaldó 1961-től 1970-ig terjedő időszak Község 335 647-312 Sav - Vajdaság 97589 97094 495 99,5% 0,5% 1971-től 1980-ig terjedő időszak Község -897-98 -799 10,9% 89,1% Vajdaság 82212 69466 12746 84,5% 15,5% 1981-től 1990-ig terjedő időszak Község -1740-748 -992 43,0% 57,0% Vajdaság -64577 1457-76034 - Sav 1991-től 2001-ig terjedő időszak Község -3211-1577 -1634 49,1% 50,9% Vajdaság 61797-82607 144404 - Összesen Forrás: Đurđev, 1995; Köztársasági Statisztikai Intézet; Dokumentációs táblázatok DEM-1 és DEM-2 A mi statisztikánk nem kíséri a lakosságnak a településekről való kitelepülést, csak a településre való betelepülést, a terület szerint, amelyről a személy betelepült és a betelepülés időpontja szerint. A 4. számú táblázatból látható, hogy a községnek - mint egésznek - a lakossága, de települései lakosainak a zöme is autochton, azaz a településeken az őslakosok több mint fele a tornyosi 55,2%-os minimumtól a zentai maximális 71,5%-ig alakul. Ezzel a községben az őslakosok 69,4%-os részvétele érezhetően magasabb a vajdasági átlagnál, amely 2002-ben 53,1%-ot tett. A Zentára települők között a közeli környezetből származó személyek vannak túlsúlyban, míg egyedül Zenta városban írtak össze ezer vagy 19,2% külföldről (azaz zömében a valamikor JSZSZK más köztársaságaiból) betelepült személyt. - 17 -

Zentát nem érintették érezhetően a huszadik század utolsó dekádjának a menekültjei, így a betelepülők részesedése abban a dekádban minden előbbi betelepüléshez viszonyítva csak 22,8%, míg az az egész tartományban egészen 32,8%. 4. számú táblázat: Zenta község településeinek migrációs ismérvei a 2002. évi népszámlálás szerint Születésük óta Összesen Külföldről 1991-től 2002- A település A lakosok itt élnek betelepültek betelepültek ig betelepültek neve száma Szám % Szám % Szám % Szám % Bogaras 724 415 57,3 309 42,7 8 2,6 79 25,6 Felsőhegy 1.889 1.347 71,3 542 28,7 18 3,3 164 30,3 Kevi 887 491 55,4 396 44,6 6 1,5 98 24,7 Zenta 20.302 14.507 71,5 5.795 28,5 1.112 19,2 1.208 20,8 Tornyos 1.766 974 55,2 792 44,8 23 2,9 237 29,9 Község 25.568 17.734 69,4 7.834 30,6 1.167 14,9 1.786 22,8 Vajdaság 2.031.992 1.078.799 53,1 953.193 46,9 512.371 53,8 312.342 32,8 Forrás: Köztársasági Statisztikai Intézet, 2004 c. Az ilyen kedvezőtlen demográfiai helyzetben meglepő, hogy Zenta egyike a ritka vajdasági községeknek (csak 11 ilyen van), amelyben még nem alakult meg a népesedéspolitikai bizottság, és nem létezik semmiféle népesedéspolitikai intézkedés sem. A helyi önkormányzat népesedéspolitikájának komplementárisnak kell lennie a Vajdaság AT által elfogadott demográfiai fejlődési programmal, és válaszolva a lokális közösség specifikus szükségleteire, azzal összhatásban kell hogy hasson. A helyi önkormányzat népesedéspolitikai intézkedéseinek a konkretizálására nem léteznek sablonok. Annak meghatározása számos körülménytől függ magának a községnek a fejlettségétől és lehetőségeitől, a demográfiai problémáknak a politikusok és polgárok általi méltányolásától, azok tudásától, megértésétől és készségétől, akik határoznak a meglévő erőforrások aktivizálásáról és az újak felkutatásáról, hogy kedvező társadalmi légkört és motivációt teremtsenek a kedvezőtlen helyzet változtatására. A