AZ ÚJSZÜLÖTT NYULAK TESTTÖMEGE A LÉTSZÁMOKTÓL ÉS A MÉHEN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSÜKTŐL FÜGGŐEN UNILATERÁLISAN OVARIEKTOMIZÁLT ANYANYULAKBAN POIGNER J., SZENDRŐ ZS., LÉVAI A., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I., SCHÁN É. PANNON Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár Abstract - The effect of litter size and position of embryos in the uterine horn on the weight of newborn rabbits in unilaterally ovariectomized does One of the ovaries of 36 Pannon White rabbit does was removed at 16 weeks of age. The does werw first bred at 18-24 weeks of age. On 30 th /31 st day of pregnancy parturition was induced by oxitocin injection. The kindling order and the weight of newborn rabbits were recorded between the 1 st and the 6 th parity. (In the ovariectomised does the kindling order corresponds to the position of foetuses in the uterine horn.) The effect of litter size on birth weight was significant: in the litters with 2, 6 and 10 rabbits the averages of individual weight were 69.5, 56.9 and 49.7 g. Independently of the litter size, the largest embryo was found at the ovarian end of the uterine horn (69.3, 60.1 and 54.3 g in the litters with 2, 6 and 10 rabbits respectively). The smallest embryo was the second from the cervical end (53.5 and 37.2 g in the litters with 6 and 10 kids respectively). The weight of newborn rabbits positioned nearest to the cervix was intermediate. BEVEZETÉS Korábbi kísérletek (LEBAS, 1982.; PÁLOS et al., 1996) bizonyították, hogy a magzatok száma és méhen belüli elhelyezkedésük hatással van testtömegükre. Az elmúlt években több kísérletet végeztek az egyik petefészküktől megfosztott (unilaterálisan ovariektomizált: ULO) anyanyulakkal (BLASCO et al., 1994; Argente et al., 1996). A vizsgálatok lényege, hogy ezekben az anyanyulakban a megmaradt petefészek átveszi a másik teljesítményét is, így ebből az egy petefészekből hasonló számú petesejt válik le, mint normális körülmények között kettőből. A házinyúl anatómiai sajátossága a kettős méh (uterus duplex), vagyis hogy két egymástól független méhszarva (két méhszája) van. Emiatt a két méhszarv között elvileg nincs átjárás, ezért az ULO anyanyulakban csak egy méhszarvba kerülhetnek és fejlődhetnek embriók. A méh ilyen formában történő túltelítése lehetőséget nyújt a méh kapacitására (vehemkihordó képességére) történő szelekcióra. Több kísérletet végeztek annak megállapítására, hogy az egyik petefészkétől megfosztott anyanyulakban hogyan alakul a levált petesejtek és az implantációs helyek száma, az implantáció előtti és utáni mortalitás, valamint az alomlétszám (BLASCO, 1996). Ismereteink szerint eddig még senki sem vizsgálta ezekben az anyanyulakban a magzatok (újszülött nyulak) súlyát befolyásoló biológiai tényezőket. Kísérletünk célja annak megállapítása volt, hogyan változik az újszülött nyulak súlya a létszámtól, a fialási sorszámtól és a méhen belüli elhelyezkedéstől függően. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet a PATE, Állattenyésztési Karán Pannon fehér nyulakkal végeztük. 16 hetes korban 36 anyanyúl egyik petefészkét műtétileg eltávolítottuk. Az altatást 12 mg/testtömeg kg ketamin (Calypsovet) és 8 mg/testsúly kg Xilasin (Rompun) altatókeverék
fülvénába adásával végeztük. A hasfalon ejtett nyíláson keresztül az egyik petefészket rögzítettük, majd a petevezető és a vérerek elkötése után kimetszettük. Az anyanyulakat egészségi állapotuk stabilitása és megfelelő testtömeg elérése után 18-24 hetes korban termékenyítettük előszőr. A fialást a vemhesség 30/31. napján (éjszaka) 10 NE szintetikus oxitocin i.m. adásával indítottuk meg. A megszületett nyulakat rögtön (még szopás előtt) elvettük az anyjuktól, feljegyeztük születési sorszámukat és megmértük őket. (Az ULO anyákban az egy méhszarvban növekvő magzatok a méhen belüli elhelyezkedésük sorrendjében születnek meg; elsőnek a méhszájhoz, utolsónak a petevezetőhöz legközelebb eső.) Az anyanyulakat a fialás után 12 nappal újratermékenyítettük. A vemhesülési aránytól és az élettartamtól függően 1-6 alkalommal fialtak. Összesen 71 fialás 495 újszülött nyulát vizsgáltuk. (Azt a kis számú almot, amelyben 1, 11 vagy 12, illetve életképtelen nyúl született az értékelésből kihagytuk.) EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Az ULO anyák átlagos születéskori alomlétszáma (7,66) szignifikánsan (P<0,05) elmaradt az ugyanabban az időben fialt, hasonló korú intakt anyák (8,88) teljesítményétől. Az első alom létszáma (7,2) szintén szignifikánsan (P<0,05) kisebb, mint a későbbi (2-6.) almokban született nyulak száma (7.9). Ezek az eredmények alátámasztják azokat a vizsgálatokat, amelyekben megállapították, hogy az ULO anyákban csökkent az alomlétszám és az első fialás teljesítménye kisebb, mint a későbbiek (BLASCO, 1996; BLASCO et al., 1994; ARGENTE et al., 1996/a,b). Az irodalmi adatoknak megfelelően az először vemhes anyáktól született nyulak testtömege (47,9 g) szignifikánsan (P<0,05) kisebb volt, mint a későbbi (2-6.) fialások alkalmával (53,9 g) (1. táblázat). Az először vemhes anyanyulak a vehem nevelésével egyidőben még saját súlyukat is növelik, ezért kevesebb táplálóanyag jut a magzatoknak (SZENDRŐ, 1996). 1. táblázat Az első és a későbbi (2-6.) alomban született újszülött nyulak súlya a méhszarvon belüli elhelyezkedéstől függően (Effect of parity and position in the uterine horn on the weight of newborn rabbits) Fialások sorszáma Méhszarvon belüli elhelyezkedés (Position in the uterine horn) Összesen (Total) (Parity) P-1 P-2-P10 n átlag (mean) se n átlag (mean) se n átlag (mean) se 1. 48,0a 2,7 47,9a 1,0 136 47,9a 1,0 2-6. 58,3b 1,4 53,1b 0,6 359 53,9b 0,69 Összesen (Total) 76 55,3A 1,3 419 51,7B 0,6 495 52,3 0,5 a, b = az eltérő betük P 0,05 szinten szignifikáns eltérést jelentenek egy oszlopon belül A, B = az eltérő betük P 0,05 szinten szignifikáns eltérést jelentenek egy soron belül P-1 a petevezetőhöz legközelebb eső magzat, P 2-10 a többi pozició együtt. (P-1 is the position at the ovarian end of uterine horn, P 2-10 are the other positions)
Az újszülött nyulak súlya és az alomlétszám közötti kapcsolatot az alábbi lineáris regresszió és korreláció fejezi ki: W = 62.7-1.61 LS r = -0.34 ahol W = egyedi születési súly, g LS = alomlétszám. Az alomlétszám növekedésével az átlagos születési súly 69,5 g-ról (2-es alom) 49,7 g-ra (10-es alom) csökkent. Hasonló eredményről számol be KROGMEIER és DZAPO, 1991, valamint SZENDRŐ, 1986. A méhen belül a P-1 (petevezetőhöz legközelebbi) pozició a legkedvezőbb és az alomlétszámtól függetlenül az M-2 (méhszájtól a második) a leghátrányosabb. E két nyúl között a születési súlyban egy folyamatos csökkenő tendencia figyelhető meg. A méhszájhoz legközelebb levő (M-1) egyedek súlya átlagos (2. táblázat). Ezek az eredmények csak részben támasztják alá az intakt anyákkal kapcsolatos megfigyeléseket (LEBAS, 1982; PÁLOS et al., 1996). Bár ott is a petevezetőhöz legközelebb (P-1) találták a legnagyobb magzatot, de a méhszarvon belüli létszámtól függően (2-3, 4-6, 7-9) az M-1, M-2 vagy M-3 pozicióban nevelkedett a legkisebb magzat. A két kísérlet közötti eltérést magyarázhatja, hogy a korábbiban a másik méhszarvban levő magzatok befolyása is érvényesülhetett, illetve a fialások száma is hatással lehetett. Jelen kísérletben ugyanis az ULO anyáknak csak az egyik méhszarvában voltak magzatok és ezek a nyulak több alkalommal (2-6) is fialtak. Eredményeink ugyanakkor alátámasztották azt a korábbi feltételezésünket (PÁLOS et al., 1996), hogy a P-1 és az M-1 pozició azért is előnyös, mert az itt elhelyezkedő magzatok szabadabban növekedhetnek, mint azok, amelyeket két oldalról közrefogják társaik. Hasonló következtetésre jutott CHRISTENSON et al. (1987) és KNIGHT et al. (1977) sertésekkel folytatott kísérletében. Szerintük az egy magzatra jutó méhszakasz hossza hatással van a magzatok növekedésére. KÖVETKEZTETÉSEK A kísérlet eredményei és az irodalmi adatok alapján az alábbi megállapítások tehetők: - Az újjszülött nyulak súlya függ az alomlétszámtól, a fialások sorszámától és a magzatok méhen belüli elhelyezkedésétől. - Az intakt anyákhoz hasonlóan a legkedvezőbb pozició a méh petevezető felöli vége, az ULO anyáknál a leghátrányosabb helyzetben a méhszájtól számított második magzat van. A P-1 és az M-2 pozició között a születési súly fokozatosan csökken, de az elsőként megszülető (M-1) nyulak testtömege átlagos. A kutatást az OTKA (T 020671) támogatta. KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS
2. táblázat Az újszülött nyulak súlyának alakulása a méhszarvon belüli létszám és az elhelyezkedés függvényében (Effect of litter size and position in the uterine horn on birth weight) A magzatok Alomlétszám (Litter size) elhelyezkedése a 2 3 4 5 6 7 8 9 10 méhszarvon belül Értékelt fialások száma (Number of litters) (a petevezetőtől a 4 4 5 7 17 12 12 6 4 méhszáj felé Az újszülött nyulak abszolút (g) és relatív (%) súlya (Absolute /g/ and relative /%/ weight of newborn rabbits) haladva) *** g % g % g % g % g % g % g % g % g % P-1 Átlag 69,3a 99* 55,7a 100* 59,8a 100* 66,0a 99* 60,1a 100* 56,7a 100* 56,7a 100* 54,3a 100* 54,3bc 99* 5,55 12,8 7,22 3,67 2,50 2,81 2,51 3,71 4,67 P-2 Átlag 69,7a 100* 47,7a 86* 55,4a 93* 65,3a 100* 58,7ab 98* 50,3ab 89* 53,8ab 95 51,8a 95* 53,7abc 98* 3,48 6,5 4,1 1,91 2,09 2,77 2,40 5,68 4,33 P-3 Átlag 53,7a 96* 52,2a 88* 62,6a 95* 56,1ab 93* 50,5ab 89* 53,6ab 94* 50,4a 93* 54,0ab 98* 9,6 6,5 3,07 2,39 2,89 2,46 6,28 1,73 P-4 Átlag 55,4a 93* 55,2a 84* 55,5ab 92* 48,6ab 86* 53,2ab 94* 50,0a 92* 53,0abc 96* 5,81 4,91 1,88 3,49 2,75 5,41 3,51 P-5 Átlag 61,3a 93* 53,5b 89* 48,7ab 86* 53,2ab 94* 48,0a 88* 52,3bc 95* 3,04 1,76 2,42 3,37 7,31 1,76 P-6 Átlag 57,6ab 96* 42,8b 75* 51,8ab 91* 48,2a 89* 49,3abc 90* 3,05 1,99 2,59 4,82 1,45 P-7 Átlag 49,8ab 88* 47,6b 84* 48,0a 88* 48,3abc 88* 3,46 2,55 8,21 3,53 P-8 Átlag 53,0ab 93* 44,0a 81* 44,5abc 81* 3,75 5,70 2,84 P-9 Átlag 51,2a 94* 37,2a 68* 5,99 3,12 P-10 Átlag 55,0c 100* 2,74 Összesen Átlag 69,5 100** 51,9 75** 55,7 80** 62,0 89** 56,9 82** 49,6 71** 52,8 76** 49,5 71 49,7 71** (Total) 2,93 4,90 2,83 1,88 0,95 1,13 1,01 1,91 1,31 *=a legnagyobb magzat súlyát 100%-nak véve (The weight of the largest rabbit being taken as 100 %) **= a méhszarvon belül található két magzat súlyát 100%-nak véve (The average weight of rabbits in litters with two kids) a, b, c = az eltérő betűvel jelzett csoportok közötti különbség P < 0,05 szinten szignifikáns *** = Position of foetuses in the uterine horn (P-1 = nearest to the ovary)
IRODALOMJEGYZÉK ARGANTE M.J., SANCHEZ M.J., SANTACREU M.A., BLASCO A. 1996/a. Genetic parameters of birth weight and weaning weight in ovariectomized and intact rabbit does. 6 th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 2. 237-240. ARGENTE M.J., SANTACREU M.A., CLIMENT A., BLASCO A. 1996/b. Selection for uterine efficiency in rabbits. 6 th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 2. 241-244. BLASCO A., ARGENTE M.J., HALEY C.S., Santacreu M.A. 1994. Relationship between components of litter size in unilaterally ovaryectomised and intact rabbit does. British J. Anim. Sci., 72. 3066-3072. BLASCO A. 1996. Genetics of litter size and does fertility in the rabbits. 6 th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 2. 219-227. CHRISTENSON R.K., LEYMASTER K.A., YOUNG L.D. 1987. Justification of unilateral hysterectomy-ovaryectomy as a model to evaluate uterine capacity in swine. J. Anim. Sci. 65: 738-744. KNIGHT J.W., BAZER F.W., THATCHER W.W., FRANKE D.E., Wallace H.D. 1977. Conceptus development in intact and unilaterally hysterektomisec-ovariectomised gilts: interrelations among hormonal status, placental development, fetal fluids and fetal growth. J.Anim. Sci. 444: 620-637. KROGMEIER D., DZAPO V. 1991. Leistungmerkmale von Kaninchen der Rassen weisse Neuseeländer, Helle Grossilber sowie deren Reziprokerkreuzungen. Arch. Geflügelkunde 554: 158-162. LEBAS F. 1982. Influence da le position in utero sur le developpement corporel des laperaux. émes Journées de la Recherche Cunicole, Páris PÁLOS J., SZENDRŐ ZS., KUSTOS K. 1996. The effect of number and position of embryos in the uterine horns on their weight at 30 days of pregnancy. 6 th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 2. 97-102. SZENDRŐ Zs. 1986. A házinyúl termelési tulajdonságainak vizsgálata a nemesítés szempontjából. Kandidátusi értekezés, Gödöllő