KÜLÖNFÉLÉK. Három erdélyi mennyezet-festésről. I. Huszonöt évvel ezelőtt a magyar műrégészet egyik úttörője, Mómer Ferencz Flóris, valóságos rajongással írt a gogányváraljai szegényes, eldugott templom mennyezet-képeiről. Ö nem is látta a festményeket, s a mit Öröbecsű művében 1 róluk mond, azt nagyobbára Schultz Ferencz följegyzéseiből állítja össze, kinek nevéhez e megbecsülhetetlen fölfedezés dicsősége fűződik. Schultznak szándéka volt az egész mennyezet lefestése és tüzetes ismertetése; de mielőtt ezt tehette volna, meghalt s azután senki sem vállalkozott tervének végrehajtására. Rómer szintén hiában.sürgette a lemásoltatást, s e ránk nézve mérhetetlen becsű mennyezet napról-napra pusztul, a nélkül, hogy róla bár vázlataink lennének. 2 Pedig ő utalt a virágornamentika szépségére, a képek czímereinek érdekességére, az alakok ruházatának becsére s kérte a Műemlékek Országos Bizottságát", hogy találjon módot, miszerint ezen unikum a nemzetnek megmentessék, nehogy valami eshetőség vagy az emberek közömbössége és tudatlansága által még ettől is megfosztassunk." 3 A közömbösség és tudatlanság közvetlenül nem ártottak ugyan; de az idő itt is érezteti, hogy nem ismer kíméletet. Sürgős tehát, hogy a további pusztulást az arra hivatottak meggátolják, s a lemásoltatásról gondoskodjanak. Különben a falu, mely e műkincseket őrzi, a Kis-Küküllő egyik mellékvölgyében, Bonyha és Erzsébetváros között fekszik. Körülötte hegyek emelkednek, melyek közül egyiken valaha vár állott. Ennek ezelőtt pár évvel még alapköveit is kiszedték. A gót stílű most 1 Kégi Falképek Magyarországon. (Monumenta hungarica archeologica.) Akad. kiadás. Bpest, 1874. 9 Csupán három négyzetről vannak másolatrészletek Nemes Ödön maros-. vásárhelyi polg. isk. igazgató birtokában, ki Marosvásárhely vidékén maga is igen nngy értékű falfestményeket fedezett fel, melyeknek még sehol ki nem adott hü másolatai szintén nála vannak. 3 Rómer idézett müvében 108 109. 1.
KÜLÖNFÉLÉK. 607 ref. templom a falu közepére, a várhegy alá épült, s külseje oly szegény és semmit sem mutató", hogy mig küszöbét át nem lépjük, alig merjük elképzelni mennyezet-festéseinek azt a nagyszerűségét, mely benn egyszerre meglep. Rómer látatlanul is lelkesült értök, de értéküket nem becsülte túl, mert az a 48 festett négyszög, mely a templom hajójában a mennyezetet képezi, valóban fölséges alkotás. A hajó hosszában nyolczanként, szélességében hatonként vannak elhelyezve, s úgy az egész elrendezés, mint az egyes táblák a legnagyobb változatosságot, Ízlést és leleményességet mutatják. A virágok és levelek alakításával, a színezéssel, a merész csavarodások- és összefonásokkal a festó' minden táblán remekelt s méltán írhatta róluk Schultz után Rómer, hogy a díszitményi festés mintaképei". Részletes ismertetésüket s megfelelő' méltánylásukat csak akkor várhatjuk igazán, midőn már másolataikban közkincsekké válnak, addig Rómer közleményének mintegy kiegészítéséül adjuk a beosztás táblázatát; előbb azonban néhány megjegyzést kell fűznünk a Schultz által csak vázlatosan ismertetett beosztáshoz. Schultz a négyszögek számítását az északi szegleten, a templom közepén emelkedő boltív felől kezdte. 1 Az első tábla, szerinte, Mária fogantatását tünteti fel. 2 Most ez a mennyezet egyik legrongáltabb darabja. Öt évvel ezelőtt midőn ott jártunk s a rajta levő két alak fejét már csaknem egészen szétmosta és leáztatta a behulló esővíz. Ugyanez a sorsa a mondatszalagnak is, melyet az alakok kezökben tartottak. A betűknek alig fele maradott épen rajta. A második tábla növényornamentikát tüntet fel, s az ezután következő négyszögeken a főszerep a díszitményeknek jut, csak az első sorban uralkodnak az alakok a diszítmény felett. így mindjárt a harmadik táblán találjuk a keresztjét fogó Jézust,* mig a negyediken egy angyalt láthatunk. Az ötödik festett mezőben Schultz a szép levéldíszszel befont férfiút Szent-Györgynek írja, de ez kétségkívül nem lehet ő. A szakállas, bajuszos, nyúlánk alak ugyanis hosszú lándzsáját előre szegezve fut, előre néz s lábainál egy állat rohan vele versenyt. Ruházata könnyű, mig Szent-Györgyöt rendesen pánczélosan ábrázolják, s a vele futó állat semmi esetre sem lehet sárkány. 