Ára: 300 Ft - mellyel kiadványunk Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület lapja további megjelenését 2012/1. szám támogatja A tartalomból: Egy város élelme A minõség nem érték Itt a farsang... A papírmerítés mestersége Pásztorok az erdõben Poszteren: Egerészölyv - az év madara
Környezetvédelmi folyóirat Az E-misszió Egyesület lapja 2012/1. szám Szerkesztők: Bárány Brigitta, Karásziné Gulyás Edit, Kolocsán Tünde, Kolos Lívia, Dr. Szigetvári Csaba, Tömöri László, Zalatnay László Kiadja és terjeszti: E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Postacím: 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 6. e-mail: emisszio@e-misszio.hu Telefon: 42/423-818 Adószám: 19214555-2-15 Számlaszám: 68800109-11076302 Megrendelhető: az Egyesület címén, egy szám ára: 300 Ft előfizetési díj egy évre: 1500 Ft + 850 Ft postaköltség Megjelenik 2 havonta, 500 példányban Utánközlés nem tilos, hanem kívánatos! - Kérjük azonban a forrás feltüntetését! A nyomdai munkákat az Energia és Környezet Alapítvány támogatta. Készült a START Nonprofit Kft. Nyírségi Nyomda üzemében, környezetbarát papírra. Nyíregyháza - 2012 Felelős vezető: Balogh Zoltán vezérigazgató T A R T A L O M Egy város élelme...... 2 A minõség nem érték.... 4 Globalizáció és fejlõdés - ajánló. 5 A mézrõl - II. rész....... 6 Civil természetvédelmi kezelés az Oláh-réten........... 7 Faluprogram 2011-2012... 8 2012 tagság - felhívás.... 9 Poszter - Egerészölyv - az év madara. 10 A papírmerítés mestersége...12 Megyénk kincsei télen is II...14 Tájak találkozása - ajánló...15 Pásztorok az erdõben.....16 A kettõs ügynök - emlékezés..17 Zöldfülûeknek - mese......18 Itt a farsang............19 Tudta-e a farsangról?.....20 Fotók: Bárány Brigitta, Kolocsán Tünde, Kolos Lívia, Kovács Tamás, Lukács Attila, Mádi Péter, Papp Gábor, Révész Márton, Szigetvári Csaba, Tömöri László, Török Hunor és az Internet Címlapon: Nagy Anna, erdőpásztor grafikája A kiadvány az Egyesület tagságának és a munkatársak lelkesedésének támogatásával jött létre. Örömmel fogadjuk adományaikat! Számlaszámunk: 68800109-11076302 Amennyiben szeretnél Egyesületünk aktuális programjairól, híreirol és környezetvédelmi érdekességekrol e-mailt kapni, írj egy levelet címünkre: emisszio@e-misszio.hu. Csatlakozz facebook csoportunkhoz! Egy város élelme Nyíregyháza az ország nagyvárosai közé tartozik. Hivatalos adatok szerint 116.000 ember lakik itt. Talán nem gondoljuk, hogy az élelmezéssel olyan sokat érdemes foglalkozni. Hiszen ott vannak a boltok, jó nagy a kínálat, és mindenki pénztárcája és egyéni igényei szerint alakítja ki azt, hogy mit és mennyit eszik. De ha nem az egész felől közelítjük meg a kérdést, akkor már egy másik kép tárul fel előttünk. Kezdjük a gazdasági kérdéseknél. Évente 30 és 50 milliárd Ft közöttire tehető az az összeg, amit az itt élők élelmiszerre költenek. Az élelmiszerek jelentős része messziről jön. Nagy bevásárló központokból jutunk hozzájuk. Még a kiskereskedők is kénytelenek ezekből beszerezni a portékájukat, hiszen helyben nagyon kis mennyiségű élelmiszert termelünk. A bevásárló központok mellett alternatív forrás a városban lévő 3 piac. Ezeken csupán a teljes városi forgalom néhány százaléka bonyolódik le. Ebből a helyzetből az következik, hogy a városba érkező pénz egy része élelmiszerfogyasztásunk miatt el is folyik innen. Az élelmiszerre költött kiadásaink jelentős része nem a városi gazdaságot erősíti. Minden forint, ami olyan termékre megy el, ami itt is, vagy a környéken megteremhetne, az egyben gyengíti is a város gazdaságát. Ennek a szerkezetnek a környezeti hatásait is érdekes megvizsgálni. Mivel messziről jönnek az áruk, ezért azt közúton kell szállítani. Ez fosszilis energiafelhasználással történik, és persze az újrahasználat környezeti hatásairól se feledkezzünk el. Azt az élelmiszert, amit messze kell vinni, olyan módon kell elkészíteni és csomagolni, hogy kibírja a szállítás viszontagságait és idejét. Ehhez rengeteg csomagolanyagra és tartósítószerre van szükség. A csomagolóanyag az a városi szeméttelepen köt ki. Rengeteg értékes, egykor volt nyersanyag kerül ide. Szelektív gyűjtéssel csak ennek egy része forgatható vissza, és ezeket az anyagokat is újra szállítani kell. A tartósítószerekkel pedig a testünknek kell megbirkóznia. Számos kutatás bizonyítja, hogy ezek megterhelik az egészségünket. Amikor orvoshoz megyünk, vagy a gyógyszert kiváltani, akkor nem nagyon jut eszünkbe, hogy ennek bizony köze lehet ahhoz, amit a boltokban kapunk. A környezeti következmények másik oldalával a parlagon hagyott földeken találkozunk. Ha nem éri meg élelmiszert termelni, akkor az emberek felhagynak ezzel.
Lassan elnéptelenedik a vidék. (Ma a teljes hazai lakosság 70%-a már városokban lakik. A falun maradottak pedig a városokba járnak élelmiszerért) De nézzük tovább. Az élelmiszertermelés és kereskedelem kevés embernek ad munkát és jövedelmet. Közülük is kevesek azok, akik a termelésben dolgoznak. A többiek a szállításban és a kereskedelemben vannak foglalkoztatva. Ugyanakkor a munkanélküliség, a jövedelemnélküliség jelentős probléma, aminek a következményeiről most nem akarok sokat írni, mert mindenki tudja ezeket. Összefüggésben van ez a bűnözéssel, a romló egészségi állapottal, a gyerekek iskolából való kimaradásával és leszakadásával is. Ha a jelenlegi szerkezet ilyen hatásokat eredményez, akkor két kérdés merül fel: 1. Mi a mozgatórugója ennek, tehát milyen okok miatt alakult ez ki? 2. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? A két kérdés kiegészíti egymást, mert ha felismerjük a valódi mozgatórugókat, akkor át is alakíthatjuk azokat, és más szerkezetet kapunk. De ha csak ötletszerűen próbálkozunk a változtatásokkal, akkor szembe megyünk az ún. realitásokkal, amelyek nem mások, mint azok a mozgatórugók, amelyek a mai termelési és fogyasztási szerkezetet és összes hatását kialakítják. Így szükségszerűen bukásra vannak ítélve. Persze ideig óráig ezek a kezdeményezések virágozhatnak, ha sok pénzt, vagy nagy emberi elszántságot teszünk mögé. De egy idő után a pénz is el fog fogyni, és az ember is elfárad. Helyette inkább próbálkozzunk a mozgatórugók megváltoztatásával, ami lényegében nem igényel sok pénzt, és nem igényel emberfeletti erőfeszítést sem. Játsszunk el egy gondolattal, csak azért, hogy modellezhessük a helyzetet. A gondolatkísérletnek az az igazi előnye, hogy nem kerül semmibe, nem akar senkit sem megváltoztatni, senkit sem rávenni olyasmire, amit nem akar, de alkalmas arra, hogy lehetőséget teremtsen számunkra a jövőt tekintve. Ehhez persze az kell, hogy sok ilyen kísérletet gondoljunk végig. Az egyik mozgatórugó a pénz kamatos természete. A Süvöltő olvasói már sokat olvashattak erről, és biztosan fognak is, így most nem megyek bele a pénzrendszer taglalásába. A játék kedvéért nézzük meg, hogy mit lehet ezzel a mozgatórugóval kezdeni. Képzeljük el azt, hogy közösségi összefogással kiadunk egy helyi pénzt, ami negatív kamatozású rendszerrel működik. Ez ma nem olyan sci-fi elképzelés, mert láthatjuk, hogy országszerte jönnek ki ezzel városok, régiók. A helyi pénz alapvetően helyi cserét tud biztosítani, hiszen mondjuk Nyíregyházi Krúdy bankót nem fogja elfogadni a kínai fokhagymatermelő, sem a multi, aki ezt idehozza nekünk. Ezt a fizetőeszközt a városban élő termelők, kereskedők és a városban élő emberek fogják tudni használni. Ha lesz egy ilyen fizetőeszközünk, akkor ezzel a város környéki tanyavilágban újra lesz értelme élelmiszert előállítani. Ezzel munkahelyek tömege fog létrejönni, hiszen nem csak megtermelni kell azt, hanem feldolgozni és elosztani is szükséges. Nem kell majd messziről szállítani, aminek eredményeképpen csökken a hulladék mennyisége, és egészségesebb élelmiszerhez is juthatunk. Így javulhat a közegészségügyi helyzet is. A városban élő embereknek ennie kell. Ha az élelmiszer egyre nagyobb hányada helyben terem, akkor az élelmiszerért adott pénz is helyben marad. Az élelmiszert megesszük, a pénzt meg visszaforgatjuk a belső gazdaságba. Ha van helyben olyan eszköz, ami összeköti a munkát a munkaerővel, akkor eltűnik a munkanélküliség is. A gondolatkísérlet másik fő eleme a negatív kamat. Ennek csak két jellemzőjét szeretném most megemlíteni. Ahol ilyen rendszer van, volt, ott az emberek azon gondolkoztak, hogyan szabadulhatnának meg értelmes módon a pénzüktől. Tudom, hogy ez egyelőre hihetetlenül hangzik, de ez van. Mivel mindenki szabadulni akar a pénztől, de értelmes dologra szeretné elkölteni, ebben a rendszerben a pénz forgási sebessége megnő, és elkezdődik a minőségi termékek és minőségi élet kellékeinek a megfizetése. A másik érdekes dolog, hogy a pénz birtoklásáért fizetett negatív kamat visszafolyik a közösség számára. Ebből lehet olyan dolgokat finanszírozni, amelyeknek közösségi hasznuk van. Tehát nem a tőke tulajdonosa gazdagszik, hanem a teljes társadalom. A gazdagodást anyagi, és átvitt értelemben egyaránt érthetjük. Ebben a pár sorban két szerkezetről beszéltem. Az egyik, ami ma látható. A másik pedig egy lehetséges alternatívája a jövőnek. Azt hiszem, rajtunk sok múlik, hogy a lehetséges jövők közül melyiket valósítjuk meg. Zalatnay László 3
