Készítette Kozek Adolfné

LÉGIKÖZLEKEDÉS ágazati tanulmány Készítette Kozek Adolfné 1

Tartalomjegyzék Bevezetés...4 Az ágazat jellege, struktúrája...5 Az ágazat szereplőji...6 Az ágazat jelenlegi gazdasági helyzete...11 Az Európai Uniós csatlakozás hatása az ágazatra...13 Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban...16 Milyen szakszervezetek vannak az ágazatban...16 Az ágazatban jelenlévő szakszervezeteket jellemzése...17 Az egyes szakszervezetek bemutatása...19 Gazdasági Szakemberek Szakszervezete (GSZSZ)...19 Magyar Légiutaskisérők Egyesülete (HUNACCA )...19 Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete (HUNALPA)...20 Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete (LDFSZ)...20 Malév Szakszervezeti Szövetség...20 Irányítástechnikai Dolgozók Független Szakszervezete (IDFSZ)...21 Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezete (LIFSZ)...21 Légiforgalmi Igazgatási, Gazdasági és Oktatási Szakszervezete (LIGOSZ)...21 Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete (MLSZSZ).21 Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete (RMFSZ)...22 Repülőgép Szerelők Szakszervezete (RSZSZ)...22 Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezete (RFDFSZ)...22 Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete (RMGSZ)...22 Repülőteret Üzemeltető Dolgozók Szakszervezete (RÜDSZ)..22 Munkaadói szövetségek az ágazatban...24 Ágazati szövetségek...24 Más munkaadókat képviselő szervezetek az ágazatban...25 Kollektív alku jellemzői...26 2

Feszültségek és diszfunkciók a kollektív alkufolyamattal kapcsolatban...26 Középszintű kollektív alku...27 Középszintű szociális párbeszéd további fórumai...29 KSZ lefedettség az ágazaton belül...29 Munkavállalók részvételi jogának intézményrendszere...30 Participációs intézményeket (üzemi tanácsokat, közalkalmazotti tanácsokat, stb) az ágazat vállalatainál...30 Magyarországi participációs intézmények...30 Transznacionális vállalat, Európai Üzemi Tanács...31 Szerepvállalás az ágazat az EU-s Ágazati Bizottságok munkájában....31 Felhasznált forrásanyagok...32 Joganyagok...32 Információs anyagok...32 Internetes oldalak...32 1. Melléklet...33 2. Melléklet...41 3

Bevezetés Jelen tanulmány célja, hogy a légi-közlekedési ágazat szociális párbeszédének bemutatása, kitérve a résztvevőkre, a párbeszéd jelenlegi tartalmi és formai elemeire illetve annak bemutatás, hogy milyen szintű együttműködés alakult ki a szociális párbeszéd szereplői közt, összevetve az Európai Unió gyakorlatával. Reményeink szerint tanulmányunk egyik alapját képezheti a Légiközlekedési Párbeszéd Bizottság megalakítását megelőző előkészítő munkának. 4

Az ágazat jellege, struktúrája Magyarországon a légiközlekedés a közlekedési ágazat alágazata, amelyhez a légijárművel a légtérben való közlekedés (helyváltoztatás), a nyilvános repülőtér üzemeltetés, légiforgalmi irányítói tevékenység, valamint mind ezzel összefüggő tevékenységeket ellátó személyek és szervezetek összessége tartoznak. I. Légiközlekedési tevékenységek: 1. légijárművel végzett személyszállítás és árufuvarozás, 2. légijárművel folytatott munkavégzés (pl.: teheremelés, mező-, erdő- és vízgazdálkodási célú repülés), 3. bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére irányuló kutató-mentőrepülés, 4. légijárművel végzett egészségügyi mentőrepülés, 5. légijármű sport-, valamint nem gazdasági magáncélú alkalmazás, 6. vállalati célú légiközlekedés, 7. légiközlekedési szakszemélyzet gyakorlati repülő kiképzése, 8. állami légijárművel a katonai repülések céljára ideiglenesen elkülönített légtéren kívül végzett minden repülés. II. Légiközlekedéssel összefüggő tevékenységek: 1. légijármű, annak részei, berendezései és alkatrészei, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártás, karbantartása, javítása, 2. légijármű bérbeadása, 3. légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú földi képzése, 4. repülőtér és a légiközlekedést kiszolgáló földi létesítmények létesítése, fenntartása, üzemben tartása, 5. légiforgalmi szolgálat ellátása ideértve a légiforgalmi irányítást a légiforgalmi tájékoztatás és a 5

légiközlekedési meteorológiai szolgálat, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések létesítése, fenntartása és üzemben tartása. 6. légi közlekedési balesetek és rendkívüli repülőesemények kivizsgálására vonatkozó feladatok ellátása Az ágazat szereplőji A polgári légiközlekedés igazgatási szervezetei: Állam igazgatási szinten a Kormány, feladattól függően a Közlekedési és Vízügyi Miniszter illetve a minisztérium - Légügyi Főosztály Hatósági jogkörökkel az elsőfokú polgári Légiközlekedési Hatóság (LÜI), amely független költségvetési szervezetként működik. Második fokozatú hatóság a Közlekedési Főfelügyelet, amely költségvetési szervezet Kivizsgáló szervezet a Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet (Polébisz) közalkalmazotti jogállássú, valamint a Légiközlekedés Védelmi Bizottság. A tevékenységeket ellátó szervezetek: I/1-el jelzett tevékenységet a nemzeti zászlós légitársaság -unk a Malév Rt. végez. A jelzett pontban maghatározottakon túlmenően a tevékenységi felsorolások szerinti sorrendben még a következő tevékenységeket is végzi:i./7., II./3. Továbbá végez még a társaságnál olyan a légiközlekedéshez feltétlen szükséges tevékenységeket, mint a repülőgépek földi kiszolgálását, valamint mind ehhez igen szorosan kapcsolódó üzemanyag kiszolgálást, amely tevékenységeket önállóan a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény napjainkig minden elemében nem nevesít. E feladatok ellátását 97 %-ék fölötti állami ÁPV Rt. és további 3 %-ot meg nem haladó dolgozói illetve önkormányzati tulajdonban lévő részvénytulajdonosi szerkezetű társaságban végzi 2700 fő főállású munkavállaló. 6

Ebbe a csoportba tartoznak továbbá, mind azok a versenyszférába tartozó magán társaságok, amelyek légijárműveikkel nem menetrend szerinti személy, vagy árúszállítást végeznek, és amelyeknek száma változó. Teljességre törekvő felsorolásuk a következő: ABC Air Hungary Kft. Aerotraders Kft.(TPG Airways Magyarországi Légiközlekedési Kft.) Atlant Aerobatics Kft. Budapest Aircraft Services Kft. Farnair Transport Hungary Kft. HUK Hungarian Ukranien Airline Kft. HUNAIR Hungarian Magyar Légitársaság INDIKÁTOR Rt. LinAir Magyar Regionális Légitársaság (Avia Express) Pannon Airlines Légiközlekedési Kft. Pannon Air Service Rair Aero S. E. I./2-vel jelzett tevékenységet végez például a siófoki székhelyű Aero Média Kft., amely mezőgazdasági repüléseket végez, növényvédelemi, szúnyogirtási feladatokat lát el. Ide sorolható még a Vizgazdálkodási Tudományos Rt. AGROS Stúdió, amely légifényképezés, fotótechnikai és digitális képfeldolgozást végez. Valamint az Aero Média Légiszolgáltató Kft., amelynek tevékenységi köre meglehetősen széles skálájú, úgy mint - légitaxi, légireklám, repülés-oktatás, légifotók készítése, sétarepülés, ejtőernyős ugratás, ejtőernyős tandemugrás, mezőgazdasági repülés, szúnyogirtás, meteorológiai információ elsősorban repülőknek. I./3-al jelzett tevékenységet kizárólag, vagy főtevékenységként vállaló szervezetről nincs információnk. 7