1 Tehát északról keleten át délre halad a számlálással, s midőn egy sort elvégez, a következőt újra északon kezdi. Ezt azért tartjuk szükségesnek megemlíteni, mert ő ezt nem mondja meg, s így a ki a mennyezetet nem látta, nem tájékozhatja kellően magát a beosztásról. Könnyítésül csatoljuk a táblázatot is. a Szerintünk, kik ezt a mennyezet-festést legnjabban megtekintettük, az Angyali üdvözletet ábrázolja, felirattal: [Ave] Maria gratia [plena]. Szerk. 8 Ifj. Nemes Ödön most joghallgató barátommal, ki az apja birtokában levő fennebb említett 3 vázlatot, valamint az ádámosi templom mennyezetének vázlatát fölvette. 4 Szerintünk a keresztről levételt. Szerk.
608 KÜLÖNFÉLÉK. Vadászkutyának látszik. Talán Nimródot, a vadászt ábrázolta e képen a festő, a mi ismét legalább annyiban nem lehetetlen, hogy más ó-szövetségi alakot is találunk a négyszögek díszítményei között. 1 Ott van pl. a tizenhatodik táblán Sámson az oroszlánnal. Nem hiányzik azonban a sárkányölö Szent-György sem, csakhogy egészen elrejtőzött a huszonkilenczedik négyzeten, az ötödik sor növényornamentikái közzé úgy, hogy Schultz a környező tiszán virág- és levéldíszek között észre sem vévén, e tábláról egyáltalában nem szól. Az első sor hatodik négyszöge végűi igen finom, koszorú alakú, egyszerű és nemes díszítménynyel környezett püspököt ábrázol. A második sorban emberi alakok nincsenek. E helyett a nyolczadik és tizenegyedik virágos mező közepén egy-egy czímer foglal el pár cm. helyet. A nyolczadikon a csinos paizs piros mezejében (czímertanilag) balra fordult ezüst kigyó szájában keresztes aranyalmát tart; 3 a másik a négyfelé osztott magyar czímerpaizs, melynek felső jobb mezejében egy ágaskodó egész oroszlán, az alsóban a négy vízszintes pólya, a felső balfelen kettős, ezüst, talpas kereszt, s alul a három dalmát leopárdfej néz ki a piros mezőből. Erről mondja különben Schultz, hogy magyar czímer és a Hunyadi családé". 3 Két czímer díszíti a következő rendet is. Egyiken a tizenötödiken három rózsa a czímerkép, 4 mig a 17. piros mezejű paizsát jobbról balra ferdén szeli három ezüst pólya. Rómer még csak egy czímert említ meg, a mely szerinte a 33. táblán foglal helyet és Anjou liliomokat" tüntet fel. Ez nem a 33., hanem a 39. négyszögben található, s piros mezejében csak egy liliom van. Tényleg czímert kapunk a 33. négyszögben is, csakhogy amiak piros mezejében zöld hárslevelet és arany csillagot találunk. Tán a Eathold nemzetség czímere. Mindeniket díszítmények övezik. A harmadik sor ismét csaknem oly tartalmas, mint az első. Az ezen rendbe jutó 14-ik táblát két fegyveres küzdő vitéz alakja teszi a mennyezet egyik legérdekesebb részévé, s csaknem mellette, a 16-ik Sámsont ábrázolja az oroszlánnal. Ugyané sorban kezdődik az evangélisták jelképes ábrázolása. Máté nyitja meg a rendet a 13. négyszögszögben, János a 17-diken van, 6 Márkot a 31-ediken s Lukácsot a 36-odikon találjuk. Elhelyezésük tervszerűségre mutat, a mennyiben egy-egy sort nyitnak meg és zárnak be, s egy sorban ketténként, a hajó keleti és nyugati szélső négyzetsoraitól egyenlő távolra, mindkét 1 Szerintünk szent Egyedet kívánja ábrázolni ez a lándzsás, hosszú szakálú, mezítelen férfi alak. Szerk. 2 Ez a bethleni Bethlen család czímere. 3 Rómer idézett müve 108. old. * Ezt annak idején nem ismertük meg. Csak Rómer és Schultz után írhatom.. 3 De csuk a jelvénye: egy fehér glóriával övezett sas.