TÁRSADALOM A minõség nem érték Mielőtt bárki elkezdene velem vitatkozni, azelőtt leírok néhány megfigyelést, ami ezt alátámasztja: 1. Talán ismerős a tervezett elavulás fogalom. Ma az ipar a villanykörtétől a mosógépig sok termékre alkalmazza ezt. Lényege, hogy az adott termékbe bele kell építeni valamilyen hibát a mérnököknek, aminek következtében az idő előtt elromlik, és javíthatatlan lesz. A villanykörte összeesküvés c. film szépen bemutatja a jelenséget. Ma már lehetne olyan villanykörtét kapni, aminek az élettartama 100.000 órás (Nem elírás! Százezer) Ez napi 4 óra világítással számolva közel 70 évig működne. A neccharisnyát sem kellene 2 alkalom után kidobni, de a mosógépek is bírnák 30-40 évig. A nyomtatókba olyan chip van beépítve, ami számolja a nyomtatásokat és ha elér egy bizonyos értéket a számláló, akkor valamilyen műszaki hibát jelez. A szervizben meg azt mondják, hogy többe kerül a javítás, mint egy új készülék megvásárlása. 4 2. Zenei nevelés: Duncan Lorien egy skót származású amerikai zenetudós. Azt kutatta, hogy miért nem tudnak a mai gyerekek olyan könnyen hangszereken játszani, mint az ókorban élt elődeik. Aki keres, az talál. Szépen összerakta azt a történetet, amiből kiderül, hogy miért kellett az emberek zenei nevelését olyan bonyolulttá tenni, hogy csak sok év keserves és kitartó tanulás után tudjon valaki elfogadható szinten játszani egyegy hangszeren. Nem csak az okokat tárta fel, hanem ki is fejlesztett egy olyan zenetanítási rendszert, amivel 4 nap alatt bárki elsajátítja a zene alapjait, és utána napi 10-20 perces gyakorlással fél év alatt koncert szintre tudja csiszolni a tudását egy vagy akár több hangszeren. Miért van az, hogy annak ellenére, hogy Duncan Lorien egy évtizede járja a világot, köztük Magyarországot is, zenei kurzusokat tartva, a hivatalos zeneoktatásba még mindig nem került bele az a módszer, amit átad az érdeklődők számára? Ha 10 éve e szerint tanulnák a gyerekek a zenét, akkor olyan zenei élet lenne itt, hogy a világ ide járna zenét tanulni, vagy csak hallgatni. 3. Oktatás, pszichológia, egészségügy. Általános alapelv: ha a tanár, pszichológus, orvos gyorsan megadja a gyerekeknek, pácienseknek azt az információt, amivel gyorsan tanulhatnának, vagy gyorsan meggyógyulnának, akkor nem vennék igénybe a szolgáltatást az emberek. Nem lenne, aki eltartja ezeket az embereket. Csak hogy a félreértést elkerüljük nagyon nagyra becsülöm a jó tanárokat, a jó pszichológusokat és a jó orvosokat, akikre természetesen a mai világban nagyon nagy szükség van. De ezzel együtt is megáll az az állítás, hogy sok szakma képviselőjének nem feltétlenül a gyors tanulás és előrehaladás az érdeke. Vagy a képzése során már maga sem szerezte be azokat az információkat, amik a hatékony munkához kellenek. Csak egy egyszerű eset: az 1970-es években egy Georgij Lozanov nevű bolgár pszichológus kifejlesztett egy olyan nyelvtanulási módszert, amivel 1 nap alatt 2000 (megint nem elírás) szót tudott megtanítani egy idegen nyelven bárkinek. Hol van ma ez a tudás? A gyógyszeriparról meg ugye nem kell beszélni. Sok gyógyszer csak arra jó, hogy újabbakra legyen szükség. 4. Politika. Na erről nem írok, ide mindenki gondoljon, amit akar. 5. Élelmiszerek. Ma az van, hogy vannak olyan növényeink, amelyek ellenállóak sokféle kártevővel szemben, de nem ezeket terjeszti a mezőgazdaság, hanem azt, ami csak egy csomó növényvédőszerrel kiegészítve hoz valamilyen termést. A genetikailag módosított élelmiszerek fejlesztése is abba az irányba halad, hogy a növények kibírják a durva vegyszereket is. Mi meg a sült krumplival, meg a pacalpörkölttel benyomjuk a szermaradványokat is. Ami biztosan nem válik egészségünkre. Kell-e még sorolni? A kérdés nem az, hogy ma a minőségi termékeknek van-e lehetőségük az elterjedésre, hanem az, hogy miért van ez így? Ma nem juthat a társadalom minőséghez, mert az a jelen gazdasági rendszer bukását jelentené. Persze a jelen gazdasági rendszer bukása elkerülhetetlennek látszik más okok miatt. Az emberek vevők lenné-
Ajánló nek a minőségre, csak abban nincs profit. És ma a profit nagyobb úrnak látszik, mint a teremtő Isten és a szeretet. Igaz, ez a látszat már összeomlóban van, de még jól tartja magát. A játék kedvéért képzeljünk el egy minőséget értékelő világot! Én ilyeneket vizionálok magamnak: - Az emberek építenek egy házat és alig költenek rá, mert minden hosszú élettartamú. És vígan élik életüket, mert kevés munkával képesek megszerezni azt a jövedelmet, ami sok minden másra is elegendő. - Kevesebbet kell vásárolni, ezért kevesebb terméket kell gyártani, így a szállítással, termeléssel rengeteg energiahordozót és nyersanyagot megtakarítunk. - Egészségesek az élelmiszereink és a beltartalmi értékük is kiváló. Ezért egészséges a társadalom, sokkal kevesebb növényvédő szert és mérget kell legyártani és a környezetbe juttatni, ami megint kevesebb munkát igényel, nyersanyag- és energia- és pénzmegtakarítást (pl.: kevesebb gyógyszerre van szükség) jelent. - Kevesebb termőföldön terem meg a szükséges jó minőségű élelmiszer, és így több természet marad. - Az emberek boldogok és van idejük. Nem stresszelnek, nincs gazdasági válság és nincsenek mellékállások, de nincs munkanélküliség sem. Pontosítok: nem a munkanélküliek hiányoznak, hanem mindenkinek van jövedelme, olyan tevékenységek végzése által, ami jelenleg a nem anyagi értékek körébe tartoznak. És mit csinálunk a szabadidőnkkel? Kartelleket, akik a tervezett elavulást hozzák létre??? Nem hinném. Talán jobb ötleteink is támadhatnának: Séta, színház, mozi, könyvek, beszélgetések, kirándulások, edzés, kutatás, sport, ünnepek, festészet, zenélés, egyéb művészetek, a világűrbe való kirándulás, más bolygók benépesítése, akármi. Ugye ez utópiának tűnik! Az is. Mert amíg a kamatos pénzrendszerrel nem számolunk le, addig a profit az úr és a mai nyomorúságos kilátásaink maradnak. Zalatnay László * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Globalizáció és fejlõdés: kritikai fejlõdéstanulmányok szöveggyûjtemény Globalizáció és fejlõdés a félperiférián: válság és alternatívák Két összetartozó könyvről adunk ez alkalommal hírt. Az egyikben nálunk ismeretlen hangon írnak globalizációról, szegénységről, fejlődésről és az ökológiai korlátokról Nobel-díjas tudósok és a téma legkiemelkedőbb kutatói, mint Amartya Sen, vagy Joseph Stiglitz. A másik kötetben mindezt a hazai helyzettel kapcsolják össze az MTA PTI és a Védegylet kutatói. Globalizáció és fejlődés: kritikai fejlődéstanulmányok szöveggyűjtemény Egyre többen érzik a bőrükön is, hogy a globalizált újkapitalizmus nem a megvalósult Kánaán, szaporodó és súlyosbodó válságokkal jár, szégyenletes egyenlőtlenségeket okoz és ökológiai kizsákmányoláshoz vezet. A fejlődésről és globalizációról szóló hazai közbeszéd ugyanakkor néhány tiszteletreméltó kivételtől eltekintve elzárkózott a helyzetet tudományos szinten feldolgozó sokszínű kritikai irodalomtól. A rendszerváltó elit az adósságból szavazatvásárló korrupt állam és a vele szemben értelmezett civilizatórikus küldetéssel felruházott szabad piac között vergődik a mai napig. A rendszerkritikát közben hatásosan foglalta el a szabadság és esélymegvonó széljobb, míg a progresszív, ökopolitikai és újbaloldali kritika láthatatlan maradt. Globalizáció és fejlődés a félperiférián: válság és alternatívák Kötetünk párja (Globalizáció és fejlődés: kritikai fejlődéstanulmányok szöveggyűjtemény) a problematika gazdag nemzetközi irodalmába enged betekintést. Jelen kötet pedig hazai kontextusban közelíti meg a témát. Mi a fejlődés értelme? Automatikus-e a kapcsolat a gazdasági növekedés és a jól-lét, az élet minősége között? Szükség van-e demokráciára a fejlődéshez? Mi hazánk kötelessége és lehetősége a legszegényebb országok megsegítésére? Lehetséges-e fejlődés a globális pénzügyi kapitalizmus kerete-in belül? Mi a szerepe, jelentősége a mezőgazdaságnak a fenntartható fejlődésben? Komolyan vehetők-e a globalizáció lokális alternatívái? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a kötet tanulmányai, amelyeket az MTA Politikatudományi Intézetének és a Védegylet kutatói írtak. A könyvek beszerezhetőek az Új Mandátum Kiadó könyvesboltjában (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 46.) 5