I./4-el jelzett tevékenységet folytat a Magyar Légimentő Alapítvány. Az alapítványt 1991-ben hozták létre a helikopteres légimentés, a légi betegszállítás, valamint a polgári repülés egészségügyi biztosításának fejlesztésére és támogatására. I./5-be tartozó tevékenységeket végző szervezetek, klubok jellemzően a Magyar Repülő Szövetség (MRSZ) kiemelten közhasznú testületként működő sportági szakszövetség kebelébe tartoznak. Az 1. számú melléklet tartalmazza a klubokra vonatkozó nyilvános adatok sorát. Az MRSZ az a szervezet, amely a magyarországi sportrepülést felügyeli, és hazánkat a Nemzetközi Repülőszövetségben (FAI; Fédération Aéronautique Internationale) képviseli. Az MRSZ 1910- es alapítása óta a FAI aktív tagja. A 90 éves fennállása alatt az MRSZ számtalan kitűnő pilótát és repülő szakembert nevelt, miközben a gyorsan változó világ igényeihez igazodva folyamatosan bővítette tevékenységi körét. Szakbizottságai ma a következő sportágak tevékenységét felügyelik: precíziós- és rallyrepülés, vitorlázórepülés, sárkányrepülés, ultrakönnyű repülés, ejtőernyőzés, siklóernyőzés, ballonrepülés, motoros és vitorlázó műrepülés, oldtimer és forgószárnyas repülés, repülésszimuláció, repülőmodellezés és amatőr repülőgép-építés. I./6-ra vonatkozóan olyan vállalat, társaság a látókörben nincs amelyek saját repülőgépet tartanának fenn. Talán a Keceli illetőségű Pintér Művek részvénytársaság említhető meg, amely helikopterrel saját célú repüléseket végez. I./7-vel jelzett tevékenység szakavatottan az MRSZ klubjai keretében működnek, illetve a katonai pályára lépők számára minden bizonnyal az Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Repülőtiszti Intézet. Folylik még repülőgépvezető képzés, pilótaképzés a REEX AVIATON kereteiben. 8

I./8. Ebbe a csoportba tartoznak az összes katonai repülést végző szak és azt kiszolgáló személyzetek, akik döntő többségükben hivatásos katonák. Ez a munkáltatói illetve munkavállaló kör bár a légiközlekedés alágazathoz tartozik teljesen külön álló és speciális a helyzetük. Az érdekegyeztetés szempontjából ez a terület a honvédelmi ágazat része. II./1. Aeroplex Közép-európai Légijármű Műszaki Központi Kft. (Aeroplex of Central Europe Ltd. továbbiakban ACE Kft.). A korlátolt felelősségű társaság a Malév Rt. 100 %-os tulajdonú javító-karbantartó bázisa, amely légitársasági szolgáltatást is végez. Munkavállalóinak száma jelenleg 790 fő. Lufthansa Technik Budapest Kft., amely társaság 85 %-ban német és 15 %-ban Malév Rt. tulajdonosi szerkezetű. Javító-karbantartó bázisaként kezdte meg működését 2002. január 1-től, munkavállalóinak létszáma most van kiteljesedőben, jelzések szerint, 320-350 főt fognak foglalkoztatni, a teljes kapacitás, működés elérésekor. Jelenleg 160 fő az állományi létszám. Nem tagjai munkaadókat összefogó szervezetnek. II./2. MALÉV AIRCRAFT LEASING Campany (MALCO) 100 %-os leányvállalata a Malév Rt-nek, a vállalkozás természetéből adódóan önálló alkalmazottai nincsenek és nem Magyarországon bejegyzett társaság. II./3. Ez az a tevékenység, amit a nyíregyházi főiskolán sajátítanak el az oda felvételt nyertek, de amely tevékenység a Malév Rt. keretein belül is történik. II./4. Budapest Airport Rt., amely társaság 2002. január elsejével a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság két különálló egységgének egyikeként a Ferihegyi nemzetközi repülőtér üzemeltetését gazdasági társasági (válalkozási) formában dolgozik a továbbiakban. 100 % állami tulajdonú társaság, amelynek jelenleg a 9

Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a tulajdonosa, munkavállalóinak a száma 1950 fő. Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő Kft. (FUF Kft.), amely társaság a Ferihegyi repülőtér II/B termináljának beruházására és üzemeltetésére jött létre. A 2001. december 18-i törvénymódosítást követő miniszteri rendelet az új állami céget, a Budapest Airport Rt-t jelölte ki erre a feladatra. Ezért a FUF Kft-vel fennálló szerződés felmondásra került 2002. Január 1-vel. Tulajdonosi szerkezetét tekintve 66 %-ék magyar és 34 % külföldi, canadai tulajdoni hányaddal rendelkezett. A 2. számú melléklet a bemutatja a Ferihegyi repülőtéren kívüli polgári repülőtereket, és ezek elérhetőségi adatait. E repülőterek hasznosításának, üzemeltetésének kérdéseiben végleges és teljes körű döntések még váratnak magukra, de az objektumok illetve a kapcsolódó tevékenységek mindenképpen a tárgyalt alágazat részét képezik. II./5. Magyar Légiforgalmi Szolgálat - HungaroControl nevű cég, amely a Magyar Köztársaság légterében nyújtandó légiforgalmi irányítással kapcsolatos feladatokat végzi. A jövőkép szerint 761 fővel fog dolgozni a 2002. Január 1-vel az LRI szervezetéből jogutódlással életre hívott gazdasági szereplő, amely költségvetési finanszírozású szervezetként végzi felelősségteljes feladatát. Felügyeleti szervezete a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, munkavállalóinak jogállása közalkalmazotti. II./6. Légiközlekedés Védelmi Bizottság, és a Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet (Polébisz). Utóbbi szervezet 2002. Január 1-vel került megalapításra, szintén közalkalmazotti jogállással bíró munkavállalókkal. 10