KÜLÖNFÉLÉK. 609 felől számítva a harmadik rend első és utolsó négyszögét díszítik. Mintegy bezárják a negyedik és ötödik sor levél- és virágdíszítményeit, melyeknek úgyszólván külső szeglet-bástyáit képezik. Mindeniknél találunk mondatszalagot is, mely a symbolizált evangélista nevét tartalmazza, a szokásos Sanctus" jelzővel. A külön ki nem emelt többi négyszöget a szebbnél-szebb és változatos növény-ornamentika tölti ki. Az egésznek beosztása tehát a következő: KELET. Mária fogantatása» (?) r Angyali üdvözlet ornamentika Keresztjét fogó Jézus? Jézus keresztről levétele Angyal Nimród (?) Szt.-Egyed Püspök ornamentika díszítmény, közepén a kígyós ezímerrel di szítmények dísz, közepén a magyar ezímerrel ornamentika Máté evangélista 1 Küzdő vitézek díszítmény, közepén a 3 rózsás (?) ezímerrel Ne vény Sámson d í Bzítménj dísz, 3 fehér rezsó tos nólyás ezímerrel e k János evangélista jehénye ÉSZAK DÉL. N ö vény d í jzítmény ek Szt-György ornamentika Márk evangélista dísz ornamentika a hár=leveles ezímerrel dís zítmények Lukács evangélista díszítmények -dísz az Anjou ezímerrel díszítmér yek N ö v é n y d í s! 1 zítmények NYUGAT. Sem a festő nevének, sem a keletkezés idejére vonatkozó évszámnak semmi nyoma. Az utóbbira talán majd a czímerek adnak biztos Erdélyi Múzeum XV. 2
610 KÜLÖNFÉLÉK. útbaigazítást, mert Rómer és Schultz azon föltevésére, miszerint a festmények axiv-ik századból valók, az eddiginél több bizonyíték szükséges. 1 II. Mig ebben az egyházban egyre jobban pusztulnak a félezeréves képek, addig az ádámosi unitárius templom csak nemrég nyert új fedelével pár évtizedre legalább az idő rongálása ellen biztosítja négy százados mennyezet-festését, mely egykorú, bár nem egy-stílü a templommal. A templom a késő gótika műve. Három emeletes, lőréses, tornáczos, lábas tornya védelmi czélokra készült. Ott fekszik az Adámoson átvezető kis-küküllővölgyi országút mellett. Többször igazíthatták, s nyugati és déli ajtaja bizonyára ily alkalommal veszítette el csúcsíves idomát s alakult félkör-ívessé. Hajójának többi része egészen eredeti alakjában maradott meg, s a szentély kőbőltozatát is csak az utolsó renováláskor szedték le. Akkor nyerte ez a rész kivül párkányfejét, s benn azt a deszkamennyezetet, mely feltünó'en kopár ellentéte a hajó festett mennyezetének. A képeket csak nyitott ajtónál láthatjuk kellően, mert a hajó három déli ablaka közül a középsőt elfödi az eléje épült portikus s a szentély ablakai ide keveset világítanak. Pedig a gyér világosságban a maga nemében igen értékes mű tűnik szemünkbe, mely szépség és változatosság dolgában messzire marad ugyan a gogány-váraljaitól; de nevezetessé teszi az, hogy a legrégibb ily fajta magyar renaissance munka s egyszersmind Magyarország eddig ismert legrégibbi évszámos mennyezet-festménye.' 2 ' Keletkezése évét a festő a diadalívtől számított első sor negyedikftábláján jelölte meg. A mohácsi vész évében (1526) festették, s az évszám arab jegyei kétségtelenül e korra utalnak. De maguk a díszítmények is a XVI. század elejére mutatnak. Az 56 négyzeten csak hét-féle változatot kapunk, s ezek mind a diadalívvel párhuzamos négyszögeken sorakoznak. A többi sor a hajó hosszában ugyanazon renddel ismétli az előtte álló tábla díszítményét, a mi alól csak a második sor negyedik táblája képez kivételt, hol a fölötte állóval mindenben egyező keretben új motívum gyanánt közbűi új czímer vau. Az első négyszög alapszíne sötétkék. Közepét az átlók és a középvonalak irányában elhelyezett nyolcz, sárga színű erezett hegyes levél foglalja el, mely köré az átlók irányában, konczentrikus negyedkörökből alakított, egymás alatt átbúvó szalagok fonódnak. Színök világoskék, sárga és vörös. Két-két szembefekvő köze nagyjában lencse-átmetszetet mutat. Széleiken fehér szegély húzódik végig, közepüket virág- 1 Szerintünk a menyezetfestés a XV. sz. végéről való. Erre vall az ornamentika, erre a felíratok betűje s a czímerek formája stb. 2 Huszka József szerint az eddig ismert legrégebbi festett famennyezet 1613-ból való volt. (Magyar iparművészet, I. évf., 1. sz., 21. old.) Ez csaknem egy kerek századdal régebbi.