Öko-Bio-Hazai A mézrõl - II. rész 6 Mire figyeljünk a mézfogyasztáskor? A méz egy érzékeny biológiai rendszer, mely könnyen változik, ezért nagyon fontos, hogy megfelelően bánjunk vele, hogy hosszabb ideig megőrizze jótékony tulajdonságait. A legfontosabb a megfelelő hőmérséklet biztosítása. A kaptárban általában 35-40 C van. A mézben lévő hasznos alkotóelemek egy része sajnos 40 C feletti hőmérsékleten elkezd lebomlani. Tehát nagyon fontos, hogy a teába ne akkor tegyük, amikor az még forró, különben a méz elveszíti jótékony hatását! Várjuk meg, míg a tea melegre hűl! A mézes tea fogyasztása nagyon ajánlott, ha télen sokat iszunk belőle, észrevehetően kevesebbszer betegszünk meg, mint amikor elhanyagoljuk a méz bevitelét! Egy felnőtt embernek naponta 2-3 evőkanál méz fogyasztása javasolt, különösen a téli időszakban. A méz jellemző tulajdonsága a kristályosodás, a közhiedelemmel ellentétben ez természetes folyamat, nem a minőségromlás jele. A kristályosodást nevezik még ikrásodásnak és helytelenül cukrosodásnak is. A méz 70% cukor, a kristályosodást a gyümölcs-szőlőcukor aránya határozza meg. A különböző mézek különböző gyorsasággal kristályosodnak, de minden méz kristályosodik! Jellemzően a magas szőlőcukor aránynyal bíró mézek kristályosodnak gyorsabban. A kristályosodás csak a méz fizikai állapotváltozása, a biológiai tulajdonságokra nincs jelentős hatással! Megfelelő hőmérsékleten való tárolással a mézek lassabban kristályosodnak. A mézet tartsuk mindig szobahőmérsékleten, ne tegyük hűtőbe, hideg kamrába! A megikrásodott mézet - ha igényeljük - újra folyékonnyá tehetjük. Egy edényben melegítsünk vizet max. 40 C-ig és állítsuk bele az üveget, majd lassú kevergetéssel homogenizáljuk. Ha nem akarjuk melegíteni, fogyaszthatjuk krémmézként is. A kikristályosodott mézet mechanikai úton krémesíthetjük, ezáltal a nagyobb kristályszemcséket összetörjük és a bekötött mézet újra kenhetővé tehetjük. Számos országban a krémméz fogyasztása már általánossá vált, mert könnyebben kezelhető, pl. nem folyik, csöpög, nem kenik úgy össze velük magukat a gyerekek a vajas-mézeskenyér evése közben. Melyik méz a drága? Honnan szerezzük be a mézet? Magyarországon az átlagos mézfogyasztás 0,4 kg/fő/év. Ez nagyon alacsonynak mondható. A legfőbb érv a mézfogyasztás ellen, hogy drága. Nézzük meg, valójában ez mennyire állja meg a helyét. A méz édesítőértéke kb. 3-szor nagyobb a répacukorénál - nem beszélve az ízhatásról - jelenlegi (és folyamatosan emelkedő) cukoráraknál érdemes elgondolkodni, hogy mivel készítjük el a finom süteményeket vagy mivel édesítjük a mindennapi kávénkat, teánkat. Ha átszámoljuk, hogy kb. 3-szor annyi cukrot fogyasztunk azonos édes ízhatás eléréséhez, nem csak a pénztárcánkat, de a szervezetünket is jelentősen terheljük. Ha figyelembe vesszük a fentebb már részletezett jótékony, egészségmegőrző hatásokat és ezeket összevetjük a jelenlegi gyógyszerárakkal (nem beszélve arról, hogy az ember nem szívesen árazza be a saját egészségét), már nem is biztos, hogy annyira drága a méz. A másik érv szokott lenni, hogy nem biztonságos a méz, a média ontja a méz-botrányokat. Valóban, az utóbbi két évben feltárt élelmiszer-hamisítások között leggyakrabban a hamis mézek állnak. A legnagyobb arányban a szuper- és hipermarketek polcain, valamint a piacokon kerülnek elő hamis, vagy szermaradványokat tartalmazó mézek. A nagy számok törvénye alapján ez nem is csoda, hiszen a vásárlók 60%-a az előbbi, míg 20%-a az utóbbi helyről szerzi be a mézet. A vásárlók kevesebb, mint 20%-a veszi csak közvetlenül a termelőtől a mézet.
Magunk is tájékozódhatunk a különböző fórumokon, hogy mely mézek esetében volt probléma az utóbbi években. www.ketesaruk.hu Érdemes megnézni a mézek származását, sokszor csak annyi szerepel rajta, hogy EU és nem EU országokból származó mézek keveréke. A nem EU országok jellemzően: Kína és Argentína. Érdemes megnézni, hogy az onnan beérkező mézek mit tartalmaztak az elmúlt években. Természetesen a határérték a kulcsszó, mert e mögé sok mindent el lehet rejteni. Fel lehet javítani, higítani azokat a mézeket is úgy, hogy a jogszabályoknak megfeleljenek. Azt hogy valami a jogszabályoknak megfelel még nem jelenti azt, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül fogyasztható. Tehát azt javaslom, hogy tájékozódjanak a mézek származásáról. A legtöbbször a szuper- és hipermarketekben található mézek nem olcsóbbak a termelői mézeknél, sőt, ha az ár-érték arányt nézzük, akkor igen jelentős különbségek vannak. Azt viszont nagyon nehéz a legtöbb emberrel megértetni, hogy ne csak az árcímkén található árat vegyék figyelembe. A méz bizalmi termék, egy hosszú távon gondolkodó méhész ezt nagyon jól tudja, nem csapja be vásárlóit, hiszen jövőre és azután is nekik szeretné eladni mézét. A legjobb megoldás, ha tájékozódunk ismerőseinktől, barátainktól vagy az internetről, hogy a közelben hol van megbízható méhész és közvetlenül tőle szerezzük be a terméket. Ezzel a kereskedők árrését már ki is iktattuk a termékből. Ha sikerül egy kisebb baráti, munkahelyi társaságot összeszervezni, és közösen nagyobb mennyiséget rendelni, a méhész valószínüleg kedvezményekkel is fogja ezt honorálni. Ha van rá igény és fogadókészség akár el is mehetünk hozzá, megnézhetjük, milyen környezetben, milyen technológiával, hogyan dolgozik. Ha minél több ilyen kapcsolat kialakul, az mindenképpen kedvező a mézfogyasztók, a méhészek és a helyi piacok szintjén is. Török Hunor Attila TörökMéz Telefon: 30/584-0493, torokmez.honlapom@gmail.com www.torokmez.honlapom.com * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Civil természetvédelmi kezelés az Oláh-rét Természetvédelmi Területen Hazánkban egyelőre még mindig túl kevés példa akad arra, hogy szerződéses alapon civil szervezet lásson el természetvédelmi kezelői feladatokat. Holott a civil szervezetek hatékony forráskiegészítéssel és jelentős önkéntes munka bevonásával tudják ellátni e feladatokat is. Így van ez a nyíregyházi Oláh-rét Természetvédelmi Terület esetében is, ahol a munkák legfőbb anyagi támogatását 2011- ben is Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosította, melyet a természetvédelmi kezelést ellátó E-misszió Egyesület pályázati forrásokkal és önkénteseinek munkájával egészített ki. A természetvédelmi kezelés részeként az Egyesület munkatársai pótolták a hiányzó hatósági táblákat a területen, befejezték a védett területről szóló népszerűsítő kiadvány elkészítését és a honlap megújítását. A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése által két évvel ezelőtt védetté nyilvánított területre 2011-ben is több mint 240 iskolás gyermeket vittek ki, bemutatva számukra a terület természeti értékeit. Az Egyesület szakemberei elvégezték a legfontosabb védett növény- és állatfajok kötelező monitoringját, a terület természetvédelmi szempontú őrzését, valamint segítették a hatóságok munkáját. Mindezek mellett nyertes pályázatot készítettek a terület 2012-ben elvégzendő hulladékmentesítésére, jó példát mutatva a külső forrásbevonásra is. Lukács Attila,, Szigetvári Csaba A területről bővebben: www.e-misszio.hu 7
Faluprogram 2011-2012. - avagy: Mi van a hátsó udvaron? A pénznek nagy szeme van faluhelyen. Van rá eset, hogy az egész Keres-szélen nincs húsz fillér. Nem azért, mintha égbekiáltó szegények lennének az emberek, hanem azért, hogy itt nem pénzben megyen a gondolkozás, se a gazdálkodás. A jobbmódúak udvara tele van kazlakkal, kúpokkal, ami tetemes összeget jelent értékben, de sokszor azért még el sem lehet adni. De nem is eladó az, ki hallott mán ilyet? A padláson, góréban tengeri, a kamorában búza, árpa, zab, az ólban jószág; disznó, aprómarha, de pénz nincs. A kazlak az ólba vándorolnak, szinte mennek, lassú, egyenletes meneteléssel, onnan kikerülnek a ganédombra. Onnan a földekre, hogy a földekről aztán megint behordják más formában, más alakban. Ez így megyen örök idők óta, és megyen addig, amíg földből élnek az emberek. 