Az ágazat jelenlegi gazdasági helyzete Az ágazat gazdasági helyzetét, a meghatározó jellegű tevékenységi körökben működő és meghatározó méretű szervezetek helyzetének bemutatásán keresztül lehet illetve érdemes felvázolni. A központi nemzetközi reptér és a légiforgalmi irányítás a 2078/2000. (IV.14.) Kormányhatározat értelmében a nemzetközi gyakorlatnak, jogszabályoknak megfelelően feladat megosztások, valamint ezen belül a közeljövőben remélt EU csatlakozási jogharmonizációs elvek teljesítése érdekében - két egymástól független jogi személyiséggel rendelkező szervezetként működik 2002. január 1-től. Egyik a Budapest Airport Rt., amely új gazdálkodó szervezet, a másik a HungaróControll, amely továbbra is költségvetési szervezetként fog működik Mindkettő meghatározó infrastrukturális eleme a légiközlekedési ágazatnak, amelyeknek megfelelő gazdasági megalapozottsága biztosított. Önfinanszírozó módon mind kettőképes eleget tenni a növekvő igények szerinti követelményeknek. A légi-irányítás eszközrendszerének amortizációját, a fejlesztések kiadásait fedezni lehet a légteret, és a kapcsolódó szolgáltatásokat igénybe vevőktől beszedett díjakból. Hasonlóak a gazdasági stabilitásra a lehetőségei a nemzetközi repülőteret üzemeltető, társaságnak, amely tevékenységeit illetően a légi-irányítás kivételével tovább vitte a ketté bontott Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) tevékenységi köreit. A légijármű üzemeltető szervezetekre, benne a nemzeti légitársaság a krónikus alultőkésítettség jellemző. Ez a tény a rendszerváltással létrejött gazdasági környezetnek egyenes következménye, amely a stabilitás hiányára mutat. A múlt időszakban, a Magyar-Szovjet külkereskedelem kapcsán készpénz kímélő kiegyenlítés ellenében kaptunk repülőgépeket. Ezen eszközökkel csupán részben tudott az adott gazdasági környezetben a vállalat konvertibilis valutát keresni. Az 1989-es fordulat után pedig nem történt meg a 11

légitársaság új gazdasági, társadalmi és külgazdasági környezetre való átállítása. Ilyen módon nem képződött olyan forrás, amelyből az elavult repülőgépeket korszerű járművekre kilehetett volna cserélni, hogy a légitársaság számára gazdálkodásának alapfeltétele biztosított legyen. Halmozottan jelentkeztek a repülőgépek cseréjének szükségessége, amit forrás hiányában csak a tartós bérletekkel sikerült megoldani, méghozzá nem is a legkorszerűbb, legkedvezőbb típusú, évjáratú gépek bérletével. Ugyan ezen időszakban a piaci verseny egyre élesedő hatásai érték, érik a nemzeti zászlós légitársaságunkat a Malév Rt-t. Így az alap problémát jelentő tőkehiány rányomja bélyegét az immár közel 10 éve részvénytársasági formában működő, gazdálkodó társaság eredményeire. Az ágazaton belül gazdasági helyzetét tekintve a fennmaradás bizonytalansága több év óta jelen van. Napjainkra Magyarországon a polgári repülést érintően már két repülőgép javítással foglakozó cég működik, mind kettő Ferihegyen. Az ACE Kft. fő tevékenységét illetően a Malév Rt. gépeinek karbantartásával, javításával, üzemeltetésével foglakozik. Míg a másik, a Lufhansa Technik Németország polgári flottájának a Boeing 737 típusú gépeinek nagyjavítására szerveződött, amelyhez a foglakoztatás bővítésének érdekében járultak hozzá magyar részről az alapítok. A fentiekből adódik az ACE Kft. gazdasági helyzetének megítélhetősége. Mivel tevékenysége a Malév Rt-hez erősen kötődik, így helyzete vele azonos hullámhosszon mozog. A Lufthansa Techniknek rövid távon biztos piaca látszik az iparágat súlytó 2001. Szeptember 11-i tragikus események ellenére is. Ami kedvező lehet az ACE gazdasági helyzetére, mivel bizonyos munkákat az ACE-től rendel meg, ha azt beruházás nélkül, jó minőségben és határidőre kap meg. Ez a megrendelés az ACE Kft. számára, mint harmadik fél számára végzett munka kifejezetten gazdasági eredményt növelő tételként tud jelentkezni, de a Malév Rt-től való független fennmaradást nem tudja biztosítani. 12

Az Európai Uniós csatlakozás hatása az ágazatra Az EU csatlakozás az ágazatot illetve annak kiemelkedő gazdasági szereplőire eltérő módon érinti. Egyrészt egységes EU szabályok alapján, harmonizált módon szabályozva kell, hogy folyjon a légiközlekedési tevékenység. Ugyan is az EU-hoz harmonizált szabályok és követelmények addig amíg Magyarország nem tag csupán irányadók, mivel jelenleg csak társult tagállam vagyunk. Amint EU taggá válik Magyarország egy az egyben kötelezővé válnak reánk nézve is a szabályok. Ezek kiterjednek a légi-irányítás, repülőtér üzemeltetés, légijármű üzemeltetés és ezen belül a műszaki tevékenység valamennyi területére. A liberalizált légipiacot jellemző és EU-s keretek között diszkrimináció mentes, átlátható, versenysemleges szabályok alapján kell folynia a légiközlekedésnek, amibe bele számít a légijárművek kiszolgálása földi kiszolgálás - is. EU-s normák szerint történik a repülésbiztonsági megfelelés elbírálása. Csak rendkívül korlátozott és szigorú feltételek mellett jöhet szóba az állami támogatás (szubvenció) a légitársaságok esetében. Markánsan jelentkezik a fogyasztóvédelem, az utasok érdekeinek védelme. Ezen belül a családsegítő program, biztonsági rendszerek (reptér, repülőgép, utas stb.), elutasított utasok érdekképviselete (túlkönyvelés), mozgáskorlátozottak érdekképviselete. Az egész repülésre alkalmazni kell az EU közösség joganyagának légiközlekedésre vonatkozó szakma specifikus, továbbá a munkavállalók foglakoztatására vonatkozó általános szabályit. EU-tagság esetében a nemzeti bíróságokra és jogalkalmazó szervekre az EU-s szabályok alkalmazása kötelező lesz, figyelembe véve az európai bíróság döntéseit. Végső soron meg lesz a lehetősége annak, hogy a légiközlekedési ügyekben az EU-s bíróság állásfoglalását vagy döntését kérjük. 13

A felvázolt széleskörű kötelezettség bekövetkezése a légiközlekedési ágazat teljes struktúráját állítja feladatok elé, amelyek végső soron a gazdálkodó szervezetekre gyakorolnak meghatározó mértékű hatást. E hatások közül a legtöbb a légitársaságokat ezen belül a nemzeti zászlós légitársaság -ot érinti érzékenyen, ami kihat mind azon körben tevékenykedő társaságokra, vállalkozásokra is, amelyek gazdasági kapcsolatban vannak vele. A korábbiakban megfogalmazott alultőkésítettség okán az állami tulajdonostól szükséges, várt támogatás (szubvenció), a piacra jutás kérdésében az eddigi viszonossági alapú járatnyitások fenntarthatóságának elvesztése, a harmadik független földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet belépése, valamint a fogyasztó védelem és utas érdekek érvényesítésének teljesítésével kapcsolatos költségek bővülése, hogy csak a legmarkánsabb hatásokról essen szó. A légijárművek kiszolgálása (földi kiszolgálás) tekintetében az 1995. évi XCVII. törvényben is módosítás következett be, mivel a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységek között önálló tevékenységként 2001 végéig nem volt önálló tevékenységként feltüntetve. Az EU-s szabályok szerint ugyanis, harmadik független szolgáltatónak is van lehetősége megjelenni a liberalizált piacon, természetesen akkor, ha ezt az adott jogszabályi környezet lehetővé teszi. Ez a jelenlegi tevékenység végzőket közvetlenül érintő piaci lehetőségeket érintő szabályváltozás a nemzetközi repülőteret üzemeltető új állami cég, a Budapest Airport Rt. gazdálkodási körülményeit érintő várható hatás. Továbbá a biztonsági kérdések megoldása, a repülőtéri terminálok schengeni egyezménynek való megfelelés, elvárás is kihívást jelent. Többlet feladatokat és költségeket fog okozni, amelyeket meg illetve fel kell oldani. 14