helyi önkormányzatnak a népesedéspolitika meghatározásához való alapvető hozzáállásának fel kell ölelnie a nem anyagi jellegű és anyagi jellegű intézkedéseket is. A nem anyagi jellegű intézkedések kereteibe mindenekelőtt az egészségügy, az oktatás, a tájékoztatás, a gyermekekről való társadalmi gondoskodás, a szociális védelem és a kultúra terén meglévő intézményes kapacitások kihatásával a helyzet változtatására, a tudás terjesztése és a demográfiai helyzetről, a családtervezésről, a szülésről, a családról, a gyermekekről, a családi életről stb. való tájékoztatás tartozik. Az anyagi jellegű intézkedések meghatározásában az alaphozzáállásnak a községi költségvetésben a helyi önkormányzatnak a népességpolitikára fordítandó bizonyos eszközök kötelező kiválasztása és az eszközöknek egyéb forrásokból való megszerzése megfelelő szervezési feltételeinek a megteremtése kell hogy legyen. Ezután kell hogy következzen a prioritások kiválasztása, a prioritási intézkedések végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása, és azok evaluációja, amelyen a megállapított intézkedések revíziója értendő (Gavrilović, nyomtatásban). 2. 2. A lakosság struktúrája 2.2.1. A kor és nem szerinti lakossági struktúra Zenta lakossága a vajdasági átlagnál több mint egy évvel idősebb (2.5. számú táblázat). Kevi falu lakossága 43,8 évvel a legidősebb, míg 39,5 évvel a legfiatalabb és egyedül a vajdasági átlag alatti Tornyos lakossága. Ha tudjuk, hogy a határ, amelyet túllépve a népesség idősnek tekintendő 30 év, akkor sejthetjük a problémákat, amelyek az ilyen - 18 -

állapottal egyre élesedni fognak. Zentán és Keviben már ma több az idős (65 és több éves), mint a fiatal lakos (0-tól 14 éves). 5. számú táblázat: Kor szerinti demográfiai mutatók a településekben a 2002. évi népszámlálás adatai szerint A település Átlagéletkor Részvétel Öregedési index neve 0-14 15-65 65+ 65+/0-14 Bogaras 40,8 év 15,9% 68,5% 15,6% 0,98 Felsőhegy 40,6 év 17,6% 65,1% 17,2% 0,98 Kevi 43,8 év 13,5% 66,2% 20,3% 1,50 Zenta 40,9 év 15,7% 67,7% 16,6% 1,06 Tornyos 39,5 év 17,6% 66,2% 16,2% 0,92 Község 40,9 év 15,9% 67,3% 16,8% 1,05 Vajdaság 39,8 év 15,9% 68,5% 15,6% 0,98 Forrás: Köztársasági Statisztikai Intézet, 2004 a. Közismert, hogy minden populációban, amelyre kiterjedt az elöregedés, érezhetően nőtöbblet van jelen, azoknak a várható hosszabb élettartama miatt. Egy kissé meglepő, hogy ez a községen belül egyedül Zenta városra jellemző, míg a többi településen a nőhiány/férfitöbblet észlelhető. Ezért, annak ellenére, hogy a községi elöregedés középértéke magasabb a vajdaságinál, a község a feminitási arány szerint a vajdasági átlag alatt van, ahol 1063,1 nő jut minden 1000 férfira (2.6. sz. táblázat). 6. sz. táblázat: A települések nemek szerinti struktúrája a 2002. évi népszámlálási adatok szerint A település neve Összesen Nő Férfi Feminitási arány Bogaras 724 334 390 856,4 Felsőhegy 1.889 932 957 973,9 Kevi 887 417 470 887,2 Zenta 20.302 10.534 9.768 1078,4 Tornyos 1.766 852 914 932,2 Község 25.568 13.069 12.499 1045,6 Vajdaság 2.031.992 1.047.050 984.942 1063,1 Forrás: Köztársasági Statisztikai Intézet, 2004 a. 2. 2. 