8 /Szabó Pál: Talpalatnyi föld/ Tényleg, nézzünk körül, mi található manapság falun, a falusi porták hátsó udvarán! Vannak szépen nyírt füves udvarok tujákkal, kutyával, görög isten szobrokkal, vagy gondozatlan, se elsőnek se hátsónak nem nevezhető udvar, felhalmozott, már hasznavehetetlen lomok rendezetlen halmával. Az utóbbi időben megfigyelhető egyfajta elidegenedés a falutól, a vidéki élettől és a kétkezi munkától. Mondhatnánk: rossz bőrben van a magyar falu. Nem csoda, hisz megszűntek a közösségmegtartó és szolgáltató intézményeik: az iskolák, posták, orvosi rendelők, stb. Lassan elnéptelenednek a falvak, a kisgazdálkodók is felhagynak mezőgazdálkodási és élelmiszer termelési munkájukkal és beköltöznek a városba, ha tehetik, vagy más megélhetés után néznek. Így tűnik el a falu, a kisközösségek és az a tudás, józan paraszti ésszel való gondolkodás, mely a jól végzett munka alapja. A multik teremtette kényelemmel, silány, olcsó élelmiszeripari termékeikkel ezek a kistermelők nem versenyképesek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a város éléskamrája a falu, legalábbis így volt, ha a történelmet nézzük. A falusi közösségek pedig olyan kulturális, természeti és mezőgazdálkodási értékek és tudás őrzői, melyek társadalmunk alapjai. Ha mindezt hagyjuk elpusztulni, saját kiszolgáltatottságunkat idézzük elő. A városi ember függ az ellátórendszerektől, nagyáruházaktól, a munkaadóktól. A falu előnye lehet a föld tudatos használata, a természetközeli gazdálkodás. Síkképernyős tévé nélkül el lehet lenni egy darabig, de élelem nélkül nem. Egyesületünk ezt felismerve számos programjába, szemléletformáló tevékenységébe építette be a vidék és a helyi közösségek, értékek védelmét. Ezek egyike a Gödöllői Kisállattenyésztési és a Takarmányozási Kutató Intézet (KÁT- KI), illetve a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrzők Egyesülete (MGE) által kezdeményezett Faluprogram, azaz az őshonos magyar baromfifajták visszajuttatása eredeti élőhelyükre, a falusi és tanyasi baromfiudvarokra. A régi magyar tyúkfajtákat ma fehér, sárga, kendermagos és fogolyszínben tenyésztik, az Erdélyből származó kopasznyakú tyúkfajtának három színváltozata van, a fehér, a fekete és a kendermagos. Vidám, életrevaló kapirgálók, a baromfiudvar igazi színfoltjai. Kitűnő élelemkeresők, tojásuk és húsuk elsőrangú. Az időjárás viszontagságait jól tűrők, ellenállóak és igénytelenek. A programra jelentkező és felkeresett önkormányzatok - név szerint: Szakoly, Túristvándi, Komlóska, Mikóháza, Vágáshuta és Kulcsár Balázs vértesacsai vállalkozó - előzetes egyeztetések és igényfelmérés után, a KÁTKI génbankból származó napos baromfit vásároltak, melyből a vállaltak szerint tenyészállományt állítanak fel. A tenyészállatokat fölnevelik, a következő évben szaporítják és a szaporulatból ellátják a faluban erre jelentkező családi gazdaságokat.
A hat településre közel 3 000 db naposcsibe került kihelyezésre. A kihelyezést követően telefonon és személyesen is folytattunk nyomonkövetést, dokumentálást, szakmai segítségnyújtást. A 2011-es program tanulságait, tapasztalatait egybegyűjtve, kielemezve folytatjuk munkánkat ebben az évben is. Az állatok (baromfi, szarvasmarha, stb.) visszatelepítése a családi kisgazdaságokba, tartástechnológiájuk megismertetése, elterjesztése a konyhakertek, háztájik újbóli megművelése segítheti a megélhetést, az egészséges élelmiszer biztosítását. Ezáltal a falu klasszikus funkcióját töltheti be újra, melynek hatása társadalmi szinten is érezhető lesz. Persze ez jól hangzik, de figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a fent említett folyamat elindult, a multik hatása és az elkényelmesedés, az elbutulás az elszegényedésen túl visszafordíthatatlannak látszó folyamatokat indított el. Szemléletváltást, kézzelfogható, látható és ehető program hozhat! Számoljunk utána, hogy egy 2 000 lelkes falu mennyit költhet élelmiszerre egy évben. Ha az élelmiszert külső forrásból szerzi be, az valószínűleg nagyüzemi, élelmiszeripari termelés eredménye, ebből következően beltartalmi értéke is kétséges. Ezen felül jelentős összeg vándorol ki a faluból minden Kötelezõen ajánlott évben. Vegyünk például egy 2 000 lelkes falut, ahol naponta 1 000 Ft-ot költ minden ember élelmiszerre, az egy évben falu szinten 720 millió forint költséget jelent. Milyen változásokat hozhatna ekkora pénzmennyiség, ha a faluközösségben forogna tovább? Ehhez a felvetéshez kapcsolódik az élelmiszer önrendelkezés. Ennek lényege, hogy a helyi közösség ne függjön távoli területektől az élelmiszerellátás terén, képes legyen megtermelni a saját élelmét, méghozzá környezetkímélő módszerekkel; továbbá az élelmiszer előállítóit övezze megbecsülés munkájukért. Régen így működtek a falusi közösségek. A tavalyi évben megkezdett, és terveink szerint idén is folytatódó programba szeretnénk olyan településeket és helyi közösségeket bevonni, akiket érdekel a helyi élelmiszertermelés, állattartás és a falu ilyen értelmű újjáélesztése. Makra Márta A képek Kádár Ferenc vándorfotográfus Néprajzi képeslapok című gyűjteményéből származnak. * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Megjelent Tagkártyasorozatunk, legújabb, 2012-évi tagja! Szerezze be Ön is! - Sorszámozott, limitált példányban... Ne maradjon le rólunk! A Tagság elsősorban egyfajta anyagi támogatás, segítség, személyes megerősítés környezetvédelmi céljaink elérésében, feladataink véghezvitelében. A Tagok ingyenesen megkapják Süvöltő folyóiratunk legutóbbi aktuális számát és egyéb megjelenő környezetvédelmi kiadványainkat - ingyenesen használhatják környezetvédelmi könyvtárunkat - ingyenesen használhatják az Egyesület mérőműszereit (pl.: elektromos fogyasztásmérő), kedvezményesen használhatják szigetelő gépünket (fa nyílászárók, utólagos szigeteléséhez) - szavazati joggal vehetnek részt az Egyesület közgyűlésén - folyamatosan információt kapnak rendezvényeinkről, pályázatokról, munka- és álláslehetőségekről - aktív, önkéntes részvétellel segíthetik tevékenységeinket. Tagdíj, adomány befizetésére lehetőség van személyesen (Nyíregyháza, Szabolcs u. 6.) vagy átutalással (Szabolcs Takarékszövetkezet: 68800109-11076302), illetve postai úton tudunk küldeni csekket is. Előre is Köszönjük! Tagdíj Süvöltő előfizetés* Tagdíj és Süvöltő Önálló keresettel nem rendelkezők 500-2000 Ft-ig 1 500 Ft 2000-3500 Ft-ig Önálló keresettel rendelkezők 1000-4000 Ft-ig 1 500 Ft 2000-5000 Ft-ig Családi tagdíj 2000-10000 Ft-ig 1 500 Ft 3000-11000 Ft-ig Csoportoknak (osztályoknak, szakköröknek) 2000-25000 Ft-ig 1 500 Ft 3000-25000 Ft-ig 9 Örökös tagság 25000-100000 Ft-ig 0 Ft 25000-100000 Ft-ig * amennyiben postázva kérik + 850 Ft postaköltség - kivéve örökös tagság esetén
Az év madara - 2012 Egerészölyv (Buteo buteo) A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az év madarának választotta. Közepes méretű ragadozómadár. Szárnyfesztávolsága 110-130 cm. Változatos színű lehet, a vörösesbarnától egészen a feketéig, ritkán egész világos, szinte teljesen fehér, de a leggyakoribb a középbarna test, világos v alakú örvvel a melltájékon és az alulról világos szárny és farok. Az egyik leggyakoribb és legjobban alkalmazkodóképes ragadozó madarunk. Ahol talál fészkelési és táplálkozási lehetőséget, könnyen megtelepszik. Már a nagyobb városok szélén, utak mellett is gyakran találkozhatunk vele, néha elég nagy sűrűségben, főleg télen, amikor az északi állomány egy része is nálunk telel. Az 50-es években állománya jelentősen visszaesett a mezőgazdasági kemikáliák mértéktelen használata és a tudatos gyérítés következtében, így az Alföld jelentős részéről sikerült kiírtani a fajt. Az utóbbi években újra visszafoglalta a számára alkalmas élőhelyeket. Ezt egyesek túlszaporodásnak értelmezik, és megpróbálják újra célkeresztbe állítani és vadászhatóvá tenni. Az egyik fő érvük az apróvadban (mezei nyúl, fácán) vélt kártétel. Hazai kutatások még nem bizonyították, hogy az egerészölyv jelentősen károsítaná az apróvad állományt. Testfelépítése, vadászati módja nem is igazán alkalmas ilyen nagy méretű, kifejlett, egészséges zsákmány elejtésére. Leggyakrabban - neve is innen származik - rágcsálókkal táplálkozik, ezzel nagymértékben segíti a mezőgazdaságból élőket a rágcsálók elleni védekezésben. A biológiai védekezés egyik jól bevált módja a T-fák kihelyezése olyan területekre ahol nincsenek fák, kiülőhelyek. Ezzel jelentősen csökkenthető a pockok, egyéb rágcsálók kártétele. Az egerészölyv védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Fotó: Papp Gábor / Raptorimages.hu
ÕSI MESTERSÉGEK A Papírmerítés mestersége Vincze László, papírmerítő mesterrel készítettünk riportot, aki Fedémesen működtet egy hagyományokra építő papírmerítő műhelyt. Elismerések: 1999 - Szentendre Pro Urbe díja, 2005 - Év vállalkozója, 2010 Magyar Örökség díj, 2010 - Szentendre Város Mecénása díj. Mióta foglalkozik Ön papírmerítéssel? 