A talajok védelme
Növénytáplálkozás szemszögébıl a talaj szilárd, folyékony és gáz fázisból álló heterogén rendszer, mely lehetıvé teszi a növényi-állati és mikrobiális életet a talajban és annak felszínén. A szervetlen és szerves részekbıl álló szilárd fázis fıként tápanyagtároló; a folyadékfázist jelentı talajoldat a tápanyagok szállítója és a fizikai, a vegyi és a biológiai átalakulások közege; a gázcsere fıként az oxigén és a nitrogén beáramlását és a szén-dioxid távozását jelenti. Szélesebb értelemben a talaj fogalma alatt nem a hagyományos szaktudományi definíciót értjük. Környezeti szempontból beleértendı: az egész mállott földkéreg, a porózus szerkezető üledékes kızetek, más permeábilis anyagok, az összes ásványi és szerves összetevık, a talajvíz (minden felszín alatti víz). A talaj természettudományos értelmezése kiterjed a nem természetes felszíni takaróra, az antropogén ráhordásokra, szemétlerakók és gyártelepek töltéseire, rekultivációs meddıkre, termıföldre és nem termıföldre
Ökológiai funkciók Biomassza termelési funkció: A talaj a mezı- és erdıgazdálkodás termıhelye, az élelmiszer- és takarmánynövények, valamint a megújuló energia és nyersanyag elıállítója ill. forrása. Szabályozó funkciók: A környezet elemeit védı szőrı-, tompító- és átalakító folyamatok, melyek különösen a felszín alatti vizek és a tápláléklánc védelme szempontjából fontosak. Biotópfunkció: A talaj biológiai élettér, mely mint a biocönózisok élettereinek alkotója teret, anyagot és biomasszát nyújt a benne élı mikroorganizmusoknak, növényeknek és talajlakó állatoknak. Egyben géntartalék, hiszen genetikai öröksége elengedhetetlenül szükséges életünkhöz.
Emberi tevékenységhez kötıdı funkciók Fizikai közeg funkció: A talaj mint építési telek technikai, ipari, szociális létesítmények alapjául szolgál, beleértve a közlekedési utakat, pályákat, pihenıhelyeket stb. Nyersanyagforrás funkció: A talaj anyagai mint a tızeg, folyami kavics, agyag, homok stb. az építıipar alapanyagai. Emellett a talaj a víz, olaj, ásványok és egyéb nyersanyagok lelıhelye is. Archív funkció: A talaj archeológiai és paleontológiai információkat hordoz és mint földtörténeti ill. kultúrtörténeti objektum lehetıvé teszi az emberiség és a Föld kialakulásának, fejlıdésének tanulmányozását és megismerését. A geológiai örökségre vonatkozó információ pl. elengedhetetlen a klímaváltozások tanulmányozásához.
A talajvédelem alapelvei A talaj a levegıhöz és vízhez hasonlóan védelmet igényel a szennyezés, az erózió, a pusztulás ellen; A talaj korlátozottan rendelkezésre álló és sérülékeny erıforrás, ezért jogi védelem illeti meg; A talaj sokrétő funkcióinak védelme és racionális használata igényli a talajtakaró pontos ismeretét; Hasznosítását nem szabad alárendelni a pillanatnyi gazdasági érdekeknek, minıségének és termékenységének hosszú távú megırzésére kell törekedni; A mezıgazdasági technológiákat idınként felül kell vizsgálni; A talajvédelmi alapismereteknek a környezetvédelmi oktatás részévé kell válniuk minden szinten, az általános iskolától az egyetemig.