2. A lakosság képzettségi struktúrája A lakosság képzettség szerinti struktúrájának a két alapeleme az írástudás és az iskolai végzettség (iskolázottság). A 7. számú táblázat adatait nézve láthatjuk, hogy a községben nemcsak hogy ki lett irtva az írástudatlanság 1, de az érezhetően alacsonyabb a községben, mint a tartományban, és a nembeli különbségek is alacsonyabbak. Zenta észak Vajdaságban terül el, amely az írástudatlanok részvételének alacsony arányáról ismert: a szabadkai községben mindössze 1,0%, a magyarkanizsaiban 1,2%, a csókaiban 1,3% az írástudatlanok részvétele. Túl magas az írástudatlanok részvételi aránya Magyarcsernyén, 5,3%, Zichyfalván, 5,2% és Zsablyán, 5,0%, ami az idősebb lakosság írástudatlanságának a következménye. Habár a zentai falvakban a lakosságnak csak a 20,6%-a él, rájuk esik a községben levő írástudatlanok egészen 50,9%-a. 7. sz. táblázat: A 15 és több éves írástudatlan lakosság, nemek szerint, 2002 Összesen Férfi Nő Szám % Szám % Szám % Zenta 332 1,5 135 1,3 197 1,8 Vajdaság 43069 2,5 8266 1,0 34803 3,9 Forrás: Lakosság, 2003 c. 1 Úgy tekintendő, hogy az írástudatlanság ki lett irtva, ha az írástudatlanok száma 3% alá esik. - 19 -

Zentán az iskolai végzettség hasonló a vajdasági átlagéhoz, azzal, hogy a nembeli különbségek kevésbé kifejezettek (8. sz. táblázat). Azonban a település típusa szerinti különbségek itt is nagyok. Úgyszintén, a képzettség terén is észlelhetőek a generációs különbségek, a fiatalabb generáció javára. A község és a Tartomány fejlődésének hordozói leginkább a középiskolás szakkáderre tudnak támaszkodni, mint a rutinmunkák potenciáljára. 8. sz. táblázat: A 15 és több éves lakosság iskolai végzettség és nemek szerint, 2002 Terület Zenta Vajdaság Zenta Nem Összesen Iskolai végzettség nélkül, vagy az ál. 1-3. oszt. Az általános iskola 4-7. osztálya - 20 - Általános iskolai képzettség Középiskolai végzettség Főiskolai végzettség Egyetemi végzettség Szám Ö. 21497 913 4052 5631 8877 1037 958 29 F. 10397 354 1557 2633 4824 492 522 15 N. 11100 559 2495 2998 4053 545 436 14 Ö. 1709778 110103 245663 425564 751182 73485 88596 15185 F. 819605 30082 91457 192829 412616 36604 47257 8760 N. 890173 80021 154206 232735 338566 36881 41339 6425 Struktúra százalékarányban Ö. 100,0 4,2 18,8 26,2 41,3 4,8 4,5 0,1 F. 100,0 3,4 15,0 25,3 46,4 4,7 5,0 0,1 N. 100,0 5,0 22,5 27,0 36,5 4,9 3,9 0,1 Ö. 100,0 6,4 14,4 24,9 43,9 4,3 5,2 0,9 F. 100,0 3,7 11,2 23,5 50,3 4,5 5,8 1,1 N. 100,0 9,0 17,3 26,1 38,0 4,1 4,6 0,7 Forrás: Lakosság, 2003 c. Vajdaság 2.2.3. A lakosság etnikai struktúrája Zenta községet főként magyarok népesítik be, akik 2002-ben 80,5%-ot tettek ki, és ők ebben az évben a Vajdaságban a magyarok teljes számának több mint 7%-át tették. Míg a köztes népszámlálási időszakban 1991-től 2002-ig a Vajdaságban a magyarok száma 49.284- el vagy 14,5%-kal csökkent, Zentán az abszolút csökkenés 2.694-et vagy 1,6%-ot tett. Hasonló irányzatok mellett, Zentán a magyarok részvétele nem csökkent jelentősebben a község depopulációja következtében. A szerbek száma a községben csak 174 személlyel vagy 6,7%-kal csökkent, de az említett depopuláció következtében elegendő volt ahhoz, hogy részvételük túllépje a községi lakosság 10%-át. Az összes többi nemzetiség között a jugoszlávok és romák teszik a községi lakosság több mint egy százalékát (9. táblázat). 