1983-tól hobbi, 1985 óta ebből élek. Hogyan lesz valakiből papírmerítő, miért kezd valaki ebbe az irányba gondolkozni? Papírmérnökként kezdtem el dolgozni a Szentendrei Papírgyárban, 1980- tól. Művezetősködtem és néhány év munka után szerettem volna, hogy legyen perspektíva a megélhetésemet illetően. Ezt látta előzőleg valahol, vagy munka közben jutott eszébe, vagy gyerekkori álom volt? Nem gyerekkori álom volt, hanem olvastam róla, meg láttam egy tv filmet Baselben egy múzeumról, ahol bemutatták ennek a régi mesterségnek az eszközeit. Ez a tanult szakmámnak az ősi mestersége, és mi csak érintettük annak idején. Érdekelni kezdett. És hol lehetett ezt annak idején tanulni? Annak idején ezt nem lehetett tanulni. A Széchényi Könyvtárban, az Országos Levéltárban, meg a Papíripari Vállalat Kutató Intézetének könyvtárában rengeteg időt irodalmazgatással (kutakodással) töltöttem. Klasszikus módon, ahogy azt kell, csak ez érdekelt. Minden, ami ehhez köthető. És ha idegen nyelvű volt, akkor azt lefordíttattam, és így eltelt több mint egy év. Közben vagy ezt követően pedig kezdetleges eszközöket készíttettem, amiket láttam a baseli filmben és az irodalmazgatások közben 12 Tehát Magyarországon nem is volt ennek hagyománya, amikor Ön elkezdett ezzel foglalkozni? Elfelejtődött teljesen. Nem művelte senki, mert kiment a divatból, tehát megszűnt, amikortól a papírgyárakat fejlesztették. A mostani műhely hogyan jött létre? Úgy, hogy akkor én egy-másfél év irodalmazgatás meg gyakorlatozás után eljutottam olyan szintre, hogy 100 próbálkozásból akár 70-80 db papír is elfogadható minőségű volt. Ekkor csináltam mintákat és cégeket hívogattam utcai fülkéből egy nagy marék 2 forintossal, ahol úgy gondoltam, hogy használhatják ezt. Nem tudtam, hogy használták-e eddig ezt a papírt, mert a világban készítettek Spanyolországban, meg Olaszországban is kézzel merített papírt, ott volt hagyománya. A műhelyre vagyok egy kicsit kíváncsi. Hogyan dolgoznak Önök együtt, hogyan épül fel a műhely? Az alaptevékenység, ami a papírmerítést jelenti, ill. azokat az egyszerű feldolgozási technikákat, amik merített papírhoz köthetők, például mappák hajtogatása, vagy hengerek beburkolása merített papírral, amibe boros palack, vagy oklevél kerül, könyvtest készítése, az mind egy helyszínen működik, 12 éve már Fedémesen, a Mátraaljai szülőfalumban. Itt négy fő foglalkozik ezzel. A többi része, az irodai munka, az eladás, a nyomdai tevékenységek, ami tintasugaras nyomtatókkal történik, és a könyvkötészet pedig Szentendrén. Mit gyártanak leggyakrabban, mire van igény, mi a műhely fő profilja, mi készül leginkább? A kézzel merített papír, illetve az ebből készített termékek. Önnek mi a legkedvesebb része az egészből, mit szeret leginkább tenni? Kitalálni valamit, az állandó innováció. Ki lesz, aki ezt folytatja majd? A fiai is ugyanilyen elszántak, mint Ön? Hárman vannak, másfél éve dolgozik velem a középső, aki könyvkötészetet tanult. Tehát valóságosan kezd velem minden napot és rajta keresztül a könyvkötészettel kibővítettük tevékenységünket. Honnan szerzik be az alapanyagokat? Az alapanyagot egy ügynökségen keresztül, általában Spanyolországból, vagy Kanadá-
ÕSI MESTERSÉGEK ból. A cellulózok ezek, és még vannak kellékek: enyvező anyag, töltőanyag, valamint szilárdság növelőszer, amit szintén ügynökségektől rendelek meg. Ezalatt a 25 év alatt sokat változtak az alapanyagok, vagy eszközök, ahogy a világ is változott? Nem nagyon. Nálam az alapanyag ugyanaz, mi időtálló papírt készítünk, ez nem olyan, mint az újságnyomó papírok alapanyaga. Gyerekként mi szeretett volna lenni, voltak elképzelései más irányba is? Soha semmi. Olvasni és ábrándozni nagyon szerettem. Mire a legbüszkébb? Nem voltam rossz tanuló, mondjuk úgy, hogy a jó tanulók közé tartoztam, a kémia és matematika voltak a kedvenc tantárgyaim. Általános iskola után azért mentem Kazincbarcikára a Vegyipari Szakközépiskolába, mert oda járt két unokabátyám már régebben. Ez az egy oka volt, elhivatottság nem volt bennem. Aztán felvételiztem a Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karára, ahova nem nyertem felvételt, hanem akkoriban ezt úgy hívták, hogy átirányítottak a Könnyűipari Műszaki Főiskola a Papírmérnöki Szakára. Az a vegyiparhoz közel áll, elvégeztem, főként azért, hogy szüleimnek örömet okozzak vele. 24-25 éves lehettem, amikor rátaláltam erre a papírmerítésre, akkor viszont már nem szabadultam, nem is akartam szabadulni tőle. Hol jelennek meg, vásárokon, vagy megrendelésre gyártanak? Megrendelésre gyártunk leginkább. Régen voltak kézműves fesztiválok, oda eljártunk még az őskorban, ebből lett egy olyan partneri kapcsolat, hogy már 20 fölött van az országban az ajándékboltok, papírboltok száma, akik emiatt rendelnek tőlünk termékeket. Nyomtatott mondókák, könyvjelzők, egyebek. 12 év óta járok Frankfurtba, van egy vásár január végén, Paperworld a neve. Gondolom, oda kihívás eljutni, oda elvinni a termékeket Igen, voltak olyan évek, ahol rajtam kívül egy magyar kiállító volt, az ICO a pomázi írószergyár, bár az is külföldi tulajdonú, de magyar. Nagy esély volt, meg élmény, hogy tőlem 20 méterre a MontBlanc, meg a Faber- Castell cégek állítottak ki. Európán belül melyek azok az országok, amelyekben nagy hagyományai vannak a papírmerítésnek? Spanyolország, Olaszország, ők jelentik, meg jelentették akkor is a szakma csúcsát. Persze minden országban készítettek papírt, de Magyarországon sem volt úgy hagyománya, mint ebben a két országban. Napjainkban nekem itt ennyi az érdemem, Magyarországi vonatkozásban első voltam, aki leporolta ezt a dolgot. Milyen álmai, tervei vannak a jövőre nézve? A legnagyobb álmom az, hogy legyen folytonossága ennek a tevékenységemnek. Erre most van esélyem, mert ahogy mondtam, a középső fiamat megfertőzte szerintem teljes mértékben. Elképzelhető, hogy még a másik két fiúból is lehet valami. Eladni a legnehezebb ezt a terméket, én ehhez annyira nem értek, csak ösztönösen. Meg a marketing részéhez is, de örülnék, ha legalább a háromból ketten naggyá tennék ezt a vállalkozást. Búcsúzóul pedig ne feledjük: A szó elszáll, az írás megmarad. Honlap címe - www.vinczemill.hu -, ahol iskolás csoportok jelentkezését várják, akik szeretnék maguk is testközelből megtapasztalni, hogyan merítik a mesterek a papírt! Az interjút készítette: Bárány Brigitta és Kolos Lívia 13
TERÍTÉKEN Megyénk kincsei télen is - avagy vegyük észre a fától az erdot! II. rész Rendhagyó gasztronómiai és turisztikai utazásra invitálom Önöket. Alma, dió, káposzta, pálinka, sütőtök. Hogy mi a közös bennük amellett, hogy - megfelelő mértékben és jó minőségben - ízletesek, egészségesek? Az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bővelkedik ezekben a javakban, igen előkelő, a világ élvonalába tartozó helyet elfoglalva. Előző számunk folytatása... Most pedig következzen a desszert Milotán, melynek világhírű terménye a vékony-héjú, ún. papírhéjú milotai dió. 2002 óta minden év augusztusának utolsó szombatján diófesztivált rendeznek a településen, ez a Nemzetközi Diófesztivál, mely évek óta egyik kísérőrendezvénye a Szatmári térségben rendezett gasztronómiai rendezvénysorozatnak, a Szatmári Fesztiválnak. Milota Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében, a magyar-ukrán határ mentén, a szeszélyesen kanyargó Tisza ölelésében fekszik. A község kiváló kirándulóhely, ahol az épített környezet éppúgy felejthetetlen élményt nyújt mint az érintetlen természet. Kellemes kikapcsolódást talál az, aki a Magyarországra itt belépő Tisza partján nyaral, vagy csónakkal evezve gyönyörködik a táj szépségében. Természeti látnivaló még az önkormányzat által helyi természeti értékké nyilvánított "fehér nyárfás" a Tiszapartján. A diót csontba zárt egészségnek is szokták nevezni, nyáron lombjai alatt pihenhetünk, árnyat ad, ősszel és télen termésével, olajával, főzetével lát el minket és gyógyít. A legfontosabb vitaminok közül kilenc megtalálható benne (karotin, E-vitamin, B1-, B2- és B6-vitamin, biotin, folsav, C-vitamin, niacin). Nyersen is fogyasztható és napi 1-2 szem elfogyasztása jótékony hatással van a memóriánkra. 14 Magas energiatartalma miatt hatékony ellenszere a fáradtságnak, zsírsavai miatt hatásos érelmeszesedés ellen és a koleszterinszint csökkentésére. A népi gyógyászatban levelét tisztító és összehúzó hatásai miatt évszázadokon keresztül használták bőrproblémákra, gyulladásokra és gyomorgondokra. Napjainkban sokat hallunk az omega-3 zsírsavak fontosságáról, a legtöbb szakirodalom ennek pótlására a különböző tengeri halak - főleg a lazac fogyasztását javasolja. Pedig ez a dióban is megtalálható, emiatt nem muszáj sok száz kilométerről különböző tartósító eljárásokkal kezelt tengeri halakat és ezekből készült termékeket vásárolnunk. A dióolaj kozmetikai, gyógyászati és gasztronómiai célokra egyaránt felhasználható. És ha még ezek után is vágynánk valami finom és egészséges ételre, utazzunk el Csengerbe, a Szatmári-síkság egyik leghangulatosabb és legszebb Szamos-parti kisvárosába, ahol 3 egyház ugyanabban az utcában építette fel templomát ( Templomok utcája ), a városközpontban pedig szinte egymást követik a Makovecz Imre és csoportja által tervezett épületek. A Szatmári Almanapok az almaszüret időszakában vonzza Csengerbe a látogatókat. Sajnos a rendszerváltást követően hazánk keleti részén is rengeteg gyümölcsöst, köztük almást vágtak ki. Az utóbbi években azonban - gazdálkodói összefogásnak köszönhetően - több területen is újrakezdték almások telepítését. A hazai almával kapcsolatban sokaknak még ma is a szabolcsi alma jut eszébe, hiszen a magyar almatermesztés világhírét a megyénkben termett jonathan alma alapozta meg. Az alma gyümölcssav- és vitamintartalma magas, több mint 20 féle ásványi anyag található benne. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, A-vitamint, B- komplex vitaminokat, kevés C-vitamint. Sikerét a pektin nevű anyagnak köszönheti. Rostjai az érés során feloldódnak és pektin keletkezik. Ez az anyag a bélbe jutva az ott jelenlévő baktériumok hatására jótékony védőréteget képez a nyálkahártyán.
KÖNYVJELZÕ Gyógyító hatását már régóta ismerték, leginkább skorbut és a fogínyvérzés ellenszereként tartják számon. A népi gyógyászat szerint a reszelt alma fogyasztásával leküzdhető a hányinger, megszüntethető a hányás és a tengeribetegség. Hatására salakképző anyagok jutnak a bélbe, ami székrekedés esetén enyhíti a panaszokat, sőt a rendszeres nyers alma fogyasztása rendszerezi a székletet. Vérkeringést serkentő hatásával érelmeszesedéskor válhat hasznossá. Az alma csersavtartalmának köszönhetően a savas lé frissítő hatású, elősegíti az emésztést, és erősíti a bélnyálkahártyát, jó hatást fejt ki a máj működésére. Hat a bélflórára, csökkenti a vér koleszterinszintjét. Méregtelenítő, tisztító hatású, tehermentesíti a vesét, csökkenti a vesekő- és húgysavképződést, ezért köszvény ellen is alkalmasnak tartja a természetgyógyászat. A fentiekben csupán néhány példát láthattunk arra, hogy hazánkban is megtalálható minden, amire szervezetünknek szüksége van. Higgyük el, nem csak a csodás és titokzatos keleten vannak csodaszernek tartott tápláló és gyógyító növények, hanem hazánkban és annak keleti, sokszor elmaradottnak bélyegzett részében is. A lényeg, nézzünk körül házunk - szűkebb pátriánk - táján, mielőtt az agyonreklámozott, csodaszernek minősített külföldi termékeket megvesszük, hátha találunk nekünk szükséges és megfelelő, hasznos és élvezhető terményeket, hazai alapanyagból készült termékeket itthon is és közben felfedezhetjük rejtett természeti és kulturális kincseinket. Az információkat csokorba gyűjtötte, jó étvágyat és kellemes utazást kíván Karásziné Gulyás Edit * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Tájak találkozása A Tokaji Természetvédelmi Egyesület (ismertebb nevén: TOTEM) idén tölti be tizedik életévét, és ez alkalomból valami olyannal lepte meg magát, ami igazán másoknak ajándék. Ez nem más, mint egy hiánypótló könyv, ami egyszerre képes album, és a Tokajt körülölelő táj természeti értékeinek értő összefoglalása. A cím már önmagában elárul sok mindent a szándékról, ami szülte ezt a kis csodát. Hiszen aki veszi a fáradságot, felsétál a hídfőt megkoronázó kilátóba - ne adj isten, egészen a hegytetőre -, s onnan körülnéz, megérti, miért volt kézenfekvő ezt írni a borítóra. Lábai előtt tudniillik tájak találkoznak tényleg, a hegységgel összeérő, valósággal egybemosódó, vízjárta lapály rajzolódik ki. Nevükön nevezve: a Zemplén - amit helyesebben Tokaj-Eperjesi hegységként hívhatnánk, és hívnak megint egyre inkább -, a Tisza, forrásától számított utolsó természetes árterülete, a Bodrogzug, és az ahhoz sok tekintetben hasonló, holtágakban és kaszálórétekben úgyszintén bővelkedő Taktaköz. Utóbbiak alakjában, ugye, még a széles Alföld nyújtózkodik egy utolsót, s ezt szigetszerűen megmaradt természetes növényegyütteseik is jól jelzik. Ahogy a Kopaszként emlegetett Nagy-hegy - mint amolyan előretolt hegyőrség -, meg bentebb, a tőle térben és időben elszakadó, úgy értve, korában és kialakulása körülményeiben némileg eltérő Hegyalja is a maga jellemző növény-, rovarés madárvilágával árulkodik másfajta adottságairól. Mindeközben valami kis mediterrán hangulat, illetve kárpáti hatás is vibrál a levegőben a híres hegy lábainál. Erről Soó Rezső mindent elmond azon megfejtés értékű mondatában, miszerint: Tokaj a dél legészakibb és az észak legdélibb pontja. Nem csoda hát, hogy az ember mindig is jól érezte itt magát! Erről így ír bevezetőjében a kötetet író és szerkesztő, s képeivel nagyobbrészt kitöltő Zsólyomi Tamás: A környék több ezer éve természeti gazdagságával vonzza magához az embert, akár a 10-15000 éve itt élt vadászó, legeltető elődökre, akár a Kárpát-medencébe érkező magyarokra, vagy a mai kor turistáira gondolunk. Igazán egyébként nekik, azaz a messze föld vándorainak, illetve az itt élőknek szánják szívet melengető és szemet gyönyörködtető munkájukat derék totemeseink. Következésképp nem egy tudományos művet vehet kezébe az olvasó, hanem egy kedvcsináló és figyelemfelkeltő kiadványt. Aminek a mai világban talán nagyobb haszna is tud lenni, mint az előbbinek. De hogy mi volt az igazi indíttatás, arról szóljon megint a szerző: Célunk e kötet megjelentetésével, hogy a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet negyedszázados fennállása alkalmából megismertessük a helyi lakossággal és az ideérkező turistákkal ezt a rendkívül változatos szegletét hazánknak, bemutassuk az itt élő ritka és sérülékeny fajokat, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy minden olvasó elindulhasson a megőrzésükhöz, megismeré-sükhöz vezető úton. Köszönet és dicséret illeti tokaji testvérszervezetünket ezen nemes fáradozásukért! Szilágyi Menyhért 15
Pásztorok az erdõben A nyíregyházi Sóstói-erdő egyedülálló természeti értékeiért már az elmúlt évezred óta folytatjuk olykor Don Quijotééra emlékeztető küzdelmünket. Szerencsére az évek során magányos lovagokból egyre inkább ütőképes egységgé fejlődtünk, partnerekre találtunk az erdészet, a város és egyéb szervek részéről, és 2009-től a www.sostoi erdo.hu honlap és az Egy nap az erdőért akciósorozat elindítása óta az erdőlátogató lakosság köréből is egyre többeket tudunk bevonni a közös munkába. 2011 januárjában bolondos ötletünk támadt, hogyan tehetünk még többet az erdőért, hogyan kelthetjük föl még több ember érdeklődését. Ennek kulcsa szerintünk az, hogy ember és erdő kapcsolatát kézzelfoghatóvá, bensőségessé, felelősségteljessé kell tennünk. Azaz legyen egy-egy olyan kis része az erdőnek, ahova az önként jelentkező erdőbarát rendszeresen kijár, összeszedi a szemetet, nyomon kíséri a természet változásait, az erdészeti munkálatokat. Így született az Erdőpásztor-program. 16 2011 elejétől kezdve a Sóstói-erdőért tenni akaró barátaink tehát pásztorául szegődhettek egy-egy erdőrészletnek. Ehhez bőséges és részletes segédanyagokat töltöttünk fel folyamatosan a www.sostoierdo.hu honlapra, jelképes útravalóul adtunk egy-egy pár szemétszedő kesztyűt és zsákot, és folyamatos kapcsolattartással igyekeztünk minden észrevételt, megfigyelést fogadni, szükséges esetben segítséget nyújtani. A példa nélkül álló program minimális költséggel, az E-misszió Egyesület munkatársainak önkéntes szervezésével, szerény várakozásokkal indult meg egy éve. Az eredmények ehhez képest mindenkit megleptek.? Az eltelt 11 hónap alatt 87 zsáknyi hulladékot gyűjtöttek össze és távolítottak el az önkéntes erdőpásztorok a Sóstói-erdőből. Volt közte vécécsésze, rugós matrac, UAZ-ülés, kamu-cigaretta, pálinkáspohár, és persze sok-sok italos flakon, üveg és doboz. Láthatóan tisztább lett az erdő, a rendszeresen erdőpásztorolt területek gyakorlatilag teljesen megtisztultak.? Korábban nem ismert ritka, védett állatfajok kerültek elő: a rézsikló, a kis színjátszólepke, a kis fehérsávoslepke, a fokozottan védett fekete gólya felfedezését immár fotók támasztják alá. Több védett bogárfajról (nagy hőscincér, kék futrinka, selymes futrinka, orrszarvúbogár, kis szarvasbogár) is gyűjtöttek adatot az erdőpásztorok.? A növényvilág tekintetében hatalmas meglepetés volt, hogy a 2003-as felfedezése óta csupán meddő hajtásokat hozó, fokozottan védett magyar nőszirom 2011- ben első alkalommal virágba borult. De felfedeztük a korában nem ismert, védett téli zsurlót, továbbá a kipusztultnak hitt berki aggófüvet és az erdei iszalagot is.? Az erdő gombáit is jobban megismertük: kiemelendő a védett laskapereszke és tüskegomba felfedezése.? Kiderült az is, hogy erdőpásztorul szegődő barátainkban óriási kreatív energia várt kibontakozásra: szebbnél szebb egyéni hangú fotókat, sőt, az erdő ihlette grafikákat, kis akvarelleket is kaptunk, melyek legszebbjei honlapunkon láthatók.? Közös tevékenységünk esszenciája végül testet is öltött: ugyanis egy közös akció keretében szedtünk néhány zsákkal az erdőben termő vadalmából és vadkörtéből, ami aztán pálinkává nemesedett az év végére. A különleges, tüzes ital, a palackba zárt Sóstói-erdő a keresztségben a Vadóka nevet kapta.? Az egyéni erdőpásztorkodás mellett számos közös akciót is szerveztünk: készítettünk denevérodút, megszámoltuk a védett csillagvirág állományát, ellenőriztük és kitakarítottuk a még 2010-ben kihelyezett madárodúkat, szedtünk közösen szemetet, több alkalommal éjszakai lepkekutatásban vettünk részt, makkot gyűjtöttünk az erdőfelújításhoz és decemberben felállítottuk óriás-madáretetőnket az Erdei