Az Európai Talaj Charta 1. A talaj az emberiség egyik legdrágább kincse, mely életteret jelent a növények, állatok és az ember számára 2. A talaj korlátozottan áll rendelkezésre és könnyen tönkretehetı. 3. Az ipari társadalmak a talajt ipari és mezıgazdasági célokra egyaránt hasznosítják. A ma és a holnap társadalma érdekében szükséges kidolgozni olyan talajhasznosítási politikát, mely a talajtulajdonságokon és a regionális sajátságokon alapul. 4. A mezı- és erdıgazdaságban alkalmazott technológiáknak biztosítaniuk kell a talajminıség védelmét. 5. A talajt meg kell védeni az eróziótól. 6. A talajt meg kell védeni a szennyezésekkel szemben. 7. A városfejlesztési tervezésben a minimális talajkárosodás elsıbbsége érvényesüljön. 8. Objektumok tervezésekor hatástanulmányt kell készíteni a talajvédelmi intézkedések költségeivel bezárólag. 9. Elkerülhetetlen a talaj erıforrásainak leltárszerő felmérése. 10.A talaj ésszerő használata és megóvása érdekében további kutatásokra és interdiszciplináris együttmőködésre van szükség. 11.A talaj megóvásának fontosságát minden szinten be kell építeni a köztudatba. 12.A kormányok és a helyi hatóságok céltudatos intézkedésekkel kötelesek segíteni a talajvédelem ügyét.
Talajpusztulás - erózió A talajdegradáció a FAO szerint felosztható a vízerózió, a szélerózió, a kémiai- és a fizikai degradáció csoportjaira. Az emberi hatások következtében a folyamatok felgyorsultak. Elsı lépésben meg kell különböztetni a természetes és az emberi tevékenységek miatti talajpusztulást egymástól. Az elıbbi azaz a geológiai talajpusztulás lassú az utóbbi gyors folyamat. A pusztító folyamatokban szerepet vállaló tényezıket két csoportra érdemes osztani: - talajpusztulást kiváltó - a szállításhoz szükséges közeget és energiát szolgáltatják - befolyásoló tényezıkre - a befolyásoló tényezık pedig ezek hatását a talajra csökkentik vagy fokozzák Vízerózió o Kiváltó tényezık: csapadék (cseppnagyság, intenzitás, hómennyiség, olvadási idı), lejtı (meredekség, hosszúság, alak, kitettség). o Befolyásoló tényezık: a talaj nedvességi állapota, vízgazdálkodása, szerkezete, felszín érdessége, növényborítottság.
Talajpusztulás defláció A szél eróziója nemcsak homokon és lápon léphet fel, hanem bárhol ahol az energiája elegendı ahhoz, hogy a talajszemcséket elmozdítsa. Kiváltó tényezık: szél (sebessége, örvénylése); Befolyásoló tényezık: a deflációs terület hossza, a talaj szemcseösszetétele, szerkezetessége, szervesanyag-tartalma, felszínének érdessége nedvessége, növényborítottsága. A szélerózió formái: szélfodrok, szélbarázdák, homokbuckák, lepelhomok. A talajszemcsék mozgása: gördülı, pattogó, lebegtetett.
Talajvédelem Magyarországon Feladatok: 1. Szennyezésre utaló adatok győjtése, rendszerezése; az információk elveszhetnek az idı múlásával, tulajdonosváltással (szovjet laktanyák) elveszhetnek. 2. Szennyezett vagy feltételezhetıen szennyezett területek azonosítása, körülhatárolása, térképezése. 3. Szennyezett területek feltárása, vizsgálati eredmények értékelése. 4. Veszély megítélése és a területek kármentesítése. A szennyezés okozta károk becslése számos nehézségbe ütközhet mert: 1. az okozati összefüggések nem egyértelmőek és nem közvetlenek, 2. az okozott károk ritkán fejezhetık ki pénzben (lágy és kemény értékek), 3. nehéz felderíteni mind a károkozók, mind a károsultak körét. A hatékony jogi védelem szerepe!!!