9. számú táblázat: A lakosság a nemzeti vagy etnikai hovatartozás szerint 1991-ben és 2002-ben Nemzetiség Zenta Vajdaság 1991. 2002. 1991. 2002. Szám % Szám % Szám % Szám % Szerbek 2565 8,9 2739 10,7 1143723 56,8 1321807 65,0 Montenegróiak 177 0,6 124 0,5 44838 2,2 35513 1,7 Jugoszlávok 1591 5,5 392 1,5 174295 8,7 49881 2,5 Albánok 35 0,1 57 0,2 2556 0,1 1695 0,1 Bosnyákok - - 3 0,0 - - 417 0,0 Bolgárok 7 0,0 2 0,0 2363 0,1 1658 0,1 Ismeretlen

Bunyevácok 16 0,1 29 0,1 21434 1,1 19766 1,0 Oláhok 1 0,0 - - 132 0,0 101 0,0 Goránok - - - - - - 606 0,0 Magyarok 23281 80,9 20587 80,5 339491 16,9 290207 14,3 Makedónok 47 0,2 30 0,1 17472 0,9 11785 0,6 Muzulmánok 45 0,2 38 0,1 5851 0,3 3634 0,2 Németek 19 0,1 17 0,1 3873 0,2 3154 0,2 Romák 501 1,7 581 2,3 24366 1,2 29057 1,4 Románok 1 0,0 1 0,0 38809 1,9 30419 1,5 Oroszok 6 0,0 8 0,0 1019 0,1 940 0,0 Ruszinok 6 0,0 12 0,0 17652 0,9 15626 0,8 Szlovákok 21 0,1 24 0,1 63545 3,2 56637 2,8 Szlovénok 40 0,1 12 0,0 2730 0,1 2005 0,1 Ukrajnaiak 5 0,0 9 0,0 4565 0,2 4635 0,2 Horvátok 117 0,4 93 0,4 74808 3,7 56546 2,8 Csehek 2 0,0 - - 1844 0,1 1648 0,1 Egyéb 29 0,1 61 0,2 5100 0,3 5311 0,3 Nem nyilatkozók és 152 0,5 631 2,5 5427 0,3 55016 2,7 határozatlanok Regionális hovatartozás 16 0,1 77 0,3 2503 0,1 10154 0,5 Ismeretlen 99 0,3 41 0,2 15493 0,8 23774 1,2 Összesen 28779 100,0 25568 100,0 2013889 100,0 2031992 100,0 - nincsenek jelen Forrás: Lakosság 1993, Népszámlálás 1991, Nemzeti hovatartozás, 3. könyv; Lakosság, 2003 a. A lakosság, a háztartások és a lakások összeírása 2002, Nemzetiségi és etnikai hovatartozás, 1. könyv 2. 3. Háztartások és lakások A lakosok számának csökkenése ellenére, amely az 1971. évi népszámlálás alkalmával került nyilvántartásba, a háztartások száma minden településen, kivéve Tornyost, csak 1981- ben éri el a maximumot. Ennek oka az egy háztartásnak az egy családra való visszavezetésének meghosszabbított folyamata. A 2002. évben nemcsak hogy 1140-el vagy 12,7%-kal kevesebb háztartás volt, mint a maximális 1981. évben, de a háztartások átlagos nagysága is csökkent mindössze 2,6 tagra, ami pedig a második világháború utáni időszakhoz képest 0,6 tagú, illetve 18,75%-os csökkenést jelent háztartásonként. Ez azt jelenti, hogy Zentán egyre több elöregedett és egyedülálló háztartásra találunk, ami pedig egyre több gondoskodást és az ezen kategóriájú lakosság ellátáshoz szükséges eszközöket fog igényelni (2.10. táblázat). 10. sz. táblázat: A háztartások számának és átlagnagyságának változásai Népszámlálási Terület év Bogaras Felsőhegy Kevi Zenta Tornyos Község Vajdaság A háztartások számának változásai 1948. 157 443 451 7619 700 9370 454337 1953. 171 482 517 7883 742 9795 484677 1961. 154 432 427 8601 844 10458 560736 1971. 148 416 440 8629 1068 10701 613524 1981. 332 933 511 8955 675 11406 678315 1991. 298 840 420 8668 689 10915 685256 2002. 283 739 355 7938 651 9966 709957 A háztartások átlagnagyságának a változásai 1948. 3,6 3,2 4,1 3,1 3,6 3,2 3,6 1953. 3,7 3,1 3,3 3,0 3,6 3,1 3,5 1961. 3,3 3,0 3,4 2,9 3,3 3,0 3,3 1971. 3,4 3,1 3,3 2,9 3,2 2,9 3,2 1981. 3,0 2,7 2,8 2,6 2,8 2,7 3,0-21 -