Tornapályán. Az erdőpásztorok valódi közösségként dolgoztak!? Várakozáson felüli érdeklődéssel fordult mind a média, mind a tágabb természetvédő és erdész közösség is az Erdőpásztorprogram felé. Mind a helyi, mind az országos médiában több alkalommal volt szó Sóstói-erdei önkéntes tevékenységeinkről, és két természetvédelmi témájú konferenciára is felkérést kaptunk előadás tartására a témában. Sőt, egy egyetemi szakdolgozat is foglalkozik már az erdőpásztorsággal!? Mindemellett az E-misszió Egyesület tovább folytatta évek óta folyó erdővédő munkáját: bővítettük a mindig naprakész www.sostoierdo.hu honlapot, rendszeresen konzultáltunk az erdőkezelésről a Nyírerdő Zrt.-vel, igyekeztünk közvetíteni a lakosság és az illetékes szervek között, folytattuk természetvédelmi felméréseinket. Hogyan volt mindez lehetséges? Nos, senki se képzelje, hogy önkéntesek százai lepték el a Sóstói-erdőt 2011-ben. Valójában összesen mintegy 10 erdőpásztor (csapat) dolgozott több-kevesebb rendszerességgel, havonta 6-10 visszajelzés és beszámoló érkezett. Mindenképpen meg kell köszönnünk emellett az együttműködést partnereinknek, az erdő kezelését végző Nyírerdő Zrt.-nek, a NyírVV Nonprofit Kft.-nek, természetvédelmi oldalról pedig a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, a WWF Magyarországnak. De ez még csak a kezdet! Nagyon sok erdőrészletnek még nincs erdőpásztor gazdája, és még felfedésre vár rengeteg szemét, illetve virág, madár, lepke és gomba. És még nagyon sokan vannak, akik rendszeresen élvezik az erdő áldásait, de nem gondolkodtak el azon, hogy tevőlegesen is segíthetik a Sóstói-erdőt! Várjuk tehát az új erdőpásztorokat, alkalmi önkénteseket, partnereket, segítőket, és nagyon számítunk adományokra, támogatásokra is, hogy továbbra is védhessük a Sóstói-erdőt. Szigetvári Csaba * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Az Egyesület önkéntes segítője volt, de most inkább mint bölcs öreg barátra emlékezünk. Temetése 2012. január 14- én volt Taktaharkányban, emlékére Mi is elhelyeztünk egy csokor virágot a sírján. Taktaharkányból járt át vonattal Nyíregyházára, a Júlia-fürdőbe, majd 2007-től Nyináékkal gyakran Ő is eljött hozzánk a tanyára, ha volt munka és segítségünkre lehetett. A kertészkedést, földművelést nagyon szerette, sok mindent tanultunk Tőle. Megmutatta, hogyan kell a fiatal dinnye növénykéket ápolni, metszeni, olajtököt termeszteni, stb. Szerettünk Vele dolgozni, mellette lenni, hallgatni a történeteit, érezni bölcsességét. Ő is kedvelte társaságunkat, szeretett beszélni, nemcsak a múltbéli élményeiről: háborúról, túlélésről, régi cserkészkirándulásokról, hanem aktuális dolgokról is, pl. a tanárokdiákok helyzetéről vagy éppen a taktaközi uzsorahitelesek öngyilkosságairól. Segíteni munkával és tanítani bölcsességgel dolgokat, amikhez értett. Igen, ezeket szerette, azt hiszem. Igazi tanárember volt, az a fajta, akitől minden helyzetben lehetett tanulni - s itt nem elsősorban földrajzra vagy történelemre gondolok. Manapság ritka értékeket sugárzott, mint bölcsesség, türelem, megértés, s a munka szeretete. A munkát, a komoly munkát szerette. A laza vagy szerinte felesleges munkákat hagyta másra. Ha kímélni akartuk és ilyet szerettünk volna rábízni, inkább beszélgetett vagy pihent. A szemétszedő Tiszta Tisza Túrán is tevékenyen részt vett Nyináékkal; nagyon jól érezte magát, sokszor felemlegette később a kenus borulásunkat - amikor a nagy sodrásban kapaszkodtunk egy bedőlt fűzfára-, amit nagyon nagy élménynek élt meg. 2012 az Európai Unióban az Aktív időskor éve. Ezek az ennek meg annak az éve dolognak többnyire nem sok jelentősége szokott lenni. Ezúttal viszont már most érezzük, mennyire hiányzik az a fiatalokat megszégyenítő aktivitás, amit Bandi bácsi részéről tapasztaltunk - az utolsó pillanatokig - önkéntes programjainkon. Magasra tette a mércét mindannyiunk számára. Nyugodj békében Bandi bácsi! A E-misszió Egyesület nevében: Mádi Péter Örökzöld-gondolatok A kettõs ügynök - (részletek Spisák Bandi bácsi nyíregyházi életébõl) A fájdalmakkal előbb-utóbb meg kell tanulni együtt élni 17
MESELÁDA Benedek Elek: Mátyás király és a százesztendõs ember 18 Mátyás király a budai hegyek között sétálva, csudálkozva állott meg egy kert előtt. Egy igenigen öreg ember fát ültetett a kertben. - Hallod-e, öreg szólította meg a király -, talán bizony nem eleget dolgoztál ifjúkorodban? Most már pihenhetnél. - Igaz, felséges uram, eleget dolgoztam - mondotta az öregember -, de nekem öröm a munka. Bárcsak még sok esztendeig dolgozhatnám! - Hány esztendős vagy? - Kerek száz. - S azt hiszed, örömét éred ennek a fának? - Ha az Isten akarja felelt az öreg -, örömét érem, ha nem: majd örülnek a gyermekeim meg az unokáim. Nem érdemes ezek öröméért ültetni? - Na, öreg - mondotta a király -, ha megéred a fa termését, hozzál majd nekem belőle! Igazán kíváncsi vagyok, megéred-e. - Viszek, felséges királyom, viszek, hogyne vinnék! A király továbbsétált, aztán telt-múlt az idő, esztendő esztendő után múlt, nőttek, növekedtek a százesztendős ember ültette gyümölcsfák, s ím, egyszerre csak termettek is: gyönyörű szép piros almák mosolyogtak a százesztendős ember fáin. Aki látta, gyönyörködve nézte. Mátyás király bizonyosan megfeledkezett a százesztendős emberről (nem csoda, hisz folyton hadakozott, hol a némettel, hol a törökkel), de a százesztendős ember nem feledkezett meg ám az ígéretéről. Mit mondok, százesztendős? Százöt esztendős volt már akkor, mikor a fák teremni kezdtek. Nosza, megtöltött egy kosarat a legszebb almákkal, s felballagott a budai várba. Bezzeg, hogy az ő útját állotta a kopott ruhájú, görnyedezve tipegő aggastyánnak. - Mit akar itt kend, öreg? Mondja az öreg, hogy mi járatban van. Egyszeribe jelentették a királynak, hogy itt van egy igen-igen öregember, egy kosár almát hozott őfelségének. - Hát csak eresszétek be parancsolta a király. Bement az öregember, szépen meghajtotta magát (no, nem kellett nagyot hajolnia, mert bizony már jól előre görnyedt a háta), s mondta, amint következik: - Emlékszik-e felséges királyom arra az öregemberre, ki öt esztendővel ezelőtt fát ültetett? - Emlékszem, emlékszem mondotta a király, s felvidult az arca, mosolygott a szeme, amint újra látta a százesztendős faültető embert. - Felséges uram csudálkozott, hogy öregember létemre fát ültetek, s megparancsolta, hogy ha megérem a termést, hozzak belőle felségednek. Íme, elhoztam az akkor ültetett fa első termését. Fogadja kegyesen, felséges uram, királyom! Mátyás király leszállott a trónusáról (körülötte állottak a fő-fő urak), az öregemberhez ment, nyájasan karon fogta, s leültette egy aranylócára. Aztán parancsolta a szolgáknak, hogy ürítsék tálba az almát, a kosarat meg töltsék tele színarannyal. Hát persze, mindjárt teletöltötték. Csak nézték, nézték a főurak, s csodálkoztak, bizony meg is botránkoztak, hogy a nagy hatalmas király egy ilyen szegény embert aranylócára ültet, s olyan nagy kegyességgel, olyan nagy szeretettel bánik vele. Ám a király éles szeme észrevette a nagy urak megbotránkozását, merően rájuk nézett, s azt mondotta nekik: - Látom, csodálkoztok, egyik-másik még meg is botránkozik, hogy ezt a szegény embert így megtisztelem. Hej, urak, urak, büszke nagy urak, tanuljátok meg, hogy aki öregségében is ilyen dolgos, méltó rá, hogy a föld leghatalmasabb urai is megtiszteljék. A büszke urak szégyenkezve sütötték le szemüket, miközben a király az öregembert újra karon fogta, s gyöngéden levezette a palota lépcsőin, ott aranyos hintajába segí-