KÜLÖNFÉLÉK. 611 kehely alakra stilizált hármas babérlevél és bogyó-sor foglalja el, melynek haladó iránya az átlók két felén ellenkező. A babérlevél és bogyó teszi a második tábla díszítményének is egyik alkotó elemét. E négyszögben egy vörös keretű kisebb négyszög van, melynek világos mezejét csaknem egészen betölti egy csúcsára állított hatszög átlói irányában stilizált sárga cserlevél-dísz, s a hatszög középvonalai irányában az előbbiek alól kibúvó világos cserlevelek. Ezek széle és szára összekötve hatszögű homorúlást képez, melyben ismét csavaros küllőjű kör áll. Négy kör-alakú diszítmény foglalja el a belső négyzet sarkait is, s a külső és belső négyzetek közében a sarkoknál újra nagyobb kört találunk, melyben a belső négyzet kisebbített cseriével dísze ismétlődik. A négyszögek szalagdíszót pedig a leírott babér ornamentika teszi, mely az első tábla ilynemű díszével jóval nagyobb méretű s levélhegyeivel és bogyóival a szalagon az óramutató irányát követi. Színezése középen elválasztva a szalag külső felében sárga, a belsőben világos-kék. A harmadik tábla világos-kék mezejében egészen sajátságos levéldíszítménynyel találkozunk. A négyszögű mező átlói irányában nagy, s középvonalai irányában kisebb fehér és sárga szinű erezett levelek csavarodnak, melyek az előbbi táblánál talált csavaros küllőjű körből indulnak ki. A jobbfelőli alsó nagyobbik levélben az ott olvasható közös szárú két M (MVI.) valószínűleg a festő nevét rejti. 1 De ha a nevet ebből még most nem is fejthetjük meg, a korra nézve bizonyost mond a negyedik tábla. Ennek belseje egy kétszer kereteit világoskék alapú négyszög, melyben czimerpaizs és ebben hegyével lefordított nyitott körző s vonalzó áll. Ezek felett a paizs mezejében olvasható az 1526. évszám. A keret-szalagot a már ismert babér motívum alkotja. Változatosabb az ötödik négyszög. Közepén két egyközépű kör helyezkedik el, melyek' közül a belső méretre és küllőire nézve egészen egyenlő a 3. tábla középponti körével. A külső kör szélétől a négyszög középvonalain stilizált egyes virágkelyhek érnek a négyszögnek majdnem a széléig, s az átlókon összetett virágkelyhek nyúlnak a szegletekbe, melyeknek felső darabja az alsóból növő különfajú virágból alakúit. A kehelyközöket végűi körös diszítmények teszik változatosabbá. A változatosságban a hatodik négyszög sem marad hátra, mely a 2. és 4. mintájára külsőre és belsőre oszlik, s a belső része egészen ismétli a második tábla belsejének diszítményét. A külső azonban új motívumot alkalmaz, a mennyiben a belső négyzet csúcsaihoz irányuló diszítniényből kétfelé egy-egy behajló levél halad a középvonalak "felé, s a keleti és nyugati két szembefekvő oldalon a kettő hegye találkozván, a behajlások szögében kördiszítmény van, míg az északi és déli oldaloknál a két levélhegy nem ér össze, s az így támadó nagyobb tért csinos liliom- vagy tulipán kehely ékesíti. 1 Ez az alább említett üfedgyesi Jfihály, az 1694-iki javító, monogramja lesz. Szerk. 42*