1991. 2,8 2,6 2,5 2,6 2,8 2,6 2,9 2002. 2,6 2,6 2,5 2,6 2,7 2,6 2,9 A depopulációnak és az életszínvonal emelkedésének a kölcsönhatása azt eredményezte, hogy 1991 óta a községben lakóterületi fölöslegek vannak, amelyek a 2002. évben elérték az irigylésre méltó 10%-ot (11. sz. táblázat). 11. sz. táblázat: Változások a rendelkezésre álló lakásokban a zentai településeken Népszámlálási Terület év Bogaras Felsőhegy Kevi Zenta Tornyos Község Vajdaság Változások a lakások számában 1971. 45 534 413 7621 1038 9651 573323 1981. 343 914 488 8618 677 11040 668675 1991. 329 944 440 8763 720 11196 708188 2002. 293 864 403 8735 711 11006 749925 Változások az egy háztartásra jutó lakások számában 1971. 0,30 1,28 0,94 0,88 0,97 0,90 0,93 1981. 1,03 0,98 0,95 0,96 1,00 0,97 0,99 1991. 1,10 1,12 1,05 1,01 1,04 1,03 1,03 2002. 1,04 1,17 1,14 1,10 1,09 1,10 1,06 1 A lakás egy építészetileg összekapcsolódó, a lakhatást szolgáló egész, tekintet nélkül arra, hogy a népszámlálás pillanatában csak lakhatásra, lakhatásra és tevékenység ellátására, csak tevékenység ellátására, pihenésre és rekreációra használják vagy lakatlan, de építészetileg kifogástalan lakásról van-e szó. Forrás: Lakosság, 2004 e. 2. 4. A munkaképes (aktív) lakosság A zentai lakosság aktivitása hasonló a Vajdaság egyéb részeiben uralkodó körülményekhez, azzal, hogy a fennmaradt másik két kategória számlájára emelkedett a személyi jövedelemmel rendelkező személyek részvételének a száma, éspedig főként Zenta városban (2.12. sz. táblázat). Az aktív lakosságra vonatkozó, összes feltüntetett számhoz viszonyítva, a Vajdaságban 76,8% látja el a foglalkozását, míg Zentán 80,4%. 12. sz. táblázat: A lakosság az aktivitás szerint Tevékenység Vajdaság Zenta Összesen Város Összesen Város Szám % Szám % Szám % Szám % Összesen 2.031.992 100,0 1.152.295 100,0 25.568 100,0 20.302 100,0 Aktív 1 912.800 44,9 522.367 45,3 11.331 44,3 8.682 42,8 Szem. Jövedelmek 2 408.999 20,1 252.973 21,9 6.115 23,9 5.278 26,0 Eltartott 3 706.843 34,8 375.132 32,6 8.083 31,6 6.305 31,1 Külföld 4 3.350 0,2 1.823 0,2 39 0,2 37 0,2 1 Az aktív lakosságot azok a 15 éves és idősebb személyek képezik, akik végzik a foglalkozásukat, illetve a munkanélküli személyek, akik munkát keresnek és azok a személyek, akik ideiglenesen megszakították a foglalkozásuk végzését. 2 A személy jövedelemmel rendelkező személyek azok a személyek, akiknek nyugdíjból, jövedelemből vagyonból vagy más személyi eredetű jövedelemből rendelkeznek a megélhetéshez szükséges eszközökkel. 3 Az eltartott lakosság nem szerez saját eszközöket a megélhetéshez, így a szüleik, rokonaik vagy más személyek tartják el, beleértve a jogi személyeket is. 4 Az 1 évig terjedő külföldi munkavállaláson - tartózkodáson levő személyek Forrás: Lakosság, 2003 d. A nemi egyenlőtlenség a zentai lakosság esetében észlelhető az aktív lakosságnál is, mert a nők aktivitási aránya Zentán alacsonyabb a vajdasági átlagnál. Az sehol sem éri el az aktív férfiak ¾-ét, és Bogarason a felénél is alacsonyabb (2.13. sz. táblázat). A Vajdaságban a munkaképes korosztályhoz (a férfiak esetében a 15-64 évesek, a nők esetében a 15-59 évesek) összesen 1.320.694 személy tartozik, ebből 689.589 férfi és 631.105 nő. Ebből összesen 69,1% aktív személy, éspedig 76,9% férfi és csak 60,1% nő. - 22 -