Előző számunk keresztrejtvényének megfejtése: TERMÉSZETVÉDELEM Nyerteseink: Síposné Edit, Hriczu Istvánné és Hriczu Emese valamint Ráduly Rita. A nyereményeket postán juttatjuk el a nyerteseknek, akiknek ezúton is gratulálunk! Itt a farsang...öko Bál! Ha már farsang, akkor nem árt elgondolkoznunk kicsit, milyen jelmezt öltünk magunkra, gyermekeinkre, mivel dekoráljuk otthonunkat, a buli helyszínét és milyen finomságokkal várjuk vendégeinket! Ne essünk pánikba, remek ötleteket valósíthatunk meg némi fantázia az otthon talált maradék anyagok és két kezünk segítségével. Jelmezkészítés: Hajdanában a jelmezek egyik legfontosabb kelléke az álarc volt, ez természetesen napjainkban sem ment ki a divatból. Szerencsére saját kezűleg történő elkészítése nem igényel túl nagy kézügyességet, így bátran nekivághatunk. A legegyszerűbben kartonpapírból készíthetünk álarcot, ennek folyamata a következő: kartonpapírból vágjuk ki egy sablon segítségével az arcunk méretének megfelelő álarcot (ehhez számos sablont találunk az interneten), majd díszítsük kedvünk szerint. Mivel a farsang a színek kavalkádjáról, a csillogásról is szól - vidámságot csempészve, ezáltal a téli szürke napokba - használjunk minél több színes dekorációs kelléket. Néhány ötlet, melyet természetes anyagokból is elkészíthetünk, pl. toll színesre festése, kisebb termések megfestése és az álarcra ragasztása. Papírmasé technikával is egyedi álarcokat készíthetünk, melyek a velencei karnevál hangulatát idézik elénk. Az álarc alapjául szolgáló sablont megvásárolhatjuk készen is, vagy megformázhatjuk saját arcunk mintájára, melynek technikájáról az interneten olvashatunk részletesebben. A papírmasé technika nem igényel sok eszközt, szükségünk lesz egy nagyobb adag jó nedvszívó képességű újságpapírra (hagyományos, nem fényes újságpapír), valamint előre beáztatott tapétaragasztóra. Ha a ragasztót is saját kezűleg szeretnénk elkészíteni, akkor erre is van lehetőség. Ebben az esetben lisztből és vízből kell főznünk, ha ezt a környezetbarát megoldást választjuk, akkor számítanunk kell arra, hogy a száradási idő kicsit hosszabb lesz, azonban szép sima felületet kapunk. A technika egyszerű, a kiválasztott sablont kenjük be valamilyen zsíros krémmel, hogy a száradást követően könnyedén leválaszthassuk a kész maszkot a sablonról. Ezt követően tépkedjük apró darabokra az újságpapírt és kezdődhet is a munka. Ragasztóval kenjünk be és jól nedvesítsünk át egy-egy újságpapír darabkát, majd kezdjük el a sablonra ragasztani. Ajánlatos a sablon belső oldalát használni, mert így a kész maszk külső felülete biztosan sima lesz. Az újságpapírt több rétegben ragaszszuk, általában ez 4-5 réteget jelent. Ajánlott az utolsó réteghez világos újságpapírt használni, így könnyebben tudjuk majd festeni, dekorálni. Száradást követően válasszuk le a sablonról, vágjuk le a maszkon túlnyúló újságpapír darabokat és díszítsük tetszésünknek, kedvünknek, valamint jelmezünknek megfelelően. Farsangi dekoráció: Ha kész vagyunk a farsangi maszkunkkal, ne feledkezzünk meg a mulatság helyszínének dekorálásáról sem. Farsangi lampion lufiból: A farsangi buli helyszínét színesebbé tehetjük néhány lampionnal, melyet papírmasé technikával egyszerűen elkészíthetünk. Az elkészítés az előzőekben leírtakhoz nagyon hasonló, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a sablon a léggömb lesz. Fújjunk fel közepes méretűre egy lufit, majd az előre elkészített ragasztó segítségével kezdjük el az apró újságpapír darabkákat a lufira ragasztani. Fontos, hogy az újságpapír darabkák kissé fedjék egymást és több réteggel vonjuk be a lufit. A teljes száradás végeztével a léggömböt kilyukaszthatjuk, majd tetszés szerint festhetjük és dekorálhatjuk az így elkészült lampionunkat. A saját kézzel történő jelmez és dekoráció kreálása nem csak egyedibb, de sok esetben olcsóbb is, mint a boltból megvásárolt kész jelmezek és díszek. A készülődésbe vonjuk be gyermekeinket, barátainkat is, így nem csak a közös munka gyümölcsének, de az együtt töltött vidám pillanatoknak is közösen örülhetünk. Amennyiben a jelmezünk és a dekoráció is elkészült, kezdődhet a farsangi menü elkészítése, melynek elmaradhatatlan alkotója a farsangi fánk! Mindehhez kívánok jókedvet, örömet, vidámságot! Kolocsán Tünde Környezeti Tanácsadó Iroda Elérhetõségeink: Telefonon: 42/423-818 Személyesen vagy levélben: 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 6. tanacsadas@e-misszio.hu www.e-misszio.hu www.kothalo.hu Nyitva tartás: Hétfõ, péntek: 8:30-13:30 Kedd-csütörtök: 8:30-15:30 Termékeink: - növényi alapú, állatkísérletmentes kozmetikumok: arckrémek, testápolók, szappanok, kéz- és lábápolók, fürdő- és masszázsolajok, fogporok - környezetbarát tisztítószerek: mosószóda, bórax, szódabikarbóna, súrolópor, wc-olaj, háztartási étolajderítő - erdélyi sótermékek (étkezési só, fürdősó, ivókúra) - ultramaggal ellátott, mosható nadrágpelenka - BIO lekvárok, BIO levek... Az Egyesület honlapján (www.e-misszio.hu) folyamatosan frissítjük a Zöldövezet boltban található termékek listáját, így az érdeklődők mindig naprakészen informálódhatnak a régi és új árucikkekről. Boltunk megtalálható: E-misszió Egyesület Irodája (Nyíregyházán a Szabolcs és Malom utca sarkán) - Nyitva tartás: H, P: 8.30-13.30, K-Sze-Cs: 8.30-15.30 A Búza téri piacon - Nyitva tartás: Sze, P, Szo: 7.30-12.00
Tudta-e a farsangról?? Farsang a vízkereszttől (január 06.) hamvazószerdáig tartó időszak elnevezése.? A farsang bajor-osztrák jövevényszó: a vaschang -ból származik. Első írásos megjelenését 1283-ból bajor-osztrák adatokból ismerjük.? Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében.? Ezt az időszakot a színes bálok, népünnepélyek, lakomák és zenéstáncos mulatságok jellemzik.? A mulatság gyakran elkülönült nemenként és korcsoportonként, így például farsang idején az asszonyok mulatsága volt az asszonyfarsang.? A hamvazószerdát követő napon - az egynapos böjt után - a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, ennek a napnak torkoscsütörtök a neve.? Természetesen népszokások is köthetőek a farsangi időszakhoz, mint például hazánk egyik legnevezetesebb eseménye, a mohácsi busójárás.? Hajdanában a farsang a párválasztás ideje volt és egyben esküvői szezon is, ugyanis a húsvéti böjt időszakában már tiltott volt esküvőket tartani.? A farsangi szezon a mulatozás mellett a tél elbúcsúztatásáról is szól.? A farsang farkának utolsó napja a húshagyókedd, ezt követi a hamvazószerda, mellyel kezdetét veszi a húsvétig tartó 40 napos böjt. Forrás: www.mek.niif.hu, www.wikipedia.hu Örömmel fogadjuk Adója 1%-át 2012-ben is természetvédelmi kampányainkra és szemléletformáló tevékenységeinkre! Adószámunk: 19214555-2-15 Köszönjük segítségét!