A légi irányítás tekintetében a feladatok volumenének növekedése várható az EU csatlakozás következtében, ami a szükséges erőforrások növelésének igényét támasztja a gazdálkodó szervezet, a Magyar Légiforgalmi Szolgálat (HungaroControll) elé. 15

Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban Mielőtt a megadott témavázlat ezen fejezetének címétől folytatnánk a tanulmány további részeinek kidolgozását, egy adott körülményből fakadóan, szükségesnek tarjuk a következők ismertetését. A légiközlekedési alágazaton belül a munkavállalók érdekeinek érvényre juttatását nem csak a klasszikusnak mondható szakszervezetek vesznek részt, hanem egyesületek is. Ezért a kidolgozás további részében tudatosan inkább az érdekképviselet szó kerül alkalmazásra a szakszervezet szó helyett. Így ahol a szöveg környezet inkább a szakszervezet szó alkalmazását igényli ott, és akkor minden esetben az egyesületeket és a szakszervezetek összességét kell érteni. Milyen szakszervezetek vannak az ágazatban Ágazati szakszervezet, vagy több munkáltatónál mikró szintű szakszervezetekből álló szövetség nincs az alágazatban. Jelentősebb munkahelyi szakszervezetek, érdekképviseletek a már korábban alkalmazott behatárolás a meghatározó jellegű tevékenységi körökben működő szervezetek keretein belül léteznek, működnek. Egy gazdálkodó egységen belül több is. Ezek a következők, munkáltatók szerinti csoportosításban. Malév Rt-ben: Gazdasági Szakemberek Szakszervezete (GSZSZ) Magyar Légiutaskisérők Egyesülete (HUNACCA) Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete (HUNALPA) Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete (LDFSZ) Malév Szakszervezeti Szövetség Malév Szakszervezeti Szervezet (MSZSZ) Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete HungaroControll-nál: Irányítástechnikai Dolgozók Független Szakszervezete (IDFSZ) 16

Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezete (LIFSZ) Légiforgalmi, Igazgatási, Gazdasági és Oktatási Szakszervezete (LIGOSZ) Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete (MLSZSZ) ACE Kft-ben: Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete (RMFSZ) Repülőgép Szerelők Szakszervezete (RSZSZ) Budapest Airport Rt-nél: Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezete (RFDFSZ) Repülőteret Üzemeltető Dolgozók Szakszervezete (RÜDSZ) Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete (RMGSZ) Az ágazatban jelenlévő szakszervezeteket jellemzése Elöljáróban szükséges megjegyezni, hogy a légiközlekedési ágazatba sorolható tevékenységeket végzők köre egymástól erősen eltérő profilú: állami, katonai, polgári, vállalati, vállalkozói, nonprofit, sport szektorban működő szervezetek, egységek alkotják. Továbbá, hogy a légiközlekedésre vonatkozó törvénybe foglaltakon túl sok olyan tevékenységet végző, gazdálkodó szervezet működik, amely közvetve ugyan, de a légiközlekedéshez szervesen kapcsolódó feladatokat végez, lát el, abból választották le és amelyeknek életre hívása éppen azon gazdaságirányítási megfontolásból ered, hogy kihúzza a bennük, náluk foglalkoztatottak alól a talajt a klasszikusnak számító érdekképviseleti lehetőségeket tekintve a gazdaságosabb működés reményében. Az érdekképviseletek működésének, megjelenésének lehetősége ez utóbbi bekezdésbe foglaltak szerint működő, és a légiközlekedéshez tevékenységük okán szorosan kapcsolódó szervezeteknél igen 17

csekély, de talán az sem túlzás, hogy egyáltalán nincsenek érdekképviseletek. Míg az alágazathoz törvényileg biztosan tartozó szervezetekben, azok erősen eltérő profiljával összefüggésben igen eltérő az érdekérvényesítéshez, érdekképviseleti megjelenéshez fűződő igény. Jellemzően azon szervezetek kötelékében élő az érdekképviseleti tevékenység, amelyek rendszerváltozás előtti múlttal rendelkeznek, és még nem szervezték szét olyan mértékben, hogy a munkavállalók köre a munkahely megtartás érdekében inkább mindent eltűr, mintsem élnének a demokratikus állam és a Munka Törvénykönyve által biztosított jogokkal. Ugyan akkor az iparág egyes meghatározó gazdálkodó egységeinél az érdekképviseleti tevékenység igen jelentős mértékben polarizálódott szakmai illetve az érdekképviseleti munkával való elégedettség/elégedetlenségtől függően. Mindebbe erősen belejátszik a munkavállalók életkorából és így tapasztalatlanságból adódó különbség. A fiatalok önbizalma erős, még kevéssé tapasztalták meg, igényelték az összefogás szükségességét. A szolidaritás pedig olyan fogalom számukra, amelynek igazi jelentőségéről, tartalmáról még nem alkothattak képet. Az eddigiekben kifejtettek alapján az ágazat munkavállalóinak becsült szervezettsége a nagyobb tévedés elkerülése érdekében a tanulmányban alkalmazott meghatározó tevékenységet folytató szervezetekre szűkített munkavállalói körre tekintettel került meghatározásra. Így a taglétszámok figyelembe vétele alapján nagy biztonsággal kimondható, hogy 74 % körüli a szervezettség. Ennél még magasabb az érdekképviseletek (szakszervezetek) támogatottsága ha az üzemi tanácsi, közalkalmazotti tanácsi választásokon való szereplést vesszük alapul ugyanebben a körben, amire az anyag későbbi szakaszában még említést teszünk. 18

Az egyes szakszervezetek bemutatása Gazdasági Szakemberek Szakszervezete (GSZSZ) A Malév Rt. és az abból a későbbiek során leválasztott, de az anyacégnek tekinthető, s mint ilyenhez kapcsolódó tevékenységet végző szervezetek munkavállalóit tömörítő szakszervezet. A rendszerváltozás kezdeti időszakában alakult meg és került bejegyzésre, amely akkor még szorosan szakmai jelleggel szerveződött, de az évek multával a részvénytársaság két szigorúan szakmai alapon szerveződő érdekközössége kivételével bármely munkaterületről érkező érdeklődő számára nyitottan működő közösség. Taglétszáma 2001. évben 300 fő fölött volt, de a társaság gazdálkodási problémái valamint az iparágat sújtó események miatt a cégvezetés által a nyilvánosság felé bejelentett létszámcsökkentéssel legjobban sújtott kollektíva. Az érdekképviselet megalakulása óta az akkor egyetlen pártoktól függetlenségével és az érdekképviseleti munka meglévő ellentmondásait feltáró, azt megváltoztatni igyekvő Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának azaz a LIGA Szakszervezetek tömörülésének tagja. Érdekessége még a szerveződésnek, hogy 85 %-ban hölgyek alkotják. Magyar Légiutaskisérők Egyesülete (HUNACCA ) A Malév Rt-n belül szakmai alapon szerveződött érdekképviseletet is ellátó, egyesületi formát felvevő tömörülés, amely megalakulását tekintve szintén a 1990-es évek legelején alakult meg. Az évek során a nagy lélekszámú szakmai csoport érdekérvényesítő lehetőségének visszaszorítása érdekében a munkáltató által alapított kizárólag légiutaskisérői munkarő biztosítására létrejött MUSZ Kft. alkalmazottakat is fogadó érdekképviselet, amelynek taglétszáma 400 fő körül mozog. Itt is jellemző a nők túlsúlya a szervezetben, ami valószínűleg a munkafeladat természetéből adódik. Hazai konföderációs kapcsolatai nincsenek, de nemzetközi szinten a légitársaságok légiutaskisérői érdekképviseleteit összefogó szervezetnek tagja. 19

Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete (HUNALPA) Szakmai alapon szerveződő és a polgári repülés bármely szervezetében pilóta munkakörben tevékenykedő munkavállalók érdekképviseletét is vállaló egyesületként jött létre a rendszerváltozás időszakában. Tevékenységét azonban jellemzően a Malév Rt. szervezetén belül fejti ki, annál is inkább mivel tagságának lélekszámát illetően 265 fő Malév alkalmazott és további 5-15 fő tagjuk van a társaságon kívülről. Jelenleg tagsági viszonyt tekintve kizárólag nemzetközi szervezethez kapcsolódnak, ami az iparág nemzetközi téren egyik legerősebb, legszervezettebb tömörülése, amely mikroszintű tagszerveződéseket fog össze, lát el gyakorlati tapasztalatok alapján összeállított forgatókönyvvel az érdekérvényesítés céljának megvalósulása érdekében és a megvalósítás során a szolidaritás fenntartásában tevőlegesen részt vállal. Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete (LDFSZ) Ugyancsak a Malév Rt. keretein belül működő, jellemzően a társaság szervezeti tagoltsága mentén szerveződő szakszervezet, amely a jelenleg önállóan működő érdekképviseletek közül a legkésőbb a rendszerváltás előtti egyetlen vállalati szakszervezeti szervezetből kiválással jött létre. Működése során nevében és vezetésében jelentős változás állt be, amit a névhasználat is mutat. A forgalmi területen dolgozók szakszervezetéből a légiközlekedés egészének gyűjtő vagy újra egyesítő érdekképviseletként képzelik el a jövőt. Jelenleg 640 fő körüli a Maléves dolgozókból összetevődő tagsága, amihez további 10-30 fő tartozik, akik a Malév másik munkaerő-kölcsönzőként működő ABC Kft-jének keretében foglalkoztatottak. Nem tagok sem hazai konföderációban, sem nemzetközi érdekképviseletekben. Malév Szakszervezeti Szövetség Malév Szakszervezeti Szervezet (MSZSZ) Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete A Malév Rt. jogelődjét jelentő állami vállalat egyetlen szakszervezetének folytatása, jogutódjai. A rendszerváltás idején még az állami vállalat szinte 100 %-os szervezettségű 20

érdekképviseletének széthulló darabjaiból megmaradt, tovább élő szervezete. Időközben kísérletet tettek újra egyesülés kezdeményezésre, illetve a 65 %-os mértékű reprezentativitás megszerzésére, ami a szövetségként való érdekképviselet megalakításával, bejegyeztetésével járt. Napjainkban azonban a kezdeteknek megfelelő mikroszintű érdekképviseletként, azaz Malév Szakszervezeti Szervezet név alatt működnek. A társaság legszélesebb köréből vannak, maradtak tagjaik, amelynek számossága 340 fő körül mozog. Kapcsolatuk megszakadt a volt közlekedési ágazat egészét felölelő, középfokú szerveződési szintnek megfelelő szakszervezettel. Jelenleg sem hazai konföderációnak, sem nemzetközi szervezetnek sem tagjai. Irányítástechnikai Dolgozók Független Szakszervezete (IDFSZ) Szakmai alapon szerveződött szakszervezet, amelynek taglétszáma 100fő körül van. Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezete (LIFSZ) 1990. márciusában alakult, az akkori gazdálkodó egységnél egyetlen érdekképviseletből kivált és újat, jobbat akarókból. Jelenleg 208 fő tagjuk van. Hazai szinten nincs, még nemzetközi vonatkozásban a Nemzetközi Szállítási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének az ITF európai tagozatának tagjai és a közeljövőben kívánnak csatlakozni a nyugati légiforgalmi irányítók érdekképviseletéhez. Légiforgalmi Igazgatási, Gazdasági és Oktatási Szakszervezete (LIGOSZ) Az érdekképviselet névválasztásából is látszik, hogy az szervezetnél bekövetkezett érdekképviseleti megújulás keresés az adminisztratív területek dolgozóit is önálló szerveződésre készteti. Taglétszáma jelenleg 60 fő körüli. Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete (MLSZSZ) A nem távoli múltban alakult érdekképviselet, amelynek tagsága a LIFSZ tagjaiból igazolt át jellemzően. Létszámuk 80 fő körüli. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának tagjai. 21

Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete (RMFSZ) A kifejezetten szakmai és szervezeti tagoltság érvényesülésével megalakított érdekképviselet. Kezdetben a Malév hatodik önálló érdekképviselete volt. Majd az 50-50 %-os tulajdoni hányaddal szintén kiválással életre hívott amerikai-magyar vegyes vállalatban, majd a visszavásárolt és ismét 100 %-ban Malév tulajdonú ACE kftben évekig egyetlen érdekképviseletként működött. Napjainkban is a Kft. meghatározó és markáns lépésekre kész érdekképviselete, amelynek tagsága 510 aktív tagból áll. Az érdekképviselet tagja a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának és nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek. Így, a Nemzetközi Szállítási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének ITF-nek, valamint két éve az Európai Szállítási Dolgozók szakszervezetének ETF-nek. Repülőgép Szerelők Szakszervezete (RSZSZ) Szintén az ACE Kft. kebelén belül működő szakszervezet, amelynek tagsága az RMFSZ-ből vált ki. Tagságának lészáma 38 fő. Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezete (RFDFSZ) Szintén az egyetlen szakszervezetes érdekképviseleti munkával való szakítás a megújulási szándék hívta életre. Tagjainak száma jelenleg is folyamatos növekedésben van. Tagjai az RÜDSZ-ből igazolnak át. Jelenlegi létszámuk 360 fő. Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete (RMGSZ) Kifejezetten azonos munkakörben foglalkoztatottakat tömörítő, érdekeiknek hangot adó szervezet. Taglétszámuk 150 fő körüli. Repülőteret Üzemeltető Dolgozók Szakszervezete (RÜDSZ) A 2001. december 31-vel ketté választott tevékenységi körű Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) kizárólagos érdekképviselete volt sokáig, illetve jelenleg a nem jogutódként megalakult részvénytársaságon belül működő érdekképviselet. taglétszáma leépülőben van az új szerveződés megjelenése kapcsán. Pillanatnyi 1280 főt tartanak nyilván. 22

A felsorolt érdekképviseletek között formális együttműködés az azonos gazdálkodó szervezeten belüli szerveződések esetében lelhető fel. Az együttműködés mértéke és hogyanja az éppen aktuális eseményekhez kapcsolódóan és az érdekképviselet vezetése által képviselt mentalitás függvénye. Írásban lefektetett együttműködési szabálykészletről nincs tudomásunk. Az a szóban megfogalmazott elv miszerint minden érdekképviselet érjen el annyit, amennyit el tud érni, de azt ne a többiek rovására érje el a napi tapasztalatok szerint kivitelezhetetlen, nem működik. Eredményt, jobb helyzetet a munkavállalói oldal szereplői gazdálkodó szervezetek esetében csak elvétve tudnak elérni úgy, hogy annak forrása, részbeni kárvallottja ne egy másik érdekképviselet illetve a többi munkavállaló legyen. Az utóbbi időkben gyakori az érdekkülönbségből adódó ütközés már az érdekképviseletek között is, amit még fokoz a munkáltatók részéről tapasztalható magatartás, miszerint egyre gyakrabban a nagyobb érdekérvényesítési erővel bíró szervezettel kötnek a háttérben paktumot. Ez a magatartás a munkavállalói érdekképviseleteket megossza, egymással szembehelyezi, és a közjóra való törekvés elvét sem engedi érvényesülni. Azokban az esetekben, amikor az adott témát illetően az azonos szervezeten belül működő érdekképviseletek megtalálják az érvényesítésre váró érdekek többük számára elfogadható mértékét az együttműködés spontán módon alakul ki és az eredmény eléréséig tart. Informális kapcsolat, részlegesen és inkább érintőleges együttműködések fordulnak elő gazdálkodási szempontból kapcsolódó munkahelyek érdekképviseletei között, vagy azonos konföderációhoz tartozó, illetve vezetőik személyes kapcsolatának fennállása esetében. Ezek a még inkább alkalomszerű esetek kapcsán szükséges, de előfordult, hogy munkáltatók által elvárt, ráhatás gyakorlást igényelő esetekben történő együttműködés a szó legszorosabban vett értelmében informális. A kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon közmondás szellemében fogant lépéseket eredményez. 23

Mindezek hatására a szervezetlen dolgozók köreiben és különösen a munkavállalói oldal érdekképviseleteiben, tagságában a társadalmi párbeszéd, az egészséges együttműködés, eseményekre való ráhatás lehetőségének hiánya fogalmazódik meg. Igen sokan magánzóvá válnak, bízva abban, hogy előnyt jelent az érdekképviseletektől való távolmaradás, a közösség érdekei helyett az egyén érdekének érvényesítése bármi áron válik a közszellem követendő eszméjévé. Munkaadói szövetségek az ágazatban Ágazati szövetségek A tanulmány eddig pontjai láttatják, hogy az ágazaton belüli az erősen eltérő, egymástól elkülönülő felettes szervezeti hovatartozások miatt sem tud kialakulni a középszintű egyeztetéshez szükséges munkaadói oldalt összefogó szerepkörű szervezet. A vállalkozói, költségvetési szférában működő szervezetek az eltérő gazdálkodási formába tartozás és az ágazatban zajló átalakulások, gondok miatt sem érdekelt a munkáltatói oldal a középszintnek megfelelő szerveződésben, így külső segítség, hatás nélkül várhatóan a jövőben sem jön létre ilyen szervezet. A már vázolt jelentős változások, eltérő gazdasági körülmények közepette a szociális párbeszéd munkáltatók és munkavállalók között a munkáltató vezetőinek leterheltsége miatt mikroszinteken sem működik zökkenőmentesen jelenleg A szövetségi kapcsolataik kiépítésére nincs kapacitás, de talán igény sem. A kedvezőtlen gazdasági körülmények közepette működő munkáltatók az érdekképviseletek közé való ékverést kis túlzással napi gyakorlatként alkalmazzák, mint a vezetési stílus részét, amelyet eredményes módszerként tartanak számon a piacgazdaság törvényeire és a külföldi, amerikai példákra szívesen hivatkozó vezetők. A munkáltatói oldal képviselőit megkérdezve arról tudtak felvilágosítást adni, hogy vagy nem tudnak arról tagjai-e munkáltatókat tömörítő szervezetnek, vagy talán valahová, valakinek fizetnek tagdíjat, de annak is jobban utána kell nézni, 24

hogy hová, kinek is fizetnek. De volt olyan is, ahol nyíltan vállalták, nem foglakoznak ezzel. A tényfeltáró munka keretéven a KöViM illetékesével folytatott telefonbeszélgetés alapján egyértelműen kijelenthető a légiközlekedési alágazat munkáltatóinak nincs munkaadói szövetsége. A KöViM pedig az eltérő és felügyeletileg teljes körűen nem hozzátartozó munkáltatók miatt nem lehetne partnere a munkavállalói oldal résztvevőinek ágazati kollektív szerződés, vagy bérmegállapodás kötési tárgyalások kezdeményezése alkalmával. Más munkaadókat képviselő szervezetek az ágazatban A jelen körülmények között csupán valószínűsíteni lehet, hogy a légiközlekedési alágazat versenyszférába tartozó szervezetei a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségbe tartoznak, de ennek megjelenési, működési formájáról nincs megfelelő ismeret. 25

Kollektív alku jellemzői Feszültségek és diszfunkciók a kollektív alkufolyamattal kapcsolatban A fejezet címszó alatt szükséges előszóként megjegyezni, hogy az alább következő kérdések olyan témakörre vonatkoznak, amelynek ebben az ágazatban nincs jelene, sem múltja. A magyarországi légiközlekedési-piac mérete miatt, a legtöbb szakma-specifikus munkakör nem fordul elő országon belül több munkahelyen. Így ezen munkakörök munkavállalói magukat mindig az azonos munkakörben foglalkoztatott, külföldi - EU tagállamok beli illetve amerikai - munkavállalókhoz mérik. Ez rájuk nézve előnyös, de a szervezet többi munkavállalójára igényeikkel ránehezednek. A gazdasági teherbírást saját szempontjaik szerint tolerálják, a teljes szervezet munkavállalóinak egészéért felelősséggel nem tartoznak, igazságérzetről valós szolidaritásról nem is beszélve. Mind ez az érdekképviseletek gazdálkodó szervezeteken belüli erős és helyenként kizárólagosan szakmánkénti szerveződésének következménye. Mindez a demokrácia kiszélesedése idején vonzó, előre mutató és szükségszerűnek tetsző volt, de mára feszültségek, diszkriminációk előfordulásához vezet. Jelenleg az együttműködés akadályaként jelentkezik a szakszervezetek politikai kötődésének megítélésének kérdése, ami szintén távol tartja egymástól az érdekképviseleteket. Ehhez hasonló helyzetet eredményez az a nehézségi erő amit a megszokással lehetne jellemezni. Kirobbanthatatlan szakszervezeti vezetések is léteznek, annak ellenére, hogy a tagságuk problémás esetekben aktívabb érdekképviselethez fordulnak segítségért, de maguk a változást nem kezdeményezik saját szervezetük élén. Mindezen körülményektől függetlenül a legtöbb érdekképviselet napjainkban látja, érzi, támogatja a szociális párbeszéd megteremtődésének szükségességét. 26