612 KÜLÖNFÉLÉK A hetedik tábla egyesíti az 1., 2., 4. és 6. egyes motívumait, csak az elhelyezés más. Az átlókon egyenes babérlevél és bogyó szalag megy saroktól sarokig. így X alakot képez, s a négyszögnek ezek által formált háromszögtereiben a már többször alkalmazott cserlevél diszítmény illeszkedik. Ezzel vége a rendnek, de az önálló diszítményeknek is. Még csak a második sor czímerét kell felemlítenünk, mely Szeben czimeréhez hasonlít. A paizs mezeje közepén vízszintesen két részre oszlik. Alja veres, felső része világospiros. A két felső szegletből egy-egy hegyes, kétélű kard irányúi a vörös mező aljába. Egymást a mezők elkülönítésénél ferdén keresztezik, s keresztvasaik végétől egy lóheríves ötágú korona emelkedik feléjök. Xem tudjuk, hogy a czímer kié, ezt a későbbi kutatás dolga kideríteni. Még csak annyit jegyzünk meg, hogy a négyszögek aránylag elég épek, s a mi rongálódás van rajtuk, azt a régebb befolyt esőviz okozta. A nagyobb romlás azonban még a XVII. században eshetett, mert ugyancsak a széleken régi mázolt deszka betoldások vannak. Ezt az igazításfélét jelölheti az északi szélső sor egyik ily deszkadarabján a következő, betűfonásokkal és rövidítésekkel készült kis felírat: AN[NO] DOM[IN]I 1694. ERIGEBA[TU]R P[EE] MIC[HAELEM] MEDGYESI TEMPORE CURATORIS FRAN[CISCI] SZABÓ. Ezzel be is fejezhetjük e mennyezetképek ismertetését, melyek a renaissance festészetnek Erdélyben meglehet, hogy első ily fajta próbái, s talán utolsó emlékek is a XVI. század alkotásaiból. III. A legfiatalabb mennyezetet hagytuk legutoljára. Ez is több, mint 250 éves. Maros-Torda megyében Régen közelében Magyar-Fülpösön van az ottani ref. templomban. Egészen félre esik az országúttól, s mégis elég szerencsés volt, hogy virágdiszítményeit bár a színezés nélkül lemásolják. 1 Ez már nem egykorú a templommal, s lehet, hogy még ezelőtt is voltak ott ilyenek. Most hosszában 9, szélességében 6, tehát összesen 54 tábla borítja fenn a hajót. Csupán a nyugati sor hat négyszögén van egyszerű pikkelydísz, s a mennyezet közepén két feliratos tábla. A többi rendkívül változatos. Festőjük a 46 négyszögön legalább negyvenféle mintát használ, melyekben igen sok a magyar motívum s éppen ez az egészben a túlnyomó. Közűlök némelyik meglepően szép. Van ott mindenféle beosztású négyszög. Van átlós, középvonalas, hullámos ; némelyik négyszögben a festő a virágot magyarosan cserépbe ülteti, másikban a szép virágdiszítményt kar 1 Deák Lajos raarostordai tanfelügyelőnek vizsga alkalmával tűntek fel a kiválóan szép, magyaros minták s ő aztán a mennyezetet lerajzoltatta.