Talajvizsgálatok 1. Minden olyan káros terhelés, szerves vagy ásványi anyag ill. technológia, mely a talaj funkcióit veszélyezteti, talajszennyezésnek minısül. A szennyezés mértéke, a szennyezett terület minısítése, a veszélyeztetettség megítélése csak a megfelelı analitikai vizsgálatok alapján történhet. Szervetlen szennyezık becslése
Talajvizsgálatok 2. A vizsgálatok korlátai: 1. eltérı módszerek (minden típusú kémiai elemzés módszerfüggı, adatai a módszer ismerete nélkül nem értelmezhetık ezért a módszereket szabványosítják 2. az eredmények értelmezhetısége (kalibráltság) (az adott módszer mennyit képes kioldani a talajba juttatott összes szennyezıbıl)
Szennyezett talajok minısítése A szennyezett talajok minısítésére elterjedt a hármas: A, B, C minısítési rendszer, mely kiegészül a mindenkori hasznosítási/érzékenységi kritériumokkal (A hármas minısítés abból kiindulva keletkezett, hogy a védendı objektumok eltérı tőrési és toxicitási megítélést kívánnak. ) A B C Referencia vagy háttérszintet jelöl, amennyiben a talajok átlagos összetételének felel meg az országban és függ a termıhelytıl, lokálisan alacsonyabb vagy geológiai okokból magasabb is lehet. Szigorúan véve tehát az A minıség sem egy pont vagy érték, hanem inkább egy tartomány. A szennyezés növelésekor a mulitfunkcionalitás sérül, a korlátlan talajhasználat megszőnik. További vizsgálat akkor szükséges, ha fennáll az emberi egészség vagy a környezet veszélyeztetettsége. Gyakran problémamentes helyzetet jelent. Az A érték egyben kívánatos célállapot lehet a szennyezett talajok tisztításához. Az a szennyezıanyag-koncentráció (vagy tartomány) amelyet meghaladó érték esetén a talaj szennyezettnek tekinthetı. A talajhasználat már korlátozott. Egyben speciális célértéke is lehet a talajtisztításnak, a tervezett talajhasználathoz igazodva. A beavatkozási érték az a szennyezıanyag-koncentráció, amelyet meghaladó érték esetén a talaj károsodottnak minısül. Feltáró vizsgálatokat kell végezni és tisztázni a beavatkozás mikéntjét. Cél: a lehetséges szennyezési utak megszőntetése.
C minıség olyan fito/zoo/öko/humán toxikológiai határkoncentráció, mely felett az alábbi károsodások léphetnek fel: A növények termése vagy minısége gazdaságilag már elviselhetetlen mértékben csökken, a károsanyagok mennyisége túllépi a megengedettet a termesztett növényekben; Az állati és emberi szervezetben egészségi károsodás vagy teljesítmény csökkenés áll elı. Az állati eredető élelmiszerek károsanyag tartalma túllépi a megengedettet; Az ökoszisztémák, helyi növénytársulások összetétele megváltozik; A talajfunkciók és a talajélet károsodása nyomon követhetı.
A talajszennyezés sematikus áttekintése
Talajjavítási eljárások A melioráció olyan kémiai, biológiai, fizikai, vagy vízszabályozási eljárás, aminek során a talaj egyes tulajdonságait tartósan és lényegesen megváltoznak, a termékenység fokozásának érdekében. A talaj termékenysége szempontjából a legfontosabb tényezık: 1. savanyú kémhatás, 2. szikesség, 3. nagy agyagtartalom, 4. erıs vízhatás, 5. nagy homoktartalom, 6. felszínhez közel található tömör képzıdmény 7. erózió. Fizikai javítási módszerek: az altalajlazítás, a talajcsövezés, lecsapolás, mélyforgatás, homokrónázás, altalaj-trágyázás. Kémiai talajjavítás: meszezés, meszes altalajterítés, gipszezés, kombinált eljárások, lignitporos javítás. Biológiai talajjavítás: célszerően kiválasztott növények termelésével is elısegíthetı a talaj javítása.
VÉGE