Középszintű kollektív alku Arra a kérdésre, hogy van-e / volt-e az ágazatban középszintű kollektív szerződés, lakonikus választ lehet adni, nincs, nem volt. Ugyan ez a válasz az ágazatban középszintű kollektív bérmegállapodásra vonatkozó kérdésre is. A tanulmány vázlatkészítői által megfogalmazott előző két kérdésére jelenleg adható rövid válaszok egyben a bemutatás szükségtelenségét is jelentik. Sajnos nincs mit bemutatni, felmutatni nincs az ágazatban kivitelezett, középszintű kollektív szerződés, vagy bérmegállapodás. A légiközlekedési alágazat múltjából 12 év távlatára visszatekintve sem volt több munkáltatót érintő kollektív szerződés, vagy bérmegállapodás Az a gondolat, hogy szükség lenne középszintű kollektív szerződésre, már évekkel ezelőtt felmerült például a Malév Rt. szakszervezeteinek némelyikében. Különösen akkor erősödött meg e nézet, amikor a saját főállású munkavállalóinktól megvált a munkáltató és helyettük munkaerő kölcsönzőtől vett igénybe munkavállalókat feladatainak ellátás érdekében alacsonyabb bérért és a társaságnál biztosított klf. juttatások nélkül, a munkáltató érdekeire hivatkozással. Azonban a tettekre váltás több szempontból és szinten is elakadt. A fogadó készség hiánya egyértelműen adódott a munkáltató részéről, de a munkavállalói oldal tekintetében is felszínre került. A munkáltatói oldal középszintnek megfelelő várható tárgyaló partnerét az előzőekben kifejtett okok miatt nem sikerült fel lelni. A kollektív szerződés mentes foglakoztatás lehetősége pedig, nagy csábítás a munkáltatói jogkört gyakorlók számára, ezért sem 27

érdekeltek az érdekegyeztetésre alkalmas szervezet, fórum életre hívásában. A munkavállalói oldal tekintetében az egységes munkavállalói oldal létrehozásának nehézsége abban is kifejezésre jutott, hogy az érdekképviseletek többségénél, főállású munkavállalók szabadidejük terhére végeznek érdekképviseleti tevékenységet és egy ilyen jelentőségű szervezés, szerződés megalkotás és annak megtárgyalása időigényes, ami a napi munkavégzés mellett megoldhatatlan. Természetesen a szakszervezetek érdekeltségének különbözőségét is fel kellene adni bizonyos vonatkozásban és mértékben. Ez szintén nem kis akadály, ha a korábban kifejtett helyzetekkel számolunk. Az előnyőket élvezők részéről alig elvárható, külső segítők nélkül, hogy a velük azonos közegben tevékenykedő érdekképviseletek kezdeményezésére feladják jelenlegi lehetőségeiket, különösen akkor nem, ha jelen helyzetük megtartásában a munkáltatók bizonyos értelmű függősége miatt szintén nem szorgalmazzák ezt a változtatást. A kollektív alku tekintetében csak szorosan véve egy munkahelyen, gazdálkodó szervezeten belüli alkuról beszélhetünk. A magyar jogalkotás a Munka Törvénykönyvvel teremti meg a lehetőségét a Kollektív Szerződés (KSZ) kötésnek, ami azonban nem kötelező, és egy munkáltatónál az érdekképviseleti oldal tagoltságától függetlenül az üzemi tanácsi választásokon elért eredmények alapján a reprezentatív érdekképviseletekkel csak egy KSZ köthető. Ez a szabályozás abból a tekintetből előnyös, hogy a munkáltató kevésbé tehet kivételt egy szervezettel, és az érdekképviseleteknek valamilyen szinten érdekeiket össze kell egyeztetni, ha eredmény kívánnak elérni. Azonban alig segít azoknak a munkavállalóknak akiknek tevékenységét külső vállalkozásba viszik és a KSZ hatálya ezért reájuk nem terjed ki. A KSZ kötés a szerződő felek akaratától függ. Csak a tárgyalási szándék elfogadása kötelező és ez eredményez olyan helyzeteket, mint ami a Malév Rt-nél előfordult, hogy három évig tartott egy új 28

KSZ megkötése. Mind ebből érzékelhető, hogy nagy szükség lenne olyan ágazati KSZ-re is amely nem enged teljesen kiszorulni egy munkavállalót sem. Valamint, hogy az ágazat határait is szükséges lenne kitágítani mindehhez. A bértárgyalásoknál szintén van egy összekötöttsége és így erősebb pozíciója az érdekképviseleteknek, bizonyos eredmények eléréséhez. Ebben a tárgykörben némi segítséget ad az mikrószintű tárgyalásokhoz az országos keretek között folyó tárgyalások eredményének közzététele. De az érdekképviselettel nem rendelkező munkavállalók helyzetén ez sem oldja meg. Itt is előnyt jelentene egy magasabb és nagyobb munkavállalói kört szárnyai alá vonó fórum, ami legalább a minimum éves béremelésre vonatkozó megállapodásra jogosult úgy, hogy a munkáltatók az alól ne bújhassanak ki. Középszintű szociális párbeszéd további fórumai E témakörhöz tartozó kérdéskörben érdemi válaszok nem adhatók, mivel 10-12 éves távlatban nem voltak, és jelenleg sincsenek intézmények a folyamatos együttműködés biztosításához. Ezenkívül a fenti időszakban nem voltak, és jelenleg sincsenek érdekképviseleti, munkaadói közös akciók, illetve közös kezdeményezések. KSZ lefedettség az ágazaton belül E témát érintően újra a meghatározó tevékenységeket ellátó szervezetekre szorítkozva érdemes a kérdést megválaszolni. A jelenleg folyó jelentős átszervezések, átalakulások a vizsgálódásba vont gazdálkodó szervezetekre nézve 2001.december 31-ig teljes volt a lefedettség, természetesen csak és kizárólag az adott szervezeten belül. A pillanatnyi átmeneti időszakban új KSZ megkötésére vonatkozó munkálat folyik a HungaroControll-nál, hogy a 100 %-os lefedettség ismét megvalósuljon. Több munkáltatóra kiterjedő KSZ nincs az alágazatban. 29

Munkavállalók részvételi jogának intézményrendszere A részvételi jogok gyakorlását a Munka Törvénykönyv és a Közalkalmazotti Törvény teremti meg a munkavállalók számára. Participációs intézményeket (üzemi tanácsokat, közalkalmazotti tanácsokat, stb) az ágazat vállalatainál Mint ígértük itt van a helye, és ideje annak, hogy visszatérjünk a szakszevezetek, érdekképviseletek támogatottságának kérdésére. Addig amíg a meghatározó tevékenységeket végző munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalói létszámhoz képest az érdekképviseleti tagsággal rendelkezők aránya 75 %, addig a legutóbbi üzemi tanácsi választásokon, ugyan ezen érdekképviseletek a leadott szavazatok alapján 92 %-os támogatottságot mondhatnak magukénak. Természetesen nem lehet elhallgatni, hogy a szavazáson való részvételi arány csak 67 %-os volt. Meg kell még jegyezni, hogy a 2001. évben esedékes ciklus lejárta alkalmával csak a verseny szférában volt választás, míg a közalkalmazotti területeken meghosszabbították a meglévő közalkalmazotti tanácsok mandátumát. Magyarországi participációs intézmények Az alágazat munkavállaló számára attól függően, hogy a verseny, vagy közalkalmazotti szférába tartozó a munkáltatójuk üzemi, vagy közalkamazotti tanácsok választására és működtetése adnak lehetőséget a törvények. Ez azonban csupán lehetőség és nem kötelezettség. Tapasztalatok szerint olyan munkáltatóknál ahol szakszervezet nem működik a legritkábban élnek a munkavállalók a rendszerváltozást követően - a Munka Törvénykönyvébe iktatott, - a szakszervezeti jogok visszaszorításával megteremtett új, demokratikus jogokkal. Az üzemi illetve közalkalmazotti tanács a munkavállalók teljes körének bevonásával jellemzően 3 évente szavazással kerülhet megválasztásra, és kezdheti meg működését. 30

A korábbi időszakban meglévő szakszervezeti jogok csorbulása és a választásokon elért választási aránytól függő (10 % feletti) szakszervezeti reprezentativitás megszerzése okán mind a jelöltek állítása, mind maga a szavazás megszervezése, lebonyolítása a szakszervezetek aktivistásán múlik. Ennek tudható be, hogy bár a lehetőség adott a demokratikus jogalap megvan a participációs jogokkal való élés lehetőségével, mégsem élnek igen sok munkahelyen. Az utóbbi évek törvénymódosításai még arra is módot adnak, hogy üzemi tanácsok kössenek KSZ-t, de ez sem sokasította meg a munkavállalók érdekeit megjelenítő, érdekeik érvényre jutását elésegítő KSZ-ek számának növekedését. Ennek okaként a társadalmi párbeszédre vonatkozó kultúra hiányát lehet megnevezni, amennyiben mélyebben nem kívánunk ok, okozati összefüggések után kutatni. Transznacionális vállalat, Európai Üzemi Tanács (létrehozásának helye, időpontja, magyar részvétel módja, stb) A légiközlekedési alágazatban napjainkban kezdte meg üzemelését olyan társaság, amelyiknel szóba jöhetne az Európai Üzemi Tanácsba való részvétel lehetősége. Sajnos még nem tartanak ott sem, hogy helyi szakszervezet működjön. De minden bizonnyal a közel jövőben lesz erre is példa. Szerepvállalás az ágazat az EU-s Ágazati Bizottságok munkájában. Mivel ez az intézményrendszer még a megalakulás kezdeti lépéseknél tart csak a saját elgondolásokat lehet felvázolni. Jó szívvel és akarattal arra és akkor lehet szerepet vállalni, ha tudjuk bővebben, hogy mit, kivel, hogyan lehet tenni ennek életre hívásáért, működtetéséért. Meg vagyunk győződve arról, hogy az érdekképviselet, a szociális párbeszéd érdemi végzésével kapcsolatban bőven van mit tanulni a Nyugat-európai gyakorlatból, ha annak részletekbe menő megismerésére módot kapunk. Igény, szándék az e téren is szükséges EU-hoz való felzárkózásra van és lesz is. De lényeges, hogy etikus az érdekképviseleti munka, és a munkavállalók iránt nem csupán átmenetileg elkötelezett személyekkel történjen. 31

Felhasznált forrásanyagok Joganyagok 1995. évi XCVII. tv. A légiközlekedésről egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 141/1995. (XI.30.) Korm. rendelettel 201/1998. (XII.17.) Korm. rendelet a légiközlekedés védelmének szabályairól.. 7/2001. (II.14.) KöViM rendelet a polgári légiközlekedésre vonatkozó műszaki követelményekről és adminisztratív eljárásokról 2000. évi CXXVII. tv. Egyes közlekedési törvények módosításáról 2078/2000. (IV.14.) Kormányhatározat a légi közlekedés fejlesztésének stratégiai feladatairól 2055/2001. (III.27.) Kormányhatározat a Magyar Légiközlekedési Részványtársaság támogatásáról 2001. évi CIX. tv. A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról Információs anyagok LÉGIKÖZLEKEDÉS A Magyar Légiközlekedési Részvénytáraság belső lapjának évfolyamai ACE Hírek Az Aeroplex Közép_Európai Kft. lap számai LRI HÍRLEVÉL A Légiforgalmi és repülőtéri Igazgatóság tájékoztató kiadványa Internetes oldalak 32

1. Melléklet Klubnév és email Postacím Klubvezető Telefonszám Aeroclub Esztergom 2500 Esztergom, Lekli Tamás 33/411443 Postafiók 66. Aeroclub 4200 Hajdúszoboszló, Halász Lajos 52/362673 Hajdúszoboszló WEB Postafiók 62. Aeroglobus Repülő 1192 Budapest, Bercsényi Tassy Márton 30/2217923 Egyesület u. 66. Aeroking Ejtőernyős 2360 Gyál, Bajcsy- Horváth Pál n.a. Klub Zsilinszky u. 8. Aeroking Repülősport 2351 Alsónémedi, Főúti Földi Sándor n.a. Egy. erdő 11. Aeroklub Debrecen 4008 Debrecen 8., Orosz Gyuláné 52/412631 Postafiók 32. Aeroport Kalocsa 6300 Kalocsa, Bátyai út 5. Kollár László 78/462539 Repülo Egyesület WEB Agria Repülőklub 3300 Eger, Mocsáry L. u. Vámos János 36/323329 38. Air Max Sportrepülő 1145 Budapest, Korong u. Szegedi Miklós 20/9264251 Egyesület 35. Air Service Repülőklub 1112 Budapest, Kőérberki Gál Ferenc 1/4312511 út 31. Airborne Siklóernyős 1222 Budapest, Szőke Anna n.a. SE Mézesfehér u. 15. Alba Ballon Repülő 8000 Székesfehérvár, Némethné 22/303878 Egyesület Tarnóca u. 28. Gabriella Alba-Falco Repülő 8000 Székesfehérvár, n.a. n.a. Egyesület Nyitrai u. 27/1 Albatrosz Repülő 8000 Székesfehérvár, Kiss Tibor 22/324677 Egyesület WEB Széchenyi u. 47. 3/15 Amatőr Repülőgép 2094 Nagykovácsi, Daru Dr. Bánó Imre 20/9324837 Építők Egyesülete WEB u. 1. Amatőr Siklórepülők 1192 Budapest, Pannónia n.a. 1/3765110 Egy. u. 4. Apolló Repülőklub 8200 Veszprém, Diósy u. n.a. 88/408846 2/d Aquila Team Kft. 1147 Budapest, Istvánffy Füle Zoltán 1/3640029 u. 51. Bács-Kiskun m. Rep. és 6100 Kiskunfélegyháza, Tóth György 30/9433297, 33