KÜLÖNFÉLÉK 613 nyújtja elő, s van olyan is, a mely kehelyből nő ki. Virágai közül gyakori a szegfű, tulipán és rózsa. Kacsokat és indákat is bőven találunk. Uralkodó szín a piros és zöld; elég sűrűn fordul elő azonban a kék és sárga is. Általában nem a színezés szépsége adja meg a meny nyezet értékét, mert éppen ez sikerűit a leggyengébben, hanem a minták teszik az egészet változatossá és becsessé. Ezekben egyszerű festőjük roppant leleményes. A mennyezet 1642. novemberében készült, midőn a templomot kiigazították. Ezt a két középső tábla mondja meg, melyek közül az első szélén ott van a pap neve: MINISTER ECOLESIE VALENTINVS. E táblát czímer is díszíti, vagy helyesebben díszteleníti, mert maga ez a kép igen gyenge szerzemény. A czímer égszínkék mezőben ágaskodó idomtalan egész egyszarvú. Sisakdíszűl koronából kinövő fél egyszarvút találunk, s az egészet, a foszlányokkal együtt bekeretelt piros mező fogja körűi. Alája jön a felírat, 1 mely a második táblán a Johannes Mensarius nevével, s a rá következő itt már ismételt 1642. évszámmal végződik. Különben egész terjedelmében, sorrról-sorra a következő: I. In no mine 3 Sacro sanctae individuae Trinitatis : Anno a partu virginis M: sex: 42 in mense novemb(ris) ex pristina desolacione cum omnibus ex is Dei bonitate restauratum per gene(rosum) domin(um) Nicol(aum) Caspar: 3 templum hoc: 4 II. Auxilio primogeniti subsidio exte nso illustrissimorum domini domini Georgii Rákóczi, Dei gratia principis Tran: silvaniae ete. et dominae dominae Susannae Lorantffi principissae ete: üum iidem duobus filiis Georgio et junioré Sigismundo foeliciter regnarent 1 Közölték igen sok hibával és kihagyással az erd. ev. ref. egyházkerület 1891. évi Névkönyvében, a XLIII. oldalon. 2 Megszakítva. 3 Valószínű, hogy az egyszarvús czímer a Gáspár Miklósé, kit a felírat említ. A gyalakúti ev. ref. templomban a szövérdi Gáspár János sírkövén a mint Orbán Balázs írja (Székely föld IV. 34.) szintén egyszarvús czímer van. Nem lehetetlen, hogy Gáspár Miklós is e család egyik tagja volt. 4 E sor az előbbieknél sokkd apróbb betűkkel a festett belső keret párhuzamos vonalai közzé esik. Talán ezért nem vette észre az is, a ki a Névkönyvbe M.-Fülpöst leírta.
614 KÜLÖNFÉLÉK. Omnis, quis invocaverit nomen Domini, salvus érit. Joel. cap. 2. JOHANNES MENSARETJS 16 4 2. Bizonyára ez az ideírott János asztalos, vagy ha úgy tetszik Asztalos János lehetett a mennyezet festó'je. Áz ő ecsetje alkothatta a nyugoti karzat feljárója deszkaoldalának szép hullámos tulipán díszét, s tán azt a kardos magyar alakot is, melyet annak idején a déli ajtószárny belsó' felére festettek. Ezt más alkalommal még röviden ismertetjük ; a festmények tüzetesebb méltatása pedig ahhoz jobban értő szakemberek feladata. Műtörténeti tanulmányút. Kelemen Lajos Az Erdélyi Múzeum-Egylet decz. 7. vál. ülésének megbízásából az egylet titkára és pénztárnoka dr. Mádisies Jenővel az orsz. iparművészeti múzeum igazgatójával decz. 9-én útra keltek, hogy a Kis- Kükülló'megyében lévő régi templomok és kastélyok műtörténeti emlékeit, régiségeit megtekintsék s azokról fénykép felvételeket és feljegyzéseket téve az egyletnek jelentést tegyenek. A hármas bizottság legelőbb is Balázsfalván, állapodott meg, hogy az ottani culturintézeteket és műemlékeket megtekintsék. Az érseki palotában szívélyes fogadtatásra találtak. Műkincsekben ugyan szegény az érsekség, mert a forradalom előtti időből semmi sem maradt fenn; de maga az érseki palota is érdekes műrégisőg, mely a XVI. század derekán ínséges munkából épült, mint azt a rajta lévő egykori kó'be vésett felirat mondja, mely szerint: Hanc domum f'ecit edificare Georgius Bagdi et terminavit eam post Christi nativitatem anno MDXXXV. tempore magnae famis, eiim agrieola suum faciebat íinum cubulum tritici Horenis quatnor ve] eitra, hoc opus fecit Stephanus La,pi de Tasn Ad. A kastély később Apaffy Mihály fejedelemé volt, róluk szállott a kir. kincstárra, mely azt a g. kath. érsekségnek adományozta. Bal ázsiai várói Küküllövárra ment kocsin a bizottság, a hol a régi. gótikus (most ref.) legújabban restaurált templomban megtekintette a Bebek Györgyné Patócsy Zsófia (ni. h. 1583.) fehér márvány sarkophágját (Lásd bővebben az Erdélyi Múzeum 1897. évf. 288. 1.) s -a szép történeti szerepet játszott várkastélyt, mely magas dombélen emelkedik s négy kerek bástyatornyával ódonszerű hatalmas erősség volt a régi időben. Mostani alakjában gr. Bethlen Miklós építtette a régi fölé, a múlt század végén. Erről szól a várban levő két felírat. Egyik a kapu fölött, a Bethlen- és Csáky-czímer alatt, így hangzik: